mszt---szabvanyugy-cover

Kormányzati támogatás az online szabványkönyvtár előfizetéséhez

A biztonságtechnikai szakmában is egyre megkerülhetetlenebb szempont a szabványok betartása, a hatályos szabványok megismerése, a változások előírások követése Az Innovációs és Technológiai Minisztérium 2019. december 30-ig minden új Online Szabványkönyvtár előfizetést 51.000 Ft-tal támogat, azaz felhasználóhelyenként ennyivel kevesebbet kell fizetni az eredeti előfizetési díjnál. (tovább…)

Forrás: hireink.hu

A munkahelyi megfigyelés előírásai napjainkban

Az adatkezelésnek egy kiemelt területe a munkahelyen történő kamerás megfigyelés hiszen személyes adatnak minősül az érintettre vonatkozó hang vagy képfelvétel is. A D.A.S. JogSzerviz szakértője összefoglalja azokat az előírásokat, amelyek ezt a tevékenységet szabályozzák. (tovább…)

tarjanyi-peter-cover

A térfigyelő rendszerek „evolúciója” – Totális megfigyelés: van ok az aggodalomra

Portálunk rendszeresen foglalkozik a video megfigyelőrendszerek témakörével, gyakran a térfigyelő rendszerekkel is, persze döntően a technika, a megoldások oldaláról. Az utóbbi periódusban ugyanakkor elsősorban Kína vonatkozásában kaptunk aggodalomra okot adó híreket az állampolgárok totális megfigyelését szolgáló rendszerek kiépítéséről, beüzemeléséről. Az itthoni aktuális hír, a kormány központi térfigyelő kamerarendszer kiépítésére vonatkozó terve. Vajon indokoltak e a félelmeink? Olvassuk Tarjányi Péter gondolatait (tovább…)

dron-balaton-cover

Égi GDPR hiánya – A hazai drónszabályozás anomáliái

Bár néhány országban már rendes (értsd: valóban működő) szabályok vonatkoznak a drónreptetésre, és úgy általában az azzal kapcsolatos légtérhasználatra, a magyarországi helyzet továbbra sem túl rózsás. Hogy mennyire, azt egy mostani eset is remekül illusztrálja. (tovább…)

Forrás: Prim hírek

Késésben a cégek EU-s adatvédelmi felkészülése

Nem egészen fél év múlva már kötelezően alkalmazandó lesz az új európai uniós adatvédelmi rendelet, a GDPR. A Trend Micro felmérése arra mutatott rá, hogy sok felsővezető nem kezeli elég komolyan a szabályozást és nem elég tájékozott a témában és az esetleges bírságok mértékét sem mérik fel megfelelően. (tovább…)

EU-s adatvédelem, figyelem kőkemény szabályozás nemsokára! Hogyan hat a GDPR a CCTV-re és a munkahelyi megfigyelésre? Forrás: : https://www.itgovernance.eu/blog/en/how-will-the-gdpr-affect-cctv-and-workplace-monitoring/

EU-s adatvédelem, figyelem kőkemény szabályozás nemsokára! Hogyan hat a GDPR a CCTV-re és a munkahelyi megfigyelésre?

A személyes adatok bármilyen, az egyén beazonosítására alkalmas eljárásai, nemcsak írásos információkat jelentenek. Ez magában foglalja a zárt láncú televíziós rendszer üzemeltetését és a munkavállalók megfigyelését, amelyet az EU általános adatvédelmi szabályzata (GDPR) szerint, magas kockázatú tevékenységeknek kell tekinteni . (tovább…)

Biztonságtechnikai szabványok 2015 április

Biztonságtechnikai szabványok 2015. április

A letölthető lista – a szakmában közismerten- két dokumentumot tartalmaz: az ajánlott szakterületi szabványokat tervezőknek, illetve az érvényes biztonságtechnikai és kapcsolódó szabványok teljes körét.  További szomorú kiegészítő információ: magyar nyelven vélhetően most utolsó alkalommal.

Sajnos, az a több éves gyakorlat (2005-2012 között), mely az SZVMSZK részéről anyagi támogatás formájában biztosította a biztonságtechnikai szabványok magyar nyelven történő megjelentetését , a Belügyminisztérium jogszabály módosítása miatt megszakadt.  A szakmai kamarai tagság önkéntessé tételét követően a befizetett tagdíj összege –sajnos – nem teszi lehetővé az EU-s szabványok magyar nyelven történő megjelentetésének további anyagi támogatását.
Ennek „eredményeként”, hamarosan, a már eddig magyarul megjelent szabványok is kiváltásra kerülnek az újonnan, angol nyelven megjelenő szabványok által!
Változás azonban a jövőre vonatkozóan az is, hogy a jövőben már nemcsak az európai, hanem a nemzetközi szabványkidolgozó szervezetek által kidolgozott biztonságtechnikai (és rokon szakterületekre vonatkozó) szabványai is ismertetésre kerülnek.

Letölthető szabványok:

Érvényben lévő biztonságtechnikai és kapcsolódó szabványok 2015 I. 

Ajánlott szabványok szakterületenként tervezőknek 2015 I. 

További információk:

Móré Attila
Tel.: 06 30 222 9225
E-mail: amore@tvt.hu

Kapcsolódó cikkek:

2014. II. negyedévében érvényes szabványok

A szabványokról általában

2014. I. negyedévében érvényes szabványok 2014. I. negyedévében érvényes szabványok 

A kormány végre meghatározta a minimális rezsióradíjat

A kormány végre meghatározta a minimális rezsióradíjat!

A kormány a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység minimális, általános forgalmi adó nélküli rezsióradíjának jövő évi legkisebb mértékét 1889 forintban határozta meg – a rendelettervezet a kormány honlapján jelent meg. Október 21 –i cikkünkben számoltunk be arról a problémáról, hogy a kormány a szakmai érdekképviselettől elvonva, saját kompetenciában kívánja meghatározni a minimális rezsióradíj mértékét, amely döntést viszont vonakodik meghozni és ezt a szakma joggal nehezményezi. A döntés ezek szerint végül is megszületett.

