mszt---szabvanyugy-cover

Kormányzati támogatás az online szabványkönyvtár előfizetéséhez

A biztonságtechnikai szakmában is egyre megkerülhetetlenebb szempont a szabványok betartása, a hatályos szabványok megismerése, a változások előírások követése Az Innovációs és Technológiai Minisztérium 2019. december 30-ig minden új Online Szabványkönyvtár előfizetést 51.000 Ft-tal támogat, azaz felhasználóhelyenként ennyivel kevesebbet kell fizetni az eredeti előfizetési díjnál. (tovább…)

Biztonságtechnikai szabványok 2015 április

Biztonságtechnikai szabványok 2015. április

A letölthető lista – a szakmában közismerten- két dokumentumot tartalmaz: az ajánlott szakterületi szabványokat tervezőknek, illetve az érvényes biztonságtechnikai és kapcsolódó szabványok teljes körét.  További szomorú kiegészítő információ: magyar nyelven vélhetően most utolsó alkalommal.

Sajnos, az a több éves gyakorlat (2005-2012 között), mely az SZVMSZK részéről anyagi támogatás formájában biztosította a biztonságtechnikai szabványok magyar nyelven történő megjelentetését , a Belügyminisztérium jogszabály módosítása miatt megszakadt.  A szakmai kamarai tagság önkéntessé tételét követően a befizetett tagdíj összege –sajnos – nem teszi lehetővé az EU-s szabványok magyar nyelven történő megjelentetésének további anyagi támogatását.
Ennek „eredményeként”, hamarosan, a már eddig magyarul megjelent szabványok is kiváltásra kerülnek az újonnan, angol nyelven megjelenő szabványok által!
Változás azonban a jövőre vonatkozóan az is, hogy a jövőben már nemcsak az európai, hanem a nemzetközi szabványkidolgozó szervezetek által kidolgozott biztonságtechnikai (és rokon szakterületekre vonatkozó) szabványai is ismertetésre kerülnek.

Letölthető szabványok:

Érvényben lévő biztonságtechnikai és kapcsolódó szabványok 2015 I. 

Ajánlott szabványok szakterületenként tervezőknek 2015 I. 

További információk:

Móré Attila
Tel.: 06 30 222 9225
E-mail: amore@tvt.hu

Kapcsolódó cikkek:

2014. II. negyedévében érvényes szabványok

A szabványokról általában

2014. I. negyedévében érvényes szabványok 2014. I. negyedévében érvényes szabványok 

2014. II. negyedévében érvényes szabványok

2014. II. negyedévében érvényes szabványok

Letölthetők 2014. II. negyedévében érvényben lévő biztonságtechnikai és kidolgozás alatt álló szabványok, valamint a javasolt szabványok szakterületenként, tervezők, telepítők, karbantartók és üzemeltetők részére.

 

A szabványok mellett letölthető Móré Attila előadása is a biztonságtechnikai szabványokról.

 

Érvényben lévő és kidolgozás alatt álló biztonságtechnikai és kapcsolódó szabványok, 2014. II. negyedév

 

Javasolt szabványok szakterületenként, tervezők, telepítők, karbantartók és üzemeltetők részére, 2014. II. negyedév

 

Móré Attila előadása a szabványokról

 

A szabványokról általában

A szabványokról általában

 

Sokat hallani manapság az „európai integráció”, az „európai irányelvek (direktívák)”, a „harmonizált szabványok” kifejezéseket. Modern, felvilágosult, európai gondolkodást feltételezünk használóiról. Tisztában vagyunk-e azzal valójában, hogy miket is rejtenek ezek a kifejezések, hogy ezen szavak mögött milyen fogalmi háttér húzódik meg?

