A Biztonságtechnika Periódusos Táblája

A Biztonságtechnika Periódusos Táblája

A biztonsági szakértőknek ma már több száz elemmel kell számolniuk munkájuk során, és ez a világ egyre összetettebb és bonyolultabb. A biztonságtechnika periódusos táblája ebben segít eligazodni kicsit, ugyanis a 2014-ben ismeretes főbb elemeket tartalmazza, és vizuálisan ábrázolja, hogyan illeszkednek egymáshoz az egyes elemek.

A Biztonságtechnika Periódusos Táblája

A Biztonságtechnika Periódusos Táblája (nagy felbontás) 

 

Forrás: www.ifsecglobal.com  

Kapcsolódó cikkek:

Általános őrzés-védelmi kockázatok

A biztonsági szakembereknek jól kell érteniük az informatikához (is)

Adattárolási kapacitás kalkulátor a Boschtól

Hogyan fejlődik a video-kaputelefonok piaca?

Személyazonosítási módszerek

IP alapon: tűzjelzés és vészhangosítás 

Bemutatkozik a CEIA levélátvizsgáló készüléke és mobiltelefon detektora

Bemutatkozik a CEIA levélátvizsgáló készüléke és mobiltelefon detektora

Az CEIA postai küldemény átvizsgáló készüléke, valamint kifejezetten mobiltelefonok keresésére kifejlesztett (MSD) eszköze olyan tulajdonságokkal rendelkezik, amelyek a piacon kimagasló pozíciót biztosítanak a termékek számára.

Az EMIS-MAIL típusnevű postai küldemény átvizsgáló készülék – köznapi nevén levélbomba kereső – nem csak levelek, hanem 7,5 cm vastagságot meg nem haladó kis csomagok átvizsgálására is képes. A levelek síkbeli kiterjedése elérheti akár 45×100 cm is, azaz lehetséges az A2 méretű küldemények, csomagok átvizsgálása is. A konkurens levélbomba keresőkkel szemben az EMIS-MAIL alkalmas radioaktív anyagok (izotópok és szennyezett anyagok), lőszerek és gyutacsok felderítésére, ezzel kategóriájában egyedülálló termék a piacon.

Az EMIS-MAIL 12 órás hálózati áramkimaradás alatt is zavartalanul üzemel a beépített NiMH akkumulátorok segítségével, melyek 6 órás hálózati táplálás alatti üzemben automatikusan feltöltődnek. A készülék rendelkezik egy OLED grafikus kijelzővel, melyről a működési jellemzők mellett hasznos statisztikai adatok olvashatóak le, például az átvizsgált küldemények vagy a riasztások száma vagy az akkumulátorok állapota. Az EMIS-MAIL rendelkezik öndiagnosztikai rendszerrel is, amely külön lekérés nélkül figyelmeztet bármilyen meghibásodásra.  

 

Az MSD-t kifejezetten mobiltelefonok detektálására tervezték

Az MSD-t kifejezetten mobiltelefonok detektálására tervezték

  

Magneto Static Detector (MSD)

A CEIA másik jelentős fejlesztése, az MSD (Magneto Static Detector) érzékelő eszköz új szegmenst követel magának a biztonságtechnikai eszközök piacán, mivel kifejezetten mobiltelefonok detektálására tervezték. Az eszköz alkalmas arra, hogy a körülötte 1 méteres sugarú körben elhaladó mobiltelefonokat érzékelje és hang, valamint fényjelzéssel jelezze is. Minderre attól függetlenül képes, hogy a mobiltelefon be- vagy kikapcsolt állapotban van. A detektálási hatótávolság könnyen növelhető, például két MSD oszlop egymástól 2 méterre való elhelyezésével már 4 méter széles terület tartható teljes ellenőrzés alatt.

Az MSD egyik legfontosabb felhasználási területe a büntetés-végrehajtási intézményekben van, ahol a készülékkel teljesen kiküszöbölhető, hogy akár az elítéltek, akár a látogatók bejuttassanak mobiltelefont a védett területre. Az MSD nem igényel semmiféle telepítést, csak le kell tenni a helyére és be kell kapcsolni. Mivel a készülék képes téglafalon, üvegen, betonon, gipszkartonon és minden más olyan anyagon keresztül is detektálni, amely nem árnyékolja le a mágneses teret, az MSD könnyen elrejthető. Amellett, hogy a detektor teljesen vízálló, így akár külső térben, esőben is üzemeltethető, az MSD képes akkumulátoros és hálózati tápellátással is működni.

 

 

ForgalmazóZ&Z Biztonságtechnika Kft.

Kapcsolódó cikkek:

Fémkereső kapuk, nem csak repülőterekre

IP-kamera videomegfigyelő rendszer fémdetektor kapukhoz 

Általános őrzés-védelmi kockázatok (Forrás: risk.uclahealth.org)

Általános őrzés-védelmi kockázatok

Az általános őrzés-védelmi kockázatok feltárásakor az adatvédelemtől kezdve, az objektum helyén, környezetén át egészen a megbízó tevékenységéig számos szempontot kell figyelembe venni.

Az általános őrzés-védelmi kockázatok ismertetésekor induljunk ki az őrzés-védelem definíciójából, miszerint az őrzés-védelem nem más, mint:
a védendő személy, szervezet vagy objektum rendeltetésszerű működését veszélyeztető szándékos, jogellenes cselekmények megelőzésére, illetve elhárítására irányuló eszközök és tevékenységek rendszere.

Az általános őrzés-védelmi kockázatok esetén olyan kockázatokról beszélünk, amelyek

  • a megbízóra,
  • a védett objektumra,
  • a védett személyre vagy
  • a védett vagyonra jelenthetnek veszélyt.

Adatvagyon

Amikor védett vagyonról beszélünk, akkor mindenképpen tekintettel kell lenni az úgynevezett adatvagyonra is. A védendő adat vagy információ jelenléte, alapjában véve őrzés-védelmi kockázatot jelent, de a rendeltetésszerű működést veszélyeztető kockázatok vagy rendkívüli helyzet esetében kiemelt kockázatkezelést igényelhet. Az adatvagyon minősítésétől függően akár jelentős mértékben is növelheti a biztonsági kockázat szintjét, ezért fontos figyelembe venni az őrzés-védelmi kockázatok és ezzel együtt a védelmi feladatokat meghatározásakor is.

Az őrzés-védelmi kockázatok meghatározásánál figyelembe kell vennünk továbbá

  • a védendő objektum elhelyezkedését,
  • környezetét,
  • építészeti jellegéből adódó mechanikai védelmét,
  • a telepített mechanikai védelmet
  • az elektronikus jelzőrendszereket,
  • az élőerő jelenlétét.

Befolyásolhatják a kockázati szintet a környező épületek funkciói, a megközelíthetőség, a környék infrastruktúrája, közbiztonsága is.
Általános őrzés-védelmi szempontból felmerülő kockázatok esetében feltétlenül vizsgálni kell, hogy megbízó milyen egyéb jellemzői lehetnek hatással az őrzés-védelmi feladatra. Kockázatot befolyásoló jellemző lehet a megbízó verseny- vagy a közszférában betöltött szerepe, pozíciója. További kockázatnövelő tényező lehet a megbízó tevékenysége, a tevékenységének különböző vonatkozású hatásai más szervezetekre, vállalkozásokra, a társadalomra vagy akár az egyénre is. Ilyen hatás lehet, például ha a megbízó tőkeerősebb, mint a versenyszféra adott területén a vetélytársai, vagy ha a megbízó tevékenységéből adódóan veszélyes anyagokkal foglalkozik. Kockázatnövelő tényező a megbízó médiaszereplése, illetve annak gyakorisága. Ezek a jellemzők befolyásolják a szolgáltató által védett objektumba belépő ügyfelek körét, az ügyfélforgalom nagyságát, a megbízó közmegítélését, ezáltal a megbízó objektumaiban az őrzés-védelmi feladatokat is.

A védett vagyon ellen irányuló kockázatok kezelése 

Az őrzés-védelem legnagyobb részét az objektumvédelem teszi ki. A hazai bűnügyi statisztikákból kiindulva az ismerté vált bűncselekmények 65 százaléka vagyon ellen irányul (táblázat).

Ismertté vált vagyonelleni bűncselekmények száma és aránya

Ismertté vált vagyon elleni bűncselekmények

2007. év

2008. év

száma

aránya (%)

száma

aránya (%)

276 193

64,7%

265 755

65,1

(Belügyminisztérium Koordinációs és Statisztikai Osztály, crimestat.b-m.hu, letöltés: 2011.11.24.)

Figyelembe véve a bűnügyi statisztikákat az őrzés-védelmi feladatok jelentős részét a vagyon elleni bűncselekmények megelőzése teszi ki. Ilyen típusú kockázatok kezelésére a megbízó részéről megfelelő intézkedés valamilyen be- és kilépési rend bevezetése és az élőerő általi folyamatos fenntartása és ezzel együtt a védett objektumban való tartózkodás szabályozása. Fontos megjegyezni, hogy be- és kiléptetéskor nem csak a személyforgalomra kell gondolnunk, hanem az objektum területére be- vagy onnan kilépő gépjárművekre is. Be- és kiléptetési rend kialakításakor célszerű valamilyen regisztráció bevezetése. A védett objektumba rendszeresen be- és kilépő személyek, például az ott dolgozók és az oda eseti alkalommal be- és kilépni akaró személyek például vendégek, ügyfelek vagy karbantartó személyzet részére. Ezzel együtt szükséges a gépjárművek regisztrációja valamint adott esetben a gépjárművek átvizsgálása is. A regisztráció vagy beléptetés kezelésére alkalmazhatunk csak papíralapú rendszert, elektronikus beléptetőrendszert, illetve a kettő kombinációját. Gyakorlatban a beléptetési rend a védett objektumba történő jogosulatlan belépés kockázatát oldja meg. Az épületben való tartózkodás rendje általában arról szól, hogy az eseti alkalommal belépők épületen belüli mozgásáért ki a felelős, illetve hogy az épületen belül az eseti belépők ne mozogjanak felügyelet nélküli. A vagyon elleni bűncselekmények kockázatának megoldását segíti a kulcskezelési rend, amelyben szabályozva van, hogy különböző helyiségek kulcsait kik jogosultak felvenni, illetve a kulcsok felvételét és leadását hogyan kell dokumentálni.
A vagyon elleni bűncselekmények kockázatát csökkenti az anyagok, eszközök a megbízó területére történő be- és kiszállításának szabályozása. Természetesen ezek az intézkedések elsősorban a megbízó vagyonának, értéktárgyainak a megóvására irányulnak, de ezzel együtt növelik a védett objektum területén tartózkodók saját értékeinek biztonságát.

Küldemények kockázata

Kiemelt kockázatú intézmények esetében nem lehet figyelmen kívül hagyni a levél jellegű küldemények kockázatát. Ide tartoznak a rendőrségi szakzsargonban bűnös szándékú robbanó postai küldeményeknek nevezett levélbombák vagy más postai küldeménynek, csomagnak álcázott robbanóeszközök, vagy valamilyen fertőző anyaggal szennyezett levelek, és bizonyos elkövetői körökben egyre inkább terjedő olyan küldemények, amelyek valós fenyegetést jelentő szerkezetet, anyagot nem tartalmaznak, de néhány jellemzőjük megegyezik ilyen küldeményekével. Az ilyen küldemények alkalmasak lehetnek pánik okozásra, a rendeltetésszerű működés megzavarására és speciális felderítő eszközök használata nélkül hatósági eljárás kiváltására, ez pedig a rendeltetésszerű működés részleges vagy teljes leállítását eredményezheti.
A megbízó szempontjából különös jelentősége van az ilyen típusú kockázatnak, hiszen ez a fajta kockázat egyszerre hordozza magában az életveszély, valamint jelentős anyagi kár bekövetkezésének és a rendeltetésszerű működés zavarásának vagy leállásának lehetőségét. Ilyen kockázat hatásos kezelése csak speciális eszközökkel lehetséges. Ha nincs a védett objektumra és a védelmi feladatot ellátó biztonsági szolgálatra vonatkozó olyan intézkedési rend, amelyet a rendőrség elfogad, akkor egy esetleg bekövetkező ilyen esetben az intézkedő hatóság kiürítéssel, azaz a rendeltetésszerű működés teljes felfüggesztésével kezdi meg az intézkedést.

 

Általános őrzés-védelmi kockázatok (kép: fiduciarytechnologiesinc.com)

Őrzés-védelmi kockázatok

A kockázatok ismertetéséhez tisztáznunk kell, hogy az őrzés-védelem szempontjából mit értünk kockázat vagy kockázati tényező alatt.

Kockázat vagy kockázati tényező olyan szándékos vagy gondatlan magatartás és ezek következtében várhatóan bekövetkező esemény, illetve azok bekövetkezését lehetővé tevő vagy elősegítő körülmény , amely a védendő személy életére, testi épségére, a védendő vagyonra, beleértve az adatvagyont is vagy a védendő objektum, szervezet rendeltetésszerű működésére veszélyes lehet.

A kockázati besorolás nagyon sok körülmény függvénye. E körülmények feltárása, megismerése

  • célirányos adatgyűjtéssel,
  • az adatok feldolgozásával,
  • rendszerezésével,
  • elemzésével

azaz a kockázatelemzéssel valósul meg.

Biztonsági intézkedések

A kockázatelemzés során feltárt kockázati tényezők kezelését a hozzájuk rendelt biztonsági intézkedésekkel lehet megvalósítani. Ebből az következik, hogy egy adott rendszer biztonsága nem más, mint a rendszert veszélyeztető, megfelelő körültekintéssel felmért kockázati tényezők kezelése, a rendelkezésre álló erőforrások függvényében. A biztonság és a költségek összefüggését elemezve, megállapíthatjuk, hogy valamilyen feltárt kockázati tényező bekövetkezésének megelőzése legtöbb esetben olcsóbb, mint a bekövetkezés utáni kárelhárítás. Ezért a kockázatkezelés során a legnagyobb valószínűséggel bekövetkező események megelőzésétől haladunk, a legkevésbé valószínű események bekövetkezésének megelőzéséig, illetve a bekövetkezés utáni kárelhárításig. A kockázatkezelés őrzés-védelmi szempontból akkor lesz hatékony, ha a megvalósított védelmi intézkedések a megelőzést szolgálják.

A kockázatok típusai

A kezelendő kockázatok nagyon sokfélék lehetnek, ezért érdemes csoportosítani azokat, hogy a rendelkezésre álló erőforrásokat hatékonyan használjuk fel. Általában a biztonsági jellegű kockázatelemzések során feltárt kockázatok, három kockázatkezelési csoportra oszthatók:

  • általános vagyonvédelmi (őrzés-védelmi) kockázatok
  • működőképesség fenntarthatóságának kockázata
  • tevékenységi körből adódó speciális kockázatok

A kockázatelemzés során a feltárt kockázati tényezőket rendezve, azokhoz ideális megoldásokat, biztonsági intézkedéseket, eszközöket rendelünk. Következő lépésként az adott megoldás aktuális és ideális állapotát hasonlítjuk össze, valamilyen értéket rendelünk a jelenlegi állapothoz. Ezzel együtt meghatározzuk a szükséges teendőket az erőforrások függvényében az ideális állapot megközelítésére vagy elérésére. A következő táblázatban néhány példa olvasható (táblázat).

Kockázati tényezők rendezése

Kockázat Javasolt megoldás
Értékelés
Teendők
Általános őrzés-védelmi kockázatok
82,35%
 
Vagyon elleni bűncselekmények mechanikai védelem
80
földszinti és I. emeleti nyílászárók fóliázása
CCTV-rendszer
70
kültéri kamerák cseréje
riasztórendszer
100
élőerő (létszáma)
100
beléptetési rend, kísérés
80
felülvizsgálat adatkezelési szempontból
objektum területén való tartózkodás szabályozása
90
engedély
kulcskezelés
50
főkulcs rendszer
anyag, eszköz be- és kiszállítás szabályozása
80
aláírás minták
ruházat átvizsgálása (fémkereső)
90
folyamatos képzés
csomagátvizsgálás (röntgensugaras eszköz)
90
folyamatos képzés
Postai küldemények kockázata, közveszéllyel történő fenyegetés csomagátvizsgálás (röntgensugaras eszköz)
90
folyamatos képzés
levélvizsgálat
90
folyamatos képzés
robbanóanyag-maradvány kimutatása
90
folyamatos képzés
kutatási eljárás
90
gyakorlás
rendkívüli helyzet kezelése
70
részletesebb szabályozás
beléptetési rend
80
 
kiürítés
60
differenciálás (tűz vagy közveszéllyel fenyegetés esetén stb.)
Működés fenntarthatóságának kockázata
66,67%
 
Rendkívüli helyzet intézkedési terv kidolgozása
70
részletesebb szabályozás
Őrzés-védelmi szolgáltató kockázata az őrzés-védelmi feladat ellátásának rendszeres ellenőrzése
70
az ellenőrzés szabályozása
Külső beszállító, szolgáltató kockázata rendelkezésre állás, működőképesség rendszeres ellenőrzése
60
szerződések felülvizsgálata, az ellenőrzés szabályozása

 A szerző által készített táblázat

Folyamatos kockázatelemzés

A kockázatelemzés nem egyszeri folyamat, hanem folyamatos tevékenység, amely a már feltárt, de változó illetve az újonnan megjelenő kockázati tényezőkre reagálva befolyásolhatja a végrehajtani kívánt védelmi feladatokat vagy azok végrehajtási fokozatait.

Lövedékálló védőmellény megfelelőségének elemzése lenyomatmélységek (traumahatás) alapján

Lövedékálló védőmellény megfelelőségének elemzése lenyomatmélységek (traumahatás) alapján

A lövedékálló védőmellények beszerzésekor ki kell választani az ajánlatokból a lehető legnagyobb biztonságot és megbízhatóságot kínáló védőeszközt.

A megbízhatóság fogalma alatt a lövedékálló védőmellénynek azt a tulajdonságát kell érteni, hogy az a szállítási szerződésben meghatározott ideig megtartja védőképességét és választott funkcióit, természetesen szakszerű használat és karbantartás mellett. Az eligazodást segíthetik (segítik) a rendelkezésre álló, megfelelően értékelhető szabványok, rendeletek.

A szabványokra vonatkozóan azonban szükséges megemlíteni, hogy a piaci igényeknek való megfelelésre és a hatékonyságra való tekintettel javasolt az összes szabványt 10 éves korszerűsítési ciklusba sorolni [1]. A rendeletek esetén, mint például azEurópai Parlament és a Tanács 1214/2011/EU (2011. november 16.) számú rendelet 17. cikkében, nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy ott csak a védelmi szintet jelölik (NIJ IIIA).A szükséges tartalom a védelmi szint meghatározásához ebben a szabványban szerepel: NIJ Standard-0101.06. IIIA)Azonban a rendeletben megadott tartalom kifogásolható, mivel a NIJ Standard-0101.06 nem egyenlő például a NIJ Standard időben előbb megjelent szabványainak [2., 3., 4., 5.]. követelményeivel.

A védelmi szint megállapítása

A ballisztikus hatásokat gátló testpáncélok védelmi szintjének megállapításakor – többek között – szabványokban meghatározottak szerint mérik a vizsgált védőeszköz test felőli oldalán a lövedék becsapódásának hatására a háttéranyagban (plasztilin) létrejött maradandó alakváltozás legnagyobb mélységét az eredeti felszíntől kiindulva.
A NIJ Standard-0101.06 szerint a testpáncélok megfelelőségének követelményei közé tartozik, hogy

  • 12 darab komplett védőeszközön, szabályos találatok által létrehozott lenyomatmélységeket (Backface Signature, BFS) elemezni, továbbá 12 darab komplett védőeszköz ballisztikai limit sebesség (BL) értékeit meghatározni,
  • az összes szabályos találat által létrehozott lenyomatmélységnek (BFS) 44 mm-nek vagy ennél kisebb értékűnek kell lennie,
  • abban az esetben, ha a vizsgálat során, bizonyos számú lenyomatmélység (traumahatás) nagyobb 44 mm-nél, akkor 95 százalékos valószínűséggel az összes lenyomatmélység 80 százalékának 44 mm-nek vagy ennél kisebb értékűnek kell lennie, ekkor a megfelelőség feltétele, matematikai statisztikában használt módszerrel kiszámítani a középértéktől eltérés felső határát,
  • mért lenyomatmélység az 50 mm-t nem haladhatja meg.

A háttéranyagban létrejövő lenyomatmélységek – ezek modellezik a traumahatást – elemzésével lehet megítélni azt, hogy az adott testpáncél milyen mértékben képes védelmet biztosítani a tompított sérüléssel (blunt trauma) szemben.

A cikk célkitűzése bemutatni a NIJ Standard-0101.06 szerinti megfelelőség, matematikai statisztikában használt módszerével történő elemzését, a középértéktől eltérés határának számításával.

A középértéktől eltérés felső határa (Upper tolerance limit)

A testpáncél lövedékállósági vizsgálata során ezt a jellemzőt akkor kell kiszámolni, ha bármelyik lenyomatmélység (traumahatás) meghaladta a 44 mm nagyságot, de nem haladta meg az 50 mm-t, egy statisztikai sokaságból, véletlenszerűen kiválasztott, meghatározott számú védőeszközön, a mintán.

Yu = + k1 s

ahol

Az adott elemszámú minta átlaga (Average of all BFS)

Meghatározható a vizsgálólövedékek becsapódásainak hatásaira, például a megjelölt szabvány szerint, 8 darab szárazon kondicionált és 4 darab nedvesen kondicionált állapotú lövedékálló védőbetétek háttéranyagaiban létrejött maradandó alakváltozások, legnagyobb mélységei alapján. Az adatokra alapozott elemzés során a bizonytalanság csökkenthető, ha a minták száma nő.

Lövedékálló védőmellény megfelelőségének elemzése lenyomatmélységek (traumahatás) alapján

ahol

Yi = vizsgálólövedékek becsapódásainak hatásaira a háttéranyagban létrejött maradandó alakváltozások legnagyobb mélységei (BFS), a kijelölt felszíntől mérve
N = szabályos találatok száma

A közelítő tényező (Approximate factor)

Lövedékálló védőmellény megfelelőségének elemzése lenyomatmélységek (traumahatás) alapján

ahol

A z1–p normál eloszlás (normális eloszlású változó kritikus értéke) nagyobb az 1–p valószínűségével.

Lövedékálló védőmellény megfelelőségének elemzése lenyomatmélységek (traumahatás) alapján Lövedékálló védőmellény megfelelőségének elemzése lenyomatmélységek (traumahatás) alapján

A Z1–γ normál eloszlás (normális eloszlású változó kritikus értéke) nagyobb az 1–γ valószínűségével.

A szabványnak [3] megfelelően elemezve a BFS mérések eredményeit, a lenyomatmélységek legalább 80 százaléka (p = 0,80), 95 százalékos valószínűség (γ = 0,95) mellett, nem lehet 44 mm-nél nagyobb. A normál eloszlás kritikus értékei meghatározhatók számítással vagy kikereshetők táblázatokból

Ha:

Z1–γ = Z0,05 = 1,645
Z1–p = Z0,20 = 0,842 és az
N = 12

Akkor:

Lövedékálló védőmellény megfelelőségének elemzése lenyomatmélységek (traumahatás) alapján

 

 

 

 

Így:

Lövedékálló védőmellény megfelelőségének elemzése lenyomatmélységek (traumahatás) alapján

 

A szórás (Standard deviation)

A szórás azt méri, hogy az értékek a várható értéktől (középértéktől) milyen mértékben térnek el.

Lövedékálló védőmellény megfelelőségének elemzése lenyomatmélységek (traumahatás) alapján

Lövedékálló védőmellény megfelelőségének elemzése lenyomatmélységek (traumahatás) alapján
k1 érték az összes lenyomatmélység 80 százalékán, 95 százalékos valószínűség mellett

 

Lövedékálló védőmellény megfelelőségének elemzése lenyomatmélységek (traumahatás) alapján

Lövedékálló védőbetét test felőli oldalán, utolsó rétegként elhelyezett, traumahatást jelző lexan (0,3 mm vastag) lemezre fröccsent plasztilin darabok, 5,0 m vizsgálati távolságból leadott, .44 Magnum SWC vizsgálólövedék hatására (dombmagasság 20 mm) (Frank György felvétele)

Összefoglalás

  • A megengedett legnagyobb lenyomatmélységeknek (BFS) – amelyek a vizsgált lövedékálló betét test felőli oldalán, a vizsgáló lövedékek becsapódásainak hatásaira, a háttéranyagban (plasztilin) jönnek létre – 44 mm-nek vagy ennél kisebb értékűnek kell lennie.
  • Abban az esetben, ha a vizsgálat során, bizonyos számú lenyomatmélység (traumahatás) nagyobb 44 mm-nél, akkor 95 százalékos valószínűséggel, az összes lenyomatmélység 80 százalékának 44 mm-nek vagy ennél kisebb értékűnek kell lennie. Ekkor a megfelelőség feltételét úgy kapjuk meg, hogy a matematikai statisztikában használt módszerrel ellenőrizzük a következő összefüggést:

Átlag BFS + 1,568 • k1 ≤ 44 mm

  • A megbízhatósági együttható (k1) értékének növekedésével (szabályos találatok számának csökkenésekor) a testpáncél megbízhatósága csökken.

 Eur. Ing. Frank György, címzetes docens, az SzVMSzK Szakmai Kollégium elnöke, SzVMSzK mérnökszakértő (B5)

Felhasznált irodalom

  • Szabványügyi Közlöny 1. szám, 2010. január, 42.
  • Michael A. Riley: Revisions to the NIJ Ballistic Resistant Body Armor Test Standard. Office of Law Enforcement Standards National Institute of Standards and Technology. Gaithersburg, Maryland. 8 May 2008
  • NIJ Standard–0101.06 Ballistic Resistance of Body Armor Office of Law Enforcement Standards National Institute of Standards and Technology Gaithersburg, MD 20899–8102. July 2008
  • NIJ Standard–0101.03 Ballistic Resistance of Body Armor Office of Law Enforcement Standards National Institute of Standards and Technology Gaithersburg, MD 20899–8102. April 1987
  • NIJ Standard–0101.02 Ballistic Resistance of Body Armor Office of Law Enforcement Standards National Institute of Standards and Technology Gaithersburg, MD 20899–8102. March 1985
2014.01.12 noth gazdag

Az áruvédelem titkai

A plombálás és jelöléstechnika történetéről, problémáiról, a ma elérhető megoldásokról és a jövő technológiájáról szólt Noth Péter az MBF III. konferenciáján.

Egyre gyakrabban dézsmálják meg a szállítmányokat, egyre több a belső lopás, ezek ellen egyre újabb és újabb eszközökkel kell védekezni. Noth Péter a vagyonvédelem szükségességének számos területét ismeri, ingatlan értékbecslő, vámügyintéző, műanyag feldolgozó képesítéssel rendelkezik. 2006-ban átvette a Mega Fortris nemzetközi cég 12 kelet-közép európai képviseleteinek irányítását, jelenleg a nemzetközi árufuvarozás szállítmánybiztonságának tökéletesítésén, standardizálásán dolgozik, magyar, dán, holland, svéd, angol és francia együttműködőkkel.

Noth Péter a fórumon hangsúlyozta, a cégek nem engedhetik meg maguknak az olcsó, egyszerű, bármikor manipulálható plombák, zárak használatát, mert nagyon sokat veszíthetnek ezzel.

Noth Péter előadása az áruvédelemről a III. MBF konferencián

Tekintse meg az előadásról készült videót!

A történet

Az áruvédelmi eszközök, plombák, története messzire nyúlik vissza, a középkorban használt viaszpecsétek a mai plombák ősei. Azután egyre nagyobb zárak, lakatok születtek, majd az 1930-as években elkezdték fejleszteni a ma is használatos biztonsági termékeket. A plombákat, biztonsági szalagokat, címkéket rengeteg helyen használják, de csak akkor töltik be rendeltetésüket, ha megfelelő rendszerek állnak mögöttük, csak roncsolással nyithatók.

A plomba használata

E védelmi eszközök használatához három lényeges szempontot sorolt fel az előadó.
• Az első: a megfelelő termék kiválasztása– mire akarjuk használni, hova akarjuk felrakni.
• A második: a megfelelő beszállító, amely garantálja a magas biztonságú nemzetközi minősítésű terméket, és képzett szakemberrel kell felhelyeztetni a zárat, plombát, hogy ne legyen feltörhető.
• A harmadik: az ellenőrzés – követni kell a gyártástól a felhasználásig a plomba útját. Meg kell nézni például, feszesre van-e húzva, megvan-e a plombaszár vége.

Figyelni kell a kamionok tetejét is, a bűnözők megbontják, volt rá eset, hogy éjszaka 6 perc alatt kipakolták ilyen módon a rakományt. Sokan nem gondolná, hogy a raklap aljára lemezt kell rakni, a réseket eltömni, mert itt is megbontható a lezárt rakomány.

