A biztonsági érzékelők jelentik az első védelmi vonalat minden behatolásérzékelő rendszerben, de még a legfejlettebb technológia is sebezhetővé válik, ha egy behatoló megpróbálja letiltani azt. Itt jön képbe az anti-maszkolás. A technológiát úgy tervezték, hogy észlelje az érzékelő látóterének blokkolására irányuló kísérleteket, ezért a maszkolás elleni védelem a professzionális biztonsági megoldások kritikus jellemzője.
A legtöbb esetben ezt infravörös vagy mikrohullámú jelek kibocsátásával érik el, amelyek folyamatosan ellenőrzik az akadályokat. Ha egy anyagot helyeznek az érzékelő elé, hogy blokkolja az érzékelési mezőt, például szalagot, festékszórót vagy szilárd tárgyat, az érzékelő riasztást indít, és értesíti a rendszert, hogy bekövetkezett a zavarás (vagy blokkolás).
Bár ez a koncepció egyszerű, a valós alkalmazás bonyolultabb. Az érzékenység és a teljesítmény közötti egyensúly kulcsfontosságú. Ha egy rendszer túl érzékeny, akkor téves riasztásokat generálhat olyan környezeti tényezők miatt, mint például a lencsén lévő vízcseppek, a szennyeződés felhalmozódása vagy akár a páratartalom változása. Másrészt, ha nem elég érzékeny, előfordulhat, hogy nem észleli a valódi manipulációs kísérleteket.
Optex megközelítése a maszkolás elleni küzdelemnek
A maszkolás elleni védelemnek megbízhatónak biztonságosnak és praktikusnak kell lennie, miközben a zavaró hatásokat is minimalizálja. Az Optex érzékelői különböző megközelítéseket alkalmaznak ennek az egyensúlynak az eléréséhez, az adott helyszíni követelményektől függően.
