Rendkívüli küldöttgyűlésen módosították az SzVMSzK alapszabályát

Rendkívüli küldöttgyűlésen módosították az SzVMSzK alapszabályát

Megjelent a belügyminiszter 68/2012. (XII. 14.) BM rendelete, amely a 2012. évi CXX. törvény végrehajtási utasítása. A rendelet előírásaihoz igazították rendkívüli küldöttgyűlésen az SzVMSzK alapszabályát.

 

Német Ferenc, a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara elnöke arról tájékoztatta a Securinfót, hogy Az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről szóló 2012. évi CXX. törvényhez kapcsolódóan megjelent A rendészeti feladatokat ellátó személyek, a segédfelügyelők, valamint a személy- és vagyonőrök képzéséről és vizsgáztatásáról szóló 68/2012. (XII. 14.) BM rendelet. A rendelet a kamara számára feladatokat rendelt az oktatás, és képzés, a panaszvizsgálat és a minősítés területén. Ahhoz, hogy a kamara megfeleljen ezeknek az előírásoknak a rendkívüli küldöttgyűlésnek néhány ponton módosítania kellett az alapszabályt. Így az oktatást és képzést, illetve a panaszvizsgálatot és a minősítést be kellett venni a kamara feladatai közé az alapszabályba.

 

A 68/2012. (XII. 14.) BM rendelet

 

Large Cap kategóriába került az Axis

A Stockholmi Értéktőzsde épülete (Fotó: Andreas Ribbefjord)

Az Axist a Large Cap vállalatok közé sorolták a stockholmi tőzsdén.

2013. január 2-tól az Axis AB-t a Stockholmi Értéktőzsde (NASDAQ OMX Stockholm) a Large Cap kategóriában jegyzi. Ezen a listán olyan, a Stockholmi Értéktőzsdén jegyzett svéd vállalatok szerepelnek, amelyek piaci kapitalizációja meghaladja az 1 milliárd eurót.

Az Axis a világ vezető hálózati videorendszer-gyártója, amely élen jár az analóg videorendszerek IP alapúra váltásában. A professzionális felhasználók számára ajánlott hálózati eszközei és megoldásai nyílt platformokon alapulnak.
Az Axis világszerte 40 helyen több mint 1000 szakembert alkalmaz. Partnerein keresztül 179 országban van jelen. A Svédországban 1984-ben alapított IT-vállalatot a tőzsdén a NASDAQ OMX Stockholm jegyzi Axis ticker alatt.

A Stockholmi Értéktőzsde épülete (Fotó: Andreas Ribbefjord)

 

Az Axis Communications pénzügyi jelentése a 2012. január–szeptember időszakról

A harmadik negyedév teljesítménye

  • A nettóértékesítés 11 százalékkal nőtt a harmadik negyedévben, így elérte a 1079 M (971)* SEK-át. A helyi devizákban számolt (árfolyamhatástól megtisztított) növekedés mértéke 8 százalékos volt.
  • Az üzemi eredmény 168 M (225) SEK-ra csökkent, amely százalékban kifejezve 15,6 százalékos (23,2) eredményt mutat.
  • Az adózás utáni eredmény 120 M (164) SEK.
  • Egy részvényre jutó eredmény SEK 1,72 (2,37) SEK.

* Zárójelben az előző év azonos időszakának eredményei szerepelnek.

Január–szeptemberi időszak

  • A nettóértékesítés ebben az időszakban 19 százalékkal nőtt, így elérte a 3004 M (2527 M)* SEK-át. A helyi devizákban számolt növekedés mértéke 14 százalékos volt.
  • Az üzemi eredmény 369 M (441) SEK-ra csökkent, mely százalékban kifejezve 12,3 százalékos (17,5) eredményt mutat.
  • Az adózás utáni eredmény 264 M (322) SEK.
  • Egy részvényre jutó eredmény 3,81 (4,63) SEK.

* Zárójelben az előző év azonos időszakának eredményei szerepelnek.

Folytatódik a globális terjeszkedés, a projektek száma állandósult
Ray Mauritsson, elnök elemzése szerint „A harmadik negyedévet az előző hat hónappal összehasonlítva a beérkező projektmegkeresések száma stabilizálódott. A negyedévben elért növekedésünk alacsonyabban alakult a hosszú távú elképzeléseinknél, ugyanakkor az egyes negyedévek között továbbra is megfigyelhetők rendszertelen különbségek. Jelenleg nehéz megjósolni, hogy a gazdaságban fellépő bizonytalanságok hogyan érintik az Axis termékeket rövid távon. A gross margin kismértékű növekedését elsősorban a kedvezőbb termékválaszték és az alacsonyabb beszerzési áraink okozták. Továbbra is pozitívan tekintünk a hálózati kamerák piacának irányvonalára, miszerint hosszútávon évi 25 százalékos növekedési lehetőséggel számolhatunk. Meggyőződésünk, hogy az Axis márka erős piaci pozíciójával, valamint üzleti modellünkkel és vállalati kultúránkkal jól felkészültek vagyunk a további globális növekedésre.”

Távfelügyeleti megoldások 2. – GSM-alapú átjelzés

Távfelügyeleti megoldások 2. – GSM-alapú átjelzés (Forrás: Tell)

A távfelügyeletben elterjedt a GSM-alapú átjelzés, ez a fogalom több módszert is lefed. A GSM-hálózatok többfajta szolgáltatást nyújtanak, ezek közül azokat mutatjuk be, amelyek megfelelnek a minimális igényeknek.

A távfelügyeletre használt GSM-alapú modulok közül az SMS küldő megoldást nem sorolom a biztonsági szolgáltatások közé.

 

 

Beszédalapú átvitel
A GSM-rendszerek megjelenésével szinte azonos időben jelent meg a beszédalapú (Voice) átvitel. Lényege, hogy a beszédkommunikációra használt csatornán továbbítják a riasztóberendezés jelzéseit a távfelügyeleti szolgáltató vevőberendezéséhez. Több cég gyárt ehhez készülékeket, több-kevesebb sikerrel.

  • Hátránya magában a működési módban rejlik. A GSM-telefon a beszédet mintavételezi, kódolja, továbbítja, majd dekódolva hallhatóvá teszi azt. A beszédkódolás ezért kihatással van az átvitelre. A füllel nem hallható torzulások, adatkiesések rendkívüli mértékben zavarják az átvitelt. Ezért ilyen végkészülékeknél viszonylag magas a kommunikációs hiba miatti telefonálás. Ez azt jelenti, hogy az adott esemény nem biztos, hogy első kísérletre eljut a felügyeleti vevőegységhez, az átvitel időcsúszást szenved a többszöri próbálkozás miatt. Ez igazából csak a híváslista alapján állapítható meg, ezért sokan nem is érzékelik a hibás működést. Tapasztalataink szerint készüléktől, szolgáltatótól, területtől, sőt sokszor még napszaktól is függ az átvitel találati aránya.
  • Külön gond az előfizetés kézben tartása. Ha a havi díjfizetés elmarad, feltöltős kártya vagy akár adminisztrációs hiba miatt, akkor a szolgáltatás leáll.

 

Adatcsatornán történő átvitel
A távfelügyeletben az GSM-hálózat adatcsatornáját használó módszer a Data Chanel átvitel. Itt többféle módszert alkalmaznak, gyártótól, fejlesztőtől függően, így például modemkommunikáció, hosszú DTMF-jelek átvitele.

  • Előnye, hogy sokkal stabilabb, biztonságosabb az átvitel, mint beszédalapú esetén.
  • Hátránya, hogy csak speciális vevőberendezéssel fogadható a jelzés, ezért ez a megoldás mára már visszaszorult.

 

GPRS-alapú adatátvitel
A távfelügyeletben jelenleg a GSM-bázisú átviteli módok közül a GPRS adatátvitel tekinthető a legfejlettebb módszernek.

  • Hátránya, hogy a rendszer üzemeltetéséhez nem elég egy végponti készülék az ügyfélnél és egy vevőberendezés a felügyeletnél, hanem szervereket kell üzemeltetni, a kommunikáció sajátossága miatt, és ez bonyolítja a rendszert.

 

A GSM-alapú átviteli módú távfelügyeleti rendszerek előnyei és hátrányai

 

Előnyök

  • A távfelügyelet biztonságos üzemeléséhez nem szükséges külön hálózatot kiépíteni, mivel az ország szinte területe a szolgáltatók által teljesen lefedett, bár az igaz, hogy egy szolgáltató nem biztos, hogy a teljes területet fedi egyedül.
  • Csekély szakértelemmel, egyszerűen telepíthető a végpont.
  • Viszonylag gyors adatátvitellel dolgozik, mód van a kapcsolat periodikus ellenőrzésére. Bár itt van némi ellentmondás a rendszereket kínálók részéről, nevezetesen az az állítás, hogy akár néhány másodperces ciklusokban is képesek a kommunikációs csatornák ellenőrzésére, ez GPRS-rendszer esetén nem mindig igaz. Ugyanis több ezer vagy tízezer előfizető esetén kizártnak tartom, hogy ilyen mennyiségű adatot valós időben kezeljen a GPRS-rendszer.

 

Hátrányok

  • A távfelügyeleti adatátvitel esetén a GSM-alapú adatátvitel legnagyobb hátránya, hogy alapvetően nem vagyonvédelmi alkalmazásokra készült. Ebből következően a rendelkezésre állási mutatójuk közel sem az optimális 100 százalék körüli érték. Ez a rendszer lényegéből fakad, mivel nem gond, ha adott időben nem tudunk egyszerre telefonálni, faxolni vagy internetezni. Ez azonban a vagyonvédelemben nem engedhető meg. Különösen veszélyesnek tartom azt, amikor orvosi segélyhívó vagy tűzvédelmi rendszerek, esetleg magasabb biztonsági igényű rendszerek kerülnek a GSM-bázisú adattovábbításra. Ilyen esetben a szolgáltatás időszaki kimaradása emberéleteket követelhet. Példaként említhetem, hogy időszakonként kapunk értesítést adott terület GSM-üzemszünetéről. Hiába tudjuk, hogy valamely napon 2 és 4 óra között kiesés várható, nem közölhetjük azt akár több száz vagy több ezer ügyféllel, hogy ebben az időben ne legyenek rosszul, mert a segélyhívó nem működik. De előfordult a közelmúltban, hogy az egyik szolgáltató szoftvert frissített a GSM-hálózaton, ennek következtében több ezer vagyonvédelmi végpont leállt. A szerelőknek kellett kimenni az ügyfelekhez és újraindítani a GSM-rendszert. Majd a szerelők beépítettek egy nyomógombot, ettől kezdve, ha gond lesz, elég telefonálni az ügyfélnek, hogy szíveskedjék megnyomni a dróton logó gombot… Vagy a másik szolgáltató esetén a szoftverfrissítést két napig szenvedte az ország. Ilyenkor mit tud tenni a távfelügyeleti szolgáltató? Ugyan nem ő a felelős, de a „kabátlopási ügy” elve itt is működik, egy idő után csak arra emlékeznek az emberek, hogy valamely esemény történt, de a távfelügyelet nem tett semmit… A közelmúltban ismét jelentős GSM-kiesés volt Budapest és Pest megye egyes területein. Az üzemzavar hálózati táphiba miatt következett be, és több órán át tartott.
  • Komoly probléma a GSM ügyfélvégpontokkal kapcsolatosan a szabotázs. Sajnos nem lehet elhallgatni, hogy ma már egyszerűen (akár interneten is) beszerezhetők a GSM-átvitelt blokkoló eszközök. Ezek alkalmazása nem igényel különös szakértelmet, elég bekapcsolni és adott körzeten belül (néhány métertől néhány tíz méterig terjedő körben) a GSM működést blokkolja. Elég ezt a behatolás idejére blokkolni, utána már szabad a vársár. Ez komoly hátrányt jelent a távfelügyeletben a GSM-alapú adatátvitel esetén. Néhány évvel ezelőtt az ágvágó volt a sláger a betörőknél a telefonvezetés vágásához, tartok tőle, hogy rövidesen a GSM-blokkoló válhat az elektronikus „ágvágóvá”.

