Forrás: ROKID
Olaszországban a kormány a közelmúltban vásárolt készleteket a pekingi Polysense biotechnológiai vállalattól opcionálisan integrált termikus arcfelismerő technológiával a repülőterek, vasútállomások, iskolák, bevásárlóközpontok és a tömegközlekedést használók figyelemmel kísérésére a COVID-19 fertőzés elszigetelési erőfeszítéseinek támogatása érdekében. További hír, hogy Ausztrália szerződést kötött a kanadai profi drón technológiával foglalkozó Draganfly céggel olyan drónok vásárlásáról, amelyek képesek lázas, köhögéses tüneteket felismerni !? Portálunkon mi is kiemelt terjedelemben számoltunk be jelentős kameragyártók (Hikvision, Dahua, Hanwha Techwin stb.) lázérzékelő arcfelismeréses technológiáiról. A szerk.
Míg a hagyományos biometrikus azonosítás, mint például az ujjnyomat, külső jellemzőkre támaszkodott, a termikus arcfelismerés fizikailag nem feltűnő lehetőséget kínál mind a külső, mind a belső biometrikus információk tisztán külső (akár észrevétlen) beolvasásával történő megszerzésére. Ez a helyzet egy új biometrikus határt jelent, amelyet kritikusan kell megközelíteni. Utakat nyit a visszaélésekhez, és felveti a reagáló, felelősségteljes politikai döntéshozatal szükségességét. Jelenleg nem ismerjük az ilyen technológiák által összegyűjtött adatok felhasználásával nyerhető információk mértékét, de az adatelemzési technikák jövőbeli fejlődése lehetővé teheti ezeknek az adatoknak a felhasználásával a magánélet megsértését.
Ha az egyének egészségügyi profilját folyamatosan naplózzák virtuális, multimodális immunitási tanúsítványok formájában, annak káros diszkriminatív következményei lehetnek.
Az Egyesült Államokban hat állam fogadott el jogszabályt, amely a biometrikus információk kereskedelmi szervezetek általi gyűjtését és felhasználását szabályozza – olyan törvények, amelyek modellként szolgálhatnak a multimodális biometrikus technológiák és információk szabályozására a jelenlegi járvány idején és azon túl is.
Ez a törvény minden olyan technológiát szabályoz, amely arcfelismerési technológiát használ egy adott arc hőmérsékletének rögzítésére.
Munkahelyi használatkor például a dolgozóknak joguk van kérni a gyűjtés módjának és forrásának nyilvánosságra hozatalát, a tőlük gyűjtött információkhoz való hozzáférést és az ilyen információk törlését, ezen kívül joguk van tiltani személyes adataik eladását, bármilyen értékesítését üzleti vállalkozásból harmadik fél számára „ellenérték fejében”.
De a diszkriminációellenes törvények más utat is kínálhatnak a lázellenőrzéses arcfelismerési technológiák alkalmazásának szabályozására, hiszen érzékelhető probléma, hogy az arcfelismerő algoritmusok esetenként súlyosan diszkriminatív célokat is szolgálhatnak (faj, nem, állampolgárság, vallás).
Szükségszerűek az olyan intézkedések széleskörű bevezetése is, hogy a kereskedelmi létesítmények értesítsék vásárlóikat a lázfelismerő technológia használatáról. A bejáratoknál (táblákkal, vagy display képernyőn, stb) egyszerű nyelvi megfogalmazással kell információkat adni a biometrikus adatok gyűjtéséről, tárolásáról és a tárolás periódusáról.
Miután várható fenti technológiák mind szélesebb körű alkalmazása, tehát egyrészt biztosítani kell világszerte a magánélethez fűződő jogok szabályozott védelmét, miközben persze abban is jobban kellene képbe kerülni, hogy a termikus detektálás pontos és hatékony módszer-e a vírusterjedés visszaszorítására és ha igen, szükséges-e kombinálni az arcfelismerési technológiát a hőérzékelő eszközökkel.
Gyorsan kell cselekednünk hiszen vélhető, hogy a pandémiát követő világban is széleskörűen fogjuk ezeket a technológiákat alkalmazni.
Az összefoglalót Várnoki Ádám az Óbudai Egyetem Bánki Donát Karának mechatronika hallgatója készítette
Forrás: academic.oup.com
Kapcsolódó cikkek:
