androidos-arcfelismeres-cover

Androidos alapfelszereltség lesz az arcfelismerés?

2017-ben, az iPhone X premierjén mutatta be az Apple a saját maga által kifejlesztett Face ID nevű arcfelismerő képernyőzárat. A következő mobilevolúciós lépés az lehet, hogy a közeljövőben már nem kell a gyártóknak saját maguknak ilyen arcfelismerő funkciót fejleszteni, az androidos telefonok az operációs rendszerbe építve megkapják azt. Ugyanakkor adatvédelmi aggályok is felmerülnek. (tovább…)

galambdron-cover

Galambdrónos megfigyelési fejlesztés Kínában

Valószínűleg nem a béke nagykövetei lesznek azok a madárra hasonlító drónok, melyek tesztelése már javában zajlik a távol-keleti nagyhatalomban. A távolról galambra hajazó repülő szerkezetek mindenféle szenzorral el vannak látva, így kiváló eszközei lehetnek a mindent látni és tudni akaró államapparátusnak. (tovább…)

Térfigyelés 2014! Eredmények-kétségek.

Térfigyelés 2014! Eredmények-kétségek.

Elmondható az, hogy a térfigyelés témaköre annak számtalan aspektusával  ( jogi, technikai, üzemeltetési,  humán stb.), rendszeres témája a médiának, de egyébként a szűkebben vett vagyonvédelmi, bűnüldözési szaksajtónak is.  Nincs min csodálkoznunk, hiszen  köztudott, hogy az utóbbi években ( Budapestet követően, immár vidéken is ), egyre szélesebb körben alkalmazott megoldásról van szó, melynek a kamerák ( leginkább dómkamerák ) képében testet öltött megvalósulását, mi járókelők is, nap mint nap láthatjuk ( nem ritkán vegyes érzelmeket keltve ).  

Ami ugyanakkor a legfontosabb kérdés az persze az, hogy a bűnmegelőzés – bűnüldözés területén (immár a rendőrségi és önkormányzati jelentős ráfordításokat is ismerve) vajon  napjainkban mennyi tényleges haszna van a telepített és működő térfigyelő rendszereknek ?

Mi is a célja a valós idejű video meg figyeléseknek a településeinken. Az  alap  természetesen  a közbiztonság javítása, lehetőség a bűnesetek gyorsabb, eredményesebb felderítésére, de egyben  eszköz a pro aktív bűnmegelőzésre is,  hiszen  – a remények szerint – a parkokba, utcákra, közterületekre és középületekre kihelyezett kamerák elrettentik az elkövetőket, így csökkenthető a vandalizmus, javulhat az állampolgárok biztonság érzése. Más vonatkozásban elmondható, hogy  a rendszerek a városi infrastruktúrák működtetése kapcsán is komoly hatékonysággal alkalmazhatóak ( forgalomszabályozás, havária helyzetek, stb. ).

Az egyre korszerűbb videotechnika eredményeként  egy – a feladatra alkalmas színvonalú,  megfelelően telepített és jól üzemeltett – rendszer  megdöbbentő részletes és pontos képalkotásra képes. A hőkamerák alkalmazásával akár teljes sötétségben, vagy füstben ködben is mód van a képalkotásra. A lightfinder technológia segítségével gyenge fényviszonyok mellett is megőrizhető a színhűség, az egyre szélesebb körben alkalmazott PTZ funkció nagyobb távolságról is képes a speciális zoom technikával adott eseményekbe beletekinteni, módot adva még az arcfelismerésre is.  A valós idejű üzemelés mellett persze a felvételek rögzíthetőek és visszakereshetőek.

A történet tehát mint látjuk elvben „ kerek ” nyilván működőképes és széles körűen közhasznú, hát akkor hol itt a probléma mi okozza a térfigyelés ( video megfigyelés ) gyakorlatát kísérő és szűnni  nem akaró társadalmi vitát?

Térfigyelés 2014!   Eredmények-kétségek.

Az egyik az a konfliktus helyzet ami a telepítést igénylők ( hatóságok, önkormányzatok, tulajdonosok) és a jogvédők között zajlik, aminek oka az, hogy a video megfigyelés és itt is döntően a felvételek rögzítése és visszakereshetősége,  alapvető állampolgári személyiségi jogokat érint, nem beszélve arról, hogy a közterületi térfigyelés esetében a tevékenységhez nem szükséges az állampolgári hozzájárulás és persze arra mód sincs. Mit figyelhet meg a hatóság, melyik hatóság, milyen módszerekkel történhet a megfigyelés, meddig őrizhetőek a felvételek és milyen felhasználhatósággal?  A másik probléma, a jelzett céloknak megfelelően – a már fent említett – tényleges, bizonyítható haszna a térfigyelési tevékenységnek.

