A korszerű személyátvizsgálás módszertana

Az év során több alkalommal is volt szerencsénk bemutatni a hatékony védelmet szolgáló korszerű csomag és személyvizsgálat eszközeit, működési mechanizmusait, alkalmazási területeit, ugyanakkor portálunkon most foglalkozunk először térben és időben az alkalmazás módszertanával, összefüggéseivel kronológiáival. A szerk.

A védett objektumok, illetve területek élőerős őrzését, a be- és kiléptetés átvizsgálási eljárását korszerű biztonságtechnikai eszközökkel lehet hatékonnyá tenni. A kiemelt ellenőrző-átvizsgáló pontokon így sokkal eredményesebben szűrhetők ki a fenyegetést jelentő személyek vagy akadályozható meg egy adott gyártási folyamatból a termékek vagy alkatrészek eltulajdonítása.

Forrás: ZandZ Kft

Forrás: ZandZ Kft

Az ellenőrző-átvizsgáló pontokon alkalmazott biztonságtechnikai eszközök a személy, csomag, küldemény és szállítmány átvizsgálásokat udvariassá, gyorssá, hatékonnyá, de legfőképp biztonságossá teszik. Segítik az elrejtett fémtárgyak felderítését, a poggyászok, táskák, csomagok és küldemények tartalmának felbontás nélküli, gyors, udvarias és hatékony ellenőrzését. Ezeknek a technikai eszközöknek az alkalmazásával lehet csak elkerülni az „elavult” módon, kézzel történő átkutatást, amivel lehetetlen konfliktus nélkül, gyorsan és biztonságosan átvizsgálni a belépő személyeket vagy kilépő dolgozókat.

Az ezzel megbízott biztonsági vezetőnek számos körülményt kell értékelnie mielőtt a korszerű átvizsgáló eszközök alkalmazását bevezetné. Önmagukban a legmodernebb átvizsgáló eszközök alkalmazása nem garantálja a hatékony felderítést és a biztonság magas szinten tartását. Ha ezeket az eszközöket nem a megfelelően kialakított helyszínen, technológia és módszer szerint, nem elegendő létszámú és felkészültségű személyzettel működtetik, az eredmény messze nem fog megfelelni az elvárásoknak.

A hatékony ellenőrző pontok kialakításával kapcsolatos feladatok

• kockázat elemzés-, védelmi koncepció elkészítése

Amikor a fenyegetés (illetve ipari üzemek esetében a veszteség) csökkentése érdekében felvetődik a modern technológia alkalmazásának a szükségessége, különböző modellek segítségével minél pontosabban minden szempontból meg kell határozni a kockázat keletkezését. Emellett ki kell mutatni és követni az aktuális tendenciákat. A kockázatcsökkentés leghatékonyabb módja, ha az átvizsgáláshoz, azaz ellenőrző-áteresztő pont működtetéséhez ún. „védelmi koncepciót” készít a felelős és hozzáértő biztonsági vezető vagy egy külsős auditáló szervezet, amelynek során figyelembe kell venni minden lehetséges kockázatot, majd annak mértékével arányos javaslatot készít.

• megfelelő helyszín kiválasztása

Az ellenőrző pont helyszínének helyes kijelölése és annak kialakítása a védelmi koncepció kritikus eleme. A belépő személyek átvizsgálása, illetve a kilépő dolgozók ellenőrzése jelentősen eltérő elvek szerint történik, emiatt az átvizsgáló pont elhelyezése is jelentősen különbözik. Az előbbi esetben az ellenőrzésre biztonsági-, a másik esetben vagyonvédelmi érdekből kerül sor. A belépő személyek ellenőrzése esetén az átvizsgálópontot úgy kell elhelyezni és kialakítani, hogy az lehetőleg minél távolabb legyen magától a védett területtől. Rendkívül fontos követelmény, hogy észrevétlenül ne lehessen azt elkerülni vagy kijátszani. A koncepció kialakítása során a periméter kontroll megvalósítása a legfontosabb feladat. Ez azt jelenti, hogy egy rendezvény helyszínétől minél távolabb kell telepíteni (kiépíteni) az ellenőrző áteresztő pontot, azért, hogy egy esetleges robbantásos vagy fegyveres támadást a tömegtől távolabb tartsunk. Amennyiben vagyonvédelmi célzattal hozzuk létre az átvizsgálópontot, akkor azt az őrzött területhez minél közelebb kell kialakítani: ipari környezetben a termelőcsarnok kijáratánál és nem a gyárkapunál, vagy a portán. Az ellenőrző pont alapterületének nagysága mindkét fajta környezet esetében fontos tényező. Az átvizsgáláshoz elegendő szabad tér szükséges, mert a fémkereső kapu és a hozzá túl közel használt kézi fémkereső „összegerjed” és lehetetlenné teszi az átvizsgálást.