Lássuk akkor a konkrétumokat. A főbb tételek közül az alapbér 679 forint, a munkáltatói járulék 242 forint. Az ügyvitel, munkahelyi vezetés-irányítás költség a rezsióradíjból 460 forint, míg a munkahelyi szociális szolgáltatás 52, az iparűzési adó 60, a társasági nyereségadó 4 forint. A tervezet mellékletben tartalmazza a minimális rezsióradíj kiszámítási módját is.
 
A kormány július eleji döntésével tette kötelezővé a minimális rezsióradíj alkalmazását a vagyonvédelmi szolgáltatásoknál is. A kamara reméli, hogy a szabályozás eredményeként a szolgáltatás minősége is javulni fog.
 
A parlament februárban fogadta el a közbeszerzési törvény módosítását, amelyben aránytalanul alacsony árnak minősül a vagyonvédelmi szolgáltatásnál az az ajánlati ár, amely nem éri el a minimális rezsióradíj kötelező mértékét. 

Forrás: MTI/BP

Kapcsolódó cikkek:

Változatlanul nincs szabályozva a vagyonvédelmi rezsióradíj minimum

A személy- és vagyonőrök kötelező képzésének eddigi tapasztalatai

Az érintett tudta nélkül készített hangfelvételek jogi megítélése 

Változatlanul nincs szabályozva a vagyonvédelmi rezsióradíj minimum

Változatlanul nincs szabályozva a vagyonvédelmi rezsióradíj minimum

Közismert tény, hogy a vagyonvédelmi szakmában virágzik a fekete foglalkoztatás és a korrupció, ezért a vagyonvédelmi szolgáltatási rezsióradíj megállapítását – legalábbis a szavak szintjén – már tavasszal is, persze leginkább a választások előtt – kiemelt jelentőségűnek ítélte a kabinet. A szakma egyre türelmetlenebbül várja a szabályozást. A témában a legfrissebb hír az, hogy a kormány tovább halasztja a döntést és saját hatáskörben kívánja a kapcsolódó rendeletet kialakítani Pintér Sándor belügyminiszter információja alapján.

Elég érthetetlennek tűnik, hogy vajon miért tartja éppen most elengedhetetlenül fontosnak a kormány azt, hogy saját maga határozza meg azt az összeget amelynél kevesebb óradíjat nem kérhetnek a cégek a vagyonőreik munkájáért. A dolog leginkább azért furcsa, mert általános tapasztalat és leginkább a közbeszerzéseknél, hogy a nyertes ajánlatokban szereplő vállalási díjak gyakran a minimálbérre sem nyújtanak, nyújtottak fedezetet, nemhogy a közterhekkel növelt minimálbérre (egyébként a szakmai kamara honlapján folyamatosan megtalálhatók a minimális vállalási díjak). Azaz a hatóságok (nem ritkán minisztériumok, bíróságok stb.) jártak élen a vállalási díjak irreális alacsony szinten tartásában. Tudunk 700, 750 Ft-os vállalási díjakról is, akkor, amikor a fent jelzett minimálbér és közterhei kifizetéséhez minimum 1100 /óra árra lenne szükség.

Óvatos optimizmusra adott okot a módosított vagyonvédelmi törvény, amely egyáltalán megteremtette a minimális rezsióradíj bevezetésének a lehetőségét, a folyamat viszont a kapcsolódó kormányrendelet közzétételét követően sajnálatosan elakadt. Azóta a szakma az óradíjat konkretizáló belügyi rendeletre vár, ami viszont abban az esetben, ha szabályozást a kormány saját hatáskörébe vonja nem születhet meg, mert ehhez ismét módosítani kell a vagyonvédelmi törvényt, amelyik jelenlegi formájában a belügyminiszter kompetenciájába tartja a rendelet alkotást. Így viszont reális lehetőség az, hogy szabályozás a jövő évre tolódik.
A történet tehát „ róka fogta csuka ” amiben gyaníthatóan változatlanul működnek szűk csoportérdekek, egyébként nem kizárhatóan szakmai oldalról is.

kapcsolódó cikkek:

A személy- és vagyonőrök kötelező képzésének eddigi tapasztalatai

Az érintett tudta nélkül készített hangfelvételek jogi megítélése 

 

2014. II. negyedévében érvényes szabványok

2014. II. negyedévében érvényes szabványok

Letölthetők 2014. II. negyedévében érvényben lévő biztonságtechnikai és kidolgozás alatt álló szabványok, valamint a javasolt szabványok szakterületenként, tervezők, telepítők, karbantartók és üzemeltetők részére.

 

A szabványok mellett letölthető Móré Attila előadása is a biztonságtechnikai szabványokról.

 

Érvényben lévő és kidolgozás alatt álló biztonságtechnikai és kapcsolódó szabványok, 2014. II. negyedév

 

Javasolt szabványok szakterületenként, tervezők, telepítők, karbantartók és üzemeltetők részére, 2014. II. negyedév

 

Móré Attila előadása a szabványokról

 

A szabványokról általában

A szabványokról általában

 

Sokat hallani manapság az „európai integráció”, az „európai irányelvek (direktívák)”, a „harmonizált szabványok” kifejezéseket. Modern, felvilágosult, európai gondolkodást feltételezünk használóiról. Tisztában vagyunk-e azzal valójában, hogy miket is rejtenek ezek a kifejezések, hogy ezen szavak mögött milyen fogalmi háttér húzódik meg?