Az első kérdésről röviden. Mit jelentenek itt a személyiségi jogok? Csak néhányat felsorolva: jog a békés gyülekezéshez, a véleménynyilvánításhoz, a szabad mozgáshoz, jog a magántitokhoz stb. A megfigyelés  során pedig számos olyan személyes adat kerülhet képbe, amelynek eredménye fenti jogok sérülése lehet érintve az adatvédelmi törvényt, hiszen a hatóság a felvételeket kielemzi, meghatározott ideig őrizheti, – és habár korlátozott – de bizonyos nehezen kontrolálható   irányokba további felhasználásra akár tovább is adhatja ( lásd: később ), no és persze mindannak ismeretében, hogy a képbe kerülő állampolgárok    túlnyomó többsége, nem bűnöző, vagy szabálysértő.   Azaz a működő demokratikus jogállam ( !? ) keretében kell megvalósuljon az a garancia, amely azt biztosítja, hogy a hatóság nem él  vissza az állampolgárról megszerzett információival. A probléma az, hogy a magáncélú video megfigyelésekkel szemben a közterületi térfigyelés gyakorlata, nem elég körültekintően szabályozott. Ismét csak néhány vonatkozást említve: pl. nem mindegy, hogy a képfigyelést kik  végezhetik, mert ez bizony nem kevés adatvédelmi kockázatot jelent ( csak a rendőrség állományába tartozók, mert pl. polgárőrök, nyugalmazott rendőrök, szerződött biztonsági szolgálatok alkalmazottai nem, kivéve a közterület felügyeleti célú térfigyelést  ), a létesítés igényét tanulmányokkal kutatásokkal kell alátámasztani, nem elég önmagában a közbiztonság javítására hivatkozni,  a szabályozás ellenére sem  megnyugtató a felvételek tárolási és megsemmisítési gyakorlata sem.  Egy aktuális terv kapcsán a felvételek akár nemzetbiztonsági célú felhasználásának a lehetősége is felmerül. A népszabadság információi alapján a VIII. kerületbe az önkormányzat megrendelésére telepíteni tervezett és arcfelismerésre is alkalmas eredetileg közbiztonsági célú kamerarendszert, nem a rendőrség üzemeltetné ( amit egyébként a szabályozás előír ), hanem a   nemzetbiztonsági szakszolgálat,  összekötve különböző állami nyilvántartásokkal ( az ügyben állítólag az adatvédelmi hatóság vizsgálódik ).  20140909 budapestlight hu

Na és akkor térjünk át a rendszerek használatához kapcsolódó ismert  tapasztalatokra is. Meglepő, hogy a témát érintően sem országos, sem Budapesti  reprezentatív felmérés eredménye nem ismert. Ugyanakkor kerületi, illetve egyes városi  rendőrkapitányságok alkalmanként foglalkoztak a kérdéssel, helyi statisztikákat vezetve, ebben sajnos elég szegényes a szakirodalom. Nehéz persze a vélt eredményességet tényleges számadatokkal igazolni, mégis nézzünk  akkor egy szűk keresztmetszetű kerületi tapasztalatot 2012 második, harmadik negyedévéből a Főv. X kerületi Rendőrkapitányság dokumentumából. Elmondásuk szerint a fenti periódusban bizonyítottan a kihelyezett kamerák segítségével született 198 szabálysértési feljelentés, két fő elfogás, 24 előállítás,  229 helyszíni bírság, mindösszesen 3 115 000 Ft nagyságrendben. Nyilván  a tényleges eredményesség megítéléséhez itt tudnunk kellene a közterületeket érintő bűncselekmények adott periódusra eső összes kerületi adatait is, no és persze esetleg a kiépítési és üzemeltetési költségeket is, azonban ezt nem érinti a jelzet dokumentum.  Az viszont tudhatjuk, hogy mely cselekmények kapcsán történt a hatósági fellépés: engedély nélküli árusítás, közterületi alkoholfogyasztás, koldulás, gyülekezési jog megsértése, közlekedési balesetek.  Egy kifejezetten sikertörténetnek tekinthető információ a 2000-s évtized közepéről: akkor és jószerével napjainkban is az egyik legszélesebb körben kiépült kamerarendszer az ismert közbiztonsági okokból a Józsefvárosban létesült, több mint száz kamerával, de legalább évi 320 millió Ft -os működési költséggel.  A fő cél a prostitúció visszaszorítása volt, hiszen azokban az években két, háromszáz prostituált kínálta magát a közterületeken. Véleményük szerint a rendszer nagy mértékben  segítette a  prostitúció és az ezzel együtt járó további bűnözési formák ( lopás, garázdaság, testi sértés stb. ) jelentős csökkenését.  További sikertörténetnek mondhatjuk az aluljárok bekamerázását ( habár ez nem kifejezett térfigyelési kategória ), de az nyilvánvaló, hogy az érintett helyeken jelentősen csökkent a garázdaság, a vagyon elleni bűncselekmények száma, egyben a hajléktalan kérdés is kontroláltabb formában vált kezelhetővé. 

20140909 onlinecamera net  Térfigyelés 2014!   Eredmények-kétségek.

 

A témában nyilatkozó rendőrségi  szakembereknek és  kutatóknak  az a véleménye, hogy, nagy általánosságban vélelmezni lehet a kamerarendszerek működtetésének és a bűnözés csökkenésének  összefüggéseit, de nem elsősorban az elfogás és tettenérés vonatkozásában, hanem sokkal inkább az elrettentésben, a visszatartó hatásban,  abban, hogy az érintett területeken csökkenő tendenciát mutatnak a jogellenes tevékenységek. Ezt a vélekedést alátámasztó érdekes külföldi tapasztalat az is, hogy a már felszerelt de még, vagy már nem működő rendszereknek, a bűnmegelőzés területén legalább akkora hatásuk van mint az éppen üzemelő rendszereknek.  Persze az a kockázat is fennáll, hogy a megfigyelt területekről máshová helyeződik át a bűnözési aktivitás.  Szintén külföldi tapasztalat az, hogy az erőszakos bűncselekmények megakadályozásában nincs kimutatható hatása a kamerázásnak.

Végül is talán annyi biztosan kijelenthető, hogy a térfigyelés, egyéb bűnmegelőzési tevékenységekkel összhangban, eredményesen segítheti adott térségek közbiztonságát.

kapcsolódó cikkek:

Korszerűsítette térfigyelő rendszerét Erzsébetváros önkormányzata

Merre tart a videomegfigyelés 2014-ben?

 

Lap teteje