Elektromobilitás – Tűzbiztonsági kockázatok a többszintes parkolókban és mélygarázsokban

A Securiton hívta fel a figyelmet arra, hogy a német Szövetségi Közlekedési és Digitális Infrastruktúra Minisztérium több milliárdos fejlesztést biztosít – egyebek mellett – a töltési infrastruktúra fejlesztésére az elektromobilitás területén. A többszintes parkolók és mélygarázsok is pályáznak a fejlesztésekre, ugyanakkor egyenlőre még nem szabályozottak a téma tűzbiztonsági vonatkozásai (tovább…)

Jogszabályváltozások a kritikus infrastruktúra védelemben

A 2020-as év a kritikus infrastruktúra védelemben meghatározó változásokat hozott. A létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló 2012. évi CLXVI. törvény és a végrehajtási rendelete számos ponton megváltozott, kiegészült, továbbá az ágazati rendeletekben is történtek változások. Véljük, hogy a szakma számára is hasznos, a szabályozási kérdésekben való alaposabb tájékozódás A szerk. (tovább…)

MNB – Bankbiztonsági Elvárások Ajánlása

A Magyar Nemzeti Bank 11/2020. (X.20.) számú ajánlása a pénzügyi szervezetek működésének fizikai biztonsági és humánkockázat-kezelési feltételeiről; hatályba lépés: 2021. április 1. Régen várt dokumentum a bankbiztonsággal foglalkozó vezetők és szakemberek számára, az értelmezést segítő magyarázatokkal. (tovább…)

Kormányzati támogatás az online szabványkönyvtár előfizetéséhez

A biztonságtechnikai szakmában is egyre megkerülhetetlenebb szempont a szabványok betartása, a hatályos szabványok megismerése, a változások előírások követése Az Innovációs és Technológiai Minisztérium 2019. december 30-ig minden új Online Szabványkönyvtár előfizetést 51.000 Ft-tal támogat, azaz felhasználóhelyenként ennyivel kevesebbet kell fizetni az eredeti előfizetési díjnál. (tovább…)

A munkahelyi megfigyelés előírásai napjainkban

Az adatkezelésnek egy kiemelt területe a munkahelyen történő kamerás megfigyelés hiszen személyes adatnak minősül az érintettre vonatkozó hang vagy képfelvétel is. A D.A.S. JogSzerviz szakértője összefoglalja azokat az előírásokat, amelyek ezt a tevékenységet szabályozzák. (tovább…)

A térfigyelő rendszerek „evolúciója” – Totális megfigyelés: van ok az aggodalomra

Portálunk rendszeresen foglalkozik a video megfigyelőrendszerek témakörével, gyakran a térfigyelő rendszerekkel is, persze döntően a technika, a megoldások oldaláról. Az utóbbi periódusban ugyanakkor elsősorban Kína vonatkozásában kaptunk aggodalomra okot adó híreket az állampolgárok totális megfigyelését szolgáló rendszerek kiépítéséről, beüzemeléséről. Az itthoni aktuális hír, a kormány központi térfigyelő kamerarendszer kiépítésére vonatkozó terve. Vajon indokoltak e a félelmeink? Olvassuk Tarjányi Péter gondolatait (tovább…)

Égi GDPR hiánya – A hazai drónszabályozás anomáliái

Bár néhány országban már rendes (értsd: valóban működő) szabályok vonatkoznak a drónreptetésre, és úgy általában az azzal kapcsolatos légtérhasználatra, a magyarországi helyzet továbbra sem túl rózsás. Hogy mennyire, azt egy mostani eset is remekül illusztrálja. (tovább…)

Forrás: Prim hírek

Késésben a cégek EU-s adatvédelmi felkészülése

Nem egészen fél év múlva már kötelezően alkalmazandó lesz az új európai uniós adatvédelmi rendelet, a GDPR. A Trend Micro felmérése arra mutatott rá, hogy sok felsővezető nem kezeli elég komolyan a szabályozást és nem elég tájékozott a témában és az esetleges bírságok mértékét sem mérik fel megfelelően. (tovább…)

