Nagyvárosi közlekedés: nagykorúvá vált a kamerás megfigyelés
Miközben a kamerás megfigyelő rendszerek mindig is részét képezték a tömegközlekedés biztonsági berendezéseinek, a legújabb technológiák változást hoztak abban, hogy a kezelő személyzet miként használja ezeket a rendszereket.
A kamerás megfigyelő rendszer az intelligens képelemzéssel túlléphet a bűnmegelőzés keretein, és segíthet a balesetveszély csökkentésében, illetve az utóbbi időkben jelentkező olyan fenyegetések elhárításában is, mint amilyen például a rézvezetékek ellopása a vasútvonalak mentén, ami a színesfémárak magasba szökésével egyre fokozódó gondot okoz. A kameratechnika legújabb fejlesztései jelentősen javították a felvett kép minőségét, miközben csökkent a sávszélesség és tárhelyszükséglet, lehetővé téve a jobb eseményérzékelést, a gyorsabb nyomrögzítést, az ésszerűbb üzemeltetést és a költségek csökkentését.
Kihívások a tömegközlekedésben
A tömegközlekedés zártláncú kamerarendszereinek üzemeltetése könnyen jelenthet nagy kihívást néhány egyszerű ok miatt.
- Először is, városaink egyre csak nőnek, és a tömegközlekedésnek követnie kell ezt a növekedést – csakúgy, mint a videomegfigyelő rendszereknek.
- Másodszor, a legtöbb ország és város napjainkban arra ösztönzi a lakosságát, hogy az autóik helyett a tömegközlekedési eszközöket használják, és ez megint csak ezeknek a rendszereknek a bővülését eredményezi.
- Harmadszor, a meglévő eszközök és létesítmények – például buszok, vonatok és állomások – egyre zsúfoltabbá válnak, ami további fenyegetettséggel járhat, és új lehetőségeket kínál a zsebtolvajoknak.
- Negyedszer, a legtöbb vasút- és metróállomás már több évtizedes kort megélt, sőt van már évszázados is, és a tervezésükkor egyáltalán nem gondoltak a kamerás megfigyelő rendszerre. Gyakran nehézséget okoz az egyenes vonalú jó rálátás minden területre, és sokszor legfeljebb közepesnek nevezhetők a megvilágítási viszonyok, ami nagyon megnehezíti azt, hogy a műveleti központba kiváló minőségű képek érkezzenek be.
- Végezetül, az élőképek puszta mennyisége általában jóval meghaladja a tömegközlekedési rendszerek tulajdonosai által alkalmazható személyzet fogadóképességét. További támogató technológiák nélkül tehát a kamerás megfigyelő rendszereknek egyre nagyobb nehézséget fog okozni az ígéretek beteljesítése.
Intelligens képelemzés
Napjaink egyre növekvő közlekedési rendszereinél a kamerás megfigyelés sokkal hatékonyabb eszközzé vált, mint amilyen korábban volt. A hatékonyság egyrészt a hatékony működtetést jelenti, azaz az intelligens képelemzés jelentősen könnyítheti a kivételes helyzetek megállapításának terhét. Másrészt az erőforrások – nevezetesen a sávszélesség és az adattároló kapacitás – hatékony kihasználását jelenti. Végezetül a hatékonyság a döntéshozatalban is jelentkezik, amelyet – a legkedvezőtlenebb környezeti viszonyok között is kiváló – képminőség segít elő.
Hatékony működtetés
Az egyik legnagyobb kihívás, amellyel a nagy és megosztott kamerás megfigyelőrendszerek üzemeltetőinek napjainkban szembe kell néznie, hogy miként kell ezeket a növekvő rendszereket korlátozott erőforrásokkal hatásosan és hatékonyan működtetni. Ezzel a kihívással szembenézve egyre többen térnek át az internetprotokoll-alapú (IP-alapú) megoldásokra, ez pedig nem csak sokkal egyszerűbb kameraarchitektúrát tesz lehetővé, mint az analóg rendszerek esetén, de sokkal hatékonyabb képelemzést és nyomrögzítést is. Napjaink hálózatalapú megfigyelő és intelligens elemző rendszerei az események sokkal pontosabb érzékelését teszik lehetővé, így a figyelmetlenség és más emberi gyengeségek a kezdettől fogva kiküszöbölhetők.