EU irányelvek

Az európai irányelvek (direktívák) valamennyi tagországban egyenértékű, törvényerejű jogszabályok. Az Európai Unió tagországainak ezeket a direktívákat kötelességük jogszabályként bevezetni, és az ezeknek ellentmondó nemzeti jogszabályokat visszavonni (https://osha.europa.eu/hu/legislation/directives/directives-intro). Ez az eljárás az Európai Unió minden tagországára, így Magyarországra nézve is kötelező. Az úgynevezett „új megközelítésű” irányelvek csak termékekre vonatkozó alapvető követelményeket (az élet, az egészség, a vagyon, a környezet védelme stb.) tartalmaznak

Harmonizált szabványok

A harmonizált európai szabványok azok az európai termékszabványok, amelyek az „új megközelítésű” európai irányelv(ek)ben szereplő „lényeges” követelmények teljesülését biztosítják, az „új megközelítésű” irányelvekkel (direktívákkal) harmonizálnak, azzal összhangban állnak. Harmonizált európai szabvány csak termékszabvány – a termékre követelményeket (is) tartalmazó szabvány – lehet, de nem minden európai termékszabvány harmonizált, mert vannak olyan termékek is, amelyek szabványa nem szükséges, hogy az „új megközelítésű” irányelveknek megfeleljenek, vagy rájuk vonatkozó „új megközelítésű” irányelvek nincsenek is. A harmonizált európai szabvány alapját egy vagy több „új megközelítésű” irányelvi (direktíva) követelmény biztosítja, a nem-harmonizált európai szabvány mögött nincs ilyen követelmény. A harmonizált szabványok aránya 2013-ban az összes Cenelec szabványra vonatkoztatva 26%. Lényeges különbség még, hogy a harmonizált szabványtól való eltérés csak akkor megengedett, ha az eltérés bizonyíthatóan legalább a szabványban szereplő követelményekkel azonos, vagy annál magasabb biztonsági szintet nyújt, nem-harmonizált szabvány esetén ez nem követelmény.

CE-jelölés

A CE-jelölés, a termékek EU irányelvek (direktívák) szerinti megfelelőségét jelölő szimbólum.

 Az európai piacon olyan termékek forgalmazhatók a legkönnyebben, amelyek a vonatkozó harmonizált szabvány(ok)nak és ezáltal egy, esetleg több „új megközelítésű” irányelvnek is megfelelnek. A gyártó vagy a termék forgalmazója csak az ilyen terméket láthatja el a CE-jelöléssel, de csak akkor, ha az EU Bizottság által kijelölt valamely, EU tagállamban található „notifikáló szervezet”-től a CE-jel használatát engedélyező okiratot megszerezte, vagy a terméken – saját maga – elvégezte a szükséges vizsgálatokat, és dokumentáltan igazolni tudja a vonatkozó direktívának való megfelelőséget. A CE-jelölést jogosan viselő termék forgalmazását az EU tagországokban megtiltani, megakadályozni, korlátozni nem szabad, tehát bármely tagállamban a forgalmazáshoz semmilyen nemzeti engedély (tanúsítvány) beszerzése nem szükséges. Nem titkolt célja tehát a CE-jelölésnek, az áruk szabad áramlásának biztosítása az Unión belül.

A biztonság fogalma

A biztonság „veszélyektől vagy bántódástól mentes (zavartalan) állapot”. Műszaki értelmezés szerint a biztonság egy objektum (vállalat, intézmény, bank, üzem, munkahely, termelőeszköz, lakás, nyaraló stb.) olyan állapotát jelenti, amelynek rendellenes működése, meghibásodása esetén az emberekre és más objektumokra veszélyes következmények nem lépnek fel, nem történik baleset vagy jelentős anyagi kár (esetleg katasztrófa). A biztonságra egyaránt veszélyt jelenthetnek a vagyon és személy(ek) elleni támadások (betörés, rablás, gyújtogatás stb.), a munkabalesetek vagy egészségre ártalmas környezeti hatások, a veszélyes anyagok nem megfelelő kezelése, a tűz- és robbanásveszély, az ipari és a természeti katasztrófák. Még egyszerűbben a biztonság: a fenyegetettség hiánya, vagy a fenyegetettség kivédésének képessége.

Biztonságtechnika

Biztonságtechnikának nevezzük tehát a műszaki tudományok azon területét, amelynek célja a különböző objektumok és rendszerek biztonságának növelése, az embert érő káros hatások és a vagyoni kár bekövetkezési kockázatának csökkentése, igénybe véve ehhez műszaki, szervezési, egészségügyi, gazdasági intézkedéseket és eszközöket.