„Nem vagyok olyan gazdag, hogy olcsót vegyek”

A szállítmány sok kézen megy át, az olcsó, silány rossz plombát könnyen nyitják, ha nincs rendesen felrakva, egyszerűen el lehet eltávolítani. A gyártó felelőssége előírni, milyen konténerben szállítsák az árut, milyen biztonsági intézkedéseket kell megtenni. Egy zár nem zár – hosszú hajóút alatt a konténerekre minimum két plombát kell tenni, az ajtórudazaton lévő zárszerkezeten is legalább 2 plomba legyen, amelyeknek mindkét része sorszámozott.
Gyakori probléma: nem nézik meg, milyen plombával indították útnak az árut, ezt ajánlatos ellenőrizni. Az előadó felhívta a figyelmet: ovális keresztmetszetű plombát kell választani, a kerek könnyen manipulálható.

Rádiófrekvenciás plomba

A jövőt a rádiófrekvenciás plombák jelentik, több mint 350 alkalommal lehet nyitni, zárni, megjegyzi, mikor, mennyi ideig volt nyitva, zöld LED jelzi, hogy érintetlen, pirosra változik, ha nyitják vagy lemerülőben van. A korszerű kültéri plomba a kamion hátuljára kerülhet, ha bezárják, generál egy sorszámot, ha menet közben nyitották, másik sorszám készül, s azt is megjegyzi, ha manipuláció érte. A terméket holland céggel együtt fejlesztették, 1500 alkalommal lehet használni.
Szintén a jövő a nanotechnológia alkalmazása, nagyon apró nikkel lapkákra a papírpénz gyártásánál használt fémszál melléktermékeinek hasznosításával 3-6 karakter jelölést fel lehet vinni a plombára.

A szabályozott ügynöki és ismert beszállítói státusz megszerzése

A meghatalmazott ügynöki és ismert szállítói státusz megszerzése

A légi közlekedés biztonsága érdekében a szabályozott ügynöki és ismert beszállítói státusz megszerzésének komoly feltételei vannak, erről tartott előadást Imre Sándor, a DHL Express biztonsági igazgatója, aki egyúttal az MBF új elnöke a III. MBF Konferencián.

A köztudatban az ügynököket öltönyös, fehér inges, elegáns férfiaknak tartják, ám ez a jogkör ennél sokkal bonyolultabb. Az utóbbi évtizedekben egyre több olyan esemény történt, amelyek indokolttá tették a légi közlekedés biztonsága szabályozásának változását.
1988-ban a Panam járaton fennhagyott robbanószerkezet több száz életet követelt, ezután kezdték el a poggyászok és utasok egyeztetését. A 2001 szeptemberében eltérített repülőgépek már eszközök voltak a jóval nagyobb pusztításhoz, ekkor indult el az Európai Unióban az új szabályozás megalkotása. Az utastéren kívül kiterjesztették a biztonsági intézkedéseket a szállítmányokat tartalmazó alsó fedélzetre is.

Régebben a repülőtér személyzete ellenőrizte a szallítmányokat, ma már a szállítmányozó, logisztikai cégek felelőssége az ellenőrzőtt státusz megtartása. A 2008-ban kiadott uniós 300/2008. EK-rendelet, és a 2010-ben kiadott 185/2010. EU-rendelet meghatározza a légi közlekedés biztonsági előírásait, ezekhez kapcsolódik a magyarországi 169/2010 kormányrendelet, és a 22/2013 rendelet, amely a minőségbiztosítással kapcsolatos.

Az ismert szállítói vagy meghatalmazott ügynöki státusz megszerzése komoly feladat, ezek a cégek részesei lesznek a légi közlekedésnek. Mi szükséges ehhez?

  • Tájékozottság: minden áruféle szállítására van a lehetőség, a megfelelő feltételek teljesülése esetén. Ki kell azonban szűrni a nem az alkalmazandó biztonsági előírásokkal összhangban szállított összeszerelt robbanó- és gyújtóeszközöket a légi küldemények közül.
  • A dolgozók elkötelezettsége a biztonság maximális betartására.
  • Pénz – ez sarkalatos kérdés, hiszen az eljárási díjak nem kis összegeket jelentenek, szükséges az éves kötelező képzés, fejlesztések, légi közlekedési szakértő bevonása.
  • Védelmi terv, képzési terv, minőségbiztosítási program készítése, védelmi berendezések az ellenőrzéshez, technológiai utasítás készítése, kötelezettségvállalás a cég minden partnerétől, amelynek átadják az árut.
  • Nagyon fontos a kapcsolat a hatóságokkal – Nemzeti Közlekedési Hatóság Légügyi Hivatala, Repülőtéri Rendőr Igazgatóság Légiközlekedés-Védelmi Osztály –, amelyek sok segítséget tudnak adni a minősítés eléréséhez.

A szabályozott ügynöki és ismert beszállítói státusz megszerzése

Tekintse meg az előadásról készült videót!

Jogszabály határozza meg, ki lehet védelmi tiszt: munkavállalónak kell lennie, közvetlen ellenőrzési és utasítási jogkörrel kell rendelkeznie, más szervezetnél nem tölthet be védelmi pozíciót, külön képzésben kell részesülnie.
A védelmi tervet a Nemzeti Közlekedési Hatóság hagyja jóvá, ebben fel kell tüntetni többek között azt, hogyan zajlik az ellenőrzés, az áru és a termék mozgásának ellenőrzése, hogyan védik szállítás közben, milyen dokumentációk kísérik, hogyan adják át. A sérült áru kezelése magasabb kockázatot jelent, erre külön eljárást kell kidolgozni.
A védelmi berendezéseket is Nemzeti Közlekedési Hatóság hagyja jóvá, a technológiát pedig a Repülőtéri Rendőr Igazgatóság.
A védelmi személyzethez írásban kell jelentkezni, a felvételi eljárás során fontos személyazonosság megállapítása, a képességei megismerése, 5 évre visszamenőleg a bűnügyi háttér, a foglalkoztatási háttér, korábbi munkahelyek megismerése. A védelmi tevékenységtől eltérő munkát végzők külön képzést kapnak.

Intelligens bankjegy-érvénytelenítő rendszerrel felszerelt pénzszállító jármű piktogramja

Euró bankjegyek határon átnyúló közúti szállítása

Az euró bankjegyek határon átnyúló, közúti szállítását csak bizonyos feltételeknek megfelelő vállalkozások végezhetik.

A Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából, a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara (SzVMSzK) „A modern kor biztonsága” címmel tartotta meg az Óbudai Egyetem Bánki Donát Gépész-és Biztonságtechnikai Mérnöki Karral közösen azt a konferenciát, amelyen Eur. Ing. Frank György MSc, címzetes docens, az SzVMSzK Szakmai Kollégiuma elnöke: „Az euró készpénz, euróövezethez tartozó tagállamok közötti, határon átnyúló, üzletszerű közúti szállítás műszaki szabályai az Európai Parlament és a Tanács rendelete alapján” címmel tartott előadást.

Az SzVMSzK, figyelemmel az Európai Parlament és a Tanács1214/2011/EU (2011. november 16.) rendeletére, meghívást küldött ahazai pénzszállítást végző cégek részére, abból a meggondolásból, hogy a pénzszállító cégek a védelemigényüket, a védelmi terveiket a konferencián elhangzottak alapján is tekintsék át, mivel egy vállalkozás csak a rendeletben meghatározott feltételek teljesülése esetén végezheti euró bankjegyek határon átnyúló közúti szállítását. Írásunkban Frank György előadásának néhány gondolatát idézzük.

Golyóálló mellény

A rendelet 16. cikke c) pontjában foglaltak szerint valamely pénzszállító vállalkozás euró bankjegyek határon átnyúló, közúti szállítását csak úgy végezheti, ha „…a pénzszállító jármű vezetőfülkéjét a járműben tartózkodó pénzszállító biztonsági személyzet minden tagját golyóálló mellénnyel láttak el, amely megfelel legalább a NIJ IIIA VPAM szabvány 5. osztályának vagy azzal egyenértékű szabványnak.”

 

 

A vezetőfülke páncélzata

A pénzszállító jármű vezetőfülkéjének páncélzata a rendelet V. fejezetében leírtak szerint „…a szállítást végző jármű vezetőfülkéje olyan páncélzattal rendelkezzen, amely (…) ellenáll a 7,62 mm × 39 mm kaliberű, Kalasnyikov típusú fegyverek lövedékének, a vasmaggal és (lemezelt) acélköpennyel rendelkező, 7,97 gramm (+/– 0,1 gramm) tömegű lövedéknek, legalább 700 méter/másodperces sebességnek, a 10 méteres (+/– 0,5 méter) lőtávolságnak.”

Elnökségi határozat

Az SzVMSzK 58/2013. (08. 27.) számú elnökségi határozata szerint:

  • A Szakmai Kollégium Élőerős Szekció Pénzszállító Tagozata (tagozat) tartja a munkakapcsolatot az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletével.
  • A tagozat tagja lehet az a vállalkozás, amely rendelkezik a pénzszállítói tevékenység végzéséhez szükséges, rendőrség által kiadott érvényes működési engedéllyel, az SzVMSzK nyilvántartásába vette és a vállalkozás cégjegyzésre jogosult személye benyújtotta írásban a kamara elnökének a Szakmai Kollégium Élőerős Szekció Pénzszállító Tagozatába való felvételi kérelmét.
  • A tagozat dolgozza fel a magyar pénzszállítói szakma észrevételeit, javaslatait az EU-rendeletben megjelölt EU Bizottság (Brüsszel) részére.
  • A tagozat javaslatára, az SzVMSzK elnöksége választja meg, a pénzszállító vállalkozást végző tagok közül, két fő képviselőt az EU Bizottságba-Brüsszel (rendelet 25. cikk (1) bekezdés).
  • A tagozat biztosítja az EU Bizottság (Brüsszel) részére a tagállamokkal előírt konzultációt (rendelet 26. cikk).
A konfliktuskezelést is tanulni kell

A konfliktuskezelést is tanulni kell

A személy- és vagyonőrök, a recepciósok vagy bárki, aki vásárlóval, ügyféllel foglalkozik, gyakran kerülhet konfliktushelyzetbe. Érdemes tréninggel fölkészülni, hogy ebből a konfliktushelyzetből ne alakuljon ki agresszió.

Bárkivel előfordulhat, hogy agresszióval fenyegető konfliktushelyzetben rosszul reagál, és ahelyett, hogy megfékezné az indulatos embert, tovább rontja a helyzetet. Az agresszióval fenyegető ügyféllel, vásárlóval szemben a személy- és vagyonőrnek, recepciósnak, ügyintézőnek, eladónak nem szabad a helyzetet tovább rontania, hanem meg kell nyugtatnia a másik felet, és meg kell előznie a fizikai agresszió kialakulását. Georg Spöttle, az Őrmester trénere három lépésben adja meg, mit kell ilyen helyzetben tenni.

  1. Ismerjük fel a másik testbeszédét!
  2. Ügyeljünk saját testbeszédünkre!
  3. Ne szorítsuk sarokba az agresszív felet!

 

Ismerjük fel a másik testbeszédét!

A testbeszéd azt jelenti, hogy szavak nélkül arckifejezésünkkel, mozdulatainkkal, testtartásunkkal, megjelenésünkkel kifejezzük gondolatainkat, érzelmeinket. Bár mindannyian gyakoroljuk és értjük is a testbeszédet, mégis nehéz tudatosan alkalmazni az elemeit. Konfliktushelyzetben az első lépés, hogy felismerjük, mit közvetít a velünk szemben álló testbeszéde. Utána arra kell figyelni, hogy miként válaszolunk erre, sem az „áldozat” testtartás, sem pedig a „támadó” testtartás nem vezet célra. Kerülni kell heves, fenyegetésre utaló gesztikulációt is. A mosoly és a kézfogásra nyújtott kéz az esetek többségében már célravezető.

Ügyeljünk saját testbeszédünkre!

A karba tett kéz az ügyfél számára azt jelzi, hogy „bezártunk”, nem juthat közel hozzánk kérésével, gondjával – kerüljük ezt a testtartást. De ha lazán hátradőlünk székünkben hanyagul kinyújtott lábbal, azt sugalljuk, nem vesszük komolyan a velünk szemben állót. Ha kerüljük a másik fél tekintetét, nem nézünk a szemébe vagy egész mással foglalkozunk, akkor azt sugalljuk, nem vagyunk kíváncsiak gondjaira. Ez pedig már agressziót gerjeszthet a másikban. Az ajánlott testhelyzet: az előrehajló felsőtest, a szemkontaktus, a nyílt, magabiztos testtartás azt jelzi, hogy odafigyelünk a másik félre, és komolyan vesszük őt.

Ne szorítsuk sarokba az agresszív felet!

Aki sarokba szorítva érzi magát, az támad. Ha a problémás, reklamáló ügyfélre túl nagy nyomást gyakorolunk, akkor agresszív reakciót váltunk ki belőle. Ez pedig mindig nagyobb lesz a mi akciónknál. Íme, egy példa: az eladó csak a jogi lehetőségeket sorolja föl, mint termékcsere vagy vásárlási utalvány, de erre a vásárló már fenyeget és sérteget. Ha erre szintén fenyegetés a válasz, hogy „hívom a biztonsági őröket”, ő már fizikailag is támadni fog, csak hogy uralja a helyzetet.
Ezért fontos elkerülni, hogy sarokba szorítva érezze magát a másik fél. Adjunk neki utat a „meneküléshez”. Kínáljuk hellyel, kávéval és ajánljuk fel, hogy közösen keressünk megoldást a gondjára.

Konfliktuskezelő képzés

Az elméletben ismert helyzeteket gyakorolni is kell, hogy adott, éles helyzetben megfelelően alkalmazhassuk a helyes lépéseket. Így ajánlott a személy- és vagyonőrök számára, hogy évente részt vegyenek konfliktusmegelőző képzésen, ahol megtanulhatják és gyakorolhatják is tudatosan, eszközként kezelni a szavakat, a testbeszédet, a mimikát és a gesztikulációt. Ezek pedig majd segítenek kezelni a kényes helyzeteket. Ennek köszönhetően pedig csökkenhet a munkahelyi stressz, több örömöt lelhetünk majd hivatásunkban, és így közérzetünk is javul.

lőszerek vizsgálata

A személy- és vagyonvédelemben leggyakrabban alkalmazott lőszerek

A személy- és vagyonvédelemben a teljes köpenyű lőszer (full metal jacket – FMJ) az elterjed, ez azonban zárt térben veszélyes lehet, ha gurulatot kap, ezért szerzőnk a kerámia lövedéket javasolja helyette.

A személy- és vagyonvédelemben alkalmazott lőfegyverek, illetve lőszerek vizsgálatakor első lépés a vonatkozó és hatályos jogszabályok előírásainak áttekintése. Esetünkben a jogszabályok elemzése igen összetett, hiszen vizsgálni kell magát a személy- és vagyonvédelmi tevékenységet szabályozó jogszabályokat, a lőfegyverekre vonatkozó jogszabályokat, a hatályban lévő Büntető Törvénykönyvet és így tovább. Dolgozatom során kizárólag a legfontosabb – a címben megjelölt témához – vonatkozó paragrafusokat emeltem ki a teljesség igénye nélkül. A jogszabályok vizsgálata után térek át a téma részletezésére, amelyben magának az alkalmas lőfegyvernek a kiválasztására, azon belül is a fegyverválasztásnál legfontosabb tényezőre, a lőszerre irányul.

Személy- és vagyonvédelmi tevékenység

Magyarországon a személy- és vagyonvédelmi tevékenységet alapvetően két jogszabály szabályozza:

  • a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény (A továbbiakban: SzVMt.)
  • a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény végrehajtásáról szóló 22/2006. (IV. 25.) belügyminiszteri rendelet.

 

Az SzVMt. 1.§-nak (2) bekezdése alapján a következőek minősülnek személy- és vagyonvédelmi tevékenységnek:

  • természetes személyek életének és testi épségének védelme,
  • ingatlan, illetve ingóság őrzése,
  • szállítmány kísérése, pénz- és értékszállítás,
  • rendezvény biztosítása, valamint
  • az előbbiekben felsorolt tevékenységek szervezése és irányítása. [1]

 

A személy- és vagyonvédelmi tevékenységet végző személy (azaz a személy- és vagyonőr) jogosultságait az SzVMt. „A személy- és vagyonvédelmi tevékenységet végző személyre vonatkozó szabályok” című rész alatt határozzák meg (a törvény 25.§-a és 32.§-a között). Ugyanebben a részben, az SzVMt. 27. §-nak (4) bekezdése deklarálja azt, hogy a személy-és vagyonőr tevékenysége során lőfegyvert tarthat magánál, és azokat alkalmazhatja is, kizárólag jogos védelmi helyzetben, illetve végszükség esetén.

Személy- és vagyonvédelemben használt lőfegyverek

Noha az SzMVt. azt leírja, hogy a személy- és vagyonőröknek jogosultságuk van maguknál lőfegyvert tartani, magáról a lőfegyverről, a lőfegyver milyenségéről nem szól. A személy- és vagyonvédelmi tevékenység során alkalmazható lőfegyverek tartására vonatkozóan a fegyverekről és lőszerekről szóló 253/2004. (VIII. 31.) kormányrendelet 28. §-nak (2) bekezdése alapján kapunk információt. Az imént említett rendelet értelmében „az a szervezet, amely a saját vagy mások vagyonát hivatásszerűen őrzi, mások életét, testi épségét hivatásszerűen védi, ha bizonyítja, hogy feladatainak ellátásához szükséges a lőfegyver, rövid lőfegyver, illetve lőszer tartása engedélyezhető”. [2]
Itt érdemes megjegyeznem, hogy személy- és vagyonvédelmi tevékenységet, továbbá a lőfegyverek tartását a szervezet tevékenységének helye szerinti illetékes megyei rendőrkapitányság engedélyezi. A tevékenység és a lőfegyverrel kapcsolatos engedélyek a rendőrségen belül az Igazgatásrendészeti Osztály (a főváros esetében az Igazgatásrendészeti Főosztály) hatáskörébe tartozik.

Az előbbiekben a személy- és vagyonvédelmi tevékenység meghatározása, valamint a személy- és vagyonőrök lőfegyver viselésének lehetősége után eljutottunk oda, hogy meghatároztuk az alkalmazható lőfegyvert is. A rövid lőfegyver „olyan lőfegyver, amelynek csöve nem haladja meg a 30 cm hosszúságot, vagy amelynek teljes hossza nem haladja meg a 60 centimétert” (A lőfegyverekről és lőszerekről szóló 2004. évi XXIV. törvény 2. § 28. pontja). A tevékenység során használni kívánt lőfegyver kiválasztásakor fontos azt átgondolni, hogy mit várunk el a lőfegyvertől, az milyen célt szolgáljon.

A lőszerek kiválasztása

A lőfegyver kiválasztásakor az egyik fontos meghatározó tényező a lőszer, hiszen a lőszer az, amelynek jellemzői befolyásolják a lőfegyver hatását. Személy- és vagyonvédelmi tevékenység során kizárólag teljes köpenyű lőszert (full metal jacket – FMJ) szabad alkalmazni.

A lőszereknek két fő szempontot kell teljesíteniük:

  • megfelelő nagyságú átütőerőt, és
  • megfelelő nagyságú megállító erőt kell képviselniük.

 

Az imént említett tulajdonságokat matematikai úton, a megfelelő tényezők megadásával határozhatjuk meg:

Ahol:
P: az átütőerő nagysága [J];
E: a becsapódási energia [J];
Y: a lövedék alakjától, nagyságától függő tényező;
K: a lövedék átmérője [mm].

Az „S” relatív megállító erő [J] meghatározása:

 lőszerek vizsgálata

A „v” a lövedék sebességét jelöli.” [3]

A lőszereknek az előbbiekben említett megfelelő nagyságú átütőerőt és megállító erőt kell biztosítaniuk, hogy alkalmazásuk hatékony legyen. Érdekesség, hogy a lövedék átmérője miképpen befolyásolja a két adatot. A két érték között, az átmérő függvényében egyfajta fordított arányosság áll fenn:

  • Az átütőerő kiszámításakor a lövedék átmérője a nevezőben szerepel, tehát minél nagyobb az átmérő, annál kisebb a lőszer átütőereje.
  • A megállító erőnél a számlálóban található az átmérő, így minél nagyobb az átmérő, annál nagyobb lesz a megállító erő.

 

A lőszer által kiváltott hatás függ – a fenti tényezőkön túl – a lövedék anyagától is. Az, hogy a lövedék milyen anyagból készült, meghatározza annak keménységét vagy puhaságát, így a lövedék által okozott sérülés/kár nagyságát, milyenségét is befolyásolja. Korábban már említettem, hogy akár a környezetben is keletkezhetnek károk lőfegyver használatakor. Gondoljunk bele, például egy bankfiók esetében, ahol a falak márványburkolatot kaptak. A teljes köpenyű (FMJ) lövedékek azon túl, hogy az elkövető személy(ek)ben okoznak sérüléseket, a környezetben is károk keletkezhetnek egy esetleges gurulatnál.

9 × 19 mm Parabellum

Napjainkban az egyik legelterjedtebb pisztolylőszer a 9 × 19 mm-es Parabellum. A Parabellum elnevezés a fegyver tervezőjétől, Georg Lugertől származik, aki 1900-ban a latin „Si vis pacem, para bellum!” (Ha békét akarsz, készülj a háborúra!) mondás második tagját vonta össze, és nevezte el az általa tervezett fegyvert Parabellumnak. Luger ezt a fegyvert 1902-ben továbbfejlesztette, megnövelve a pisztoly teljesítményét. Nemcsak a fegyver űrméretét növelte a korábbi 7,65 mm-ről 9 mm-re, hanem a töltényt is átalakította, növelve annak erejét. A Luger-féle 9 × 19-es Parabellumot klasszikus pisztolylőszernek tekinthetjük, amelynek lövedéke

  • tompa hegyű,
  • ólom magvas,
  • teljes köpenyű (1. kép).

 

A töltény amellett, hogy klasszikus még sokrétűnek is mondható, hiszen használják hadi és speciális rendőrségi célokon túl sport- és önvédelmi célokra, valamint őrzés-védelmi feladatokra egyaránt. [3]

9 mm Parabellum töltény felépítése (1. kép)(Forrás alapján saját munka, kép forrása: http://hu.wikipedia.org/wiki/F%C3%A1jl:Tokarev,parabellum,32.JPG, letöltés ideje: 2013. október 5.)

A fenti képen látható Parabellum töltény két nagy részből épül fel, a hüvelyből és a lövedékből. A hüvely fenekén, a peremben található a begyújtást szolgáló gyutacs, felette a hüvelyben pedig a gázt fejlesztő, a repülési erőt adó lőpor. A hüvelybe felülről helyezik be az ólommagú lövedéket, beszorítva azt a hüvelybe (ezzel védve a lőport is). [4]

A lövedék

A pisztolytöltények ballisztikai tulajdonságait rendszeresen vizsgálják. A vizsgálatok egyik célja lövedékálló mellények fejlesztéséhez járulnak hozzá, esetünkben azonban a vizsgálatok eredményei jól szemléltetik a lőszerek által a környezetben kiváltott hatásokat. Ez – mint ahogyan korábban említettük – nem elkerülhető szempont például bankfiókok esetében. Ha a lőszer gurulatot kap, komoly veszélyeket tud okozni, és itt elsősorban az ártatlan személyekben okozott sérülésekre kell gondolni. Ezért célszerű lenne olyan lőszertípust is alkalmazni, amely minimálisan okoz másodlagos károkat. Például a kerámia lőszereknek van olyan tulajdonsága, hogy kemény felülethez érve szétporladnak, így kevésbé jellemzőek járulékos sérülések.

A 9 mm-es Parabellum töltény – az FBI által végzett – célballisztikai vizsgálatának eredményeit a táblázatban foglaltam össze.

Az FBI célballisztikai vizsgálata, 9 × 19 mm Parabellum lőszerrel (táblázat)
(Forrás: Hirtenberger AG: Technical Description, Issue: 01/26.02.98)

Teszt A vizsgált anyag Vizsgálati távolság (m) Behatolás mélysége (cm) Nyílásméret (mm) Maradvány-tömeg (~%)
1. 6 réteg pamut (80 szál/coll) (sűrűség/coll: 80 szál)
10 %-os zselatintömb előtt
3 30 13,8 99,7
2. Nehéz téli ruházat (bőr, 6 réteg pamut), 10 %-os zselatintömb előtt 3 32 13 99,7
3. 2 fémlemez (1 mm vastag, egymástól 7,5 cm távolságra) – autókarosszéria lemez 46 cm távolságra 6 réteg pamutszövettel fedett 10 %-os zselatintömbtől 3 50 9,2 >100
4. 2 gipszkarton lemez (3 cm vastag, egymástól 9 cm távolságra)
46 cm távolságra 6 réteg pamutszövettel fedett 10 %-os zselatintömbtől
3 33 10,6 99,5
5. 2 cm vastag deszka 46 cm távolságra 6 réteg pamutszövettel fedett 10 %-os zselatintömbtől 3 37 12,5 99,5
6. Autó szélvédő üveg 45°-ban döntve, becsapódási szög 15°
46 cm távolságra 6 réteg pamutszövettel fedett 10 %-os zselatintömbtől
3 33 9,7 96
7. 6 réteg pamut (80 szál/coll) (sűrűség/coll: 80 szál)
10 %-os zselatintömb előtt
20 37 12,3 99,7
8. Autó szélvédő üveg 45°-ban döntve, becsapódási szög 15°.
46 cm távolságra 6 réteg pamutszövettel fedett 10 %-os zselatintömbtől
20 46 9,5 97
9. Szappantömb (fegyver: Glock 17) 3 24,5 14,1 99,7
10. Szappantömb (fegyver: H+K MP5) 3 24 15,1 99,6

 

A táblázat az FBI célballisztikai vizsgálatának eredményét szemlélteti. A vizsgálatok során a 9 × 19 mm-es Parabellum lőszer veszélyességét mérték fel, különböző fizikai tulajdonságú anyagokban. A táblázatban olvasható adatokat tekintve úgy vélem, hogy a lövedék komoly károkat tud okozni a környezetben is, amennyiben gurulatot kap.

Összegzés

A címben megjelölt feladat vizsgálata során, az áttanulmányozott szakmai irodalom alapján azt mondhatom, hogy napjainkban személy- és vagyonvédelmi területen a leggyakrabban alkalmazott lőszertípus a 9 × 19 mm Parabellum, amely teljes köpenyű, FMJ típusú lőszer.
Elemeztem az FMJ típusú lőszer lehetséges hatásmechanizmusát, zárt térben való alkalmazásának veszélyességét, és mindezek alapján úgy gondolom, hogy célszerű lenne megfontolni a kerámia típusú lőszerek használatát is a személy- és vagyonvédelmi tevékenység során, például ott, ahol feltétlenül belső térben van szükség elhárításra.

A köpenyes lövedéknek akadály okozta irányváltozása vagy visszapattanása fokozott veszélyt jelent a személy-és vagyonvédelmi tevékenység során, például pénzintézetek belső tereiben, pénzszállításkor stb.

Javaslat

A fegyveres szolgálatot ellátó vagyonőrök használhassanak fegyvereikben kemény felületeken darabokra törő lövedékkel rendelkező lőszert. Az említett lőszernek például megfelel a 9 Luger PRN 63 POL.

A lőszer adatai:

  • lövedék anyaga fémpor + műanyag keverék,
  • lövedék tömege 4,08 gramm,
  • E0= 720 joule,
  • E50 = 420 joule,
  • V0= 600 m/sec,
  • V50 = 460 m/sec. [9]

 

Köszönetnyilvánítás

Ezúton kívánom megköszönni a Személy -, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara Szakmai Kollégiuma elnökének segítségét és hasznos tanácsait, amit jelen dolgozatom elkészítéséhez nyújtott.

