„Belépés” a jövőbe – Beléptetéstechnikai kitekintő, szakértői szemmel

Sokunkban felmerül a kérdés: mit hoz a jövő? Ebben a cikkben a jövő egy kis szeletével a beléptető rendszerek fejlődésével szeretnék foglakozni. Nem volt célom, hogy teljes egészében holisztikus alapokra ültetett,matematika valószínűséget sem mellőző lehetséges alternatívákat vázoljak fel. Sokkal inkább hagyatkoznék a piackutató cégek elemzésire és az általuk beazonosított trendekre, a science fiction-t pedig meghagynám a filmiparnak, a tudományt pedig a hivatásos jövőkutatóknak.

Az Európai Bizottság nem régiben kiadott elemzése szerint a beléptető rendszerek piaca nem tartozik a gyorsan fejlődő iparágak közé, így az új rendszerekre való áttérés hosszabb időt vehet igénybe. Az összefoglaló kitér arra, hogy napjainkban a piac megragadt a kártya alapú rendszereknél, amelyek gyakran szabadalmi oltalom alatt álnak. A régóta elérhető intelligens kártyák és a biometria sem hozott áttörést, és nem érte el a tömegpiacot. Sőt néhány beléptető gyártó cég kifejezetten konzervatívnak tekinti ügyfeleit. Az azonosításra használt kártyák élettartama becslések szerint 10 év, de akár 20 év is lehet. Amennyiben a mögötte lévő rendszer működik, nem ösztönzi a felhasználót változtatásra. Úgy gondolom az elemzés tökéletesen megvilágított helyzetképet ad, de kérdés, hogy milyen várakozások elé állítanak minket a piackutatók.

beleptetopiac-1

Globális beléptető piac előrejelzés (2019-2024)

A Modor Intelligence 9,8%-ot meghaladó átlagos éves növekedési ütemet jelez előre a beléptető piacon a 2019-től 2024-ig tartó időszakra. A kutatás a felhőalapú beléptető rendszerek és a videó-megfigyelő megoldások piaci trendjét emeli ki. Hangsúlyozza a felhőhöz kapcsolódó kényelmet, mely mögé olyan előnyöket sorakoztat, mint a gyorsabb telepítési idő, az automatikus szoftverfrissítések, a rugalmasság és a mobilitás, valamint a megnövelt kiberbiztonsággal kezelt szolgáltatások. A piackutató szerint a vezeték nélküli technológia bevezetése a biztonsági rendszerekbe a beléptető piac kulcsfontosságú hajtóereje. Véleményük szerint a világszerte növekvő bűncselekmények száma olyan kihívásokat állít a közbiztonság elé, melynek megoldásában a beléptető rendszerek kulcsfontosságú szerepet játszathatnak, előidézve azok piaci növekedését. Mindezt úgy, hogy biztosítja a felhasználó számára a nagyobb kontrollt az általa felügyelt „tartomány” felett. Nem kell mást tenniük, mint korlátozni a fizikai, illetve a logikai belépést/hozzáférést olyan egyénekre, akik megfelelő azonosításra és kiértékelésre kerültek. A modern beléptető rendszerek olyan képességekkel automatizálják ezt a folyamatot, mint például a titkosított kommunikációra épített biometrikus adatok és mobil eszközök hitelesítése. Mivel a felhasználók kevésbé ismerik a fejlett biztonsági megoldásokat és azok különféle alkalmazásokban való használatát, a piac növekedése a jövőben komoly kihívást jelenthet. Talán ízelítőnek ennyi elég is a Modor Intelligence-től.

További kutatásokat akár csak szemelvények szerint olvasva javarészt ugyanazokat a trendeket fogalmazzák meg, és technológia vonalon is egy irányba mutatnak. A globális szinten várható növekedésben meghatározott számok ugyan enyhe szórás képét vetítik elénk, de a felölelt periódusban is lehet néhány év eltérés. Egy korábbi anyag például a Variant Market Research-től 13,1% éves növekedési ütemet jósol 2024-el bezárólag. A Data Bridge Market Research elemzése 10,9%-ot ad, de más elemzéseket nézve 6% és 14% között bármi előfordulhat. Természetesen felmerülhet a kérdés, hogy az adott kutatás a beléptető rendszerek területét milyen határvonalak mentén öleli fel, és az RFID kártyákon, ajtóvezérlőkön, olvasókon kívül milyen egyéb elemeket vizsgál. Az sejthető, hogy egyes területek átlagon felül, míg mások bőven átlag alatt teljesítenek. Legnagyobb növekedést a jövőben elsősorban a biometrikus azonosítás, a vezeték nélküli megoldások, illetve a beléptető rendszer, mint szolgáltatás (ACaaS) adják. A kategóriákat persze tovább bonthatjuk, és úgy gondolom a biometria esetében ennek jelentősége is van abból a szempontból, hogy melyik azonosítási típus van előretörőben, vagy esetleg hanyatlóban. Komoly nehézséget okoz azonban, hogy egyes gyártók termelési adatait nehéz kifejezetten beléptetőre szűrni, hiszen egy olyan azonosítási eljárásról beszélünk, ahol a bűnüldözéstől a kiskereskedelmi vásárlásokon keresztül számos nem fizikai beléptetési alkalmazás előjön. Egy 2017-es kutatás eredményét tudom megosztani az olvasóval, ami valószínűleg már nem ad tökéletes képet 2019-ről, de jelentős áttörésről sem beszélhetünk, mely az elmúlt két év alatt számottevően eltorzíthatta volna a képet.

