Egy gigaprojekt „ától cettig” – Autonóm napelemparkok (PV erőművek) vagyonvédelme I. rész


A „Csapat” kialakítása

Portálunkon nyilvánvalóan úttörő vállalkozást indítunk, amikor egy gigaprojekt részleteibe avat be minket az Erando Kft. A cég 60 napelempark integrált vagyonvédelmi rendszerét kivitelezte szerte Magyarországon. A tervezéstől a telepítésen keresztül az utómunkákig hatrészes sorozat keretében követhetjük végig a folyamatok szakmai közérdeklődésre számot tartó részleteit Kenesei Kristóf projekt vezető mérnök „vezetésével”.

Forrás: Erando Kft

Forrás: Erando Kft

Mit is nevezünk gigaprojektnek? Erre a kérdésre szakáganként más-más választ kapunk. Egy nemzetközi logisztikával foglalkozó cégnek nyilván más léptékei vannak, mint egy hazai kis-, közép- vagy nagyvállalatnak, de egy szakmán és régión belül már jobban behatárolható ez a kérdés. Az ERANDO Kft. 1995-ös alapítása óta számos, országos lefedettséget megkövetelő, integrált biztonságtechnikai rendszert telepített, tervezett és tart karban magas megrendelői igényeket támasztó állami és magán szervezet részére, így nem ismeretlen feladat számunkra a komplex feltételrendszerrel és magas rendelkezésre állási kötelezettséggel „megterhelt” projektek kivitelezése, rövid határidővel.

Számos nagy léptékű beruházás megvalósításában vállaltunk már szerepet 25 éves fennállásunk óta, jó példa erre a villamos alállomásokon telepített integrált rendszer, a Paksi Atomerőműnél végzett évtizedes projekt- és karbantartási munka, a MÁV pályafelújítási projektjei, vagy a számtalan térfigyelő rendszer, melyek telepítésében, üzemletetésében, illetve javításában a mai napig részt veszünk. Bátran jelenthetjük ki, hogy minket már kevés meglepetés érhet ebben a szakmai térben, mégis amikor 2019 nyarának végén megismertük ezen cikkben tárgyalt projektünk előzetes információit, tudtuk, hogy komoly, professzionális kihívás elé nézünk. Az ERANDO Kft. vállalatirányítása nem támogatja, sőt, nem is teszi lehetővé a meghátrálást a hasonló szakmai, emberi, illetve szervezeti kihívásokban, így belevágtunk a 2020-as év egyik, számunkra leginspirálóbb projektjébe: 60 napelempark (más szóval PV, azaz PhotoVoltaic – fotoelektomos erőmű) integrált vagyonvédelmi rendszerének tervezésébe és kivitelezésébe szerte Magyarországon. Az évtizedes rutin ellenére a munka lezárása után kijelenthető, hogy rengeteg új élményt, tapasztalatot szereztünk, melyeket ebben a hatrészes írássorozatban szeretnénk megosztani a Kedves Olvasóval.

Napelempark helyszínek

Napelempark helyszínek

A csapat

Az első lépés egy új projekt beérkezésekor mindig a belső erőforrás-management. Kisebb léptékű munkáknál ez könnyebb feladat, hiszen csak egy kompetens projektvezető mérnököt kell kijelölni, aki menedzseli a felmerülő feladatokat és végzi a kétirányú kapcsolattartást a munka elvégzése során. Egy nagyobb léptékű megbízás estén már nem ilyen egyszerű a helyzet, hiszen egyértelmű, hogy egyetlen ember képtelen összefogni a földrajzilag és ütemezésben is szerteágazó és különböző jellegű feladatcsoportokat, itt projekt-csapatot kellett létrehozni.

Egy csapat kialakításánál fontos az egyéni kompetenciák és erőforrások vizsgálata, tehát nem elég azzal számolnunk, hogy egy feladathoz például három fős mérnök-team szükséges, át kell gondolnunk azt is, hogy milyen emberi tulajdonságokkal rendelkező kollégát választunk az adott projekthez, illetve, hogy az ő habitusa, képességei, kompetenciái hogyan illeszthetők a csapat többi tagjának adottságaihoz.