EU irányelvek

Az európai irányelvek (direktívák) valamennyi tagországban egyenértékű, törvényerejű jogszabályok. Az Európai Unió tagországainak ezeket a direktívákat kötelességük jogszabályként bevezetni, és az ezeknek ellentmondó nemzeti jogszabályokat visszavonni (https://osha.europa.eu/hu/legislation/directives/directives-intro). Ez az eljárás az Európai Unió minden tagországára, így Magyarországra nézve is kötelező. Az úgynevezett „új megközelítésű” irányelvek csak termékekre vonatkozó alapvető követelményeket (az élet, az egészség, a vagyon, a környezet védelme stb.) tartalmaznak

Harmonizált szabványok

A harmonizált európai szabványok azok az európai termékszabványok, amelyek az „új megközelítésű” európai irányelv(ek)ben szereplő „lényeges” követelmények teljesülését biztosítják, az „új megközelítésű” irányelvekkel (direktívákkal) harmonizálnak, azzal összhangban állnak. Harmonizált európai szabvány csak termékszabvány – a termékre követelményeket (is) tartalmazó szabvány – lehet, de nem minden európai termékszabvány harmonizált, mert vannak olyan termékek is, amelyek szabványa nem szükséges, hogy az „új megközelítésű” irányelveknek megfeleljenek, vagy rájuk vonatkozó „új megközelítésű” irányelvek nincsenek is. A harmonizált európai szabvány alapját egy vagy több „új megközelítésű” irányelvi (direktíva) követelmény biztosítja, a nem-harmonizált európai szabvány mögött nincs ilyen követelmény. A harmonizált szabványok aránya 2013-ban az összes Cenelec szabványra vonatkoztatva 26%. Lényeges különbség még, hogy a harmonizált szabványtól való eltérés csak akkor megengedett, ha az eltérés bizonyíthatóan legalább a szabványban szereplő követelményekkel azonos, vagy annál magasabb biztonsági szintet nyújt, nem-harmonizált szabvány esetén ez nem követelmény.

CE-jelölés

A CE-jelölés, a termékek EU irányelvek (direktívák) szerinti megfelelőségét jelölő szimbólum.

 Az európai piacon olyan termékek forgalmazhatók a legkönnyebben, amelyek a vonatkozó harmonizált szabvány(ok)nak és ezáltal egy, esetleg több „új megközelítésű” irányelvnek is megfelelnek. A gyártó vagy a termék forgalmazója csak az ilyen terméket láthatja el a CE-jelöléssel, de csak akkor, ha az EU Bizottság által kijelölt valamely, EU tagállamban található „notifikáló szervezet”-től a CE-jel használatát engedélyező okiratot megszerezte, vagy a terméken – saját maga – elvégezte a szükséges vizsgálatokat, és dokumentáltan igazolni tudja a vonatkozó direktívának való megfelelőséget. A CE-jelölést jogosan viselő termék forgalmazását az EU tagországokban megtiltani, megakadályozni, korlátozni nem szabad, tehát bármely tagállamban a forgalmazáshoz semmilyen nemzeti engedély (tanúsítvány) beszerzése nem szükséges. Nem titkolt célja tehát a CE-jelölésnek, az áruk szabad áramlásának biztosítása az Unión belül.

A biztonság fogalma

A biztonság „veszélyektől vagy bántódástól mentes (zavartalan) állapot”. Műszaki értelmezés szerint a biztonság egy objektum (vállalat, intézmény, bank, üzem, munkahely, termelőeszköz, lakás, nyaraló stb.) olyan állapotát jelenti, amelynek rendellenes működése, meghibásodása esetén az emberekre és más objektumokra veszélyes következmények nem lépnek fel, nem történik baleset vagy jelentős anyagi kár (esetleg katasztrófa). A biztonságra egyaránt veszélyt jelenthetnek a vagyon és személy(ek) elleni támadások (betörés, rablás, gyújtogatás stb.), a munkabalesetek vagy egészségre ártalmas környezeti hatások, a veszélyes anyagok nem megfelelő kezelése, a tűz- és robbanásveszély, az ipari és a természeti katasztrófák. Még egyszerűbben a biztonság: a fenyegetettség hiánya, vagy a fenyegetettség kivédésének képessége.

Biztonságtechnika

Biztonságtechnikának nevezzük tehát a műszaki tudományok azon területét, amelynek célja a különböző objektumok és rendszerek biztonságának növelése, az embert érő káros hatások és a vagyoni kár bekövetkezési kockázatának csökkentése, igénybe véve ehhez műszaki, szervezési, egészségügyi, gazdasági intézkedéseket és eszközöket.

Szabványok

Az 1995. évi XXVIII. törvény értelmében a Magyar Köztársaság nemzeti szabványügyi szervezete a Magyar Szabványügyi Testület (MSZT), státusza köztestület, amelynek célja a hazai termékek és szolgáltatások hosszú távú piaci versenyképességének elősegítése és fenntartása hazai, európai és nemzetközi szinten. Fő tevékenységei a szabványosítás, a tájékoztatás, a tanúsítás és az oktatás.

A szabvány(osítás) definíciója az 1995-ös törvény szerint

  • „A szabványosítás olyan tevékenység, amely általános és ismételten alkalmazható megoldásokat nyújt fennálló vagy várható problémákra.”
  • „A szabványosítás eredménye a szabvány, amely az előzőekből következően elismert szervezet által alkotott vagy jóváhagyott, közmegegyezéssel elfogadott olyan műszaki (technikai) dokumentum, amely tevékenységre vagy azok eredményére vonatkozik, általános és ismételten alkalmazható szabályokat, útmutatókat vagy jellemzőket tartalmaz.”

A szabvány definíciója a Magyar Mérnöki Kamara megfogalmazásában

  • „Elismert szervezet által jóváhagyott, közmegegyezéssel elfogadott olyan műszaki (technikai) dokumentum, amely tevékenységre vagy azok eredményére vonatkozik, és olyan általános és ismételten alkalmazható szabályokat, útmutatókat vagy jellemzőket tartalmaz, amelyek alkalmazásával a rendező hatás az adott feltételek között a legkedvezőbb.”

