Egy gigaprojekt „ától cettig” – Autonóm napelemparkok (PV erőművek) vagyonvédelme IV. rész

Kenesei Kristóf

Kenesei Kristóf

Nehéz dolgunk van, hiszen mint mindannyian tudjuk, egy komplex biztonsági rendszer felépítéséről nehéz úgy érdemben értekezni, hogy bizalmas információt ne adjunk ki és így a rendszer integritása, szabotázsbiztossága, valamint a megrendelő érdekei se sérüljenek. Az alábbiakban erre teszünk kísérletet, és reméljük, ismét tudunk néhány izgalmas részlettel, valamint technikai érdekességgel szolgálni Olvasóink számára.

Technológiai megoldások

Az előzőekben ott hagytuk abba a tervezést taglaló részt, hogy eljutottunk a végső konklúzióra az alkalmazandó technológia témájában. Ez az intelligens analitikák alkalmazása volt, hiszen a rendkívül változatos körülményekhez csak ezt a fajta védelmet találtuk végül megfelelően zavar-érzéketlennek. Miután megalkottuk a koncepció alapjait, nem volt más dolgunk, mint a megfelelő integrációs szinteket kidolgozni a megrendelő igényeinek megfelelően. Világos volt, hogy a parkok száma miatt távfelügyeleti központ létrehozása lehet szükség, vagy ami még valószínűbb, meglévő felügyeleti központba kell majd integrálnunk az új rendszereket. Ez természetesen erősen limitálta a használható eszközök típusait, mely nehézségeket is okozott a tervezéskor, azonban itt ismét ki kell emelnünk megrendelőnk és a vele partnerségben működő egyéb szervezetek rugalmasságát és folyamatos segítségét az egész projekt során. Az ő hathatós támogatásuk nélkül az egyeztetési szakasz és a szükséges információk beszerzése nagyságrendekkel több időt vett volna igénybe, mely veszélyeztette volna a projekt rendkívül szűk ütemezését, ami nem volt megengedhető, így ezt a hozzáállást ezúton is köszönjük.

Forrás: Kenesei Kristóf

Forrás: Kenesei Kristóf

Amikor kialakult a meghatározott feltételrendszer a szükséges integrációk és átjelzések ügyében, a terveket végleges kiviteli szintű dokumentációkká lehetett alakítani. Ügyfelünk érdekének védelmében a pontos átjelző rendszerek és távfelügyeletek (nem véletlen a többes szám) működéséről és metodikájáról nem áll módunkban több információt adni azon kívül, hogy IP kapcsolat átvitelén 3/4G routerek alkalmazásával, közvetlen kontaktusok átadásán IO modulokkal, valamint GSM modulokon (Contact ID) keresztül történik több helyre, redundáns módon. A rendszer egyik végén a fent említett átjelzési módok, a másikon pedig az intelligens kamera analitikák által generált jelzések voltak, így a következőkben logikusnak tűnik a kettő közti átviteli rendszereket vizsgálni, melyek tulajdonképpen a terepi rendszerek magjait alkotják.

A kamera analitikák számtalan fajtáját ismerjük már, hiszen az elmúlt évek során exponenciális fejlődésnek indult a technológia. Ha hazánkban még nem is annyira hangsúlyosan, de polgári használatban már a 2000-es évek környékén is megjelentek nyugaton a mozgásérzékeléses kamerák, igaz, ezt akkor még viszonylag egyszerűen, főképp a képtartalom változás egyszerű elemzésével végezték. Mára odáig jutottunk, hogy már polgári, vagy ipari használatban sem számít túl nagy különlegességnek egy AI-t használó adaptív analitika, mely képes nemet, kort, sőt akár általános hangulatot is (!) detektálni a megfigyelt célponton, vagy akár szimultán több, 10, vagy esetleg 20 alanyon. Tárgyi feladathoz úgy döntöttünk, hogy egy nagyon jól paraméterezhető, mégis egyszerű alapgondolatú analitikát választunk ki: a vonalátlépést. A megfelelő hatás eléréséhez olyan opcióra volt szükség, mely ezt a viszonylag általános és könnyen definiálható „virtuális kerítésvédelmet” olyan szélesen tudja paraméterezni, hogy szinte minden változatos környezeti hatást ki tudjon szűrni téves riasztás nélkül.  Végül egy, a kijelölt feladatra megfelelő termékcsaládban találtuk meg az ideális megoldást a kamera oldali analitikák tekintetében, és szerencsére ennek a márkának a használata egybeesett a megrendelő integrációs igényeiben támasztott feltételrendszernek is. Szükség volt a „kisállatvédelem” megvalósításához a megfigyelendő objektumok méretének meghatározására, melyhez (mivel minden kamera látószöge más) pontos kalibráció szükséges. Ha ezt pontosan elvégezzük, a kamerák már meg tudják állapítani a mozgó objektumok méreteit, mozgási sebességüket, színüket, stb. és ez alapján tudják eldönteni, hogy az adott mozgó alak detektálandó behatoló, vagy éppen kisállat, esetleg környezeti hatás.