EU-s adatvédelem, figyelem kőkemény szabályozás nemsokára! Hogyan hat a GDPR a CCTV-re és a munkahelyi megfigyelésre? Forrás: : https://www.itgovernance.eu/blog/en/how-will-the-gdpr-affect-cctv-and-workplace-monitoring/

EU-s adatvédelem, figyelem kőkemény szabályozás nemsokára! Hogyan hat a GDPR a CCTV-re és a munkahelyi megfigyelésre?

A személyes adatok bármilyen, az egyén beazonosítására alkalmas eljárásai, nemcsak írásos információkat jelentenek. Ez magában foglalja a zárt láncú televíziós rendszer üzemeltetését és a munkavállalók megfigyelését, amelyet az EU általános adatvédelmi szabályzata (GDPR) szerint, magas kockázatú tevékenységeknek kell tekinteni . (tovább…)

Biztonságtechnikai szabványok 2015 április

Biztonságtechnikai szabványok 2015. április

A letölthető lista – a szakmában közismerten- két dokumentumot tartalmaz: az ajánlott szakterületi szabványokat tervezőknek, illetve az érvényes biztonságtechnikai és kapcsolódó szabványok teljes körét.  További szomorú kiegészítő információ: magyar nyelven vélhetően most utolsó alkalommal.

Sajnos, az a több éves gyakorlat (2005-2012 között), mely az SZVMSZK részéről anyagi támogatás formájában biztosította a biztonságtechnikai szabványok magyar nyelven történő megjelentetését , a Belügyminisztérium jogszabály módosítása miatt megszakadt.  A szakmai kamarai tagság önkéntessé tételét követően a befizetett tagdíj összege –sajnos – nem teszi lehetővé az EU-s szabványok magyar nyelven történő megjelentetésének további anyagi támogatását.
Ennek „eredményeként”, hamarosan, a már eddig magyarul megjelent szabványok is kiváltásra kerülnek az újonnan, angol nyelven megjelenő szabványok által!
Változás azonban a jövőre vonatkozóan az is, hogy a jövőben már nemcsak az európai, hanem a nemzetközi szabványkidolgozó szervezetek által kidolgozott biztonságtechnikai (és rokon szakterületekre vonatkozó) szabványai is ismertetésre kerülnek.

Letölthető szabványok:

Érvényben lévő biztonságtechnikai és kapcsolódó szabványok 2015 I. 

Ajánlott szabványok szakterületenként tervezőknek 2015 I. 

További információk:

Móré Attila
Tel.: 06 30 222 9225
E-mail: amore@tvt.hu

Kapcsolódó cikkek:

2014. II. negyedévében érvényes szabványok

A szabványokról általában

2014. I. negyedévében érvényes szabványok 2014. I. negyedévében érvényes szabványok 

A kormány végre meghatározta a minimális rezsióradíjat

A kormány végre meghatározta a minimális rezsióradíjat!

A kormány a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység minimális, általános forgalmi adó nélküli rezsióradíjának jövő évi legkisebb mértékét 1889 forintban határozta meg – a rendelettervezet a kormány honlapján jelent meg. Október 21 –i cikkünkben számoltunk be arról a problémáról, hogy a kormány a szakmai érdekképviselettől elvonva, saját kompetenciában kívánja meghatározni a minimális rezsióradíj mértékét, amely döntést viszont vonakodik meghozni és ezt a szakma joggal nehezményezi. A döntés ezek szerint végül is megszületett.

Lássuk akkor a konkrétumokat. A főbb tételek közül az alapbér 679 forint, a munkáltatói járulék 242 forint. Az ügyvitel, munkahelyi vezetés-irányítás költség a rezsióradíjból 460 forint, míg a munkahelyi szociális szolgáltatás 52, az iparűzési adó 60, a társasági nyereségadó 4 forint. A tervezet mellékletben tartalmazza a minimális rezsióradíj kiszámítási módját is.
 
A kormány július eleji döntésével tette kötelezővé a minimális rezsióradíj alkalmazását a vagyonvédelmi szolgáltatásoknál is. A kamara reméli, hogy a szabályozás eredményeként a szolgáltatás minősége is javulni fog.
 
A parlament februárban fogadta el a közbeszerzési törvény módosítását, amelyben aránytalanul alacsony árnak minősül a vagyonvédelmi szolgáltatásnál az az ajánlati ár, amely nem éri el a minimális rezsióradíj kötelező mértékét. 

Forrás: MTI/BP

Kapcsolódó cikkek:

Változatlanul nincs szabályozva a vagyonvédelmi rezsióradíj minimum

A személy- és vagyonőrök kötelező képzésének eddigi tapasztalatai

Az érintett tudta nélkül készített hangfelvételek jogi megítélése 

Változatlanul nincs szabályozva a vagyonvédelmi rezsióradíj minimum

Változatlanul nincs szabályozva a vagyonvédelmi rezsióradíj minimum

Közismert tény, hogy a vagyonvédelmi szakmában virágzik a fekete foglalkoztatás és a korrupció, ezért a vagyonvédelmi szolgáltatási rezsióradíj megállapítását – legalábbis a szavak szintjén – már tavasszal is, persze leginkább a választások előtt – kiemelt jelentőségűnek ítélte a kabinet. A szakma egyre türelmetlenebbül várja a szabályozást. A témában a legfrissebb hír az, hogy a kormány tovább halasztja a döntést és saját hatáskörben kívánja a kapcsolódó rendeletet kialakítani Pintér Sándor belügyminiszter információja alapján.

Elég érthetetlennek tűnik, hogy vajon miért tartja éppen most elengedhetetlenül fontosnak a kormány azt, hogy saját maga határozza meg azt az összeget amelynél kevesebb óradíjat nem kérhetnek a cégek a vagyonőreik munkájáért. A dolog leginkább azért furcsa, mert általános tapasztalat és leginkább a közbeszerzéseknél, hogy a nyertes ajánlatokban szereplő vállalási díjak gyakran a minimálbérre sem nyújtanak, nyújtottak fedezetet, nemhogy a közterhekkel növelt minimálbérre (egyébként a szakmai kamara honlapján folyamatosan megtalálhatók a minimális vállalási díjak). Azaz a hatóságok (nem ritkán minisztériumok, bíróságok stb.) jártak élen a vállalási díjak irreális alacsony szinten tartásában. Tudunk 700, 750 Ft-os vállalási díjakról is, akkor, amikor a fent jelzett minimálbér és közterhei kifizetéséhez minimum 1100 /óra árra lenne szükség.

Óvatos optimizmusra adott okot a módosított vagyonvédelmi törvény, amely egyáltalán megteremtette a minimális rezsióradíj bevezetésének a lehetőségét, a folyamat viszont a kapcsolódó kormányrendelet közzétételét követően sajnálatosan elakadt. Azóta a szakma az óradíjat konkretizáló belügyi rendeletre vár, ami viszont abban az esetben, ha szabályozást a kormány saját hatáskörébe vonja nem születhet meg, mert ehhez ismét módosítani kell a vagyonvédelmi törvényt, amelyik jelenlegi formájában a belügyminiszter kompetenciájába tartja a rendelet alkotást. Így viszont reális lehetőség az, hogy szabályozás a jövő évre tolódik.
A történet tehát „ róka fogta csuka ” amiben gyaníthatóan változatlanul működnek szűk csoportérdekek, egyébként nem kizárhatóan szakmai oldalról is.

kapcsolódó cikkek:

A személy- és vagyonőrök kötelező képzésének eddigi tapasztalatai

Az érintett tudta nélkül készített hangfelvételek jogi megítélése 

 

2014. II. negyedévében érvényes szabványok

2014. II. negyedévében érvényes szabványok

Letölthetők 2014. II. negyedévében érvényben lévő biztonságtechnikai és kidolgozás alatt álló szabványok, valamint a javasolt szabványok szakterületenként, tervezők, telepítők, karbantartók és üzemeltetők részére.