Dévényi Petra, Óbudai Egyetem, Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar, Biztonságtechnikai mérnöki szak, Msc

Irodalomjegyzék

[1] 2005. évi CXXXIII. törvény a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól;
[2] 253/2004. (VIII.31.) kormányrendelet fegyverekről és lőszerekről;
[3] Eur. Ing. Frank György: Lövedékálló védőmellények, ORFK Oktatási és Kiképző Központ. Jegyzet a Rendőr Szakközépiskolák hallgatói számára, 11. oldal, Budapest, 1995;
[4] Eur. Ing. Frank György – Kováts László – Nán Jenő – Tóth Lóránd: Fegyverismeret jegyzet a biztonságtechnikai mérnökhallgatók részére, I. kötet,141-147. oldal. PRO LEX Oktató és Szolgáltató Közkereseti Társaság, Budapest, 1995;
[5] 22/2006. (IV. 25.) belügyminiszteri rendelet a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény végrehajtásáról;
[6] 2004. évi XXIV. törvény a lőfegyverekről és lőszerekről;
[7] 1994. évi XXXIV. törvény a Rendőrségről;
[8] Sira Gyula: Magánbiztonsági ágazatban fegyveres szolgálatot ellátó vagyonőrök speciális (szituációs) lőkiképzési tematikája, http://www.szvmszk.hu/files/images/Orszagos/Szakmai_Kollegium/publikaciok/lov_oktatas.pdf, letöltés ideje: 2013. október 7.
[9] FIOCCHI’s center fire PRN-SJPRN Leadless ammunition. Nome parte 01.749028.02.N – NIKE-FIOCCHI Sportlőszergyártó Kft., 8184 Fűzfőgyártelep

Kapcsolódó írásaink

Lövedékálló védőmellényekben alkalmazott ballisztikai kerámia azonosítása
Testpáncélok időszakos vizsgálata kockázatértékeléssel
Ballisztikai védőanyag lövedékállósága pénzszállító járművekben
Lövedékálló védőmellényt kell biztosítani a pénzszállító járművekhez
A lövedékálló védőmellény rétegeinek elemzése

Smiths Heimann HI-SCAN 6040-2is és HI-SCAN 6040ci csomagvizsgáló röntgen

A legújabb fejlesztésű csomagvizsgáló röntgenberendezések

 

A Smiths Heimann legsikeresebb és legnagyobb darabszámban gyártott csomagvizsgáló röntgen típusánál, a HI-SCAN 6040i-nél komoly fejlesztéseket hajtottak végre. Az új csomagvizsgáló röntgenberendezések a HI-SCAN 6040-2is és HI-SCAN 6040ci.

A HI-SCAN 6040i alaptípust, a piacon legnépszerűbb standard készüléket, illetve a XADA detektorral szerelt nagyfelbontású változatát óriási mennyiségben gyártották és gyártják jelenleg is a Smiths Heimann németországi üzemében.

  • Amíg az alapváltozatot közintézmények, kormányzati objektumok, bíróságok és büntetés-végrehajtási intézetek vásárolják előszeretettel,
  • addig nagyfelbontású változatát repülőterek részesítik előnyben.

 

Ez a XADA detektortechnológiával és az új, optimalizált spektrumú röntgengenerátorral felszerelt berendezés rendkívül megbízható. Ez a csomagvizsgáló röntgenberendezés ma a világpiacon elérhető legfejlettebb – egy röntgengenerátoros, azaz egynézetes – csomagvizsgáló ebben a méretben, amely megfelel a magas szintű biztonsági igényeknek. A XADA detektor segítségével a röntgenberendezésben 1,5-szer több a képalkotó diódák száma az alap HI-SCAN 6040i-hez képest. Mivel ez a detektor jóval érzékenyebb a hagyományosnál, így az áthatolóképesség is növekszik. A kép részletgazdagsága, valamint a felbontás is jóval nagyobb a XADA detektor alkalmazásával, amelynek következtében az elrejtett veszélyes tárgyakat, szerkezeteket a kezelő sokkal könnyebben, gyorsabban észleli.

 

HI-SCAN 6040-2is

A terrorizmus állandóan változó és egyre kifinomultabb elkövetési módszerei miatt folyamatosan szigorodnak a repülőtéri átvizsgáló és átvilágító eszközök felderítő képességével szemben támasztott követelmények. A Smiths Heimann ennek szellemében fejlesztette ki a HI-SCAN 6040i alaptípus két röntgengenerátoros, azaz kétnézetes változatát, a HI-SCAN 6040-2is-t. A Smiths Heimann fejlesztőinek nem volt újdonság a feladat, hiszen már több éve gyártanak kétnézetes röntgenberendezéseket.
Az új, kétnézetes változat magában hordozza az alaptípus minden előnyét:

  • a kis helyigényt,
  • a megbízhatóságot,
  • a rendkívül alacsony szerviz igényt, és nem utolsó sorban
  • a konkurenciát messze megelőző formatervezést.

 

Ez a rozsdamentes acéllal és matt porszórt festékkel bevont berendezés esztétikusan mutat akár modern, akár konzervatív környezetben is.
Természetesen a kétnézetes változat egyaránt kapható standard és nagyfelbontású (XADA detektoros) kivitelben.

Smiths Heimann HI-SCAN 6040-2is csomagvizsgáló röntgen

Főbb jellemzői:

  • kétnézetes képmegjelenítés
  • optimalizált színkép az új röntgengenerátornak köszönhetően
  • új XADA szenzor technológia nagy képfelbontással
  • új HiTraX II elektronika széleskörű szolgáltatásokkal (rendelhető opciók széles választéka)
  • nagyfelbontású képmegjelenítés

Műszaki adatai:

  • alagútméret: 620 × 420 mm (sz × m)
  • maximális tárgyméret: 615 × 410 mm (sz × m)
  • szállítószalag magassága: körülbelül 800 mm
  • szállítószalag maximális terhelése: 160 kg
  • áthatolás acélon (jellemző): 37 mm
  • felbontás (huzalérzékelés): 41 AWG (0,07 mm)
  • röntgenfeszültség: 160 kV

 

HI-SCAN 6040ci

Napjainkban egyre nagyobb az igény a különböző rendezvényeken, azaz változó helyszíneken történő személy- és csomagátvizsgálásra. Erre a feladatra csak olyan csomagvizsgáló röntgenberendezés alkalmas, amely meghibásodás nélkül elviseli a folyamatos közúti szállítást, ki- és berakodást, a többszöri üzembe helyezést és leszerelést, valamint rendelkezik olyan képességekkel, amelyek megkönnyítik a szállítást. Például kompakt módon szét- és összeszerelhető vagy bizonyos elemei, részegységei egyszerűen, gyorsan összecsukhatók és újból kinyithatók.

A HI-SCAN 6040ci típusú csomagvizsgáló röntgenberendezés ezeknek a követelményeknek teljes mértékben megfelel. A gyártó egyrészt rázkódás biztossá tette az elektronikus egységek csatlakozóit és magát a vezérlő számítógépet is, másrészt a berendezés be- és kifutó szállítópályája fel- és lehajtható, így kisebb gépjárművel is szállítható a berendezés a helyszínek között. A fejlesztés során a HI-SCAN 6040i alaptípushoz képest a külső méreteket is jelentősen csökkentették, amely természetesen nem ment semmilyen funkció vagy a sugárárnyékolás rovására.
A mobilitáson kívül a készülék legfőbb erénye a rövid telepítési idő, amely mindössze 10 perc a szállítójárműtől az üzemkész állapotig.

Főbb jellemzői:

  • könnyen szállítható, mobil kivitel
  • fel-, lehajtható szállítószalag
  • rázkódásvédett elektronika
  • gyorsan üzembe helyezhető és lebontható

Műszaki adatai:

  • alagútméret: 600 × 410 mm (sz × m)
  • maximális tárgyméret: 595 × 405 mm (sz × m)
  • szállítószalag magassága: körülbelül 674 mm
  • szállítószalag maximális terhelése: 50 kg
  • áthatolás acélon (jellemző): 37 mm
  • felbontás (huzalérzékelés): 41 AWG (0,07 mm)
  • röntgenfeszültség: 160 kV

 

Solymár Zoltán, műszer- és szabályozástechnikai mérnök

Z&Z Biztonságtechnika Kft.

1141 Budapest, Paskál utca 27/B
Telefon: (+36-1) 220-5391
Fax: (+36-1) 221-1039
Honlap: www.zandz.hu
E-mail: info@zandz.hu

Kapcsolódó írásaink

Személy- és csomagátvizsgálás helyes alkalmazása termelő üzemekben, Z&Z

Személy- és csomagátvizsgálás helyes alkalmazása termelő üzemekben

Írásunk a termelő üzemek biztonsági vezetőinek a személy- és csomagátvizsgáló eszközök és módszerek helyes alkalmazásában betöltött szerepéről szól.

A termelő üzemekben egyre gyakrabban alkalmaznak olyan személy- és csomagátvizsgáló eszközöket, amelyek korábban csak a repülőtereken, kormányzati épületekben vagy büntetés-végrehajtási intézetekben voltak megszokottak. Az ipari létesítmények az élőerős őrzést és átvizsgálási eljárást támogatják speciális biztonságtechnikai eszközökkel az objektum személy-, küldemény- és járműforgalmának biztonsági ellenőrzése céljából. A kiemelt ellenőrző-átvizsgáló pontokon így sokkal hatékonyabban szűrhetik ki a fenyegetést jelentő személyeket vagy akadályozhatják meg a termékek eltulajdonítását.

Az ellenőrző-átvizsgáló eszközök alkalmazási területei:

  • objektumvédelem (hivatalok, közintézmények, irodaépületek, postai elosztó helyiségek stb.),
  • vagyonvédelem (raktárak, telephelyek, logisztikai központok),
  • rendezvények biztosítása,
  • vámtelephelyek, határátkelő helyek,
  • repülőtéri utas-, poggyász- és szállítmányellenőrzés.

Az átvizsgálás eszközei

A személyi ellenőrző és átvizsgáló pontokon alkalmazott eszközök – kézi fémkeresők, fémdetektor kapuk és csomagvizsgáló röntgenberendezések – az udvarias, gyors és hatékony biztonsági átvilágítást segítik: az elrejtett fémtárgyak felderítését, valamint a poggyászok, táskák, csomagok és küldemények felbontás nélküli gyors és hatékony átvizsgálását. Kiemelkedő minőségű, megbízható termékeivel a fémkereső eszközök piacának piacvezető gyártója az olaszországi CEIA Spa, a csomagvizsgáló röntgenberendezések területén pedig a németországi Smiths Heimann GmbH.

A dolgozók átvizsgálása

Napjainkban már számos hazai ipari termelőüzem rendelkezik a dolgozók átvizsgálására fémkereső eszközökkel és csomagvizsgáló röntgenekkel. Ezt a 100–200 főnél több dolgozót foglalkoztató cégek nem tudják elkerülni, mert a régi módon, „kézzel történő átkutatással” képtelenség konfliktus nélkül, gyorsan és hatékonyan (biztonságosan) átvizsgálni a kilépő dolgozókat.
Ugyanakkor önmagában a legmodernebb átvizsgáló-eszközök sem garantálják azt, hogy csökken az adott cég vesztesége, ha azokat nem a megfelelő helyszínen és technológia szerint, és nem elegendő létszámmal működtetik. Helytelen alkalmazás esetén előfordulhat, hogy egyáltalán nem váltja be a hozzáfűzött reményeket és az anyagi befektetést a fémkereső kapu illetve kézi fémkereső alkalmazása.

Személy- és csomagátvizsgálás helyes alkalmazása termelő üzemekben, Z&Z

A hatékony ellenőrző pontok kialakításának alapelvei:

  • a megfelelő helyszín kiválasztása

 Az ellenőrző pont helyszínének helyes kijelölésén és annak kialakításán nagyon sok múlik. A személy- és csomagátvizsgáló eszközöket beltéri körülmények között, még a munkatársak kilépése előtt, átöltözésük előtt kell alkalmazni. Az átvizsgáláskor így a dolgozók még a könnyen és gyorsan átvizsgálható egyen munkaruhát viselik. A réteges utcai öltözék alapos átvizsgálásához már sokkal több idő szükséges, ráadásul a zsebekben lapuló személyes tárgyak – kulcsok, mobiltelefon, pénzérmék stb. – és a ruházat fém összetevői is hamis riasztásokat eredményezhetnek. Az ellenőrző pontokat ezért közvetlenül a termelőcsarnok kijáratánál és nem a gyárkapunál vagy a portán kell kialakítani. Az ellenőrző pont alapterületének nagysága is fontos tényező. Az átvizsgáláshoz elegendő szabad tér is kell, mert a fémkereső kapu és a hozzá túl közel használt kézi fémkereső „összegerjed” és lehetetlenné teszi az átvizsgálást.

  • technológia

 Fontos feladat az áthaladás szabályozása. A fémkereső kapu előtt 1 méterrel – ezt felfestéssel is szükséges jelezni – meg kell állnia a dolgozónak és a kapun csak akkor mehet át, ha az előző dolgozó átvizsgálása már befejeződött. Ez kritikusan fontos szabályozás, mert ellenkező esetben a szorosan áthaladó személyekről nem lehet megállapítani, hogy a 2–3 másodpercig tartó hangjelzés, a kapuból kilépő vagy az éppen belépő személynek szól-e. Riasztási jelzést követően a dolgozók átvizsgálását az áthaladás után legalább 1 méter távolságban kell elvégezni.

  • létszám

A hatékony és gyors átvizsgáláshoz egy fémkereső kaput csúcsidőben (tehát műszak végén) két főnek kell működtetni. Ez esetben riasztáskor sem kell megállítani a folyamatos átvizsgálást, hiszen amíg az egyik őr átvizsgálja a dolgozót, addig a másik folytathatja a dolgozók átvizsgálását a fémkereső kapuval.

Az átvizsgálás sebessége

A Z&Z Kft. több mint 20 éves tapasztalatai egyértelműen alátámasztják, hogy egy dolgozó beltérben végzett átvizsgálása átlagosan minimum 8–10 másodpercet vesz igénybe. Ugyanezen dolgozó átvizsgálása kültéren, tehát kilépő portán 12–14 másodpercbe telik (annak vastagabb ruházata és az abban maradt fémtárgyak miatt). Ezek a tapasztalatok olyan elektronikai eszközöket gyártó multinacionális cégektől származnak, ahol a dolgozók összlétszáma eléri az 1500–4500 főt. A fenti adatok figyelembe vételével nemcsak az őrszemélyzet, hanem a fémdetektor kapuk számát is tervezni kell. Így elkerülhetők azok az irreális elvárások, amikor egy 1500 fős műszakváltást 6 darab fémdetektor kapuval és 6 fő vagyonőrrel 20 perc alatt, nagy vagyonbiztonsággal kellene kiléptetni. Ez nyilvánvalóan képtelen vállalkozás, amely csak a dolgozók és az őket átvizsgáló személyzet közötti durva szóváltásokhoz is vezethet.

Solymár Zoltán, műszer- és szabályozástechnikai mérnök

Z&Z Biztonságtechnika Kft.

1141 Budapest, Paskál utca 27/B
Telefon: (+36-1) 220-5391
Fax: (+36-1) 221-1039
Honlap: www.zandz.hu
E-mail: info@zandz.hu

Kapcsolódó írásaink

Fémkereső kapuk, nem csak repülőterekre

 

Biztonságos rendezvénybiztosítás

Biztonságos rendezvénybiztosítás

Életet menthetnek a zöld táblák „EXIT”, azaz „KIJÁRAT” felirattal, a poroltókat jelző matricák és az elsősegély helyet feltüntető piktogramok. Bár, amikor megérkezünk egy rendezvényre, koncertre ezeket általában csak tudat alatt érzékeljük. A „West Balkán” tragédiája alapjaiban változtatta meg a rendezvénybiztosítást.

A rendezvények biztonságáról szóló jogszabályok előírják a hely maximális befogadóképességét, a vészkijáratok számát, a biztonsági őrök létszámát, sőt, nagyobb rendezvényeken akár a mentők jelenlétét is.

A rendezvényeket hatósági bejárás előzi meg, amelyen részt vesz a rendőrség, a katasztrófavédelem és a tisztiorvos is. Az ivó kutat vagy a kézmosókat használók nem is sejtik, hogy több vízmintát kellett leadniuk a szervezőknek, hogy a látogatók biztosan kórokozóktól mentes vízhez jussanak hozzá.

A kívülállók gyakran bosszúsak a kordonok miatt, és neheztelnek a biztonsági szakemberekre, például a táskák átvizsgálása miatt is. A kordonok és az átvizsgálás mind-mind részei az összetett rendezvénybiztosításnak, ezek az intézkedések a látogatók érdekeit szolgálják. Az elkobzott üveg palackok és alumínium dobozos italok komoly sérülést okozhatnának. Ha nagy erővel vagy nagyobb magasságból dobnák, akkor az üdítős vagy sörös palack akár koponyatörést is okozhat. Például ezért szabad csak műanyagpoharakat használni a rendezvényeken.

Biztonságos rendezvénybiztosítás

Ahol tűz üt ki vagy erőszakos cselekmény, mondjuk verekedés zajlik a sötét és a kitörő pánik tragédiához vezethet, mert az emberek agyontapossák egymást, hiszen azonnal menekülni szeretnének a helyszínről. Ezért fontos a sötétben fluoreszkáló, nagyméretű, a vészkijáratot jelző táblák sokasága. Még a pánikba esett vendég is hamar felfedezi a menekülési útvonalat, és ez megmentheti az életét.

 

A kijelölt vészkijáratok áteresztőképessége is lényeges, komoly vész esetén percek alatt kell tudni kiüríteni akár egy rock koncertet is.
Sajnos három évvel ezelőtt Németországban a duisburgi techno fesztiválon 21 fiatalt tapostak agyon egy vasúti átjáróban, és a sérültek száma 541 volt. A magyar jogszabályokban a külföldi vendégekre is gondoltak a törvényhozók. Vész esetén a szervezőknek angol és német nyelven is be kell mondani – kézi hangosbeszélők vagy a hangosító technika segítségével –, hogy mi történt, és hogy a rendezvényt megszakították, valamint ismertetni kell, hol találhatók a menekülési útvonalak.

 

Ahogy máshol sem, úgy a rendezvényeken sem lehetünk 100 százalékban biztonságban, hiszen vannak kiszámíthatatlan tényezők is. Hazánkban a tragédiát követő jogszabályi rendezések minimalizálták a veszélyeket, mindemellett a rendezvénybiztosításhoz olyan céget kell választani, amelyik be is tartja az előírásokat, és komoly tapasztalatokkal is rendelkezik a területen.

 

Biztonságos rendezvénybiztosítás, Tóth Béla, Őrmester Nyrt.

Forrás: Tóth Béla, Őrmester Nyrt.

A lövedékálló védőmellény rétegeinek elemzése

A lövedékálló védőmellény rétegeinek elemzése

A lövedékálló védőmellénynek a ballisztikai kerámia és a traumát mérsékelő rétegeinek elemzése.

 A műszaki kerámiákat nagy tisztaságú alkotókból állítják elő, jellemzőik közül kiemelhető

  • ridegségük,
  • az instabil repedésterjedést előidéző kritikus hibanagyság még a mikro szerkezetet jellemző szemcsék nagyságrendjébe esik,
  • a törést nagyon kicsi vagy semmi maradó alakváltozás sem előzi meg.

 

Ezért a műszaki kerámiák gyártását, ellenőrzését szigorú feltételek mellett kell végezni. Átgondolva a lövedékálló védőmellényekben alkalmazott ballisztikai kerámiákkal

  • Al2O3 alumínium-oxid,
  • B4C bór-karbid,
  • SiC szilícium-karbid

szemben támasztható kulcstulajdonságokat, elmondható, hogy a megfelelőség megfogalmazásához több anyagtani paraméter (kulcstulajdonság) ismerete szükséges, a felhasználók biztonságának szavatolása céljából. Ki kell emelni, hogy a kulcstulajdonságok olyan mérhető és/vagy számítható adatok, paraméterek, amelyek alapvető szerepet játszanak egy adott kiegészítő védőbetét védőképességének megítéléséhez. A kulcstulajdonságokat mértékeik jellemzik, és ezek vannak közvetlen kapcsolatban a szakemberek által befolyásolható paraméterekkel. A kulcstulajdonságok megadása nem tekinthető rendkívüli követelménynek, hiszen a műszaki kerámiákat felhasználóknál ez természetes igény és egyben gyakorlat is. Márpedig a ballisztikai kerámia a műszaki kerámiáknak egyik alcsoportjába, a funkcionális kerámiák közé sorolható.

Kulcstulajdonság

A ballisztikai kerámiát tartalmazó kiegészítő védőbetétek meghatározásához a megfelelési követelmény (kulcstulajdonság) az MSZ szabvány [1] alapján, hogy a védőeszköz minden része feleljen meg a lövedékbehatolással és alakváltozással szemben támasztott követelményeknek mind száraz, mind nedves kondicionálás esetében. A megfelelőséget vizsgálófegyverből, a vizsgálandó anyagra leadott lövések alapján értékelik.

Követendőnek tekinthető az angol lövedékálló védőmellény-szabvány [2], amely már kéri az adatok között megadni a kerámia néhány kulcstulajdonságát és a kiegészítő védőbetét részeit, jelesül:

  • a kerámia típusát
  • a nyílt porozitást/égetett sűrűséget
  • a szemcse méretét/alakját
  • a keménységet
  • a rétegek ragasztó anyagát
  • a rétegszámot (UHMWPE/ aramid stb).

 

A cikk célkitűzései

  • a mintán végzett vizsgálatok alapján bemutatni a ballisztikai kerámia és a traumát mérséklő rétegek szerkezeteit és az egyes részek feladatait
  • javasolni olyan kulcstulajdonságok (törésmechanikai adatok) méréssel történő meghatározását, amelyeknek ismerete (értékelhetősége) szilárdsági korlátként használhatók a felhasználók nagyobb biztonsága érdekében.

 

A ballisztikai kerámia és a a traumát mérsékelő réteg

Szilánkleválás történik a becsapódó lövedék hatására

A kiegészítő védőbetéttel ellátott védőmellénybe becsapódó, nagy energiájú karabély, puska töltény lövedékek átütő erőivel szemben először a ballisztikai kerámia gátló képessége fejti ki hatását a lövedékek által megtett utak mentén. A lövés felöli oldalon lévő ballisztikai kerámia réteg (körülbelül 10,0 mm vastag) a becsapódó lövedék teljes vagy részbeni progresszív fékezését, energiavesztését, roncsolódását, deformálódását, átmérő növekedését okozza.

A kiegészítő védőbetétben alkalmazott monolit (egy darabból készített) ballisztikai kerámia leggyakrabban alumínium-oxid (Al2O3), amely gyártható eltérő alumínium-oxid tartalommal [3]. Továbbá szükséges hangsúlyozni, hogy a ballisztikai kerámia soha nem jelenik meg egykomponensű (tiszta) alakban. Az előzőekben említettekből következik, hogy a mindennapok gyakorlatában törekedni kell arra, hogy lehetőleg szabványokkal is támogatott műszaki követelmények írják elő a testpáncélokban alkalmazható ballisztikai kerámia összetételét, az adalékanyag mennyiségeket, az ajánlatos törésmechanikai értékeket stb.
A ballisztikai kerámiák testpáncélokban való felhasználhatóságát, a nagy energiával becsapódó lövedékek hatásainak csökkentését, kivédését, bizonyos kerámia tulajdonságok (például keménység, törési szilárdság stb.) biztosítják.
Az alumínium-oxid ballisztikai kerámiák előállításához alkalmazott portechnológia egyes fázisait sokféleképpen lehet megvalósítani, ebből kifolyólag az alakadás során kialakuló tulajdonságokat nagymértékben befolyásolja például

  • a granulátum (szemcseszerkezet, szemcseméret-eloszlás, alapanyag tisztaság, porösszetétel),
  • az alkalmazott sajtolónyomás,
  • a sajtolónyomás hatóidő,
  • az adalékanyag-mennyiség,
  • a hőn tartási idő,
  • az égetés hőmérséklete és körülményei,
  • a kemence atmoszféra stb.

 

A lövedékálló védőmellény rétegeinek elemzése
A becsapódott lövedékek hatásaira szilánkok szakadtak ki a ballisztikai kerámia test felöli oldalán (F. Gy. felvétele)

A lövedékálló védőmellény rétegeinek elemzése
A lövés felöli oldalon, a szilánkkiszóródást, a ballisztikai kerámiára ragasztott aramid szövet réteg hívatott akadályozni (F. Gy. felvétele)

A traumát mérsékelő réteg a védőelem rész műgyantával előre átitatott (pre-peg) aramid szövet rétegekből tevődik össze, amely nyomás alatt melegítve alakul ki. Egyes konstrukcióknál a rétegek egyik oldalán polipropilén fólia (CURV) is lehet. Ez a körülbelül 8,0–9,0 mm vastag védőelem rész bizonyos mértékig hajlékony, és ragasztással kötődik a ballisztikai kerámiához. A traumát mérsékelő réteg fő feladata a becsapódó lövedék hatására keletkező „kalapácsütés” (páncél mögötti tompa sérülés – Behind Armour Blunt trauma) mérséklése.

 

A lövedékálló védőmellény rétegeinek elemzése

Traumát mérsékelő réteg : aramid rétegek (sárga szín) között polipropilén fólia (fekete szín) rétegek (F. Gy. felvétele)

 

Ásványos összetétel elemzése röntgendiffrakciós (XRD) módszerrel

A röntgendiffrakciós (XRD) diagnosztika [4] rendkívül kis mennyiségű kerámiamintából képes értékelésre alkalmas adatokat biztosítani. A röntgendiffrakció olyan módszer, amely alkalmas egy olyan diffraktogram létrehozására, amelyben az intenzitás csúcsok vízszintes tengelyen való helyei adják meg az anyagra jellemző értékeket, vagyis a vizsgált anyag minőségét. A módszer segíti a kerámiák ásványos összetételének megismerését, az összehasonlíthatóságukat.
XRD módszerrel elemzett ballisztikai kerámia kulcstulajdonságai: a vizsgált mintában jelen van

  • 88,00 % korund (alfa-Al2O3) rész, mellette
  • 2,00 % spinell rész (ebből 1,43 % Al2O3), amely kémiailag magnézium-alumínium-oxid (MgAl2O4) és
  • 10,00 % kalciumföldpát (anortit) is (ebből 3,39 % Al2O3).

 

Így, az értékelés szerint a minta összesen 92,82 % alumínium-oxid tartalmú. A röntgendiffrakciós felvételen az azonosító reflexiósorozat specifikusan éles és csúcsos reflexiókból tevődik össze, ami alfa Al2O3-re jellemző. Ebből a megállapításból a hevítés hőmérsékletre lehet következtetni, mivel az alumínium-oxid 1200–1300 Celsius-fok hőmérsékleten alakul át alfa Al2O3-á.

Keménységelemzés mikro keménységméréssel (Vickers Hv)

A ballisztikai kerámiák lokális mechanikai tulajdonságának, a mikro keménységének megállapításához mikro Vickers keménységmérő berendezést alkalmaznak, amikor is 136° csúcsszögű, négyzet keresztmetszetű gyémánt gúlát nyomnak meghatározott terhelőerővel és terhelési idővel a próbadarab mikroszkópban kiválasztott felületébe. A mikro Vickers keménység a terhelő erő és a lenyomat felületének hányadosa. A lenyomat felületének meghatározásához a terhelés megszüntetése és a mérőfej kiemelése után a négyzet alakú lenyomat átlóit (d) mérik mikroszkópban. Szükséges megjegyezni, hogy a kerámia alakítható (plastic zone) és a rugalmas (elastic region) tulajdonságai miatt a négyzet alakú lenyomatnak két átló mérete keletkezik, mégpedig: dmax-a terhelés maximumánál, és d0-a terhelés megszüntetése után. A keménység értékének egysége lehet GPa, lehet HV -Vickers (1 GPa = 98,1 HV).
Esetenként megadják a ballisztikai kerámia karcolhatósága alapján megállapítható Mohs-féle keménységi adatot is.


A lövedékálló védőmellény rétegeinek elemzése
Forcipol polírozó gép (F. Gy. felvétele)

Egy konkrét minta vizsgálatánál a kiemelt Al2O3 kerámia próbatestet a méréshez rögzíteni (beágyazni) kell. Ez történhet

  • meleg beágyazással, átlátszó akrilgyantába,
  • nyomás alatt, Hydropress meleg beágyazó berendezésben.

 

A beágyazási műveletet követi a beágyazott minta felületének több lépcsőben, egyre finomabb szemcsenagyságú korongok segítségével történő megmunkálása csiszolással, például kéttárcsás Forcipol polírozó gépen. Az előkészítő munkálatokat követő mikroszkópi vizsgálattal megállapítható a próbatest fázisai, azok mennyiségei-, alakzatai, az alakzatok méretei a minta tükörsima felületén.

 

A lövedékálló védőmellény rétegeinek elemzése

Al2O3 lapka kulcstulajdonságai:
(1) mikroszerkezet (50×)
(2) a1-3 fázis keménységei 9,7 GPa, 8,8 GPa és 8,8 GPa
(3) b1-2 fázis keménységei 13,7 GPa, 15,5 GPa (F. Gy. felvétele)

A Vickers keménység mérése alapján, a benyomódás felhasználható a ballisztikai kerámia egy másik kulcstulajdonságának, a kvázisztatikus repedésterjedéssel szembeni ellenállás (KÍC) mérésére is.