Szabványok

Az 1995. évi XXVIII. törvény értelmében a Magyar Köztársaság nemzeti szabványügyi szervezete a Magyar Szabványügyi Testület (MSZT), státusza köztestület, amelynek célja a hazai termékek és szolgáltatások hosszú távú piaci versenyképességének elősegítése és fenntartása hazai, európai és nemzetközi szinten. Fő tevékenységei a szabványosítás, a tájékoztatás, a tanúsítás és az oktatás.

A szabvány(osítás) definíciója az 1995-ös törvény szerint

  • „A szabványosítás olyan tevékenység, amely általános és ismételten alkalmazható megoldásokat nyújt fennálló vagy várható problémákra.”
  • „A szabványosítás eredménye a szabvány, amely az előzőekből következően elismert szervezet által alkotott vagy jóváhagyott, közmegegyezéssel elfogadott olyan műszaki (technikai) dokumentum, amely tevékenységre vagy azok eredményére vonatkozik, általános és ismételten alkalmazható szabályokat, útmutatókat vagy jellemzőket tartalmaz.”

A szabvány definíciója a Magyar Mérnöki Kamara megfogalmazásában

  • „Elismert szervezet által jóváhagyott, közmegegyezéssel elfogadott olyan műszaki (technikai) dokumentum, amely tevékenységre vagy azok eredményére vonatkozik, és olyan általános és ismételten alkalmazható szabályokat, útmutatókat vagy jellemzőket tartalmaz, amelyek alkalmazásával a rendező hatás az adott feltételek között a legkedvezőbb.”

Kik alkotják a szabványokat?

Nemzetközi szabványügyi szervezetek

  • ISO International Organization for Standardization (Nemzetközi Szabványügyi Szervezet)
  • IEC International Electrotechnical Commission (Nemzetközi Elektrotechnikai Bizottság)

Európai szabványügyi szervezetek

  • CEN Comité Europèen de Normalisation (Európai Szabványügyi Bizottság)
  • CENELEC Comité Europèen de Normalisation Electrotechnique (Európai Elektrotechnikai Szabványügyi Bizottság)
  • ETSI European Telecommunications Standards Institute (Európai Távközlési Szabványügyi Intézet)

 A szűkebben értelmezett biztonságtechnikára (riasztórendszerekre) vonatkozó szabványokat az IEC-CENELEC szervezetek dolgozzák ki. A tagországoknak szavazati és vétójoguk, valamint az esetleges módosításokra javaslattételi lehetőségük van, melyek természetesen súlyozva kerülnek figyelembevételre az adott tagország népességi adatai alapján.

  • A CENELEC szabványok 69 százaléka azonos az IEC szabványokkal,
  • 6 százaléka kismértékben módosított IEC szabvány, amíg
  • 25 százaléka „tiszta” európai szabvány (például MSZ 2364, amely kevésbé részletes, mint a már hatályon kívül helyezett MSZ 1600 család jelentős része, alkalmazásához magasabb szakértelem szükséges, nagyobb felelősségvállalást kíván.

Ezért születtek, segítségként olyan szakmai irányelvek Magyarországon, mint például a Magyar Elektrotechnikai Egyesület által kidolgozott Villamos Biztonsági Szakmai Elvárások (VBSZE), amelyek a szabványokban szűkszavúan, általánosan, nem mindig egyértelműen megfogalmazott követelmények kielégítésének egyik lehetséges módját írják le, azaz aki ezen a szakmai irányelv szerint tevékenykedik, annak eredménye meg fog felelni a szabványokban elvárt követelményeknek.

A CENELEC-nek az MSZT 2002. június 1-je óta teljes jogú tagja. Természetesen a tagság nem csak jogokat, hanem kötelezettségeket is ró az MSZT-re. Ilyen például, hogy a CENELEC szabványok nemzeti szinten történő bevezetése (honosítása) általában 6 hónapon belül meg kell, hogy történjen. Fontos tudni, hogy ma, a több mint 6300 (2013) CENELEC által kidolgozott szabvány 99 százaléka már honosított, magyar nemzeti szabvány.

