A drónröptetés hatályos szabályai – Felszállási szándékát, kérjük, idejében jelezze!

Bár egységes szabályozás hiányában korábban vadnyugati viszonyok jellemezték a drónhasználatot nem csupán hazánkban, de egész Európában, nincs könnyű helyzetben az, aki a 2020 decemberétől hatályos törvényi előírásokat betartva szeretné használni repülő eszközeit – legyen szó ipari vagy hobbi célú repülésről. Cikkünkben a hazánkban érvényes drónszabályozással kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat foglaltuk össze.

Forrás: airportal.hu

Az uniós keretszabályozásról

Az Európai Unióban 2020. december 30-tól hatályos egységes drónszabályozást éveken át tartó polémia előzte meg: a tagállamok már a 2010-es évek eleje, közepe óta sürgették uniós szintű rendelkezések megalkotását, mindezek hiányában pedig saját hatáskörben igyekeztek megoldást találni arra, hogy jogszabályi keretek közé szorítsák a magáncélú (hobbi) drónhasználatot, illetve a megfelelő kontroll mellett megfelelő működési és üzemeltetési környezetet biztosítsanak a dróntechnológiai fejlesztésekkel foglalkozó innovatív vállalkozásoknak, szervezeteknek. Bár sokan már az évtized közepére, második felére várták az uniós szabályozói keretrendszer megjelenését, az csak 2020 végén lépett hatályba.

Az EU Repülésbiztonsági Ügynöksége (European Union Aviation Safety Agency, EASA) új alapszabályzatában rögzített felhatalmazás nyomán jöhetett létre az uniós jogszabálycsomag, az (EU) 2019/945 felhatalmazáson alapuló rendelet és a (EU) 2019/947 végrehajtási rendelet. A rendeletcsomagon belül az (EU) 2019/945 felhatalmazáson alapuló rendelet elsősorban piacszabályozó, míg az (EU) 2019/947 végrehajtási rendelet főként üzembentartási, repülés-végrehajtási szabályokat határoz meg. A rendeletek 2019. július 1-jétől hatályosak, azonban a 2019/947 uniós végrehajtási rendelet csak másfél évvel később, 2020. december 31-től vált alkalmazhatóvá.

Az (EU) 2019/947 végrehajtási rendelet – amellett, hogy megadja a pilóta nélküli légijárművekre vonatkozó üzemben tartási szabályok pontos keretét – számos, a szabályozáshoz kapcsolódó kérdéskört utal a tagállamok jogalkotói hatáskörébe.

Az uniós végrehajtási rendelet nemzeti döntési jogkört enged a pilóta nélküli légijárművek (UAV) nyilvántartásba vételére. Az UAV-król és azok üzembentartóiról vezetett nyilvántartást illetően törvényi szintű szabályt kellett alkotni a feladat- és hatáskörök megnevezése, az adatkezelési felhatalmazások megteremtése, a pilóta nélküli légijármű tulajdonosát és üzembentartóját terhelő kötelezettségek deklarálása érdekében. Mivel a nyilvántartásba vétel közigazgatási hatósági tevékenységnek számít, indokolt volt a pilóta nélküli légijárművekkel kapcsolatos közigazgatási hatósági eljárásokhoz igazgatási szolgáltatási díjat rendelni.

Az európai uniós polgári légiközlekedés korábbi alapkódexeként számon tartott, az úgynevezett „régi” EASA Basic Regulation állította fel azt a rendszert, amely a 150 kilogramm üzemi tömeget meghaladó pilóta nélküli légijárműveket uniós, míg az ezen tömeghatár alatti drónokat tagállami szabályozási hatáskörbe utalta. Ezt a rendeletet 2018. szeptember 11-én váltotta fel az EASA „új” alapszabályzata. Ez a dokumentum a korábbi elképzelésekkel ellentétben már a pilóta nélküli légijárművek teljes spektrumát közös, összeurópai szabályozási körbe vonta.

Az új uniós szabályok (2019/947), amelyeket a tagállamoknak 2020. december 30-ától kell alkalmazniuk, az üzemeltetés, valamint a kockázati szintek túlnyomó többségét lefedik. Az uniós rendelkezések három üzemeltetési kategóriát határoznak meg: nyílt, speciális és engedélyköteles.

