peremvedelem-cover

A biztonsági piac peremvédelmi trendjei

A biztonsági megoldások iparágán belül a peremvédelmi rendszerek sajnálatosan alárendelt szerepet játszanak.  Számos vásárló a peremvédelem koncepcióját a videofelügyeleti megoldások és a beléptető rendszerek után sorolja.  Tény ezzel szemben, hogy a nagy kockázatú helyszínek, mint pl. a kritikus infrastruktúrák, esetében a peremvédelmi biztonsági megoldások használata elkerülhetetlen. (tovább…)

Mikrohullámú sorompók – tervezési telepítési alapok www.umirs.eu

Mikrohullámú sorompók – tervezési telepítési alapok

A mikrohullámú sorompók napjainkban viszonylag elterjedten alkalmazott nagy hatótávolságú kerületvédelmi eszközök közé tartoznak. Jelentős kiterjedésű, hosszú, egyenes szakaszokkal határolt objektumok kerületvédelmére ideális. Cikkünk a téma  tervezési, telepítési kérdéseit igyekszik körüljárni.
(tovább…)

Meghúzom a vonalat!

Meghúzom a vonalat! A hálózati videó a rugalmas és „sokszínű” kerítésvédelemért

Ha nem tudjuk, hogy  mi történik az ingatlanunkon amíg távol vagyunk, az aggodalmunk akár jogos is lehet. A távfelügyeletekre kapcsolt riasztó rendszerek  útján érzékeljük az illetéktelen behatolást, a tényleges történéseket ugyanakkor nem tudjuk lekövetni. A hálózati videó megfigyelés többféle  módjára nyújt lehetőséget a kültéri védelemnek. (tovább…)

Két magyar cég határvédelmi rendszert szállít Türkmenisztánba

Két magyar cég határvédelmi rendszert szállít Türkmenisztánba

Két magyar cég, az Umirs Europe Kft. és a Molaris Kft. a világ egyik leghosszabb, ezer kilométeres egybefüggő határvédelmi rendszerét szállítja Türkmenisztánba – jelentette be Szabó László, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára 2015 március 19-i sajtótájékoztatóján Budapesten.

Szilágyi Zoltán, az Umirs Europe Kft. ügyvezető igazgatója elmondta, hogy a türkmén határőrség részére építik ki a rendszert, a Türkmenisztán és Afganisztán közötti határ ezer kilométeres szakaszán. Ismertetése szerint a saját innováció alapját, egy jelfeldolgozó központ alkotja, amely képes érzékelni, ha valaki átvágja a kerítést, vagy átmászik rajta. A központi egységektől érkező adatok kiértékelését a Molaris Kft. által fejlesztett felügyeleti szoftver valósítja meg. A rendszer első ütemének szállítása a jövő héten indul.

A Umirs Europa Kft  2007-ben alakult, kültéri védelmi érzékelők és komplett rendszerek fejlesztésére, gyártására specializálódott és elsősorban európai piacra értékesít, de Dél-Amerikába, Indiába,  Oroszországba is szállít.
Puskás András, az Exim vezérigazgató-helyettese az MTI érdeklődésére közölte: a teljes beruházás értéke 5,5 millió dollár. Az Exim 1 millió dollárnyi éven belül megtérülő hitelt nyújtott az Umirs Europe Kft.-nak a kiszállítás teljes költségének megtérítéséhez. Ez lehetőséget teremt arra, hogy egy éven belül 5 szállítási periódusban vigyék az eszközöket Türkmenisztánba – tette hozzá.

Forrás: MTI

kapcsolódó cikkek:

RoboGuard – önjáró kerületvédelmi megfigyelő robot

Kültéri védelem napelem farmokon, mikrohullámú sorompókkal I. rész

A „ botlózsinórtól a mikrohullámig ” kültéri védelmi nap a Modern Alarmnál

Cias Ermo 428 pro, mikrohullámú sorompó

Kültéri védelem napelem farmokon, mikrohullámú sorompókkal I. rész

Napjainkban örvendetesen sok esetben merül fel a kültéri védelem megvalósításának ötlete, már a projektek tervezési (kezdeti) szakaszában. Cégünk, a Modern Alarm Kft. is sok megkeresést kapott, ilyen témakörben az elmúlt év során. Világszerte, szinte minden ilyen helyszínre mikrohullámú sorompóval kialakított megoldást ajánlanak, telepítenek. Fontos, hogy a rendszer stabilan működjön, a lehető legkevesebb felesleges riasztást produkálva. Téves riasztásoktól mentes rendszer kültéren nem létezik, aki ilyenre mégis a szavát adja, annak az átadási időpontra tett ígérete sem vehető komolyan.