A szabványokról általában

Milyen európai szabványok léteznek?

Az európai szabványok (a CEN, a CELENEC és az ESTI által jóváhagyott és közzétett szabványok) közös jellemzői, hogy alkalmazásuk önkéntes. Az európai szabványokat a nemzeti szabványügyi (tag)szervezeteknek kötelességük bevezetni (honosítani). A bevezetés módja lehet fordításos, vagy jóváhagyó közleményes (Magyarországon, angol nyelvű megjelentetés magyar nyelvű címoldallal). Az európai szabványok hivatalos nyelvei: angol, német, francia, melyekből az MSZT az angol változatot jelenteti meg, azonban megrendelésre hozzáférhető a többi hivatalos nyelvű változat is.

Az leggyakrabban alkalmazott európai szabványok (kibocsátói jelük szerint) lehetnek

  • EN (European Standard, európai szabvány)
  • ENV (European Prestandard, európai előszabvány)
  • HD (Harmonised Document, harmonizált dokumentum) 

Fontosabb tulajdonságaik

  • EN – Nemzeti szinten kötelező bevezetés: fordítással, jóváhagyó közleménnyel történik. Az ütköző nemzeti szabványok visszavonása kötelező.
  • ENV – Előszabvány, átmeneti alkalmazásra, olyan műszaki területeken, ahol a fejlődés nagyon gyors és sürgős szükség van valamilyen irányelvre. Nemzeti szinten kívánatos a bevezetése valamilyen módon. Ütköző nemzeti szabványok visszavonása nem szükséges.
  • HD – Nemzeti szinten bevezetése kötelező. Ütköző nemzeti szabványok visszavonása kötelező.

Lényeges szabványjellegű dokumentum még az úgynevezett Technical Specification (TS), azaz Műszaki Előírás, amely egyrészt az előszabványhoz hasonlóan szabályoz egy-egy részterületet vagy eszközkövetelményt fogalmaz meg, de általában 3 év után, az alkalmazási tapasztalatok figyelembe vételével történő módosításokat követően EN-szabvánnyá válik. Másik alkalmazási területei az olyan szakterületek, nemzeti hagyományok, szokások, kialakult szakmai gyakorlatok, amely területe(ke)n az EU tagországoknak nem sikerült teljes kompromisszumra jutni, azaz konszenzussal létrehozott szabványt alkotni, így az „csak” TS-ként kerül kiadásra. Egy TS megjelenéséről tájékoztatást kell megjelentetnie minden tagállam szabványügyi szervezetének, de bevezetésük nem kötelező. Ha van az adott szakterületre nemzeti szabályozás, annak visszavonása sem szükséges, ha azonban a szabványügyi szervezeten belül működő, illetékes műszaki bizottság jónak látja, javaslatára be kell vezetni, ekkor azonban ugyanolyan jogállású dokumentummá válik, mint egy honosított EN-szabvány.

20130208 szabvany

2014. I. negyedévében érvényes szabványok

Letölthetők 2014. I. negyedévében érvényben lévő biztonságtechnikai és kidolgozás alatt álló szabványok, valamint a javasolt szabványok szakterületenként, tervezők, telepítők, karbantartók és üzemeltetők részére.

Érvényben lévő és kidolgozás alatt álló biztonságtechnikai és kapcsolódó szabványok, 2014. I. negyedév

Javasolt szabványok szakterületenként, tervezők, telepítők, karbantartók és üzemeltetők részére, 2014. I. negyedév

2013. IV. negyedévében érvényes szabványok

2013. IV. negyedévében érvényes szabványok

Letölthetők 2013. IV. negyedévében érvényben lévő biztonságtechnikai és kidolgozás alatt álló szabványok, valamint a javasolt szabványok szakterületenként, tervezők, telepítők, karbantartók és üzemeltetők részére.