Távfelügyeleti megoldások 2. – GSM-alapú átjelzés
Ennyi és a GSM vételnek annyi….

  • Komoly hátrányt jelent az anyagi a kiszolgáltatottság is. Nem tervezhetők előre a szerverek költségei. Ki tudja megmondani, hogy két év múlva mennyi lesz a kommunikációs díj? Ha a távfelügyeleti szolgáltató cég maga üzemelteti szerverhálózatát, övé a kockázat is. Ha más cégtől bérli a szolgáltatást, megint csak a kiszolgáltatottság jelenik meg, vajon a jövőben mennyiért kapja a szolgáltatást? Hogyan győződik meg arról, hogy az ügyfél kapcsolat ép, mikor ő csak annyit lát a kapcsolatból, amennyit a szerverüzemeltető láttatni enged?
  • Jelentős versenyhátrányt okoz még a kommunikációs költség is. Ez a távfelügyeleti szolgáltatótól is függő díj tipikusan havi néhány száztól akár ezer forint közötti összeg lehet, az alkalmazott megoldástól és darabszámtól függően. Ez jelentős versenyhátrányt okozhat olcsóbb kommunikációs módszert alkalmazó vállalkozásokkal szemben.
  • A távfelügyeletben GSM-alapú átjelzés esetén a végkészülékek ára is széles palettán mozog, néhány cég akár ingyen adja a készüléket, de sajnos már megtapasztaltuk, hogy „ingyen zsemle nincs”. Ha térítésmentesen adják, akkor a SIM-kártya havidíján folyamatosan beszedik a pénzt a távfelügyelettől. Ha megvásárolják szabad SIM felhasználásra a végkészüléket, akkor ez típustól függően 20–50 ezer forint közötti összeg, amelyet a távfelügyeleti szolgáltatók általában áthárítanak az ügyfélre, plusz a havi GSM-díjat. Ha nem hárítják át, akkor hűségnyilatkozat és némileg emelt díj mellett adják a készülékeket.

A következő részben a rádiós átvitelt mutatjuk be.

A cikksorozat részei

Kapcsolt vonalas átjelzés

GSM alapú átjelzés

Rádiós átvitel

A rádiós rendszer kialakítása

 

A D-Link karácsonyi ajándéka

A D-Link karácsonyi ajándéka

Élményszobával lepte meg a D-Link partnereivel a gyulai Pándy Kálmán Kórház gyermekpszichiátriai osztályát.

A gyulai Pándy Kálmán Megyei Kórházban alakították ki hazánk első klinikai élményszobáját.
Legyen gyerekszoba a kórházban is! címmel hirdetett pályázatot hazai kórházak számára az idén tízesztendős D-Link Magyarország. A pályázatot a gyulai Pándy Kálmán Megyei Kórház Gyermekpszichiátriai Osztálya nyert el. A D-Link és nagykereskedő partnerei – az Ingram Micro, a Senzor és az R. A. Trade – példaértékű összefogásának célja, hogy hosszabb kórházi kezelést igénylő gyermekek mindennapjait tegyék könnyebbé, élményekben gazdagabbá, és segítsék rehabilitációjukat.

A hosszabb kórházi kezelés mindenkit megvisel, de különösen a gyermekeket. Otthonuktól, kedvenc játékaiktól, sőt, sok esetben szüleiktől távol a felnőtteknek épített világ közepén a gyógyulás is lassabb. Ennek enyhítése volt a célja pályázatával a D-Link Magyarországnak.

Dr. Gácser Magdolna, osztályvezető főorvos elmondta: „Boldog vagyok, amiért karácsonyra birtokba vehetik osztályunk betegei az élményszobát, ahol helyet kapott többek között Skype tévé, számítógép, Xbox360 és számos készségfejlesztő játék is. Ezekkel hasznosabbá válik a krónikus testi, lelki problémák miatt hosszabb kórházi kezelést igénylő gyermekek osztályunk falai között töltött ideje, sőt, családjukkal is felvehetik a kapcsolatot az Interneten keresztül. Mindez a gyógyító munkánkat is megkönnyíti.”

A D-Link karácsonyi ajándéka

Lövedékálló védőmellényekben alkalmazott ballisztikai kerámia azonosítása

Lövedékálló védőmellényekben alkalmazott ballisztikai kerámia azonosítása

A szerző kutatásai alapján bemutatja, miként lehet a lövedékálló védőmellényekben alkalmazott ballisztikai kerámiát azonosítani a röntgendiffrakciós (XRD, röntgensugár-elhajlás) módszerrel, az atomsíkok közti rácssíktávolságok alapján.

Amikor ballisztikai kerámiáról beszélünk, akkor gondolhatunk a lövedékálló védőmellényben leggyakrabban használtak közül, például

  • az oxid kerámiák csoportjába tartozó alumínium-oxid (Al2O3) vagy
  • az oxidmentes kerámiák csoportjába tartozó bór-karbid (B4C), vagy
  • a szilicium-karbid (SiC) kerámiákra.

 

A speciális célokra alkalmazottak közül például

  • a szilicium-nitrid (Si3N4) vagy
  • a titánium-di-borid TiB2 vegyületkerámiákra is.

 

A széles választékra való tekintettel a szakemberek mindennapi munkájuk kapcsán olyan feladattal szembesülhetnek, amely során a lövedékálló védőmellényben alkalmazott kiegészítő védőbetét ballisztikai kerámia rétegének azonosítását kell elvégezni.

A fentiekből következően célszerű arra törekedni, hogy lehetőleg szabványokkal is támogatott harcászati műszaki követelmény (HMK) írja elő a testpáncélokban alkalmazható ballisztikai kerámiát és annak ellenőrzésének protokollját. Már csak azért is, mivel az 1/2009. (I. 30.) HM rendelet 13.§ (2) bekezdése szerint: „A rendszeresítésre tervezett hadfelszerelési anyagra, katonai védőeszközre vonatkozó harcászati műszaki követelményt (HMK) az alkalmazó határozza meg.”

Alakra formázott kiegészítő védőbetét monolit ballisztikai kerámia (10 mm), kráterek a test felőli oldalon (Frank György felvétele) 1. ábra

A kutatásokról
Ez a tanulmány a lövedékálló védőmellényben használt ballisztikai kerámia anyagjellemzőit behatárolni igyekvő kutatásaimnak folytatása. A tanulmány első része megjelent „A lövedékálló védőmellény alapanyagai és a degradáció veszélye. A ballisztikai kerámia laboratóriumi vizsgálata.” címmel (4), a második rész Lövedékálló védőmellényekben alkalmazható ballisztikai kerámia megfelelőségének vizsgálata röntgendiffrakciós (XRD) módszerrel” címmel (5) jelent meg. Jelen tanulmány csak a testpáncélokban alkalmazható alumínium-oxid ballisztikai kerámia azonosítását mutatja be, XRD módszerrel előállított diffraktogram adataiból számítva, az atomsíkok közti rácstávolságok alapján és egy adatbázis (Powder Diffraction Files) segítségével. Úgy gondolom, hogy a védőanyag típusának egyértelmű meghatározása minden vizsgálatnak a kiindulási pontja, amit jól érzékeltet például a nagyteljesítményű ballisztikai kerámiákat gyártó CeramTec-ETEC GmbH (Németország) alábbi választéka. Nem lehet mellékes a védelem kialakításakor, hogy melyik típust építik be a lövedékálló védőmellénybe (1. táblázat).

 

Alotec 96 SB

Alotec 98 SB

Alotec 99 SB

Alocor 100

Sűrűség [ρ, g/cm3]

    3,75

   3,80

     3,87

> 3,97

Keménység [HV(5), GPa]

12,5

13,5

15

21

1. táblázat

 

Ismeretlen, nagyteljesítményű ballisztikai kerámia azonosítása számítással, XRD módszerrel előállított diffraktogram, az atomsíkok közti rácssíktávolságok alapján 
Mielőtt elmerülünk a részletekben, célszerű minél pontosabban körülírni a röntgendiffrakciós (XRD) diagnosztika lényegét. A röntgendiffrakciós diagnosztika rendkívül kis mennyiségű mintából képes értékelésre alkalmas adatokat biztosítani. A röntgendiffarkció (röntgensugár-elhajlás) olyan méretű kristályok tanulmányozását biztosítja, amelyek nagyságrendekkel az ember által közvetlenül érzékelhetők alatt vannak, ezek a méretek már atomi és molekuláris nagyságrendek. A röntgendiffrakció olyan módszer, amely alkalmas egy olyan diffraktogram létrehozására, amelyben az intenzitás csúcsok vízszintes tengelyen való helyei adják meg az anyagra jellemző értékeket, vagyis a vizsgált anyag minőségét.

Lövedékálló védőmellényekben alkalmazott ballisztikai kerámia azonosítása

Az ismeretlen ballisztikai kerámia diffraktogramja 2. ábra

A 2. ábrán látható, hogy a csúcsok 10–70 fok tartományban esnek, és a helyeik pontosan meghatározhatók. Így a szögértékekből (θ), a Bragg-egyenlet alapján, számíthatók a hozzájuk tartozó rácssíktávolságok (d).

A Bragg-egyenlet szerint
2d sin θ = n λ, ahol
d = az atomsíkok közti rácssíkok távolsága (Ǻ)
θ = a rácssíkok és a röntgen nyaláb által bezárt szög,
n = természetes szám (1, 2, 3 …),
λ = a diffraktálandó röntgennyaláb hullámhossza (Ǻ)
Alapfeltétel: λ ~ d

A három legerősebb csúcs szögértékeiből, a Bragg-egyenlet alapján számított rácssíktávolságok (1,6085 Ǻ, 2,0880 Ǻ, 2,5683 Ǻ), az adatbázisban (Powder Diffraction Files), az aluminium-oxid értékeit (1,60 Ǻ, 2,09 Ǻ, 2,55 Ǻ) közelítették meg.

d (Ǻ)

25,8

3,4707

35

2,5683

37,9

2,3928

43,5

2,0880

52,5

1,7471

57,5

1,6085

59,9

1,5503

61,5

1,5197

A csúcsok helyei és a hozzájuk tartozó, Bragg-egyenlet alapján számított atomsíkok közti rácssíktávolságok („ujjnyomok”) – 2. táblázat

Az XRD módszerrel előállított diffraktogram, az atomsíkok közti rácssíktávolságok („ujjnyomok”) alapján végzett számítás alapján megállapítható, hogy az ismeretlen, nagyteljesítményű ballisztikai kerámiaanyaga: alumínium oxid (Al2O3).

Összefoglalás

  • A nagyteljesítményű ballisztikai kerámiák harcászati műszaki követelményeinek (HMK) meghatározásához, a megfelelőségük igazolásához tanácsos az alábbi fizikai és kémiai tulajdonságok, anyagjellemzők ismerete is:
    • a típus XRD alapján,
    • a fázisösszetétel XRD alapján
    • a keménység (Vikers)
    • a szövetszerkezet
  • Időszerű foglalkozni a nagyteljesítményű ballisztikai kerámiák harcászati műszaki követelményeivel (HMK), mivel a kézifegyverek terén minőségi ugrás, átrendeződés várható.