Kik alkotják a szabványokat?

Nemzetközi szabványügyi szervezetek

  • ISO International Organization for Standardization (Nemzetközi Szabványügyi Szervezet)
  • IEC International Electrotechnical Commission (Nemzetközi Elektrotechnikai Bizottság)

Európai szabványügyi szervezetek

  • CEN Comité Europèen de Normalisation (Európai Szabványügyi Bizottság)
  • CENELEC Comité Europèen de Normalisation Electrotechnique (Európai Elektrotechnikai Szabványügyi Bizottság)
  • ETSI European Telecommunications Standards Institute (Európai Távközlési Szabványügyi Intézet)

 A szűkebben értelmezett biztonságtechnikára (riasztórendszerekre) vonatkozó szabványokat az IEC-CENELEC szervezetek dolgozzák ki. A tagországoknak szavazati és vétójoguk, valamint az esetleges módosításokra javaslattételi lehetőségük van, melyek természetesen súlyozva kerülnek figyelembevételre az adott tagország népességi adatai alapján.

  • A CENELEC szabványok 69 százaléka azonos az IEC szabványokkal,
  • 6 százaléka kismértékben módosított IEC szabvány, amíg
  • 25 százaléka „tiszta” európai szabvány (például MSZ 2364, amely kevésbé részletes, mint a már hatályon kívül helyezett MSZ 1600 család jelentős része, alkalmazásához magasabb szakértelem szükséges, nagyobb felelősségvállalást kíván.

Ezért születtek, segítségként olyan szakmai irányelvek Magyarországon, mint például a Magyar Elektrotechnikai Egyesület által kidolgozott Villamos Biztonsági Szakmai Elvárások (VBSZE), amelyek a szabványokban szűkszavúan, általánosan, nem mindig egyértelműen megfogalmazott követelmények kielégítésének egyik lehetséges módját írják le, azaz aki ezen a szakmai irányelv szerint tevékenykedik, annak eredménye meg fog felelni a szabványokban elvárt követelményeknek.

A CENELEC-nek az MSZT 2002. június 1-je óta teljes jogú tagja. Természetesen a tagság nem csak jogokat, hanem kötelezettségeket is ró az MSZT-re. Ilyen például, hogy a CENELEC szabványok nemzeti szinten történő bevezetése (honosítása) általában 6 hónapon belül meg kell, hogy történjen. Fontos tudni, hogy ma, a több mint 6300 (2013) CENELEC által kidolgozott szabvány 99 százaléka már honosított, magyar nemzeti szabvány.

A szabványokról általában

Milyen európai szabványok léteznek?

Az európai szabványok (a CEN, a CELENEC és az ESTI által jóváhagyott és közzétett szabványok) közös jellemzői, hogy alkalmazásuk önkéntes. Az európai szabványokat a nemzeti szabványügyi (tag)szervezeteknek kötelességük bevezetni (honosítani). A bevezetés módja lehet fordításos, vagy jóváhagyó közleményes (Magyarországon, angol nyelvű megjelentetés magyar nyelvű címoldallal). Az európai szabványok hivatalos nyelvei: angol, német, francia, melyekből az MSZT az angol változatot jelenteti meg, azonban megrendelésre hozzáférhető a többi hivatalos nyelvű változat is.

Az leggyakrabban alkalmazott európai szabványok (kibocsátói jelük szerint) lehetnek

  • EN (European Standard, európai szabvány)
  • ENV (European Prestandard, európai előszabvány)
  • HD (Harmonised Document, harmonizált dokumentum) 

Fontosabb tulajdonságaik

  • EN – Nemzeti szinten kötelező bevezetés: fordítással, jóváhagyó közleménnyel történik. Az ütköző nemzeti szabványok visszavonása kötelező.
  • ENV – Előszabvány, átmeneti alkalmazásra, olyan műszaki területeken, ahol a fejlődés nagyon gyors és sürgős szükség van valamilyen irányelvre. Nemzeti szinten kívánatos a bevezetése valamilyen módon. Ütköző nemzeti szabványok visszavonása nem szükséges.
  • HD – Nemzeti szinten bevezetése kötelező. Ütköző nemzeti szabványok visszavonása kötelező.

Lényeges szabványjellegű dokumentum még az úgynevezett Technical Specification (TS), azaz Műszaki Előírás, amely egyrészt az előszabványhoz hasonlóan szabályoz egy-egy részterületet vagy eszközkövetelményt fogalmaz meg, de általában 3 év után, az alkalmazási tapasztalatok figyelembe vételével történő módosításokat követően EN-szabvánnyá válik. Másik alkalmazási területei az olyan szakterületek, nemzeti hagyományok, szokások, kialakult szakmai gyakorlatok, amely területe(ke)n az EU tagországoknak nem sikerült teljes kompromisszumra jutni, azaz konszenzussal létrehozott szabványt alkotni, így az „csak” TS-ként kerül kiadásra. Egy TS megjelenéséről tájékoztatást kell megjelentetnie minden tagállam szabványügyi szervezetének, de bevezetésük nem kötelező. Ha van az adott szakterületre nemzeti szabályozás, annak visszavonása sem szükséges, ha azonban a szabványügyi szervezeten belül működő, illetékes műszaki bizottság jónak látja, javaslatára be kell vezetni, ekkor azonban ugyanolyan jogállású dokumentummá válik, mint egy honosított EN-szabvány.

20130208 szabvany

2014. I. negyedévében érvényes szabványok

Letölthetők 2014. I. negyedévében érvényben lévő biztonságtechnikai és kidolgozás alatt álló szabványok, valamint a javasolt szabványok szakterületenként, tervezők, telepítők, karbantartók és üzemeltetők részére.

