Biztonságtechnikai szakportál

A személy- és vagyonvédelemben a teljes köpenyű lőszer (full metal jacket – FMJ) az elterjed, ez azonban zárt térben veszélyes lehet, ha gurulatot kap, ezért szerzőnk a kerámia lövedéket javasolja helyette.

A személy- és vagyonvédelemben alkalmazott lőfegyverek, illetve lőszerek vizsgálatakor első lépés a vonatkozó és hatályos jogszabályok előírásainak áttekintése. Esetünkben a jogszabályok elemzése igen összetett, hiszen vizsgálni kell magát a személy- és vagyonvédelmi tevékenységet szabályozó jogszabályokat, a lőfegyverekre vonatkozó jogszabályokat, a hatályban lévő Büntető Törvénykönyvet és így tovább. Dolgozatom során kizárólag a legfontosabb – a címben megjelölt témához – vonatkozó paragrafusokat emeltem ki a teljesség igénye nélkül. A jogszabályok vizsgálata után térek át a téma részletezésére, amelyben magának az alkalmas lőfegyvernek a kiválasztására, azon belül is a fegyverválasztásnál legfontosabb tényezőre, a lőszerre irányul.

Személy- és vagyonvédelmi tevékenység

Magyarországon a személy- és vagyonvédelmi tevékenységet alapvetően két jogszabály szabályozza:

• a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény (A továbbiakban: SzVMt.)
• a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény végrehajtásáról szóló 22/2006. (IV. 25.) belügyminiszteri rendelet.

Az SzVMt. 1.§-nak (2) bekezdése alapján a következőek minősülnek személy- és vagyonvédelmi tevékenységnek:

• természetes személyek életének és testi épségének védelme,
• ingatlan, illetve ingóság őrzése,
• szállítmány kísérése, pénz- és értékszállítás,
• rendezvény biztosítása, valamint
• az előbbiekben felsorolt tevékenységek szervezése és irányítása. [1]

A személy- és vagyonvédelmi tevékenységet végző személy (azaz a személy- és vagyonőr) jogosultságait az SzVMt. „A személy- és vagyonvédelmi tevékenységet végző személyre vonatkozó szabályok” című rész alatt határozzák meg (a törvény 25.§-a és 32.§-a között). Ugyanebben a részben, az SzVMt. 27. §-nak (4) bekezdése deklarálja azt, hogy a személy-és vagyonőr tevékenysége során lőfegyvert tarthat magánál, és azokat alkalmazhatja is, kizárólag jogos védelmi helyzetben, illetve végszükség esetén.

Személy- és vagyonvédelemben használt lőfegyverek

Noha az SzMVt. azt leírja, hogy a személy- és vagyonőröknek jogosultságuk van maguknál lőfegyvert tartani, magáról a lőfegyverről, a lőfegyver milyenségéről nem szól. A személy- és vagyonvédelmi tevékenység során alkalmazható lőfegyverek tartására vonatkozóan a fegyverekről és lőszerekről szóló 253/2004. (VIII. 31.) kormányrendelet 28. §-nak (2) bekezdése alapján kapunk információt. Az imént említett rendelet értelmében „az a szervezet, amely a saját vagy mások vagyonát hivatásszerűen őrzi, mások életét, testi épségét hivatásszerűen védi, ha bizonyítja, hogy feladatainak ellátásához szükséges a lőfegyver, rövid lőfegyver, illetve lőszer tartása engedélyezhető”. [2]
Itt érdemes megjegyeznem, hogy személy- és vagyonvédelmi tevékenységet, továbbá a lőfegyverek tartását a szervezet tevékenységének helye szerinti illetékes megyei rendőrkapitányság engedélyezi. A tevékenység és a lőfegyverrel kapcsolatos engedélyek a rendőrségen belül az Igazgatásrendészeti Osztály (a főváros esetében az Igazgatásrendészeti Főosztály) hatáskörébe tartozik.

Az előbbiekben a személy- és vagyonvédelmi tevékenység meghatározása, valamint a személy- és vagyonőrök lőfegyver viselésének lehetősége után eljutottunk oda, hogy meghatároztuk az alkalmazható lőfegyvert is. A rövid lőfegyver „olyan lőfegyver, amelynek csöve nem haladja meg a 30 cm hosszúságot, vagy amelynek teljes hossza nem haladja meg a 60 centimétert” (A lőfegyverekről és lőszerekről szóló 2004. évi XXIV. törvény 2. § 28. pontja). A tevékenység során használni kívánt lőfegyver kiválasztásakor fontos azt átgondolni, hogy mit várunk el a lőfegyvertől, az milyen célt szolgáljon.

