Security Essen 2016. Kirobbanó siker a legnagyobb európai biztonságtechnikai kiállítás, avagy… II. rész

…tán mégsem? Igazából ez a kérdés motoszkál bennem szeptember 30. óta, mikor is felléptem a Németországból távozó repülőjárat fedélzetére. Elvitathatatlan, hogy 1040 kiállító európai (sőt világ) szinten – különösen egy biztonságtechnikai kiállítás esetén – fejbevágó mennyiség. Mégis, bennem maradt egy kis tüske, ami azóta is birizgál.

Cikkünk első részében a kiállításhoz kapcsolódó általános impressziókról, adatokról, a rendezvény logikai tagoltságáról tájékozódhattunk. Ezt követően immár egy kicsit belekóstolva a részletekbe olvashattunk a mechanikus védelem, a beléptetés és behatolásjelzés kapcsán általam – és nyilván szubjektív szemüvegen keresztül – érzékelt újdonságokról. Folytassuk akkor kiállítási sétánkat.

Tűzvédelem

Őszinte leszek, ezen a területen nem eléggé körültekintő a tájékozottságom, találtam persze nekem tetsző nagyon szuper megoldásokat (aspirációs érzékelők, oxigénelvonásos, gáz és víz-porlasztásos tűzoltás), de ezekkel már 10 éve is volt szerencsém összefutni.

Ami kicsit elgondolkodtatott, a JOB Detectomat Wireless 54 fantázianevű technológiával felvértezett, rádiós tűzjelzőrendszere. Mint azt elmondták, a „titok” az egészben, hogy a rendszer 10 csatornacsoportot kezel, csoportonként 5 csatornával. A központ és az jeltovábbítók 2 kommunikátorral rendelkeznek. Ami, szerintük, egyedivé teszi a megoldásukat az a folyamatos jelerősségkontroll, és az ezen alapuló automatikus kommunikációs útvonal meghatározás.
Mindent egybe vetve, a páncélszekrények és fizikai akadályok (kapuk/sorompók/stb.) gyártói mellett, a tűzvédelmi rendszerek kiállítói maradtak meg leginkább a termék alapú kiállítási bemutatkozás talaján.

CCTV és ami belőle lett

Ha röviden szeretném megfogalmazni, akkor 4 (azaz négy). Ha nem 4K, akkor 4MP, vagy 4 az 1-ben. Aki él és mozog a CCTV gyártók világában, az itt és most Essenben a 4-es szám bűvöletébe szerette volna vonni a látogatókat. Nem baj, ha nem igazi 4K, ráfogjuk!
Ha már egy kicsit becsületesebben akarjuk kezelni a tényeket, akkor azt mondjuk, hogy 4MP-es kamera. Az egyik kínai gyártó standján, legnagyobb meglepetésemre 4MP-es AHD és TVI kamerákat reklámoztak. Erősen kíváncsi lettem és hosszasan néztem monitorra kirakott 4MP-es (-nek titulált) képeket. Kellően hosszú ideig ahhoz, hogy egy illetékes hozzám oldalazzon és halkan jelezze, ez még csak demo kamera, annyira nem 4MP, mert van még egy kevés fejlesztenivalójuk rajta. Ezt követően kellő egyetértéssel bólogattunk. Őszinteségét kihasználva megkérdeztem, hogy a kamerához használt chipkészlet a NEXTCHIP-é? A válasz határozott nem volt. Hát, a többi majd hamarosan kiderül. Állítólag még az idén, sőt október végén piacra kerülnek az említett kamerák.

Ha már nem 4MP és nem 4K, akkor 4in1 kamera. Állítólag képes AHD/HD-TVI/HD-CVI/CVBS jeltovábbításra. Sajnos, az illetékes szakember arra már nem szeretett volna választ adni, hogy ezt 3 chipkészlettel érték-e el, vagy miként. Az már szinte minden-standi volt, hogy a DVR-ek a fenti 4 szabványt képesek kezelni (a gyártók állítása szerint).
Ha nagyon őszinte akarok lenni és látatlanban elfogadni, hogy az a kamera bizony „echte” 4K-s, akkor azt kevés gyártó állítására teszem meg. A teljesség igénye nélkül: Axis, Hikvision, Grundig, Panasonic, Sony. Nem dicsérem az említett cégeket, de pl. az Axis annyira felkarolta az SMPTE szabványoknak való megfelelést, egyszerűen nem engedheti meg magának a blamázst, hogy kiderüljön, a kamerája nem felel meg az SMPTE ST 2036-1-nek. Persze, tévedhetek is.
A Sony elképzelését és kameráját pedig láttam, és láthatta minden arra kíváncsi érdeklődő is. Ha volt valami értelme – furcsa hozadéka – a képfelbontás növelésének, az a képalkotók méretének növekedése volt. Az addig folyamat megfordult és 1/3”-ról ½” (körüli) méretre növekedtek a CMOS-ok. Ennek megvannak a fizikai okai, amibe most nem mennék bele. Viszont jött a 4K és már ez is kicsi volt, bár sokan szeretnék továbbra is ½”-ba zsúfolni a 4K-t. Nem lehetetlen, de pl. a fényérzékenység már kárt szenved. Ezért elkezdtek megjelenni az 1”-os CMOS-ok. Az eredmény már sokkal jobb és ár/érték arányban talán optimális megoldásnak is tekinthető. A Sony viszont nem állt meg itt (információim szerint a MOBOTIX sem). Szóval, a Sony fejlesztői úgy gondolták, hogy egy 35mm CMOS már jó lehet.

