Genfben leállították a drónok ellen használt „sasbrigád” programot, amelynek célja az volt, hogy ragadozó madarakat képezzen ki a levegőben lévő mechanikus drónok elfogására, írja a Bloomberg.
A projekt 2017-ben kezdődött. A ragadozókat arra képezték ki, hogy a levegőből kis méretű mechanikus drónokat ragadjanak el anélkül, hogy a gépek a földre esnének. De az bizonyosodott be, hogy a madarak testi épsége szempontjából problémás, így túl veszélyes lett volna folytatni.
Forrás: New York Times
„A drónok használatának technológiai és stratégiai fejlődése túlságosan bizonytalanná, sőt a ragadozó madarak testi épségére nézve veszélyessé teszi ezt a projektet” – nyilatkozta a genfi rendőrség sajtószolgálata.
Umberto Nassisi, a sólyomtenyésztő csoport vezetője azt mondta: elszomorította a döntés, mert ezzel az eddigi erőfeszítésük elveszett, és ez nagyon sok pénzt és munkaórát is jelent.
A genfi rendőrség mostantól az olyan hagyományosabbnak mondható – és széleskörűen alkalmazott – drón elleni védekező megoldásokra szorítkozik mint például a jelzavarás, a felderítő rendszerek és a hálós fegyverek alkalmazása.
Ennyi a hír, de nézzük egy kicsit szélesebb kitekintésben
Kölcsönös veszélyeztetés
Együtt tudnak-e élni a ragadozómadarak a legújabb emberi hobbival? Különösen a sólymok jelentenek veszélyt a drónokra, ami ellen azért szerencsére lehet tenni. A madarak oktatás nélkül (is) hajlamosak megtámadni a drónokat.
De fordított szempontból nézve: veszélyeztetik a madárvilágot az autonóm, vagy távolról irányított égi eszközök, állítják egybefüggően az amerikai természetvédelmi területeket őrzők. Ennek nyomán a Yosemite Nemzeti Parkból már 2014 -től ki is tiltották a repülő szerkezeteket, melyek “negatív hatást gyakoroltak a használatuk helyszínén található állatvilágra, különösen a sziklafalban fészkelő vándorsólymokra.
A drón – madár találkozások során a rotorok könnyen megsérthetik a jelenséggel szemben teljesen tájékozatlan (ragadozó)madarakat, akiknek egy ilyen behatás könnyen a végzetet is jelentheti. Éppen ezért lenne fontos képezni legalább az emberi felügyelet alatt álló szárnyasokat, hogy valamennyire hozzászokjanak a drónokhoz.
Forrás. Ma.hu
És még egy további szempont – Drónokkal a kártékony madarak ellen
A Washington State University egyik kutatócsoportja kifejlesztett egy drónos madárriasztó rendszert. A drónok napi 24 órában járőröznek az ültetvényeken, hogy elriasszák például a seregélyeket és a varjakat. A fejlesztés keretében nemcsak védekezési módokat dolgoztak ki, hanem azt is vizsgálták, a drónok alkalmassá tehetők-e a kárt okozó madarak észlelésére és azonosítására. Néhány év alatt sikerült kifejleszteni a megfelelő kamerarendszert és algoritmust, ami a védett területre be- és kirepülő madarakat egyaránt észleli. Műszaki szempontból a csomagszállító drónrendszerekre hasonlít a rendszer. Az eddig alkalmazott védekezési rendszereket a madarak gyakran kijátsszák.
Az új rendszerben egyelőre a drónok mozgása és a drónok által kibocsátott magas frekvenciájú hangjelzés riasztja a madarakat, de vizsgálják, hogy milyen más hangok lehetnének alkalmasak a távoltartásukra, például fajtársaik hívó hangja és ragadozó madarak hangjai merültek föl lehetőségként.
A feladat elvégzésére célspecifikus drónok tervezése is felvetődött, például ragadozó madárra hasonlító drónoké, vagy a propellerek bevonása tükröző felülettel.
A Techson ES4-es kamera szériájában eddig a kiemelkedő fényérzékenységé és a fehér fényes megvilágításé volt a főszerep. A legújabb fehér és infra LED-del is rendelkező kamerák azonban új perspektívákat nyitnak meg a biztonsági kamerák alkalmazása és felhasználása terén.
Bővebben »
A hagyományos infravörös kamerák csak fekete-fehér képeket tudnak készíteni éjszaka. Ezáltal a felvételekről elvesznek bizonyos részletek, ami információveszteséget okoz számunkra.
Bővebben »
Húszmilliárd forintos beruházással, mintegy kétszáz munkahelyet teremtve hozza létre Zalaegerszeg a Dronemotive drónkutatási és -fejlesztési kompetenciaközpontot.
Több, mint 60 alapító tag részvételével megalakult az MDK (Magyarországi Drón koalíció). Céljai: a biztonságos üzemeltetés, a támogató jogszabályi keretrendszer megteremtése, és a drónok széleskörű elterjedésének elősegítése.
A német Securiton “Securilocate Drone Wingman Pro” mobil drónja a repülő tárgyakat, de a távirányítókat is észleli,. Mivel a drónok rádión keresztül csatlakoznak a távirányítóhoz, a DF antennák képesek elfogni az átvitt jeleket, és azonosítani az objektumok helyzetét.
Az alkalmazás teszt verziójának köszönhetően valós időben lehet nyomon követni a magyar légtérstruktúra aktuális helyzetét, illetve a drónozás számára tiltott területeket.
A MIT kutatóinak sikerült olyan, az izmok munkáját lekövető technológiát élesben kipróbálniuk, mellyel a drónreptetés egészen új szintre emelkedhet. Egy kisérleti fejlesztés eredményeként a kéz- és karmozdulatok játszanak szerepet a drón irányításában.
Hét eleji cikkünkben jeleztük, hogy a drón berepülések okán periodikusan le kellett zárni a légteret a reptéren. Persze abban reménykedtünk, hogy az eset nem ismétlődik meg, de sajnos kedden ismételten megtörtént, még hosszabb légtérzárlatokat eredményezve. Így hát nézzük alaposabban az eseményeket, következményeket és az elhárítás egy bevált gyakorlati példáját .
Az MIT és a NASA tudósai olyan megoldáson dolgoznak, amellyel a sűrű erdőségek mélyén is gyorsan és hatékonyan lehetne felkutatni a bajba jutott embereket. A megoldás a drónra telepített LIDAR.