Érvényben lévő és kidolgozás alatt álló biztonságtechnikai és kapcsolódó szabványok, 2014. I. negyedév

Javasolt szabványok szakterületenként, tervezők, telepítők, karbantartók és üzemeltetők részére, 2014. I. negyedév

2013. IV. negyedévében érvényes szabványok

2013. IV. negyedévében érvényes szabványok

Letölthetők 2013. IV. negyedévében érvényben lévő biztonságtechnikai és kidolgozás alatt álló szabványok, valamint a javasolt szabványok szakterületenként, tervezők, telepítők, karbantartók és üzemeltetők részére.

Érvényben lévő és kidolgozás alatt álló biztonságtechnikai szabványok, 2013. IV. negyedév

Javasolt szabványok szakterületenként, tervezők, telepítők, karbantartók és üzemeltetők részére, 2013. IV. negyedév

 

Új ISO szabvány készül a magánbiztonsági cégek számára

Új ISO szabvány készül a magánbiztonsági cégek számára

Az ASIS International 2013. augusztusában bejelentette, hogy a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet (ISO, International Organization for Standardization) hamarosan megkezdi egy új, nemzetközi szabvány alapján az ANSI/ASIS.PSC.1: 2012 minőségbiztosítási rendszer kidolgozását a magánbiztonság területén dolgozó cégek számára (Management System for Quality of Private Security Company Operations – Requirements with Guidance).

„A magánbiztonság területén dolgozó cégek fontos szerepet játszanak a magas kockázatú területeken, mint az állami, az infrastruktúra-védelemi, katasztrófa-elhárítási és a segélyszervezeti területeken” – tájékoztatott Marc Sigel biztos, az ASIS szabványokért felelős munkatársa, aki egyben az elnöke az ISO projektbizottságnak.

„Ez az új szabvány segíti magánbiztonsági cégeknek partnereik ésszerű megközelítését, hogy minőségi szolgáltatásokat nyújthassanak, megfelelően kezeljék a kockázatokat, és megfeleljenek a Nemzetközi Magatartási Kódexnek (ICOC, International Code of Conduct), valamint a Montreáli Emberi Jogi Egyezménynek (Montreux Document, Human Rights Codes) és a jogi előírásoknak” – tette hozzá Marc Sigel.

Forrás: ASIS (https://www.asisonline.org/Standards-Guidelines/Pages/default.aspx)

Német Ferenc, az SzVMSzK elnöke

A személy- és vagyonőrök kötelező képzésének eddigi tapasztalati

Az új jogszabályok, a 2012. évi CXX. törvény és végrehajtási rendelete, a 68/2012. (XII. 14.) BM rendelet kötelezővé tették a képzést a személy- és vagyonőrök számára. Német Ferencet, az SzVMSzK elnökét kérdeztük a személy- és vagyonőrök kötelező képzésének eddigi tapasztalatiról.

Az utóbbi években megváltoztak a vagyonvédelemre vonatkozó előírások, így fontos, hogy minden személy- és vagyonőr tisztában legyen jogaival és kötelességeivel – tájékoztatta a Securinfo.hu oldalt még az év elején Német Ferenc, a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara (SzVMSzK) elnöke

 Német Ferenc, az SzVMSzK elnöke 

A képzésen 2014. május 31-ig minden munkavállalónak részt kell vennie, aki személy- és vagyonőr igazolvánnyal rendelkezik. Aki nem teszi le a határidő végéig a vizsgát, az nem vállalhat munkát a személy- és vagyonvédelem területén, amíg meg nem szerzi a tanúsítványt.

Kérdésünkre Német Ferenc kifejtette, a vizsgázók felkészültsége kifejezetten jó, látszik rajtuk, hogy ebből élnek, ez a szakmájuk, így nem volt nehéz elsajátítaniuk a tananyagot. A tananyagról a vizsgázók elmondták, hogy a jól megszerkesztett anyag nagyban megkönnyítette a felkészülést. Az elnök hozzátette, akik már részt vettek a vizsgán, jó véleménnyel vannak róla, szükségesnek érezték tudásuk frissítését. .

Eddig 14 ezren regisztráltak a személy- és vagyonőrök képzésére. Majd Német Ferenc hozzátette, nem elég regisztrálni, figyelmesen el kell olvasni a folyamatábrát, és annak megfelelően tovább haladni a rendszerben, hogy minden információ eljusson a személy- és vagyonőrökhöz, mert csak így tudnak hozzáférni a tananyaghoz és bejelentkezni a vizsgára.

A bejelentkezések alapján látható, hogy augusztus végéig 4500 személy- és vagyonőr teszi le a vizsgát, közel kétharmaduk a munkahelyén, a cégekhez kihelyezett vizsgahelyeken számol be tudásáról.

A vizsgát 2014. május 31-ig kell letennie minden személy- és vagyonőrnek, aki továbbra is szeretné szakmáját gyakorolni. A regisztrációnak nincs külön meghatározott határideje, de ajánlott még idén bejelentkezni, mert a tananyag elsajátítása is időt igényel, és kell találni szabad vizsgaidőpontot is. Még körülbelül 60 ezer jelentkező várható.

Német Ferenc, az SzVMSzK elnöke hozzátette, érzékelhető, hogy közelednek a választások. Hirtelen fontos lett a vagyonőrök jövedelme, foglalkoztatása. Olyanoknak is, akik eddig nem sokat törődtek a sorsukkal. A felfokozott politikai hangulat néha többet árt a szakmának, mint amennyit használ. Majd külön kiemelte, nagyra értékeli a magyar vagyonőrök helytállását az árvízi védekezésben. A vagyonvédelemben körülbelül 100 ezer ember dolgozik. Az ő munkájuk felbecsülhetetlen jelentőségű hozzáadott értékkel bír, amely a háttérben zajlik: az utcákon, bevásároló központokban, bankokban, telephelyeken. Ezek az emberek az árvízi védekezésben is emberfeletti teljesítményt nyújtottak: az ő erőfeszítéseiknek is köszönhetően minimalizálható volt az anyagi kár. A magyar vagyonőrök kötelességtudatból mentek ki a gátra, és nem azért, hogy a tévében szerepeljenek.