 

Eur. Ing. Frank György címzetes docens, SzVMSzK mérnök szakértő (B5, B6), Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara Szakmai Kollégium elnöke

Irodalomjegyzék

  1. Eur. Ing. Frank György: A lövedékálló mellény használhatósága, a degradáció lehetséges okai. V. International Symposium on Defence Technology. Apr 2008. ZMNE Budapest
  2. Eur. Ing. Frank György: Ballisztikai védőanyagok és laboratóriumi méréseik, „Korszerű ballisztikai anyagok” című nemzetközi konferencia. 2008. november 18. Stefánia Palota. Budapest
  3. Eur. Ing. Frank György 2008. évben elhangzott előadásai a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen és a Rendőrtiszti Főiskolán
  4. Eur. Ing. Frank György: Lövedékálló védőmellény alapanyagai és a degradáció veszélye. A ballisztikai kerámia laboratóriumi vizsgálata, Bolyai Szemle 2009. 3. szám, Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Bolyai János Hadmérnöki Kar. Budapest
  5. Eur. Ing. Frank György: Lövedékálló védőmellényekben alkalmazható ballisztikai kerámia megfelelőségének vizsgálata röntgendiffrakciós (XRD) módszerrel, Bolyai Szemle 2011. 1. szám, Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Bolyai János Hadmérnöki Kar. Budapest
  6. Dr. Földi Ferenc mérnök ezredes: Az egyéni lövészfegyverek fejlődése a XX. században és az ezredforduló után, www.zmne.hu/tanszékek/vegyi/docs/fiatkut (2012. 12.)
  7. Prof. Dr. Ungvár Gyula nyá. mk. altábornagy: A fegyverek hatékonyságát meghatározó és befolyásoló konstrukciós, emberi és egyéb külső tényezők, Bolyai Szemle 2010. 1. szám, Budapest

 

Kapcsolódó írásaink
 
 

Hordozható videorendszerek

Hordozható videorendszerek

A hordozható videorendszerek fő alkalmazási területei a biztonság, bűnüldözés, a tűzvédelem és mentés, katonai alkalmazások, vámellenőrzés, szállítás és logisztika, valamint az ipar számos ágazata, ahol nehezen hozzáférhető helyeket kell vizsgálni.

A hordozható videorendszereket tervező, gyártó és forgalmazó amerikai Zistos készülékeivel biztonságosan lehet vizsgálni nehezen hozzáférhető vagy veszélyes helyeket. A moduláris rendszerű hordozható videorendszer alapja a saját fejlesztésű VisionFlex technológia és szoftver.

 

A hordozható videorendszert egy hordtáska rejti, amelyben kamerákat, LCD kijelzőt, kábeleket, teleszkópokat és tartalék akkumulátort helyeztek el. A szabadon összeállítható készlethez valamennyi új termék és kiegészítő csatlakoztatható.

Hordozható videorendszerek

 

Az alap kamera színes, de kapható a rendszerhez hőkamera is. Csatlakoztatható hordozható videorendszerhez mikrofon és hangrögzítő is.

Hordozható videorendszerek

 

A rendszer része még a számos teleszkóp, amelyek segítségével például kiegészíthetők a gépjármű ellenőrzési rendszerek. Így például a legújabb eszköz, amellyel akkor is átvizsgálható az autó alja, ha az egyenetlen talajon áll.

Hordozható videorendszerek

 

A rendszer bárhol használható, éjjel-nappal és zord időjárási körülmények között is. A hordozható videorendszernek vezeték nélküli változata is kapható.

Hordozható videorendszerek

Hordozható videorendszerek

Hordozható videorendszerek

Hordozható videorendszerek

 

Forrás: www.zistos.com

Lehallgatásmentesítés 4. – Az ellenőrzés menete

Lehallgatás és lehallgatásmentesítés

A lehallgató berendezések felderítése haditechnikai szolgáltatásnak minősül, és csak speciális engedéllyel szabad végezni.

A mérési metodikának olyannak kell lennie, hogy képes legyen a legális sugárzó forrásokat, mint például a rádió, tévé, legális rádióforgalom elkülöníteni az illegális, azaz a lehallgató eszköz által kibocsátott sugárzásától.
Ehhez többszöri, precíz mérésre van szükség és természetesen speciális műszerezettségre.
Az inaktív eszközök kimutatásának egyetlen módja a Nonlinear Junction Detektor (NLJD) alkalmazása. Ez képes detektálni minden félvezetőt tartalmazó eszközt. Megfelelő gyakorlattal, és korszerű NLJD műszerrel felderíthetők a kikapcsolt vagy elemes, de már üzemképtelen, lemerült eszközök is. Az ilyen detektor haditechnikai eszköznek számít, csak speciális engedély alapján vásárolható, birtokolható és alkalmazható.

 

A mérés lépései:

  • rádiófrekvenciás környezeti térkép elkészítése a méréshez
  • a kijelölt területen szemrevételezéssel történő ellenőrzés
  • berendezési tárgyak, építészeti elemek (álmennyezet, falburkolat stb.) ellenőrzése
  • a területen belüli rádiófrekvenciás jelforrások felkutatása, azonosítása
  • a területen lévő egyéb elektromos/elektronikai eszközök felkutatása, mint például „alvó” rádióadók, diktafon, rejtett kamera, mobil hírközlő eszköz stb.

A mérés során célszerű elvégezni az alábbiakat

  • a kijelölt területen az elektromos hálózat és berendezések rádiófrekvenciás ellenőrzését, rádiófrekvenciás sugárzási források és szintek meghatározását, rádiófrekvenciás környezeti térkép elkészítését, illegális rádiófrekvenciás sugárzást kibocsátó eszközök felkutatását
  • a mérést szükség szerint többször megismételve, akár a következő alkalomhoz illeszkedve, például fontos megbeszélés előtt vagy akár csak informálisan kiadott találkozóra szóló meghívó után (provokáció)
  • a napi tevékenységhez nem tartozó, jóvá nem hagyott eszközök felderítését, például hangrögzítő eszköz, rejtett kamera stb.
  • passzív, az ellenőrzés időpontjában nem működő félvezetőt tartalmazó eszközök felderítését („alvó” lehallgató eszközök)

A terület ellenőrzése két módon valósítható meg

  • rádiófrekvenciás sugárforrás keresése

Ebben az esetben az aktív, a mérés idején működő jelforrások által kibocsátott rádiófrekvenciás jeleket kell keresni a tipikusan használt frekvenciatartományokban (0–26 GHz tartományban). A méréskor működő eszközök detektálhatók és utána felkutathatók, általában irányméréssel lokalizálhatók. Ez a módszer csak a mérés ideje alatt aktív, stabil sugárzást kibocsátó eszközök lokalizálására alkalmas.

  • bármely elektronikai eszköz felkutatása

Ebben az esetben a helyiségek teljes fal- és padlófelületét megfelelő eszközzel kell átvizsgálni. Ez rendkívül időigényes, de a méréskor nem működő készülékek is lokalizálhatók. Fontos, hogy a területen belül lévő egyéb elektronikát tartalmazó eszközöket csak aktív sugárzás kibocsátása esetén lehet detektálni, NLJD detektor itt nem alkalmazható, mivel maga a legális eszköz is tartalmazhat félvezetőket, ilyen lehet például a számítógép, a billentyűzet, a fénymásoló, a klímapanel stb. Ezeket az eszközöket célszerű eltávolítani a biztonsági térből, mivel csak burkolatbontással ellenőrizhetők megbízhatóan, ez viszont garanciális és egyéb problémákat is felvethet. Így azután egyszerűbb az ilyen berendezések eltávolítása a biztonsági zónából.

Következő írásunkban az ellenőrzés dokumentálását mutatjuk be.

Forrás: Diracom

 

Kapcsolódó írásaink
Technikai ellenőrzés, avagy lehallgatásmentesítés 1. – A gyanú
Technikai ellenőrzés, avagy lehallgatásmentesítés 2. – A lehallgatás eszközei
Lehallgatásmentesítés 3. – A szakember kiválasztása

Lehallgatásmentesítés 5. – Az ellenőrzés dokumentálása

 

 

Távfelügyeleti megoldások 1. – kapcsolt vonalas átjelzés

Távfelügyeleti megoldások 1. – kapcsolt vonalas átjelzés

A távfelügyelet mára életünk szerves részévé vált, mivel a mai kriminalisztikai helyzetben nem lehet kétséges, hogy a helyes út értékeink védelmére a távfelügyelet.

A gyártók, forgalmazók, szolgáltatók részéről a távfelügyelet megélhetés, az ügyfelek oldaláról pedig kiadás. Sajnos a mai kriminalisztikai helyzetben nem lehet kétséges, hogy értékeink védelmére nem annak elásása a helyes megoldás, bár ez lehet költségkímélő (már, akinek van hol és mit elásnia), hanem az egyetlen helyes út a távfelügyelet.
Több megoldás között lehet ma már választani, de sokszor még a szolgáltatást nyújtók sem ismerik teljes mértékben az alkalmazható műszaki megoldásokat.
Pedig a szolgáltatási technika kiválasztása alapvetően meghatározhatja egy távfelügyeleti szolgáltató eredményezőségét, piaci stratégiáját, versenytársakkal szembeni piacszerzési stratégiáját.
Sajnos sok távfelügyeleti szolgáltató nem mérlegel kellően, később pedig a visszakozás jelentős veszteséggel járhat. De sok emberben munkál a büszkeség, vagy akár a félelem attól, hogy beismerje hibás döntéseit. Pedig igaz itt is az örök érvényű közmondás: „jobb későn, mint soha…”.
A távfelügyeleti megoldások áttekintésével szeretnék átfogó körképet adni a választható megoldásokból.

A távfelügyeleti módszerek
A távfelügyeleti módszereket adatgyűjtési szempontból is osztályozhatjuk. Az alkalmazott technika jelentősen befolyásolja a távfelügyelet biztonsági, szolgáltatási és nem utolsó sorban gazdaságossági, eredménytermelő képességeit.
A feladathoz jól megválasztott módszer előnyt jelenthet a konkurens vállalkozásokkal szemben, mind költséghatékonyságban, mind biztonsági szolgáltatási szintben. A megfelelő módszer kiválasztásához azonban elengedhetetlen az alkalmazható műszaki megoldások ismerete, ezért ezek rövid áttekintése következik.

Kapcsolt vonalas nyilvános (PSTN) telefonhálózatot alkalmazó távfelügyeletek
Ez az egyik legrégebb óta és tömegesen alkalmazott módszer. Lényege, hogy a védett objektumba két dolog szükséges, telefonhálózat és a telefonhálózaton kommunikálni képes riasztóberendezés.
A telefonellátottságnak köszönhetően az első feltétel szinte mindenhol megoldható, bár Magyarország egyes területein – főleg kisebb, üdülőövezeti területeken, tanyavilágban – jelenleg nem érhető el a szolgáltatás.
A működési módja egyszerű, eseménytovábbítási igény esetén – ez lehet riasztás, műszaki információ, mint például hálózati feszültség hiánya-, zárás-/nyitásesemény – a riasztóközpont felhívja a távfelügyeleti szolgáltató vevőkészülékét és kódsorozat formájában elküldi az eseményt. A távfelügyeleti központ vevője a jelzéseket egy számítógép felé továbbítja, ahol az események naplózása, dekódolása megtörténik, szükség esetén, a diszpécser intézkedést kezdeményez.

A módszer egyszerű, de néhány problémát felvet

  • Elsősorban az ADSL technika elterjedése okoz gondot a kommunikáció területén. A nagysebességű adatátvitel jelentősen befolyásolhatja az átvitel minőségét, különösen nem megfelelő telepítés esetén – sok esetben nem építik be az ADSL szűrőket a végponti elágazásokhoz, ami a vagyonvédelmi kommunikációt jelentősen zavarja.
  • A másik gond a szabotálhatóság. A légvezetékes hálózat egyszerűen és olcsón megszakítható. A megszakadás tényét a távfelügyeleti központ nem érzékeli, illetve legfeljebb a napi tesztelmaradáskor érzékeli, amikor már hasztalan az intézkedés.
  • A harmadik gond a költségek kérdése. Ma már az emberek többsége alkalmazkodva rohanó világunkhoz, csak mobiltelefont használ. Nincs igazán szükség a vezetékes telefonra. Csak azért fenntartani egy telefonelőfizetést, hogy a riasztóberendezés képes legyen kommunikálni, sok ember számára luxus. Az előfizetők is rendkívül költségérzékenyek, egy telefonelőfizetés plusz a havi kommunikációs költség, amelyet a biztonságtechnikai rendszer okoz – napi teszt, zárások-nyitások – adott esetben 1–3 ezer forint költséget jelenthetnek.
  • A következő probléma, hogy a távfelügyeleti szolgáltatás a telefonhálózat szolgáltatójától függ. Bár a telefonhálózat rendelkezésre állási mutatója igen magas, nem zárható ki olyan esemény, hogy órákra vagy napokra is megbénuljon a telefonszolgáltatás – gondoljunk csak a közelmúltban történt kábellopásokra vagy komolyabb viharkárokra.
  • Ehhez társul még, hogy hosszú távra nem kalkulálható telefonkommunikációs díj. Ez teljes mértékben a telefonszolgáltatótól függ, a szolgáltatást igénybe vevő csak tudomásul veheti az esetleges díjemelést.