Téves és nem kívánt riasztás – nem ugyanaz a fogalom

Tisztázzuk, hogy létezik téves riasztás és van nem kívánt riasztásis. Általában a nem kívánt riasztástól félünk és ezt hívjuk hibásan, téves riasztásnak. Ilyen esemény, amikor például egy őz téved a védett területre. Ekkor az érzékelő megfelelően teszi a dolgát, valódi riasztásról van szó, ám mi döntjük el, mit tekintünk valós riasztásnak, és mit nem. Ezt a jelzést nem kívánt riasztásnak tekintjük, noha a behatoló mérete, tömege és mozgása mégis valódi riasztást feltételezett. Ezzel szemben a téves riasztás a nem megfelelően megválasztott érzékelőből, rossz telepítésből, vagy a behatolásjelző-rendszer helytelen kezeléséből következik be. Ez utóbbiakat kell mindenképpen kivédenünk!

Mikrohullám – nem hatnak az időjárási körülmények.

A napelem farmok általában nagy alapterületűek, lakott területektől távoliak. Ilyen helyeken számítani kell a szélsőséges és mostoha időjárási körülményekre. Ha infrasorompóval kívánnánk védeni a területet, azt például fűteni kellene, a megfelelő működés érdekében. Ha a fűtést még szünetmentesíteni is kellene, akkor nem csak a villanyszámla lenne magas (évi kb. 2000 Ft/szakasz), de a négyévente esedékes akkucsere is vinné a pénzt. Mikrohullámú sorompóknál nincs szükség fűtésre, nem okoz gondot az érzékelő működésében a szél, a köd, az eső, vagy a hóesés. Azonban van pár dolog, amit figyelembe kell venni a tervezésnél.

Az érzékelés alapja a térkitöltés.

A mikrohullámú sorompók érzékelése nem tisztán vonali, hanem térkitöltéses. Az érzékelési teret, mint egy elnyújtott szivart képzelhetjük el. Ennek a magassága, szélessége és alakja, az antenna kialakításától és a mikrohullámú frekvenciától függ.

Érzékelési tér mikrohullámú érzékelőnél.

Érzékelési tér mikrohullámú érzékelőnél


Fontos, hogy az érzékelési tér teljes szélességében ne legyenek mozgó tárgyak és a talajnövényzetetis karban kell tartani (max. 15-20 cm magas fű, gaz lehet). Nem lóghat bele az érzékelési térbe a kerítés és nem futhat tökéletesen párhuzamosan sem a kerítéssel (2-3°-os elhajlás szükséges). Mivel az adó- és a vevőfejnél is kialakul egy-egy holttér, ahol nem érzékeli a behatolót az eszköz, ezért ezt érdemes az érzékelőpárok átlapolásával kiiktatni.
Bár a mikrohullámú sorompók akár 500 m hosszú érzékelési távolságon is kiváló teljesítményt nyújtanak, mégis érdemes a védendő területet zónákra osztanunk, hogy a járőrök, vagy a kivonuló szolgálat minél pontosabb információval rendelkezzen a behatolás helyéről, összhangban a videorendszer lehetőségeivel.

Egy X-sávon működő, normál, parabolaantennás mikrohullámú sorompó érzékelési terének átlagos szélessége 4-6 m (a legszélesebb ponton), magassága pedig 2,5-4,5 m (típustól függően), amihez kb. 5 m hosszú holttér tartozik, az adó- és vevőfejnél is. Ez egy 120 méteres távon használható eszköznél már 6 méterre adódik.

Az érzékelés holt tere

Az érzékelés holt tere

Cél a minél kevesebb nem kívánt riasztás.

Mivel ezeken a területek többnyire nincs 24 órás személyi felügyelet, fontos, hogy minél kevesebbnem kívánt riasztással működjön a rendszer. Érdemes tehát jó kiértékelő algoritmussal rendelkező érzékelőt választani, mint amilyen például a CIAS gyár ERMO 482XPRO sorozata. A Fuzzy Logic-on alapuló, 256 tárolt mintát összehasonlító analitika képes kiszűrni például a madarak átrepülését, még akkor is, ha az át is lépné a riasztási küszöböt. Ugyanakkor olyan behatolásoknál is jelez, amik esetleg nem érik el a küszöbértéket (pl. lassú átkúszás a védett téren). Távolról, szoftverrel, egyszerűen és pontosan állítható be az eszköz, ami kényelmes és biztos telepítést tesz lehetővé.

A mikrohullámú sorompók előnyei a napelem farmokon

  1. Nincs rá hatással az időjárás
  2. Figyelemre méltóan alacsony a nem kívánt riasztások száma
  3. Nem csupán vonali az érzékelés, de térkitöltéses is (volumetrikus)
  4. Szoftveres beállítás, távkarbantartás, tárolható beállítási profilok (CIAS eszközöknél)
  5. Egyszerű telepítés

Egyetlen hátránya az infrasorompóval szemben az érzékelési tér szélessége, ezért is fontos, hogy a tervezés minél korábbi szakaszában bekapcsolódjon egy vagyonvédelmi tervező is a munkába, hogy a szükséges kiürített tér rendelkezésre álljon az eszközök számára. Ha ez a tér adott, akkor egy megfelelően beállított érzékelő pár akár évi 1 (!) téves riasztással is működhet.
Az érzékelők integrációjáról, IP-kamerákhoz illesztéséről, kábelezéséről zavar teli környezetben témakörökről cikkünk második részében olvashatnak majd.

kapcsolódó cikkek:

A „ botlózsinórtól a mikrohullámig ” kültéri védelmi nap a Modern Alarmnál

Térfigyelés 2014! Eredmények-kétségek.