Metaadatok
Ráadásul hatékonyabbá válik a biztonsági személyzet munkavégzése is, mivel a kezelőszemély feladata csak az marad, hogy riasztások esetén megtegye a válaszlépéseket, és nem kell a nagyszámú élőképet folyamatosan szemmel tartani. Ez lehetővé teszi, hogy a kezelők több időt fordítsanak más feladatokra. A pontosság és a gyorsaság még tovább fokozható, ha a tényleges videofelvételek helyett metaadatokat használnak, amelynek megvalósítása az analóg technológiáknál nem egyszerű. Ezek a metaadatok kisméretű karakterláncok, amelyek maguknál a képeknél jóval kisebb objektumokat vagy mozgásokat írnak le, valamint gyorsan és automatikusan lehet közöttük keresni. További támogató technológiák nélkül tehát a kamerás megfigyelő rendszereknek egyre nagyobb nehézséget fog okozni az ígéretek beteljesítése.
Intelligens képtartalom-elemzés
Az első intelligens rendszereket ugyan elsősorban mozgásérzékelésre fejlesztették ki, napjainkban azonban már jóval szerteágazóbb és kifinomultabb riasztási követelmények vannak.
Minden egyes mozgás bejelentése helyett a korszerű rendszerek már képesek elemezni az
- objektum méretét,
- sebességét és
- mozgáspályáját,
hogy elkerüljék az olyan hamis riasztásokat, mint amilyeneket például a látótéren átsurranó szinte közmondásos macska okozhat. A riasztásokat csak akkor továbbítja a rendszer, ha az objektumok egy vagy több előre megszabott vonalat kereszteznek, meghatározott mozgási útvonalat követnek vagy a sebességük, alakjuk, vagy oldalarányuk változik. Például riasztást küldhet egy kamera, ha valaki túl közel megy a vágányokhoz egy vasútállomáson vagy ha megbotlik, és elesik a peronon. Színszűrés alkalmazásával a mozgások a színek vagy akár a színtelítettség és az árnyalatok alapján is követhetők lesznek, lehetővé téve akár két piros inges ember megkülönböztetését is.
Nyomkövetés megállókon át
A fejlett képelemző szoftverek lehetővé teszik a referenciaobjektumok konfigurálását is. Ebben az esetben az összes lényeges objektumadat – úgy mint a méret, a sebesség és a szín – egyetlen kattintással érzékelhető a kérdéses objektumnál a kiválasztott élőképen. Ezek az információk azután felhasználhatók a hasonló objektumok nyomonkövetési kritériumaiként – akár több kamerán keresztül. Tehát a kezelőszemély gyorsan követheti a gyanúsított személyt, ha az például felszáll a következő vonatra a metróállomáson, és megpróbál elmenekülni a következő megállónál. Csak rá kell kattintani a gyanúsítottra az esetet rögzítő videofelvételen, és ezt követően az elemzőszoftverrel meg kell kerestetni a megfelelő mintákat az adott közlekedési vonal többi állomásánál elhelyezett kamerák képén.
Forgalmi promblémák
Az intelligens képelemzés egy másik fontos jellemzője, hogy képes érzékelni a torlódásokat és a zsúfoltságot. Ez a képesség – különösen személyzet nélküli környezetben – jelentősen javíthatja az utasok biztonságát azzal, hogy a kezelőszemélyt idejében, még a kritikus helyzet kialakulása előtt riasztja, legyen szó bemeneti vagy kijárati útvonalakról, a kocsik belsejéről vagy a peron széléről. Emellett a képelemzést gyakran használják pályafigyelésre, az akadályok, a metróalagútba behatoló emberek, a pályát keresztező állatok stb. automatikus azonosításával.
Okos megoldások, pontos válaszintézkedések
A kritikus helyzet érzékelése az egy dolog, a megfelelő válaszintézkedés pedig egy másik. Bár a központi vezérlőhelyiségben lévő képeken jól látható a helyzet, a helyszín felé haladó biztonsági személyzet vagy tűzoltóság általában nem tudja áttekinteni a pillanatnyi állapotokat. Jellemzően telefonon keresztül kapnak valamilyen útmutatást, de itt is érvényes a mondás: „Egy kép többet mond 1000 szónál”, különösen rendkívüli helyzetekben. Ha meg tudják kapni a megfigyelő rendszerek HD-minőségű képét mobil eszközök – például okostelefonok vagy táblagépek – segítségével, az nagymértékben javíthatja a bevetési csoport hatékonyságát.
Intelligens dinamikus átkódolás
Az intelligens dinamikus átkódolással a Bosch olyan technológiát fejlesztett ki, amely pont ezt teszi lehetővé. Képessé teszi a képrögzítő eszközt arra, hogy megállapítsa a mobil eszközre való átvitelhez rendelkezésre álló sávszélességet, és megfelelően hozzáillessze a kép méretét és minőségét az átvitel garantálásához. A néző ezután, amikor egy adott jelenetet részletesebben meg kíván nézni, átválthat teljes HD-megjelenítésre. Ez nagyon fontos, mert a silány minőségű képek kevés segítséget jelentenek olyankor, amikor a lehetséges veszélyes helyzetet próbálják meg kiértékelni.