Ismerős valakinek ez a méret? Az idősebbeknek még mondhat valamit, igen ez a hagyományos, negatívos fotóméret. Ebben már elfér a 4K. Sőt, a fényérzékenységével sincs gond. Optika is akad, mivel az 35mm-es CMOS-sal szerelt kamerákra a Sony fotó objektívek csont nélkül passzolnak. No igen, az árszínvonaluk  az hagy némi arckarmolást maga után. A pénzügyesek arcán mindenképp.

Persze, ha azt is figyelembe vesszük, hogy egy ilyen kamera felhasználásával 4-5 virtuális kamerát létrehozhatunk, akkor már jobb a helyzet, de még mindig büdzsészaggató. Ha valakit nem sikerült elrémisztenem, a képen látható kamera már piacon van. Kisebb testvére még fejlesztés alatt, jövő év elején várható a piaci debütálása.

Ó és a H.265. Hiszen, 4K-hoz H.265 dukál! Persze, nem mindenkinél, de egyre egyértelműbben efelé halad a (CCTV) világ. Igaz, az eddig H.265-ös eszközök, melyekkel jobban meg tudtam ismerkedni, nem hozták az ígért adatmennyiség-csökkenést. Ennek ellenére (egyelőre) hiszem, hogy ez a jövő, erről a gyártók is meg vannak győződve. Azért semmit nem hagynak a véletlenre és a legtöbb CCTV gyártó kifejlesztett egy olyan szoftveres megoldást, mely többnyire azt használja ki, hogy a felhasználót nem mindig érdekli a képterület egésze. Így adott preferencia szerint, adott terület tömörítését erőteljesen növelik, míg a felhasználó szempontjából kiemeltét csökkentik. Az irreleváns alatt többnyire a mozdulatlan, „háttér” jellegű területek, növényzet, fehér fal, stb. értendők. A releváns a pl. mozgó objektum. Különböző neveken ez a legtöbb cégnél megtalálható Zip/Smart kezdetű, coding/stream végű fantázianevek alatt. Hatékonyságuk biztosan jó, de minden puding próbája az evés!
Ha már szóba került a Mobotix, akkor néhány apróság a háza tájáról.

Nem kapott akkor hírverést, mint amikor az AXIS-t felvásárolta a Canon, de a Mobotix is japán tulajt kapott idén tavasszal, 65% erejéig, a Konica-Minolta személyében. Az új tulaj új technológiát is hozott magával, ami Essenben már megtekinthető volt. Név szerint ez a 3D LiDAR, melyet összepárosítottak a Mobotix kameráival. Az új technológia a távolságmérés szempontjából lehet érdekes, illetve visszajelzést adhat, hogy az adott, objektumnak tűnő valami tényleg egy tárgy, vagy csak valamilyen „visszhang”.

A Mobotix megoldáscsomagjai közül kettő tetszett kifejezetten. Az egyik egy ipari alkalmazás, melynél a hibrid (hagyományos + hő) kamerát arra lőttek be, hogy hőmérsékletnövekedés esetén leállítson egy adott gépet. A másik a retail megoldásuk. Bár a Mobotixet jeleztem példaként, azért el kell mondanom, hogy szinte minden gyártó igyekezett hasonló területekre, hasonló megoldásokat kínálni.

Egy hazai szempontú apróság, Szász Gábor személyében új üzletfejlesztési menedzser tevékenykedik hazánkban, a Mobotix színeiben.

Régi kedvencemmel – WATEC – is ismét találkozhattam. Ezt a céget a miniatürizálási és fényérzékenységi eredményeiért kedveltem meg már anno. Ők azért maradtak a kaptafánál. Még mindig nagyon kicsi, még mindig nagyon analog kamerákat gyártanak, zseniális fényérzékenységgel. Ennyi és nem több. A mai világban lehet, hogy ez már egy becsülendő hozzáállás! Bocsánat, egyetlen TVI-s modell már van a választékban, kevéssé zseniális fényérzékenységgel.