beleptetopiac-2

Biometria technológiák piaci megoszlása (2017)

Első ránézésre is jól látható, amit a mindennapi életünkből mindannyian sejthetünk, ez pedig nem más, mint az ujjnyomat azonosítás óriási fölénye. Mivel a mobilpiac jelentős felvevővé vált, nem csak az arányok változtak (arc,írisz javára), de az alkalmazott technológiák kereskedelmi forgalmi manifesztálódása is óriási növekedést mutat. A Global Market Insights, Inc. állítása szerint a biometrikus adatok piacának mérete 2024-ig meghaladja az 50 milliárd dollárt, ami átlagos növekedési ütemben egy erőteljes 20%-ot jelent. Ez gyakorlatilag duplája az általános beléptető piacra adott előrejelzésnek. De a 20%-ot is felülmúlja egy olyan kategória, ami évekkel ezelőtt elhanyagolható mértékben hasított ki magának a tortából, ez nem más, mint a hangfelismerés. Az elemzés becslései szerint ez a szegmens 22%-os éves növekedési ütemet tudhat magáénak az elkövetkezendő években. A technológia elsősorban a mobilbanki és kereskedelmi szektorban képvisel húzóerőt, de még kérdéses, hogy milyen szerepet tölthet be a fizikai beléptetés területén. Az okostelefonoknak köszönhetően az írisz és az arc alapú biometrikus azonosítás is nagyobb ütemben nő, de ezek hagyományos beléptetésben történő növekvő szerepe sem kérdőjelezhető meg. Korábban az írisz esetében a kényelemi faktor, illetve a magas bekerülési ár, míg az arcnál elsősorban a téves elfogadási hányad, valamint az azonosítási sebesség szabott gátat a szélesebb körben történő alkalmazásnak. Az okostelefonok tömegtermelése és az érintett technológiák fejlődése (számítási kapacitás, fejlett érzékelők és algoritmusok) nagyrészt lerombolták az akadályokat, így a múltban mellőzött azonosítási eljárások a beléptető piacon is elterjedtebbé vállnak.

Függetlenül a tetszetős statisztika adatoktól piaci áttörésről még nem beszélnék. A személyes adatok (biometrikus minta) feletti rendelkezés jogi kérdése is nehezíti a jelenleginél nagyobb mértékű elterjedést. Lehet, hogy ezen korlát elhalványítása a tudatalattink felpuhításával („programozásával”) érkezik és itt nem csak az okostelefonokba integrált biometrikus azonosítás mindennapi használatáról beszélek. Érdekességképpen szeretnék megosztani egy olyan videógyűjteményt, amely a filmipar által előállított beléptetés világába kalauzol el minket. A Vimeo portálján keressünk rá a „Biometrics in Hollywood” címre, vagy olvassuk be a következő QR kódot – ha már a telefonokkal példálózom. A szerző egyenesen biometrikus propagandáról beszél, mellyel ebben a formában nem értek egyet, de elfogadom, hogy a filmekben látottak hatással lehetnek ránk.

Mielőtt áttérnék más területre úgy érzem tartozom még annyival, hogy az ábrán lévő AFIS rövidítést megmagyarázzam. A bűnüldözés és a tömeges megfigyelés hatalmas mennyiségű biometrikus adatot generál, amelyeket nem lehet feldolgozni olyan kereskedelmi biometrikus rendszerekkel, amelyek korlátozott számú rekord feldolgozására készítettek fel. Ezeket az adatokat speciális rendszerrel kezelik, amely megfelelő feldolgozási képességet biztosít nagy mennyiségű adat elemzésére. A bűnüldözésben használt AFIS (automatizált ujjlenyomat-azonosító rendszer) az egyik ilyen rendszer, amely képes nagy mennyiségű rögzített ujjnyomatot tárolni és feldolgozni.