A nyílt kategória alacsonyabb kockázati szintet képviselő üzemeltetési módokra vonatkozik, amely esetében a biztonságot az garantálja, hogy a drónüzemeltető megfelel a tervezett üzemeltetésre vonatkozó követelményeknek. Ezt a kategóriát három műveleti alkategóriára (A1, A2 és A3) osztották. A nyílt – főként az A1 és A3 – kategória esetében az üzemeltetési kockázatok alacsonyak, éppen ezért egy repülés indításakor nincs is szükség a művelet engedélyeztetésére. A nyílt kategóriába tartozó drónok legfeljebb 120 méterrel emelkedhetnek el a földfelszíntől, az eszközöket tilos embertömeg fölé röptetni, és szigorúan el kell kerülni a tiltott légtereket, az úgynevezett no drone zónákat (lásd keretes). Ez a kategória magába foglalja a hobbidrónok többségét, valamint néhány ipari felhasználású eszközt is. A játéknak minősülő drónok kivételével a nyílt kategóriában röptethető drónok is regisztrációhoz kötöttek, illetve a távoli pilótának az adott műveleti kategóriához szükséges vizsgával is rendelkeznie kell

A speciális kategória olyan kockázatosabb üzemeltetési módokra terjed ki, amelyeknél a biztonságot a drónüzemeltető számára az illetékes nemzeti hatóság által kiadott műveleti engedély garantálja, a műveleteket továbbá minden esetben be is kell jelenteni. Az engedély megszerzéséhez a drónüzemeltetőnek biztonsági célú kockázat-értékelést kell végeznie, amelynek során meghatározza a drón(ok) üzemeltetéséhez szükséges követelményeket. A speciális kategóriába tartozó drónok használatát Magyarországon az Innovációs és Technológiai Minisztériumnál kell bejelenteni.

Az engedélyköteles kategóriában a biztonsági kockázatok olyan szintűek, hogy a biztonságos üzem érdekében az üzemeltető és a pilóta nélküli jármű(vek) számára is engedélyeztetési kötelezettséget írnak elő, beleértve a távoli pilóta engedélyét is. A hitelesített, vagy engedélyköteles kategóriába eső eszközök közé tartozhatnak például a tömegrendezvények alkalmával használt drónok, illetve azok a repülőeszközök, amelyekkel árut vagy embert szállítanak, vegyi anyagokat szórnak ki, vagy különböző tárgyakat dobnak le egy területre. Ezen tevékenységek speciális elméleti és gyakorlati ismereteket igényelnek, de a műveletet végző szervezetnek is egyedi eljárásokat kell kidolgoznia a biztonságos drónüzemeltetés érdekében.

A hazai dróntörvényről

A 2020. december 30-án hatályba lépett uniós drónszabályozást megelőzően Magyarországon nem létezett olyan egységes jogszabály, amely a drónok üzemeltetését – függetlenül a használat céljától és jellegétől – átfogóan kontrollálta volna. Egyes piaci szereplők véleménye szerint az új, egységes drónszabályozást megelőző években „vadnyugati viszonyok” uralkodtak idehaza. Persze a pilóta nélküli repülőeszközök használatának így is voltak jogszabályi feltételei, de a drónok üzemeltetésére több, eredetileg más területet szabályozó törvény, illetve jogszabály vonatkozott – így például a Polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) XI. fejezete, az Információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXI. törvény, a Büntető törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (Btk.), valamint a Légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény (Lt.)

Érdekesség, hogy a 2020 végén hatályba lépő uniós keretszabályozást, illetve a magyarországi Lt. ebből következő módosítását megelőzően a légiközlekedést szabályozó törvény még a drón, a pilóta nélküli légijármű fogalmát sem határozta meg.

Mindazonáltal az új drónszabályozást megelőzően is érvényesek voltak azok a szabályok, amelyek szerint a magyar légtérben csak a légiközlekedési hatóság engedélyével üzemeltethettek vezető nélküli repülésre alkalmas légi járművet. Márpedig a drónok – jogi szempontból – légi járműnek minősültek, ennél fogva a légiközlekedési jogszabályok előírásai ezekre az eszközökre is vonatkoztak.