A lőszerek kiválasztása

A lőfegyver kiválasztásakor az egyik fontos meghatározó tényező a lőszer, hiszen a lőszer az, amelynek jellemzői befolyásolják a lőfegyver hatását. Személy- és vagyonvédelmi tevékenység során kizárólag teljes köpenyű lőszert (full metal jacket – FMJ) szabad alkalmazni.

A lőszereknek két fő szempontot kell teljesíteniük:

• megfelelő nagyságú átütőerőt, és
• megfelelő nagyságú megállító erőt kell képviselniük.

Az imént említett tulajdonságokat matematikai úton, a megfelelő tényezők megadásával határozhatjuk meg:

Ahol:
P: az átütőerő nagysága [J];
E: a becsapódási energia [J];
Y: a lövedék alakjától, nagyságától függő tényező;
K: a lövedék átmérője [mm].

Az „S” relatív megállító erő [J] meghatározása:

A „v” a lövedék sebességét jelöli.” [3]

A lőszereknek az előbbiekben említett megfelelő nagyságú átütőerőt és megállító erőt kell biztosítaniuk, hogy alkalmazásuk hatékony legyen. Érdekesség, hogy a lövedék átmérője miképpen befolyásolja a két adatot. A két érték között, az átmérő függvényében egyfajta fordított arányosság áll fenn:

• Az átütőerő kiszámításakor a lövedék átmérője a nevezőben szerepel, tehát minél nagyobb az átmérő, annál kisebb a lőszer átütőereje.
• A megállító erőnél a számlálóban található az átmérő, így minél nagyobb az átmérő, annál nagyobb lesz a megállító erő.

A lőszer által kiváltott hatás függ – a fenti tényezőkön túl – a lövedék anyagától is. Az, hogy a lövedék milyen anyagból készült, meghatározza annak keménységét vagy puhaságát, így a lövedék által okozott sérülés/kár nagyságát, milyenségét is befolyásolja. Korábban már említettem, hogy akár a környezetben is keletkezhetnek károk lőfegyver használatakor. Gondoljunk bele, például egy bankfiók esetében, ahol a falak márványburkolatot kaptak. A teljes köpenyű (FMJ) lövedékek azon túl, hogy az elkövető személy(ek)ben okoznak sérüléseket, a környezetben is károk keletkezhetnek egy esetleges gurulatnál.

9 × 19 mm Parabellum

Napjainkban az egyik legelterjedtebb pisztolylőszer a 9 × 19 mm-es Parabellum. A Parabellum elnevezés a fegyver tervezőjétől, Georg Lugertől származik, aki 1900-ban a latin „Si vis pacem, para bellum!” (Ha békét akarsz, készülj a háborúra!) mondás második tagját vonta össze, és nevezte el az általa tervezett fegyvert Parabellumnak. Luger ezt a fegyvert 1902-ben továbbfejlesztette, megnövelve a pisztoly teljesítményét. Nemcsak a fegyver űrméretét növelte a korábbi 7,65 mm-ről 9 mm-re, hanem a töltényt is átalakította, növelve annak erejét. A Luger-féle 9 × 19-es Parabellumot klasszikus pisztolylőszernek tekinthetjük, amelynek lövedéke

• tompa hegyű,
• ólom magvas,
• teljes köpenyű (1. kép).

A töltény amellett, hogy klasszikus még sokrétűnek is mondható, hiszen használják hadi és speciális rendőrségi célokon túl sport- és önvédelmi célokra, valamint őrzés-védelmi feladatokra egyaránt. [3]

(Forrás alapján saját munka, kép forrása: http://hu.wikipedia.org/wiki/F%C3%A1jl:Tokarev,parabellum,32.JPG, letöltés ideje: 2013. október 5.)

A fenti képen látható Parabellum töltény két nagy részből épül fel, a hüvelyből és a lövedékből. A hüvely fenekén, a peremben található a begyújtást szolgáló gyutacs, felette a hüvelyben pedig a gázt fejlesztő, a repülési erőt adó lőpor. A hüvelybe felülről helyezik be az ólommagú lövedéket, beszorítva azt a hüvelybe (ezzel védve a lőport is). [4]

A lövedék

A pisztolytöltények ballisztikai tulajdonságait rendszeresen vizsgálják. A vizsgálatok egyik célja lövedékálló mellények fejlesztéséhez járulnak hozzá, esetünkben azonban a vizsgálatok eredményei jól szemléltetik a lőszerek által a környezetben kiváltott hatásokat. Ez – mint ahogyan korábban említettük – nem elkerülhető szempont például bankfiókok esetében. Ha a lőszer gurulatot kap, komoly veszélyeket tud okozni, és itt elsősorban az ártatlan személyekben okozott sérülésekre kell gondolni. Ezért célszerű lenne olyan lőszertípust is alkalmazni, amely minimálisan okoz másodlagos károkat. Például a kerámia lőszereknek van olyan tulajdonsága, hogy kemény felülethez érve szétporladnak, így kevésbé jellemzőek járulékos sérülések.