Gyorsabb és pontosabb nyomrögzítés
Miközben az élő riasztás rendkívül fontos, sokszor van szükség az események utólagos rekonstrukciójára és elemzésére is. Ez sok időt felemésztő munka lehet. Ha az elmentett videofelvételen szeretnék pontosan észlelni az eseményeket, akkor legfeljebb az élősebesség négyszeresére gyorsítható fel a lejátszás a megtekintéskor. Ez azt jelenti, hogy minden négyórányi felvett anyag megtekintése legalább egy órát vesz igénybe. Ráadásul általában több kamera felvételét is ki kell értékelni, ami megsokszorozza az időszükségletet. Egyes esetekben ez csak költséges, de sokszor az is előfordul, hogy a hosszadalmas elemzés gátolja a gyors válaszintézkedést a kritikus eseményre.
A nyomrögzítés jelentős felgyorsításának egyik módja a kivonatolás. A vezérkamerák metaadatokat hozhatnak létre a képelemzés javítása érdekében. Ezek egyszerű karakterláncokból állnak, amelyek egyszerű részleteket, például objektumokat vagy mozgásokat írnak le. A metaadatoknak sokkal kisebb a helyigénye, mint magának a videofelvételnek, és a visszakeresés sokkal gyorsabban és automatikusan végezhető a felvételek között. Megfelelő szűrési és lekérdezési feltételek segítségével egy négyórányi felvétel egy percnél rövidebb idő alatt kielemezhető.
Az erőforrások hatékony kihasználása
Ha adatátviteli protokollként az internetprotokollt (IP) használják, akkor a kezelőszemélyek a kamerás megfigyelést a meglévő hálózatukon futtathatják, és nem kell kiépíteni külön videomegfigyelő hálózatot, ez pedig jelentős költségmegtakarítással jár, és növeli a működési hatékonyságot. Az internetprotokoll ráadásul könnyen továbbítható vezeték nélküli kapcsolatokon keresztül is, és gyorsan megvalósítható buszokon, villamosokon és vonatokon. Sokszor a környezeti feltételek is szükségessé teszik a vezeték nélküli kapcsolatot, példa erre a vezető nélküli új 5-ös metróvonal Milánóban. Itt a város ősi és csodálatos szerkezete nem tette lehetővé a drága kábelfektetést, ezért a Bosch és partnerei vezeték nélküli helyi hálózatot építettek ki, amely a teljes 13 kilométeres vonalat és az állomásokat is lefedi.
Megosztott rendszerek
A közlekedési hatóságok szempontjából az internetprotokollra alapozott technológia másik jelentős előnye, hogy nagy elérhetőségű megosztott rendszereket lehet tervezni mindenfajta „egyedi hibapont” nélkül, szemben a központi kiszolgáló gépre alapozott hagyományos felépítésekkel. Az IP-alapú kameráknak az a képessége, hogy közvetlenül tudnak a megosztott háttértároló rendszerekre rögzíteni, egyszerűbbé teszi a megoldást és csökkenti a rendszerek és a kapacitások költségét.
A korszerű IP hálózati kamerák és kódolók nagy feldolgozási teljesítménye lehetővé teszi, hogy a tervezők megosztott architektúrákat tervezzenek a kódolókba és kamerákba beépített intelligens videofunkciókkal, valamint megosztott adattárolást az egész hálózaton. Ennél a megközelítésnél az teljes rögzített videoanyagot a kamera helyszínén tárolják, és csak az érdeklődésre számot tartó események képét továbbítja a rendszer a vezérlőközpont felé, ez jelentősen mérsékli mind a hálózat forgalmát, mind a munkaerő leterhelését.
Intelligens zajgyengítési technológia (iDNR)
A Bosch az intelligens zajgyengítési technológia (iDNR) bevezetésével nemrégiben újabb lépést tett előre. Ez nem csak a képminőséget javítja, de akár 30 százalékkal is csökkentheti a sávszélességet és az összesített tárhelyigényt az újonnan kifejlesztett Dinion és Flexidome kameracsaládoknál a többi HD-kamerához képest, ez óriási megtakarítási lehetőséget jelenthet a tároló rendszerek költségeiben és az általános üzemeltetői költségekben.