A drónok nyújtotta technikai lehetőségek olyan mértékben változtatták meg a magánszféra megismerhetőségét, amely mellett a magánterület, a magánlakás, a magánszféra védelme hétköznapi eszközökkel már nem biztosítható.

Jelenleg döntően a hobbifelhasználók reptetik a legtöbb drónt (a repülések kilencven százalékában) Magyarországon, a kereskedelmi (kilenc százalék) és a közszolgálati (egy százalék) szektor ehhez képest egyelőre elmarad. Magyarországon becslések szerint nagyjából 70 000–80 000 drón lehet használatban.

A magyarországi jogrendben a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény (Lt.) 2020 decemberi módosításával jött létre a pilóta nélküli játék légijármű fogalma, amelyekre nem terjedt ki a nyilvántartásbavételi kötelezettség. Ennek érdekében a drónokat vezető, úgynevezett távoli pilóták oktatását, vizsgáztatását illetően tagállami hatáskörébe utalt szabályok megalkotásához az Lt. felhatalmazó rendelkezéseinek kiegészítésére volt szükség. A távoli pilóták oktatásának és vizsgáztatásának feltételeit, körülményeit tisztázó rendelkezések 2021. február 10-én léptek hatályba.

Bár az EU keretszabályozása számos kérdésben döntési lehetőséget biztosít a tagállamoknak, illetve utal nemzeti szabályozói jogkörbe, az uniós norma úgy is rendelkezik, hogy a tagállamok az EU-s szabályoknál szigorúbb szabályokat hozhatnak, de azzal ellentéteseket nem. Emellett azokat a rendelkezéseket, amelyek szerepelnek az EU szabályrendszerben, hazai jogszabályokban már nem kell megismételni. Mindebből az is következik, hogy a magyar törvényeket és rendeleteket, valamint az unió által megfogalmazott szabályokat együttesen kell értelmezni. Mind a magyar, mind az uniós szabályok célja a biztonságos drónhasználat elősegítése azzal, hogy repülési szabályokat, oktatási követelményeket, regisztrációs kötelezettséget, illetve egyéb szabályokat határoznak meg, amelyeket gyakorlatilag minden drónhasználónak ismernie kell és maradéktalanul be is kell tartani.

Az unió tagállamai saját hatáskörben dönthetnek többek között az olyan földrajzi területek kijelöléséről, amelyek fölött tiltani vagy korlátozni lehet a drónok használatát, illetve a tagállamok határozhatják meg azokat a területeket is, ahol a drónok használatát különböző speciális feltételekhez kötik.

A Lt. a közlekedésért felelős miniszternek ad felhatalmazást arra, hogy a honvédelemért, illetve bizonyos esetekben a környezetvédelemért felelős miniszterrel egyetértésben, rendeletben jelölje ki az ország légtérének azt a részét, amely légiközlekedésre igénybe vehető, illetve azt a részt, amely légiközlekedésre korlátozottan vehető igénybe vagy ahol tilos a légiközlekedési célú igénybevétel. A drónok légtérhasználatának szabályozhatósága érdekében az Lt.-ben kell megfogalmazni a légterek használatát érintő alapvető szabályok megalkotására vonatkozó felhatalmazó rendelkezéseket.

Mint arra a Magyar Közlöny 2021. február 2-i számában megjelent indoklás is rámutat, a magyar szabályozás – törvényi szinten és kötelezően – előírja a HungaroControl Zrt. által üzemeltetett, a pilóta nélküli légijárművek üzemeltetését támogató, aktuális légtér információkat és egyéb korlátozásokat tartalmazó honlap és mobilalkalmazás használatát. A mobilalkalmazásba történő bejelentkezés alkalmával megadott adatok kezeléséhez a HungaroControl törvényi szintű adatkezelési felhatalmazást kapott.

A törvényi szabályozás értelmében valamennyi, a „játék kategóriától” eltérő (vagyis általában 120 grammnál nagyobb tömegű) drónt regisztrálni kell Magyarországon, de nem csupán magát az eszközt, hanem minden magánszemélynek vagy jogi személynek regisztrálnia kell magát, aki drónt szeretne üzemeltetni a hazai légtérben.