A 9 mm-es Parabellum töltény – az FBI által végzett – célballisztikai vizsgálatának eredményeit a táblázatban foglaltam össze.

Az FBI célballisztikai vizsgálata, 9 × 19 mm Parabellum lőszerrel (táblázat)
(Forrás: Hirtenberger AG: Technical Description, Issue: 01/26.02.98)

A táblázat az FBI célballisztikai vizsgálatának eredményét szemlélteti. A vizsgálatok során a 9 × 19 mm-es Parabellum lőszer veszélyességét mérték fel, különböző fizikai tulajdonságú anyagokban. A táblázatban olvasható adatokat tekintve úgy vélem, hogy a lövedék komoly károkat tud okozni a környezetben is, amennyiben gurulatot kap.

Összegzés

A címben megjelölt feladat vizsgálata során, az áttanulmányozott szakmai irodalom alapján azt mondhatom, hogy napjainkban személy- és vagyonvédelmi területen a leggyakrabban alkalmazott lőszertípus a 9 × 19 mm Parabellum, amely teljes köpenyű, FMJ típusú lőszer.
Elemeztem az FMJ típusú lőszer lehetséges hatásmechanizmusát, zárt térben való alkalmazásának veszélyességét, és mindezek alapján úgy gondolom, hogy célszerű lenne megfontolni a kerámia típusú lőszerek használatát is a személy- és vagyonvédelmi tevékenység során, például ott, ahol feltétlenül belső térben van szükség elhárításra.

A köpenyes lövedéknek akadály okozta irányváltozása vagy visszapattanása fokozott veszélyt jelent a személy-és vagyonvédelmi tevékenység során, például pénzintézetek belső tereiben, pénzszállításkor stb.

Javaslat

A fegyveres szolgálatot ellátó vagyonőrök használhassanak fegyvereikben kemény felületeken darabokra törő lövedékkel rendelkező lőszert. Az említett lőszernek például megfelel a 9 Luger PRN 63 POL.

A lőszer adatai:

• lövedék anyaga fémpor + műanyag keverék,
• lövedék tömege 4,08 gramm,
• E0= 720 joule,
• E50 = 420 joule,
• V0= 600 m/sec,
• V50 = 460 m/sec. [9]

Köszönetnyilvánítás

Ezúton kívánom megköszönni a Személy -, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara Szakmai Kollégiuma elnökének segítségét és hasznos tanácsait, amit jelen dolgozatom elkészítéséhez nyújtott.

Dévényi Petra, Óbudai Egyetem, Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar, Biztonságtechnikai mérnöki szak, Msc

Irodalomjegyzék

[1] 2005. évi CXXXIII. törvény a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól;
[2] 253/2004. (VIII.31.) kormányrendelet fegyverekről és lőszerekről;
[3] Eur. Ing. Frank György: Lövedékálló védőmellények, ORFK Oktatási és Kiképző Központ. Jegyzet a Rendőr Szakközépiskolák hallgatói számára, 11. oldal, Budapest, 1995;
[4] Eur. Ing. Frank György – Kováts László – Nán Jenő – Tóth Lóránd: Fegyverismeret jegyzet a biztonságtechnikai mérnökhallgatók részére, I. kötet,141-147. oldal. PRO LEX Oktató és Szolgáltató Közkereseti Társaság, Budapest, 1995;
[5] 22/2006. (IV. 25.) belügyminiszteri rendelet a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény végrehajtásáról;
[6] 2004. évi XXIV. törvény a lőfegyverekről és lőszerekről;
[7] 1994. évi XXXIV. törvény a Rendőrségről;
[8] Sira Gyula: Magánbiztonsági ágazatban fegyveres szolgálatot ellátó vagyonőrök speciális (szituációs) lőkiképzési tematikája, http://www.szvmszk.hu/files/images/Orszagos/Szakmai_Kollegium/publikaciok/lov_oktatas.pdf, letöltés ideje: 2013. október 7.
[9] FIOCCHI’s center fire PRN-SJPRN Leadless ammunition. Nome parte 01.749028.02.N – NIKE-FIOCCHI Sportlőszergyártó Kft., 8184 Fűzfőgyártelep

Kapcsolódó írásaink

Lövedékálló védőmellényekben alkalmazott ballisztikai kerámia azonosítása
Testpáncélok időszakos vizsgálata kockázatértékeléssel
Ballisztikai védőanyag lövedékállósága pénzszállító járművekben
Lövedékálló védőmellényt kell biztosítani a pénzszállító járművekhez
A lövedékálló védőmellény rétegeinek elemzése