Az arcfelismerés automatizált felhasználása a dél-walesi rendőrségen jogellenesnek bizonyult, a bíróság döntése értelmében

Az eset az automatizált arcfelismerési (AFR) technológia dél-walesi rendőrség általi alkalmazásáról szólt 2017. május és 2019. április között. Az AFR Locate funkciót arra használták, hogy arcokat rögzítsenek egy élő kamerán keresztül, és automatikusan összehasonlítsák azokat a kőrözött listán lévő személyekkel. Az egyezésre vonatkozó döntéseket egy rendőrtiszt hozta meg. Ha nem volt egyezés, az arcképeket automatikusan törölték az adatbázisból.

Forrás: Financial Times

Forrás: Financial Times

A gyakorlatot polgári úton megtámadták a hatályos Uniós illetve Brit szabályozás értelmében. A jogalap a magánélet tiszteletben tartásának az emberi jogokról szóló európai egyezmény 8. cikkelye, valamint az adatvédelmi jogszabályok és a közszektorbeli egyenlőségi kötelezettségről szóló törvény 149. szakasza volt. Az aggályok szerint az AFR Locate használata faj és nem alapján indirekt módon hátrányosan megkülönböztetést tesz lehetővé.

A bíróság eredetileg elutasította a keresetet, a fellebbviteli bíróság azonban több jogalap érvényessége mellett döntött. Az ítélet azt hangsúlyozta, hogy a telepítéseknek nem volt egyértelmű útmutatásuk arról, hogy az AFR Locate hol használható fel és ki helyezhető a figyelőlistába.

Idézve az ítélet indoklásából

  • A dél-walesi rendőrség nem végzett megfelelő adatvédelmi hatásvizsgálatot.
  • A rendőrség nem tett ésszerű lépéseket annak értékelése, tisztázása érdekében, hogy az AFR Locate szoftver torzításon alapszik-e faji vagy nemi alapon – bár a bíróság megjegyezte, hogy nincs bizonyíték arra, hogy a szoftver valóban tartalmaz-e ilyen torzításra vonatkozó lehetőségeket.

A bíróság mindezek mellett azonban úgy ítélte meg, hogy az AFR használata összhangban állt az emberi jogok védelmét figyelembe véve is az arányos beavatkozás mértékével, mivel az alkalmazási előnyök jelentősek voltak és a társadalom vétlen tagjainak esetlegesen érdeksérelme is csak minimális mértékben valósulhatott meg.

A dél-walesi rendőrség jelezte, hogy nem fogja fellebbezni a határozatot, és megjegyezte, hogy további tanulmányokat folytat a technológia törvényes és magas színvonalú alkalmazása céljával.

Törvényes, igazolható és arányos használat

Tony Porter, az angliai és walesi megfigyelőrendszerekért felelős biztos is reagált az ítéletre blogjában. Miközben „a rendőrség régóta támogatja a technológiát, biztonságunk érdekében”, – hangsúlyozza, hogy folyamatos erőfeszítéseket tesz, hogy a használat „törvényes, igazolható és arányos” maradjon.

Úgy véli, hogy az alkalmazás jelenlegi keretrendszere nem elegendő, és a felügyeleti kamera gyakorlati kódexét naprakésszé kell tenni, hogy lépést tudjon tartani a jogi és technológiai fejleményekkel. “Nagyon örülök annak, hogy a bíróság azt javasolja, hogy a kódex frissíthető legyen, hogy szigorúbban lehessen ellenőrizni, ki szerepel az ellenőrző listán és hol lehet ezt a technológiát alkalmazni” – tette hozzá.

„Nem hiszem, hogy az ítélet végzetes ennek a technológiának a felhasználására, sőt, úgy vélem, hogy az új és tovább fejlődő technológiák társadalmi elfogadtatása fontos eleme a polgárok biztonsága megőrzésének. Világos paramétereket határoz meg azonban a felhasználás, a szabályozás és a jogi felügyelet terén.” -nyilatkozta

Forrás: Football Supporters Association

Forrás: Football Supporters Association

A kérdés ismét jogos, miért is ismertetünk egy brit esetet ilyen részletesen? Hol vannak a tanulságok. A lényeg a demokratikus jogállami működés, amely jogellenes alkalmazás esetén a rendőrséget is szemrebbenés nélkül vonja felelősségre és kötelezi korrekcióra. Az arcfelismeréses megfigyelőrendszerek alkalmazása világszerte igen érzékeny kérdés döntően a személyes adatok védelme vonatkozásában. A demokrácia hiányos országokban, diktatúrákban, ahol a tömeges megfigyeléseket elnyomó, diszkriminatív célokra is használják különösen is aggasztó tapasztalatok vannak. Az rendőrségi arcfelismerést bizonyos formában itthon is engedélyezték, itt idézünk a témában megjelentetett cikkünkből. A szerk.

2019 decemberében a magyar törvényhozás is módosította a rendőrségi törvényt, amely már lehetővé teszi az arcfelismerés használatát. Pintér Sándor belügyminiszter által benyújtott módosító értelmében a rendőrnek joga fényképet készíteni igazoltatáskor, ha az igazoltatott nem tudja azonosítani magát. A fényképfelvételt pedig “az erre a célra rendszeresített eszköz alkalmazásával az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló törvényben szabályozott automatizált összehasonlítás igénybevételével, az ott meghatározott szabályoknak megfelelően – személyazonosság megállapítása céljából – a helyszínen ellenőrizni lehet” – fogalmaz a módosító szövege.”

Az európai helyzet részletesebben itt: Az arcfelismerés gyakorlata Európában és itthon – Leginkább rendvédelmi alkalmazásokban

Forrás: ifsecglobal.com

Kapcsolódó cikkek:

Hozzászólások