A drónregisztráció feltételei, amelyek közül bármely esetben kötelező a regisztráció:

  • az uniós irányelvek szerint a „játék” kategóriába nem sorolható eszköz esetén
  • ha az eszköz tömege meghaladja a 120 grammot
  • ha az eszköz rendelkezik adatrögzítővel
  • ha az eszköz a „pilótától” 100 méternél távolabbra repül

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) által felügyelt regisztrációs folyamat díjköteles, a regisztrációs hatósági díjakat 2021. március 8-tól kell fizetni. A drónok üzemeltetését végző távoli pilóták számára kötelező oktatást ír elő a jogszabály, a hatósági engedélyek kiadásának előfeltétele a sikeres vizsga. Az A1-A3 alkategóriákban a képzés online végezhető, sikeres vizsga után a drónüzemeltető egy kompetencia tanúsítványt kap, amellyel igazolhatja a képzés teljesítését.

A képzés tematikája olyan területekre is kiterjed, mint a repülésbiztonság alapelvei, a légtérkorlátozások, a légközlekedés szabályozása, a pilótanélküli légi rendszerek (UAS) ismerete, az adatvédelem és biztosítás. Az A2 alkategória esetén kiegészítő elméleti tananyagot is el kell sajátítaniuk a leendő távpilótáknak, de gyakorlati képesítéssel itt nem kell rendelkezniük.

A légtérhasználat egyik legfontosabb alapelve, hogy már akkor a légteret használja valaki, ha akár csak egy méter magasságba emeli fel a drónt. Lakott területen belül, illetve e fölött csak eseti légtér megléte esetén szabad drónt működtetni.

Forrás: dronexpert.hu

A No Drone Zone – vagyis tiltott – légterek esetében a következő korlátozások, tiltások jöhetnek számításba:
  1. Tiltott légtér, ahol minden esetben tiltott a drónok használata, működtetése: ilyenek lehetnek bizonyos kiemelten fontos létesítmények, kritikus infrastruktúrák. A tilalom alól a közlekedésért felelős miniszter eseti felmentést adhat.
  2. Veszélyes légtér és időszakosan korlátozott légtér: működési időben nem üzemeltető UAS ebben a légtértípusban, üzemidőn kívül pedig az általános szabályok mellett reptethető drón
  3. Drop Zone légtér: a működési idő alatt az illetékes koordináló szervezet hozzájárulásával üzemeltethető drón, amelynek további feltétele a távpilóta és a szervezet közötti folyamatos kommunikáció
  4. Budapest CTR, Kecskemét MCTR, Szolnok MCTR és Pápa MCTR: No Drone Zone légtéren kívül az általános szabályok betartása mellett reptethető drón
  5. Békéscsaba, Szeged, Nyíregyháza, Pécs-Pogány, Pér, Debrecen és Sármellék TIZ: a repülőtér üzembentartójának hozzájárulásával, továbbá Debrecen és Sármellék TIZ esetén az illetékes légiforgalmi szolgáltató hozzájárulásával végezhető repülés
  6. LHR1 Budapest és LHR1A Budapest korlátozott légterek: a légiközlekedési hatóság engedélyével végezhető repülés, az erre vonatkozó a kérelmet 21 nappal az igénybevétel előtt kell benyújtani a hatósághoz
  7. Környezetvédelmi szempontból korlátozott légterek: a légiközlekedési hatóság engedélyével végezhető repülés, az erre vonatkozó a kérelmet 21 nappal az igénybevétel előtt kell benyújtani a hatósághoz
  8. Polgári légijárművek számára korlátozott légterek: valamennyi UAS művelet tiltott tevékenységnek minősül
  9. További korlátozott légterek – pl. Százhalombatta: az illetékes szervezet hozzájárulásával és az ITM felé tett előzetes bejelentés alapján, legalább három nappal a tervezett művelet előtt

Az új szabályozás rendezi emellett a különböző osztályú repülőterek közelében végzett drónüzemeltetés feltételeit is. Eszerint a III. és IV. osztályú repterek kétkilométeres körzetében a repülőtér üzembentartójának hozzájárulásával, valamint az ITM-nek két nappal a művelet előtt tett bejelentéssel végezhető ilyen tevékenység. Az V. osztályú repülőterek esetében hasonló feltételek vonatkoznak a drónüzemeltetőkre, azzal a különbséggel, hogy a szabályozás ilyen létesítmények 750 méteres körzetében határozza meg a fenti előírásokat.