Objektumok külső gyűrűje védelmének megszervezése

Térfigyelés 2014! Eredmények-kétségek.

Térfigyelés 2014! Eredmények-kétségek.

Elmondható az, hogy a térfigyelés témaköre annak számtalan aspektusával  ( jogi, technikai, üzemeltetési,  humán stb.), rendszeres témája a médiának, de egyébként a szűkebben vett vagyonvédelmi, bűnüldözési szaksajtónak is.  Nincs min csodálkoznunk, hiszen  köztudott, hogy az utóbbi években ( Budapestet követően, immár vidéken is ), egyre szélesebb körben alkalmazott megoldásról van szó, melynek a kamerák ( leginkább dómkamerák ) képében testet öltött megvalósulását, mi járókelők is, nap mint nap láthatjuk ( nem ritkán vegyes érzelmeket keltve ).  

Ami ugyanakkor a legfontosabb kérdés az persze az, hogy a bűnmegelőzés – bűnüldözés területén (immár a rendőrségi és önkormányzati jelentős ráfordításokat is ismerve) vajon  napjainkban mennyi tényleges haszna van a telepített és működő térfigyelő rendszereknek ?

Mi is a célja a valós idejű video meg figyeléseknek a településeinken. Az  alap  természetesen  a közbiztonság javítása, lehetőség a bűnesetek gyorsabb, eredményesebb felderítésére, de egyben  eszköz a pro aktív bűnmegelőzésre is,  hiszen  – a remények szerint – a parkokba, utcákra, közterületekre és középületekre kihelyezett kamerák elrettentik az elkövetőket, így csökkenthető a vandalizmus, javulhat az állampolgárok biztonság érzése. Más vonatkozásban elmondható, hogy  a rendszerek a városi infrastruktúrák működtetése kapcsán is komoly hatékonysággal alkalmazhatóak ( forgalomszabályozás, havária helyzetek, stb. ).

Az egyre korszerűbb videotechnika eredményeként  egy – a feladatra alkalmas színvonalú,  megfelelően telepített és jól üzemeltett – rendszer  megdöbbentő részletes és pontos képalkotásra képes. A hőkamerák alkalmazásával akár teljes sötétségben, vagy füstben ködben is mód van a képalkotásra. A lightfinder technológia segítségével gyenge fényviszonyok mellett is megőrizhető a színhűség, az egyre szélesebb körben alkalmazott PTZ funkció nagyobb távolságról is képes a speciális zoom technikával adott eseményekbe beletekinteni, módot adva még az arcfelismerésre is.  A valós idejű üzemelés mellett persze a felvételek rögzíthetőek és visszakereshetőek.

A történet tehát mint látjuk elvben „ kerek ” nyilván működőképes és széles körűen közhasznú, hát akkor hol itt a probléma mi okozza a térfigyelés ( video megfigyelés ) gyakorlatát kísérő és szűnni  nem akaró társadalmi vitát?

Térfigyelés 2014!   Eredmények-kétségek.

Az egyik az a konfliktus helyzet ami a telepítést igénylők ( hatóságok, önkormányzatok, tulajdonosok) és a jogvédők között zajlik, aminek oka az, hogy a video megfigyelés és itt is döntően a felvételek rögzítése és visszakereshetősége,  alapvető állampolgári személyiségi jogokat érint, nem beszélve arról, hogy a közterületi térfigyelés esetében a tevékenységhez nem szükséges az állampolgári hozzájárulás és persze arra mód sincs. Mit figyelhet meg a hatóság, melyik hatóság, milyen módszerekkel történhet a megfigyelés, meddig őrizhetőek a felvételek és milyen felhasználhatósággal?  A másik probléma, a jelzett céloknak megfelelően – a már fent említett – tényleges, bizonyítható haszna a térfigyelési tevékenységnek.

