Merre tart 2020-ban a videó megfigyelés?
Kevin Waterhouse, a brit VCA Technology ügyvezető igazgatója prognózisát olvashatjuk a videomegfigyelés várható 2020-as tendenciáiról. (tovább…)
Kevin Waterhouse, a brit VCA Technology ügyvezető igazgatója prognózisát olvashatjuk a videomegfigyelés várható 2020-as tendenciáiról. (tovább…)
A videoanalitika alapjaiban változtatta meg napjaink biztonsági kameráit. Most már nem csupán passzív rendszerek, amelyek egész egyszerűen megfigyelik, rögzítik és visszajátszhatóvá teszik az eseményeket, hanem a metaadatok segítségével strukturálják és értelmet is adnak a felvételeknek. Ezáltal a Bosch kamerái nem csak megfigyelnek, de „látnak” is… (tovább…)
A Pimloc AI képfeldolgozó szoftverfejlesztő cég kifejlesztett egy platformot a videofelvételekben rögzített és tárolt arcok anonimizálására a CCTV rendszereket üzemeletető szervezetek számára így lényegesen könnyebbé téve a személyiségi jogok védelemét előíró GDPR szabályoknak való megfelelést. (tovább…)
Napjainkban a mesterséges intelligencia terjeszkedése figyelhető meg a legtöbb technológiai területen. Ahogy már előzetes cikkeinkben jeleztük, mint fejlesztő és innovátor a skóciai Indigovision is erre az útra lépett, folytassuk tovább az IndigoVision „sulit” és tekintsünk most be néhány további megoldásba (tovább…)
Érdekes, potenciálisan nagy jelentőségű tanulmányt publikáltak a New York-i Egyetem kutatói, akiknek sikerült egy mélytanuló ( deep learning ) algoritmussal felvértezett mesterséges intelligenciával olyan hamis ujjlenyomatokat generálni, ami átverheti a biometrikus azonosítókat használó rendszereket. (tovább…)
Éppen 20 évvel ezelőtt, 1998-ban „találkoztam” életemben az első IP kamerával. Tekintettel arra, hogy akkor 2 éve jelent meg az első – a sokat emlegetett Axis NetEye 200 -as. Mivel úgy alakult, hogy ez a találkozás jelentős hatást gyakorolt az életemre – hiszen az IP videó került a munkám fókuszába – így mindig is élénken foglalkoztatott, hogy merre tart, hová fejlődik ez az iparág. (tovább…)
Mi változott meg 15 év alatt a biztonságtechnika területén? Halvány túlzással: minden. Körülbelül 15 éve vettek egy mély lélegzetet az IP-alapú biztonságtechnikai megoldások úttörői és helyet csináltak a jövőnek. Minden kétséget kizáróan az ebben az időben indult Aspectis Kft. volt az új technológia elsőszámú hazai evangelistája. (tovább…)
Az utóbbi periódusban a HVG két igen érdekes cikke is foglalkozik a mesterséges intelligencia sikereivel, de veszélyeivel is. Hiszen ezen a területen szinte hihetetlen tempójú a fejlődés üteme. (tovább…)
Bemutatkozik a T-Systems Magyarország új CTRL Security Operations Centere (SOC) amely 7×24 órában felügyeli az ügyfelei rendszerét. (tovább…)
A Cisco legújabb jelentése szerint a kiberbűnözők a felhő alapú megoldások támadása mellett , egyre gyakrabban élnek vissza a titkosítás adta lehetőségekkel a detektáló mechanizmusok megkerülése érdekében. (tovább…)
A közeli „szép és új” jövőben már nem is kell a munkáltatónak folyamatosan az élő és rögzített képanyagot (és egyéb kimutatásokat) bújnia a naplopó munkatársak leleplezéséhez, Mesterséges Intelligencia (AI) veszi át ezt a munkát (is). (tovább…)
Eleddig az Nvidia „csak” úgy élt az emberek (zömének) képzeletében, mint videokártya gyártó. Természetesen tudható volt, hogy másban is érdekelt, de arra kevesen gondoltak, hogy olyan AI megoldásokat is fejleszt, melyre már most vevő pl. a Mercedes, Audi, Tesla és a Toyota. (tovább…)
Alan Turing elgondolása szerint öt perces chat beszélgetés során az ember képes kiszűrni, hogy géppel beszélget-e vagy sem. Azonban az 1950-ben írt tanulmány alapján felállított teszten egy magát Eugene Goostmannak kiadó számítógép átment, megtévesztve a vele kommunikáló szakértők 33 százalékát.
A Turing teszt lényege, hogy a gép emberszerű vonásait vizsgálja meg, mennyire képes meggyőző lenni az MI, hogyan tud párbeszédbe elegyedni az emberrel. A teszt során írott szövegben kell kommunikálnia a tesztalanyokkal egy-egy embernek, viszont a tesztalanyoknak csak az egyike valódi személy, a másik egy számítógép. A teszt lényege, hogy a tesztalanyok meggyőzzék chat partnerüket a saját valódiságukról. A sikeres teszthez a kísérletben résztvevők 30 százalékának meggyőzése szükséges, ami eddig egyetlen számítógépnek sem sikerült.
A mostani eredmény 3 százalékkal szárnyalta túl a szükséges értéket, ami elsőre nem tűnhet soknak, de a kutatók állítása szerint már további fejlesztésekre fogja sarkallni a szakembereket, és rövid időn belül ugrásszerű fejlődés várható a mesterséges intelligencia területén. Azonban már a 33 százalékos megtévesztés is rendkívül magasnak számít, és komoly biztonságtechnikai problémákat vet fel, hiszen az online kommunikációban eddig is komoly veszélyforrást jelentettek az előre programozott számítógépek, amelyek rendszereket terheltek le, illetőleg adatokat próbáltak lopni a felhasználóktól pusztán annak segítségével, hogy egy másik embernek adták ki magukat. Amennyiben a mesterséges intelligenciának ilyen irányú felhasználása ugrásszerű fejlődésnek indul, a biztonságtechnikai szakembereknek is fel kell készülniük azoknak a támadásoknak a kivédésére, amelyek során MI technológia bevetésére lehetőség nyílik.

Tekintettel arra, hogy az online kommunikáció kizárólag emberi résztvevők jelenléte mellett is hordoz számtalan veszélyt, a „gondolkodó számítógép” megjelenésével újabb veszélyforrások tárulnak fel. 2012-ben már 29 százalékos eredménnyel végzett a teszten ennek a chatrobotnak az elődje, tehát mindössze két évre volt szükség ehhez a szintű fejlesztéshez. Egy olyan világban, ahol a mesterséges intelligencia eredményesen képes elhitetni magáról, hogy egy mindössze 13 éves ukrán kisfiú (a legutóbbi, sikeres teszt során így történt), a biztonságtechnikai szakembereknek komoly kihívásokkal kell majd szembenézniük. Habár Murray Shanahan, az Imperial College London mesterséges intelligencia kutatója erősen vitatja a teszt eredményességét, az MI fejlődését senki sem hagyhatja figyelmen kívül.

A biztonsági szakembereknek jól kell érteniük az informatikához (is)