Ha más nincs, jöjjön a hőkamera! A FLIR logikusan kint volt, de szintén trendként jelent meg, hogy már boldog és boldogtalan is szeretne IP alapú hőkamerát a kínálatába helyezni. Értem én, de azért kétségeim is vannak. Szerintem nem csak a magyar piacnak „sok” még a hőkamera. Rengeteg dologra jó pl. elkerülhető, hogy leállósávban száguldó árnyékot büntessen meg a rendőrség (megtörtént eset!). Persze, ez a humorosabb oldala, de számos esetben hasznos lehet. Mindössze arra szerettem volna utalni, hogy a rohamos terjedése a kínálati oldalon azt (is) jelzi, hogy a (költséghatékony) fejlesztési irányok kimerülőben vannak.
Nem mondom, hogy kegyetlen mennyiségben, de idén is szép számmal jelentek meg cégek képtartalom-elemző megoldásokkal. Ebből most egy kevésbé ismertet emelnék ki. A Kiwi Security piedesztálra emelésének 2 oka van. Az egyik, szoftverük azon tulajdonsága, mely az emberi alakokat kipixelesíti, így biztosítva az EU-nak is megfelelő személyiségvédelmet. Természetesen, a megfelelő jogosultsággal ez a pixelesítés eltüntethető az élő és rögzített képről egyaránt. A másik funkció, ami megragadta a figyelmem a harcérzékelés. Ezt szerettem volna kipróbálni, de tartottam tőle, hogy az helyi biztonságiak ezt nem vették volna jó néven.

Talán, az elsők között jelent meg az Axxon egy olyan VMS megoldással (Parrot) mely a drónokra helyezett kamerákat integrálja rendszerbe. Igaz, mások pedig drón detektor és elhárító rendszereket igyekeztek értékesíteni.

Persze, itt (a kiállítás CCTV miliője) is érvényesült a megoldás központúság. Tényleg csak kiragadott példaként a Geutebrück logisztikai megoldása, mely a csomagokon szereplő vonalkódot olvassa le „kutyafuttában”

Azon mondjuk elcsodálkoztam, hogy egy kiállításon hívják fel becses figyelmem a IEC 62676-5 szabvány közelgő eljövetelére (2017 a tervek szerint). Talán az lehet a titok nyitja, hogy az illető cég képalkotó eszközök tesztelésére szánt termékeket gyárt.
A „minek nevezzelek” CCTV kategória nyertese a mobil megfigyelőállomás. Ezzel is több gyártó standján találkoztam. Szubjektív véletlenségből emeltem ki a CRISP TECHNOLOGY termékét. Talán azért, mert ahhoz képest, hogy olasz… hmmm… szóval a designon még dolgozniuk kell. Viszont, egy frappáns kis állomás, amit kitehetsz, otthagyhatsz és működik. 4 fix kamerával, egy speed domeal, hangszórókkal, napelemmel és (állítólag) rendkívül halk generátorral, akkukkal, képtartalom elemzéssel, WiFi és egyéb drótnélküli jeltovábbítási lehetőséggel, stb.

A magyarok nyilaitól

Magyarországot három cég képviselte közvetlenül. ABC sorrendben első az ARH Zrt, aki teljes termékválasztékával jelent meg a kiállításon. Ha lenne olyan, aki nem ismeri őket, az ARH talán világszinten is az egyik vezető rendszámfelismerő-rendszer fejlesztő, illetve okmányazonosító rendszereik futnak még szép számmal, illetve a biometria területén is tevékenykednek.

Az Etalon Védelem Kft. a járőrellenőrző rendszerét mutatta be.

Az LDSZ Kft pedig Satalarm behatolásjelző családjával várta a nagyérdeműt az esseni seregszemlén.

A pécsi Strauss Metal Kft. – nevétől leheletnyit eltérve – nem csak fém termékeit (széfek) mutatta be, hanem elektronikus megoldásait (fizető automata ás e-információs oszlopok).

Utószó és a tüske, ami folyton piszkált

Nagyon sok termék és gyártó kimaradt, de amint azt az elején említettem, bő ezer kiállító volt. Ezt 3 nap alatt feldolgozni nem egyszerű történet. Egy egész csarnokot töltöttek meg a munkavédelmi jellegű és az inkább rendőri és vagyonőri munkával kapcsolatos termékek. Ezen felül (drog/robbanószer) analitikai eszközök, páncélozott járművek, tűz és golyóálló üvegek/nyílászárók, és a sor még igen hosszú.

Egy szó, mint száz: Essen, a méreteit és számadatait tekintve még mindig lenyűgöző. Viszont (most jön a tüske), mondanék néhány nevet:

  • Bosch
  • Siemens
  • Honeywell

Még csak névleg sem jelentek meg, nemhogy saját standdal (termékeik voltak kint ilyen és olyan módon).
Tovább megyek a Techwin (leánykori nevén Samsung, most Hanwha) mindig azok közé tartozott, akik méretes standdal rukkoltak elő. Hát, itt és most nem. Egy rendszerintegrátor standjára költöztek be 1, azaz egy darab bemutató totemmel (egy oszlop, beépített monitorral). De, legalább, mint kiállító szerepelt a listán. Mindeközben, az isztambuli ISAF-on egy meglehetős, korrekt standdal álltak elő.

Lehet, csak én érzem így, de a változás szele elérte Essent és nem vagyok róla meggyőződve, hogy a szervezők ezt pont úgy látják, mint én (kicsit borúsan). Én ti. láttam már egyszer ezt a folyamatot. Itthon, kicsiben…

Készítette: Ollári Viktor

Hozzászólások