 

A következő részben a GSM-alapú átjelzést mutatjuk be.

A cikksorozat részei

Kapcsolt vonalas átjelzés

GSM alapú átjelzés

Rádiós átvitel

A rádiós rendszer kialakítása

 

Személyes távfelügyeleti szolgáltatás okostelefonra

Pete Stanley, az alkalmazást készítő Plymouth-i Securi-Guard vezetője

Új személyi biztonsági szolgáltatással állt elő az egyesült királyságbeli Securi-Guard távfelügyeleti központ, ez a rendszer mobiltelefonra készített alkalmazáson keresztül biztosít személyi távfelügyeleti szolgáltatást.

A PanicGuard alkalmazás okostelefonra készült, jelenleg iPhone-okon és bizonyos androidos telefonokon elérhető. A rendszer működéséhez hang- és videofelvétel készítésére alkalmas bekapcsolt okostelefonra, GPS nyomkövetőre van szükség.

A felhasználó a PanicGuard riasztást akár rázással, akár a telefon megfelelő helyen történő megérintésével, aktiválhatja a programot, ezzel jelezve a távfelügyeleti központnak a vészhelyzetet. Ezzel egy időben a mobiltelefon SMS-t küld a felhasználó által előre megadott számra is.

Pete Stanley, az alkalmazást készítő Plymouth-i Securi-Guard vezetője

A riasztás befejezése után az alkalmazás látszólag bezár, és a készülék képernyője külsőre hasonlít a közönséges mobiltelefon kezdőképernyőre. Miközben automatikusan rögzíti a videót, amelyet később használni lehet a támadó azonosítására, az okostelefon automatikusan feltölti a videót a felhasználó Panicguard.com felületére is.

Az alkalmazás GPS-technológián alapul, így attól a pillanattól kezdve, hogy bekapcsolták, a Securi-Guard távfelügyeleti központjában követhetik a felhasználó mozgását, és szükség esetén előkereshető, hol járt a riasztás aktiválása előtt. Ezzel lehetővé téve – ha szükséges – további információk, például korábbi videofelvételek előkeresését.
videó
Forrás: www.info4security.com
 

Radar a kültéri védelemben

Logan_Harris

A földi radarrendszereket hagyományosan a katonai alkalmazásokkal kapcsoljuk össze, azonban az Utah-i SpotterRF az Asis 2012-n bemutatta a radarrendszerek magánbiztonsági alkalmazását. Bővebben »

Az IP-videó jövője a feltaláló szemével

Martin Gren, Axis

Martin Grent, az IP-kamera feltalálóját és az Axis Communications egyik alapítóját kérdeztük az IP-videopiac helyzetéről, jövőjéről és a technológia új irányvonalairól.

Tizenhat évvel az első IP-kamera megjelenése után hol tart ma ez a technológia? Napjainkban az Axis termékek fejlesztésére milyen IT-megoldások vannak a legnagyobb hatással, amelyek meghatározzák a következő tíz-tizenöt évet?
Egyrészt a Moore-törvény szerinti tapasztalat a technológiai fejlődést tekintve a mi termékeink esetében is igaz, a saját Artpec-chipjeinken is nyomon követhető, vagyis az integrált áramkörök összetettsége – a legalacsonyabb árú ilyen komponenst figyelembe véve – körülbelül 18 hónaponként megduplázódik. Az első chipünk 30 fps-sel, 4CIF felbontással működött. Ma a negyedik generációnál tartunk H.264 tömörítéssel, kifogástalan, több megapixeles képminőséggel és több független videostreammel. Másrészt nagy előrelépésre számítok a képfeldolgozás terén a jövőben is, a képminőség kulcsfontosságú, hiszen a biztonsági kamerának jó képe kell hogy legyen, különben használhatatlan. Lightfinder technológiánk segítségével kameráink ma már sötétben is színes képet adnak. Szeretem összehasonlítani a kamerák képességét az emberi szemével. Néhány tekintetben a biztonsági kamerák jobbak, mint az emberi szem. Ilyen például a PTZ funkció, amely képes ráközelíteni egy részletre, de említhetném az érzékenységet gyenge megvilágítás mellett, a nagyfelbontást, a videoanalízis képességét is. Kameráink e képességei egyedülállók. A hálózati videoeszközeinkbe helyezhető memóriakártyák tekintetében 32 GB a mainstream, de megjelentek már a 64 GB SDXC kártyák is, ezek mellett nem lesz szükség rögzítő szerverekre. Ha a jövőbe tekintünk, az körvonalazódik, hogy akkora rögzítési kapacitást tehetünk majd egy kamerába, amekkorára csak szükségünk van, és mindezt olcsón. Végül a hosztolt videóban és a felhőben rejlő lehetőségeket emelném ki. Ahogy manapság már megbízunk az internetes pénzügyi tranzakciókban, banki ügyintézésben, egyre inkább megbízunk majd az interneten működő biztonsági rendszerben is, felhőben menedzselhető kamerákban. Ezt is a jövő egyik fontos irányának látom. Mivel a biztonságtechnika meglehetősen konzervatív iparág, lassú folyamat lesz, de mindenképpen erre a trendre számítok.

Nem említette a videoanalitikai megoldásokat.
Úgy gondolom, öt-tíz évre előretekintve valóban meghatározó tényező lesz. Mivel a gyártók nagy figyelmet szentelnek neki, így egy-két éven belül mindenkinek lesz nagy tudású megoldása, amit most még csak a CSI sorozatban látunk a tévében. Valójában azonban a leggyakrabban használt videoanalízis az aktív szabotázsérzékelés. Hiszen mi az értéke a kamerának, ha valaki festékkel lefújja, ajakrúzzsal összekeni vagy más irányba fordítja? Teljesen nyilvánvaló, hogy ilyen esetben elvárjuk a riasztásjelzést. Tehát ez az elsőszámú videoanalitikai felhasználás. Az emberek keresik az izgalmas megoldásokat, de a legegyszerűbbeknek van a legtöbb értelme. Erre jó példa a kameraszabotázs példája.

Melyek az Axis Communications tervei a jövőre?
Természetesen továbbra is növekedni akarunk. Jelenleg Dél-Európában is növekszünk, tehát a fejlettebb piacokon is erre kell törekednünk, és Kelet-Európában is, amely tradicionálisan jelentős növekedést felmutató piac. Ezért is fektetünk be itt jelentősen, aminek egyik eredménye ez az iroda is (az interjú az Axis új, prágai irodájában készült – a szerk.), mint a kelet-európai működésünk középpontja. A kamerák tekintetében pedig még rengeteg tennivalónk van, hiszen a piac 60 százaléka továbbra is analóg. Azon dolgozunk, hogy az IP-kamerák részesedése legyen ekkora. Az erre irányuló stratégiánk fontos része, hogy folyamatosan újabb és újabb termékeket mutatunk be.

Martin Gren, Axis interjú

Milyen más nagy, új piacok vannak még Európán kívül?
Attól függ, mit hívunk új piacnak, hiszen szinte valamennyi országban jelen vagyunk legalább tíz éve. Így például Oroszországban is, de itt nem aknáztuk ki még a lehetőségeinket. Kína is hatalmas potenciállal rendelkező piac a kameráink számára, már öt irodánk van a térségben.

Mennyiben befolyásolja terveiket a gazdasági válság?
A válság az én értelmezésemben lehetőség, Portugáliában és Spanyolországban is részt vettem partnertalálkozókon. Mindkét országot nagyon komolyan érinti az eurózóna válsága, mégis látjuk a növekedés lehetőségét. Portugál partnereink például, ahol a gazdaság komoly problémákkal küzd és emiatt a belföldi piac nagyon rossz bőrben van, más portugál nyelvű országokra koncentrálnak, például Brazíliára és Észak-Afrikára (Angolára). Akár kisebb, akár nagyobb lehetőséget találtak ezeken a helyeken, az előremutatóbb, mint egy asztal körül a válságról beszélgetni addig, amíg éhen nem halunk. Folyamatosan keresnünk kell az új lehetőségeket.

Szeretne többet is megtudni? Nézze meg a Computerworld videointerjúját!

Remok

Remok

Megalakult a Rendvédelmi és Magánbiztonsági Oktatásért és Kutatásért alapítvány, a Remok. A Szabó Lajos, a kuratórium elnöke vázolta a Remok céljait a Securinfo.hu számára.

A Rendvédelmi és Magánbiztonsági Oktatásért és Kutatásért alapítvány (Remok) több céllal is alakult – tájékoztatott Szabó Lajos, nyugállományú rendőr alezredes, okleveles biztonságtechnikai mérnök, biztonságszervező szakmérnök, a kuratórium elnöke – a legfontosabb, hogy a rendvédelmi, magánbiztonsági tudomány számára nagyobb teret biztosítsunk, a nyilvánosság elé vigyük a szakma tudományos eredményeit. Sok magas színvonalú tudományos munka készül a biztonságtudomány területén, de ezek legfeljebb a szakmai berkeken belül ismertek, ha ismertek. Évről-évre sok doktori értekezés, szakdolgozat készül, de sajnos a legtöbbjük elsikkad. Ha valaki nem elég aktív, akkor ezeket a konzulensen és az opponensen kívül szinte más nem is olvassa el. Például ha a televízióban megszólal rendőrségi, nemzetbiztonsági vagy biztonsági szakember, akkor arra mindenki odafigyel, viszont számos jó és hasznosítható ötlet nem válik közkinccsé, mert jut el a nyilvánosság elé. Ezért úgy gondoljuk, hogy ha valaki a munkáját arra érdemesnek tartja, és ezzel mi is egyetértünk, akkor számára biztosítsuk a megfelelő nyilvánosságot – fejtette ki az elnök. Ezzel lehetőséget biztosítunk más szakembereknek, hogy az anyagot megismerve továbbgondolják azt, és újabb kutatásokat építsenek rá. A rendvédelem nem csak bűnüldözés, hanem bűnmegelőzés is, a védelmi megoldások kidolgozása. Sőt, ha nézzük a különféle „helyszínelő” típusú filmeket, akkor láthatjuk, hogy ugyanazokkal a módszerekkel dolgoznak az antropológus régészek is. Mindkét esetben bizonyítani kell, hogy valami megtörtént, és hogyan történt meg. Az eszközök, módszerek fejlődnek, és ezeket közkinccsé kell tenni.

Az információtechnológia rohamos fejlődésének köszönhetően már sok magánlakásban van számítógép, adataink védelme is a biztonság részévé vált. Sokan nem foglalkoznak ezzel, könnyen föltörhetők a levelesládák, a banki hozzáférések, közösségi oldalak, ebből pedig erkölcsi és anyagi kár származik. Ezzel a témával kívánunk foglalkozni az első konferenciánkon, amely terveink szerint videokonferencia lesz 2013 első negyedévében.

Céljaink elérése érdekében kívánunk együttműködni más, a témához kapcsolódó alapítványokkal, egyesületekkel, iskolákkal, egyetemekkel. Támogatni kívánjuk a Tudományos Diákköri (TDK) dolgozatok megismertetését is a szakmával. Távolabbi célunk magánbiztonsági kutatóintézet alapítása, amely összefogja a szakemberek, és összehangolja munkájukat.

Örömmel vesszük, hogy aki egyetért céljainkkal, az támogatja az alapítványt, akárcsak párezer forinttal is. A pénzre csak a működési feltételek megteremtése érdekében van szükség, a kuratórium tagjai társadalmi munkát végeznek, nem kapnak érte pénzt – fejezte be Szabó Lajos, a Remok kuratóriumának elnöke.

