Ingatag biztonság a tömegrendezvényeken. Fokozódó kockázatok!
A nagy tömegeket mozgató rendezvények világszerte így hazánkban is egyre gyakoribbak (kulturális, sportesemények, falunapok stb.). Tapasztalható a rendezők növekvő felelőssége és tetten érhető gyakorta a felkészületlenség is. Látható, hogy a meglévő szabályozás és nem kevés rendezvényen a munkát segítő korszerű technikai háttér ellenére is, sok a problémás, olykor akár pánikot kiváltó helyzet, esemény. A megoldás vélhetően a biztonsághoz kapcsolódó tervezési és ellenőrzési folyamatok komolyabb integrálása kell legyen a rendezvények szervezési folyamatában.
Egy vélhetően sokunk által ismert és nem felejthető tragédia felelevenítésével próbáljunk ráhangolódni a témára.
Három éve, 2011. január 15-én, egy szombat este a budapesti Nyugati téri egykori West-Balkán szórakozóhelyen tartott monstre diszkó rendezvényen két lány és egy fiatal nő halt meg, 14-en pedig megsérültek. Az áldozatok 17 és 24 év közöttiek voltak. A szórakozóhelyre közel 3000 embert engedtek be (az engedélyezett 1 800 helyett), és a kialakult pánik helyzetben a három áldozat nem élte túl a hatalmas tömeg által kifejtett fizikai nyomást. A boncolás szerint fulladás volt a haláluk oka. A tömeg kialakulásához hozzájárult, hogy a kapunyitás több mint 1 órás késéssel történt, a téren összegyűlt, részben ittas, drogok hatása alatt lévő fiatalok már dobálni, randalírozni kezdtek. A tragédiát követő bírósági eljárás tanúként hallgatta meg a West-Balkán építész-tervezőjét, aki elmondta, hogy az érvényes előírások szerint diszkók esetében maximálisan 3 fő engedhető be egy négyzetméter alapterületre. Ennek alapján akár 5000 személy befogadására is alkalmas lett volna a terem. Van viszont egy másik korlátozó feltétel, a kiüríthetőség. A rendezvényterem kiürítése négy belső lépcsőházon és a külső lépcsővel rendelkező teraszokon keresztül volt csak megoldható és ez a kiürítési idő a befogadható létszámot kb. 1500 főre kellett volna korlátozza. A felelősöket több éves börtönbüntetésre ítélték. 2011. március 8-án jelent meg aztán a Magyar Közlönyben a kormány 23/2011 sz. rendelete a zenés, táncos rendezvények működésének biztonságosabbá tételéről.
És idézzünk fel egy időben régebbi más jellegű eseményhez kapcsolódó tragédiát is.
2006. augusztus 20-ának tűzijátékos estéjén az első petárda fellövését követően csapott le a fővárosra és az ünneplő irdatlan tömegre (közel másfél millió ember) az orkán erejű vihar. A meneküléses zűrzavarban hárman meghaltak, ketten eltűntek és több száz sebesülés történt, a helyzetet kihasználva fosztogatásos bűncselekményeket is elkövettek. A hatóságok egymásra, az OMSZ-re és a Fővárosra, a rendezvényszervezők a hatóságokra mutogattak, érdemi felelős nélkül. Tény az, hogy, az OMSZ előrejelzése már másfél órával a rendezvény kezdete előtt ismert volt a katasztrófavédelem számára, mégsem történt intézkedés az esti program leállítására, az emberek tájékoztatására. Persze aztán idővel, néhány illetékes fej „porba hullott ”.
Mindkét esetben tetten volt érhető a biztonsági intézkedések bűnös elhanyagolása, figyelmen kívül hagyása, az illetékes körök közötti koordináció hiánya, holott a szabályozási oldal már ezekben az években is viszonylagos pontossággal határozta meg a tömegrendezvényekhez kapcsolódó biztonsági teendőket.
Próbáljuk meg áttekinteni általánosságban is vázlatosan a rendezvények biztonságát leginkább veszélyeztető tényezőket.
- Hiányos kommunikáció a rendezők a hatóság és a résztvevők között, a riasztás elmaradása
- A kihangosítás hiánya. Ritkábban világítási hiányosságok.
- A felelősségi körök és személyek meghatározásának a hiánya. Egyszemélyi felelős hiánya.
- Kiürítési tervek hiánya
- A menekülési útvonalak szűk áteresztő képessége, problémás áttekinthetősége és megközelíthetősége.