Kapcsolódó írásaink

Kötelező képzés a személy- és vagyonőrök részére

Miért fontos a kötelező képzés a személy- és vagyonőröknek?

A 2012. évi CXX. törvény

A 68/2012. (XII. 14.) BM rendelet

 

2013. III. negyedévében érvényes szabványok (Kép: kumc.edu

2013. III. negyedévében érvényes szabványok

Letölthetők 2013. III. negyedévében érvényben lévő biztonságtechnikai és kidolgozás alatt álló szabványok, valamint a javasolt szabványok szakterületenként, tervezők, telepítők, karbantartók és üzemeltetők részére.

 

 

 

Érvényben lévő és kidolgozás alatt álló biztonságtechnikai szabványok, 2013. III. negyedév

 

Javasolt szabványok szakterületenként, tervezők, telepítők, karbantartók és üzemeltetők részére, 2013. III. negyedév

2013. II. negyedévében érvényes szabványok, kumc.edu

2013. II. negyedévében érvényes szabványok

Letölthetők 2013. II. negyedévében érvényben lévő biztonságtechnikai és kidolgozás alatt álló szabványok, valamint a javasolt szabványok szakterületenként, tervezők, telepítők, karbantartók és üzemeltetők részére.

Érvényben lévő biztonságtechnikai és kidolgozás alatt álló szabványok, 2013 II. negyedév

Javasolt szabványok szakterületenként, tervezők, telepítők, karbantartók és üzemeltetők részére, 2013 II. negyedév

Német Ferenc, az SzVMSzK elnöke

Miért fontos a kötelező képzés a személy- és vagyonőröknek?

2013-ban minden személy- és vagyonőrnek képzésen kell részt vennie. Ezzel kapcsolatban sok kérdés merült fel, és vannak jócskán félreértések is. Német Ferenc, az SzVMSzK elnöke válaszolt a Securinfo.hu kérdéseire.

A 2012. évi CXX. törvény és végrehajtási rendelete, a 68/2012. (XII. 14.) BM rendelet kötelezővé tette a képzést a személy- és vagyonőrök számára. A képzésen 2014. május 31-ig minden munkavállalónak részt kell vennie, aki személy- és vagyonőr igazolvánnyal rendelkezik. Aki nem teszi le a határidő végéig a vizsgát, az addig nem vállalhat munkát a személy- és vagyonvédelem területén, amíg meg nem szerzi a tanúsítványt.
A képzés árát jogszabály írja elő, ez 9663 forint, a vizsga díja pedig 1932 forint.
A Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara (SzVMSzK) tagdíjat fizető tagjai részére a tagdíj erejéig (6200 forint), több mint 50 százalékos kedvezményt nyújt a tanfolyam díjából.

 Német Ferenc, az SzVMSzK elnöke 

Securinfo.hu – Sokan úgy gondolják, hogy csak pénzszerzés a kamara vagy az állam számára a kötelező személy- és vagyonőrképzés, és soknak tartják a képzés díját is.

Német Ferenc – Hadd osszam meg az olvasókkal, rengeteg munkánkba és hatalmas erőfeszítésünkbe került, hogy a kötelező képzés ára végül viszonylag alacsony lett. Ennek az összegnek a többszöröséről indultunk. Tudom, vannak háztartások, ahol nehéz még ezt az összeget is kigazdálkodni, de higgyék el, hogy a jövőbe fektetett energia nem vész el, hanem sokszorosan megtérül. Ez a pénz egyébként nem a kamara működésére, hanem a tanagyag összeállítására, az oktatók díjazására, terembérletre kell. Kiszámoltuk: egy órát 240 forintból kell megtartani, aki vállalja ennyiért várjuk, jöjjön hozzánk órát tartani.

Securinfo.hu – „Egyszer már levizsgáztam, miért kell újra vizsgát tennem, hiszen a jogosítványt sem kell újabb vizsgával megerősíteni.” – hangzik a következő érv a kötelező személy- és vagyonőr képzéssel szemben.

Német Ferenc – Nos, ez tévedés, ugyanis csak az „úrvezetői” jogosítványt nem kell megújítani vizsgával. A hivatásosoknak újra és újra vizsgát kell tenniük, minél nagyobb a felelősségük, annál komolyabb ez a vizsga, és azt sem adják ingyen. Tudomásul kell venni, hogy a XXI. században élünk, és az élethosszig tartó tanulás a mai európai kultúra egyik alapelve! Számos más szakmákban dolgozóknak, így például a túlfizetettnek aligha nevezhető pedagógusoknak is meg kell újítaniuk tudásukat.

Securinfo.hu – Sokan kérik számon a kamarát azért, mert kevés pénzért kell dolgozniuk, mert rosszak a munkafeltételek, mert az alvállalkozói láncban elvész a felelősség és a pénz. Még sorolhatnám tovább, de mi is a kamara feladata?

Német Ferenc – Először is, tegyünk tisztába néhány dolgot. Mi nem a kamara: nem vagyunk szakszervezet, nem vagyunk jogalkotók, sem hatóság vagy munkaügyi bíróság. A kamara feladata, hogy a szakmaiságot képviselve hozzájáruljon a közbiztonság javításához és a vagyonvédelmi iparág megtisztulásához. Ezt oktatással, képzéssel, a beérkezet panaszok kezelésével és a cégek minősítésével éri el. Ezeket a feladatokat és jogosítványokat kapta a kamara a jogalkotótól, ezekben van jogunk eljárni. Gigantikus pótcselekvésnek vagyunk szemtanúi: egyes szakszervezetek a saját impotenciájukat ránk akarják verni. Képtelenek megvédeni tagjaikat a visszaélésektől és ezért bűnbakot keresnek. A kamara azonban kevéssé alkalmas erre a szerepre, mert egészen egyszerűen nincsenek szakszervezeti jogosítványaink, ha akarnánk, sem végezhetnénk az ő feladataikat.