Érvényben lévő és kidolgozás alatt álló biztonságtechnikai szabványok, 2013. IV. negyedév

Javasolt szabványok szakterületenként, tervezők, telepítők, karbantartók és üzemeltetők részére, 2013. IV. negyedév

 

Új ISO szabvány készül a magánbiztonsági cégek számára

Új ISO szabvány készül a magánbiztonsági cégek számára

Az ASIS International 2013. augusztusában bejelentette, hogy a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet (ISO, International Organization for Standardization) hamarosan megkezdi egy új, nemzetközi szabvány alapján az ANSI/ASIS.PSC.1: 2012 minőségbiztosítási rendszer kidolgozását a magánbiztonság területén dolgozó cégek számára (Management System for Quality of Private Security Company Operations – Requirements with Guidance).

„A magánbiztonság területén dolgozó cégek fontos szerepet játszanak a magas kockázatú területeken, mint az állami, az infrastruktúra-védelemi, katasztrófa-elhárítási és a segélyszervezeti területeken” – tájékoztatott Marc Sigel biztos, az ASIS szabványokért felelős munkatársa, aki egyben az elnöke az ISO projektbizottságnak.

„Ez az új szabvány segíti magánbiztonsági cégeknek partnereik ésszerű megközelítését, hogy minőségi szolgáltatásokat nyújthassanak, megfelelően kezeljék a kockázatokat, és megfeleljenek a Nemzetközi Magatartási Kódexnek (ICOC, International Code of Conduct), valamint a Montreáli Emberi Jogi Egyezménynek (Montreux Document, Human Rights Codes) és a jogi előírásoknak” – tette hozzá Marc Sigel.

Forrás: ASIS (https://www.asisonline.org/Standards-Guidelines/Pages/default.aspx)

2013. III. negyedévében érvényes szabványok (Kép: kumc.edu

2013. III. negyedévében érvényes szabványok

Letölthetők 2013. III. negyedévében érvényben lévő biztonságtechnikai és kidolgozás alatt álló szabványok, valamint a javasolt szabványok szakterületenként, tervezők, telepítők, karbantartók és üzemeltetők részére.

 

 

 

Érvényben lévő és kidolgozás alatt álló biztonságtechnikai szabványok, 2013. III. negyedév

 

Javasolt szabványok szakterületenként, tervezők, telepítők, karbantartók és üzemeltetők részére, 2013. III. negyedév

2013. II. negyedévében érvényes szabványok, kumc.edu

2013. II. negyedévében érvényes szabványok

Letölthetők 2013. II. negyedévében érvényben lévő biztonságtechnikai és kidolgozás alatt álló szabványok, valamint a javasolt szabványok szakterületenként, tervezők, telepítők, karbantartók és üzemeltetők részére.

Érvényben lévő biztonságtechnikai és kidolgozás alatt álló szabványok, 2013 II. negyedév

Javasolt szabványok szakterületenként, tervezők, telepítők, karbantartók és üzemeltetők részére, 2013 II. negyedév

Biztonságtechnikai szabványok az Európai Unióban

Biztonságtechnikai szabványok az Európai Unióban

Az Európai Unió egyik alapelve, hogy az áruk és szolgáltatások szabad áramlásának megteremtése érdekében az Unió területén azonos szabványok érvényesüljenek. Ennek megfelelően Magyarországon is, a megjelenést követően általában hat hónapon belül nemzeti szabványként bevezetik az európai szabványügyi szervezetek (CEN, CENELEC, ETSI) által egyetértésben megalkotott szabványokat. Írásunk a hazai biztonságtechnikai szabványok helyzetét tekinti át, és tárgyalja, hogy mit is jelent: a szabványok alkalmazása önkéntes.

Mottó “A bíróságon a legjobb védőügyvéd a szabvány.”

A szabvány fogalma a nemzeti szabványosításról szóló 1995. évi XXVIII. törvény szerint:

  • 1. számú melléklet (1) pont: A szabványosítás olyan tevékenység, amely általános és ismételten alkalmazható megoldásokat ad fennálló vagy várható problémákra azzal a céllal, hogy a rendező hatás az adott feltételek között a legkedvezőbb legyen.
  • 4. § (1) A szabvány elismert szervezet által alkotott vagy jóváhagyott, közmegegyezéssel elfogadott olyan műszaki (technikai) dokumentum, amely tevékenységre vagy azok eredményére vonatkozik, és olyan általános és ismételten alkalmazható szabályokat, útmutatókat vagy jellemzőket tartalmaz, amelyek alkalmazásával a rendező hatás az adott feltételek között a legkedvezőbb.