- Állampolgári viselkedés hiányosságai (felelőtlenség, deviancia)
- Pánik, kiszámíthatatlan helyzet.
És akkor nézzük meg a leggyakoribb fenyegető eseményeket is. Szabadtéri rendezvények kapcsán ilyen a szélsőséges időjárás a tűz és robbanásveszély, zárttéri rendezvények kapcsán a már említett tűz és robbanásveszélyen kívül, ilyen a bombával való fenyegetés, illetve mindkét helyszín típusban a pánik. Hozzátéve azt, hogy a zárthelyen kialakuló pánik a menekülési útvonalak fent említett korlátozott átvezető képessége és pszichés okok folytán is veszélyesebb helyzeteket teremthet. A pánik a csoportos emberi magatartás egyik legkatasztrofálisabb megjelenési formája melynek eredménye a tömeges, fejvesztett menekülés lehet, ami nem ritkán vezet halálesetekhez is. A nagy tömegrendezvényeken résztvevő közönség esetében elkerülhetetlen, hogy az emberek ne sértsék meg egymás intim zónáját (átlagosan 60 cm), amelyre a reakció többnyire a szervezet alap izgalmi szintjének jelentős fokozódása, és ez az állapot kedvező táptalaja lehet a pánik helyzetek kialakulásának.
Tekintettel arra, hogy a tömegképződés egyre gyakoribb életünket kísérő jelenség – és nem csak kifejezetten – az egyébként egyre gyakoribb kulturális, sport stb. nagyrendezvények kapcsán (Gondoljunk csak bele: a bevásárló központokban, a közlekedés alkalmával a Metróban, terelések során, zsúfolt sétáló utcákban, tüntetéseken stb.), ezért a pánik helyzetek kialakulásához vezető helyzeteket, folyamatokat is jobban kell felismernünk, kezelnünk.
Megdöbbentő belegondolni, hogy egy nagyrendezvény kapcsán – még a fentiekben leírt és a szakirodalomban közismert körülményeken túl – mi minden jelenthet olyan biztonsági kockázatot, amely a közönség szimpla elégedetlenségéhez kapcsolódik. Ilyen lehet pl. az elvárt élményfaktor hiánya, a mellékhelységek állapota és hozzáférhetősége, de akár a kiszolgáló és biztonsági személyzet viselkedése is stb., amely mind kiválthat hangoskodást, és nem ritkán agresszivitást.
Napjainkra elmondható hazai és nemzetközi relációban is, hogy a tömegrendezvények biztosításának szabályozási oldala megoldott, áttekinthető. Úgy az engedélyező hatóságok, mint a rendezői felelőségi és feladatkörök körök vonatkozásában, részletesen és szigorúan határozva meg a teendőket. Az is tapasztalható, hogy a kiemelt objektumokban ( pl. különösen a korszerű stadionokban, más létesítményekben ) a háttér technika a beléptetés, a részvevő a helyszín ( szektor-üléshely ), a mozgás azonosítás valamint a kommunikáció vonatkozásában nagyban segíti a biztonsági személyzet munkáját.
Mi akkor a probléma? És akkor a továbbiakban utalunk a német Bevölkerungschutz megállapításaira. A tömegrendezvények kapcsán a tapasztalható és egyre gyakoribb biztonsági hiányosságok azt mutatják, hogy messze nem elegendő önmagában a humán és technikai háttér biztosítása az adott szabályozási környezet mellett.
A dolog nyitja a rendezvény és a biztonsági tervek részletes kidolgozottságának és a végrehajtás ellenőrizhetőségének a kérdéseivel függ össze. A lényeg az, hogy az intézkedések köre teljes egészében, következetesen és érthetően dokumentált kell legyen, ahhoz, hogy minden a biztonsági területért felelős részvevő a munkáját az előre meghatározottak szerint végezze. Ez persze egy lényegesen szélesebb körű és alaposabb tervezési folyamatot jelent.
Döntő fontosságú, hogy az adott biztonsági incidenseket felismerjük és a történés idejének pontos megjelölésével és részleteiben mielőbb rögzítésre kerüljenek a hozzájuk tartozó valamennyi dokumentációval (kép, hang stb.) a pontos visszakereshetőség lehetőségével. A cél az incidens helyzetek, illetve az azokhoz vezető események visszamenőleges feldolgozása munkafolyamatának a bevezetése, a hasonló esetek megelőzésének a céljával (probléma feldolgozás). E folyamat szabályozott gyakorlatát nevezzük incidens és probléma menedzsmentnek. A fentiekből látható talán, hogy az eredményesség érdekében a biztonsági intézkedések teljes köre kontroll alatt kell álljon egy széleskörű ellenőrzési aktivitással a rendezvény valamennyi fázisában. Ezt a folyamatot mutatja a lenti ábra a tervezés fázisától, a rendezvény utáni tanulási folyamatokig, a korrekció igényével és végrehajtásával.
