Hogyan változtatja meg az AI és az arcfelismerés a rendőrségi ügykezelést

Johann Hofmann

Johann Hofmann

Az AI, az arcfelismerés – már napjainkban is – ott jelenik meg a bűnüldözésben, amikor rendőrség ezt a technológiát használja a gyanúsítottak nyilvános helyeken történő azonosítására CCTV-vel, esetenként testkamerákkal. Ugyanakkor rendkívül fontos szerepet kell játszani ennek a technológiának az esetek kezelésében feldolgozásában is, de itt az adatok tengerével kell megbirkóznia a nyomozó hatóságnak, ami nem ritkán megoldhatatlan feladatokat jelent.

Tartalom: az ügykezelés egyik legnagyobb kihívása

Johann Hofmann szerint a modern technológia fejlődése úgy áldás, mint átok a bűnüldözés számára. Természetesen az új technológiák (ideértve az AI-t és az arcfelismerést is) segítenek a rendőrségnek a bűnözés elleni küzdelem hatékonyságának javításában, azonban a bűnözéssel kapcsolatos tartalmakat előállító technológiák elterjedése (a mobiltelefonoktól a CCTV kamerákig) is dinamikusan bővül, ami azt jelenti, hogy a bizonyítékok kezelésének terhe is nagyobb, mint valaha. Valójában egyes esetek akár 30 TB mennyiségű adatot is tartalmazhatnak (ami körülbelül 30 millió kép egyenértéket jelent), amelyet a nyomozóknak kezelniük kell annak érdekében, hogy bizonyítékokat találjanak a bűnözők, áldozatok, tanuk azonosításához.

A nyomozás egyik legnehezebb része lehet annak eldöntése, hogyan kell az adatmennyiséget kezelni összevetni rangsorolni, a legfontosabb részletek azonosítása érdekében. Ez gyakran okoz megoldhatatlan feladatokat a nyomozóknak és így a bizonyítékok gyakran későn, vagy egyáltalán nem kerülnek elő. Az egyik legkritikusabb helyzet amikor fontos tartalmat egy másik részleg elemzett és nyújtott be egy másik ügy elleni küzdelem során és az információk nem érnek össze. Amikor az egyes eseteket csak manuálisan és együttműködés nélkül kezelik, a döntő linkek gyakran kimaradnak.

A kihívást súlyosbítja az egyre intelligensebb eszközök, amelyeket a bűnözők a tartalom létrehozására, tárolására és megosztására is használnak. Például a gyermekekkel szembeni szexuális visszaélésekkel kapcsolatban a 2019 végén elindított kutatások szerint a rendőri hatóságok 79,2% -a szerint a tartalmat felhőben tárolják, ami megnehezíti a nyomozók számára a felhasználók vagy a tartalom forrásainak felkutatását. A Dropbox és a Google Services a leggyakrabban használt platformok. Az elmúlt néhány évben a bűnelkövetés közel mintegy egyötödén 20,8% os nagyságrendbe figyelték meg a titkosítás, vagy a titkosított szolgáltatások használatának növekedését az illegális tartalom tárolására és megosztására.

Összességében a tartalom hatalmas mennyisége (és az egyre innovatívabb módszerek annak előállítására és megosztására) lelassítja a nyomozókat, azaz a bűncselekmények felderítése hosszabb ideig tart, annak összes potenciális következményével.

Forrás: Ifsec Global

Forrás: Ifsec Global

Alkalmazás: Mesterséges intelligencia és arcfelismerés

A közelmúltig a nyomozók által végzett tartalomelemzés nagy részét binárisan és nagyrészt manuálisan végezték el (azaz az összes kapcsolódó képet és videókat át kellett nézniük, kategorizálniuk, ami igen hosszú és leginkább stresszes folyamat volt). Továbbá a részlegek együttműködésének – már említett hiánya is sok nehézséget okozott.

Azonban az olyan technológiák bevezetése, mint az AI és az arcfelismerés (valamint a jobb együttműködést lehetővé tevő eszközök) átalakítják a nehéz esetek bizonyítási munkáját. A gyermekekkel szembeni szexuális visszaélésekkel foglalkozó nyomozók felének az a véleménye, hogy a technológiák kombinációja, beleértve az AI-t, az arcfelismerést, a PhotoDNA-t és a kriminalisztikai eszközöket, segíti őket az esetek gyorsabb felderítésében.

Az egyes részlegeknél ezek a technológiák automatikusan osztályozzák valamennyi tartalmat, mielőtt a nyomozó leül a munkájának megkezdéséhez. A technológia szelektál, megjelöli az ügy szempontjából ténylegesen releváns tartalmakat (kiszűrve tengernyi felesleges adatot) Azaz a nyomozók képesek gyorsan átvizsgálni az összes szükséges és kapcsolódó bizonyítékot annak érdekében, hogy gyorsabban és strukturáltabb következtetéseket lehessen levonni, mintha mindent manuálisan át kellene fésülniük.

(A kulcsfontosságú tartalmakat összekötő vagy azonosító kritikus részek áttekintése kihívást jelentene az emberi szem számára, különösen akkor amikor hasonló tartalmak ezreinek az elemzése a feladat, tehát a technológia itt tényleg nélkülözhetetlen segítséget nyújt az ügyek eredményes befejezésének biztosítása szempontjából.)

Az új technológia mellett az esetkezelést a közelmúltban forradalmasította az olyan eszközök kifejlesztése, amelyek elősegítik a nyomozati erők közötti együttműködést. Az Egyesült Királyságban a CAID (Child Abuse Image Database) bevezetésével országos adatbázis került kialakításra, ahol a bűnüldöző szervek ellenőrizhetik az összes képet, felvételt akár különböző nyomozati szervektől részlegektől is, hogy össze tudják vetni a nyomozati eseményeket, fel tudják ismerni az előzményeket és összefüggéseket, összehangolják a teendőket. Az AI és az arcfelismerés bevezetése egy olyan rendszerbe, mint a CAID, lehetővé fogja tenni, hogy térben és időben egymással látszólag nem feltétlenül összefüggő esetekben is azonosítani tudják az embereket, cselekményeket, tárgyakat.

Az új fejlemények azt mutatják, hogy az AI és az emberi agy együttműködése ezen a területen is fényes jövő előtt áll. Például az emberi agy hihetetlenül jól reagál a képekre, amelyeket „sokkolónak” tart, még akkor is, ha ezek a képek nagyon gyors ütemben villognak. Az AI ugyanakkor hatékonyan javítja a bizonyítékok kategorizálását, persze a szintetizálás és a következtetések levonása változatlanul (és egyelőre hálistennek) az ember feladata.

Forrás: ifsecglobal.com

Hozzászólások