Másfelől viszont a szabványosítás a minőséget biztosító gazdaságirányítás eszköze. A felhasználó és a fogyasztó érdekében végzett szabályozó, egységesítő tevékenység. A szabványnak a tudomány, a műszaki gyakorlat és a tapasztalat letisztult eredményein kell alapulnia, és a közösség érdekeit optimálisan kell szolgálnia.

Forrás: europa.eu

Magyar Szabványügyi Testület
Az 1995. évi XXVIII. törvény értelmében a Magyar Köztársaság nemzeti szabványügyi szervezete a Magyar Szabványügyi Testület (MSZT), státusza köztestület, amelynek célja a hazai termékek és szolgáltatások hosszú távú piaci versenyképességének elősegítése és fenntartása hazai, európai és nemzetközi szinten.
Fő területei:

  • a szabványosítás,
  • a tájékoztatás,
  • a tanúsítás és
  • az oktatás.

 

Fontos, hogy az Európai Unióban egységesen, minden tagországban az egyes szakterületekre vonatkozó szabványok képezzék a műszaki-technikai igények alapját. Az európai szabványok alkalmazása önkéntes, ez azonban nem azt jelenti, hogy mindenki azt tehet, amit csak akar. A régi porosz-orosz rendszer szerint: „minden tilos, ami nincs megengedve”. Ma azonban az angolszász felfogás érvényesül Európában, azaz: „minden megengedett, ami nem tilos, de mindenért egyéni felelősséget kell vállalni”.

Így tehát a már idézett 1995. XXVIII. törvény szerint:
6. §
(1) A nemzeti szabvány alkalmazása önkéntes.
(2) Műszaki tartalmú jogszabály hivatkozhat olyan nemzeti szabványra, amelynek alkalmazását úgy kell tekinteni, hogy az adott jogszabály vonatkozó követelményei is teljesülnek.

A szabványok jogszabállyal történő kötelezővé tétele tilos, mert ez ellenkezik a szabványosítás egyik legfontosabb alapelvével, az önkéntességgel, amely alapelv értelemszerűen megjelenik a nemzeti szabványosításról szóló 1995. évi XXVIII. törvényben és az MSZT működési szabályaiban is. A kötelezővé tett szabványok a kereskedelem műszaki akadályát képezik. A külkereskedelemben zavarokat okoz, ha a szabvány az egyik országban kötelező, a másik országban pedig nem, így a piac szereplői számára a gazdasági szabályozók nem lennének egységesek, mivel a hazai és a külső piacokra történő gyártás során a vizsgálati és az értékesítési feltételek különbözőek lennének.

Ma érvényes előírások, amelyekre tekintettel kell lenni mindennapi munka során
Villamos termék (gyártmány) esetén a termékfelelősségi törvény, az 1993. évi X. törvény 9. §-a szerint: „A károsulttal szemben a gyártó felelősségének korlátozása vagy kizárása semmis.”

Mit is jelent ez a gyakorlatban?
A BTK (1978. évi IV. törvény) 171. §-a szerint: „Aki foglalkozása szabályainak megszegésével más vagy mások életét, testi épségét vagy egészségét gondatlanságból közvetlen veszélynek teszi ki vagy testi sértést okoz, vétséget követ el …”
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a bíróságok álláspontja szerint szakmai szabály mindig van: ha van írásban lefektetett kötelező szabály, akkor az; ha nincs ilyen, akkor a nem kötelező előírás:

  • a szóban elhangzott utasítás,
  • a kialakult szakmai gyakorlat vagy
  • végső esetben az igazságügyi szakértő erre vonatkozó (utólagos) vélelme.