Fontos tudnivaló az is, hogy eseti légtérigénylésnél a repülőterektől három kilométeres távolságot kell tartania az üzemeltetőnek. Ilyen esetekben a reptér üzembentartójának hozzájárulása, valamint biztonsági felmérés is szükséges.
Az eseti légtérigénylés gyakorlata már az új szabályozás hatálybalépését megelőzően is létezett, illetve kötelező volt az üzemeltetők számára, ám ennek folyamata némileg módosult. Az igénylés főbb szempontjai, hogy eseti légtér legfeljebb hét napra igényelhető, valamint nyilatkozattételi kötelezettség vonatkozik a művelet típusára (például állami szervezet számára végzett feladat, vagy gazdasági célú vagy szabadidős UAS művelet).

A légtér eseti kijelölésekor prioritás alkalmazható, például az állami szervezetek részére végrehajtott feladatok elsőbbséget élveznek a gazdasági vagy szabadidős célú felhasználással szemben. Az eseti légtér-kijelölés iránti kérelmet legalább harminc nappal a légtér igénybevétele előtt kell benyújtani a Honvédelmi Minisztérium Állami Légügyi Főosztályán (HM ÁLF).

A drónozásra vonatkozó szabályok megsértése esetén a rendőrség, valamint a légiközlekedési hatóság járhat el. A rendőrség közterületi jelenlétéből fakadóan az esetek többségében a rendőrök ellenőrzik a szabályok betartását, ellenkező esetben szigorú szankciók is kiszabhatók.

Bírságolásra a következő esetekben kerülhet sor:
  1. ha az üzemeltető megsérti a repülési szabályokat
  2. lakott területen eseti légtérengedély nélkül végez repülést
  3. regisztrációs kötelezettség elmulasztása
  4. No Drone Zone légtérrészben való repülés vagy a repülés bejelentésének elmulasztása
  5. a kategóriának megfelelő képzés és vizsga hiánya
  6. speciális és engedélyköteles kategóriában további engedélyek hiánya
  7. jogosulatlan adatrögzítés – például kép és hangfelvétel készítése

A repülési szabályok alatt mindazon szabály értendő, amely a légtér igénybevételével kapcsolatos, így például a repülés maximális magasságának előírása, a regisztrációs kötelezettség, de a képzési követelmények teljesítése is.

Ha az üzemeltető a drónra rögzített kamerával fényképeket kíván készíteni, akkor azok felhasználásához és közzétételéhez jóváhagyást kell kérnie az érintett felektől. Szintén jogsértésnek minősül, ha egy személyről vagy annak lakásáról engedély nélkül, felismerhető módon készít felvételt a drónüzemeltető. Ha a megfigyelés rendszeresen ismétlődik, akkor már bűncselekmény valósul meg, amely már sokkal szigorúbb büntetést von maga után. A büntetőeljárás mellett a személyiségi jogok megsértése esetén polgári jogi következményekkel (például sérelemdíj iránti igény) is számolnia kell a jogsértő félnek.

A drónos műveletekhez az üzemeltetőnek felelősségbiztosítással kell rendelkeznie, függően attól, hogy milyen drónkategóriában üzemeltet repülőeszközt. Biztosítást a 250 gramm tömeg alatti drónokra nem kell kötni, az ennél nagyobb drónokra pedig tömeg alapján számolt sávos biztosítási összeghatárok vonatkoznak:

A jog nem ismerete nem mentesít…

Mint azt a Biztonságpiac érdeklődésére Havas-Sághy Gábor ügyvéd, infokommunikációs szakjogász kifejtette, jelenleg bizonytalanság és tanácstalanság uralkodik a hazai drónpiacon. A technológia és a szabályozás újdonsága miatt ugyanis még nincs meg a kellő, tapasztalatilag megalapozott és kiforrott joggyakorlat Magyarországon. „Néha úttörőnek kell lenni, mert jelenleg nincs kihez fordulni gyakorlati tanácsért” – fogalmazott érdeklődésünkre a szakértő. Hozzátette: „egyszerre dolgozunk az uniós joggyakorlatból, együttműködünk a jogalkotókkal, a hatóságokkal és a felhasználókkal egyaránt. A hatóság oldalról a minisztériumok és a Közlekedéstudományi Intézet munkatársainak a jogszerű drónozás könnyebbé, érthetőbbé tétele érdekében folytatott munkája dicséretet érdemel!”