Az első kérdésről röviden. Mit jelentenek itt a személyiségi jogok? Csak néhányat felsorolva: jog a békés gyülekezéshez, a véleménynyilvánításhoz, a szabad mozgáshoz, jog a magántitokhoz stb. A megfigyelés  során pedig számos olyan személyes adat kerülhet képbe, amelynek eredménye fenti jogok sérülése lehet érintve az adatvédelmi törvényt, hiszen a hatóság a felvételeket kielemzi, meghatározott ideig őrizheti, – és habár korlátozott – de bizonyos nehezen kontrolálható   irányokba további felhasználásra akár tovább is adhatja ( lásd: később ), no és persze mindannak ismeretében, hogy a képbe kerülő állampolgárok    túlnyomó többsége, nem bűnöző, vagy szabálysértő.   Azaz a működő demokratikus jogállam ( !? ) keretében kell megvalósuljon az a garancia, amely azt biztosítja, hogy a hatóság nem él  vissza az állampolgárról megszerzett információival. A probléma az, hogy a magáncélú video megfigyelésekkel szemben a közterületi térfigyelés gyakorlata, nem elég körültekintően szabályozott. Ismét csak néhány vonatkozást említve: pl. nem mindegy, hogy a képfigyelést kik  végezhetik, mert ez bizony nem kevés adatvédelmi kockázatot jelent ( csak a rendőrség állományába tartozók, mert pl. polgárőrök, nyugalmazott rendőrök, szerződött biztonsági szolgálatok alkalmazottai nem, kivéve a közterület felügyeleti célú térfigyelést  ), a létesítés igényét tanulmányokkal kutatásokkal kell alátámasztani, nem elég önmagában a közbiztonság javítására hivatkozni,  a szabályozás ellenére sem  megnyugtató a felvételek tárolási és megsemmisítési gyakorlata sem.  Egy aktuális terv kapcsán a felvételek akár nemzetbiztonsági célú felhasználásának a lehetősége is felmerül. A népszabadság információi alapján a VIII. kerületbe az önkormányzat megrendelésére telepíteni tervezett és arcfelismerésre is alkalmas eredetileg közbiztonsági célú kamerarendszert, nem a rendőrség üzemeltetné ( amit egyébként a szabályozás előír ), hanem a   nemzetbiztonsági szakszolgálat,  összekötve különböző állami nyilvántartásokkal ( az ügyben állítólag az adatvédelmi hatóság vizsgálódik ).  20140909 budapestlight hu

Na és akkor térjünk át a rendszerek használatához kapcsolódó ismert  tapasztalatokra is. Meglepő, hogy a témát érintően sem országos, sem Budapesti  reprezentatív felmérés eredménye nem ismert. Ugyanakkor kerületi, illetve egyes városi  rendőrkapitányságok alkalmanként foglalkoztak a kérdéssel, helyi statisztikákat vezetve, ebben sajnos elég szegényes a szakirodalom. Nehéz persze a vélt eredményességet tényleges számadatokkal igazolni, mégis nézzünk  akkor egy szűk keresztmetszetű kerületi tapasztalatot 2012 második, harmadik negyedévéből a Főv. X kerületi Rendőrkapitányság dokumentumából. Elmondásuk szerint a fenti periódusban bizonyítottan a kihelyezett kamerák segítségével született 198 szabálysértési feljelentés, két fő elfogás, 24 előállítás,  229 helyszíni bírság, mindösszesen 3 115 000 Ft nagyságrendben. Nyilván  a tényleges eredményesség megítéléséhez itt tudnunk kellene a közterületeket érintő bűncselekmények adott periódusra eső összes kerületi adatait is, no és persze esetleg a kiépítési és üzemeltetési költségeket is, azonban ezt nem érinti a jelzet dokumentum.  Az viszont tudhatjuk, hogy mely cselekmények kapcsán történt a hatósági fellépés: engedély nélküli árusítás, közterületi alkoholfogyasztás, koldulás, gyülekezési jog megsértése, közlekedési balesetek.  Egy kifejezetten sikertörténetnek tekinthető információ a 2000-s évtized közepéről: akkor és jószerével napjainkban is az egyik legszélesebb körben kiépült kamerarendszer az ismert közbiztonsági okokból a Józsefvárosban létesült, több mint száz kamerával, de legalább évi 320 millió Ft -os működési költséggel.  A fő cél a prostitúció visszaszorítása volt, hiszen azokban az években két, háromszáz prostituált kínálta magát a közterületeken. Véleményük szerint a rendszer nagy mértékben  segítette a  prostitúció és az ezzel együtt járó további bűnözési formák ( lopás, garázdaság, testi sértés stb. ) jelentős csökkenését.  További sikertörténetnek mondhatjuk az aluljárok bekamerázását ( habár ez nem kifejezett térfigyelési kategória ), de az nyilvánvaló, hogy az érintett helyeken jelentősen csökkent a garázdaság, a vagyon elleni bűncselekmények száma, egyben a hajléktalan kérdés is kontroláltabb formában vált kezelhetővé. 

20140909 onlinecamera net  Térfigyelés 2014!   Eredmények-kétségek.

 

A témában nyilatkozó rendőrségi  szakembereknek és  kutatóknak  az a véleménye, hogy, nagy általánosságban vélelmezni lehet a kamerarendszerek működtetésének és a bűnözés csökkenésének  összefüggéseit, de nem elsősorban az elfogás és tettenérés vonatkozásában, hanem sokkal inkább az elrettentésben, a visszatartó hatásban,  abban, hogy az érintett területeken csökkenő tendenciát mutatnak a jogellenes tevékenységek. Ezt a vélekedést alátámasztó érdekes külföldi tapasztalat az is, hogy a már felszerelt de még, vagy már nem működő rendszereknek, a bűnmegelőzés területén legalább akkora hatásuk van mint az éppen üzemelő rendszereknek.  Persze az a kockázat is fennáll, hogy a megfigyelt területekről máshová helyeződik át a bűnözési aktivitás.  Szintén külföldi tapasztalat az, hogy az erőszakos bűncselekmények megakadályozásában nincs kimutatható hatása a kamerázásnak.