 

A Remok küldetése

  • lehetőséget biztosítani a rendvédelem és a magánbiztonság tudományában elért eredmények publikálására
  • hazai és nemzetközi konferenciákon további publikációs lehetőségek biztosítása, a szakmai kapcsolatok ápolása, kiépítése bel- és külföldön
  • rendvédelmi és magánbiztonsági kutatások elősegítése, támogatása
  • a rendvédelem és a magánbiztonság területén dolgozó oktatók munkájának segítése, támogatása
  • a PhD-képzés és az aspiránsok támogatása
  • a Magyar Magánbiztonsági Kutatóintézet alapítása

 

Remok

A videomegfigyelés, mint szolgáltatás szélessáv nélkül nem működik

Glenn Fletcher, országmenedzser, Milestone Systems Nagy-Britannia és Írország

Glenn Fletcher a Milestone Systemstől állítja, hogy csak akkor működik gazdaságosan a távoli videomegfigyelés szolgáltatásként, ha a szélessávú szolgáltatók is bekapcsolódnak az üzletbe.

Ma a legjelentősebb akadálya a videomegfigyelés szolgáltatásként való elterjedésének a megbízható, nagy sebességű, szélessávú szolgáltatásokat hiánya – fejtette ki Glenn Fletcher. Viszonylag egyszerű fogalom a „szolgáltatásként üzemelő videomegfigyelő-rendszer” (Video Surveillance as a Service – VSaaS). Az ügyfél ahelyett, hogy az IP videomegfigyelő-rendszerhez megvásárolná vagy bérelné a szervereket, a kapcsolódó hardvereket, és azokat tárolja a helyszínen vagy szerverhotelben, és megvásárolja a kapcsolódó szoftvereket, sokkal egyszerűbb, ha az adatait a „felhőben” tárolja.
 

Amikor „felhőt” mondunk, akkor az internetről beszélünk, de valójában a szolgáltatóra gondolunk, amelyen keresztül az adatokat elérjük. Elméletileg az IP videomegfigyelő-rendszer valamennyi funkciójának rendelkezésre kellene állnia szolgáltatásként üzemelő videomegfigyelő-rendszer esetében is.
Az interneten keresztüli videomegfigyeléssel megtakarítható a szerver, a kapcsolódó hardver ára, a karbantartás, a szoftver és annak frissítésének, a vírusvédelem költsége és sok más járulékos költség. Emellett rohamosan nő az okostelefonok elterjedése, alkalmazói pedig igénylik a sokrétű szolgáltatásokat, és ki is használják a felhőben történő tárolás lehetőségeit, például képek és más adatok tárolására, bár nincs mindenki tisztában azzal, hogy ténylegesen ezeket az adatokat a felhőben tárolja.

Azonban a videók és a bonyolultabb elemzési funkciók tárolása, használata jóval nagyobb sávszélességet igényel, mint az állóképek vagy más adatok esetében. Fontos, hogy nagy sebességű kapcsolat esetén a sávszélességet mind a fel- és letöltésre biztosítani kell. Ma a jó szélessávú kapcsolat estén általában a letöltési sebesség kiváló, de a feltöltési sebességet össze sem lehet vele hasonlítani. Vállalatok számára megoldást jelent a nagy sebességű száloptikás szélessávú kapcsolat, de ennek költségei nagyobbak, mint a saját szerverek vásárlása és üzemeltetése – állapította meg Glenn Fletcher.

Így tehát ma a szolgáltatásként üzemelő videomegfigyelő-rendszer csak kevés, legfeljebb négy kamera esetén éri meg, otthoni használatra vagy kis irodai, bolti alkalmazásra. Több, akár 12–20 kamera esetén már nem elég a sávszélesség.
Ha a szélessávú szolgáltatók elérhető áron lesznek képesek megbízható, nagy sebességű, kétirányú kapcsolatot biztosítani, akkor viszont jelentősen elterjedhet a szolgáltatásként üzemelő videomegfigyelő-rendszer. Ez valószínűleg a következő néhány évben bekövetkezik.

A Milestone már most előkészül a szolgáltatásként üzemelő videomegfigyelő-rendszerrekre, mint lehetőségre, de nem tervezi, hogy bevezeti ezt a szolgáltatást, a szoftvereket fejleszti, azonban úgy gondolja, hogy az üzleti modellel másoknak, a most is ezen a területen szolgáltatóknak kell foglalkozniuk – tette hozzá Glenn Fletcher.

Egyetértve a közelmúltban megjelent IMS Research által a szolgáltatásként üzemelő videomegfigyelő-rendszerekről készített kutatással, megállapíthatjuk, hogy a forgalmazóknak meg kell különböztetniük ajánlataikban az üzemeltetést és a lehetséges megtérülést, hasonlóan, ahogy ma a szokásos IP videofelügyeleti-rendszerek esetében is teszik. De mindez csak akkor jöhet szóba, ha már elérhető lesz a jó minőségű, kedvező árú szélessávú szolgáltatás a közepes és nagyobb vállaltok számára is.
Eközben azt látjuk, hogy nő az ügyfelek igénye a távoli hozzáférésre a videofelügyelet terén, ezt bizonyítja a 3G és a 4G rohamos terjedése akár tableten, akár okostelefonon keresztül szeretnénk elérni a felhőt. Ezzel már félúton vagyunk a tárhelyek távoli hozzáférése tekintetében. Mi csak arra várunk, hogy a szélessávú szolgáltatók is kivegyék részüket a szolgáltatásként üzemelő videomegfigyelő-rendszermegoldások megvalósításából – összegezte Glenn Fletcher .

Glenn Fletcher a Milestone Systems egyesült királysági és írországi ország menedzsere.

Forrás: info4security.com

English
Broadband is the VSaaS stumbling block

By Glenn Fletcher

Glenn Fletcher of Milestone Systems argues that Video Surveillance as a Service will only really take off once the broadband providers come to the party.

The most significant roadblock to the widespread uptake of VSaaS is the availability of reliable high speed broadband services.

It’s really that straightforward.

Video Surveillance as a Service is a relatively simple concept: instead of a customer with an IP CCTV system paying for servers and associated hardware and storing them on-site in their own comms room, they pay a subscription fee – usually on a per-camera basis – for video, and its management software and other functions, like analytics, to be hosted in ‘the cloud’.

When we refer to ‘the cloud’, we’re talking about the internet. But what we’re really talking about are the servers of the hosting company, or VSaaS vendor, which are accessible via the internet.

In theory, all of the functionality of an on-site IP CCTV system should be available through a VSaaS solution. The critical return on investment comes from saving on the costs of server and associated hardware outlay, as well the overheads for floor space, maintenance, software update patches, virus protection, etc.

And we know there is interest in cloud-based services – a huge proportion of smartphone users are already taking advantage of the cloud to store photos and data, whether they are aware of it or not.

But video – and particularly full frame rate video, essential for more complex analytics functions – requires significantly more bandwidth than still images or data. Importantly, this bandwidth needs to provide a high speed connection for both uploading and downloading. Currently, if you’ve got a good broadband connection, chances are the download speed is excellent, but the upload speed doesn’t compare.

“Once the broadband service providers are able to provide reliable, high speed two-way connections at the right price point, we predict that there’ll start to be more significant uptake for VSaaS”

To combat these restrictions, a company could invest in a high speed fibre optic broadband connection – but this tends to incur large annual rental costs, which amount to more than that of buying and maintaining its own servers.

At present, then, VSaaS is only really suitable for small camera count projects, perhaps up to four cameras, for home use or very small office requirements. But for a reasonable commercial property using 12 to 20 cameras, it’s just not suitable as yet.

Once the broadband service providers are able to provide reliable, high speed two-way connections at the right price point, we predict that there’ll start to be more significant uptake for VSaaS. That looks likely to happen at some point over the next few years.

As a company, Milestone is prepared for VSaaS, and we do see it as an opportunity. But we don’t plan to be a hosting company ourselves. We want to make the software tools to enable others to address the business model.

The recent info4security article reporting on IMS’s VSaaS research is right in that vendors are likely to be differentiated by the functionality and ROI potential of their offering, in the same way that standard IP video surveillance systems are differentiated now. But none of that will come into play until a high quality, reasonably priced broadband service is available to medium and larger enterprises.

In the meantime, we can see that the appetite for remote access of video surveillance is there – witness the increase in use of 3G and now 4G mobile functionality, allowing customers to access video from their tablet or mobile phone.

That’s something of a halfway house in terms of remote accessibility without remote hosting. We’re just waiting for the broadband service providers to play their part in making VSaaS solutions a reality.

Glenn Fletcher, országmenedzser, Milestone Systems Nagy-Britannia és Írország

Source: info4security.com
 

Lehallgatásmentesítés 3. – A szakember kiválasztása

Lehallgatásmentesítés 3. – A szakember kiválasztása

Ha valaki arra gyanakszik, hogy lehallgatják, akkor ajánlott megbízható szakemberhez fordulnia, aki rendelkezik a megfelelő szaktudással, eszközökkel és engedéllyel. A lehallgató eszközök felderítése haditechnikai szolgáltatásnak minősül, és csak speciális engedéllyel szabad végezni.

 

Gyanú esetén soha ne adjon, kérjen a feltételezett lehallgatási helyről információt a mentesítéssel kapcsolatban. Ne telefonáljon az irodájából, lakásából, és ne használja a vezetékes/mobil telefonját sem a kapcsolat kialakítására. Nagyon fontos még, hogy ne változtasson szokásain, napi tevékenységén, és ne beszélje meg a gyanút munkatársaival, még közvetlen beosztottaival sem, hanem minél előbb kérje szakember közreműködését.
A szakember kiválasztása során ne feledje, hogy az ilyen tevékenység szigorúan haditechnikai szolgáltatási engedélyhez kötött tevékenység.

Az ellenőrzést végző kiválasztása
Itt több szempontnak kell érvényesülnie, nyilván első a bizalom, ezért először mindenki az ismeretségi körében próbál közreműködőt keresni. De sajnos előfordulhat, hogy pont az ismeretségi körből kezdeményezték az információszerzést. A másik nagyon fontos szempont, a törvényesség.
A lehallgatásmentesítés haditechnikai szolgáltatá, ezért ehhez a Magyar Kereskedelmi és Engedélyezési Hivatal (MKEH) engedélye szükséges. Az engedély nélkül végzett tevékenység törvénytelen, ez adott esetben a megbízónak is kellemetlen lehet, ugyanis a törvény nem tudása nem mentesít a következményektől.
Az engedéllyel rendelkezők ellenőrizhetők a MKEH honlapján, de minden ilyen tevékenységet legálisan végző vállalkozás rendelkezik engedélyszámmal, amelyet szintén érdemes ellenőrizni. Előfordult, hogy cégem, a Diracom Kft. engedélyszámával szertett volna valaki illegálisan munkát végezni…

 

A műszerek, szakemberek
Alapvető követelmény a megfelelő műszerpark megléte, illetve a mérést végző szakmai felkészültsége. Nem érdemes egyszerű, polgári területen használt műszerekkel rendelkező személyt megbízni a feladattal, mert ez kidobott pénz, és hamis biztonságérzetet ad.
A profi lehallgatásmentesítés költséges tevékenység, az élvonalbeli, korszerű műszerpark beszerzése több tízezer euróba kerül. A szolgáltatást végző szakembernek pedig folyamatosan – drága külföldi továbbképzéseken – gyarapítania kell tudását, mert a terület, az informatikával és a haditechnikával karöltve rohamosan fejlődik.

A professzionális munkavégzéshez szükség van a fent említett feltételek teljesítésére, mert csak olyannak szabad a lehallgatásmentesítést végeznie, aki utána valóban biztonságos, illegális információszerzéstől mentes irodát/területet ad át a megbízónak. Csakis a valós biztonság és biztonságérzet lehet a végcél.

Következő írásunkban az ellenőrzés menetét mutatjuk be.