A képminőség a kulcs
Miközben az intelligens zajgyengítés önmagában is rendkívül hasznos funkció, egy kamerás megfigyelő rendszernél alapkövetelmény, hogy minden körülmények között hasznos képet adjon, és ezért kellő fényérzékenységgel rendelkezzen. Ezt szem előtt tartva a Bosch nemrégiben bevezette az áttörést jelentő Dinion és Flexidome starlight kameracsaládot. A starlight („csillagfény”) technológiát kifejezetten arra tervezték, hogy rendkívül rossz fényviszonyok között is kiváló teljesítményt nyújtson, és képes legyen színes képeket mutatni olyankor is, amikor más kamerák már csak fekete-fehéret adnak, és képes legyen fekete-fehér képeket mutatni olyankor, amikor más kamerák már semmilyen képet nem adnak. Ezek a HD-kamerák mind színes (0,017 lux), mind fekete-fehér üzemmódban (0,0057 lux) nagy fényérzékenységükkel minimális környezeti megvilágítást igényelnek, és tiszta képeket szolgáltatnak számos alkalmazásnál még akkor is, amikor a rossz fényviszonyok jelentik a fő kihívást – például számos metróállomáson, vagy sötétedés után sok felszíni környezetben is. Ez például lehetővé teszi, hogy a kezelőszemély pontosan megállapítsa, hogy egy mozgó objektum valóban ember-e, és nem csak valami mozgó folt a sötétben. A nagy fényérzékenység a felszíni környezetben, például egy autóbusz- vagy vonattelephelyen jelentősen csökkentheti a kamerás megfigyelés kiegészítő világítási igényét is, beruházási és üzemeltetési költséget takarítva meg.
A még rendkívül kedvezőtlen körülmények között is kiváló minőségű képek előállítása javítja a kezelőszemélyzet gyors és pontos intézkedési képességét egy eseménynél. Magában álló videomegoldás esetén azonban a kezelőszemélynek továbbra is hatékonyan kell tudni kommunikálni a többi biztonsági rendszer – például a tűzvédelem vagy a kihangosítás – munkatársaival. Ezért különösen a nagy biztonsági hálózatoknál, mint amilyeneket a tömegközlekedésben is alkalmaznak, célszerű a meglévő biztonsági rendszereket egyetlen központi irányítási rendszerbe összevonni, mint amilyen a Bosch cég Building Integration rendszere (BIS), mert ez lehetővé teszi a biztonsági és védelmi technológiák egységes kezelését és irányítását, és a népszerű Building Management rendszerekbe vagy egyedi megoldásokba integrálja őket.
A Sao Paolo-i metró például a BIS Video Engine megoldást használja arra, hogy a kamerás megfigyelést az átfogó biztonsági irányító központba integrálja, amely az egész metróhálózatot figyeli. Az integrálás más rendszerekkel lehetővé teszi azt is, hogy a videofelvételeket ne csak megfigyelési célokra, hanem például tűzriadók és más riasztások ellenőrzésére is felhasználják.
A kamerás megfigyelés mindig is hozzájárult ahhoz, hogy az utasok nagyobb biztonságban érezzék magukat a tömegközlekedésben, és ez továbbra is így lesz. Napjaink kamerás megfigyelő rendszerei azonban ennél sokkal többről szólnak. Az IP-re alapozott rendszerekkel teljesen új alkalmazások bukkantak fel, amelyek elősegítik, hogy a kezelőszemélyzet hatékonyan folytathassa a munkáját, miközben pénzt lehet megtakarítani, el lehet kerülni a fejetlenséget, sőt olykor emberi életeket lehet megmenteni.
A Bosch internetprotokoll-alapú kezdeményezése
A Bosch teljes mellszélességgel kiáll az internetprotokoll-alapú (IP-alapú) videomegfigyelés mellett. A technológiai megoldások új nemzedékének – például az intelligens zajgyengítésnek, a dinamikus átkódolásnak vagy a starlight családba tartozó kameráknak – a bevezetése mellett a cég tovább növelte a piaci részesedését az integrált partnerprogramja (Integrated Partner Program – IPP) segítségével is, amelyet a Bosch termékek és a legelterjedtebb szoftverek közötti együttműködés javítására fejlesztettek ki. A partnerek közé tartoznak a videoirányítási rendszerek olyan forgalmazói, mint a Genetec, a Mirasys, a SeeTec vagy a Milestone, de az adattárolókat forgalmazó cégek is, mint például az Iomega. A partnerprogramja mellett a Bosch növelte részvételét a konferenciákon és üzleti bemutatókon is, különösen a közlekedési ágazatban. A cég szponzorálta az idén Belgrádban megtartott Délkelet-Európai Vasút- és Tömegközlekedés-fejlesztési Konferenciát, és jelen lesz az északi országok Skandináv Városi Közlekedési Rendezvényén is.
Kapcsolódó írásaink
Intelligens, dinamikus zajcsökkentő technológia (iDNR)
Áttörés a HD-biztonság történetében
Intelligens kamerák rossz fényviszonyokhoz
BIS – rugalmas épületfelügyelet újra szabva
Forrás: Bosch
A tűzvédelmi felderítő robot prototípusának elkészítésének főbb szereplői