Rugalmassági modulus (Young modulus, E) elemzése

A rugalmassági modulus (E) a ballisztikai kerámia merevségéről nyújt információt. Számítható a nyomó vagy a hajlító igénybevételkor ébredő normál feszültség (σ) hatására bekövetkező fajlagos méretváltozással (ε):

σ = E.ε (GPa)            

összefüggés szerint

Továbbá egy meghatározott hosszúságú ballisztikai kerámia rugalmassági modulusa (E) számítható ultrahang segítségével is azzal, hogy bemérik azt az időt, amely alatt az ultrahang befutja a megadott hosszt.

Weibull modulus (m) elemzése

A Weibull modulus (m) a szilárdság (repedés kialakulásával szembeni ellenállás) egyenletességére jellemző adat és a Weibull statisztikával jellemzik [5] és a 3 vagy 4 pontos módszerrel mérik.

A cikk korlátozott terjedelmére való tekintettel csak megemlítem, hogy a ballisztikai kerámia további kulcstulajdonságait is célszerű elemezni a felhasználók nagyobb biztonsága érdekében, nevezetesen

  • a nyomószilárdságot,
  • az égetett sűrűséget,
  • az elektromos vezetőképességet is.

Összefoglalás

A ballisztikai kerámia és a traumát mérsékelő rétegek kulcstulajdonságainak meghatározása az alkalmazó elemi érdeke, ezért szükséges a rétegek fizikai-és kémiai tulajdonságainak, anyagjellemzőinek (kulcstulajdonságok) ismerete, ellenőrzése.

Eur. Ing. Frank György címzetes docens, SzVMSzK mérnök szakértő (B5, B6), Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara Szakmai Kollégium elnöke

 

Felhasznált irodalom

  • 1. MSZ K 1114-1:1999 szabvány
  • 2. Hosdb Body Armour Standards for UK Police (2007) Part 1: General Requirements. Page 7.
  • 3. Frank György Eur. Ing.: A lövedékálló védőmellény alapanyagai és a degradáció veszélye. A ballisztikai kerámia laboratóriumi vizsgálata. Bolyai Szemle 2009. 3. szám. Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Bolyai János Hadmérnöki Kar Budapest.
  • 4. Frank György Eur. Ing.: Lövedékálló védőmellényekben alkalmazható ballisztikai kerámia megfelelőségének vizsgálata röntgendiffrakciós (XRD) módszerrel. Bolyai Szemle 2011. 1. szám. Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Bolyai János Hadmérnöki Kar Budapest.
  • 5. MSZ ENV 843-5. rész. Statisztikai elemzés
 

Kapcsolódó írásaink

 

 

Az év partnerségi programja az Ifsecen, Gunwharf Quays (Kép: hampshire.police.uk)

Az év partnerségi programja az Ifsecen

 

Az Ifsex & Firex 2013 díjat az Év partnerségi programja kategóriában a Hampshire-i rendőrség és partnerei: a Portsmouth-i Gunwharf Quays kikötő, kereskedelmi és szabadidő központ, valamint a Mitie biztonsági cég nyerték el.

A Portsmouth-i Gunwharf Quays központban közel 100 üzlet, 30 bár és étterem, 14 termes mozi, sport központ, bowling pályák és 130 szobás szálloda is található. Az egyedülálló történelmi környezetben fekvő Gunwharf Quays 7,5 millió látogatót vonz évente. Így a központ védelme különleges feladatokat ró a biztonsági szolgálatra.

A megbízás

A Community Safety Accreditation Scheme (CSAS, közösségi biztonsági megbízási rendszer) keretében a Hampshire-i rendőrség támogatásával a Mitie biztonsági szolgálatának munkatársai felügyelnek a rendre a Gunwharf Quays kikötő, kereskedelmi és szabadidő központ területén.
A Mitie alkalmazottai folyamatosan felügyelnek a rendre a kikötőben és a hozzá kapcsolódó üzletekben, szórakozóhelyeken. A rendőrség reformjáról szóló 2002-es brit törvény megengedi, hogy a rendőrség feladatokat és jogköröket ruházzon át civil szervezetekre. Így például a Mitie munkatársai fölléphetnek antiszociálisan viselkedőkkel szemben, joguk van elkobozni alkoholt 18 év alattiaktól és dohányt 16 évnél fiatalabb személyektől. A Mitie azon munkatársai, akik részt vesznek ebben a munkában 2. szintű átvilágításon estek át, és emelt szintű képzésen vettek részt, és folyamatosan továbbképzik őket.

Az év partnerségi programja az Ifsecen, Gunwharf Quays (Kép: hampshire.police.uk)

A megfigyelő központ

24 órás szolgálatot adnak a Mitie munkatársai a Gunwharf Quays-ban. Az ezer négyzetméteres irányító központban felügyelik a 16 ezer érzékelő adta jeleket és a 170 kamera képét, amelyeket 11 merevlemezen tárolnak. Gond esetén 2 percen belül reagálnak az eseményekre, vészhelyzetben pedig értesítik a megfelelő szolgálatot: a mentőket, tűzoltókat, rendőröket. Feladataik közé tartozik a kikötőbe érkező hajók megfigyelése is, de a Mitie szervezi a komplexumon belül a – részben biztonsági – takarítást is.
A munka során különös hangsúlyt fektetnek a munkatársak udvarias viselkedésére, beleértve a testbeszédet és az üdvözlési formákat is. A járőröket folyamatosan képzik a CSAS rendszer szigorú előírásainak megfelelően.
A 33 hektáros területen a járőrök a kikötőben és a gyalogos utakon gyalog és Segway típusú kétkerekű járművekkel járőröznek, ezzel növelve hatékonyságukat, gyorsaságukat és egyben láthatóságukat is. A bűnmegelőzés az autóparkolókra is kiterjed.

Az év partnerségi programja az Ifsecen, Gunwharf Quays (Kép: flickr.com, Clive Barker)

Az éjszakai szolgálat során, amikor is a központ vonzza a túlzottan is felszabadultan szórakozni vágyókat komolyabb kihívásokkal is találkoznak a járőrök. A munkatársak képzése minden típusú incidens megoldására kiterjed, így például a részegek kezelésére és a tömegoszlatásra is.

A partnerségi programnak köszönhetően biztosított a nyugodt környezet a Gunwharf Quays központba látogatók számára.

Forrás: Hampshire-i rendőrség, Mitie

Kapcsolódó írásunk

Ifsex & Firex-díj 2013

 

 

A fejlődés lehetséges útjai a biztonsági piacon

A fejlődés lehetséges útjai a biztonsági piacon

Már elkezdődött a különböző informatikai és kommunikációs rendszerek összeillesztése a vagyonvédelmi rendszerekkel, de ez ma még teljesen zökkenőmentes, és a jövőben sem lesz az. A fő dilemma: emberi, személyiségi jogainak korlátozása vagy az egyre fékezhetetlenebb bűnözés?

 

A biztonságosabb világ megteremtése érdekében egyre több informatikai és technológiai újdonsággal állnak elő a fejlesztők. A kérdés az, hogy ezeket az újításokat összehangolják-e a fejlesztők vagy megy mindenki a saját feje után.
A fejlesztő mérnökök időnként megfeledkeznének arról, hogy kinek is készítik a termékeiket. Pedig szociálpszichológusokat, kriminológusokat és természetesen vagyonvédelmi szakembereket is be kellene vonni a jövő intelligens rendszereinek fejlesztésébe. Kérdés azonban, hogy az átlag felhasználó lépést tud-e tartani az elképesztő fejlődéssel.
Sok újdonság sorsa a nagypolitika szintjén dől el, de ezen túl is az egyes fejlesztéseket a különféle szakembereknek kell rendszerbe integrálniuk. A fejlesztőknek meg kell tanulniuk, hogy kiknek fejlesztenek, és nekünk, felhasználóknak is fel kell pörögnünk a fejlesztők sebességére. Az intelligens, türelmes és rendszerben gondolkodó ember nélkül ugyanis a mégoly intelligens rendszerek sem érnek semmit.
Milyen fejlődés várható a biztonságtechnika egyes ágazataiban?

Riasztók

A lakásvédelmi rendszerek területén áttörés nem nagyon várható. A már meglévő és később kifejlesztett megoldásokat lehet sokkal intelligensebben és felhasználóbarátabb módon rendszerbe építeni. A lakásriasztók esetében a kültéri rendszereké a jövő. A riasztónak már akkor kell jelzést adnia, amikor a betörő átlépte a kerítést vagy éppen elkezdte feszegetni az ajtót. Az épületfelügyeleti rendszerek, amelyek a teljes épületgépészetre és az elektromos berendezésekre kiterjednek, már hosszú múltra tekintenek vissza, de hazánkban mind a mai napig nem terjedtek el kellőképpen. Nagy kérdés mit hoz a jövő? Már manapság is sokan az okostelefonjukra telepített alkalmazásokkal nyitják a kertkaput, a garázst, és kezelik a riasztóberendezést. De látható, hogy a jövőben az okostelefonok még nagyobb szerephez jutnak a modern lakásvédelmemben.

Vállalati biztonság

A vállalati biztonság területén a testre szabott, integrált rendszereké a jövő, ahol a különböző elemek egymásra épülnek, és összehangoltan működnek. Az IT területén elképesztő fejlődési lehetőségek látszanak, különös tekintettel az adatvédelemre. A kérdés, hogy az adatvédelmi rendszerek fejlődnek-e gyorsabban, vagy a hackerek?

Térfigyelő rendszerek

A térfigyelő kamerarendszerektelepítéséhez nagy reményeket fűztek a szakemberek, de az eddigi tapasztalatok vegyesek. Egyelőre a kamerarendszerek a bűncselekmények utólagos felderítéséhez nyújtanak segítséget. A jelenlegi passzív működési módot, célszerű lenne megelőzési irányba fejleszteni. A töménytelen képi információ gyors és azonnali elemzése ma még gyakorlatilag nem megoldott. Egyetlen operátor sem képes ugyanis órákon keresztül esetenként 50–100 monitor képét folyamatosan feldolgozni.

Az olyan intelligens képelemző szoftverek nagyobb elterjedésére van szükség, amelyek többek között arcfelismerésre is képesek. Így például az intelligens rendszer azonnal felismeri azt a nemi erőszakért már büntetett férfit, aki hajnal fél kettőkor követ egy hölgyet az utcán. Az általam elképzelt jövőbeni kamerarendszer ilyenkor azonnal kiemelné az adott kritikus kameraképet a diszpécser számára, és javaslatot tenne az azonnali beavatkozásra, például a járőrkocsi helyszínre küldésére. Ilyen rendszereket már alkalmaznak, például az USA-ban, de óriási felháborodást váltott ki személyiségi jogi aktivisták körében.
A bevásárló központokban felszerelt kamerarendszerekre is igaz, a rengeteg információ feldolgozása, és ezekből azonnali megelőző intézkedések kezdeményezése manapság még szinte reménytelen. Ehhez olyan szoftverek elterjedésére lenne szükség, amelyek az előre megadott program szerint automatikusan elemzik történteket, és azonnal jeleznek az operátornak, ha például a mélygarázs kamerarendszerének egyik képén verekedést vagy támadást érzékelne. Ugyancsak fölismerné a rendszer azt is, ha valaki gyanúsan mozog egy személygépkocsi körül. És hasonló módon kell azáruházi kamera rendszernek azt a mozgássorozatot felismernie, amely a tolvajok esetében tipikus. A rendszer jelzésére pedig az operátor dolga az azonnal intézkedés.
Németországban már régóta működik a „Hausverbot” rendszer, ennek keretében a többszörösen visszaeső tolvajokat egyszerűen nem engedik be az áruházba. Ilyen jogszabály megalkotását a hazai kereskedők is üdvözölnék, és a biztonsági szakma dolgát is jelentősen megkönnyítené. Megállapítható, azintelligens kamerarendszereké a jövő.

A Gogle Glass fenekestül felforgathatja a mindennapi életünket, és a jelek szerint a bűnmegelőzési munkát is forradalmasíthatja. Természetesen még számos személyiségi jogi kérdést kell tisztázni a felhasználását illetően. Az biztos, hogy az arcfelismerő rendszert, amely adatbázisa a bűnügyi nyilvántartás adatai alapján készül, a hatóságok nagyon jól használhatnak. Kérdés, hogy a nagyközönség számára hozzáférhetők lesznek-e ezek az alkalmazások.

http://glass-apps.org/

Kincs István, Őrmester Vagyonvédelmi Nyrt.

Blog: steve4security12.blog.hu

 

 

 

Fémkereső kapuk, nem csak repülőterekre

Fémkereső kapuk, nem csak repülőterekre

 

A fémkereső kapukat – más néven fémdetektor kapukat – eredetileg a közbiztonságra, a testi épségre, illetve az életre veszélyt jelentő támadóeszközök (kés, maroklőfegyver, különböző szúró-, vágó- és ütésfokozó eszközök) és robbanószerkezetek felderítésére fejlesztették ki.

 

A fémkereső kapuk, fémdetektor kapuk fejlesztése során az elmúlt évtizedekben a detektálási képességek növelése és továbbfejlesztése volt a cél.
Az utóbbi három évben a nyersanyagárak – így a színesfémek árai is – óriási mértékben emelkedtek. Ezzel párhuzamosan nőtt a különböző méretű és anyag fajtájú alapanyagok (réz, alumínium, egyéb színesfém-ötvözetek), valamint alkatrészek (számítógép, mobiltelefon) eltulajdonításának mértéke.
Erre a kihívásra adnak választ a cikkben bemutatott CEIA gyártmányú fémkereső kapuk, amelyek megfelelnek a biztonsági követelményeknek, sikeresen megelőzik a lopást, az eltulajdonítást.

Fémkereső kapuk, nem csak repülőterekre

A fémkereső kapuk működése

A fémkereső kapuk elektromágneses teret generálva érzékelik az áthaladó fémtömeget. Az oldalpanelen elhelyezkedő embermagasságú kijelző a felvillanó LED-ek segítségével mutatja a fémtárgyak pontos elhelyezkedését az átvizsgált személyen, ezzel meggyorsítva az átvizsgálási folyamatot. A fényjelzés mellett hangjelzéssel is riasztanak.
A személyátvizsgálás folytonosságát, gyorsaságát segítik az oldalpanelen felvillanó forgalomszabályozó zöld és piros fényjelzések.

 

CEIA PMD2 Plus EllipticCEIA PMD2 Plus Elliptic

A PMD2 Plus Elliptic típus a fémkereső kapuk között a nagy érzékenységű kategóriába tartozik, ugyanakkor a legkisebb helyigényű berendezés. Gyors és egyszerű összeszerelhetősége miatt alkalmas mobil alkalmazásra is.
A detektor kültéri alkalmazásra kimondottan ajánlott, hiszen a széles paneles változat szélérzékenységével szemben nem csak merevebb kivitelével, de kisebb, áramvonalasabb felületével is jobban ellenáll a szélnyomásnak. A vibráció elleni programozhatóságával is kiemelkedik a manapság gyártott fémkereső kapuk közül.

 

 

 

 

  

 

 

CEIA SMD600CEIA SMD600

Az SMD600 típusú fémkereső kapu nagyobb érzékenységű eszköz. Kimondottan a kisméretű és kevés fémet tartalmazó tárgyak detektálására fejlesztették. Ez a nagy érzékenységű eszköz képes érzékelni a hagyományos fegyvereket (pisztoly, kés), de az alacsonyabb érzékenységű berendezések által nehezen észrevehető kis tárgyakat is, így az elektronikai gyártók előszeretettel alkalmazzák a dolgozók átvizsgálására kiléptetéskor.

 

 

 

 

 

 

 

 

Mindkét típus főbb jellemzői:

  • Nemzetközi Biztonsági Szabványok azonnali választási lehetősége
  • mágnesezhető, nem-mágnesezhető és ötvözet anyagú tárgyak detektálása
  • mikroprocesszor által programozható és vezérelhető funkciók
  • programozás a vezérlőpanelen vagy soros porton keresztül, PC-n vagy hálózaton keresztül
  • mechanikus kulccsal és jelszóval védett programozás
  • szabályozható riasztási hangszín és hangerő
  • nagyfokú ellenállás az elektromágneses és mechanikus interferenciával szemben
  • két vagy több fémkereső kapu között automatikus szinkronizáció, minimális távolság 20 cm, kábel nem szükséges
  • profi és megbízható, integrált elektronikus vezérlőegység
  • kalibráció nem szükséges
  • megfelel az előírásoknak a következő területeken: pacemaker, defibrillátor, állapotos nők, mágneses adathordozók
  • megfelel a fémdetektor kapukra vonatkozó nemzetközi szabványoknak

 

Alkalmazási területek:

  • ipari létesítmények
  • raktárak, logisztikai központok
  • kormányzatiépületek és középületek
  • büntetés-végrehajtó intézetek
  • bíróságok

Solymár Zoltán, műszer- és szabályozástechnikai mérnök

Z&Z Biztonságtechnika Kft.

1141 Budapest, Paskál utca 27/B
Telefon: (+36-1) 220-5391
Fax: (+36-1) 221-1039
Honlap: www.zandz.hu
E-mail: info@zandz.hu

 

Kapcsolódó írásaink

Röntgenberendezések gyárak, raktárak és szállítmányozók részére

  

Fémkereső kapuk, nem csak repülőterekre

 

Biztonsági audit

Biztonsági audit

 Mi a célja a biztonsági auditnak, és mikor érdemes elkészíteni? Dr. Ujvári Györggyel a Life-Guard ügyvezető igazgatójával beszélgettünk.

 

A biztonsági audit olyan tényfeltáró elemző vizsgálat, amely pontos képet ad valamely cég számára biztonsági helyzetéről, függetlenül attól, rendelkezik-e már vagyonvédelmi, tűzvédelmi rendszerrel – mondta el dr. Ujvári György, a Life-Guard ügyvezető igazgatója. A biztonsági audit tárgyilagos és valódi képet ad a megbízó számára vállalkozásának pillanatnyi vagyonvédelmi helyzetéről, feltárja a működése során fellépő kockázatokat. Ha biztonsági audit megrendelője már rendelkezik vagyonvédelmi rendszerrel, akkor független szakvéleményt kap annak hatékonyságáról. A biztonsági vizsgálat feltérképezi, hogy milyen változtatásra, fejlesztésre van szükség ahhoz, hogy a vállalkozás valamennyi területén a lehető legnagyobb biztonságban legyenek az értékek.

Az audit célja

A biztonsági audit célja a megelőzés, így először fölmérjük az adott helyzetet, megnézzük, abban melyek a kockázati elemek, majd kidolgozzuk, milyen intézkedésekre van szükség a kockázatok minimálisra csökkentéséhez – tette hozzá az ügyvezető. Hogy miként végezzük a biztonsági auditot, meddig tart, és mire terjed ki, attól függ, mekkora a vizsgált cég, mivel foglalkozik, a védeni kívánt vagyonnak, terméknek mekkora az értéke, mérete, mennyisége darabra, hogyan mozgatják, tárolják, mekkora a feketepiacon az értéke és hányan férnek hozzá, milyen jogosultsággal. A lopás mellett fontos vizsgálni a biztonsági audit során a szakszerűtlen vagy épp hanyag munkavégzés következményeit, és figyelni kell a balesetveszélyre is.

Az audit lépései

Első körben meg kell határozni a megvédeni kívánt értékek körét, arra a területre vagy árucikkre kell összpontosítani, amely a legveszélyeztetettebb. Ennek jellege határozza meg, hogyan végezzük a biztonsági auditot, és milyen intézkedéseket javasolunk majd.
Második lépésben vizsgáljuk a biztonsági audit során a védeni kívánt érték mozgásának útját, ki, hogyan fér hozzá. Hogyan mozog például a nyersanyag, a félkész, a késztermék vagy épp a rezet tartalmazó hulladék. Ebben a lépésben keressük meg a rendszer gyenge pontjait, vizsgáljuk, hogy megfelel-e a folyamat a védelmi alapelveknek. Megnézzük, milyen körülmények között tárolják a termékeket, kik, milyen jogosultsággal férnek hozzá.
Elemezzük a meglévő biztonsági rendszer szintjét, annak állapotát, vizsgáljuk mennyire használható a biztonságtechnikai rendszer és az élőerős őrzés. Egészen más szabályok vonatkoznak például az áruházban a polcra kitett árucikkekre, mint a múzeumban kiállított tárgyakra, bár mindkét esetben bárki a védeni kívánt érték közelébe juthat. Azonban teljesen más a helyzet, ha készpénz feldolgozásával foglalkozó cégről van szó, mert ott szűk azoknak a köre, akik a pénz közelébe juthatnak.

 


A biztonsági audit során előforduló hibák

Gyakori hiba, hogy telepített elektronikus és mechanikus vagyonvédelmi rendszereket – beléptetőrendszer, videomegfigyelő-rendszer – magára hagyják miután elmúlt az újdonság varázsa. Ha nem ellenőrzik, hogy a személyzet valóban alkalmazza-e a rábízott technikát vagy a könnyebbség kedvéért kiiktatja azt. Ha a pontosan szabályozott folyamatokat, előírásokat nem tartják be, arra nagyon hamar rájönnek a bűnözők, általában előbb, mint a tulajdonosok – hangsúlyozta a szakember. Ez pedig többe fog kerülni, mintha folyamatosan ellenőrizték volna a biztonsági rendszer működését.

A biztonsági audit eredménye

A biztonsági audit utolsó pontja az intézkedési csomag, amellyel felszámolhatók a feltárt kockázatok. Folyamatos együttműködés esetén pedig hosszú távú védelmi stratégiát állítanak föl, ennek része a napi működéshez kapcsolódó biztonsági szabályzat is.

Ki a kapcsolattartó?

Nagyon lényeges, hogy kivel áll kapcsolatban a biztonsági auditot végző vállalkozás, mi mindenképp a tulajdonost javasoljuk. Ugyanis előfordult már, hogy az is benne volt a lopásban, akinek épp azt kellett volna megakadályoznia, mint a cégen belül a biztonságért felelős személynek – hívta fel a figyelmet dr. Ujvári György.

 

elsősegélynyújtás

Életet menthet az elsősegélynyújtás

  

Az elsősegélynyújtásnak nagy szerepe lehet a személy- és vagyonőri munka során. Baleset után vagy hirtelen rosszullét esetén fontos, hogy az ott lévők ne essenek pánikba, pontosan tudják, mit kell tenniük ilyen esetben, mert néha csak néhány percen múlik egy ember élete.

 

Gyakori tapasztalat, hogy hirtelen fellépő vészhelyzetben az emberek többsége leblokkol, de szerencsére jó néhányan vannak, akik az ilyen helyzetekben is azonnal képesek cselekedni. Ők azok, akik megfelelő ismeretekkel rendelkeznek az elsősegélynyújtás területén.

A vagyonőr képzés egyik alapját kell képeznie az elsősegély-nyújtásnak és ezen ismeretek alkalmazásának is. A vagyonőröknek, akik gyakran napi 12 órát töltenek bevásárlóközpontok, bankok, irodaházak védelmével, szakértő elsősegélynyújtókká kell válniuk, ha úgy adódik. Ha valaki eszméletét veszti, azonnal cselekedni kell, mivel azzal ártunk a legtöbbet, ha nem teszünk semmit. Viszont nagyon fontos, hogy tisztában legyünk vele, mikor mit kell tennünk. Már a mentők kihívása is aktív segítségnek számít vészhelyzetben.

 

Az emberi agy oxigénellátás nélkül 3–4 perc után visszafordíthatatlanul károsodhat. Életet menthetünk azzal, hogy lélegeztetéssel és szívmasszázzsal életben tartjuk a beteget vagy sérültet a mentők kiérkezéséig. A szív-tüdő újraélesztési szaktudást (cardiopulmonary resuscitation, CPR) alig pár óra alatt bárki meg tudja szerezni. Sőt vagyonőrök és testőrök számára elengedhetetlenül fontos kétévente átismételni a tanultakat, hogy vészhelyzet esetén valóban alkalmazni is tudják e tudást.

 

Mindennek ellenére előfordulhat, hogy stresszhelyzetben elfelejtünk valamit. Ezt azzal előzhetjük meg, hogy a vagyonőröket és testőröket okos telefonokkal látjuk el, erre letölthető egy elsősegélynyújtó alkalmazás, amely pontról pontra, képekkel és szöveges irányítással bemutatja, hogy különböző sérülések, szívinfarktus vagy agyvérzés esetén mi a teendő.

elsősegélynyújtás

 Kapcsolódó videó

A mai felgyorsult, modern, és főleg magas igényekkel teli világban a vagyonvédelmi cégeknek különösen nagy figyelmet kell fordítaniuk munkatársaik folyamatos képzésére, további ismeretek nyújtására. Emellett a technika robbanásszerű fejlődésével is fel kell venni a versenyt. Az előrelátó vagyonvédelmi vállalkozások ma már a személy- és vagyonőröket okos telefonokkal látják el, ezzel biztosítva a gyors és hatékony intézkedést, az emberi élet védelme érdekében.

George Spöttle, biztonsági szakértő, Őrmester Nyrt.

 

Lövedékálló védőmellény a pénzszállító (CIT) járművekhez

Lövedékálló védőmellényt kell biztosítani a pénzszállító járművekhez

Konferenciát és konzultációt kíván szervezni az SzVMSzK Szakmai Kollégiuma a pénzszállítás biztonságáról, különös tekintettel a pénzszállítók védelmére.

 

A 22/2013. (03. 726.) számú elnökségi határozattal elfogadta a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara elnökségea Szakmai Kollégium 2013. évre vonatkozó munkatervét. A munkaterv 6. pontja alapján, a Szakmai Kollégium konzultáció és/vagy konferencia rendezését kezdeményezi pénzszállítást végző cégekkel a páncélzat nélküli, a páncélozott pénzszállító járművekről, a bankjegy-érvénytelenítő rendszerekről és a testpáncélokról, figyelemmel:

  • az „Európai Parlament és a Tanács 1214/2011/EU (2011. november 16.) az euró készpénz euróövezethez tartozó tagállamok közötti, határon átnyúló, üzletszerű közúti szállításáról” című rendeletére
  • az „MSZ 20300:2002 Páncélozott pénz- és értékszállító gépjárművek. Követelmények, gyártás, javítás, üzemeltetés és ellenőrzés” című szabványra
  • a NIJ Standard-0101.06 „Ballistic Resistance of Body Armor” című szabványra
  • az „MSZ K 1114-1 Testpáncélok” című szabványra és az
  • 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről. 11. §-ra

A konzultáció és/vagy a konferencia célja, hogy a pénzszállító cégek a védelemigényüket, a védelmi terveiket a konzultáció és/vagy a konferencia alapján tekintsék át, tekintettel arra, hogy a magyar nemzeti szabványtól eltérő, különböző megoldás alkalmazása során, vitás esetben a munkáltató köteles annak bizonyítására, hogy az általa alkalmazott megoldás munkavédelmi szempontból legalább egyenértékű a vonatkozó szabványban foglalt követelménnyel, megoldással. Továbbá azért is, mert bármely vállalkozás csak a rendeletben meghatározott feltételek teljesülése esetén végezheti euróbankjegyek határon átnyúló, közúti szállítását.

A közelmúltban megjelent tanulmányomban foglalkoztam az Európai Parlament és a Tanács 1214/2011/EU (2011. november 16.) rendelet V. fejezetében írtakkal: jelesül azzal, hogy a szállítást végző jármű vezetőfülkéje olyan páncélzattal rendelkezzen, amely: 

„(…) ellenáll a 7,62 mm × 39 mm kaliberű, Kalasnyikov típusú fegyverek lövedékének, a vasmaggal és (lemezelt) acélköpennyel rendelkező, 7,97 gramm ±0,1 gramm) tömegű lövedéknek, legalább 700 méter/másodperces sebességnek, a 10 méteres (±0,5 méter) lőtávolságnak.”

Ennek a dolgozatnak célja pontosítani a rendelet 16. cikke c) pontjában foglalt meghatározást, amely szerint engedéllyel rendelkező vállalkozás, euróbankjegyek határon átnyúló, közúti szállítását csak úgy végezheti, ha

              „c) …a pénzszállító jármű vezetőfülkéjét a járműben tartózkodó pénzszállító biztonsági személyzet minden tagja számára golyóálló mellénnyel látták el, amely megfelel legalább a NIJ IIIA VPAM szabvány 5. osztályának vagy azzal egyenértékű szabványnak…”

A védőmellényt a testen tépőzárak segítségével kell rögzíteni, beállítani

 

Háttér-információ

Az Európai Gazdasági Közösségek 89/656 (EGK) számú irányelve már régebben (1989. november 30.) megfogalmazta általános szabályként (3. cikkely), hogy az egyéni védőeszközt akkor kell használni, amikor a kockázat nem kerülhető el vagy nem csökkenthető a közös védekezés technikai eszközeivel, illetve munkaszervezési intézkedések, módszerek vagy eljárások segítségével. Ezt a cikkelyt a fokozott mértékben veszélyeztetett pénzszállítás biztonsági szintjének mérlegelésénél iránymutatónak célszerű tekinteni, hiszen itt a munkafolyamatból, illetve technológiából eredő egészséget veszélyeztető kockázatok csökkentésének egyik nagy lehetősége, ha a pénzszállító személy megfelelően megválasztott testpáncélt visel.

