Vagyonvédelem Építési területeken

Indulásként több figyelem és egy kevés invesztíció!

Barátom történetével kezdem, aki egy lakóparkos építkezésbe vágott bele. Az építési területen 8-10 épületet húznak fel Budapest egyik népszerű agglomerációs településén. Az ő lakása csak decemberben készül el, azonban az eddigi lakásából már ki kellett költözzön és a lakópark építtetője vállalta, hogy átmenetileg egy majdnem elkészült, de el még nem adott lakrészben átmenetileg elhelyezi a bútorait, értékeit.  Talán mondanom sem kell, hogy az építési területre betörtek, simán kifeszítették a lakás, hátsó erkély oldali ajtaját, nem kevés dolog tűnt el és persze nem csak a jelzett lakásból, hanem további még le nem zárt lakrészekből is, ahová az építtető már lerakott radiátorokat, kazánokat, stb. az össz. kárérték jelentős..

Nézzük meg közelebbről az eseményeket.  Az építkezés egy közepes méretű téglalap alakú telken folyik, a terület bejárati és egyik oldalsó része van bekerítve, biztonsági őrbódé a bejárati oldalon van. Világítás éjszakára csak a bejárati oldalon lett elhelyezve.  A biztonsági őrök feladata elvileg az volt, hogy óránként (nyilván éjszaka is) járják körül a területet. További biztonsági intézkedéseket (pl. akár riasztók felszerelését) nem látott indokoltnak az építtető?!

A történet nyilván nem egyedi, a sok hasonló eset lopás és rongálás kár ellenére is mintha úgy tűnne, hogy az építtetők, (kivitelezők) nem lennének hajlandóak előre és tudatosan felmérni a biztonsági kockázatokat, és körültekintően megtenni a szükséges intézkedéseket az  építkezés megkezdése előtt. Mi is lehet ennek az oka? Elég kézenfekvő: más az igény az építkezés során, ismét más immár a kész épületnél, hiszen a kivitelező a munka után levonul a területről. A vagyonvédelmi szükséglet tehát periodikus és viszonylag rövid időt érint, ezért a kivitelező általában a lehető legalacsonyabb invesztícióval és figyelemmel igyekszik „letudni ” a feladatot (a károkat követően, pedig nem ritkán fut a pénze után)

Cikkünkben most nyilván nem az építőipari nagyberuházások vagyonvédelmével foglalkozunk (ott általában a problémák ellenére is szervezettebb a vagyonvédelem), inkább a lakás – lakópark – telephely építkezések, kisebb volumenű kivitelezések kapcsán jelentkező tapasztalatokkal.

Tekintsük át akkor, hogy mi minden jelenthet itt vagyonvédelmi kockázatokat. Ami nyilván közismert,  döntően azok az építési területen tárolt és még be nem épített értékes anyagok, szerelvények, szaniterek, gépészeti technikák ( kazánok, radiátorok ) stb., hiszen minden  a feketepiacon jól értékesíthető „ bármi ” ide érthető, nem is beszélve a lakók már az építési periódusban ide  átmenetileg elhelyezett értékeiről ( lád: a fenti eset ). Az elkövetők is több körből kerülhetnek ki, nyilván ami a leginkább közismert a külső körből származó károkozás, de kockázatot jelenhet a körön belüli dolgozó, de akár a beszállítói kör is.

Mi is akkor a teendő. Nem spórolható meg ezen a területen sem egy körültekintő tervező munka, de meggyőződésünk, hogy megéri és ennek segítségével a fenyegető károk nagyságrendjéhez viszonyított meglepően alacsony ráfordítással sok minden megelőzhető.  Próbáljuk meg akkor végiggondolni a vagyonvédelmi intézkedések legszűkebb, mondhatnánk minimál programját.

Először is ismét át kell nézni a területen tárolt és fent említett anyagok, eszközök össz. értékét , ez segít tudatosítanunk a kockázatokat. Alaposan be kell járnunk az építési területet, felismerve a behatolásnak leginkább kitett irányokat, helyeket. A következőt talán furcsa elvárni egy kivitelezőtől: előre kell megpróbálni tájékozódni az építési terület környezetét érintő esetleges bűnügyi fertőzöttséget érintően. Azt talán mondanunk sem kell, hogy megbízható, erkölcsileg fedhetelen emberekkel kell együttdolgozzunk és ez persze érinti az általában nehezebben kontrolálható esetleges alvállalkozói kört is.  
Az értékes és még beépítésre váró anyagokat, szerelvényeket, eszközöket a területen jól védhető és elzárható helységekben, (ha más nincs konténerben) kell elhelyezni és csak a beépítési napokon kell az adott helyszínre vinni ( tehát pl. nem tároljuk le a kazánokat, a még le nem zárható lakrészekben jóval a szerelést megelőző periódusban ).
A területre beszállított és esetlegesen kivitt étékes anyagok eszközök, de akár építőipari értékesebb szerszámok, gépek útját nyilvántartásokkal, végig kell kövessük, a mindenkori felelős megjelölésével.

