A termikus arcfelismeréses technológia térhódítása – Sürgető szabályozási kérdések

Az Oxford University „Law and the Bioscienses” portálján megjelent több szerzős cikk a lázellenőrzés és a termikus arcfelismerés témakörével foglalkozik. Bemutatja a technológia jelenlegi állapotát, használatával kapcsolatos előnyöket és aggályokat, valamint a jelenlegi járvány idején és azon túl történő alkalmazásának szabályozására irányuló javaslatokat. A cikkről kivonatolt összefoglalót olvashatunk.

A COVID-19 egyre szélesebb körben feltárt tünetei között a láz a fertőzés egyik árulkodó jele. Ezért az azonosításhoz a legkülönbözőbb létesítmények és állami infrastruktúrák mind szélesebb körben használnak különböző technológiájú hőmérőket (normál, okoskarkötő stb.) és infravörös kamerákat annak ellenére, hogy az eddigi vizsgálatok kétségbe vonják (de legalábbis megkérdőjelezik) e technológiák képességét a mag hőmérséklet pontos és következetes mérésére.

Forrás: ROKID

Forrás: ROKID

A hőérzékelési technológia korlátjai és az arcfelismerési technológia ismert hiányosságai ellenére világszerte nem kevés cég is forgalmaz eszközöket, amelyek a hőérzékelést és az arcfelismerési képességeket egyesítik a potenciálisan fertőzött személyek felderítésére és nyomon követésére. Például a Hanwang Technology olyan eszközöket készít, amelyek azt állítják, hogy 37,5 ° C feletti hőmérséklet észlelése után 1 másodpercen belül azonosítják az egyén nevét, akár maszkviselés mellett is, amennyiben adatbázisukban szerepel. A kínai Rokid kifejlesztett egy hasonló elven működő szemüveget.

Forrás: ROKID

Forrás: ROKID

Olaszországban a kormány a közelmúltban vásárolt készleteket a pekingi Polysense biotechnológiai vállalattól opcionálisan integrált termikus arcfelismerő technológiával a repülőterek, vasútállomások, iskolák, bevásárlóközpontok és a tömegközlekedést használók figyelemmel kísérésére a COVID-19 fertőzés elszigetelési erőfeszítéseinek támogatása érdekében. További hír, hogy Ausztrália szerződést kötött a kanadai profi drón technológiával foglalkozó Draganfly céggel olyan drónok vásárlásáról, amelyek képesek lázas, köhögéses tüneteket felismerni !? Portálunkon mi is kiemelt terjedelemben számoltunk be jelentős kameragyártók (Hikvision, Dahua, Hanwha Techwin stb.) lázérzékelő arcfelismeréses technológiáiról. A szerk.

Míg a hagyományos biometrikus azonosítás, mint például az ujjnyomat, külső jellemzőkre támaszkodott, a termikus arcfelismerés fizikailag nem feltűnő lehetőséget kínál mind a külső, mind a belső biometrikus információk tisztán külső (akár észrevétlen) beolvasásával történő megszerzésére. Ez a helyzet egy új biometrikus határt jelent, amelyet kritikusan kell megközelíteni. Utakat nyit a visszaélésekhez, és felveti a reagáló, felelősségteljes politikai döntéshozatal szükségességét. Jelenleg nem ismerjük az ilyen technológiák által összegyűjtött adatok felhasználásával nyerhető információk mértékét, de az adatelemzési technikák jövőbeli fejlődése lehetővé teheti ezeknek az adatoknak a felhasználásával a magánélet megsértését.

Ha az egyének egészségügyi profilját folyamatosan naplózzák virtuális, multimodális immunitási tanúsítványok formájában, annak káros diszkriminatív következményei lehetnek.

Az Egyesült Államokban hat állam fogadott el jogszabályt, amely a biometrikus információk kereskedelmi szervezetek általi gyűjtését és felhasználását szabályozza – olyan törvények, amelyek modellként szolgálhatnak a multimodális biometrikus technológiák és információk szabályozására a jelenlegi járvány idején és azon túl is.

Ez a törvény minden olyan technológiát szabályoz, amely arcfelismerési technológiát használ egy adott arc hőmérsékletének rögzítésére.

Munkahelyi használatkor például a dolgozóknak joguk van kérni a gyűjtés módjának és forrásának nyilvánosságra hozatalát, a tőlük gyűjtött információkhoz való hozzáférést és az ilyen információk törlését, ezen kívül joguk van tiltani személyes adataik eladását, bármilyen értékesítését üzleti vállalkozásból harmadik fél számára „ellenérték fejében”.

De a diszkriminációellenes törvények más utat is kínálhatnak a lázellenőrzéses arcfelismerési technológiák alkalmazásának szabályozására, hiszen érzékelhető probléma, hogy az arcfelismerő algoritmusok esetenként súlyosan diszkriminatív célokat is szolgálhatnak (faj, nem, állampolgárság, vallás).

Szükségszerűek az olyan intézkedések széleskörű bevezetése is, hogy a kereskedelmi létesítmények értesítsék vásárlóikat a lázfelismerő technológia használatáról. A bejáratoknál (táblákkal, vagy display képernyőn, stb) egyszerű nyelvi megfogalmazással kell információkat adni a biometrikus adatok gyűjtéséről, tárolásáról és a tárolás periódusáról.

Miután várható fenti technológiák mind szélesebb körű alkalmazása, tehát egyrészt biztosítani kell világszerte a magánélethez fűződő jogok szabályozott védelmét, miközben persze abban is jobban kellene képbe kerülni, hogy a termikus detektálás pontos és hatékony módszer-e a vírusterjedés visszaszorítására és ha igen, szükséges-e kombinálni az arcfelismerési technológiát a hőérzékelő eszközökkel.

Gyorsan kell cselekednünk hiszen vélhető, hogy a pandémiát követő világban is széleskörűen fogjuk ezeket a technológiákat alkalmazni.

Az összefoglalót Várnoki Ádám az Óbudai Egyetem Bánki Donát Karának mechatronika hallgatója készítette

Forrás: academic.oup.com

Kapcsolódó cikkek:

Hozzászólások