Lövedékálló védőmellény védelmi szintje

A rendelet magyar nyelvű szövege szerint a biztonsági személyzet minden tagja számára olyan lövedékálló védőmellényt kell biztosítani, amelynek védelmi szintje „…megfelel legalább a NIJ IIIA VPAM szabvány 5. osztályának vagy azzal egyenértékű szabványnak”
Az „Európai Parlament és a Tanács 1214/2011/EU (2011. november 16.) az euró készpénz euróövezethez tartozó tagállamok közötti, határon átnyúló, üzletszerű közúti szállításáról” című rendelet magyar nyelvű szövegében a NIJ IIIA VPAM szabvány 5. osztály” néven jelölt védelmi szint nem található sem a NIJ Standard-0108.00 (1981. december) és a NIJ Standard-0108. 01 (1985. január) „Ballistic Resistant Protective Materials” szabványokban, sem a NILECJ-STD-0101.01-tól (1978. december), a NIJ Standard-0101.02 (1985. március)-tól a NIJ Standard-0101.06 (2008. július)-ig kiadott „Ballistic Resistance of Body Armor” című szabványokban.
Ezekben a szabványokban a védelmi szintek jelölése: IIA, II, IIIA, III, IV és Special. A NIJ Standard-0101.06 szabvány 4.1.5.1 pont szerint, egy lövedékálló védőmellény védelmi szintet a következőek szerint kell jelölni (például):
          „Type IIIA in accordance with NIJ Standard-0101.06”
          („IIIA védelmi szint a NIJ Standard-0101.06-nak megfelelően”)

Szükséges hangsúlyozni a 0101-06 számsorból az utolsó két szám (06) jelentőségét. Ugyanis a védelmi szintek megfelelési követelményei, a 01-től a 06-ig folyamatosan módosultak, korszerűsödtek, részletesebbé váltak. Vagyis a 06-al jelzett szabványnak megfelelő védőeszköz fokozottabb veszélyeztetettségnek áll ellen, a megelőzőekhez viszonyítva.

Lövedékálló védőmellény a pénzszállító (CIT) járművekhez
A védőmellénynek teljes felületein, ráncmentesen kell illeszkednie a viselő testére

Lövedékálló védőmellény egyéni védőeszköz (EVE) státuszban

A pénzszállítás kockázatainak értékelésénél célszerű átgondolni a fegyveres támadások során utolsó lehetőségként védelmet nyújtó testpáncélok státuszát. Nevezetesen azt, hogy ez az eszköz alkalmazása esetén maradjon csak „védő funkciójú eszköz” vagy minősüljön „védőeszköznek”? Ennek a kérdésnek megfogalmazását indokolja, hogy a pénzszállítók ellen végrehajtott támadások alkalmával majdnem mindig van valamilyen fegyver – pisztoly, gépkarabély, kézigránát stb. Ennek következtében nem lehet közömbös, hogy miképpen védett a vagyonőr a ballisztikus hatások ellen. Hiszen a kritikus pillanatban a pénzt szállítónak kell dönteni – a védettség ismeretében – a sorsdöntő válaszlépésről.
Az említett „kritikus pillanatban” a testpáncélt viselő vagyonőrnek a túlélést biztosíthatja például az az ismeret, hogy a CIT jármű azon része ahol tartózkodik, megfelelően ellenáll legalább a rendelet V. mellékletben szereplő fegyverek lövedékének, így a tervezhető fegyver környezetből származó lövedékek célban kifejtett hatásai, még célzott lőtávolságon belül sem képesek számottevő sérülést okozni.
Az előzőekből következik, hogy a testpáncélok státusza kiemelt figyelmet igényel, használatának eldöntését nem lehet csak a piac szereplőinek önkéntes megállapodásaira bízni, itt elengedhetetlen az állami szerepvállalás. Jelesül, a testpáncélokat rögtön egyéni védőeszköz (EVE-) státuszba kellene emelni. A testpáncélok EVE-státuszba emelése esetén a biztonsági szint feltétlenül emelkedne, a maradék kockázat pedig csökkenne, mivel a testpáncél kötelező és ingyenes juttatásként jelenne meg a munkahelyen.
EVE-státusz esetében a munkáltatónak feladatai közé kerülne:

  • a kockázatbecslés elvégzése,
  • a juttatás rendjének írásban való meghatározása,
  • a rendeltetésszerű használat ellenőrzése,
  • a védőeszköz juttatásával kapcsolatos valamennyi dokumentumról naprakész nyilvántartás vezetése,
  • a védőeszköz védelmi képességének fenntartásáról való gondoskodás,
  • a védőeszköz viselésének feltételeinek meghatározása,
  • a védőeszköz higiéniás kockázatának csökkentéséről való gondoskodás,
  • a vagyonőrök képzése a védőeszköz használatának módjáról és
  • az ismeretek elsajátításának írásban való dokumentálása (a vagyonőr aláírása meglétével együtt),
  • az elhasználódott védőeszköz hulladékként (veszélyes) történő kezelése stb.

EVE-státusz esetében a munkavállalónak (vagyonőrnek) is lennének speciális feladatai:

  • haladéktalanul tájékoztatni a munkáltatót, ha megítéléses szerint a védőeszköz elvesztette védelmi képességét,
  • tudomásul venni, hogy a számára előírt védőeszköz használatáról érvényesen nem mondhat le,
  • megtanulni a védőeszköz használatának módját stb.

Összefoglalás

A Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Kamara Szakmai Kollégiuma a pénzszállítást végző cégek felkérésével, konzultáció és/vagy konferencia rendezését kezdeményezi euró készpénz, euróövezethez tartozó tagállamok közötti, határon átnyúló, üzletszerű közúti szállításáról, a páncélzat nélküli-, a páncélozott pénzszállító járművekről, a bankjegy-érvénytelenítő rendszerekről és a testpáncélokról.

A Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Kamara Szakmai Kollégiuma kéri mindazokat, akik részt kívánnak venni a munkában, szíveskedjenek szándékukat a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Kamaratitkársága számára jelezni.
E-mail: titkarsag@szvmszk.hu

 

Eur. Ing. Frank György címzetes docens, MSc, az SzVMSzK Szakmai Kollégium elnöke, „SzVMSzK mérnök szakértő” (B7)

 

Felhasznált irodalom

  • http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=OJ:L:2011:316:0001:0020:HU:PDF
  • U.S. Congress, Office of Technology Assessment, Police Body Armor Standards and Testing:
  • Volume I, OTA-ISC-534 (Washington, DC: U.S. Government Printing Office, August 1992).
  • Michael A. Riley, Ph.D.: Revisions to the NIJ Ballistic Resistant Body Armor Test Standard. Office of Law Enforcement Standards National Institute of Standards and Technology. Gaithersburg, Maryland. 2008.
  • Frank György Eur. Ing.: Páncélozott pénz- és értékszállító biztonsági gépkocsik. Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem. Páncélos, Gépjármű és Közlekedési Tanszék. Egyetemi jegyzet. 2000. Budapest.
  • Magyar Szabványügyi Testület: MSZ 20300:2002 Páncélozott pénz- és értékszállító biztonsági gépjárművek. Követelmények, gyártás, javítás, üzemeltetés és ellenőrzés. 2002. Budapest.

Kapcsolódó írásaink

 

Röntgenberendezések gyárak, raktárak és szállítmányozók részére

Röntgenberendezések gyárak, raktárak és szállítmányozók részére

 

A korszerű ipari áru- és szállítmányátvizsgáló röntgenberendezéseket több feladatra is lehet használni a termelő üzemekben és raktárakban. A vagyonvédelem mellet az áru, a szállítmány ellenőrzésére, a selejt kiszűrésére, a hulladék átvizsgálására.

A gyártástechnológia és logisztikai technológia bármely szakaszába könnyen beilleszthető ipari röntgenberendezések jelentős szerephez jutnak a selejtkezelés és hulladékkezelés ellenőrzésében, így a két folyamat ellenőrzése jelentősen befolyásolja a költséghatékonyságot is. Mivel a termelő üzemek és raktárak biztonsági rendszerei a nyilvánvaló eltulajdonítási útvonalakat, illetve módszereket folyamatosan felügyelik, ezért az üzemi szarkák új, nehezebben ellenőrizhető csatornákat keresnek a késztermékek, alkatrészek vagy alapanyagok ellopására.

A selejt

A selejt termék megsemmisítésének és hasznosításának elégtelen nyomon követése, ellenőrzése két jelentős problémát érint:

  • egyrészt a selejt vagy nem szabványos termék a márkanév számára óriási presztízsveszteséggel jár, ha akár alkatrész vagy akár komplett termékként újból forgalomba kerül,
  • másrészt bizonyos alapanyagfajták esetében nyersanyagként is jelentős értéket képviselhet. Például a csaptelep-gyártás esetében az alapanyag 100 százalékban réz, amelynek világpiaci ára – hasonlóan a többi színes- és nemesfémhez – folyamatosan emelkedik: a MÉH telepeken kilogrammja eléri akár az 1500 forintos felvásárlási árat is.

A hulladék

A hulladékanyag-kezelés folyamatának ellenőrzése sem kevésbé fontos feladat. A gyár területén keletkező nagymennyiségű hulladék anyag elsősorban göngyölegből áll, amely egyrészt a beszállított alapanyagok csomagolóanyagát, másrészt pedig a gyártás során keletkezett csomagoló és rendszerező anyagok hulladékát tartalmazza.
Ez az óriási mennyiségű hulladék alkalmas arra, hogy a gyártási- vagy csomagolási láncból ellopott késztermékeket, illetve értékes alkatrészeket, tartozékokat ezekbe vagy ezek közé elrejtve csempésszék ki az üzemből.

Az ellenőrzés

A biztonsági vezető mindkét esetben nehéz helyzetben van, ugyanis ilyen nagymennyiségű inhomogén anyag átvizsgálása komoly személyi erőforrás ráfordítással jár, ráadásul nem is bizonyul hatékonynak. Képzeljük csak el, mit jelent több köbméter hulladék anyagban megtalálni egy mobiltelefont vagy MP3 lejátszót! Tű a szénakazalban – szinte reménytelen vállalkozás pusztán személyi állománnyal.

Milyen hatékony, nagy átvizsgálási kapacitású eszköz jöhet szóba az ellenőrzésre? Semmiképpen sem a kézi fémkeresők, amelyek bár költségtakarékosak, de nagyon sok téves jelzést adnak, ezért sok esetben nem is alkalmasak a feladatra. Gondoljunk csak arra, hogy akár egyetlen szög, fémkapocs miatt feleslegesen fel kell forgatni egy konténer tartalmát, nem beszélve arról, hogy ez esetben kizárólag fémmentes tároló és szállítóedények használhatók e célra.

Röntgenberendezések gyárak, raktárak és szállítmányozók részére

 

A röntgen

A valódi megoldást a csomag- és szállítmány (cargo) átvizsgáló röntgenek jelentik. A röntgenberendezés számára mindegy, hogy a szállítóedény milyen anyagból van, hiszen még a kisebb változatok is áthatolnak a 30 mm-es acélon. Az átvilágítás során a gyakorlott kezelő csak akkor állítja meg a szállítószalagot, ha valami szokatlant, eltérőt, oda nem illőt vagy konkrét eszközt talál a hulladék anyag között. A termelő üzem nagyságának megfelelően kiválasztott röntgenberendezéssel egyetlen biztonsági ember egy óra alatt akár több tíz tonna anyagot is át tud vizsgálni. Természetesen az ilyen nagyteljesítményű röntgenberendezés nem a hagyományos eszközök árkategóriájába tartozik, de a befektetés adott esetben nagyon rövid idő alatt megtérülhet.

Röntgenberendezések gyárak, raktárak és szállítmányozók részére

Oda, vissza

Az ipari röntgenberendezés jó helyre telepítve több funkcióra is alkalmas lehet. Így például a kimenő irány, azaz hulladék és selejt vizsgálata mellett a beérkező nagy értékű és nagy mennyiségű alapanyagok gyűjtőcsomagoláson belüli mennyiségét is ellenőrizni lehet.

Különféle méretben

Csomagvizsgáló röntgenekből a nagy múltú németországi Smiths Heimann cég a 75 × 55 cm-es alagút keresztmetszettől egészen a 180 × 180 cm méretig gyárt termék átvizsgáló berendezéseket. Az óránkénti átvizsgálási kapacitás ennél típusnál a 200 tonnát is eléri. Jelenleg a hazai piacon a legkeresettebb a 145 × 180 cm-es alagútméretű berendezés. Ezek a nagy áthatolással bíró ipari röntgenek éles és rendkívül részletes képet szolgáltatnak az átvilágított szállítmányokról, így képesek kimutatni még a 0,1–0,2 mm átmérőjű rézhuzalt is. A színes megjelenítés és a szerves-szervetlen anyagszétválasztás képes arra, hogy egyértelműen megkülönböztesse a csomagolást a benne lévő terméktől. A detektált képen azonnal felismerhető az eredeti zárt csomagolás legkisebb szerkezeti eltérése a normálistól vagy annak bármilyen hiányossága.

A forgalmazó

A Z&Z Biztonságtechnika által forgalmazott berendezések minden szükséges hatósági engedéllyel rendelkeznek, és azokat a beszerzést követően is teljes körűen támogatja: oktatás, karbantartás, szerviz a 2 éves teljes körű és térítésmentes garanciaidő alatt és azt követően is.

A röntgenberendezések beszerzéséhez különféle lízingkonstrukciókat is ajánl a forgalmazó Z&Z Biztonságtechnika.
Honlapjukon a teljes választék, részletes műszaki leírással megtekinthető.

Z&Z Biztonságtechnika

1141 Budapest, Paskál utca 27/B

Telefon: (+36-1) 220-5391
Fax: (+36-1) 221-1039
Honlap: www.zandz.hu
E-mail: info@zandz.hu

 

Védelem a robbantás ellen

Sűrűn lakott, forgalmas helyszínek védelme robbantás ellen

A terrorizmus elemzése során kimutatták, hogy a robbantásos cselekmények leggyakoribb célpontjai között a középületek és a köztulajdonok szerepelnek. A magas kockázatot a forgalmas utcák, bevásárlóközpontok és egyéb létesítmények jelenthetik, ahol emberek százai vagy akár ezrei fordulnak meg rövid idő alatt, és eshetnek áldozatául robbantásos merényletnek.

Minden egyes emberi élet értéke pénzben fel nem becsülhető. Ez az állítás igaz a forgalmas, tömegtartózkodásra alkalmas helyszíneken és helyiségekben is, ahol emberek százai vagy akár ezrei tartózkodhatnak azonos időpontban.

A sűrűn lakott terület és a forgalmas helyszín nem különíthető el egymástól, szoros kapcsolatban állnak egymással biztonsági szempontból.
Sűrűn lakott terület fogalma alatt az adott terület éjszakai, nyugvó létszámát értjük. Azonban ez a szám a kora reggeli időszak kezdetétől, az azt követő napszakok során többször is jelentősen változik. Gondoljunk csak a reggel munkába indulókra -érkezőkre vagy egy-egy oktatási intézmény több ezer tanulójára, hallgatójára, akik az iskolájukba utaznak. A szokásos napi „rutinszerű” utazáson kívül a nagyobb sportesemények, koncertek, fesztiválok vagy éppenséggel ünnepnapok is komoly létszámváltozást okozhatnak területileg vagy akár országos szinten is.
A lakott terület létszámváltozásának folyamata magában hordozza a forgalmas helyszínek fogalmának meghatározását is.

Forgalmas, tömegtartózkodásra alkalmas helyszínek és helyiségek védelme

A terrorizmus elemzésével foglalkozó szervezetek kimutatták, hogy a robbantásos cselekmények leggyakoribb célpontjai között kiemelkedő esetszámban az olyan középületek és a köztulajdonok szerepelnek, ahol egy időben nagy létszámú populáció van jelen.

Lehetséges célpontok 1, 1. kép

A parkoló, forgalomban résztvevő járművek (személygépkocsik, motorok, kerékpárok, tehergépjárművek, tömegközlekedés eszközök: buszok, trolibuszok, villamosok, metrók), a járdán éppen tartózkodó személyek és nem utolsósorban a környező épületekben tartózkodók mind-mind előre eltervezett és jól időzített robbantásos cselekmények áldozatai lehetnek.

A robbanás emberre és épületre gyakorolt hatásai

  • Robbanási túlnyomás

 A robbanás során a hirtelen felforrósodó, kitáguló felszabaduló gázok az atmoszférikus nyomás (~ 101kPa) feletti nyomásfokozódást okoznak. A robbanás kompressziós szakaszában fellépő túlnyomás az emberi szervezetben a legkönnyebben a levegő tartalmú és annak változására érzékeny szervek sérülnek elsősorban, mint például a fül, a tüdő és a belek. 

Épületvédelmi szempontból egyaránt meg kell, hogy vizsgáljuk a túlnyomás impulzusát, valamint annak maximális értékét. Abban az esetben, ha a kompressziós szakasz hatásideje hosszabb, mint az épület T-lengésideje és az épületszerkezetet annak tűrésérték feletti behatás éri, akkor az épület deformálódik, rosszabb esetben pedig összedől.

  • Rezgések

 Különböző közegek eltérő módon és sebességgel továbbítják a rezgéseket. Az épületek szerkezetét a rezgések amplitúdója és azok sebessége egyaránt veszélyezteti. Minden épület és azok szerkezete egy kritikus frekvenciával – rezonancia frekvenciával- jellemezhető. A rezgés sebességének értéke, frekvenciája minél jobban megközelíti vagy eléri az épület rezonancia frekvenciáját, annál nagyobb a valószínűsége, hogy az károsodni fog.

  • Repeszhatás

 A robbanás során szinte elkerülhetetlen, hogy elsődleges és/vagy másodlagos repeszek képződjenek. Ez a terroristák által elkövetett robbantásos támadások túlnyomó többségére kifejezetten igaz, hiszen az elrettentés mellett minél több sérüléses vagy halálos eset elérése a céljuk. Az úgynevezett elsődleges (primary) repeszek a robbanó testből származó törmelékdarabok, a másodlagos (secondary) repeszek a robbanás körzetében elrepített tárgyak (üvegszilánkok, kövek, bútordarabok, fémdarabok és faforgácsok) csoportja. Az utóbbiak mérete és tömege a pár milliméterestől egészen a több méteres és kilogrammos, akár mázsás darabokig is terjedhet. Éles, hegyes, sokszor nagy mozgási sebességgel rendelkező repeszek (akár 1000–1500 m/s-ot is elérheti a sebesség) az emberi testen át is hatolhatnak. A hőhatás következtében megolvadó fémek vagy éghető anyagok a repeszhatás pusztító hatását tovább növelik.

 Robbanás során keletkező detonációs tűzgolyó, a robbanási lánghatás, valamint a robbanást követő tűzzel való érintkezés következtében külső felületi és belső szervi (légzés útján történő) égési sérülések keletkezhetnek. Robbanóanyag típustól függően a robbanás maghőmérséklete akár több ezer (1500–3000) Celsius-fokot is elérheti, amely már képes a környezetben található gyúlékony elemeket lángra lobbantani vagy éppenséggel megolvasztani. [1]

  • Hanghatás

 A robbanás folyamata a másodperc töredéke alatt ugyan lezajlik, de egy bizonyos hangnyomásszint felett a rövid „besugárzási idő” ellenére súlyos mértékű vagy maradandó károsodást is okozhat hallószervünkben. 80–90 dB-es hangnyomásszinttől a hosszabb ideig tartó zaj átmeneti, majd maradandó halláskárosodást okozhat. A 120 dB-es zaj már fizikai fájdalmat okoz, 140 dB-el felett pedig már garantált a maradandó halláskárosodás. [1]

  • Gyorsulás, lassulás

 A robbanás során a hirtelen táguló gázok miatt lökéshullám keletkezik, amely a detonáció – robbanás következtében a környezetében lévő tárgyakra gyorsító erővel hat. A testre ható gyorsító erő – amely akár több tízszerese is lehet a gravitációs erőnek. Zúzódások, törések, belső szervi sérülések akkor keletkeznek, amikor a mozgásban lévő test hirtelen lelassul vagy megáll, azaz valamilyen tereptárgynak nekicsapódik. [1]

 Robbanás során a robbanóanyagban vegyi átalakulás történik, így az élőlények számára mérgező gázok is kialakulnak. Ennek nagy jelentősége akkor van, ha a robbanás zárt térben történik, ahol megrekednek ezek az ártalmas gázok. Ilyen például a szén-monoxid, amely színtelen, szagtalan és már kis mennyiségben is ártalmas. [1] 

  • Porhatás

 Az építmény elemeinek összeomlásából, illetve azok környezetében található egyéb porszerű anyagokat a kialakuló légáramlatok felrepítik, majd ott szétterülve idővel leülepednek. Az eltérő frakciójú porok (thorkalális, respirábilis frakciók) légzőrendszerben való lerakódását a légutak átmérője valamint a porrészecskék mérete határozza meg. Ilyenkor az egyébként meghatározott „normális” (sok esetben nincs előírt minimális) egészségügyi határokat jóval meghaladó koncentráció érték, valamint a lassú leülepedési idő miatt, elsősorban a robbanást túlélő, törmelék alatt rekedt személyekre, valamint a mentésben résztvevő személyekre magas expozíciós értékek komoly egészségügyi károsodást okoznak. Várható az élettartam jelentős csökkenése, légzőszervi betegségek, szív- és érrendszeri megbetegedések kockázatának jelentős növekedése. Továbbá sokszor a károsodás hatása nem azonnal, hanem csak hónapok, évek múltán jelentkezik, például a daganatos vagy a rákos megbetegedések formájában. Ilyen káros hatású szervetlen anyag például az azbeszt. [1] 

Támadási módszerek, elvek és egyéb trükkök

Az egymással háborúban álló országok között érvényesül a hadviselés eszközeinek és módjának a szabályozása, mint például mérges és fojtó gázok, toxikus és bakteriológiai fegyverek, meglepő vagy másik nevén rögtönzött robbanóeszközök (röviden IED 2) alkalmazása, addig a terrorista módszerek között nem érvényesül semmilyen effajta megállapodás [2]. A témakör szempontjából fontos és kiemelkedő jelentőséggel az IED-k rendelkeznek.

Meglepő aknának, házi készítésű robbanótestnek nevezünk minden anyagot, eszközt vagy szerkezetet, amelyet azzal szándékkal terveztek, hogy sérülést, súlyosabb esetben halált lehessen vele okozni. Mindezt oly módon, hogy az ártatlannak tűnő tárgyat az „áldozat” megközelíti, megérinti, esetleg azzal a biztonságosnak tűnő tevékenység végzése közben az váratlanul működésbe lép.

IED-k elhelyezése szerint több kategóriába is sorolhatók, miszerint létezik:

  • telepített IED
  • járműre szerelt IED (VBIED)
  • emberre szerelt IED (PBIED)

Védelem a robbantás ellen
Járműbe rejtett rögtönzött robbanóeszköz (VBIED) 3, 2. kép

Működésbe hozataluk szerint megkülönböztetünk:

  • vezeték vezérelt IED (CWIED)
  • rádió jellel vezérelt IED (RCIED)
  • áldozat által működésbe hozott vagy érzékelővel ellátott IED (VOIED)
  • időzítő szerkezettel ellátott IED (TOIED)
  • öngyilkos merénylő által működésbe hozott robbanószerkezet (SIED)

Telepített IED csoportjába a merénylet helyszínén telepített – jól elrejtett vagy éppenséggel szem előtt lévő, de nem feltűnő – robbanóeszközök tartoznak. Ilyen például a katonai missziók során jól ismert úttest mellé vagy az elhullott állatok tetemébe rejtett pokolgépek. A hétköznapi életben az épületben elhelyezett úgynevezett robbanószerkezetek a HBIEDk (House-Borne Improvised Explosive Device) jelentenek veszélyt a bent tartózkodók testi épségére. Egy tömegtartózkodásra alkalmas épület, amely nem rendelkezik beléptető rendszerrel és őrséggel – vagy ha van is őrség, de nincsenek megfelelően kiképezve –, abban az esetben komoly kockázatnak vannak kitéve az épületben tartózkodók, valamint maga a létesítmény is és annak közvetlen környezete is.

Gyakori módszer a tűzriadó, bombariadó terven keresztül megvalósított robbantás is. Az épület kiürítése során a tömeg nagyobb csoportokba összpontosul a folyosókon, hallokban, vészkijáratoknál. Ezekre az útvonalakra telepített és felrobbantott eszköz hatása szinte többszöröse is lehet a szabadtérinek. A zárt tér falazatáról visszaverődő és szuperponálódó lökéshullámok könnyűszerrel végeznek az arrafelé haladókkal. Ha a telepített eszközt egyéb repeszhatást növelő módszerrel ötvözték, akkor az további sérüléseket fog okozni. Ha az épület elhagyása során nem történt robbanás, a kint összegyűlt és várakozó tömeget még mindig fenyegetheti veszély, mint például egy közelben parkoló járműbe rejtett bomba.

Védelem a robbantás ellen
Felrobbantott VBIED 4, 3. kép

 A katonai és polgári létesítmények és embertömegek ellen előszeretettel alkalmazzák a gépjárműre szerelt robbanóeszközöket. Veszélyessége a nagy mennyiségű robbanóanyag gyors és biztonságos szállításán alapul. Szállítás során az elsődleges szempont a célobjektum minél közelebb történő megközelítése. A merényletkor felhasznált robbanóanyag mennyisége a személygépkocsik esetén 200–300 kg között ingadozik, amíg a nagyobb tehergépjárművek eseten ez a tömeg elérheti akár az 5 tonnát is. A kellő robbanóanyaggal megrakott célobjektum közvetlen közelében leparkolt, vagy – szélsőséges esetekben, mely sajnos egyre gyakoribbnak bizonyul – az öngyilkos merénylők az épület mellett elhaladva, annak nekivezetve, belehajtva robbantják fel a járművet. Az utóbbi, az öngyilkos merénylők által alkalmazott módszereket, mint az SIEDet és SVBIED-et túlnyomóan a rendőrségi és a katonai célobjektumok ellen alkalmazzák, ahol a beléptetés szigorú személy- és járműellenőrzéshez van kötve.

A további nagyfokú veszélyüket a már jól ismert IED fogalmában is megismerhettük: külsőleg egy hétköznapi használati eszköz, amely valójában többet takar. Szabályosan közlekedő vagy parkoló jármű a hétköznapi ember számára nem kelt gyanút, mivel nem ismeri, nem tudja milyen veszélyforrást rejthet a közelében lévő közlekedési eszköz. A veszélyforrás ismerete önmagában még kevés a baj elkerüléséhez. Képzeljünk el egy városképet, ahol az utcán parkoló járművek sokasága, a hosszú oszlopokban egymás után érkező autók, buszok, motorok százai közlekednek. Vajon melyik jármű jelenthet potenciális veszélyt? 

Lehetséges célpontok

Melyek azok az épületek vagy helyszínek, amelyek robbantásos merényletnek lehetnek kitéve? Napjainkban a terrorizmus, annak módszerei és céljai olyan szélesre tárt határokat feszegetnek – és még most is folytonosan változik –, hogy nyugodtan kijelenthetjük nincs olyan polgári vagy katonai szektor, amelyre ne jelentene veszélyt.
Kormányzati létesítmények, létfontosságú rendszerek és létesítmények (korábbi nevén Kritikus Infrastruktúrák – KI), katonai és rendvédelmi elsődleges célpontoknak számítanak. Szintén magas kockázati tényezővel rendelkeznek a nagyobb bevásárlóközpontok, a stadionok, a forgalmas helyszínek, a tömegközlekedés eszközei, a nagyközönség számára nyitott helyek.

 

Épületvédelmi elvek és lehetőségek

Alapvetően az épületeket kor szerint két nagy csoportba sorolhatók:

  • régi építésű épületek
  • új építésű épületek

Az épületek kor szerinti csoportosításnak több jelentősége is van. A legelső például az, hogy régi építésű épület védelmének kiépítése során előfordulhat, hogy műemléket vagy műemlék jellegű épületet kell a robbanás hatásaitól megóvni. Ezeknél az épületeknél lehetőség szerint a legkevesebb épületszerkezeti módosítást célszerű végrehajtani, éppen ezért a hangsúly a járműforgalom elől történő elzáráson van.

Védelem a robbantás ellen
Régi építésű lakóépületek , 4. kép

A régi építésű épületekre jellemző a szomszédos épülettel egymásra építettség, a lakásokban a hatalmas belterek és a viszonylag kis üvegezett felületek kialakítása. Ezzel szemben az új építésű épületek tág periméterrel, hatalmas üvegfelülettel és dizájnos megjelenéssel rendelkeznek. A tervezésük során törekednek az épület közvetlen környezetének parkosítására, növényekkel és szökőkutakkal próbálják kiemelni a letűnt kor szürke árnyékából.
Szép, igényesen kialakított, természetességet sugárzó épületbe vagy annak környezetébe is szívesen mennek ez emberek. A nagy üvegezett felületeknek köszönhetően az épületben dolgozók egészségi állapota és munkamorálja is nagyságrendekkel javítható, hiszen egyfelől több természetes fény éri őket, másrészt az ablakon kinézve – ha rövid időre is – a gondoktól el tudnak szabadulni.