Végül is talán annyi biztosan kijelenthető, hogy a térfigyelés, egyéb bűnmegelőzési tevékenységekkel összhangban, eredményesen segítheti adott térségek közbiztonságát.

kapcsolódó cikkek:

Korszerűsítette térfigyelő rendszerét Erzsébetváros önkormányzata

Merre tart a videomegfigyelés 2014-ben?

 

Kültéri LED-es lámpák beépített IP-kamerával

Kültéri LED-es lámpák beépített IP-kamerával

Érdekes ötlettel állt elő a Totus Solutions, a kültéri világítást ötvözi a biztonságtechnikával. Megapixeles IP-kamerákat épített kültéri LED-es lámpáiba.

A hagyományos utcai lámpákhoz képest 70 százalékkal kevesebb energiát fogyasztanak a LED-es lámpák. Ehhez megapixeles IP-kamerát kapcsol a gyártó, amelyben több napi videofelvétel rögzítésére elég tárhely is van. A kommunikációt biztonságos vezeték nélküli megoldás biztosítja. A LED-világítás célja többek közt, hogy kiváló éjszakai színvisszaadást biztosítson a kamera számára, a LED-lámpa várható élettartama 100 ezer óra.

A kamera 360 fokos szögben biztosítja a megfigyelést, rögzíti, ha bármilyen esemény történik, az időponttal és a GPS-koordinátákkal együtt. Ha a beépített mozgásérzékelő jelez, akkor a lámpa villogással hívja fel a figyelmet az esetleges behatolóra. Megoldott a kétirányú audiokommunikáció is. A lámpa integrálható a meglévő felügyeleti rendszerbe is.

Javasolt felhasználási területek:

  • ipari létesítmények,
  • sportpályák,
  • autóparkolók,
  • parkok,
  • pályaudvarok,
  • repülőterek.

A rendszert bemutató videó

Kültéri LED-es lámpák beépített IP-kamerával

Forrás: securityinfowatch.com, totus-solutions.com

 

 

Vezérlés – kapumozgatók 3. rész

Kapumozgatók 3. rész – vezérlés

A kapumozgatás automatizálását bemutató cikksorozatunk harmadik részében a vezérlésről szólunk. A vezérlők feladata a kapu mozgatásának biztonságos irányítása és felügyelete. A kényelmet távvezérlő biztosítja, sőt helyette már van GPS-es vagy mobiltelefonos változat is.

Előz írásainkban a szárnyas kapuk, a gördülő és toló kapuk automatikus nyitásáról írtunk. Azonban ezeket a motorokat valamiféle elektronikus egységgel működtetni, vezérelni kell. Ezeket az egységeket hívjuk vezérlőknek. Sok féle típus kapható az egyes gyártók kínálatában, mint például Proteco Q60RA Q60RS vagy a magyar gyártmányú Twister és Roller vezérlések. Feladatuk a kapu mozgatásának biztonságos irányítása és felügyelete.

A vezérlő szerepe, hogy a felhasználó által kiadott indítójel – nyomógomb vagy távvezérlő segítségével – elindítsa a kapu mozgását. Majd a beprogramozott paramétereknek megfelelően azt az egyik véghelyzettől a másikig juttassa. Persze mindezek közben az esetleges környezeti változásokra is reagálnia kell. Ilyen lehet például, ha valaki vagy valami – személy vagy jármű – a kapu mozgása közben annak útjába kerül. Ezek érzékelésére és a vezérlés számára felhasználható jellé alakítására szolgálnak a biztonsági eszközök, kiegészítők.

Biztonsági eszközök
Ezek legnépesebb csoportját az infrasorompók alkotják. Működésük alatt az emberi szemmel láthatatlan hullámhosszúságú, infravörös fénysugárral – ilyen van a tévétávvezérlőkben is –ellenőrzik a kapunyílás szabad állapotát. Ha ez a fénysugár eljut az adó egységből a vevőegységbe, akkor a nyílás szabad, ha nem akkor valamilyen akadály került a két egység közé. Ezt az információt a vezérlés számára továbbítva, az a beprogramozottaknak megfelelően képes reagálni arra, majd vagy megállítja a kapu mozgását, vagy visszafordítja azt. Hasonló célra alkalmasak a nyomásérzékelő gumiszegélyek vagy induktív hurkok is, bár ezek érzékelési módja eltérő.