 

A szabványok mellett letölthető Móré Attila előadása is a biztonságtechnikai szabványokról.

 

Érvényben lévő és kidolgozás alatt álló biztonságtechnikai és kapcsolódó szabványok, 2014. II. negyedév

 

Javasolt szabványok szakterületenként, tervezők, telepítők, karbantartók és üzemeltetők részére, 2014. II. negyedév

 

Móré Attila előadása a szabványokról

 

A szabványokról általában

A szabványokról általában

 

Sokat hallani manapság az „európai integráció”, az „európai irányelvek (direktívák)”, a „harmonizált szabványok” kifejezéseket. Modern, felvilágosult, európai gondolkodást feltételezünk használóiról. Tisztában vagyunk-e azzal valójában, hogy miket is rejtenek ezek a kifejezések, hogy ezen szavak mögött milyen fogalmi háttér húzódik meg?

EU irányelvek

Az európai irányelvek (direktívák) valamennyi tagországban egyenértékű, törvényerejű jogszabályok. Az Európai Unió tagországainak ezeket a direktívákat kötelességük jogszabályként bevezetni, és az ezeknek ellentmondó nemzeti jogszabályokat visszavonni (https://osha.europa.eu/hu/legislation/directives/directives-intro). Ez az eljárás az Európai Unió minden tagországára, így Magyarországra nézve is kötelező. Az úgynevezett „új megközelítésű” irányelvek csak termékekre vonatkozó alapvető követelményeket (az élet, az egészség, a vagyon, a környezet védelme stb.) tartalmaznak

Harmonizált szabványok

A harmonizált európai szabványok azok az európai termékszabványok, amelyek az „új megközelítésű” európai irányelv(ek)ben szereplő „lényeges” követelmények teljesülését biztosítják, az „új megközelítésű” irányelvekkel (direktívákkal) harmonizálnak, azzal összhangban állnak. Harmonizált európai szabvány csak termékszabvány – a termékre követelményeket (is) tartalmazó szabvány – lehet, de nem minden európai termékszabvány harmonizált, mert vannak olyan termékek is, amelyek szabványa nem szükséges, hogy az „új megközelítésű” irányelveknek megfeleljenek, vagy rájuk vonatkozó „új megközelítésű” irányelvek nincsenek is. A harmonizált európai szabvány alapját egy vagy több „új megközelítésű” irányelvi (direktíva) követelmény biztosítja, a nem-harmonizált európai szabvány mögött nincs ilyen követelmény. A harmonizált szabványok aránya 2013-ban az összes Cenelec szabványra vonatkoztatva 26%. Lényeges különbség még, hogy a harmonizált szabványtól való eltérés csak akkor megengedett, ha az eltérés bizonyíthatóan legalább a szabványban szereplő követelményekkel azonos, vagy annál magasabb biztonsági szintet nyújt, nem-harmonizált szabvány esetén ez nem követelmény.

CE-jelölés

A CE-jelölés, a termékek EU irányelvek (direktívák) szerinti megfelelőségét jelölő szimbólum.