A nagy periméterek meghatározása – vagy az úgy nevezett biztonsági távolság – és kialakítása a védelem tervezése során az első lépések közé sorolható. A robbanás során kialakuló lökéshullám a távolság függvényében drasztikusan csökken. Ezért nagy biztonsági távolsággal rendelkező épület esetében, a kisebb kritériumoknak eleget tevő passzív védelmi eszköz is használhatóvá válik, ez pedig költségmegtakarítást jelent. A jogosulatlan belépésre és az épületben okozható károk szempontjából a VBIED-ek a legalkalmasabbak, így ezt követően ezek elleni védelem lehetőségeit tárgyalom.

Védelem a robbantás ellen
Járműakadályként alkalmazott virágtartó edények és passzív cölöpök 6, 5. kép

Határvonal kijelöléséhez és védelméhez megfelelően vastag törzsű fák, virágtartó edények, utcai bútorok, szökőkutak, az úttest és a védett teret elválasztó padka vagy a közlekedés irányítására és forgalom szabályozására alkalmazott aktív és passzív járműakadályok felhasználása egyaránt megfelelő. A városi zsúfoltság azonban a legtöbb esetben nem teszi lehetővé nagy biztonsági távolságok kialakításának lehetőségét. Sok esetben a nagy forgalmú utcák közvetlen közelében találhatók a kórházak, az oktatási intézmények, a nagyobb bevásárló központok és szórakozóhelyek. Ilyenkor áll fenn az a lehetőség, hogy a védendő épületekhez vezető utak forgalmát korlátozni kell a járművek számára.

Ilyen korlátozásnak minősül például:

  • az adott területre csak személygépkocsi hajthat be
  • 22:00 és 04:00 között a területre járművel behajtani tilos
  • adott utcába csak az ott dolgozók hajthatnak be

A forgalomban résztvevő járművek szűrése történhet mechanikusan, amikor a helyszínen lévő biztonsági őr hagyja jóvá a beléptetést vagy automatizálva, ebben az esetben elektronikus eszköz kártya leolvasásával, PIN-kód elfogadásával hagyja jóvá a területre való behajtást. [3]
Az utca részleges vagy akár teljes lezárása esetén az arrafelé haladók figyelmét figyelmeztető táblákkal fel kell hívni. A beléptetés jóváhagyásra várakozó járműveknek külön parkolási lehetőséget, a megtagadott járműveknek pedig a megforduláshoz helyet kell biztosítani.[5]

Védelem a robbantás ellen
Aktív járműakadályon felakadt jármű 7, 6. kép

Gyakori hibaként szokott előfordulni, hogy figyelmeztető táblák hiánya miatt az arra közlekedők az éppen aktiválódó útzárnak nekimennek vagy azon fennakadnak. Súlyos hibának minősül, amikor a jármű belépését elutasítják a beléptetési ponton, és csak azért nyitják fel előtte a sorompót, mert védett területen kívül nem tudna megfordulni.

Épületvédelmi eszközök meghatározása.[4]
Az épület szerkezeti megerősítése, a teherbíró képesség növelése nem elhanyagolható az olyan helyeken, ahol nincsen meg a kellő biztonsági távolság. A tartópilléreket, oszlopokat célszerű olyan formában kialakítani, amely a robbanás során kialakuló többletterhelésnek iránytól függetlenül képes ellenállni. Az épületszerkezetek megerősítésére többek között (az 1990-es évek vége felé megjelent) szálerősítésű polimereket alkalmaznak, amelyek rugalmassá teszik az amúgy merev tulajdonságú épületszerkezetet is.

A robbanás keltette rezgések az erre a célra kifejlesztett rezgéselnyelő rétegekkel (mint például a Line-X vagy a TabreShield) csökkenthetők, amely a legtöbb épületszerkezeti elemre felvihető, legyen az akár ideiglenes faház, beton építmény, nagyobb oszlop vagy tetőgerenda.

Védelem a robbantás ellen
Robbanásálló biztonsági üveg a helytelen rögzítés miatt leszakadhat 7. kép

Az épületnek további sérülékeny pontját a nagy üvegfelületek képezik. A berobbanó üvegek mintegy 30–35 százaléka az épületen belül marad, a másik 65–70 százaléka pedig utcára repül. A magasból leeső, nagy sebességgel kitörő üvegtörmelékek vagy a falból kiszakadó ablakkeret súlyos, rosszabbik esetben halálos sérülést is okozhat, ezért a biztonsági üvegek, biztonsági keretek alkalmazása és szakszerű beépítése szintén a védelem egyik alappillérének számít. Fontos védelmi stratégiának számít, ha az építményt nem is lehet teljes mértékben felkészíteni a robbantásos merényletek ellen (lásd 2001. szeptember 11-i Word Trade Center elleni támadás), arra mindenféleképpen törekedni kell, hogy a bent tartózkodók biztonságosan elhagyhassák az objektumot, annak összeomlása előtt. 

Összefoglalás

A terrorizmus módszereinek folyamatos bővülése az ellene való védekezés eszközeinek és védelmi intézkedéseinek fejlődését sürgeti. A célpontok között már nemcsak a katonai és rendvédelmi szervezetek szerepelnek, hanem a civil szféra is, amelynek védelme olykor lehetetlen feladatnak bizonyul. A civil szféra szerkezetileg nagyon eltér a katonai szférától, de az ott alkalmazott eszközök és intézkedések átültetése hatásosnak bizonyult. A cikkben ismertetésre kerültek a sűrűn lakott területekkel és forgalmas helyszínekkel kapcsolatos nehézségek, mint például a könnyű sebezhetőségük. Felvázoltam a gyakori robbantási módszereket és azok emberre és épületszerkezetre gyakorolt hatását. A felsorolt lehetséges védekezési stratégiák, eszközök és intézkedések megoldást adhatnak egy-egy civil szférában elkövetett robbantásos merénylet túlélésére.

Pető Richárd, Óbudai Egyetem Biztonságtudományi Doktori Iskola

TÁMOP-4.2.1.B-11/2/KMR-2011-0001 Kritikus infrastruktúra védelmi kutatások. „A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg.”

Felhasznált irodalom

[1] Pető Richárd (PhD aspiráns, Óbudai egyetem): Robbantásos merényletek elleni védekezés eszközei és lehetőségei tömegtartózkodású objektumokban. A Magyar Tudomány Ünnepe 2012, konferencia az Óbudai Egyetemen, biztonságtechnikai szekció; 2012. november 26.; CD-kiadvány: ISBN 978-615-5018-46-6
[2] Katonasuli Forrás: http://www.katonasuli.hu/cikk/81, Letöltés: 2013.03.17.
[3] Chapter 11 – Vehicle-borne threats and the principles of hostile vehicle mitigation
Forrás: http://www.cpni.gov.uk/documents/publications/2011/2011-11-27-blast százalék20effects százalék20on százalék20buildings százalék202nd százalék20ed_chapter százalék2011.pdf?epslanguage=en-gb, Letöltés: 2013. 03. 01
[4] Protecting Crowded Places: Design and Technical Issues, Forrás: http://www.homeoffice.gov.uk/publications/counter-terrorism/crowded-places/design-tech-issues?view=Binary, Letöltés: 2013. 03.
[5] Pro Barrier Engineering LLC, Forrás: http://www.probarrier.com/vehiclebarriers/VehicleBarriers.asp, Letöltés: 2013. 03. 17. 

English summary
Those institutions which analyze terrorism have shown that the most common targets are public buildings and properties for explosive events. Crowded streets, shopping centers and other buildings have high risk and vulnerability where large numbers of people stay or travel through in a short time may fall victim to one of the explosion acts.

The aim of the article is representing protecting possibilities against blast acts considered from point of view of security engineers. Modern designing strategies, else attractive and ergonomic requirements have been considering in article.

„The project was carried out with the assistance of the European Union, with the co-financing of the European Social Fund.”

Keywords: objects protection, explosion, designing strategies

Hivatkozások

1 Forrás: http://static5.origos.hu/i/1008/20100825budapestp10.jpg; Letöltés: 2013. 03. 16.

2 IED: Improvised Explosive Device

4 Forrás: http://www.smdc.army.mil/smdcphoto_gallery/eagle/Archived/Nov04/Vehicle százalék20IED.jpg; Letöltés: 2013. 03. 17.

3 Forrás: http://www.ironcamelarmy.com/?p=578; Letöltés: 2013. 03. 17.

5 Forrás: http://admin.lc.hu/pics/_nlak00113_1.jpg; Letöltés: 2013. 03. 17.

6 Forrás: http://www.stonewear.com/images/stonewear-barriers-1.jpg; Letöltés: 2013. 03. 17.

7 Forrás: http://www.danlockton.co.uk/research/images/bollards_cambridge_death.jpg; Letöltés: 2013. 03. 17.

8 Forrás: http://www.gsa.gov/graphics/pbs/Window_Vulnerability_ExplosiveTestingWindowSystems.pdf; Letöltés: 2012. 04. 21.

 

Kockázatértékelési módszerek a fizikai védelem területén (Forrás: risk.uclahealth.org)

Kockázatértékelési módszerek és lehetőségeik a fizikai védelem területén

Valamely létesítmény fizikai biztonsági rendszerének tervezését meg kell, hogy előzze kockázatértékelés, amely számba veszi, értékeli a valós és a várható kockázatokat.

A kockázatértékelés egy fajta tervezési alapfenyegetettséget dolgoz ki, amely a tervezési folyamat alapját képezi biztosítva, hogy a tervezési folyamat a biztonsági kockázatokra megfelelő válaszokat adjon. A kockázatértékelés területén széleskörű lehetőségek és módszerek vannak, amelyek közül a biztonságtechnikai tervezők számra kiválasztható az optimális megoldás a vállalat biztonsági stratégiájának, gazdasági céljainak megvalósításához legjobban illeszkedő fizikai védelmi rendszerek kidolgozásához.

Kockázatértékelés

A kockázatértékelés, mint fogalom ma már megszokott szakkifejezés több tudományos háttérrel rendelkező szakterületen a munkavédelemmel kapcsolatban napi szinten találkozhatunk vele, és a biztonsági szakma, azon belül a fizikai védelemmel foglalkozó kollégák sem nélkülözhetik.
A kockázatértékelés, annak igénye már régóta foglalkoztatja a szakembereket, különböző létesítmények tulajdonosait, befektetőit, mivel a bizonytalan pénzügyi, biztonsági környezet, hogy csak néhány szakterületet említsek, gyakorlatilag lehetetlenné teszi az üzleti folyamatok szervezését, egyáltalán az üzleti vállalkozások vezetését, valamint a számunkra közelebbről ismert terület a biztonsági kockázatok kezelhető szinten tartását.

Az igény megteremti a kínálatot, ez az örök igazság itt sem nélkülözhető. Annak érdekében, hogy a kockázatok kezelésével kapcsolatos igényeknek meg lehessen felelni az egyes gazdasági társaságok kockázatkezelési irányítási rendszert vezetnek be. A szabványosítás az igényeket követte, így létrehozták a szabványosítással foglalkozó szervezetek megalkották a felhasználható alapdokumentumokat, amelyek követése természetesen célszerű, bár alaphelyzetben nem kötelező.

A kockázatkezelés irányelveit, eszközeit és módszerei meghatározó szabványok:

  • ISO/IEC 31010:2009 – Kockázatértékelési módszerek
  • ISO/IEC 31000:2009 – Kockázat menedzsment
  • ISO/IEC Guide 73:2009 – Kockázat menedzsment fogalmai

Természetesen a kockázatértékelés, mint környezet szakkifejezései pontos ismerete nem elkerülhető, tudnunk kell, mikor miről beszélünk főként azért, mert a kockázatok értékelése sok-sok tudományos területen megtalálhatók, de az alapkifejezések egyaránt szerepelnek valamennyi tudományterület munkájában. Természetesen sok szakkifejezéssel kapcsolatban lehetne magyarázatot adni, de azt gondolom a három legfontosabb kifejezés tekintetében érdemes néhány szót elmondani.

Az egyes szavak közötti különbség nem elhanyagolható, csak jól értve lesz értelmezhető valamennyi kockázatértékeléssel foglalkozó szabvány, munkaanyag.
E kifejezések:

  • kockázat
  • bizonytalanság
  • veszély (hazard)
  • kár (saját meghatározás)
  • másodlagos kár (saját meghatározás)

 

Kockázat
Olyan hatás, amely a normális működéstől eltér (negatív és / vagy pozitív irányban)
Kockázatról akkor beszélünk, ha a bekövetkezés bizonytalan. A kockázati szintek az arra adott válaszintézkedésekben jelennek meg.
Érdekes felvetés, hogy a kockázat maga viszonylagos is lehet a megfigyelő szemszögéből. Ennek bemutatására egy kitalált történet:
Egy postaládában csörgőkígyót helyezünk el, majd megkérdezzük a tulajdonost:
Van biztonsági kockázata annak, ha kiveszi a küldeményeit a postaládából?
Természetesen „nincs” lenne a válasz, mivel csak mi tudjuk, hogy ott egy halálos mérgű kígyó található. 1

Megjegyzés: Nem elhanyagolható, ha a bekövetkezés, vagy az elmaradás biztos, akkor már NEM kockázatról beszélünk, mert a pontosan lehet tudni milyen esemény fog következni, azaz fel tudok rá készülni, különböző rezsimintézkedésekkel gyakorlatilag kizárhatóakká válnak a káros hatások.

Veszélyhelyzet (HAZARD)
A vészhelyzet olyan állapot, amely során az adott gazdasági társaság, létesítmény üzletmenet folytonossága csak korlátozott módon vagy egyáltalán nem biztosítható. Ilyen esetben a gazdasági társaság valamennyi szakterülete számára sok-sok előre kidolgozott, szakmai feladatot kell végrehajtani a vészhelyzet által kiváltott, esetlegesen okozott károk minimalizálása, korlátozásának érdekében. Természetesen a vészhelyzet mást jelent a kormányzati adminisztráció, és természetéből adódóan általában mást adott gazdasági társaság számára. Adott létesítmény tekintetében számunkra a feladat általában nem országos jellegű, „csupán” az adott gazdasági társaság üzletmenet folytonosságára van, illetve lehet katasztrofális hatással.
A fizikai védelemmel foglalkozó szakember számára természetesen pontosan meghatározott feladatokat kell végrehajtani. Nem részletezve, csak megemlítem, hogy az adott létesítmény Objektum védelmi tervében vészhelyzeti forgatókönyv, illetve krízishelyzet kezelésre vonatkozó szabályok, szabálymódosításoknak meg kell lennie.

Megjegyzés: más módon üzemeltethetők a beléptető rendszerek normál, és vészhelyzeti környezetben. A részletes szabályokat valamennyi létesítmény számár ki kell dolgozni, azt esetenként gyakorolni.

Bizonytalanság
A bizonytalanság, amelynek a hatása negatív számunkra kockázatként jelenik meg, az alábbi táblázat jól összegzi a valós jelentést.

hatás / bizonytalanság

biztos

bizonytalan

pozitív

előny

esély

negatív

hátrány

kockázat

Bizonytalanság értelmezése, 1. ábra 2

Kár
Minden olyan hátrány, amely valakit valamely károsító esemény folytán, személyében vagy vagyonában ér. A fizikai védelem tekintetében minden olyan esemény, amely bekövetkeztekor a védelmi rendszert üzemeltető gazdasági társaság számára, annak üzletmenet-folytonosságára, stratégiai céljai megvalósítására hátrány jelent. 3

Másodlagos kár
Minden olyan hátrány, amely valamely biztonsági kockázatot jelentő esemény esetleges bekövetkeztekor a védelmi rendszert üzemeltető gazdasági társaság számára, annak üzletmenet-folytonosságára hátrány jelent – stratégiai céljai megvalósítására jól tervezett, a biztonsági kockázatok kezelését lehetővé tevő és működtetett – fizikai védelmi rendszert üzemeltető biztonsági személyzet tevékenysége következtében következik be. 4

Kísérlet

A fogalom jobb értehetősége érdekében beszámolok egy, az évezred első évében végzett kísérletről, amelyet élő játékokkal működő valódi játékkaszinó videomegfigyelő szobája üzemeltetése során végeztünk.

Az anyavállalat (nemzetközi nagyvállalat) gazdasági érdekei támogatására a nem kis költségekkel járó videomegfigyelő szoba (surveillance room) operátorainak (megfigyelést végző, speciális képzettségű személyek) számát határoztuk meg. A nemzetközi gyakorlatról természetesen volt információnk, de magunk számára szerettük volna meghatározni a minimálisan szükséges létszámot. Az eredmények a nemzetközi gyakorlatot igazolta az alábbiak szerint:

  • egy operátor összesen 3 játékasztalon történő eseményt képes megfigyelni
  • hibátlan eredményeket adó megfigyelési időtartam nem haladta meg 45 percet
  • amennyiben a monitorokon látható események gyorsan változtak (amerikai rulett játékasztalon nagyszámú – 10 fő feletti – játékossal) a koncentrációs képesség rohamosan romlott, a felügyeletre szánt másik két játékasztalon történő események követése drasztikusan csökkent (másodlagos kár)
  • unalmas, koncentrációt nem igénylő megfigyelés esetén az operátorok hibázása gyakoribbá vált (másodlagos kár)

 

Hasonló eredményt adott a parkoló folyamatos megfigyelése, ahol 40–45 perc folyamatos megfigyelést követően néhány operátor nem vette észre, ha egy autót feltörtek és elloptak.

A felmerült koncentrációs képességet próbára tevő probléma megoldására természetesen van lehetőség. Az első esetben az operátorok számnak növelése, a pihenőidők pontos betartása, amíg a második esetben videó képelemző program alkalmazása, amely a képtartalom változásra riasztó jelzést ad, az operátor figyelmét az eseményre összpontosítva. Ellenkező esetben a gazdasági társaság számára másodlagos káresemény következhet be.

A kockázatelemzés folyamata

A kockázatkezelés szakszerű, arányos megtervezése, végrehajtása érdekében a kockázatelemzés valamennyi elemét gondosan kell elvégezni, hogy annak eredménye képpen a biztonsági kockázatokat kezelhető szinten tudjuk tartani. Különösebb magyarázat nélkül a kockázatelemzés folyamatában elvégzendő feladatokat az alábbiak:

  • a kockázatokat okozó események felmérése (azonosítás)
  • a következmények elemzése
  • a bekövetkezés valószínűségének elemzése és a lehetőségek felmérésre
  • az előzetes eredmények vizsgálata
  • a bizonytalanságok és a társaság számára meghatározó események elemzése
  • a kockázatok értékelése
  • a létesítmény alaptevékenységéből adódó kockázatok rendszerbe illesztése

A biztonsági kockázatokat alapvetően befolyásoló tényezők

  • A lakosság információja a létesítményben folyó tevékenységről

Ha a létesítmény környezetében élő lakosság nem rendelkezik pontos információkkal, hogy a „falakon belül” mi történik, a csábítás alacsony, bár a kíváncsiság sem elhanyagolható biztonsági kockázatokat rejthet.

  • A környezet bűnügyi fertőzöttsége

A bűnügyi fertőzöttség, főként a létesítményt érintő területen (bezárt erőmű: ezer, meg ezer tonna vas; őrzött hidrogén-tartályok stb.), alapvetően meghatározza a biztonsági kockázatokat, ezzel a rezsimintézkedések, fizikai védelem kialakításának módjait.

  • Az ügyfelek erőszakos magatartása (konfrontáció)

Az ügyfelek erőszakos magatartása alapvetően olyan környezetben képzelhető el, ahol reklamáló ügyfelek jelenhetnek meg, illetve az egyes belépő személyek fokozott ruházatátvizsgáláson (kézi fém detektor) esnek át. Az intim zóna megsértése váratlan reakciókat válthatnak ki egyéként normál módon viselkedő emberekből. (Repülőtereken erre a biztonsági kockázatra a kezelő személyzet külön oktatásban részesül.)

  • Lakosság, tiltakozók megjelenése, azok esetleges erőszakossága (tüntetők)

A lakossági, esetenként egyes szervezetek (Green Peace) várható tiltakozásának kockázatát már a létesítmény tervezésekor be kell vonni a biztonsági kockázatok rendszerébe, mint azonosított kockázatot. A kockázatértékelés és kezelés folyamatában megfelelő válaszokat kell kidolgozni.

  • Terrorizmus

A terrorizmusra adandó válaszok nem egyszerű feladatot jelentenek. Szerencsére Magyarországon a valós biztonsági kockázatok ezen a területen nem kiemelkedők, de bizonyos létesítmények esetén az alapfenyegetettség részének kell tekinteni, arra megfelelő kockázatkezelési módokat kell kidolgozni. Például: Paksi Atomerőmű, fegyverraktárak, esetleg robbanóanyag-raktárak stb.

  • A létesítményben több vállalkozás is működik

Tipikusan irodaházi környezetben beszélhetünk erről a biztonsági kockázatokat növelő környezetről. Egymástól független társaságok esetében a fizikai védelmi rendszerek egyenlően szilárd üzemeltetése nagy kihívás az épület kezelői, üzemeltetői részére.

 

A fizikai védelem területén jól használható kockázatértékelési módszerek

A kockázatértékelés módszerei rendkívül széles körben jelennek meg a különböző tudományterületeken. Számunkra, a fizikai védelem terültén tevékenykedő szakemberek számára jól használható módszer is több létezik, a szabványból (ISO/IEC 31010:2009 – Kockázatértékelési módszerek) kiválasztható az adott létesítmény, vállalati tevékenység, illetve a biztonsági szervezet számára legmegfelelőbb megoldás.

Gyakorlati tapasztalataim szerint a kvalitatív és kvantitatív módszerek egyaránt használhatók.

  • Nagy, komplex rendszerek esetében, amelyekben az egyes biztonsági kockázatok akár régiós hatással is lehetek, talán a kvalitatív megoldások kézenfekvőbbek és használhatóbbak,
  • amíg egyedi feladat esetén, kisebb rendszerbővítések során akár a kvantitatív megoldás is jó, és gyors eredményhez vezet.

Az értékelési szempontoknál alapvető feladat az egyes biztonsági kockázatok megfelelően súlyozott értékének meghatározása.

Néhány önkényesen kiválasztott módszer a fizikai védelemi rendszerek tervezése, üzemeltetése területén

Ötletbörze (Brainstorming)
Meglehetősen közkeletű megoldás a gazdasági élet valamennyi területén, amikor az egyes szakterület munkatársai, szakértői egy közös munkamegbeszélés során megpróbálnak együttesen támogatott megoldásokat kigondolni.

Előnyök

  • több szem többet lát elv
  • bevonhatóak a cégtulajdonosok
  • gyors és gyorsan lehet felkészülni rá

Korlátok

  • a résztvevők ismerethiánya
  • szervezetlenség látszata miatt nem hatékony, nehéz a kockázatok pontos azonosítása
  • résztvevők készségei jelentősen befolyásolják az eredményt

 

Eseményfa-elemzés (Event Tree Analysis – ETA)
Eseményfa-elemzés módszerének választásakor a már azonosított biztonsági kockázatok bekövetkezte esetén valamennyi következő eseményt tételesen át kell gondolni, az egyes részesemények bekövetkeztének valószínűségének meghatározásával. A végeredmény az adott biztonsági kockázatot jelentő esemény bekövetkeztének a valószínűségét adja.

Előnyök

  • megmutatja a várható eseményeket
  • számol az események közötti összefüggésekkel (dependenciákkal), dominóhatással
  • egymástól függetlenül több eseményen keresztül is követhető
  • grafikusan mutatja az események szekvenciáját

Korlátok

  • az indító események meghatározása nem egyszerű
  • egy rendszer hibás/jó működésben a késleltetések nem követhetők
  • optimista módon is követhetők a rendszerállapotok

 

 Példa eseményfa-elemzésre robbanás esetében, 2. ábra 5

Okok és következmények elemzése (Cause-consequence analysis)
A módszer alkalmazása esetén a már korábban azonosított biztonsági kockázatot jelentő esemény bekövetkezésnek az okait kell meghatározni, majd a következmények bekövetkeztésnek valószínűségét lehet meghatározni. A bekövetkezési okok megszüntetése a biztonsági kockázatokat is radikálisan csökkenti vagy megszünteti. (Például: megszüntetni a rézkábelek helyszíni raktározását…)

Előnyök

  • átfogó képet ad az elemezett rendszerről
  • számol az események közötti összefüggésekkel (dependenciákkal), dominóhatással
  • egymástól több eseményen keresztül is követhető
  • grafikusan mutatja az események szekvenciáját

Korlátok

  • nem egyszerű az indító események meghatározása
  • a rendszer hibás/jó működésben a késleltetések nem követhetők
  • optimista módon is követhetők a rendszerállapotok

Kockázatértékelési módszerek a fizikai védelem területén

Okok és következmények elemzése folyamata, 3. ábra 6

Az ábrából jól követhető, hogy egyes módszerek összekapcsolhatók. Eseményfa-elemzés, hibafa-elemzés eredményeinek az egyes várhatóan bekövetkező eseményei tovább elemezhetők az összefüggések (dependenciák), dominóhatás megismerése, azok biztonsági kockázatai értékeléséhez.

 

Üzleti folyamatokra történő hatások elemzése (Business Impact Analysis)
Ebben az esetben azokat a biztonsági kockázatokat jelentő eseményeket kell összegyűjteni, amelyek a gazdasági társaság üzleti folyamataira valamilyen káros hatással lehetnek.

Előnyök

  • biztonsági kockázat mellett is képes a társaság tevékenykedni
  • kockázatok mellett lehetőség a tevékenység újra strukturálására

Korlátok

  • résztvevők ismerethiánya miatti rossz eredmény
  • résztvevők aktivitása rontja a hatékonyságot
  • túlzottan optimista álláspont is megjelenhet

 

Forgatókönyv-elemzés (Scenario Analysis)
A forgatókönyv-elemzés, mint kockázatelemzési módszer kiválasztása esetén azokat a lehetséges – a gazdasági társaság életében meghatározó – körülményeket kell összegyűjteni, majd a felmerülő biztonsági kockázatokat azonosítani, amelyek felmerülhetnek az egyes események együttes bekövetkezése során.

Előnyök

  • az elmúlt évek valós eseményeit veszi figyelembe

Korlátok

  • átfogó, részletes ismerete az elmúlt éves üzleti eseményeinek
  • nem reális eredményértékelés
  • sok, pontos, ellenőrzött adat szükséges

 

Kockázatértékelési mátrix (Risk assesment matrix)
Az elmúlt több tíz éves szakmai gyakorlatom, tapasztalataim szerint ez a módszer igen jól alkalmazható mind a fizikai védelmi rendszerek tervezése (az alapfenyegetettség meghatározásához), mind az üzemeltetés során történő változások nyomon követésére, mind a biztonsági auditok elvégzésére.
A kockázatértékelési mátrix az egyik legjobban használható a fizikai védelmi rendszerek területén. A feladat természetesen ebben az esetben az, hogy azonosítani kell a biztonsági kockázatokat, majd az esemény bekövetkeztének valószínűsége, valamint annak kárértéke alapján a mátrixba besoroljuk. A kockázatelemzést követően az értékelés már könnyen megadható. (behatás × valószínűség = kockázati érték).
Ezzel a módszerrel nem számolunk közvetlen vagyoni károkat hanem, hogy az adott gazdasági társaságra milyen hatással lehet (százalékban kifejezve) az esetlegesen bekövetkező biztonsági kockázattal bíró esemény. Természetesen ezek a hatások számszerűsíthetők is 7, de a megértéshez, használathoz erre nincs szükség, ráadásul a mátrix ilyen módon általánossá tehető.
További meggondolást érdemel, hogy adott gazdasági társaság régiós beágyazottsága, esetlegesen speciális tevékenysége következtében nem lesz arányos a kiszámított kockázati érték. Annak érdekében, hogy holding környezetben működő vállalat esetében is arányos lehessen a kockázatértékelési mátrixból kapott kockázati érték, célszerű „k” arányosító tényező bevezetése, amely megmutatná az adott létesítmény vagy gazdasági társaság tevékenysége, beágyazottsága (alkalmazotti és beszállítói létszám stb.) régiós hatását. Az alábbiakban k = 1 és k = 5 esetén megadtam a kockázatértékelési mátrix kvantálását.
Az arányossági tényező a két „véglet” esetében történő számításnál: jól látható a kvantált értékekből, hogy a legnagyobb kockázatot jelentő esetben, amennyiben k = 1 a maximális kockázati érték 25, amíg a másik, amikor k = 5 esetben, 125.
Ezen arányosító tényező bevezetésével több létesítményt üzemeltető, több tagvállalattal rendelkező nagyvállalat esetében a kockázati szintek arányosítottá válnak, azaz a biztonsági kockázatok mértéke egy-egyértelműen meghatározhatók.