Forrás: Diracom

 

Kapcsolódó írásaink
Technikai ellenőrzés, avagy lehallgatásmentesítés 1. – A gyanú
Technikai ellenőrzés, avagy lehallgatásmentesítés 2. – A lehallgatás eszközei

Lehallgatásmentesítés 4. – Az ellenőrzés menete

Lehallgatásmentesítés 5. – Az ellenőrzés dokumentálása

 

Lehallgatásmentesítés 3. – A szakember kiválasztása

 

Biometrics 2012 London

Biometrics 2012 London

Évente rendezik meg Londonban a biometriával foglalkozó szakemberek egyik legjelentősebb találkozóját a Biometrics Londont. A kiállításon és konferencián megjelennek a világ legjelentősebb kutatói, fejlesztői, gyártói és a témához kapcsolódó szervezetek, szövetségek, oktatási intézményeinek képviselői.

Az idei Biometrics 2012-n Londonban részt vett Fehér András, az Óbudai Egyetem Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kara Alkalmazott Biometria Intézetének munkatársa is. A háromnapos konferencián és a kétnapos kiállításon számos előadás hangzott el a biometria újdonságairól, bemutattak új eszközöket, technológiákat és a még tesztelés alatt álló fejlesztéseket is – kezdte beszámolóját Fehér András. Szeptember 11-e hatása ma is érezhető a biztonsági ipar és ezen belül a biometria fejlődésén. Tapasztalatai szerint a gazdaság fejlődését messze meghaladja a tudás, a tudomány fejlődése. Napjainkban a biometriában a technológiák közül az arcfelismerés és a DNS-azonosítás fejlődése a legjelentősebb. Bár a DNS-azonosításának fizikai korlátai vannak, már megközelítik a 90 perces határidőt.

 

A biometria fő felhasználói a rendészeti szervek, az eszközök terén pedig a mobileszközök: a tabletek és az okostelefonok kerültek az első helyre. A gyakorlatban az azonosítás úgy történik, hogy a rendőr vagy a katona kezében a mobil eszközzel, amelyhez ujjnyomatolvasót csatlakoztattak, lefényképezi a vizsgálni kívánt személyt, ujjnyomatot vesz tőle, beírja az adatait a mobileszközbe az okmányai alapján. Majd online módon vagy offline adatbázisával kiszűri, hogy az illetőt körözik-e, akár a rendőrség akár mondjuk a bevándorlási hivatal. De van olyan bonyolult készülék is, amely ellenáll az időjárás viszontagságainak, és három-négyféle biometriai adatot is képes vizsgálni: arcfelismerő, ujjnyomatolvasó és íriszszkenner is kapcsolódik hozzá. Tehát a technika fejlődésének iránya, hogy mobil eszközökkel a helyszínen, minél többféle módon ellenőrizzék az embereket.

Az arcfelismerés nagyon sokat fejlődött az utóbbi időben, egyszerre nagy tömeg vizsgálatára képes berendezést is bemutattak a kiállításon. A kamerát nagy forgalmú helyre teszik ki, például repterekre, forgalmas városi csomópontokba, áruházakba, ahol is gyakorlatilag minden egyes embert képes ellenőrizni az arcfelismerő-rendszer, aki a látóterébe kerül.
De van olyan alkalmazási lehetősége is az arcfelismerő-rendszernek, hogy áruházláncok fölviszik az adatbázisba a kétezer, általuk ismert áruházi tolvaj képét, és a rendszer figyelmezteti a biztonsági személyzetet, ha közülük valaki megjelenik az üzletben, így külön figyelmet kaphat az őröktől. De használható ez VIP személy felismerésére is.
Az arcfelismerésben a nehézséget az jelenti, hogy egyszerre sok embert rövid idő alatt kell azonosítani, és ha elfordítja a fejét, akkor is felismerhető legyen. Dollár milliárdokat ölnek a fejlesztésekbe, a finanszírozók pedig a bevándorlási hivatalok, a rendőrség, katonaság, határőrség.

Az amszterdami Schiphol repülőtéren már működik az az automatikus beléptetőrendszer, amelyben maga a felhasználó helyezi a biometriai adatait tartalmazó chipes útlevelét a szkennerbe. Automatikusan fényképet készít róla a rendszer, majd összeveti a három képet: a frissen készültet, az útlevélből szkenneltet és a chipen szereplőt. Ezzel kapcsolatban Fehér András kifejtette az aggályait is, minél inkább automatikus a rendszer, annál könnyebb becsapni. Ha valaki egyszer hamis adatokkal már sikeresen átment az ellenőrzésen, akkor azon túl mindenhol azonosítani fogják. Erre megoldás, ha több ponton, több ember vesz részt az ellenőrzés folyamatában, mert akkor kisebb a hibázási lehetőség.

Ipari létesítmények fizikai biztonsága, biztonsági zónák kialakítási elvei

Ipari létesítmények fizikai biztonsága, biztonsági zónák kialakítási elvei

Létesítmények fizikai biztonsági rendszerének üzemeltetése sohasem öncélú feladat, illeszkednie kell az azt létrehozó társaság gazdasági céljaihoz. A biztonsági stratégiája megvalósításának támogatnia kell a gazdasági célok megvalósítást, miközben a szükséges biztonsági kockázatokra megfelelő válaszokat kell adnia.

Áttanulmányozva a témában megjelent szakmai anyagokat, kutakodva a világban meglévő, az ipari létesítmények fizikai védelmét taglaló dokumentumok között, hamar rá kell jönnünk, az angol-szász környezetet kivéve nincs általános szabályozás a témában.

A fizikai védelmet részletező, annak elveit meghatározó dokumentum hazánkban, persze követve az általános európai megoldásokat, az atomenergia felhasználása során a nukleáris anyagok káros hatásainak védelme érdekében kidolgozott szabályozás az egyetlen – bár igen részletese – eljárási rendszer, amely a fizikai védelem megvalósításának szabályairól, illetve a biztonsági zónák létrehozásának módjáról szól.

A „fizikai védelem” kifejezés értelmezése alapvetően meghatározhatja, mi is a feladat ipari létesítmény vagy közforgalmú épület védelmi rendszere kidolgozásakor, tehát a fogalom tisztázása fontos mozzanat. A szakanyagok több esetben adnak használható definíciót, de azt gondolom az általam kigondolt, a minden napi életet jobban követő meghatározás talán többet mond mind a szakemberek, mind a biztonságtechnikában kevésbé járatosak számára.

Fizikai védelemnek nevezzük a személy és vagyonvédelmi funkciókkal telepített rendszerelemek (élőerős védelem, rezsim intézkedések, biztonságtechnikai alrendszerek, azok összetevői) összességét, amelyeket azzal a céllal alakították ki, hogy biztosítsák a védett létesítményben tevékenykedő személyeket, vagyonelemeket, támogassák az adott vállalat gazdasági céljai megvalósítását, a kialakított biztonsági stratégia megvalósításával.

Egy másik, a fizikai védelmet, annak megvalósíthatóságát elemző szakanyag alapkifejezése a biztonsági zóna. Érdemes ennek a fogalmát is tisztázni mielőtt részletesen kifejtenénk a téma feldolgozása során szerezett tapasztalatainkat.

Biztonsági zónának nevezzük a védett létesítmény azon területi, funkcionális egységét, amely biztonsági kockázati szempontból egy egységnek tekinthető, a bevezetésre szánt védelmi intézkedések egységes egészet alkotnak, miközben illeszkedik az egész védett létesítmény komplex, mélységi védelmi elvek alapján kialakított, rendszerébe.

Jogszabályi környezet
A már általam korábban említett szabályozási hiányosság nem jellemző az atomenergia felhasználása körében megalkotott hatósági intézkedésekre. Az atomenergia alkalmazása körében igen részletes szabályrendszer támogatja az üzemeltetőket, így a fizikai védelem kialakítása, a biztonsági zónák meghatározása ebben a tevékenységi mezőben nem kérdéses.

  • az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény
  • 190/2011 (IX. 19. kormányrendelet (az atomenergia alkalmazása körében a fizikai védelemről és a kapcsolódó engedélyezési, jelentési és ellenőrzési rendszerről
  • NAÜ ajánlások

 

A 190/2011 (IX.19.) kormányrendelet igen részletesen meghatározza azokat a védelmi szinteket, melyeket a fizikai védelem kialakítása során biztosítani kell.

Fizikai védelmi szintek nukleáris anyagok alkalmazása esetén

  • A-szinten:       szabotázs és jogtalan eltulajdonítás megakadályozása
  • B-szinten:       szabotázs és jogtalan eltulajdonítás lehetőségének csökkentése
  • C-szinten:       jogtalan eltulajdonítás lehetőségének csökkentése
  • D-szinten:       alapvető védelmi intézkedések

(Megjegyzés: a jogszabály: a nukleáris anyagokat különböző kategóriákba sorolva írja elő a különböző védelmi szintek alkalmazását.)

Az egyes, előírt védelmi szintek jól érthetőek, félreértések nem lehetnek, a rendelet szövege a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség ajánlásai szerint kerültek meghatározásra.

Fizikai védelmi zónák kialakítása

  1. ellenőrzött zóna (legalább D-szintű védelem)
  2. őrzött zóna (legalább C-szintű védelem)
  3. fokozottan őrzött zóna (legalább B-szintű védelem)
  4. belső zóna (legalább A-szintű védelem)

Zónák közötti átjárás: kizárólag ellenőrzött módon történhet

A védelmi szintek és a fizikai védelmi zónák együttese már pontosan érthetővé válik a jogalkotó szándéka a fizikai védelem kidolgozásának mikéntjére Nem mellékes szempont az egyes zónák közötti átjárás, amely csak ellenőrzött módon történhet. Ez a gyakorlatban ellenőrzött átjárókat, belépési pontokat jelent, videotechnikai felügyelet mellett. Mélységében tagolt védelem szakmai szempontból létrehozása alapkövetelmény – lopás, vandalizmus, elemi károk, tűz, terrorizmus stb. megelőzésére, elhárítására. A biztonságtechnikai szakemberek sem találkoznak gyakran biztonsági zónák üzemeltetésével a gyakorlatban, mivel azokat biztonsági kockázatok tekintetében összetett környezetben  alakítják ki. Az ipari létesítmények üzemeltetése biztonsági szempontból is nagy kihívás lehet, a biztonsági zónák fizikai védelmi rendszere kialakításának követnie kell a biztonsági kockázatokat, így fokozva a védelmi intézkedéseket a létesítmény legjobban védett objektumáig.

 

Paksi Atomerőmű vázlatos elrendezése (A vázlatos elrendezés kizárólag a biztonsági zónák értelmezése érdekében készült, nem a valóságot tükrözi.) 1. ábra

Nem érdektelen néhány szóban összefoglalni a fizikai védelem kialakítása során felhasznált biztonságtechnikai alrendszereket.

Élőerős őrzés-védelem
Az élőerős védelem tekintetében az alkalmazott erőforrások különálló feladatokat látnak el, így egészítve ki a védelmi rendszert egy teljes egésszé.

  • FBŐ – Fegyveres Biztonsági Őrség (felállításáról, felhasználásáról külön jogszabály – 27/1998. (VI. 10.) belügyminiszteri rendelet intézkedik)
  • Őrszolgálat – a 2005. évi CXXXIII. törvény (köznyelvben a vagyonvédelmi törvény) hatálya alá tartozó őrszolgálatot ellátó szervezet
  • TEK – Terrorelhárítási Központ – http://tek.gov.hu

Technikai alrendszerek

  • kerítésvédelem (mechanikus védelem elektronikus fedővédelemmel)
  • őrjárat ellenőrző rendszer
  • beléptetőrendszerek
  • CCTV-rendszerek (látható és infratartomány)
  • fokozott védelmet igénylő helyiségek kiegészítő védelme
  • kommunikációs hálózat (biztonságos kommunikáció, alternatív megoldások)
  • monitorközpont (kijelzések, vezérlések, irányító központ)

Természetesen az egyes alrendszerek integrált egységes rendszerben működtethetők hatékonyan. A komplexitásra jellemző adat, hogy az egyes ipari létesítmények CCTV-rendszere több száz videokamerát is tartalmazhat, így a valós események ellenőrzésére csak akkor van lehetőség, ha a háttérben nagy bonyolultságú, dependenciákat (függőségi, alárendeltségi viszonyokat) is magában foglaló képelemző rendszert futtatunk, ellenkező esetben nincs esély az óriási információáradat emberi feldolgozásra. Csak azok a videoképek kerülhetnek az operátorok elé, amelyek valamilyen szempontból fontosak, légyegesek az éppen folyó események tükrében vagy mert azt az operátor maga kiválasztotta.