 Az európai piacon olyan termékek forgalmazhatók a legkönnyebben, amelyek a vonatkozó harmonizált szabvány(ok)nak és ezáltal egy, esetleg több „új megközelítésű” irányelvnek is megfelelnek. A gyártó vagy a termék forgalmazója csak az ilyen terméket láthatja el a CE-jelöléssel, de csak akkor, ha az EU Bizottság által kijelölt valamely, EU tagállamban található „notifikáló szervezet”-től a CE-jel használatát engedélyező okiratot megszerezte, vagy a terméken – saját maga – elvégezte a szükséges vizsgálatokat, és dokumentáltan igazolni tudja a vonatkozó direktívának való megfelelőséget. A CE-jelölést jogosan viselő termék forgalmazását az EU tagországokban megtiltani, megakadályozni, korlátozni nem szabad, tehát bármely tagállamban a forgalmazáshoz semmilyen nemzeti engedély (tanúsítvány) beszerzése nem szükséges. Nem titkolt célja tehát a CE-jelölésnek, az áruk szabad áramlásának biztosítása az Unión belül.

A biztonság fogalma

A biztonság „veszélyektől vagy bántódástól mentes (zavartalan) állapot”. Műszaki értelmezés szerint a biztonság egy objektum (vállalat, intézmény, bank, üzem, munkahely, termelőeszköz, lakás, nyaraló stb.) olyan állapotát jelenti, amelynek rendellenes működése, meghibásodása esetén az emberekre és más objektumokra veszélyes következmények nem lépnek fel, nem történik baleset vagy jelentős anyagi kár (esetleg katasztrófa). A biztonságra egyaránt veszélyt jelenthetnek a vagyon és személy(ek) elleni támadások (betörés, rablás, gyújtogatás stb.), a munkabalesetek vagy egészségre ártalmas környezeti hatások, a veszélyes anyagok nem megfelelő kezelése, a tűz- és robbanásveszély, az ipari és a természeti katasztrófák. Még egyszerűbben a biztonság: a fenyegetettség hiánya, vagy a fenyegetettség kivédésének képessége.

Biztonságtechnika

Biztonságtechnikának nevezzük tehát a műszaki tudományok azon területét, amelynek célja a különböző objektumok és rendszerek biztonságának növelése, az embert érő káros hatások és a vagyoni kár bekövetkezési kockázatának csökkentése, igénybe véve ehhez műszaki, szervezési, egészségügyi, gazdasági intézkedéseket és eszközöket.

Szabványok

Az 1995. évi XXVIII. törvény értelmében a Magyar Köztársaság nemzeti szabványügyi szervezete a Magyar Szabványügyi Testület (MSZT), státusza köztestület, amelynek célja a hazai termékek és szolgáltatások hosszú távú piaci versenyképességének elősegítése és fenntartása hazai, európai és nemzetközi szinten. Fő tevékenységei a szabványosítás, a tájékoztatás, a tanúsítás és az oktatás.

A szabvány(osítás) definíciója az 1995-ös törvény szerint

  • „A szabványosítás olyan tevékenység, amely általános és ismételten alkalmazható megoldásokat nyújt fennálló vagy várható problémákra.”
  • „A szabványosítás eredménye a szabvány, amely az előzőekből következően elismert szervezet által alkotott vagy jóváhagyott, közmegegyezéssel elfogadott olyan műszaki (technikai) dokumentum, amely tevékenységre vagy azok eredményére vonatkozik, általános és ismételten alkalmazható szabályokat, útmutatókat vagy jellemzőket tartalmaz.”

A szabvány definíciója a Magyar Mérnöki Kamara megfogalmazásában

  • „Elismert szervezet által jóváhagyott, közmegegyezéssel elfogadott olyan műszaki (technikai) dokumentum, amely tevékenységre vagy azok eredményére vonatkozik, és olyan általános és ismételten alkalmazható szabályokat, útmutatókat vagy jellemzőket tartalmaz, amelyek alkalmazásával a rendező hatás az adott feltételek között a legkedvezőbb.”

Kik alkotják a szabványokat?