A szabályozás kapcsán egy átlag felhasználónak meg kell értenie a vonatkozó szabályozási rendszer felépítését.

Ez magába foglalja egyfelől a drónok besorolását, de külön szempontot jelent, hogy mire használjuk a drónokat. A két kategória együtt értelmezendő, a jogban járatlan felhasználók számára emiatt is nehéz a szabályozás megértése – vélekedett a szakértő. Havas-Sághy szerint, ha a különböző táblázatok alapján el is igazodott a felhasználó, és világos számára, hogy mely műveleti kategóriának (cél, tömeg, típus, felszereltség) felel meg a drónja, akkor következik a különböző vizsgákra való felkészülés. Az A1-A3 kategóriában közlekedés alkalmassági vizsgára van szükség, míg az A2 kategóriára szigorúbb szabályok vonatkoznak, kiegészítő vizsgát kell tenni. Jelentős szempontról van szó – fogalmaz a szakértő –, hiszen a drónszabályozásban minden eszközt és felhasználási, műveleti típust aszerint határoztak meg, hogy azok milyen mértékű veszélyt jelentenek az emberi életre, különböző objektumokra, vagyonelemekre.

A gyakorlatban ugyancsak problémát jelent, hogy – a harmincnapos légtér-igénylés miatt – a felhasználóknak nagy időtávban kell előre gondolkodniuk. Még az ipari felhasználóknak is jól kell „gazdálkodniuk” a harminc nappal előre megkért engedéllyel. Ne feledjük – figyelmeztet a szakértő – , hogy az agráriumban például nem lehet előre kalkulálni az intenzív esőzésekkel, vagy egy esetleges árvízhelyzettel. Könnyebbség ugyanakkor, hogy lakott területen kívül eseti légteret nem minden esetben kötelező igényelni, így érdemes előre tájékozódni.

A dróntörvényről Havas-Sághy összefoglalóan azt mondta: „a szabályozói törekvés dicséretes, a jogalkotás nincs olyan lemaradásban, de elég szigorúnak tűnik.” Ez nem jelent ugyanakkor feltétlenül túlzottan rigorózus szabályozást, hiszen ha valamilyen megfigyelésről, vagy káreseményről van szó, akkor nem alaptalan a szigor. Azt a gyakorlat fogja megmutatni, hogy melyek azok a drón-, vagy műveletei kategóriák, amelyekben a túl sok feltétel ellehetetleníti a drónok használat – tette hozzá a szakjogász.

A gyakorlatban pedig számtalan praktikus megoldás szóba jöhet, ilyen például a geofencing pontosabb meghatározása, vagyis a drónoknak „fel kell tudniuk ismerni” azokat a légtérrészeket, ahova nem repülhetnek be – ennek betartása a pilóta felelősségi körébe tartozik.

A szakértő szerint a legtöbb drónfelhasználó igyekszik megfelelni a jelenlegi szabályozásnak, azonban az az átlag felhasználó számára gyakran átláthatatlan folyamatot jelent. Ugyanakkor az ipari, kereskedelmi felhasználók számára is kötelező megfelelni a jogszabályi előírásoknak, ők kivétel nélkül a jogszerű működésben érdekeltek.

A szakjogász hozzátette: a hatóságoknak jelentős figyelmet kell annak szentelniük, hogy a profi és a hobbi célú felhasználást szétválasszák, de emellett felvilágosító, ismeretterjesztő fórumokra is szükség lesz, hogy a jelenleg még kiforratlan környezetet mindenki számára átláthatóvá és követhetővé tegyék. Ebben a hatóság mellett az egyelőre kevés – kellő szakértelemmel rendelkező –ügyvéd lehet a jogkövető felhasználók segítségére.

Forrás: Biztonságpiac Évkönyv 2021, Detektor Security Szakfolyóirat

Hozzászólások