Kapumozgatók 3. rész – vezérlés

Kényelem
A biztonsági mellett a vezérlőegységek másik fontos dolga a kényelmi feladat ellátása. Elemi feladata, hogy a távvezérlő gombjának megnyomásakor a kaput kinyitja vagy bezárja. De nem minden esetben van szükség a kapu teljes kinyitására, ilyenkor elég csak a részleges- vagy gyalogosnyitás funkciót elindítani. Ebben az esetben a kapu akkora nyílást tesz csak szabaddá, amelyen keresztül gyalogosan netalán kerékpárral át tudunk haladni. Ez akkor rendkívül hasznos, ha a kocsibejárót használják személyforgalomra is. Számos további kényelmi funkciót is biztosíthatnak a jelenlegi vezérlőegységek. Ilyenek például: a csendes működés érdekében a végállások előtti lassítás, az elektromos zár vezérlésének lehetősége, vagy a kertvilágítás automatikus szabályozása.

Kapumozgatók 3. rész – vezérlés

Távvezérlők
A kapumozgatók vezérlésre leggyakrabban távvezérlőket használunk, amelyek gyakorlatilag kulcsként működnek. Két rendszer terjedt el széles körben:

  • a fixkódos rendszer, amely minden egyes gombnyomásra azonos kódot bocsát ki, és
  • az ugrókódos rendszer, amely mindig más és más kódot állít elő, ezzel megnehezítve a kód lehallgatás alapján történő ismételt felhasználását.

 

Kapumozgatók 3. rész – vezérlés

Ezek a távvezérlők leginkább a 434 MHz-es szabadon felhasználható frekvencián működnek. Azonban a gyakorlat azt mutatja, hogy ez a sáv időnként telítetté válik, és ez a távvezérlő és a vevőegység közötti kommunikációs problémát okozhat. Emiatt alkották meg az új, 868 MHz-en működő rendszert. A távvezérlők között is van különbség: attól függően, hogy hány nyomógomb található rajtuk, a annyi funkciót tudunk velük működtetni. Így akár arra is alkalmas lehet a távvezérlő, hogy több kaput, garázsmozgatót, kerti világítást (Twister 230) vagy esetleg riasztókészülékek is irányítsunk vele.
Létezik azonban olyan megoldás is, amely a ma már szintén széles körben felhasznált GPS-rendszer jeleit alkalmazza a távvezérléshez. Ilyen, a gépjárműbe szerelt egység, amint azt érzékeli, hogy a tartozódási hely a beprogramozott koordinátáknak megfelelő, akkor automatikusan nyitójelet küld a kaput működtető vezérlés számára. Egyre inkább terjed az a megoldás is, hogy modul közbeiktatásával mobiltelefonunkkal megcsengetve a rendszert, a hívószámunk azonosítása alapján – díjmentesen – működtethető a kapumozgató.

További részletek: MASCO

Gördülő kapuk, toló kapuk – kapumozgatók 2. rész

Kapumozgatók 2. rész – gördülő kapuk, toló kapuk

A kapumozgatás automatizálásának igényét – mint oly sok minden kifejlesztését –, az emberek kényelem iránti olthatatlan vágya mozgatta. Sorozatunk második részében a gördülő és toló kapuk nyitását automatizáló kapumozgatókat mutatjuk be.

Gördülő, toló kapuk
A kertkapuk kialakításának másik igen népes táborát a gördülő vagy toló kapuk alkotják, amelyek a szárnyas kapuktól eltérően függőleges sík mentén történő egyenes vonalú mozgás révén zárják vagy nyitják az átjárót. E megoldás előnye a szárnyas kapuval szemben, hogy a kapu mozgása kisebb helyet igényel. Adott esetben, a kapu automatizálásának egyetlen lehetősége, ilyen például, ahol szűk a kert, és a kocsi hossza kitölti a rendelkezésre álló teret vagy a kaputól befelé emelkedik az út.

A toló kapuk kialakítására kétféle változattal találkozhatunk

  • Az egyszerűbb a sínen („V” vagy félgömb profilú) gördülő kialakítás, itt a kapunyílásban lefektetett sín vezeti a mozgó kaput.
  • Úszókapu esetében erre nincs szükség, mert a kapu súlyát és stabil térbeli helyzetét a külső szemlélő számára láthatatlan, a kaput tartó zártszelvényben futó görgőcsoportok biztosítják.

Sínen futó kapu
A sínen futó változat alkalmazásának fontos feltétele, hogy a sínnek teljesen vízszintesen kell futnia. Ez általában szilárd burkolat – térkő, beton vagy aszfalt – esetén biztosítható. Sínen mozgó toló kapunál minden esetben biztosítani kell a kerekek szabad futását, ami azt jelenti, hogy az oda került kavicstól, földtől, jegesedéstől meg kell tisztítani. A jégtelenítés legegyszerűbb módja, ha sínt elektromos fűtőkábellel látjuk el, amely egy termosztát által vezérelve automatikusan végzi el a jégtelenítést.