Nemzetközi szabványügyi szervezetek

  • ISO International Organization for Standardization (Nemzetközi Szabványügyi Szervezet)
  • IEC International Electrotechnical Commission (Nemzetközi Elektrotechnikai Bizottság)

Európai szabványügyi szervezetek

  • CEN Comité Europèen de Normalisation (Európai Szabványügyi Bizottság)
  • CENELEC Comité Europèen de Normalisation Electrotechnique (Európai Elektrotechnikai Szabványügyi Bizottság)
  • ETSI European Telecommunications Standards Institute (Európai Távközlési Szabványügyi Intézet)

 A szűkebben értelmezett biztonságtechnikára (riasztórendszerekre) vonatkozó szabványokat az IEC-CENELEC szervezetek dolgozzák ki. A tagországoknak szavazati és vétójoguk, valamint az esetleges módosításokra javaslattételi lehetőségük van, melyek természetesen súlyozva kerülnek figyelembevételre az adott tagország népességi adatai alapján.

  • A CENELEC szabványok 69 százaléka azonos az IEC szabványokkal,
  • 6 százaléka kismértékben módosított IEC szabvány, amíg
  • 25 százaléka „tiszta” európai szabvány (például MSZ 2364, amely kevésbé részletes, mint a már hatályon kívül helyezett MSZ 1600 család jelentős része, alkalmazásához magasabb szakértelem szükséges, nagyobb felelősségvállalást kíván.

Ezért születtek, segítségként olyan szakmai irányelvek Magyarországon, mint például a Magyar Elektrotechnikai Egyesület által kidolgozott Villamos Biztonsági Szakmai Elvárások (VBSZE), amelyek a szabványokban szűkszavúan, általánosan, nem mindig egyértelműen megfogalmazott követelmények kielégítésének egyik lehetséges módját írják le, azaz aki ezen a szakmai irányelv szerint tevékenykedik, annak eredménye meg fog felelni a szabványokban elvárt követelményeknek.

A CENELEC-nek az MSZT 2002. június 1-je óta teljes jogú tagja. Természetesen a tagság nem csak jogokat, hanem kötelezettségeket is ró az MSZT-re. Ilyen például, hogy a CENELEC szabványok nemzeti szinten történő bevezetése (honosítása) általában 6 hónapon belül meg kell, hogy történjen. Fontos tudni, hogy ma, a több mint 6300 (2013) CENELEC által kidolgozott szabvány 99 százaléka már honosított, magyar nemzeti szabvány.

A szabványokról általában

Milyen európai szabványok léteznek?

Az európai szabványok (a CEN, a CELENEC és az ESTI által jóváhagyott és közzétett szabványok) közös jellemzői, hogy alkalmazásuk önkéntes. Az európai szabványokat a nemzeti szabványügyi (tag)szervezeteknek kötelességük bevezetni (honosítani). A bevezetés módja lehet fordításos, vagy jóváhagyó közleményes (Magyarországon, angol nyelvű megjelentetés magyar nyelvű címoldallal). Az európai szabványok hivatalos nyelvei: angol, német, francia, melyekből az MSZT az angol változatot jelenteti meg, azonban megrendelésre hozzáférhető a többi hivatalos nyelvű változat is.

Az leggyakrabban alkalmazott európai szabványok (kibocsátói jelük szerint) lehetnek

  • EN (European Standard, európai szabvány)
  • ENV (European Prestandard, európai előszabvány)
  • HD (Harmonised Document, harmonizált dokumentum) 

Fontosabb tulajdonságaik

  • EN – Nemzeti szinten kötelező bevezetés: fordítással, jóváhagyó közleménnyel történik. Az ütköző nemzeti szabványok visszavonása kötelező.
  • ENV – Előszabvány, átmeneti alkalmazásra, olyan műszaki területeken, ahol a fejlődés nagyon gyors és sürgős szükség van valamilyen irányelvre. Nemzeti szinten kívánatos a bevezetése valamilyen módon. Ütköző nemzeti szabványok visszavonása nem szükséges.
  • HD – Nemzeti szinten bevezetése kötelező. Ütköző nemzeti szabványok visszavonása kötelező.

