Az állam központi tárhelyén a biztonsági kamerák felvételei?

Pintér Sándor már benyújtotta a törvényjavaslatot, amely alapján, egy központi tárhelyen gyűjtenék össze az állam látókörébe tartozó biztonsági kamerák felvételeit. Ezek segítségével aztán a bliccelőktől a terroristákig mindenféle embert elő lehetne keríteni.

Forrás: nepszava.hu

Forrás: nepszava.hu

Egyre több helyen amerre járunk, kamerák figyelnek bennünket: az úton, az utcán, a villamoson vagy a bankban, mindenütt felvételek készülnek rólunk. Ezekhez a kamerákhoz tartozó tárolási és felügyeleti tevékenység azonban ma még nem alkot országosan egységes rendszert: sok helyen nem figyeli élő ember a monitorokat, és a legtöbb esetben három munkanap után a felvételeket is törlik.

Központi tárhely és felügyelet

Ennek viszont hamarosan vége,  hiszen Pintér Sándor belügyminiszter múlt pénteken benyújtotta a semmitmondó, „egyes belügyi tárgyú és más kapcsolódó törvények módosításáról” címet viselő törvényjavaslatot. Ha ezt a rendívül hosszú salátatörvényt elfogadják – teljesen biztos, hogy el fogják hamarosan – a mindenfelé működő kamerák egyetlen rendszerré állnak össze, első körben legalábbis Budapesten, később országosan. A gyakorlatban persze ez után sem lesz egyetlen hatalmas biztonsági terem, ahol mindent rendőrök figyelnek. Ehelyett a létrejön egy nagy, közös, központi tárhely – a kormány jelöli ki majd rendeletben, ki vagy mi szolgáltassa ezt –, ahová fel kell tölteni a következő kamerák képeit:

  • a közterület-felügyeletek térfigyelő kamerái;
  • a BKK járműveinek kamerái;
  • a BKK, mint közútkezelő kamerái;
  • a rendőrség által üzemeltetett térfigyelők;
  • a Magyar Közút kamerái;
  • a bankok biztonsági kamerái.

Ezek a felvételek aztán legalább 30 napig a központi tárhelyen maradnak, és a törvény által megszabott rendben le lehet kérni. Ezek közt olyan pontok is vannak, mint a „terrorcselekmények vagy más bűncselekmények megelőzése, felderítése és megszakítása céljából” vagy „nemzetbiztonsági feladatok ellátása céljából”, ami elég széles kört ölel fel. Ennél konkrétabb például a „körözött személy azonosítása” vagy az a helyzet, ha maga a felvételen szereplő személy kéri ki, például mert pert indít egy baleset miatt. 

Jajj a bliccelőknek!

A tömegközlekedés esetében a rendszer fordítva is működik, több rendelkezés arról szól, hogy adatokat lehet lekérni a központi nyilvántartásból. A törvénymódosítás felhatalmazza például a közlekedésszervezőt (Budapesten ez a BKK-t jelenti), hogy „a menetdíjat meg nem fizető, vagy az utazási feltételeket egyéb módon megszegő utas azonosítása céljából” személyes adatokat, címet, igazolványszámot igényeljen a nyilvántartásból. Ehhez nyilván szükség lesz arcfelismerő rendszerre is, de még a bliccelőket is azonosíthatják a kamerafelvételek alapján, így hiába futnak el, a büntetés utoléri őket.

Kötelező biztosítás nélkül sehová!

Még egy nagyon konkrét, a mindennapokban alkalmazott eljárás szerepel a javaslatban, mégpedig a kötelező felelősségbiztosítás nélkül közlekedő járművek kiszűrésére. Jelenleg is létezik egy rendszer, amely az aszfaltba épített érzékelők segítségével szűri ki a túlsúlyos teherautókat, ennek a neve Nemzeti Tengelysúlymérő Rendszer (TSM). Ezt hamarosan a biztosítatlan autók kiszűrésére is használja majd a hatóság. A TSM kamerái összevetik a jármű rendszámát a nyilvántartásban szereplő biztosítási kötvényekkel, és ha szabályszegést észlelnek, jelzést küldenek a közúti ellenőrnek, aki megállíthatja a járművet. Ha ez valamiért elmarad, a rendszer a 15 nap múlva ismét ellenőrzi a biztosítást, és ha nincs, automatikusan eljárást indít: ennek a végén a hatóság pedig kivonja a forgalomból a kötelező biztosítás nélkül közlekedő járművet. 

Forrás: nepszava.hu

Ui. A Népszava cikk eredeti címe utalva a „Nagy Testvér megfigyel minket” helyzetre, valóban elgondolkoztató és nem önmagában csak abban a rémületes perspektívában, ahogy a kínai állam tervezi a kamerák segítségével kasztrendszerekbe (jó és rossz) osztályozni és vekzálni állampolgárait. Az állam megfigyelő tevékenysége jogállamokban a személyiségi jogokat figyelembevevő keretekben kell megvalósuljon, amit egyébként Európában, de hálistennek itthon is, szigorúan szabályoz a GDPR rendelet (amivel az utóbbi időben nem kevés bosszúságunkra sokunknak van dolga). A lényeg: nem vitatva a tervezet rendfenntartáshoz szabálykövetéshez kapcsolódó előnyeit, fenti szempontokat a gyakorlat majd vastagon figyelembe kell vegye. Ezzel kapcsolatban azért sajnos már előre vannak fenntartásaink. A szerk.

Hozzászólások