A „k” arányosító tényező meghatározása 8

k

Meghatározás

1

A társaság üzletmenet-folytonosságának sérülése esetén a vállalkozás tevékenysége akadozik, a tevékenység megszűnése legfeljebb néhány száz főt érint. Nem igényel semmilyen helyi és kormányzati adminisztrációs beavatkozást (például: irodaház).

2

A társaság üzletmenet folytonosságának sérülése esetén a vállalkozás tevékenysége akadozik, tevékenység megszűnése legfeljebb néhány száz főt érint, de hatása a környező lakosság számára nehézséget okozhat. Helyi adminisztráció beavatkozására szükség lehet (például: lokális vízszolgáltató).

3

A társaság üzletmenet-folytonosságának sérülése esetén a vállalkozás tevékenysége akadozik, tevékenység megszűnése legfeljebb néhány ezer főt érint, hatása a környező lakosság számára nehézséget okozhat. A helyi államigazgatás, kormányzati adminisztráció beavatkozása szükséges lehet (például: tartalék villamos erőművek).

4

A társaság üzletmenet folytonosságának sérülése esetén a vállalkozás tevékenysége akadozik, tevékenység megszűnése legfeljebb néhány ezer főt érint, hatása a régió lakossága számára nehézséget okozhat. A kormányzati adminisztráció beavatkozása nélkül nehezen oldható meg (például: városi vízszolgáltató).

5

A régiós beágyazottság kiemelkedő, sok ezres létszámú a munkavállalói kör, a tevékenység megszűnése országos vagy még nagyobb hatású. Kormányzati adminisztráció számára nehézséget okoz (például: régiós vízszolgáltatók, Paksi Atomerőmű).

Kockázatértékelési mátrix (k = 1 esetén) 9

Kockázatértékelési módszerek a fizikai védelem területén

 

Kockázatértékelési mátrix (k = 5 esetén)

Kockázatértékelési módszerek a fizikai védelem területén

A kockázatértékelési mátrix értelmezése 10

Kockázatértékelési módszerek a fizikai védelem területén

Kockázatértékelési módszer számítással lépései
  • kockázatértékelésbe bevont létesítmény (gazdasági társaság) besorolása (k = 1; 2; 3; 4;)
  • kockázatértékelési mátrix fölépítése
  • a „Következmények hatása” szorzókat módosítjuk a meghatározott arányossági tényezővel (k)
  • a mátrix feltöltése a számított értékekkel

 

Hivatkozások
1 Átvéve: Stanley Kaplan and B. John Garrick: On The Quantitative Definition of Risk; Risk Analysis, Vol. I , No. I, 1981

2 Átvéve: Kockázatelemzés előadás Korondi Endre (mestertanár)

3 A szerző saját használatára kiegészített definíciója.

4 A szerző saját használatára megfogalmazott definíciója.

5 Átvéve: Dr. Balogh Albert: Kockázatmenedzsment és kockázatértékelés

6 Átvéve: ISO/IEC 31010:2009 szabvány – Kockázatértékelési módszerek

7 Az egyes minősítési szintek esetén a MIBIK (Magyar Informatikai Biztonság Irányítási Kretrendszer) 25/1. kötet által megjelölt konkrét károsztályozás teljes egészében elfogadhatók a fizikai védelem tekintetében is.

8 A szerző saját meghatározása

9 Átvéve: On the quantitative of risk – Stanley Kaplan and B. John Garrick

10 Átvéve: On the quantitative of risk – Stanley Kaplan and B. John Garrick

Horváth Tamás, PhD aspiráns, MVM Magyar Villamos Művek Zrt.

Dr. Kovács Tibor, egyetemi docens, PhD/CSc), Óbudai Egyetem Bánki Donát Gépész- és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar

Irodalomjegyzék

  • ISO/IEC Guide 73:2009 – Kockázat menedzsment
  • ISO/IEC 31010:2009 – Kockázatértékelési módszerek
  • Kockázatelemzés előadás Korondi Endre mestertanár BGK GBI
  • Kockázatmenedzsment és kockázatértékelés – Dr. Balogh Albert (Magyar Minőség Társaság)
  • Risk qualification and risk management in renewable energy projects – Altran GmbH & CO – Konstantin Graf (letöltve: 2013. 04. 04.)
  • On the quantitative of risk – Stanley Kaplan and B. John Garrick
  • Közigazgatási Informatikai Bizottság 25. számú ajánlása (2008. június)

 

English summary

Risk assessment methods and their application possibilities at physical protection

Physical security system design should be prevented by risk assessment which takes into account and evaluate real and expected security risks. It is the best if a design basic threat could be created which is to be a sophisticated base of the security design process for professionals for working out appropriate responses to risks. In the area of risk assessment there is a wide range of opportunities and methods for designers to select the optimal solution which meets the best practice for realizing the enterprise’s security strategy and business goals.
Keywords: risk assessment, risk assessment methods, physical security, design basic threat, security strategy

 

 

Ballisztikai védőanyag lövedékállósága pénzszállító járművekben

Ballisztikai védőanyag lövedékállósága pénzszállító járművekben

Ballisztikai védőanyag lövedékállóságának – védőképességének – meghatározása pénzszállító (CIT) járművekben az Európai Parlament és a Tanács 1214/2011/EU rendelete alapján.

A döntés megszületett, ezzel a pénzszállítók munkájának biztonsági szintje emelkedett, életbelépett az „Európai Parlament és a Tanács 1214/2011/EU (2011. november 16.) az euró készpénz euróövezethez tartozó tagállamok közötti, határon átnyúló, üzletszerű közúti szállításáról” című rendelete. A rendelet V. fejezete szerint a szállítást végző jármű vezetőfülkéje olyan páncélzattal rendelkezzen, amely: „(…) ellenáll a 7,62 mm × 39 mm kaliberű, Kalasnyikov típusú fegyverek lövedékének, a vasmaggal és (lemezelt) acélköpennyel rendelkező, 7,97 gramm (+/– 0,1 gramm) tömegű lövedéknek, legalább 700 méter/másodperces sebességnek, a 10 méteres (+/– 0,5 méter) lőtávolságnak.”

VW Transporter tehergépkocsi láblemez páncélozása építés közben (Frank György felvétele)

A páncélozás előírásával a rendelet emelte az euróbankjegyek határon átnyúló, közúti szállítását végzők munkájának biztonsági szintjét, amely a védettségi szint és a kockázati szint hányadosa. A páncélozás előírásával a tevékenység maradék kockázat értéke csökken, de természetesen a nulla értéket soha nem érheti el.
Továbbá arendelet emeltea bankjegyek határon átnyúló, közúti szállítását végzők munkájának biztonsági szintjét, mivel meghatározta, hogy a jármű azon részének, ahol a pénzszállító biztonsági személyzet tartózkodik, megfelelően kell ellenállnia legalább az V. mellékletben szereplő fegyverek lövedékének. Szükséges megemlíteni, hogy a védettséget biztosító páncélzat kifejezésen nem biztos, hogy csak a ballisztikai acélt kell érteni, hanem esetleg más anyagok, mint például acél, alumínium, Kevlar, Twaron, Dyneema stb társításával létrehozott kompozitok, merev (Hard Ballistics) vagy/és textil (Soft Ballistics) szerkezetekkel.

Értékelve a lövedékállóság – védőképesség – meghatározásának fontosságát, írásunkban kívánjuk felhívni a témával foglalkozó szakemberek figyelmét, a ballisztikai vizsgálatok részleteire. Továbbá arra, hogy a magyar nemzeti szabványtól eltérő, különböző megoldás alkalmazása esetén a munkáltató köteles – vitás esetben – annak bizonyítására, hogy az általa alkalmazott megoldás munkavédelmi szempontból legalább egyenértékű a vonatkozó szabványban foglalt követelménnyel, megoldással.

  • A minimális védelmi fokozat vizsgáló lövedéke

A 7,62 × 39 mm-es kaliberű 43 M töltény PSZ jelű 7,90 gr lövedék tömegű, teljes köpenyes, ólominges,acél magvas (PSZ), csónaktestű (BT), hegyes orrú lövedék kezdősebessége (V0) 715 m/s és 2020 Joule torkolati energiájú, 415 mm csőhossz esetében.

Ballisztikai védőanyag lövedékállósága pénzszállító járművekben
7.62 × 39 mm-es kaliberű 43 M töltény PSZ lövedéke: 1a lövedék köpeny; 1b óloming vagy ólommag; 1c acélmag

  • A minimális védelmi fokozat vizsgáló fegyvere

A vizsgáló fegyver lehet kézi lőfegyver vagy mérőcső, amelynek töltényűr kialakítása megfelel a vizsgálólövedéknek. 7,62 × 39 mm 43 M jelű gépkarabély töltényt tüzelnek az AMD-65, az AKM-63M, az AMM, az AMMSz és az AMP gépkarabélyok.

Ballisztikai védőanyag lövedékállósága pénzszállító járművekben
Jaspar állványon rögzített ballisztikai mérőcső, mérési helyzetben (Frank György felvétele)

  • Példa a vizsgálati minta lövedékállóságának dokumentálására

Vizsgáló fegyver:     Colt „Police Python” 357 magnum
Csőhossz: 6”
Lőszer-azonosító: 357 Magnum Remington SWC
Vizsgálati távolság: 3 m
Találati geometria:   100 mm sugarú körön belül
V3m 400,94 m/sec (5 lövés átlaga, szórás 11,35, minimum 387,44 m/sec, maximum 418 m/sec, szórásterjedelem 30,56)
Lövésszám: 3 (3 csőmelegítő lövés után)

A lövedékek sebességének mérésére különböző módszereket és műszereket fejlesztettek ki. Ebben a körben leginkább olyanokat alkalmaznak, ahol két optikai fénykapu érzékeli a lövedéket úgy, hogy az első kapu adja az indítójelet, majd a második megállítja az időmérőt. A mérés pontossága az idő, az út és a vezérlés (triggerelés) pontosságából tevődik össze. Az időmérő számítógéppel van összekötve. A program tartalmazza a lövésszámot, az egyes sebességértékeket, az átlagot, a sebességváltozást a legkisebb és a legnagyobb egyedi értékek alapján, továbbá azt, hogy azok hányadik lövések voltak és a szórást.

Ballisztikai védőanyag lövedékállósága pénzszállító járművekben
Colt „Police Python” .357 magnum (Frank György felvétele)

 

Minta lőirányból: 0,5 mm alumínium lemez + 20 réteg Kevlar K-49 T-965 215 dtex + 1,3 mm pc lemez
Minta rétegei: nem szorosan vannak elhelyezve
Minta tömege: 1169 gr
Minta mérete: 250 × 250 mm
Minta rögzítése: csőtorkolattól 3 méterre felállított 200 × 200 mm nyílással ellátott kazánlemezhez, 6 darab csavarral rögzítve
Kondicionálás: száraz
Vizsgálati hőmérséklet: 21,4 °C
Légnyomás: 1012,7 hPa
Relatív légnedvesség: 64,1 %
Pc lemez vegyi összetétele:

C = 0,35–0,39 %
Mn = 1,27–1,28 %
Si = 0,008–0,009 %
S = 0,008–0,009 %
P = 0,019–0,020 %
Ni = 0,89 %
Cr = 0,09 %

Mechanikai tulajdonságok: ReH = 431 MPa

Rm = 564 MPa
A80 = 16,9 %
IE = 9,2–9,7 mm

Megfelelőség:  a minta megfelel, ha a szabályos találatok hatására a pc-lemezen sem átszakadás, sem áthatolás nem keletkezik, a petróleum próbán a petróleumot nem engedi át

Ballisztikai védőanyag lövedékállósága pénzszállító járművekben

Ballisztikai védőanyag lövedékállósága pénzszállító járművekben

Lövedékek becsapódásainak hatására a mintán létrejött alakváltozások átszakadás, áthatolás nélkül (Frank György felvétele)

 Összefoglalás

A Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Kamara (SzVMSzK) Szakmai Kollégiuma, figyelemmel az euró készpénz euróövezethez tartozó tagállamok közötti, határon átnyúló, üzletszerű közúti szállításáról megjelent rendeletre, különös tekintettel az V. mellékletben írtakra, konzultációt és/vagy konferencia rendezését kezdeményezi, ahol a témával foglalkozó szakemberek áttekintenék a páncélozott pénzszállító (CIT) járműveknél alkalmazott ballisztikai védőanyagok lövedékállóságának (védőképességének) meghatározásának fontos részleteit.
Az SzVMSzK Szakmai Kollégiumaa konzultáció és/vagy a konferencia további céljának tekinti, hogy a pénzszállító cégek a védelemigényüket, a védelmi terveiket azért vizsgálják fölül, hogy a magyar nemzeti szabványtól eltérő, különböző megoldás alkalmazása esetén a munkáltató köteles – vitás esetben – annak bizonyítására, hogy az általa alkalmazott megoldás munkavédelmi szempontból legalább egyenértékű a vonatkozó szabványban foglalt követelménnyel, megoldással.

 

Az SzVMSzK Szakmai Kollégiuma kéri mindazokat, akik részt kívánnak venni a munkában, szíveskedjenek szándékukat az SzVMSzK titkárságán jelezni.

E-mail: titkarsag@szvmszk.hu

Kapcsolódó írásaink

 

Eur. Ing. Frank György címzetes docens, SzVMSzK mérnök szakértő (B5, B6), Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara Szakmai Kollégium elnöke

Felhasznált irodalom

Az Európai Parlament és a Tanács 1214/2011/EU rendelete (2011. november 16.) az euró készpénz euróövezethez tartozó tagállamok közötti, határon átnyúló, üzletszerű közúti szállításáról, Európai Unió Hivatalos Lapja 2011. 11. 29 HU L316/18
Frank György: Vizsgálati értesítő a kísérleti panelek védőképességéről. Autókut/Magyar Posta Járműtelep 89.058. Budapest.
Frank György Eur. Ing.: Páncélozott pénz- és értékszállító biztonsági gépkocsik. Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem. Páncélos, Gépjármű és Közlekedési Tanszék. Egyetemi jegyzet. 2000. Budapest.
Magyar Szabványügyi Testület: MSZ 20300:2002 Páncélozott pénz-és értékszállító biztonsági gépjárművek. Követelmények, gyártás, javítás, üzemeltetés és ellenőrzés. 2002. Budapest.
A Magyar Nemzeti Bank 4/2002.(MK 30.) MNB közleménye a Magyar Nemzeti Bank szolgálati titokköri jegyzékéről. Magyar Közlöny 2002/30. szám 1895.oldal
1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről. 11. §.

Bankjegyek festése a pénzszállításban

Bankjegyek festése a pénzszállításban

Bankjegyek védelme közúti szállítás közben színes füstöt fejlesztő patron alkalmazásával.

Már a ZH 1/209 német előírás 1998. évi kiadásában (4.2.2 pont) is javasol rakodótérbe beépíteni kellő hatékonyságú, színes füstfejlesztő egységet, amelynek a rakodótérbe megkísérelt illetéktelen behatolás esetén kell működésbe lépnie. Hasonlóan a német előíráshoz az MSZ 20300:2002 „Páncélozott pénz-és értékszállító gépjárművek. Követelmények, gyártás, javítás, üzemeltetés és ellenőrzés” című szabvány is javasol pirotechnikai termék alkalmazását (lásd: 1.13 és a 2.7.3 pontokat) a szállított bankjegyek védelmére.

Az „Európai Parlament és a Tanács 1214/2011/EU (2011. november 16.) az euró készpénz euróövezethez tartozó tagállamok közötti, határon átnyúló, üzletszerű közúti szállításáról” című rendelete továbblépett, és intelligens bankjegy-érvénytelenítő rendszerrel felszerelt pénzszállító járművel történő bankjegyszállítást ír elő. Továbbá azt is meghatározza, hogy a járművön és a bankjegytárolón jól látható jelzés utaljon arra, hogy intelligens bankjegy-érvénytelenítő rendszerrel rendelkeznek.

Az intelligens bankjegy-érvénytelenítő rendszerrel felszerelt pénzszállító járművek piktogramja

A jelenleg leggyakrabban használt érvénytelenítési folyamatok pirotechnikával, festékkel valamint a kettő kombinációjával fejtik ki hatásukat. Követelmény, hogy ezek a módszerek a védett bankjegyek véglegesen érvénytelenítsék, mégpedig úgy, hogy a bankjegyek birtokosai számára az érvénytelenítés ténye egyértelmű legyen.

Ebben a tanulmányomban célom bemutatni azokat a kísérleteimet, amelyek érzékeltetik egy pirotechnikai eszköz, nevezetesen a színes füstöt fejlesztő patron, bankjegy érvénytelenítő képességét és használatának lehetséges veszélyét. Majd egy következő dolgozatban kívánom ismertetni az intelligens bankjegy-érvénytelenítő rendszereket.

Bankjegyek festése a pénzszállításban

A 35 mm-es piros színű füstöt fejlesztő patronok

 
A kísérletekhez felhasznált piros színű füstöt fejlesztő patron tulajdonságai

  • Megfelel:                                                 MSZ 15761/94: V/2
  • Hatóanyag tömege:                                  50 g
  • Összetétele:                                          
                                                                        porcukor,
                                                                        káliumklorát,
                                                                        amoniumklorid,
                                                                        szudánrot,
                                                                        oil dark braun
  • Színes füst keletkezése:                             porfestk szublimálódik
  • Papírkorong:                                             pirosra festett
  • Füstölési idő:                                            15–20 sec
  • Tűzveszélyessége:                                    „A”
  • Terítő képessége:                                     30 m3/patron
  • Füst átláthatósága:                                   30 sec ideig átláthatatlan (szélcsendben)
  • Színező képessége:                                   papíron, textilen, fémen, emberi bőrön a szublimált festék kicsapódik
  • Élettani hatása:                                         ne legyen mérgező
  • Gyújtás:                                                  elektromos (minimum 0,8 A, 4,5 V)
  • Működési hőmérséklete:                            –20 °C-tól +50 °C-ig

 

Bankjegyek festése a pénzszállításban

A 35 mm-es piros színű füstöt fejlesztő patron metszete

A láng hatásának veszélye a patron működése során

A patronban a cukor égésekor keletkező hő (láng) következtében – az agresszív kálium-klorát oxidálja a cukrot – a szerves színezékek szublimálnak. A szublimáció olyan halmazállapot-változás, amely során hő (láng) hatására a szilárd halmazállapotú anyag gázzá fejlődik anélkül, hogy közben folyékony halmazállapotot vennefel. A szublimátum a hidegebb környezetben szétterülve, a festékanyag megfogja (elszínezi) az ott lévő tárgyakat. A képeken bemutatott kísérlet első célja megvizsgálni a keletkező szúró láng (hő) lehetséges következményeit a bankjegyekre, másodszor megoldást találni arra, hogy miként lehet elkerülni a védett dolgok meggyulladását. A kísérlet alkalmával a két patron 100 mm távolságra volt a fémlemezre felragasztott papírlapoktól.

Bankjegyek festése a pénzszállításban

Bankjegyek festése a pénzszállításban

A patronok működése után keletkező szúró lángok a papírlapokat elszenesítették

 

A szublimátum takaró képessége
Vizsgálat tárgya volt még, hogy milyen mértékben képes a fehérre festett, 900 × 400 × 900 mm nagyságú fém tartályba beépített, kettő darab 35 mm-es patron működése során pirosra színezni a fém tartály belső felületeit.

Bankjegyek festése a pénzszállításban

Bankjegyek festése a pénzszállításban

Bankjegyek festése a pénzszállításban

A patronok teljes mértékben elszínezték a belső felületeket

 

A gyakorlatban

A színező patronok segítettek felderíteni egy gépkocsiba telepített, 2 + 1 rekeszes, forgókanalas értékszállító konténer kirablóját.

Bankjegyek festése a pénzszállításban

A konténer belsejét a szakértői vizsgálat patronok által elszínezve találta, a fenéklemez teljes mértékben pirosra színeződött, a leszakított ajtó keretének helye nincs pirosra színeződve

A szakértői vizsgálat megállapította, hogy a konténerből a polietilénből készített pénzes zsákokat a színező patronok működése előtt már kivették.

Bankjegyek festése a pénzszállításban

Ha a fenéklemezen polietilén pénzes zsákok lettek volna a patronok működése során, akkor csak részleges lett volna az elszíneződés, az ajtókeret helyének elszíneződése azt jelzi, hogy az ajtó nem lehetett zárva

 

Bankjegyek festése a pénzszállításban

A kirabolt, gépkocsiba telepített, 2 + 1 rekeszes, forgókanalas értékszállító konténer

Eur. Ing. Frank György címzetes docens, SzVMSzK mérnök szakértő (B5, B6), Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara Szakmai Kollégium elnöke

Felhasznált irodalom

  1. Eur. Ing. Frank György: Kísérletek a 35 mm-es színes füstöt (piros) fejlesztő patronnal – saját jegyzetek, saját fotók
  2. Eur. Ing. Frank György: Szakértői vizsgálat – saját jegyzetek, saját fotók
  3. BGF Berufsgenossenschaft für Fahrzeughaltungen: ZH 1/209 Oktober 1990: Sicherheitsregeln für Geldtransportfahrzeuge Aktualisierte Fassung 1998.
  4. „Európai Parlament és a Tanács 1214/2011/EU az euró készpénz euróövezethez tartozó tagállamok közötti, határon átnyúló, üzletszerű közúti szállításáról” című rendelete, 2011. november 16.
Mi a biztonság

Mi is a biztonság?

A biztonság fogalmára számos meghatározás létezik. Történeti áttekintés után, írásunkban a biztonság rendszerszemléletű meghatározását mutatjuk be.

 

A biztonság több mint alapvető szerepet játszik az ember életében. A kérdés az, hogy létezhet-e tudományosan megalapozott általános biztonságfogalom?

Biztonsági intézkedések, módszerek a történelemben

Ha egy kicsit alaposabban megnézzük a témát, észrevehetjük, hogy a biztonságra törekvés minden élő szervezet sajátja. A túlélés záloga, hogy valamely élőlény a környezethez alkalmazkodjon, minden veszélyforrást számba vegyen, minden változásra reagáljon.
Tudja az amőba, hogy a biztonságra törekszik, amikor éles fénnyel való megvilágításakor az árnyék felé indul? Valószínűleg nem. Mint ahogy a heringek sem igazán tudatosan csoportosulnak hatalmas rajokba, és mozdulnak egyszerre, ha ragadozó érkezését tapasztalják, de ha kicsit magasabb szintű élettevékenységeket figyelünk meg, akkor bizony a tudatos biztonságra törekvés jeleit tapasztalhatjuk.
A legelésző állatok, páviánok, gazellák, antilopok a síkvidékeken őrszemeket állítanak, amelyek figyelik a környezetet, miközben a csorda többi tagja szemmel láthatóan nyugodtan táplálkozik. Ugyanez az óvatosság figyelhető meg a folyókon való áthaladás, illetve az itatóknál való megjelenés során. A ragadozók is folyamatosan mérlegelik, érdemes-e megtámadni a zsákmányállatot, mivel az élelemszerzés közben arra törekszenek, hogy a lehető legkevésbé legyen rájuk veszélyes a zsákmányszerzés.
Így azután az emberi tevékenység kezdeteitől a biztonságra törekvés nagyon fontos és meghatározó tényezőként jelentkezik. Az állandó eszközök használata már nem más, mint annak biztosítása, hogy az élelemszerzés vagy a védekezés során mindig rendelkezésre álljanak a jól alkalmazható és kipróbált használati tárgyaink.
Nagyon fontos volt továbbá, hogy az eszközök, amelyeket használtak, a célnak leginkább megfelelő, a feladatra alkalmas szerszámok legyenek, és minden körülmények között teljesítsék a velük szemben támasztott követelményeket. Ennek következménye volt az egyre finomabb megmunkálás, a speciálisan egy-egy célra alkalmazott eszközök készítése. Mindazon követelmények, amelyeket a szerszámokkal szemben a legősibb emberi közösségek támasztottak, ma is ugyanazok:

  • ne jelentsen veszélyt a használójára,
  • a kívánt célra alkalmas legyen,
  • megbízhatóan üzemeljen, és ha elromlik,
  • lehetőleg javítható legyen.

Maga az öltözködés és ruházkodás is egyfajta biztonságra törekvés, hiszen védelmet nyújt a környezet hatásai ellen. Gondoljuk csak el, milyen nagy előrelépés lehetett az első lábbeli megalkotása, hogy a lábunkat ne sértse fel a talaj! Valószínűleg a legelső „munkavédelmi” eszköz a világon a pajzs lehetett, amelyiknek kizárólag védelmi funkciói vannak, bár a kötény is sikerrel indulhatna az első helyért.
A szálláshelyek a horda-család, majd később nemzetség védelmét is szolgálták. A legkorábbi épített környezet a szálláshely, amelyet fal vagy kerítés választott el a környezettől, annak érdekében, hogy a bent tartózkodók biztonságban legyenek. A szálláshelyek kiválasztásakor sokféle szempont játszott közre, az ivóvíz megléte, a vadászatra vagy földművelésre alkalmas területek elhelyezkedése, a közlekedés lehetősége, közelében legyen biztonságosnak tekintett védhető, jó kilátást biztosító magaslat, az esetleges ipari tevékenységhez szükséges nyersanyagok közelsége és még sok más.

Mi a biztonság„Pedig a vitézségnek nem az a föladata, hogy pénzt, hanem az, hogy biztonságot teremtsen, ahogyan a hadvezéri és orvosi tudományé is az, hogy a győzelmet, illetve az egészséget biztosítsa”
Arisztotelész, Politika

A fenti idézet pontosan mutatja, hogy a jól szervezett társadalomban mindenkinek pontosan meg van a helye, azért hogy a társadalom biztonságban éljen és tevékenykedhessen. Ennek érdekében már a legkorábbi ókorban hoztak létre a városokban rendfenntartásra, rendészeti-rendőri tevékenységre alakulatokat, ahol a már a kezdetektől biztonságos, nem halálos fegyvereket alkalmaztak a rendbontókkal szemben.
Úgyszintén már a legkorábbi ókorban pontosan tudták, hogy az ismeretek, információk birtoklása a hatalmat és egyben a biztonságot is garantálhatja. Ennek érdekében hírszerző és kémelhárító szolgálatot is üzemeltettek és ugyanazon elvek és gyakorlat szerint üzemeltetik azokat a mai napig is. A hírszerzés kiterjed például katonai, diplomáciai, ipari, technológiai, tudományos, pénzügyi területre, vagyis felöleli a megszerezhető információkkal rendelkező társadalom egészét.

A biztonsági tevékenység fejlődése

A biztonságra törekvéssel kapcsolatos feladatok a társadalmi változásokkal együtt fejlődtek, de ezen kívül hatottak a fejlődés folyamataira, irányaira a tudományos, technológiai ismeretekre is. Ha kiindulunk egy egészen ősi közösségből, a családból, akkor azt tapasztaljuk, hogy a család fennmaradása érdekében alkalmazott megoldások a család létszámától, tagjai életkorától függenek, mind a mai napig. Az őskori család sémája nem sokban különbözik – a biztonságra törekvés szempontjából – a modernétől.
Az emberi társadalom fejlődése azt eredményezte, hogy a létszám, az ismeretek, az ezekből adódó feladatok és a felhalmozott javak növekedése miatt specializálódtak a tagjai, majd ezek csoportokat alkottak – mint az adott társadalmi szerveződés alrendszere. Az egész rendszer biztonságos működtetése érdekében a feladatokhoz szabályok is kialakultak, úgy az adott közösség, mint alrendszerei tekintetében, és ezek bonyolult összefüggéseit a szervezet egészére vonatkozó egyértelmű szabályrendszer fogta össze, már a kezdetektől.
Mivel az elkülönített munkaterületek és az azokat kiszolgáló egyes szakfeladatok folyamatos használat közben fejlődtek, előbb-utóbb megjelent azok tudományos alaposságú leírása, vagyis, az adott szakterület önálló tudományággá vált, és kialakultak azok a speciális fogalmak, amelyeket szóösszetételekkel is megjelölnek.
Ilyenek például

  • a vagyonbiztonság,
  • az adatbiztonság,
  • a repülésbiztonság,
  • a közlekedésbiztonság,
  • az élelmiszer-biztonság és sorolhatnánk még tovább.