Ha a végponti jelzőeszközök – tehát esetünkben a kamerák – már megbízhatóan adnak riasztásokat, a következő lépés ezek kiértékelése, kezelése, valamint rögzítése kell, hogy legyen, melyet a mai modern rendszerekben (mint ezen rendszereknél is) szerver számítógépek és stroage-k látnak el. Itt ez annyiban volt izgalmasabb feladat a szokásosnál, hogy szélesebb skálán mozgó hőmérsékleti körülmények között, nagyon kicsi helyen kellett a fent leírt funkciókat megvalósítani, így a választás végül egy ipari kivitelű, passzív hűtésű szerver számítógépre esett. Ez az eszköz a rendszer „agya”, de mivel egy számítógép a fent említett különböző átjelzések kiadására közvetlenül nem képes, illetve csak IP alapon felügyelhető, ez nem volt elég. A feladat az volt, hogy a szerverbe beérkezett riasztásokat a kiértékelés után „lefordítsuk” a kontaktusok egyszerűbb nyelvére és így is valósítsunk meg átjelzéseket, valamint néhány vezérlési parancsot.

Ehhez a lehető legegyszerűbb eszközöket használtuk, az integrálhatóság és a költséghatékonyság szempontjainak szem előtt tartásával. A kamerákat fogadó szerver riasztási eseményeit egy integrált IO modul fordítja le a kontaktusok nyelvére és ezek a kontaktusok csatlakoznak egy riasztóközpont bemeneteire. Természetesen zónabővítő és kimeneti (PGM) bővítő paneleket is használtunk, ezt főként a vezérlési parancsok, és néhány közvetlen átjelzés átadására egy 24V-os relépanelen keresztül. Mivel adott volt a riasztó központ, a felügyelet kérdésére az egyik megoldás a GSM modul alkalmazása volt, melyet, – ahogy fent is írtuk, – a megrendelő is igényként támasztott felénk. Felmerültek még különböző „ha” kapcsolatos vezérlési feladatok is, melyek röviden leírva a meglévő riasztó központ éles állapotának és a kameraszerverben létrehozott riasztási partícióknak a szinkronba hozását jelentették, de ezt a fent leírt rendszerelemekkel meg tudtuk valósítani. Később a riasztó központ távoli vezérlése is bekerült a képbe, melyet egy integrált IP-s központ alkalmazásával könnyebb lett volna megoldani, de mivel az igény a projekt közben merült fel, egy soros modult és egy hozzá kapcsolódó IP átalakítót használtunk a feladat megoldására.

A technikai rendszer felépítését követően (tehát a megfelelő eszközök, modulok, relék, stb. összekötése után) nem maradt más feladat, mint a különböző riasztási eseményeket, szekvenciákat, detektálási csoportokat, partíciókat beprogramozni a rendszerbe, majd megírni a különböző logikai függvényeket, szabályokat, végül pedig definiálni a sok vezérlési és átjelzési feladatot. Ez a témakör legalább olyan izgalmas és szerteágazó, mint az eddig leírtak, és néhol különösen bonyolult vagy kombinált megoldásokat kellet találni a megfelelő funkciók életre hívásához, azonban sajnos, ahogy ezt már korábban is megjegyeztük, ilyen mélységekbe már nem merülhetünk megrendelőnk és a rendszer biztonságának érdekében.

Megköszönve megtisztelő figyelmüket, a következő részek a kivitelezés izgalmait, néhány szórakoztató anekdotát, majd pedig egy kis kitekintést kínálnak a jövő világába, ahogy azt mi képzeljük el. Reméljük ismét velünk tartanak majd!

Kenesei Kristóf
projektvezető mérnök
ERANDO Kft.
www.erando.hu

erando_logo_final_13_szines_margo_nelkul

Kapcsolódó cikkek:

Hozzászólások