Az is érzékelhető nyilván, hogy a területtel foglalkozó egyébként igencsak leterhelt szakemberektől még további szempontok érvényesítését igényli a fenti megközelítésű munka és nem vitás, hogy ez egyrészt további ismeretszerzést igényel, de felveti – főkként az ellenőrzési – visszacsatolási folyamatok kapcsán további felkészült akár külső szakértői kör bevonását is.
Sajnos egy ilyen rövid írásban nem lehet elmélyedni a beléptető rendszerek kialakításának és használatának részleteiben, de természetesen meghirdetett ingyenes képzésekkel és akár személyre szabott konzultációs lehetőséggel igyekszünk minden ezzel kapcsolatos hasznos információt segítségképpen ügyfeleink rendelkezésére bocsátani.
Ez a megoldás fokozott megfigyelőképességet tesz lehetővé olyan helyzetekben, amelyek széles vertikális látómezőt kívánnak meg, mint például lépcsőházak, folyosók, utak, kifutópályák és alagutak.
A további termékjellemzők:
A technológia
Élőkép üzemmód: a képfeldolgozó egység valós időben továbbítja a dekódolt, filmszerű élőképet a távoli helységben ülő operátor monitorára. A távoli operátor rádiókapcsolaton keresztül információt ad a helyi operátornak az átvizsgált személynél található (nem bemutatott) tárgyakról.
Az oltóanyagként használt gázok (Argon, Nitrogén, CO2) pedig nem lépnek semmilyen reakcióba sem az égéskor felszabaduló gáz gyökökkel, sem pedig a védendő berendezésekkel. Fentiek miatt a rendszer bármilyen berendezés oltására alkalmas, akár a személyzet jelenlétében is.
A PROVISION-ISR kamera kínálatában két végfelhasználóknak is ajánlott, egyszerű Plug&View telepítéssel rendelkező kamera is helyet kapott. Ezen kamerák esetében a telepítőnek vagy felhasználójának nincs egyéb dolga, mint biztosítani az eszköz áramellátását. A kamerákon fellelhető QR kód segítségével gond nélkül összeköthető mobileszközzel, amire telepíthető az ingyenes alkalmazás, majd annak segítségével csatlakozhatunk a kívánt WiFi hálózathoz. Ez a pár lépés után rögvest élvezheti a kamera által nyújtott tűéles képet. Ezek az egyszerűbb kamerák jól alkalmazhatók kis üzletekben, magán lakásokban vagy akár bébi őrzőként is funkcionálhatnak.
Az NVR képrögzítők értelemszerűen minden olyan funkciót tudnak, melyet egy ilyen készüléktől elvárhatunk. Hangsúlyozható tulajdonságuk az NVR-eknek, hogy minden csatlakoztatott kamerára képesek valós idejű képet rögzíteni 720p (1280×720 képpont) felbontással. Felmerülhet az olvasóban a kérdés, hogy miért kaptak a kamerák Full HD 1080p (1920×1080 képpont) felbontást, ha az NVR esetében feljebb nem említettük. A rögzítési sebesség csökkentésének révén áll rendelkezésre ez a felbontás, viszont így nem lehetséges a folyamatos mozgás rögzítése.
A gyártó, a PROVISION-ISR most is tartja magát a tőle jól megszokott minőséghez, megbízhatósághoz, melyet változatlanul 2 év garanciavállalással kínál. Június végétől a PROVISION-ISR kizárólagos hazai forgalmazója a MASCO Kft, ahol az IP termékeket is raktárkészletről, kedvező áron vásárolhatják meg a kedves érdeklődők.
Táposztós kameratáp – Egy dobozba beépítve található a hálózati tápegység és egy táposztó. Az egységnek 5 vagy 10 tápkimenete van. Mindegyik kimenet külön – külön biztosítékkal védett. A biztosítékok 1A értékűek és a terhelés megszűntével automatikusan visszaállnak. Fontos, hogy tervezéskor ügyelni kell, hogy a kimenetek 1A-el terhelhetőek, de az összes terhelés nem lehet nagyobb 3, ill. 6A-nél. Két típusa létezik, az 5-ös és 10-es osztós.