 

Az önálló biztonságfogalmak önálló tudományterületté váltak, önálló kutató laboratóriumokkal és intézményekkel, amelyek elkülönült szabályrendszert és szabványokat alkalmaznak. E mellé az állam a tudományos és műszaki eredmények felhasználásával, fejlődő települései igazgatási, ipari, kereskedelmi, pénzügyi, egészségügyi, belső rendre vonatkozó, valamint katonai, külkapcsolatai vonatkozásában – hogy csak a legfontosabbakat említsük – jogi szabályozást vezetett be a megfelelő körülmények biztosítása érdekében.
Az állam alapvetően a jogszabályok megalkotásával és kihirdetésével biztosítja az emberek jogainak érvényre jutását, a jogszabályok meghatározta keretek között. Alapvetően tehát békés és a polgárok önálló akaratát csekély mértékben korlátozó módon szeretne eljárni. Az állam ebből következően belátja, hogy nem rendelkezik kellő létszámú személyzettel arra, hogy minden jogsértő cselekmény megelőzését, megakadályozását, az azokat elkövető személyek tetten érését – vagyis a biztonságát – biztosítsa, ezért lehetőséget ad a polgároknak arra, hogy érvényt szerezzenek jogaiknak. Természetesen ezen jogérvényesítés korlátozott jellegű, és az állampolgárok jogköre messze alulmúlja a közhatalmi kényszer gyakorlóinak jogkörét és hatáskörét.
Veszélymentes és zavartalan állapot azonban – sajnálatos módon – az általunk ismert világban 100 százalékban soha, semmilyen körülmények között nem lehetséges. A környezeti változók számossága miatt kijelenthetjük, hogy a környezet tényezői akár egy személyt, akár egy szervezetet, akár egy állatot vagy állatokat, akár tárgyakat vagy szerkezeteket és a környezetük viszonyait vizsgáljuk, legfeljebb statisztikai gyakoriságot figyelembe vevő, vagy becslés szintű valószínűséget jelentenek, de semmiképpen sem teljes biztonságot.
Mást értenek a szerzők a biztonság fogalmán, ha egy-egy tudományterület vagy szűkebb szakterület szempontjait veszik figyelembe. Ebből adódnak a jogbiztonság, közbiztonság, élelmiszer-biztonság, iparbiztonság, a katonai biztonság, a politikai biztonság, a szociális biztonság, közlekedésbiztonság, ökológiai biztonság, IT-biztonság stb. egymástól esetenként jelentősen eltérő fogalmai.

A biztonság fogalma rendszerszemléletű megközelítésben

Egy rendszer, egy vagy több kijelölt elemének viszonylatában értelmezett állapota, amely a rendszer egy meghatározott időszakban és meghatározott határértékek között vizsgálva összetevőinek, illetve a környezet és a rendszer viszonylatát tekintve stabilnak, kiszámíthatónak tekinthető.

A fogalom elemei:

  • Rendszer egy vagy több elemének viszonylatában értelmezett állapot. – Valamilyen emberi tevékenység által lényegesnek, meghatározónak tekinthető (életfeltételeket, életminőséget befolyásoló vagy emberi tevékenységgel létrejött) rendszer egy vagy több elemének szempontjából vizsgált állapot, amelyből a rendszer stabilitására vonhatunk le következtetéseket. Később, a veszélyforrások és a kockázatok vizsgálata során meghatározhatjuk a rendszer kritikus elemét vagy elemeit, hiszen az azokban bekövetkező változások eseményeket vagy rendkívüli eseményeket generálhatnak, így azonosíthatóak a kitüntetett elemek, vagy szűkíthető akár egy elemre is.
  • Meghatározott időszakra vonatkoztatott. – A rendszer vizsgálatának megkezdésétől, egy vagy több valamilyen tényezőjének meghatározó mértékben történő, előrelátható vagy tervezhető megváltozásáig tartó időpont, az az időszak, amelyre vonatkoztatva megalapozott következtetéseket vonhatunk le. A rendszer stabilitása az elemei közötti viszonyok csekély mértékű megváltozásával is csökken, így időszakonként újra és újra kell értékelni a stabilitását.
  • Meghatározott határértékek között vizsgált. – A rendszer elemeinek egymásra kifejtett és külső tényezők hatására egyaránt megváltozik a rendszer belső rendezettsége, stabilitása. A várható, kiszámítható, előrelátható hatások közül azokat vesszük figyelembe, amelyekre befolyással lehetünk, a határérték alatti tényezők nem meghatározók, elhanyagolhatók, nem veszélyeztetik a rendszer fennmaradását. A határérték feletti tényezők hatásainak bekövetkezése (maradék kockázat), a rendszer újraszervezését, vészhelyzeti tervek megvalósítását igényli.
  • A rendszer összetevőinek viszonylatát tekintve. – A biztonság megteremtése érdekében először a rendszer belső működésében kell megteremteni a kiegyensúlyozott, kiszámítható körülményeket, különálló egységként vizsgálva.
  • A környezet és a rendszer viszonylatát tekintve. A rendszer be- és kimenetei vizsgálata nélkül a biztonság megteremtése nem lehetséges, egy rendszer teljesen önálló működése csak nagyon rövid időszakban elképzelhető.
  • Stabil, kiszámítható. – A rendszer addig stabil, amíg elemei és a közöttük meglévő összefüggések vagy olyan külső tényezők, amelyek hatással lehetnek rá, meg nem zavarják, vagy lehetetlenné nem teszik működését, fennmaradását. az alaposan megvizsgált rendszert megzavaró tényezők (események) és fennmaradását, működését – akár időszakosan is – lehetetlenné tevő tényezők (rendkívüli események) előre láthatók, és vagy kiszámíthatók, vagy bekövetkezésük valószínűsége kikövetkeztethető. A rendszer elemeinek vizsgálata során ezért kell az elemek és a köztük lévő viszonyok számát úgy megválasztani, hogy ne lépje túl a véletlenszerű, vagy kiszámíthatatlan mértéket.

 

Mi is a biztonság?

Ez utóbbi, rendszerszemléletű fogalom valószínűleg megkönnyíti a biztonság, mint fogalom értelmezését a mindennapokban, valamint bármilyen tudományág tekintetében, anélkül, hogy az eddig kialakított tudományosan megalapozott fogalmi meghatározások újraalkotására lenne szükség.
A fentiek alapján a biztonság fogalma ugyanúgy alkalmazható egy atomra, egy élő szervezetre, egy bolygóra vagy akár a Tejútra is, hiszen mindegyiket rendszerként lehet szemlélni, saját összetevői és környezete viszonylataiban lehet értelmezni a biztonságát. Bármilyen egyszerű, vagy bonyolult rendszerre vagy akár alrendszereire is ugyanúgy vonatkoztatható a biztonság fenti meghatározása.

 

English

What is the safety?

(May exist a well-founded general definition of safety?)

Safety is a well known concept which everybody can interpret in a way. In all living organizations the signs of aiming for safety can be found, which is different for each species. It is not exact, it is inpalpable, and we do not have universally applied definition for it. Various disciplines, industry, trade and the financial world created various kinds of safety concepts. The question is examined from many viewpoints. This experiment is to define the concept of safety which can be used universally.

 

Szabó Lajos, nyugállományú rendőr alezredes, okleveles biztonságtechnikai mérnök, biztonságszervező szakmérnök, a Rendvédelmi és Magánbiztonsági Oktatásért és Kutatásért (Remok) – alapítvány kuratóriumának elnöke

Vészkijárat a páncélautón

A vészkijárat életet ment a páncélozott pénz- és értékszállító gépkocsikban

Baleset esetén nem mindig lehet kimenteni a páncélozott pénz- és értékszállító gépkocsiból a bent ülőket. Ezért fontos, mindig legyen vészkijárat a páncélozott pénz- és értékszállító gépkocsin.

A közelmúltban történt, hogy egy páncélozott pénz- és értékszállító gépkocsi havas, síkos úton haladva megcsúszott, majd az út menetirány szerinti bal oldalán az árokba sodródott, és ott a jobb oldalára borulva állapodott meg. A helyszínre érkező tűzoltók váratlan nehézségekkel találták magukat szemben.

  • Először, a páncélautó úgy volt kialakítva, hogy a ki- és beszállást csak egy, a menetirány szerinti jobboldalán kialakított ajtó biztosította. Ez az ajtó viszont használhatatlan volt, mivel erre az oldalára borult a gépkocsi.
  • Másodszor, az egyetlen ajtó zárszerkezete, ha hozzáférhető lett volna, csak a gépkocsivezetőnél tartott kulccsal volt nyitható. A kulcs viszont, természetesen a gépkocsi belsejében volt.
  • Harmadszor a gépkocsiban rekedt pénzszállítók megsérültek. A szerencsétlenségben szerencse volt, hogy a gépkocsi nem gyulladt ki, és a gépkocsiban tartózkodó pénzszállítók, sérüléseik ellenére belűről segíteni tudtak a tűzoltóknak, akik feszítő-vágó eszközökkel nyitottak rést a jármű speciálisan megerősített oldalában [1].

 

A pénz- és értékszállító páncélozott, biztonsági gépkocsik (C. I. T.) építésének filozófiája a személyzet, a rakomány megbízható, elégséges védelméből indul ki, figyelemmel a szabványokra, a realitásokra és arra, hogy a mechanikus védelem, az elektronikus riasztás, a személyi feltételek szinkronban legyenek.

A C. I. T. gépkocsik tudományos szabályrendszerének egyik támpillére, hogy a jármű felépítménye áttörésbiztos és bizonyos felületei minimum lövedékállók legyenek. A másik támpillér, hogy a jármű rendelkezzen olyan járulékos biztonsági berendezésekkel, amelyek a bent tartózkodó személyeket nagymértékben képesek védeni támadások alkalmával, így például behatolási kísérletekkel szemben. A védelemigényt, a védelmi tervet, a védelmi koncepció keretei között, mindig a pénz- és értékszállító cég vezetése fogalmazza meg veszélyelemzés, kockázatbecslés alapján.
Nos, ezeknek a gondolatoknak a C. I. T. járművek csak akkor tudnak megfelelni, ha a felépítményük sem anyagukban sem kialakításukban nem hétköznapiak.
A cikk célja, egy megtörtént eset alapján, ismételten [2] felhívni a szakemberek figyelmét a vészkijárat fontosságára különös tekintettel olyan C. I. T. jármű konstrukciónál, ahol csak egy külső ajtó biztosítja a ki- és beszállást [3].

 

C. I. T. gépkocsi védelmi terve
A terv középpontja a vagyonőrök és a szállítmány biztonsága

 

Mentés C. I. T. járműből

Nyilvánvaló az, hogy egy nem hétköznapi kialakítású C. I. T. járműből való mentés csak akkor lehet hatékony, ha

  • a csak egy külső ajtós C. I. T. járművön legalább egy, megfelelően méretezett, külső vészkijárat is biztosított úgy, hogy az nem lehet ugyanazon az oldalon, mint az egyetlen külső ajtó,
  • a vészkijárati ajtó vagy nyílás belülről bármikor könnyen legyen nyitható úgy, hogy a szerkezetet ne lehessen visszazárni nyom nélkül,
  • a vészkijárat kívülről is nyitható, vezérelhető speciálisan, de egyszerűen,
  • a mentők és/vagy a menekülők rendelkeznek megfelelő ismeretekkel a különleges anyagokból készült felépítmény, zárszerkezetek vészhelyzet alkalmával történő nyitásának módszereiről,
  • a mentők és/vagy a menekülők rendelkeznek a vészhelyzetben alkalmazható „mentőkulcsokkal”,
  • a menekülők előzőleg begyakorolták a jármű vészkijáraton keresztül történő elhagyását,
  • a vészkijárat belmérete legalább 400 × 600 mm,
  • az osztott belsőterű (kamrás) felépítmény egyes terei átjáró ajtókkal összekötöttek.

Vészkijárati konstrukciók

(A „vészkijárat” olyan vészkijárati ajtót, vészkijárati ablakot vagy búvó nyílást jelent, amelyet csak vészhelyzetben lehet használni kijáratként)

„Üvegzárral” biztosított
A vészkijárati ajtó belülről egy egyszerű, robosztus kialakítású, üvegbetéttel kombinált tolózár (főelem) elmozdításával könnyen nyitható úgy, hogy a szerkezetet nem lehet visszazárni nyom nélkül. Ugyanis a nyitási művelet alkalmával az üvegbetét összetörik. Megfelelő ismeretek birtokában, például „mentőkulcs” segítségével, az ajtó kívülről is nyitható. A főelemre vonatkozóan követelmény lehet, hogy hosszabb ideig (több mint 10 perc) képes legyen ellenállni kézi szerszámokkal elkövetett támadásnak, feszegetésnek.

„Leeső zárral” biztosított
A vészkijárati ajtó akár belülről, akár kívülről nyitható, természetesen megfelelő ismeret birtokában. A belülről való nyitás szinte teljes mértékben megfelel az „üvegzárral” biztosított megoldásban írtakkal. Viszont a kívülről a nyitáshoz tudni kell, hogy hol kell megbontani a tetőn elhelyezett szerelvények közül azt, amelyik rejti a vészkijárati ajtót biztosító zárszerkezetet.

Áramkör-megszakítással nyitó
A vészkijárati ajtó zárt állapotát egy tartómágnes biztosítja belülről. A menekülő személyek vészhelyzetben, egy leplombált biztonsági doboz felnyitása után hozzáférnek ahhoz a kapcsolóhoz, amelynek segítségével képesek bontani a tartómágnes áramkörét.

Immobiliserrel kombinált
Az előzőekben írt konstrukciók kiegészíthetők immobiliserrel, amely a vészkijárat megnyitásának pillanatában vagy a szerkezeteknek meghatározott kezelési technológiától való eltérés esetén a jármű védelmi rendszere csendes és/vagy hangos riasztást indít be, közben működésbe hozza az indításgátló berendezést, amely több áramkört megszakít. Továbbá választható olyan megoldás, amellyel a vészkijárat-állapot (például: nyitva vagy zárva), valós időben központból figyelhető, és onnan a zárszerkezet működtethető is.

Frank György: Páncélautó

Lövedékálló szélvédő lehetséges szerkezete

Szélvédőn keresztül
Vészhelyzetben a szélvédő vészkijárati ablaknak tekinthető, abban az esetben, ha nincs más megoldás a C. I. T. gépkocsiba, kívülről történő behatolásra. Ajánlatos ilyenkor a „kitépéses” módszert alkalmazni, amellyel néhány eszköz (feszítővas, tappancs, fúró) segítségével, szakmai hozzáértéssel a lövedékálló szélvédő, aránylag rövid idő alatt, helyéből eltávolítható. Kerülni kell a behatolást megkísérelni a lövedékálló szerkezet áttörésével, erős szilánkosodás miatt.

 Frank György: Páncélautó

Lövedékálló szélvédőt befoglaló páncélkeret [4]

Összefoglalás

  1. „Munkavédelemre vonatkozó szabálynak minősül a nemzeti szabványosításról szóló jogszabály figyelembevételével a munkavédelmi tartalmú nemzeti szabvány annyiban, hogy a magyar nyelvű nemzeti szabványtól különböző megoldás alkalmazása esetén a munkáltató köteles – vitás esetben – annak bizonyítására, hogy az általa alkalmazott megoldás munkavédelmi szempontból legalább egyenértékű a vonatkozó szabványban foglalt követelménnyel, megoldással.” [5]
  2. Nem elég csak kialakítani a vészkijáratot, hanem annak használatát oktatni, gyakorolni is kell.
  3. Célszerű lenne, ha a szakma képviselői a C. I. T. járművekből való mentés lehetőségeit áttekintenék, például egy konferencia keretén belül

Eur. Ing. Frank György c. docens
az SzVMSzK Szakmai Kollégium elnöke. „SzVMSzK mérnök szakértő” (B5, B6, B7)

 

Felhasznált irodalom

  1. Holes István tűzoltó alezredes: Ha kigyullad, bennégnek… Pénzszállító páncélautó az árokban- Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Tűzoltószövetség
  2. Frank György: A vészkijárat fontossága páncélozott pénz- és értékszállító gépkocsiknál. Biztonság X. évfolyam 1998/4. szám
  3. MSZ 20300:2002 Páncélozott pénz- és értékszállító gépjárművek. Követelmények, gyártás, javítás, üzemeltetés és ellenőrzés
  4. Frank György: Páncélozott pénz- és értékszállító biztonsági gépkocsik, Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Páncélos, Gépjármű és Közlekedési Tanszék, Jegyzet, 2000
  5. 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről. 11. §
KPI – Teljesítmény alapú szolgáltatásmérés az őrzésvédelemben

KPI – Teljesítmény alapú szolgáltatásmérés az őrzésvédelemben

Különböző szolgáltatások esetében általános gyakorlat a teljesítmény alapú díjazás. Az őrzésvédelemi szolgáltatások tekintetében általános gyakorlat, hogy csak a teljesített óraszámot igazolják, és a szolgáltatási díjat ez alapján fizetik ki. Ez a rendszer azonban csak korlátozott mértékben alkalmas a hibás teljesítések megjelenítésére vagy hibás teljesítés esetén a gyors beavatkozásra.

A gazdaság más területein alkalmazott KPI (Key Performance Indicator, fő teljesítménymutató) rendszerek alapelveit követve az őrzésvédelmi szolgáltatásban is be lehet vezetni teljesítménymérésen alapuló rendszert.

 

KPI
A teljesítmény alapú szolgáltatásmérés olyan rendszer, amely az őrzésvédelmi szolgáltatás egyes, a szolgáltatás minőségét jelentősen befolyásoló elemeinek napi szintű mérését, a mérési eredmények és ezzel együtt a szerződés teljesülésének számszerű és grafikus megjelenítését teszi lehetővé. Eközben lehetőséget adva a minőségbiztosítás folyamatosságára és az esetleges beavatkozások minél rövidebb időn belüli végrehajtására. A mérendő jellemzőket, az úgynevezett KPI-mutatókat napi, heti és havi mérési időszakonként mérik.

Teljesítménymutatók

Az őrzésvédelmi szolgáltatáshoz kapcsolódó teljesítmény alapú szolgáltatásméréssel kapcsolatban 

  • HR jellegű KPI-mutatók;
    • fluktuáció,
    • napi létszám,
    • rendelkezésre-állás rendkívüli esetben;
  • őrzésvédelmi feladatnak megfelelő rendszeres képzés és számonkérés;
    • a feladatok ismerete,
    • végrehajtása
  • a feladatok megfelelő szabályozottsága, a szabályzatok ismerete;
  • alkalmazott biztonságtechnikai eszközök működőképessége, készségszintű használata;

 

 

KPI – Teljesítmény alapú szolgáltatásmérés az őrzésvédelemben

Teljesítménymérés

A teljesítményalapú szolgáltatásmérés legfontosabb jellemzői a méréshez kapcsolódó független, tárgyilagos adatgyűjtés és -továbbítás, valamint az átláthatóság. Ezek a jellemzők biztosítják azt, hogy a KPI-rendszer azonnali, jól átlátható, és az egyes KPI-mutatók alanyai által nem befolyásolható értékeket mutassanak a mérni vagy vizsgálni szándékozott folyamatok aktuális teljesüléséről.
A teljesítményalapú szolgáltatásmérés akkor működik jól, ha a mérni kívánt jellemzők a megbízó biztonsági jelentőségű kockázatainak kezelésére megtervezett és működtetett vagyonvédelmi-rendszer folyamatos és meghatározott szinten történő működésének és működtetésének alapvető feltételei, mert ebben az esetben minőségbiztosítási szempontból megfelelő alapot nyújtanak, valamint a szolgáltató és a megbízó számára egyaránt átláthatóvá teszik a szolgáltatás teljesülésének aktuális és visszamenőleges szintjét.

KPI – Teljesítmény alapú szolgáltatásmérés az őrzésvédelemben

Testpáncélok időszakos vizsgálata kockázatértékeléssel

Testpáncélok időszakos vizsgálata kockázatértékeléssel

A lövedékálló védőmellények, más néven testpáncélok vagy golyóálló mellények is öregszenek az idővel, ezért fontos időszakos vizsgálatuk – „In-Service Testing” – kockázatértékeléssel.

A lövedékálló védőmellény esetében műszaki meggondolások alapján, nem jogilag értelmezve, a jótállási vagy garanciaidő alatt, vagy a csereidőnek nevezett időintervallumokban, vagy a mellények műszaki használhatóságának időpontjáig a testpáncélokat gyártónak, forgalmazónak olyan harcászati műszaki követelményeket (HMK) kell garantálni, amelyek biztosítják, hogy az egyéni védőeszközök a viselőjüket megvédik azoktól a kockázatoktól, amelyek ellen tervezték és gyártották. Nem minősíthető rendkívülinek, ha a vevő termékfelelősségi biztosítást is kér a testpáncélokra, a balesetet szenvedett személy javára szólóan a jótállási időre, például a lövedékállóságra vonatkozóan.

A vizsgálat

A testpáncélok, lövedékálló védőmellények használói számára azonban a garancia akkor lehet megnyugtató, ha az megfelelő időszakos vizsgálati módszer – „In-Service Testing” – alkalmazásával, figyelemmel a testpáncélokkal szemben támasztott szigorodó biztonsági követelményekre, a fegyver- és lövedékfejlesztésekre, lehetővé teszi a ballisztikus hatásokat gátló védőanyag pillanatnyi paramétereinek bemérését, az elváltozások kimutatását, az esetleges védőeszközben bekövetkező degradáció nyomon követését. Emlékezzünk a Forest Hills-ben (1, 6) történtekre!

A kanadai Biokinetics and Associates Ltd. témával kapcsolatban már 2007. évben végzett statisztikai felmérést, olyan célcsoportban, ahol tömegesen használtak lövedékálló mellényt. A felméréseiben adott kérdések között szerepelt a következő is: „Jelenleg alkalmaz e valamilyen időszakos vizsgálatot a használt testpáncélok esetében?”

1923-ban, Washingtonban tesztelik a golyóálló mellényt (en.wikipedia.org)

A NIJ (US National Institute of Justice) együttműködve az Electronics and Electrical Engineering Laboratory-val kutatásokat végezett arra vonatkozóan, hogy mesterséges öregítés módszerével, rövid idő alatt, miképpen lehet nyomon követni a testpáncélok védőanyagainak használat közbeni esetleges degradációját?

A jelen írás alapvető célja bemutatni, ajánlani egy olyan módszert, a kockázatértékelést, amelynek segítségével a testpáncélok, lövedékálló védőmellények anyagainak esetleges veszélyes következményekkel járható elváltozásai, időszakosan végzett vizsgálatokkal – „In-Service Testing” –, még időben, felismerhetővé válnak.

Lövedékálló védőmellény kockázatértékelési lap

(Kiegészítő védőbetét nélkül)

Az értékelt lövedékálló védőmellény:

  • a gyártó neve, részletes azonosítása
  • a lövedékek elleni védelmi szint az iránymutató szabvány szerint
  • a modellgyártó művi megnevezése
  • gyártási idő
  • sorszám
  • méret
  • a védőanyag megnevezése
  • a védőanyag gyártási ideje
  • kezelési utasítás
  • figyelmeztető feliratok

Veszélyforrás

Kockázati tényező

Biztonsági követelmények

Degradáció

termikus
fotó
kémiai
nagyenergiájú sugárzás
mechanikus
biológiai

Legalább 5 év garancia a ballisztikus védőanyagokra, a testpáncél kidolgozására és legalább 18 hónap a borítóhuzatra.
Termékbiztosítás (például 10 millió dollár) a garanciális idő alatti teljes lövedékáthatolás esetére.
A megrendelő által meghatározott minták vizsgálata megrendelés előtt.
Évente vizsgálatok a használatban lévő védőmellényeken. (2)

Kényelmetlen a viselés során

Nem megfelelő a kényelem

Megfelelő kialakítása a testpáncélnak és illesztése a felső ruházathoz („pulóver zubbony”)

Viselhetőség (WR) (3)

A
WR = ————–
W × T × S

A = védőeszköz tömege (lbs)
W = védett felület (ft2)
T = vastagság (in)
S = merevség (lb/in)

Kényelem, komfort

Egyesített tényező (CR)

          WR × V50
CR = ————-
         1000

WR = viselhetőség
W50 = ballisztikai limitsebesség

Nagyobb CR jelentése: viselhetőbb, jobban véd

Fonal szakítószilárdsága csökkenése

Teljes lövedékáthatolás

az esetleges fonal szakítószilárdságának csökkenése ellenőrzése

PE-alapú, szálerősítésű kompozit azonosítása diffaktogram alapján

Nem megfelelő a minőség

A megrendelt minőség biztosítása

Ballisztikai védőképesség (m/sec)

Teljes lövedékáthatolás

Testpáncélok időszakos vizsgálata kockázatértékeléssel
σuts = a szál szálirányú szakítószilárdsága
εf = a szál húzó igénybevételénél a megnyúlás romlása
ρ = szálsűrűség
E = a szál feltételezett rugalmassági modulusa változása

Szakítóerő (N)*

  • hosszában
  • szélességben

Szakadási nyúlás (%)*

  • hosszában
  • szélességben

* 50 ±0,5 mm × 200 ±1,0 mm méretű minták (4)

Teljes lövedékáthatolás

A megrendelt minőség biztosítása

Rugalmassági modulus (E)

Testpáncélok időszakos vizsgálata kockázatértékeléssel

σ = húzó- vagy nyomófeszültség
ε = fajlagos nyúlás

A megrendelt minőség biztosítása

Az értékelést a védőeszköz kiválasztásakor, a rendelkezésre álló információk – minősítő bizonyítvány, használati útmutató, elvárt gyakorlata a használatnak, használati tapasztalatok, számítások végzése stb. – alapján kell végrehajtani!

Az értékeléshez ajánlott szimbólumok:

  • megfelelt                                    +
  • nem felelt meg                            o
  • nem vonatkozik az eszközre        x
  • nincs információ                          –

 

 

Testpáncélok időszakos vizsgálata kockázatértékeléssel

Részlet az NIJ (US National Institute of Justice) által kidolgozott védőmellény kockázatértékelési feladatlapból (5)

Eur. Ing. Frank György címzetes docens, SzVMSzK mérnök szakértő (B5, B6), Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara Szakmai Kollégiuma elnöke

Kapcsolódó írásaink

 

Irodalom

  1. Electronics and Electrical Engineering Laboratory: Office of Law Enforcement Standards. Page 2. Gaithersburg, Maryland. January 2007.
  2. Canadian Police Research Centre: Development of an Aged Armour Replacement Protocol. Technical Report TR-06-2008. Page A-1
  3. Eur. Ing. Frank György: Polietilén (PE) kompozit testpáncélok biztonsági őrök számára, Biztonság 2007/1. 25. oldal
  4. M. Fejdys, M. Landwijt, M. H. Struszczyk: Effect of Accelerated Ageing Conditions on then Degradation Process of Dyneema Polyethylene Composites. Fibers & Textles in Eastern Europe 2011. Vol. 19, No. 1 pp 60-65
  5. National Law Enforcement and Corrections Technology Center: Selections and Application Guide to Police Body Armor. NIJ Guide 100-98. P. O. Box 1160, Rockville, October 1998.
  6. Kirk Rice: The Attorney General’s Body Armor Initiative. NIJ. New Orleans, September 27-29, 2004.
Angol útmutató a fémlopások megelőzésére

Angol útmutató a fémlopások megelőzésére

A fémtolvajok az Egyesült Királyságban is jelentős károkat okoznak. A Brit Biztonsági Ipari Szövetség (Brit Security Industry Association, BSIA) nemrégiben kiadott egy útmutatót, miként lehet megelőzni a fémlopásokat.

Bár kezdetben színesfém-lopásokról beszéltünk, ma már csak a fémlopás a megfelelő kifejezés, mivel a fémtolvajok visznek minden mozdíthatót. Ez a probléma nem csak hazánkat érinti, hanem jelentős gond Nagy Britanniában is, Egyesült Királyságban évente 770 millió font kárt okoznak a fémtolvajok. Ezért állította össze útmutatóját a biztonsági szakemberek és az ingatlantulajdonosok számára a Brit Biztonsági Ipari Szövetség (Brit Security Industry Association, BSIA).

A fémtolvajok veszélyeztetik a vasúti és a kommunikációs infrastruktúrát, a közműveket, a templomok tetőfedéseit, a köztéri szobrokat, és sorolhatnánk tovább a célpontokat. Miközben a fémtolvajok általában filléreket kapnak az ellopott fémért gyakran milliós károkat okoznak.

Az BSIA új útmutatója olyan biztonsági megoldásokat mutat be, amelyekkel sikeresen megelőzhetők a lopások, illetve megkönnyítik a fémtolvajok elfogását és a fémtárgyak visszaszerzését. Az útmutató bemutatja a fizikai védelmi berendezéseket, a fémtárgyak megjelölésének lehetőségeit, a CCTV, behatolásjelző-, beléptető- és riasztórendszerek alkalmazási lehetőségeit.

Geoff Knupfer, a BSIA elnöke a védekezési módok közül kiemelte a tárgyak megjelölését, amelyre a szervezet erre alakult szakosztálya (Asset and Property Marking Section) tett ajánlásokat.

Az angol nyelvű útmutató letöltése

Forrás: info4security.com

Lap teteje