Securinfo.hu – Hogyan foglalná össze egyszerűen és röviden, miért is van szükség a személy- és vagyonőrök képzésére?

Német Ferenc – A tudás a versenyképesség alapja, aki nem naprakész, lemarad, nem lesz munkája. A képzés egyik oka a biztonság, a személy- és vagyonőr saját biztonsága és a rábízott emberek biztonsága. A West Balkánban történt tragédia után a biztonsági őrök nem tartották magukat felelősnek. Vagy a Váci úti Tescóban, amikor a lövöldözőtől – miután meglőtte a biztonsági őrt – a fegyverét az egyik vásárló vette el. De az Allee bevásárlóközpontban sem állt a helyzet magaslatán az a biztonsági őr, akit meglőttek. Megfelelő képzés után, a tudás birtokában nem fordulhattak volna elő ezek az esetek. Emellett sok jogszabályváltozás volt az utóbbi időben. A személy- és vagyonőröknek pedig minden nap alkalmazniuk, még pedig helyesen kell alkalmazniuk a jogszabályokat. Ezek időről időre változnak, így tudásunkat is frissen kell tartanunk.

Securinfo.hu – Mely – a szakmát is érintő – jogszabályok változtak az utóbbi időben?

Német Ferenc – A magyar Országgyűlés úgy határozott, hogy a közrend és a közbiztonság erősítését célzó intézkedéscsomag részeként a magánbiztonsági szektornak és ezen belül személy- és vagyonőri szakmánknak is presztízst kíván teremteni. A 2012. évi CXX. törvény és az annak végrehajtásáról gondoskodó 68/2012. (XII. 14.) BM rendelet értelmében a vagyonőröknek meg kell ismerniük a megváltozott jogszabályi környezetet, köztük új jogaikat és kötelességeiket. A már említettek mellett változott az alaptörvény, a büntető törvénykönyv, a polgári törvénykönyv, a szabálysértési törvény.

Securinfo.hu – Mi módon történik a képzés?

Német Ferenc – A legfontosabb, hogy a képzésen való részvétel kötelező. Teljesíteni két módon lehet: az elektronikus tananyag egyéni feldolgozásával vagy csoportos képzés keretében. Tanulni és vizsgázni a kamara megyei szervezeteinél és a vállalkozásoknál lehet. A képzésre jelentkezni elektronikusan kell a www.kabinetedu.hu oldalon. Ha valakinek az egyéni jelentkezés során bármiféle problémája támad, a kamarában vagy a munkahelyén segítenek neki. A képzésre való jelentkezés a honlapon lépésről lépésre könnyen elvégezhető. A tananyag egyéni feldolgozását a rendszer érzékeli. Igény szerint többször is és egy-egy alkalommal bármeddig foglalkozhat a személy- és vagyonőr a tananyaggal. A személy- és vagyonőr csak akkor férhet hozzá a vizsganaptárhoz, ha már átvette a tananyagot. A tandíj csekken és átutalással is befizethető.

Securinfo.hu – Hogy zajlik a vizsga?

Német Ferenc – A vizsgára jelentkezés szintén elektronikusan történik. A vizsga menete a következő: a személy- és vagyonőr a választott időpontban elmegy a helyszínre, a személyi igazolványát feltétlenül vigye magával. Az első négy órában gyakorlati oktatás lesz, majd a bizottság előtt vizsgázik, először a gyakorlati és a szóbeli vizsgafeladatok közül húz egyet-egyet. A vizsga minősítése megfelelt vagy nem megfelelt lehet. Ha megfelelt mind a két vizsgafeladatból, a helyszínen megkapja a tanúsítványt. Ha valamelyik vizsgarész nem sikerül, akkor meg kell ismételnie a vizsgát egy másik időpontban, és a vizsgadíjat, az 1930 forintot csekken be kell fizetnie. Csak abból a vizsgarészből kell újra vizsgázni, amelyik nem sikerült. A vizsga napján kézhez kapja a tanúsítványt, a tandíjról szóló számlát és a felnőttképzési szerződést is.

Kapcsolódó írásaink

Kötelező képzés a személy- és vagyonőrök részére

Magánbiztonsági fórum

A Belügyminisztérium közleménye a személy- és vagyonőrök képzése kapcsán

A 2012. évi CXX. törvény

A 68/2012. (XII. 14.) BM rendelet

 

Dr. Dános Valér és Német Ferenc

Kötelező képzés a személy- és vagyonőrök részére

Az új jogszabályok, a 2012. évi CXX. törvény és végrehajtási rendelete, a 68/2012. (XII. 14.) BM rendelet kötelezővé tette a képzést a személy- és vagyonőrök számára. Ezzel a lépéssel a vagyonvédelem hatékonyságát és elismertségét kívánta növelni a jogalkotó.

Az utóbbi években megváltoztak a vagyonvédelemre vonatkozó előírások, így fontos, hogy minden személy- és vagyonőr tisztában legyen jogaival és kötelességeivel. A képzésen 2014. május 31-ig minden munkavállalónak részt kell vennie, aki személy- és vagyonőr igazolvánnyal rendelkezik.
Aki nem teszi le a határidő végéig a vizsgát, az nem vállalhat munkát a személy- és vagyonvédelem területén, amíg meg nem szerzi a tanúsítványt.

A képzés költségét jogszabály írja elő, ez 9663 forint, a vizsga díja pedig 1932 forint.
A Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara (SzVMSzK) tagdíjat fizető tagjai részére a tagdíj erejéig (6200 forint), több mint 50 százalékos kedvezményt nyújt a tanfolyam díjából.