Úszókapu
Mivel a kapunyílás két széle között a mozgó kaput a görgők tartják és vezetik, az úszókapu esetében nincs szükség a kapu súlyának sínes kialakításhoz hasonló módon történő megtartására. Így ez olyan helyeken alkalmazható, ahol a kapunyílás föld vagy esetleg borítással rendelkezik, illetve azon esetben, ha annak vízszintes kialakítása a terepviszonyok miatt nem megoldható. Úszókapuknál értelemszerűen az ilyen jellegű jegesedéssel, koszolódással kapcsolatos problémákkal nem kell számolnunk.

Motorok
Toló kapuk esetében az egyszerűségüknél és megbízhatóságuknál fogva a Proteco Mover vagy Meko motorjaiban alkalmazott, elektromechanikus meghajtásokkal találkozhatunk.

A motor működési elve szerint ez esetben is lehet

  • egyfázisú aszinkronmotor (ez a gyakoribb) vagy
  • állandó mágneses motor is.
  • A nagytömegű kapuk mozgatására szolgáló hajtások esetén háromfázisú motor alkalmazásával is találkozhatunk.

Ezeknél a készülékeknél a motor szintén egy fogaskerék-csigakerék áttételen keresztül forgatja a kihajtótengelyt, amelynek a külső végén elhelyezkedő fogaskereke kapcsolódik a kapura felszerelt fogasléchez, ilyen módon adva át annak a mozgatóerőt. Fogaslécekből is többféle kivitel létezik. Gyakrabban talán a fémszál-erősítésű üvegszálas (műanyag) fogaslécekkel találkozhatunk, de gyakori megoldás a fém fogasléc is. Kettejük között a működési komfortban és persze az élettartamukban van különbség. A műanyag fogasléc halkabb működést biztosít, amíg a fémfogasléc nagyobb igénybevételt tesz lehetővé.
 

Gördülő kapuk, toló kapuk – kapumozgatók 2. rész

Végálláskapcsoló
A tolókapu-mozgatók másik fontos ismérve, hogy végálláskapcsolóval rendelkeznek, amelynek szerepe a kapu pontos zárt és nyitott végállásának jelzése. Egyszerűbb megoldások esetében ez valamiféle mikrokapcsolós egységet jelent, amelyet a fogaslécre felszerelt elütő szerkezet működtet. De létezik mágneses végálláskapcsoló is, amelyben nincs közvetlen mechanikai kapcsolat a végálláskapcsoló és a fogaslécre felszerelt egység (mágnes) között. Tovább bonyolítva a helyzetet egyes modellek rendelkeznek „encoder”-nek nevezett egységgel is, amelyik a motor fordulatait számlálja, ezzel határozva meg a kapu pozícióját.

Természetesen ez esetben is alapfeltétel, hogy a motorizálni kívánt kapu mechanikailag rendben legyen, tehát ne dülöngéljen vagy szoruljon. A kapuk kialakításához használható elemek, mint görgők, görgőcsoportok, felfutók, fogaslécek és úszókapu sínek számos kialakításban és méretben választhatók a kapu méretének és a céljának megfelelően.

További részletek: MASCO

Szárnyas kapuk – kapumozgatók 1. rész

Kapumozgatók 1. rész – szárnyas kapuk

A kapumozgatás automatizálásának igényét – mint oly sok minden kifejlesztését –, az emberek kényelem iránti olthatatlan vágya mozgatta. De van, amikor ez kényszer, hiszen a mozgásukban korlátozott emberek életét nagymértékben megkönnyíti a kapumozgató. Sőt a gépjárműforgalom ellenőrzésére is jól alkalmazható az elektromos kapunyitó.

Mit sem ér a legjobb és legerősebb kapumozgató motor, ha az automatizálni szándékozott kapu nincs megfelelő állapotban, mert például leér a földre vagy mechanikailag nem elég szilárd. Ilyen esetben először ezeket a hiányosságokat kell megszüntetni, majd ez után következhet a kapuautomatika elemeinek felszerelése. Mindezekhez rengetegféle kiegészítő áll rendelkezésre: a fix vagy állítható forgáspontoktól kezdve, a mechanikus ütközőkön át, a kiegészítő elektromos zárakig.

Szárnyas kapuk
A kapufajtákat nézve a szárnyas kapuké a legnépesebb csoport. Létezik egy- és kétszárnyú változat, mivel ez a típus egyszerűen beépíthető és nagy hagyományokkal rendelkezik. Legfontosabb ismérve, hogy a kapuszárny(ak) függőleges tengely mentén fordulnak el. Mivel azonban az ördög a részletekben lakik, a kapu kialakításától és sok más tényezőtől függően ezek motoros mozgatására is többféle megoldás létezik.

