Nem elég tiltani az arcfelismerést, cél a megfigyelési technológiák szabályozása

Sokat cikkeztünk az utóbbi években a videós arcfelismerés személyiségi jogi kockázatairól. Ugyanakkor elkerüli a figyelmünket az a tény, hogy a különböző szereplők által történő megfigyelésünk és nem csak az arcfelismerés vonatkozásában (az adat és információszerzés rólunk) szinte folyamatos és globális társadalmi méreteket ölt. A megoldási irány láthatóan nem a tiltás, hanem a szabályozás. Bruce Schneier neves biztonsági szakember és blogger véleményét olvashatjuk.

Bruce Schneir

Bruce Schneier
Forrás: Silcon UK

Bruce Schneier szerint tehát a tiltás csak eltereli a figyelmünket a lényegről, plusz még kontraproduktív is lehet.

Azt kell eldöntenünk, milyen társadalmat akarunk, és aszerint kell a kérdést szabályozni.

Szabályozni kell a beazonosíthatóságot

A modern megfigyelés alapja, hogy az embereket a technológia elképesztő gyorsasággal képes azonosítani. Az arcfelismerés ezeknek a technológiáknak csak egy kis részét képezi, így ha mindenki csak arra koncentrál, pont a probléma lényege veszik el. Az azonosítási folyamat minden elemére pontos és észszerű szabályokat kell alkotni – írja a The New York Times online oldalán Bruce Schneier az arcfelismerés tiltási hulláma kapcsán.

A szakember aki jelenleg a Harvard Kennedy School munkatársa, hosszan sorolja a tiltó intézkedéseket. Tavaly májusban San Francisco tiltotta be a technológia használatát, majd példáját több más város is követte. Az arcfelismerés szabályozásával foglalkozott az amerikai kongresszus alsóháza, sőt a téma az ide amerikai elnökválasztáson is fontos téma lehet: a demokrata jelöltek többsége támogatná legalább a részleges tiltását.

Schneier nem vitatja, hogy ezeket a törekvéseket jó szándék vezérli. Csakhogy…

Az arcfelismerés tiltása nem a megfelelő módja a modern megfigyelés elleni küzdelemnek. A probléma gyökere sokkal mélyebb. Ha ugyanis az azonosítás egyetlen módszerére összpontosítunk, elsikkad a lényeg: nem foglalkozunk annak a megfigyelésre épülő társadalomnak a természetével, amelyet éppen építünk. A mindenütt jelen lévő tömeges megfigyelés ugyanis egyre inkább a norma. Ezt csinálja Kína állami szinten, és ezt csinálja az USA, csak ott a vállalatok építik totális megfigyelő rendszereiket, amiket mellesleg a kormány is használ. A Facebook és a Google részletesebb adatokkal rendelkeznek rólunk, mint a 20. század bármelyik rendőrállama a polgárairól – írja a szakember.

Ezer módon megfigyelhetők vagyunk

Minden megfigyelési technológia három alappillérre épül: az azonosításra, a korrelációra és a megkülönböztetésre.

Az arcfelismerésnél például a kamerák képét vetik össze gépi tanulási algoritmusok meglévő adatbázisokkal. Ennek tiltása esetén, a megfigyelők áttérnek más módszerre. Használhatnak biometrikus jellemzőket, például a kameráknál lényegesen nagyobb távolságból azonosítható valaki a szívritmusával, de a lépéstávolság, a karok helyzete és mozgása, az írisz, az ujjlenyomat is lehetőség – hogy csak néhány, már létező eszközt említsük. És aztán ott vannak személyes eszközeink, mindenekelőtt a telefon (MAC-cím, SIM stb.), a bankkártyánk, az autónk rendszáma…

Az azonosítás után már könnyedén össze lehet kapcsolni a különböző helyen és időben rólunk gyűjtött adatokat, és akár percre pontosan követhető minden tevékenységünk. Összekapcsolhatók böngészési adataink, a kommunikációnk. Felépült egy globális iparág, amely abból él, hogy a különböző forrásokból származó adatok összegyűjtésével és elemzésével pontosan meg tudja határozni, ki és mik vagyunk, és ezeket az információkat hozzájárulásunk nélkül teszik pénzzé. Ebből él a Google, a Facebook is, melyek hatalmas adatbázisok vásárlásával tökéletesítik a profilalkotást.

Mindennek egyetlen célja van: mindenkit egyedileg lehessen kezelni. Ez teszi lehetővé a vállalatoknak – és az államoknak –, hogy személyre szabott hirdetéseket, ajánlatokat, webes tartalmakat stb. küldjenek mindenkinek.

A megfigyelések mindhárom pillérét szabályozni kell

Bármilyen megfigyelési technológiát is használnak, idővel felismerhetők leszünk. A korreláció alkalmazását és a megkülönböztetést az anonim adatok (pl. cookie) sem akadályozzák meg. Az anonimitás ugyanis törékeny: elég, ha kártyával fizetünk online vagy akár egy boltban, és máris összekapcsolhatók az anonim nyomkövetési információk a nevünkkel. Ez ellen csak akkor lehet hatékonyan tenni, ha a rendszer mindhárom pillérét szabályozzuk.

Az egyik alapvető probléma, amire a jelenleginél jobb szabályokat kellene alkotni, hogy tudtunk és beleegyezésünk nélkül tudnak azonosíthatnak minket. És ha az egyiket (arcfelismerés) tiltjuk, a megfigyelők átváltanak másra (például MAC-címek).

Szabályokat kell alkotni arra, hogy adataink milyen módon kombinálhatók más adatokkal, ahogy arra is, hogy ezeket az adatokat ne lehessen tudtunk és beleegyezésünk nélkül adni-venni.

És jobb szabályokat kell alkotni arra vonatkozóan is, hogy mikor és milyen módon különböztetheti meg egy vállalat az egyéneket. Például a faji vagy a nem alapján történő megkülönböztetés tilalmának jelenlegi módja teljesen hatástalan a már létező megfigyelési technológiákkal szemben.

Mindezt azonban társadalmi szinten kell megvitatni. Az ugyanis társadalmi kérdés, hogy mekkora befolyást engedünk a kormányoknak és a vállalatoknak személyes életünkre.

PC world

PC world

Forrás: bitport.hu

Hozzászólások