Lényeges szabványjellegű dokumentum még az úgynevezett Technical Specification (TS), azaz Műszaki Előírás, amely egyrészt az előszabványhoz hasonlóan szabályoz egy-egy részterületet vagy eszközkövetelményt fogalmaz meg, de általában 3 év után, az alkalmazási tapasztalatok figyelembe vételével történő módosításokat követően EN-szabvánnyá válik. Másik alkalmazási területei az olyan szakterületek, nemzeti hagyományok, szokások, kialakult szakmai gyakorlatok, amely területe(ke)n az EU tagországoknak nem sikerült teljes kompromisszumra jutni, azaz konszenzussal létrehozott szabványt alkotni, így az „csak” TS-ként kerül kiadásra. Egy TS megjelenéséről tájékoztatást kell megjelentetnie minden tagállam szabványügyi szervezetének, de bevezetésük nem kötelező. Ha van az adott szakterületre nemzeti szabályozás, annak visszavonása sem szükséges, ha azonban a szabványügyi szervezeten belül működő, illetékes műszaki bizottság jónak látja, javaslatára be kell vezetni, ekkor azonban ugyanolyan jogállású dokumentummá válik, mint egy honosított EN-szabvány.

20130208 szabvany

2014. I. negyedévében érvényes szabványok

Letölthetők 2014. I. negyedévében érvényben lévő biztonságtechnikai és kidolgozás alatt álló szabványok, valamint a javasolt szabványok szakterületenként, tervezők, telepítők, karbantartók és üzemeltetők részére.

Érvényben lévő és kidolgozás alatt álló biztonságtechnikai és kapcsolódó szabványok, 2014. I. negyedév

Javasolt szabványok szakterületenként, tervezők, telepítők, karbantartók és üzemeltetők részére, 2014. I. negyedév

2013. IV. negyedévében érvényes szabványok

2013. IV. negyedévében érvényes szabványok

Letölthetők 2013. IV. negyedévében érvényben lévő biztonságtechnikai és kidolgozás alatt álló szabványok, valamint a javasolt szabványok szakterületenként, tervezők, telepítők, karbantartók és üzemeltetők részére.

Érvényben lévő és kidolgozás alatt álló biztonságtechnikai szabványok, 2013. IV. negyedév

Javasolt szabványok szakterületenként, tervezők, telepítők, karbantartók és üzemeltetők részére, 2013. IV. negyedév

 

Új ISO szabvány készül a magánbiztonsági cégek számára

Új ISO szabvány készül a magánbiztonsági cégek számára

Az ASIS International 2013. augusztusában bejelentette, hogy a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet (ISO, International Organization for Standardization) hamarosan megkezdi egy új, nemzetközi szabvány alapján az ANSI/ASIS.PSC.1: 2012 minőségbiztosítási rendszer kidolgozását a magánbiztonság területén dolgozó cégek számára (Management System for Quality of Private Security Company Operations – Requirements with Guidance).

„A magánbiztonság területén dolgozó cégek fontos szerepet játszanak a magas kockázatú területeken, mint az állami, az infrastruktúra-védelemi, katasztrófa-elhárítási és a segélyszervezeti területeken” – tájékoztatott Marc Sigel biztos, az ASIS szabványokért felelős munkatársa, aki egyben az elnöke az ISO projektbizottságnak.

„Ez az új szabvány segíti magánbiztonsági cégeknek partnereik ésszerű megközelítését, hogy minőségi szolgáltatásokat nyújthassanak, megfelelően kezeljék a kockázatokat, és megfeleljenek a Nemzetközi Magatartási Kódexnek (ICOC, International Code of Conduct), valamint a Montreáli Emberi Jogi Egyezménynek (Montreux Document, Human Rights Codes) és a jogi előírásoknak” – tette hozzá Marc Sigel.

Forrás: ASIS (https://www.asisonline.org/Standards-Guidelines/Pages/default.aspx)

Lap teteje