Visszatérve az alapkutatásra, a biometrián kívül az alábbi közös elemek rendszerint visszaköszönnek az előrejelzésekben: mobil beléptetés, felhő, ACaaS (beléptető, mint szolgáltatás), Big Data, mesterséges intelligencia, vezeték nélküli megoldások, okos-zárak, IAM (Identity Access Management – azonosítás és jogosultságkezelés).

Mindegyik témakör megérdemelne egy külön cikket, de van egy olyan pont, ami már régóta foglalkoztat, de az általam olvasott beléptető piacra vonatkozó elemzések nem – vagy csak részben – érintik. Az előbbi felsorolásban említett IAM előretörése kétségtelen, ezt saját magam is tapasztalom. Ezek a rendszerek elsősorban arról szólnak, hogy központilag egységesen szabályozható és egyben követhető legyen: ki, mikor, milyen adatokhoz férhet hozzá. Elterjedésének hajtóereje korábban a törvényi megfelelés teljesítése és a kockázatkezelés megfelelő szintű megvalósítása volt (elsősorban a pénzügyi és az államigazgatási szektor esetében). A GDPR azonban újabb hajtóerőt hozott erre a területre, mivel egy megfelelően szabályozott felhasználó menedzsment rendszer sok fejfájástól kímélheti meg a munkáltatót. Az ilyen rendszerek egyik alappillére a központi felhasználó adattár, amely megfelelő üzemeltetés esetén az egyetlen, személyes adatokat tartalmazó adatbázis, így ezáltal a hiteles adatforrást biztosítja minden ilyen adatot igénylő rendszer számára (bér, HR, beléptető …). A munkaviszony megszűnésével a volt munkavállaló személyes adatainak kezelése gyakorlatilag automatizált, és az előírásoknak megfelelően kerül kezelésre/törlésre. Itt térnék át a fizika beléptető rendszerekre. A PSIA 2013-ban bevezette fizikai logikai hozzáférési interoperabilitási (PLAI) specifikációját. Ez a protokoll egy eszköz a szervezetek számára a vonatkozó „logikai” HR-rendszerről a munkavállalók adatainak és jogosultságainak a fizikai beléptető rendszerbe (PACS) történő átvitelére és dinamikus frissítésére, melyek gyakran különböző vállalati létesítményekben és esetenként eltérő rendszerekben működtetnek. A PLAI segítségével a szabványt követő különböző gyártóktól származó beléptető rendszerek jogosultságkezelése egyszerűen megoldható lehet egy egységes központ jogosultságkezelő rendszerből.

Mindezekhez keverjünk egy kis felhőt és mobiltechnológiát. Az Azure Active Directory 2018 óta támogatja a saját fejlesztésű autentikátor alkalmazással történő hitelesítést. Az Azure AD-t használó vállalatok alkalmazottjai jelszavak helyett az okostelefonjaikra telepített applikáció segítségével azonosíthatják magukat. Tovább fűzve a lehetséges jövőképet egy olyan egységes logikai és fizikai belépőtető rendszert vizualizálok, ahol a felhasználók telefonjuk segítségével azonosítják magukat. Egyszerűsített példaként: az ujjnyomatommal feloldott telefont használva enged be a beléptető rendszer az irodám ajtaján, majd az íróasztalhoz ülve a lezárt számítógépet a telefonom ujjnyomat olvasójának segítségével oldom fel. Mindezt egy olyan rendszerben, ahol a belépési jogosultságokat egy közös platformon kezelik függetlenül, hogy egy sorompón való áthaladásról, vagy egy fájlhoz való hozzáférésről beszélünk.

Zárásként az Allied Market Research előrejelzésből kölcsön vett gondolattal búcsúznék és egyben utalnék vissza a cikk kezdetére:

A technikai fejlődés és a vezeték nélküli technológia beépítése a biztonsági rendszerekbe, valamint a Beléptető Rendszer Mint Szolgáltatás (ACaaS) széles körű adaptálása a különféle iparágakban hajtóerőként hatnak a piacra. A biztonságról szóló tudatosság hiánya és a habozás az új technológiákba történő befektetésbe azonban korlátozza a piaci növekedést.

Pintér András ügyvezető Igazgató
ASSA ABLOY Opening Solution Hungary Kft

Pintér  András

Pintér András

Kapcsolódó cikkek:

Hozzászólások