Ismerve persze azt, hogy a kerítések felhúzása nehezíti az építési terület megközelítését,  a technikák mozgatását, mégis azt kell mondjuk, hogy törekedni kell, a behatolásnak leginkább kitett irányok bekerítésére,  továbbá biztosítanunk kell, a  sötétedés utáni lehetőleg  a teljes körű  külső bevilágítást, kiemelten  a könnyű behatolást sejtető oldalakon.  Vagyonvédelem Építési területeken

A biztonsági őrzés valamely szintje elkerülhetetlen, a pontos útvonalak, terminusok és kontrollpontok megjelölésével, a szolgálat ellenőrzésével.  Ez utóbbit nem győzzük hangsúlyozni, mert a szundikáló és egyébként két óránként sétálgató éjjeli őr nem különösebben megnyugtató megoldás.
Ismét hangsúlyozzuk, hogy minimál programról van szó, amelyik sokkal inkább igényel figyelmet, koordinációt és kontrolt, mint jelentős ráfordítást, mégis a fentiek betartása mellett,  érzékelhetően csökkenhet a kockázat. Ahogy mondtuk csökkenhet, de meggyőződésünk az, hogy elektronikus vagyonvédelem nélkül nem valósítható meg a magasabb fokú biztonság. 
Itt is próbáljuk meg a tapasztalatok szerinti legszűkebb, de szerintünk nélkülözhetetlen megoldást átgondolni. Mindenképpen javasoljuk egy mobil riasztó központ telepítését, a szükséges számú – lehetőleg vezeték nélkül csatlakozó – érzékelővel.  A mobil rendszerrel és indulásképpen akár 4-6 zónával is biztosíthatjuk, hogy mindig a védelmi szükséglet szerinti helységek védelmére tudjunk összpontosítani és az építkezés során a rendszer gyorsan át is helyezhető, ami egyébként gyakori szükséglet lehet. Az érzékelőket ajtók, nyílászárók mellé, de szükség esetén, akár kültéri pontokra pl. oszlopok, is időlegesen felszerelhetjük. A központot optimális esetben a védendő helységben, vagy a közelében célszerű szabotázsvédett helyre felszerelni olyan módon, hogy a jelzéseket, riasztásokat alaphelyzetben a központot kezelő, helyi biztonsági őrzés vegye és tudjon azonnal reagálni.  A jelzések a központhoz vezetékes, vagy – ha még nem történt meg a kábelezés és az építési területeken ez a gyakoribb – akkor rádiófrekvenciás úton jutnak.   GSM kommunikációval mód van direkt távfelügyeleti központba is kapcsolódni és kivonuló szolgálatra szerződni, akik optimális esetben akár 10 percen belül is a helyszínen lehetnek, vagy az őrök mobil telefonjaira küldött SMS riasztásokkal közvetlen tájékoztatást adni az érzékelők aktiválódásáról. Vannak már olyan mozgásérzékelők is, melyek fényképfelvételt készítenek a riasztást kiváltó mozgó objektumról – feltételezett elkövetőről – és a felvételt továbbítják a felügyeletre vagy akár az őrök mobil telefonjára.

Amiről itt most beszélünk az ráfordításban kb. két közepes értékű ellopott kazán nagyságrendje és az eszközök aztán további építkezéseken is felhasználhatóak. Nem mondhatjuk persze azt, hogy ezzel valamennyi problémára megoldást adunk, de legalább el lehet indulni a „kályhától ” és idővel rendszerünket bővíteni lehet illetve kiegészíteni, további az elektronikus vagyonvédelemhez kapcsolódó korszerű pl. kerítésvédelmi és kamera rendszerrel.
Összegszerűen vizsgálva tehát, miután a technikák nem csak épp a soros építkezésen használhatóak elmondhatjuk, hogy a fenyegető kárértékekhez viszonyítva nem beszélhetünk megfizethetetlen invesztíciós szükségletekről.  

Záró gondolatként talán annyit, a tervezhető biztonság vonatkozásában ezen a területen is szemléletváltásra van szükség, el lehetne gondolkodni képzési programok indításán a kivitelező vállalkozások számára.

Kapcsolódó cikk:

Építési területek védelme a gyakorlatban: egy biztonsági cég tapasztalatai

Hozzászólások

Vélemény, hozzászólás?