A drónröptetés napjainkban – Szigorú szabályozás, magas büntetések!

Az új szabályok szerint a repüléshez elengedhetetlen a drónvizsga, a regisztráció, a felelősségbiztosítás és a légtérhasználati előírások maradéktalan betartása, ám okoz némi problémát, hogy az Európai Unió január 1-től érvényes rendeleteitől eltérnek a magyarországi előírások, amelyeket több mint egy hónappal később vezettek be.

Forrás: Piac és Profit

Forrás: Piac és Profit

Jön a kötelező drónregisztráció, és változik a felelősségbiztosítás is

Súlyos büntetésre számíthat, aki nem tartja be az UAS-ekre, vagyis a pilóta nélküli repülőgépekre, drónokra vonatkozó szabályokat, amelyeket január 1-től alkalmaznak az Európai Unióban, míg a Magyarországon érvényes drónszabályok február 10-től léptek életbe.

Ezek alapján nem sorolhatók a játékok közé
  • a 250 grammnál nehezebb eszközök (Magyarországon 120 gramm a határ),
  • azok, amelyek a távpilótától 100 méternél messzebbre repülnek,
  • vagy amelyeken audiovizuális rögzítőberendezés van.

Vagyis ha valaki vásárol egy mini, 5×5 centiméteres készüléket néhány ezer forintért, de van rajta egy két megapixeles kamera, akkor már UAS-nek számít, ami azt jelenti, hogy az új szabályok szerint meg kell felelni a feltételrendszereknek. Így például regisztrálni kell ezeket drónokat itthon, az Innovációs és Technológiai Minisztérium által meghatározott módon, és kizárólag eseti légtérrel lehetett használni őket.

Applikáción keresztül lehet felszállási engedélyt kérni

Ennek az alkalmazása is jelentős átalakuláson ment keresztül, mert amíg korábban kizárólag eseti légtér igénylésével lehetett magyar légtérben repülni, addig ez az EU-s rendeletek miatt már nem így van.

Ha repülni akartam, legalább harminc nappal előre ki kellett találnom, hol szeretném használni a drónomat, és akkor harminc napra kérhettem eseti légteret háromezer forint eljárási illetékért. Ez régóta így működött, igaz, sokan nem tartották be. Az új EU-szabályok szerint viszont már nem kell engedély a repüléshez, ám a magyar törvényhozók csavartak egyet rajta: ahol nem tilos a repülés, ott a HungaroControl mydronespace applikációján keresztül az adott pillanatban be lehet jelölni, hol szeretnék repülni, és máris megkapom a felszállási engedélyt, vagyis nem kell harminc napot várni – mondta az Indexnek Sipos Attila RC-pilóta, hozzátéve, hogy a törvény az applikáció használatára kötelez, vagyis ha valaki hibás engedélyt kap, nem ő lesz a hibás érte.

Forrás: fmc.hu

Forrás: fmc.hu

Lakott területek fölött változatlan eseti engedély

Ugyanakkor lakott terület fölött továbbra is kell eseti légteret igényelni – egy helyre egyszerre csak egy ember kérhet –, amelyet most már legfeljebb hét napra adnak ki, és eltörölték a 3000 forintos illetéket is, helyette 9000 forintos szakértői díjat kell fizetni légterenként, és még akkor sem biztos, hogy a távpilóta megkapja az engedélyt.

Büntetések

350 ezer forintos bírságot kapott egy nő, de a határ a csillagos ég

Itthon azonban nem volt olyan egyértelmű a történet, mivel az EU-s rendeletek január 1-től léptek életbe, míg a hazai szabályok február közepétől, így a joghézag miatt 30 napra ingyen lehetett légteret igényelni. Ráadásul Magyarországon nem is volt lehetőség repülni januárban, vagyis aki mégis reptetett, törvényt sértett.

Amikor leesett az első hó, egy hölgy felszállt, készített néhány képet a városról, odaadta a helyi újságnak, amely lehozta a fotókat. Néhány nappal később idézést kapott a rendőrségtől, hogy tanúként szeretnék kihallgatni jogosulatlan UAS-tevékenység miatt. Egyértelműen kiderült, bizonyítható volt, hogy ő repült, ám végül tagadta a cselekményt, így súlyos büntetést kapott – mondta Sipos Attila, aki azt is elárulta, hogy a nő 140 ezer forintos szabálysértési bírságot kapott, mellé pedig 210 ezer forint bűnügyi költséget is kiszámláztak neki, mivel nem igényelt eseti légteret, és nem volt meg a jogosítványa a repülésre.

A büntetésekbe 100 millió forint a felső határ, amennyiben valaki cégként, üzletszerűen tevékenykedik, míg magánszemélyként néhány százezer forint, ám a bűnügyi költség határa a csillagos ég.

Ezért is hívja fel a figyelmet a Groupama Biztosító a közleményében arra, hogy a repüléshez elengedhetetlen a drónvizsga, a regisztráció, a felelősségbiztosítás és a légtérhasználati előírások maradéktalan betartása. Már csak azért is, mert a drónipar az elmúlt két év egyik legdinamikusabban fejlődő ágazata a világban, és hazánkban is.

A felelősségbiztosítás a drónok esetében is az okozott kár megtérítését, az üzemben tartó, valamint a kárt elszenvedett személy biztosítási védelmét szolgálja. A pilóta nélküli légi járműveknél is üzemben tartói felelősségről beszélünk, vagyis ha a drón üzemeltetője kölcsönadja valakinek a gépét, akkor neki kell meggyőződnie arról, hogy az adott személynek rendben van-e a jogosítványa. Éppen úgy, mintha valaki a kocsiját adja oda egy ismerősének, rokonának – mondja Balázs András, a Groupama Biztosító vállalati vagyon- és felelősségbiztosítási főosztályvezetője.

Az ingyenes drónpilóta-alapképzésre és a 4600 forintos vizsgára egyébként 16 éves kortól lehet jelentkezni, a sikeres vizsga pedig azért lényeges, mert a kötelező felelősségbiztosítás csak akkor térít, ha a reptető érvényes drónvizsgával rendelkezik.

És hogy milyen biztosítást kell kötni?

Az Európai Unió szerint magáncélra egymillió euró fedezetű biztosítás kell a drónokhoz, csakhogy Magyarországon jelenleg nem lehet ilyet kötni, vagyis az itthoni biztosítással nem lehet az EU többi országában repülni. Ráadásul a hazai törvény azt is kimondja, hogy csak Magyarországon bejegyzett működési engedéllyel rendelkező biztosítóval lehet szerződni – mondta Sipos Attila.

Magyarországon egyébként 250 gramm alatti drónokra egyáltalán nem kell biztosítást kötni, 0,25 és 4 kilogramm között 3–6 millió forintos, míg 4,01 és 19,99 kilogramm között 5–10 millió forintos határokat szabott a magyar törvény.

Forrás: index.hu

Kapcsolódó cikkek:

Hozzászólások