 

Tehát, akkor kötelező vagy sem a szabvány alkalmazása?
Ha nincs más előírás, akkor a gyakorlatban kötelezőnek tekinthető, és mivel az „önkéntes”, nem kötelező szabvány is szakmai szabály, amelynek előírásai mértékadókká válnak a veszélyeztetés elbírálása során. Sőt egyes szerződések keretében az önkéntes szabvány is kötelezővé tehető.
A harmonizált szabványok biztonsági előírásainak alkalmazásától csak abban az esetben szabad eltérni, ha valaki ezektől egyértelműen eltérő megoldást alkot, és kijelenti, hogy vállalja a felelősséget azért, hogy az(ok) legalább a szabvány(ok)ban szereplő előírással azonos biztonsági szintet nyújt(anak).

Biztonságtechnikai szabványok
A biztonságtechnikát érintő szabványok jelentős része az MSZ EN 5013x-x sorozatban „riasztórendszerek” alatt találhatók meg. Ezek felölelik a behatolás- és támadásjelző-rendszerek, a zárt láncú televízió, azaz a videotechnikai megfigyelőrendszerek, a beléptetőrendszerek, a segélyhívó- és riasztásátviteli-rendszerek követelményeit. Kiegészítő szabványsorozat az MSZ EN 50518-x, amely a felügyeleti és riasztásfogadó központokkal szembeni igényeket tartalmazza. Az Euralarm az 1970-ben alapított európai tűzvédelmi és biztonságtechnikai gyártók és telepítők szövetsége jelenleg 14 országból körülbelül 700 tagot számlál. A szövetség tagjai az európai piacon évente több mint 3,5 milliárd euró forgalmat bonyolítanak. Ez körülbelül 70 százaléka a teljes európai biztonságtechnikai piacnak.

Nemzetközi szabványügyi szervezetek

  • ISO International Organization for Standardization (Nemzetközi Szabványügyi Szervezet)
  • IEC International Electrotechnical Commission (Nemzetközi Elektrotechnikai Bizottság)
  • ITU International Telecommunication Union (Nemzetközi Távközlési Egyesület)

 

Európai szabványügyi szervezetek

  • CEN Comité Europèen de Normalisation (Európai Szabványügyi Bizottság)
  • CENELEC Comité Europèen de Normalisation Electrotechnique (Európai Elektrotechnikai Szabványügyi Bizottság)
  • ETSI European Telecommunications Standards Institute (Európai Távközlési Szabványügyi Intézet)

 

Az európai szabványok kibocsátói jelük szerint

  • EN (European Standard) Nemzeti szinten kötelező a bevezetése: fordítással, jóváhagyó közleménnyel. Az ütköző nemzeti szabványokat kötelező visszavonni.
  • ENV (European Prestandard, előszabvány) Átmeneti alkalmazásra van, olyan műszaki területeken, ahol a fejlődés nagyon gyors, és sürgős szükség van valamilyen irányelvre. Nemzeti szinten – valamilyen módon – kívánatos a bevezetése. Nem szükséges az ütköző nemzeti szabványok visszavonása.
  • HD (Harmonised Document, harmonizált dokumentum) Nemzeti szinten bevezetése kötelező. Ütköző nemzeti szabványok visszavonása kötelező.
  • TS (Technical Specification, műszaki előírás) Nem kötelező a nemzeti szinten történő bevezetése. Ha mégis bevezetik, akkor olyan jogállású, mint az EN, tehát ütköző szabványok visszavonása kötelező.

 

English

Security Engineering Standards In European Union
One of the fundaments of the European Union, in compliance with creating the free movement of goods and services, is applying the same standards within the European Union. In accordance with this, six months after their publication, European standards are normally introduced in Hungary as well as national standards on the basis of the consensus by the European Standards Organizations (CEN, CENELEC, ETSI). It would also be important that these standards should constitute the basis of all technical and technological requirements in every EU member states. However, adopting the standards of the EU is voluntary. Most of the standards of security engineering can be found in the serial of MSZ EN 5013x-x under the title of ‘alarm systems’. This contains the requirements of intrusion and hold-up systems, CCTV, namely the video surveillance systems, access control systems, social alarm and alarm transmission systems. MSZ EN 50518-x is the additional serial of security standards which contains the requirements of monitoring and alarm receiving centers.

Lap teteje