A helyszín kiválasztásánál egyes esetekben azt is figyelembe kell venni, hogy egy milliméter hullámhosszú testszkenner helyigénye 2-3-szor akkora, mint egy hagyományos fémkereső kapué.

Forrás: ZandZ Kft

Forrás: ZandZ Kft

• módszer és szabályozás

Fontos feladat a beléptetési rendszabályok kidolgozása, legfőképp az áthaladás szabályozása. Például a fémdetektor kapu előtt 1 méterrel – amelyet felfestéssel is szükséges jelezni – meg kell állnia az átvizsgált személynek és kizárólag akkor haladhat át a kapun, ha az előző személy átvizsgálása már befejeződött és arra utasítást kap. Ez kritikus követelmény, mert ellenkező esetben a szorosan áthaladó személyekről nem lehet egyértelműen megállapítani, hogy a 2-3 másodpercig tartó riasztás, a kapuból éppen kilépő vagy a belépő személynek szól-e. A riasztási hangjelzést követően a személyek átvizsgálását az áthaladás után a kaputól legalább 1 méter távolságban kell elvégezni.

A csomagvizsgáló röntgen kifutó görgősorát – hasonlóan a repülőtéri megoldásokhoz – minél hosszabbra kell tervezni, hogy az átvizsgáláson átesett és éppen a személyes tárgyaikat elrakó dolgozók ne akadályozzák azokat, akik a bemenő oldalról érkeznek. Előfordulhat olyan eset, amikor az egyik, már átvizsgált személy magához veszi más holmiját akár a fémdetektoros kapunál, akár a röntgenberendezésnél való elpakoláskor. Ennek legegyszerűbb megelőzése az, ha egy kamera figyeli ezt a területet, hiszen az átvizsgálást végző őrszemélyzet nem tudja (és nem is feladata) nyomon követni, hogy mindenki magához vette, és a saját értékeit vette-e magához.

• létszám és felkészültség

A hatékony és gyors átvizsgáláshoz egy fémkereső kaput csúcsidőben két főnek kell működtetnie. Ebben az esetben ugyanis riasztáskor sem kell megállítani a folyamatos átvizsgálást, hiszen amíg az egyik őr alaposan átvizsgálja a riasztást kiváltó dolgozót, addig a másik folytathatja a fémkereső kapuval az ellenőrzést.

Az egyik legfontosabb, de sajnos sok vezető által elhanyagolt terület a személyi állomány képzése. A legkorszerűbb, leghatékonyabb technika és technológia sem lehet eredményes, ha a kezelőszemélyzet szakszerűtlenül kezeli a berendezéseket, nem- vagy felületesen ismeri azok és saját képességeit, vagy a teljes átvizsgálási technológiáról nem rendelkezik kellő információval. Még rosszabb esetben esetleg be sem tartja az előírásokat. Még az olyan egyszerű átvizsgáló eszközök üzemeltetéséhez, mint a kézi fémkereső vagy a fémkereső kapu is szükséges legalább 4-8 órás képzés félévente. Egy majdnem 10 millió forintba kerülő biztonsági átvizsgáló röntgenberendezés kezelésének és képfelismerésének oktatása pedig félévente-évente 8-10 órát vesz igénybe kezelő személyenként. Az állandó képzéssel és továbbképzéssel biztosítható az, hogy a korszerű biztonságtechnikai eszközök valóban megfeleljenek az azokkal szemben támasztott elvárásoknak.

Solymár Zoltán
Z&Z Biztonságtechnika Kft.

Kapcsolódó cikkek:

Hozzászólások