Ha azt kérdezzük, vajon hány olyan végpont található egy ilyen rendszerben, ahonnan jelzések érkezhetnek a központban szolgálatot teljesítő operátorok számára, akkor bizony meglehetősen elrettentő számot kell mondani: közel húszezer, azaz a rendkívül átgondolt, magas szinten integrált felügyeleti rendszer kidolgozása nem elmulasztható.

Biztonsági kockázatok
Elhagyva a nukleáris anyagok békés célú felhasználásának környezetét, ahol a kormányrendelet meghatározza az alapfenyegetettséget és arra adott válaszként kidolgozandó részletes fizikai védelmi szabályozását, akkor fontos megjegyeznünk, hogy az egyes fizikai védelmi rendszerek kialakítása a meglévő biztonsági kockázatok alapján kell, hogy megtörténjen. Nem nehéz belátni, hogy a már közismert kockázati értékek számítása, majd azok összegzése rendkívüli nehézségeket okozna, mivel az egyes ipari létesítmények rendkívül komplex, így ennek megfelelően rendkívül bonyolult környezetet is feltételeznek.

A fentiek kiküszöbölése érdekében nem az egyes kockázatértékeket adjuk össze, így meghatározva az összes kockázatértéket, hanem a várhatóan bekövetkező esemény adott gazdasági társaság működésére történő hatása alapján határozunk meg kockázati szinteket, és annak megfelelően soroljuk be az egyes biztonsági zónákat.

Az természetesen tény ebben az esetben is, hogy az egyes biztonsági kockázatú zónákban telepíteni kívánt biztonságtechnikai eszközöket, élőerős védelem módját, és a szükséges rezsimintézkedéseket előzetesen ki kell dolgozni. A meghatározott biztonsági zónákhoz így már könnyen hozzá tudjuk rendelni a szükséges védelmi intézkedéseket.

 

 

Ipari létesítmények fizikai biztonsága, biztonsági zónák kialakítási elvei

Biztonsági kockázatok és azok értelmezése (Forrás: Physical security management guidelines (Security zones and risk mitigation control measures) – Australian Government) 2. ábra

A biztonsági kockázatokat áttekintve érdemes néhány szót vesztegetni, arra, hogy vajon milyen tényezők befolyásolják azokat, mivel alapvetően meghatározhatják a kockázatcsökkentő intézkedések fajtáit és mennyiségét.

Főbb befolyásoló alaptényezők

  1. a létesítmény alaptevékenységéből adódó kockázatok
  2. a lakosság információja a létesítményben folyó tevékenységről
  3. a környezet bűnügyi fertőzöttsége
  4. az ügyfelek erőszakos magatartása (konfrontáció)
  5. lakosság, tiltakozók erőszakossága (tüntetők stb.)
  6. terrorizmus
  7. a létesítményben több vállalkozás is működik
  8. nincs információ a létesítményben folyó tevékenységről, értékekről – csökkenti a biztonsági kockázatokat

Az egyes biztonsági kockázatokat befolyásoló tényezőkről most nem szólunk részletesebben, mert az vagy nem érdemes, vagy mert nem igényel a további magyarázatokat.

Biztonsági zónák a gyakorlatban
A következőekben bemutatunk egy lehetséges meghatározást az egyes biztonsági kockázatoknak megfelelő zónák kialakítása estére. Természetesen ez nem szentírás, de a gyakorlatban ez a meghatározás bevált, jól használható.

  1. Alacsony Biztonsági Kockázatú Zóna (ABKZ)
  2. Közepes Biztonsági Kockázatú Zóna (KBKZ)
  3. Magas Biztonsági Kockázatú Zóna (MBKZ)
  4. Fokozott Biztonsági Kockázatú Zóna (FBKZ)
  5. Egyedi védettségű zónák (EBZ)
    • pénztár
    • humán személyi nyilvántartó
    • minősített adatok kezelés
    • szerver helyiségek

 

A fentiekben megjelölt biztonsági zónák közül egy adott ipari létesítményben természetesen több is lehetséges, akár egyetlen épületben több, különböző biztonsági zónát is ki lehet jelölni, és annak megfelelően kialakítani fizikai védelmét. További áttekinthetőséget jelenthet a szakember számára, ha egyféle zóna attribútumokat használunk, mivel az egyetlen pillantást vetve az alaprajzokra, megmondható, milyen védelmi megoldásokat kell alkalmazni vagy milyen védelmi megoldásra kell számítani az adott biztonsági zónákban.

 

 

Ipari létesítmények fizikai biztonsága, biztonsági zónák kialakítási elvei

Biztonsági zónák attribútumai – értékelő mátrix 3. ábra

Fizikai védelmet értékelő mátrix használata
Az adott biztonsági kockázatot értékelő munkatárs egy általa kiválasztott létesítményi területre vonatkozóan meghatározhatja a szükséges élőerős, mechanikai, elektronikai védelmi igényeket. A számokat egymás mellé írva, az adott zónatulajdonságot határozza meg.

Például: Zóna attribútum: 233
(2) Magas Biztonsági kockázatú Zónában szükséges élőerős védelem
(3) Fokozott Biztonsági Kockázatú Zónában szükséges mechanikai védelem
(3) ) Fokozott Biztonsági Kockázatú Zónában szükséges elektronikai védelem

Közforgalmú, tömegtartózkodásra alkalmas épületek
Az ipari létesítmények fizikai védelmének kialakítása mellett néhány szót kell ejtenünk a tömegtartózkodásra alkalmas épületek biztonságáról, kiemelten a vészhelyzeti kiürítéssel kapcsolatban. Tekintettel arra, hogy a közforgalmú, tömegtartózkodásra alkalmas épületek fizikai biztonsága kialakítása megtervezésekor a személyvédelem prioritását kell biztosítani, így az épületek kiürítése elsődleges. A kiürítés tervezésekor a tömegtartózkodásra alkalmas épületek alapveszélyeztetettségének, a biztonsági kockázatok meghatározásakor fontos tisztázni milyen tényezők fokozzák, illetve csökkentik a biztonsági kockázatokat.

Biztonsági kockázatokat fokozza, ha a tömeg:

  • nagy létszámú
  • elhelyezkedése a létesítményben
  • helye, távolsága a menekülési útvonalaktól
  • lépcsőhasználattal juthat ki az épületből
  • mozgásképesség (beteg, nehezen mozgó, járóképtelen személyek…)
  • életkori összetétel
  • pánik

Biztonsági kockázatokat csökkenti, ha tömeg:

  • kis létszámú
  • elhelyezkedése a kijáratok közelében
  • lépcsőhasználat nem szükséges a meneküléshez
  • életkori összetétel kedvező
  • alternatív menekülési útvonalak vannak
  • nincs pánik

A vészhelyzeti tevékenység, például az épület kiürítése során, az épületben tartózkodó tömeg, tömegekről, azok mozgásáról meglévő pontos információ felbecsülhetetlen értékű adat az evakuációt végrehajtók, irányítók számára. A technológiafejlődés jelenlegi szintje ma már lehetőséget adhat arra, hogy adott, tömegtartózkodásra alkalmas épületbe történő belépés és mozgás folyamatosan, akár valós időben is követhető legyen. Amennyiben célszerűen kiválasztott típusú hőkamerákat telepítünk az épületben történő mozgás meghatározó, valamint az esetleges kiürítés kritikus pontjain gyakorlatilag bármilyen környezeti körülmények között lehetőség lehet az épületben lévő látogatók, ügyfelek, (tömeg) mozgásának valós idejű követésére, elemzésére.

Összegzés
Ipari létesítmények fizikai védelmének kialakításakor, amennyiben a jogszabályi környezet nem áll a rendelkezésünkre, csak a szakmai tapasztalatainkra hagyatkozhatunk. A biztonsági kockázatok megfelelő értékelés esetén megtervezhető egy olyan védelmi rendszer, amely valóban alkalmas lehet a vállalat biztonsági stratégiájának végrehajtására, azaz a társaság gazdasági érdeki megvalósításnak támogatásra. Meggondolandó szakmai feladat általános szabályrendszer kidolgozása annak érdekében, hogy egységes szemlélet tudjon kialakulni a fizikai biztonság megvalósítása tekintetében.

Horváth Tamás, okleveles biztonságtechnikai mérnök, szakértő, PhD aspiráns, MVM Magyar Villamos Művek Zrt. előadása a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából 2012. november 26-án rendezett biztonságtechnikai szimpóziumon hangzott el az Óbudai Egyetem Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Karán.

Az érintett tudta nélkül készített hangfelvételek jogi megítélése

Az érintett tudta nélkül készített hangfelvételek jogi megítélése (Fotó: EUobserver.com)

Ellentmondásos a jogi megítélése annak, ha a beszélgetés egyik résztvevője készít hangfelvételt anélkül, hogy erről a másik tudna. Sem a jogalkotásban, sem a jogalkalmazásban nem tisztázott ez a cselekmény.

A hangfelvétel rögzítésének három fontos jogi vonatkozása lehet: az adatvédelmi jog, a polgári jog és a büntetőjog területén.
Az előadó az olyan hangfelvételek jogi megítélésről beszélt, amelyet a személyesen folytatott vagy a távközlési rendszer útján zajló beszélgetés résztvevője készít, a kommunikációban résztvevő fél vagy felek hozzájárulása nélkül.

Adatvédelem
Az adatvédelem szempontjából nézve az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény határoz meg néhány, a tárgyhoz kapcsolódó fogalmat.
Személyes adatnak minősül az érintettel kapcsolatba hozható adat – különösen az érintett neve, azonosító jele, valamint egy vagy több fizikai, fiziológiai, mentális, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára jellemző ismeret –, valamint az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés is.
Az adatkezelés fogalma pedig így hangzik: az alkalmazott eljárástól függetlenül az adatokon végzett bármely művelet vagy a műveletek összessége, így különösen gyűjtése, felvétele, rögzítése, rendszerezése, tárolása, megváltoztatása, felhasználása, lekérdezése, továbbítása, nyilvánosságra hozatala, összehangolása vagy összekapcsolása, zárolása, törlése és megsemmisítése, valamint az adatok további felhasználásának megakadályozása, fénykép-, hang- vagy képfelvétel készítése, valamint a személy azonosítására alkalmas fizikai jellemzők (például ujj- vagy tenyérnyomat, DNS-minta, íriszkép) rögzítése.
Személyes adat két esetben kezelhető, ha ahhoz az érintett hozzájárul vagy azt törvény, vagy a helyi önkormányzat rendelete elrendeli.

Polgári jog
A Polgári törvénykönyv, az 1959. évi IV. törvény szerint „A személyhez fűződő jogok megsértését jelenti a más képmásával vagy hangfelvételével kapcsolatos bármiféle visszaélés.” [80. § (1)] Valamint „A személyhez fűződő jogokat mindenki köteles tiszteletben tartani. E jogok a törvény védelme alatt állnak.” [75. § (1)] A bírói gyakorlat pedig azt mutatja a BH 2008. 266. bírósági határozat szerint: „Hangfelvétel engedély nélküli elkészítése önmagában visszaélésnek minősül. A jogsértőt terheli annak bizonyítása, hogy a hangfelvétel elkészítése nem volt visszaélésszerű.”