Az első és legfontosabb eleme egy jó projekt-teamnek a „tervező típusú” mérnök. Ő akkor is fontos szereplő, ha már kész kiviteli tervekből dolgozunk, hiszen a papír és a valóság között bizonyos differenciák felmerülhetnek, bármilyen felkészült is legyen a terveket készítő kolléga vagy cég. Fontos kiemelni, hogy ezek a helyzetek nem szakmai hiányosságokra vezethetők vissza, hanem rendszerint a megrendelő ötletei, javaslatai, esetenként a kivitelezés közben támadó további innovációs igényei, valamint az előre nem számolható környezeti hatások miatt jönnek létre, nem is beszélve a különböző szakágak között felmerülő nézetkülönbségekről, vagy ütközésekről. Az itt tárgyalt konkrét projekt esetében a tervezés feladata is az ERANDO hatáskörébe került, így kiemelten fontos volt, hogy megfelelő technológiai hátterű és jól átgondolt tervek készüljenek, de erről a későbbiekben még bővebben említést teszünk, néhány szakmai érdekesség kiemelésével.

A csapat felépítésének második fontos építőköve egy, a logisztikai területen jártas kolléga kiválasztása. Az ő feladata egy ilyen méretű projekt esetén az anyagbeszerzéstől a regionális szervezésen át kiterjed az alvállalkozói csapatok mozgatására, valamint az ügyfél projektvezetőivel való kapcsolattartásra, hiszen, ha a vállalkozói oldalon sem elég egy kolléga a feladat kezeléséhez, akkor egyértelmű, hogy a megrendelői oldalon is több személlyel kell számolnunk. Írásunkban részletezni fogjuk a továbbiakban csak „Napelempark projekt”-ként említett beruházás logisztikai kihívásait, kitérve az anyagszállításra, a regionálisan elosztott területcsoportokon mozgatott alvállalkozói és saját kivitelezői csapatokra és az „actio radius” elméletre.

Ahogy a mondás tartja, „Az asztal mögül könnyű okosnak lenni”, és bizony, egy ekkora munkánál 5-10 alvállalkozói csapattal (akik különböző időben és régiókban mozognak, ráadásul a projekt különböző munkafázisait végzik el szimultán) mindenképpen szükség van egy „terepen jártas” mérnök kollégára is, aki nem ijed meg az olyan napi szinten felmerülő gyakorlati kérdésektől, melyek egy ilyen beruházásnál óhatatlanul fel fognak merülni. Fontos, hogy a kivitelezést végző csapatok feladatai, hatáskörei és munkafázisai pontosan legyenek definiálva, és preventív felkészítésük időben történjen meg, de hiába végezzük el ezeket a feladatokat lelkiismeretesen, a terepen mindig akad kérdés vagy olyan probléma, amire előre nem lehet felkészülni. Az ilyen helyzetek megoldásához pedig szükség van legalább egy olyan személyre, aki folyamatos supportot tud biztosítani a telepítő csapatok vezetőinek a lényeges és azonnal eldöntendő kérdések megválaszolásában. Ha egy ekkora projektet szűk határidővel ütemezetten kell elvégezni, akkor az ilyen kérdésekre adott válaszok határideje minimalizálódik, hiszen a terepen tevékenykedő kollégák nem engedhetik meg maguknak azt a luxust, hogy egy email váltásra napokat várjanak. Ha így történne, akkor a pontos ütemtervek betartása ellehetetlenülne. Ennek a feladatrésznek az elvégzéséhez széles körű rendszerismeret szükséges az adott projektben, valamint releváns mennyiségű szakmai tapasztalat és az sem árt, ha az adott kolléga „látott már közelről csavarhúzót”, így a telepítést végző szakemberekkel is megfelelő viszony alakítható ki, ami a hatékony együttműködés kulcsa.

Végül, de egyáltalán nem utolsó sorban kell egy vezető, aki a teljes projektet átlátja műszaki, de főként pénzügyi szempontból. Ő koordinálja a projekt-teamet, organizál, tárgyal és ami egy vállalkozás szempontjából szinte a legfontosabbnak mondható: folyamatosan monitorozza és garantálja a teljes munka anyagi rentabilitását. Számtalan olyan költségtétel jelentkezik az ilyen méretű feladatok megvalósításakor, melyeket előre szinte lehetetlen meghatározni, viszont, ha elszámolásuk és folyamatos kontrollingjuk nem valósul meg, az egész beruházás anyagi megtérülését veszélyeztethetik.

Kedves Olvasó! Kérem tartson velünk a sorozat további öt részében, ha érdekesnek találta írásunkat, számos szakmai érdekességet tartogatunk még.

Kenesei Kristóf
projektvezető mérnök
ERANDO Kft.
www.erando.hu

erando_logo_final_13_szines_margo_nelkul

Hozzászólások