Elektromechanikus kapumozgató motorok
Egyszerűségüknél és megbízhatóságuknál fogva a motorizálás megoldására kisebb és közepes méretű szárnyas kapuk esetében az elektromechanikus kapumozgató motorok nyújtják a kézenfekvő megoldást. Ezek az egységek tisztán mechanikus fogaskerék-csigakerék-menetesszár áttételeken keresztül, mindenféle hidraulika vagy pneumatika alkalmazása nélkül hozzák létre a kapuszárnyak mozgatásához szükséges mozgató erőt. További fontos ismérvük, hogy meghajtásukról egyfázisú aszinkronmotor vagy egyenáramú állandó mágneses motor gondoskodik.
A megfelelő mozgatóegység kiválasztásához azonban több paraméterre kell figyelni:

  • a kapuszárny hosszára,
  • tömegére,
  • a szárnyat tartó oszlop mechanikai méreteire és
  • a működtetés várható gyakoriságára (ciklus/óra).

 

Ezeknek megfelelően szóba kerülhet

  • a lineáris mozgatókarok,
  • csuklókaros mozgatók vagy
  • földberejtett mozgatómotorok alkalmazásának lehetősége is.

 

Lineáris mozgatókarok
A lineáris mozgatókarok általában 350 kg maximális tömegű, 3~3,5 méter szárnyhosszúságú kapuk esetén jöhet szóba, ha a kapu pillérének széle és a szárny forgáspontja közötti távolság nem haladja meg a ~20 cm-t. Mivel a kapuszárny élének kerületi sebessége egy bizonyos érték nem léphet túl, a hosszabb kapuszárnyakhoz nagyobb lökethosszal rendelkező mozgatókat kell alkalmazni. Erre a legszemléletesebb példa a Proteco Aster-3, -4, -5 és Leader-3, -4, -5 motorcsaládjai.

Szárnyas kapuk – kapumozgatók 1. rész

Amennyiben az említett méret ~20 és~ 40 cm közé esik, már mélyen ülő kapukról beszélhetünk, amelyek automatizálására a csuklókaros motorok – Faac 391 és Proteco Simply típusok – alkalmasak. Mindkét megoldásban közös, hogy a mozgatóegységek vagy azok valamilyen része szemmel látható.

Szárnyas kapuk – kapumozgatók 1. rész

Díszes, értékes kapuk esetén, ahol azok vizuális látványában nem illik bele semmilyen idegen, utólag felszerelt elem látványa, ott kerül képbe a földberejtett mozgatómotorok alkalmazása. Ez persze nem azt jelenti, hogy úgy elrejtjük azokat, hogy később mi sem találjuk meg őket, hanem arra, hogy azokat a kapuszárnyak alá, a talaj felszínével egy síkban telepítik. Így csak a fedőlemez árulhatja el jelenlétüket.

Szárnyas kapuk – kapumozgatók 1. rész

Olajhidraulikus kapumozgató motorok
Amennyiben esetleg az előző bekezdésben ismertetett paramétereknél nagyobb méretekkel – akár 7 m-es szárnyhosszúságú, ehhez például a Faac 400SBS típusú kapumozgatója illik –, tömeggel vagy várhatóan nagyobb használati intenzitással rendelkező szárnyas kaput szeretnénk automatizálni, akkor ajánlott az olajhidraulikus kapumozgató motorokkal kalkulálni.

Szárnyas kapuk – kapumozgatók 1. rész

Ezekben a kapumozgató motorokban az elektromechanikus társaikkal ellentétben nincs direkt, közvetlen mechanikai kapcsolat a hajtómotor és a működtető szár között, hanem a folyadékok összenyomhatatlanságának elvét kihasználva a fogaskerék-szivattyú által előállított nyomás egy munkahengerben mozgó dugattyú segítségével válik mechanikai munkává. A fogaskerék-szivattyút természetesen az elektromechanikus kapumozgatók meghajtásáról gondoskodó motorokhoz hasonlatos módon, jellemzően szintén egyfázisú aszinkronmotorokkal biztosítják. Az így előállított olajnyomást különböző speciális szeleprendszereken keresztül irányítják a működtető szár dugattyújának megfelelő oldalára, a szár ki- vagy befelé történő elmozdításának céljából. A felhasznált hidraulikaolaj nagytisztaságú speciális olajfajta, mivel az egység megfelelő működését széles hőmérséklethatárok között is biztosítani kell. Mindezen rémisztőnek hangzó dolgok ellenére a megfelelően felszerelt hidraulikus motor az elektromechanikushoz hasonlóan tartós és megbízható.
Olajhidraulikus megoldással szintén kaphatók a lineáris és a földberejtett motorok is, azonban csuklókaros motorokat ilyen meghajtási móddal nem találunk. Az ilyen egységek kiválasztásakor nagyon fontos szempont, hogy a nagyobb mozgatott méretek vagy tömeg következtében ezen kapumozgatók nem vagy részlegesen önzáró kivitelben is készülhetnek, amelyet a kapumozgató típusjelölése tartalmaz. Ilyen esetekben a kapuszárny zárt vagy nyitott helyzetben történő rögzítéséről egyéb kiegészítőkkel kell gondoskodni.

Részletek: MASCO

Lap teteje