 

 

Visszaélés személyes adattal
A hangfelvétel készítése csak kivételesen valósíthat meg bűncselekményt: a Büntető törvénykönyv 177/A. § (1) szerint: Aki a személyes adatok védelméről vagy kezeléséről szóló törvényi rendelkezések megszegésével jogtalan haszonszerzési célból vagy jelentős érdeksérelmet okozva

  • jogosulatlanul vagy a céltól eltérően személyes adatot kezel,
  • az adatok biztonságát szolgáló intézkedést elmulasztja,

vétséget követ el, és egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

A Büntető törvénykönyv 263/B. § határozza meg a „Visszaélés haditechnikai termékkel és szolgáltatással, illetőleg kettős felhasználású termékkel” fogalmát is, mégpedig:
Aki

  • engedély nélkül vagy az engedély kereteit túllépve haditechnikai terméket előállít, vagy haditechnikai szolgáltatást nyújt,
  • olyan haditechnikai terméket, amelynek forgalmát jogszabály tiltja, előállít, megszerez, felhasznál, tart vagy átad, illetve az ország területére behoz, onnan kivisz, vagy azon átszállít,
  • engedély vagy Nemzetközi Importigazolás, vagy ezeket helyettesítő okmányok nélkül, illetve az engedély vagy a Nemzetközi Importigazolás kereteit túllépve haditechnikai terméket vagy kettős felhasználású terméket külkereskedelmi forgalomba hoz, ideértve annak az Európai Közösség vámterületén belüli átadását, illetőleg külföldre haditechnikai szolgáltatást nyújt,

bűntettet követ el, és két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Lehallgató eszköz
Akusztikus lehallgató eszközök fogalmát a160/2011. (VIII. 18.) kormányrendelet írja le:
Akusztikus lehallgató eszköznek minősül minden olyan akusztikus információ megismerésére, rögzítésére, továbbítására alkalmas elektronikus, szoftveres, mechanikus vagy más eszköz, módszer, technológia, amely a kommunikációban részt vevők bármelyikének tudta és beleegyezése nélkül, titkosan, illetve rejtetten alkalmazható, így különösen:

  • lehallgatási célra tervezett, előállított, vagy forgalmazott mikrofon, illesztő, rögzítő, illetve továbbító eszköz;
  • lézer- vagy infravörös sugárzást felhasználó, illetve mikrohullámú vagy ultrahangos működési elvet alkalmazó technikai lehallgató rendszer;
  • rejtett, álcázott, illetve megtévesztésre alkalmas hangrögzítő vagy hangtovábbító eszköz, azok tartozékai.

Ez alól kivétel a polgári felhasználásra tervezett irodai vagy szórakoztató elektronikai eszköz és tartozékai.

A Büntető törvénykönyv határozza mag a Magántikok jogosulatlan megismerése fogalmát is a 178/A. § (1) pontjában:
Aki magántitok jogosulatlan megismerése céljából

  • másnak a lakását, egyéb helyiségét vagy az ezekhez tartozó bekerített helyet titokban átkutatja,
  • másnak a lakásában, egyéb helyiségében vagy az ezekhez tartozó bekerített helyen történteket technikai eszköz alkalmazásával megfigyeli, illetőleg rögzíti,
  • másnak közlést tartalmazó zárt küldeményét felbontja vagy megszerzi, és annak tartalmát technikai eszközzel rögzíti,
  • hírközlő berendezés útján, illetőleg számítástechnikai rendszeren másnak továbbított közleményt, adatot kifürkész, és az észlelteket technikai eszközzel rögzíti,

bűntettet követ el, és öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Büntetőeljárás jog
De árnyalja a képet, ha a büntetőeljárás jogi aspektusait vizsgáljuk a kérdésnek. A büntetőeljárásról szóló 1998. XIX. Törvény 75. § (1) bekezdése szerint: „A bizonyítás során a tényállás alapos és hiánytalan, a valóságnak megfelelő tisztázására kell törekedni.”
78. § (1) bekezdése szerint: „A büntetőeljárásban szabadon felhasználható a törvényben meghatározott minden bizonyítási eszköz, és szabadon alkalmazható minden bizonyítási eljárás.”
115. § (2) bekezdése szerint: „Tárgyi bizonyítási eszköz az irat, a rajz és minden olyan tárgy, amely műszaki, vegyi vagy más eljárással adatokat rögzít.”
Azonban a 78. § (4) bekezdése szerint: „Nem értékelhető bizonyítékként az olyan bizonyítási eszközből származó tény, amelyet a bíróság, az ügyész vagy a nyomozó hatóság bűncselekmény útján, más tiltott módon vagy a résztvevők eljárási jogainak lényeges korlátozásával szerzett meg.”
Viszont a 2000. 296. számú Elvi bírósági határozat azt mondja ki, hogy „A rejtett kamerával készített videofelvétel a büntetőeljárásban bizonyítási eszközként, illetve bizonyítékként felhasználható; polgári perben dönthető el, hogy a felvétel sérti-e valakinek a személyhez fűződő jogait.”
Valamint a 1985. 57. bírósági határozatban az áll, hogy

  • „Ha a lakó a falon áthallatszó hangos kijelentéseket tesz a szomszédos lakás lakójának személyével kapcsolatban, és ez utóbbi erről a saját lakásában elhelyezett hangfelvevő berendezéssel felvételt készít, ez a magatartás nem jelent más jogvédte érdekkörében történő illetéktelen behatolást (jogsértést).”
  • „A bíróság vagy más hatóság előtt folyó eljárásban az igazság érvényesülésének biztosítása közérdek, és a bizonyítás ezt a célt szolgálja. Nem lehet ezért – az egyébként is jogsértés nélkül készült hangfelvétel felhasználását visszaélésnek tekinteni, ha ez a hangfelvétel felhasználójával szemben elkövetett jogsértéssel kapcsolatos bizonyítás érdekében történik.”

A Bírósági Döntések Tára 2009. 2126-ban ez áll:
„Nem hivatkozhat sikerrel alanyi jogsértésre – hangfelvételével való visszaélésre – a fél, ha e jogérvényesítéssel valótlan, hamis tényállítását akarja leplezni, és az igazságot tartalmazó nyilatkozatának a felhasználását kívánja személyiségi jogvédelem tárgyává tenni.”

A Bírósági Döntések Tára 2011. 2442. pedig kimondja:
„Nem minősül visszaélésnek a képmás vagy hangfelvétel készítése, avagy felhasználása, amennyiben arra közvetlenül fenyegető vagy már bekövetkezett jogsértés bizonyítása érdekében közérdekből vagy jogos magánérdekből kerül sor, feltéve, hogy a képmás vagy hangfelvétel készítése vagy felhasználása a bizonyítani kívánt jogsértéshez képest nem okoz aránytalan sérelmet.”

Tehát az adatvédelmi és a polgári jog tiltja az érintett tudta nélkül hangfelvétel készítését, azonban büntető ügyben, mint bizonyítékot föl lehet használni. Példaként említette az előadó a csepeli kettősgyilkosságot, ahol a bizonyítás során a bíróságon figyelembe vették a gyilkosságot megörökítő hangfelvételt.

 

Írta Timaffy Lilla dr. Mészáros Bence PhD, a Pécsi TudományegyetemBüntető Eljárásjogi és Kriminalisztikai Tanszéke adjunktusának előadása alapján, amely a  Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara szervezésében a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából tartott konferencián hangzott el az Óbudai Egyetem Bánki Donát Gépész- és Biztonságtechnikai Mérnöki Karán 2012. november 22-én.

 

Aspectis partnertalálkozó

Aspectis partnertalálkozó

Immáron 9. alkalommal rendezte meg az Aspectis Kft. éves partnertalálkozóját 2012. november 15-én. Idén új helyszínen, a Kincsem parkban, a megszokottól eltérően, workshop jelleggel zajlottak a bemutatók.

A vendégek kisebb csoportokba interaktív résztvevői lehettek az eseményeknek. A gyártói előadásokon lehetőség nyílt közvetlen konzultációra a Milestone, a Netavis, az Axis Communications és a D-Link képviselőivel.

Bevezetőjében Bata Miklós, az Aspectis Kft. ügyvezető igazgatója üdvözölte a partnereket, majd a gyors piaci áttekintést követően gratulált az elmúlt évben elért eredményekhez. Kiemelte annak jelentőségét, hogy a jelenlegi gazdasági helyzet ellenére a telepítők növekvő mértékben képesek meggyőzni ügyfeleiket a magas minőségű IP-alapú biztonsági rendszerek fontosságáról és hatékonyságáról. Bata Miklós előadása után a vendégek csoportokban a négy standon egymást váltva nézték végig a bemutatókat.

Aspectis partnertalálkozó

 

Az idén több gyártóval is bővült az Aspectis beszállítók köre. Az új partner, a Milestone piacvezető videomenedzsment szoftverfejlesztő céget Jan Gabrielsen country manager képviselte. A teljes piac csaknem 20 százalékát teszik ki a nyílt platformú szoftver különböző változatai. Több mint ezer kameratípust támogatva, ezzel is az élen járva versenytársai előtt. Majd az ONVIF szabványnak megfelelő szoftver egyszerű kezelhetőségéről és egyik funkciójáról, a video-push-ról volt szó, amellyel akár az okostelefon képrögzítője is használható megfigyelő kameraként.

A következő helyszínen Korbel Sándor a D-Link hálózati eszközeiről, valamint a cég által nyújtott rendkívül kedvező és széleskörű szolgáltatásokról szólt. Őt Kalcsó Attila váltotta, aki bemutatta a D-Link IP videoportfólióját szót ejtve az NVR-ekről, a home és az enterprise kategóriába tartozó kamerákról.

A Netavis standjánál Wolfgang Baumgartner ügyvezető igazgató fogadta a vendégeket. A videoanalitikában rejlő lehetőségeket mutatta be, beszélt a legújabb release újdonságairól, a Smartphone kliensről és a Face Detection-ről, amely algoritmus 95 százalék pontossággal megállapítja a kamera fókuszába kerülő személy nemét és korát, ezzel új lehetőséget nyitva a marketingkutatásoknak.

 

Aspectis partnertalálkozó

Az Axis Communications pultjánál Szőcs Róbert, a cég regionális key account menedzsere és Bata Miklós ismertették a legújabb eszközöket a piacvezető svéd gyártótól. A rendkívül termékeny évnek köszönhetően piacra került az Axis rejtett kamerája, az első beépített infrás, rendkívüli fényérzékenységű WDR-es készülékei, valamint a kisebb rendszerekre optimalizált ingyenes szoftvere, amelyhez új, megfizethető kisméretű kamerákat mutatott be, akár 5 megapixeles felbontással.

A szakmai bemutatókat követően az Emtrek vállalkozásfejlesztési tanácsadó cég ügyvezetője adott hasznos tanácsokat az Aspectis partnereinek a hatékony értékesítéshez.

Forrás: Aspectis

Elismerések az Axis disztribútoroknak

Axis Communications

Az Axis Communications középkelet-európai regionális központja októberben Prágában új irodába költözött.

Az új irodát ünnepélyes keretek között Bodil Sonesson, az Axis globális értékesítési igazgatója, Anna Forsberg, az Axis kelet-európai regionális igazgatója és Csuthi Zsuzsanna, az Axis középkelet-európai régiójának értékesítési igazgatója nyitotta meg. Az irodában jól felszerelt bemutatóteremet és oktatóteremet alakítottak ki. Ezzel is segítve az értékesítést, a technikai támogatást és a marketinget a régióban.

A megnyitón a cég elismerése jeléül az Axis Communications munkatársai hat díjat adtak át a régió disztribútorainak:

  • ‎Marketingben legaktívabb disztribútor a CEE régióban: Aspectis Magyarország
  • Legnagyobb Axis eladásokból származó árbevétel a CEE régióban négy negyedéven keresztül (2011 Q4–2012 Q3): Elko Románia
  • ‎Legnagyobb növekedés az árbevételben (eladásokban) négy negyedéven keresztül (2010 Q4–2011 Q3 vs. 2011 Q4–‎2012 Q3): Solytron Bulgária
  • ‎Legnagyobb Axis eladásokból származó árbevétel a Cseh Köztársaságban négy negyedéven keresztül (2011 Q4–2012 Q3):‎ Tech Data ‎Csehország
  • ‎Legnagyobb Axis eladásokból származó árbevétel Lengyelországban négy negyedéven keresztül (2011 Q4–2012 Q3): Anixter Lengyelország
  • ‎Legjobb hivatalos Axis esettanulmány a régióban: Elko Románia (Cluj Arena, Románia, Kolozsvár)‎ – Az esettanulmány magyarul 

 

Az Axis Communications s.r.o. új címe
Office Park Nove Butovice, Building D, Bucharova 1314/8, 158 00 Praha 13, Czech Republic