A Vodafone Online blokkolná a drónok tiltott helyekre történő berepülését

A Vodafone a világelsőként demonstrálta, hogy a mobiltechnológia révén miként lehetséges szigorú ellenőrzés alatt tartani és megakadályozni a drónok berepülését különféle ideiglenesen őrzött területre, például bűnügyi helyszínekre, rendezvényhelyszínekre, vagy jelentős események közelébe.

Az előrejelzések szerint a drónok – a jövő digitális társadalmának részeként – az európai gazdasági növekedés fontos motorjává fognak válni. Ugyanakkor drónröptetés egységes európai szabályozása napjaink sürgető problémája.

Vodafone Geofencing (virtuális repülési védőfal)

A szabályozásnak fontos eleme a drónok számára (állandóan, vagy ideiglenesen) tiltott területek védelme, amelyre a Vodafone korábban Németországban már kidolgozott egy, a GPS technológiánál biztonságosabb alternatívát. A Vodafone rádiós helymeghatározási rendszere (RPS) a világ első IoT drónkövető és- biztonsági technológiájaként mutatkozott be, ami képes a drón láthatáron kívüli pozíciójának követésére, emellett sokkal nehezebben zavarható, illetve törhető fel, mint a GPS.

Forrás: vodafone

Forrás: vodafone

Az engedély nélküli a berepülések megakadályozásában kínál új lehetőségeket a Vodafone virtuális repülési védőfala (geofencing), amit a vállalat mérnökeiből álló londoni csapat sikeresen tesztelt Spanyolországban. A csapat egy kijelölt területen, korlátlan számú repülő drónnal tudott kapcsolatot teremteni egyszerre, mivel a drónok beépített SIM kártyával kapcsolódtak a Vodafone mobilhálózatához. A geofencing tetszőlegesen alakítható igény szerint el is távolítható, miközben drónok azonosítását az RPS segítségével végzi.

A virtuális repülési védőfal kijelölésével olyan virtuális akadályokat vagy határvonalakat lehet meghatározni egy tényleges földrajzi területen, amelyek által lekeríthetővé válnak mind a folyamatosan elzárt területek – úgymint repülőterek vagy börtönök -, mind pedig az ideiglenesen korlátozott területek, például a fesztiválok vagy bűntények, katasztrófák helyszínei. A drónok ezen felül egy konkrét bevetés területén belül is tarthatók, pl. amikor elektromos felsővezetékeket vizsgálnak.

Sok drón képes memorizálni a berepülési tilalom alá eső zónákat, az erre vonatkozó információkat azonban általában offline statisztikai adatbázisokból nyerik ki, a hálózaton működő geofences azonban minden pillanatban naprakész információkkal frissíti a drónokat. A hatóságoknak képesnek kell lenniük arra utasítani a már levegőben tartózkodó drónokat, hogy változtassák meg a repülésük irányukat – például, hogy kikerüljenek egy szélsőséges időjárási zónát -, amit szintén a mobil kommunikáció segítségével tehetnek meg.

A Vodafone a teszt során egy teljesen automatikus folyamatot hozott létre, amely egy három gyűrűből álló repüléstilalmi zónát definiált:

  • amikor egy drón belépett a külső gyűrűbe, mind a drón működtetője, mind pedig a repüléstilalmi zóna üzemeltetője figyelmeztetést kapott a korlátozott légtérbe való berepülésről;
  • ha a drón tovább repült és belépett a repüléstilalmi zóna középső gyűrűjébe, arra kényszerítették, hogy egyhelyben lebegjen;
  • a középső repüléstilalmi zónát kibővítették úgy, hogy az a terület is belekerüljön, amelyben a drón addig lebegett, egy parancs érkezett a mobilhálózaton keresztül, amely azonnali leszállásra kényszerítette a drónt.

A Vodafone technológiája így a jövőben például arra is képes lesz, hogy a rendőrségi drónok biztonságosan tudjanak átkutatni egy adott területet, annak veszélye nélkül, hogy összeütközzenek más drónokkal.

A technológiát minden mobilszolgáltató át tudja majd venni, mert a Vodafone RPS kutatását és az ahhoz kapcsolódó szellemi tulajdonjogokat a Vodafone szabadon elérhetővé tette, az újrafelhasználás tehát nem jár licencdíj-fizetési kötelezettséggel.

A drónok repüléstilalmi zónákra vonatkozó szabályozásainak hatóságok általi bevezetése után az új technológia akár már 8 hónappal rendelkezésre állhat. Ez lehetővé teheti majd a SIM kártya-alapú alkalmazást, ami felgyorsítaná a látóhatáron túl repülő drónokra szakosodott szektor megjelenését, ezzel 2050-re akár évi 15 milliárd euróval járulva hozzá az európai gazdaság teljesítményéhez, és több mint 100 000 új munkahelyet teremtene.

Forrás: origo.hu

Kapcsolódó cikkek:

Hozzászólások