A jogalkotó
Dr. Dános Valér tábornok, a Belügyminisztérium Oktatási, Képzési és Tudományszervezési Főigazgatóság (BM OKTF) főigazgatója, aki irányította az előírások képzésről szóló részének elkészítését, kifejtette, mivel a személy- és vagyonőr közfelügyeletet ellátó személy, a cél az, hogy mindenki azonos felkészítésben és azonos színvonalú vizsgán vegyen részt. A rendelet megalkotásakor kiszámították, hogy a képzés piaci ára – mindent egybevetve – több mint 25 ezer forint lenne. Azonban ezt az árat túl magasnak találták, így a kamara infrastruktúrájára alapozva állapították meg a jóval alacsonyabb képzési árat. Jelenleg közel 80 ezer személy- és vagyonőrt tartanak nyilván, így komoly feladat hárul a kamarára az idei évben.

 

Dr. Dános Valér és Német Ferenc

A kamara
Német Ferenc, az SzVMSzK elnöke elmondta, a 2012. évi CXX. törvény és végrehajtási rendelete, a 68/2012. (XII. 14.) BM rendelet jelentősen átalakította a kamra életét. Mivel nő az igény a közbiztonság iránt, egyre nagyobb szerep hárul a magánbiztonságra és ezen belül a személy- és vagyonőrökre, és ezzel párhuzamosan egyre inkább nő a szakma presztízse. A képzéssel felkészítik a személy- és vagyonőröket, hogy a növekvő igényeknek megfelelően lássák el munkájukat és arra is, hogy ők maguk ne váljanak áldozattá. A képzésre a megbízók részéről is igény van, munkájuk során folyamatosan egyeztetnek a Magyarországi Biztonsági Vezetők Egyesületével (MBVE).

A megbízó
Fialka György, az MBVE elnöke a Securinfót arról tájékoztatta, hogy a biztonsági vezetők már 2000 óta szorgalmazzák a személy- és vagyonőrök egységes képzését és vizsgáztatását. Az elnök úgy látja, tovább kell menni: a középvezetők és a vezetők számára ki kellene alakítani egy kreditrendszerű képzést. A személy- és vagyonőrök számára pedig szakmai előéletüket és képzetségüket tartalmazó kártyát kellene rendszeresíteni.

Képzés és vizsgák
Birtalan Géza, az SzVMSzK oktatásért és szakképzésért felelős elnökhelyettese tájékoztatása szerint a képzés elméleti részét on-line tanulhatják meg a személy- és vagyonőrök, majd a gyakorlati oktatás után vizsgáznak le. A gyakorlati képzés és a vizsgák a vállalkozásoknál lesznek, így a személy- és vagyonőröknek nem kell utazniuk. A vállalkozások és kamarák helyi szervezetei segítséget nyújtanak az on-line tanuláshoz is, de a személy- és vagyonőrök kérhetnek élő képzést is.

 

Miért érdeke a személy- és vagyonőröknek a képzés?

  • A 2012. évi CXX. törvény és a 68/2012 (XII. 14.) BM rendelet új kötelezettségeket ír elő a vagyonőrök részére, akiknek meg kell ismerkedniük új munkafeltételeikkel.
  • A jól képzett vagyonőr magasabb színvonalon végzi a munkáját, így biztosabb az állása.
  • A vagyonőr jogot alkalmaz, ezért lépést kell tartania a jogszabályi környezet változásaival, hiszen a feladata mások jogainak védelme és a jogszabályok betartatása.
  • A vagyonőrnek tudnia kell, milyen helyzetekben milyen jogszabályt kell alkalmaznia, meddig terjednek lehetőségei. A szakszerűtlen intézkedésnek súlyos következményei lehetnek a vagyonőrre nézve is: amennyiben hatáskörét átlépi az adott helyzetben, akár letöltendő szabadságvesztésre is ítélhetik!

 

Miért érdeke a képzés a vagyonvédelmi szakmának?

  • Nagyszámú panasz érkezik a vagyonőrök munkájára, ez pedig rossz fényt vet az egész szakmára: számos alkalommal követelt emberéletet és okozott sérülést rendezvények szakszerűtlen biztosítása (például West Balkán).
  • Az idén megújuló panaszkezelési rendszer a minősítési rendszerrel együtt hatékony eszköz lesz a kamara kezében, amely segítségével lehetőség nyílik arra, hogy a rendszeresen előforduló szakmai hibákat, etikai vétségeket szankcionáljon.
  • A minősítési rendszer tisztítja a szakmát és jobb munkafeltételeket, magasabb életszínvonalat biztosít a munkatársak számára. A rendszeresen előforduló szakmai hibák meg fognak jelenni a kiegészítő képzés tananyagában és ez által emelkedik a szakma színvonala.

 

Milyen közérdek fűződik a képzéshez?

  • A felkészült magánbiztonsági iparág hatékonyan tudja segíteni a közhatalom munkáját, hozzájárulva ezzel is a közbiztonság javulásához, az állampolgárok komfortérzetének növekedéséhez.

 

 

 

Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara Országos Szervezete
1135 Budapest, Szegedi út 37–39.
Telefon: +36 (1) 422–0079
Fax: +36 (1) 220–8921
E-mail: titkarsag@szvmszk.hu

A Belügyminisztérium és az SZVMSZK megállapodása

A 68/2012. (XII. 14.) BM rendelet

A rendészeti feladatokat ellátó személyek, a segédfelügyelők, valamint a személy- és vagyonőrök képzéséről és vizsgáztatásáról szóló 68/2012. (XII. 14.) BM rendelet.

Módosult a személy- és vagyonőrök kötelező képzésének határideje: 2014. május 31-ig kell letenni a vizsgát.

A 68/2012. (XII. 14.) BM rendelet letöltése

 

Részletes írásunk a személy- és vagyonőrök kötelező képzéséről

 

Lap teteje