„Az üzletmenet- vagy működésfolytonosság érdekében egyre több gyártó- és összeszerelőüzemben merül fel az igény, úgynevezett steril területek kialakítására. Ezek a szigorúan ellenőrzött szektorok biztonsági szempontból elvileg fenyegetés- és kockázatmentesek”
A biztonsági személyátvizsgálás célja elsősorban a munkahelyi és a közösségi környezet védelme. A röntgenberendezések és a fémdetektor kapuk a beléptetéskor azokat a tárgyakat szűrik ki, amelyek az üzem- és közbiztonságra, valamint a működésfolytonosságra veszélyesek lehetnek, például fegyverek, kések vagy más, törvényileg is tiltott vagy fenyegetést jelentő eszközök. A kiléptetéskor a helyzet átvitt értelemben is megfordul: ellenkező irányban, a munkaidő vagy műszak végeztével az üzem tulajdonát képező alapanyagok, szerszámok vagy késztermékek eltulajdonítását kell megakadályozni. Ennek hiányában a gyár bizony a saját kapuján át fog „távozni”, amely nemcsak komoly anyagi, hanem reputációs károkat is okozhat.
Beléptetéskor és kiléptetéskor ugyanazok a biztonságtechnikai eszközök működnek az ellenőrzőponton, a keresés logikája és célja azonban eltér.
Belépésnél a felderítendő tárgyak és eszközök köre kifejezetten széles: fegyverek, veszélyes eszközök, rögtönzött robbanószerkezetek (IED – improvised explosive device) és egyéb, fenyegetést jelentő tárgyak kiszűrése a cél. Ezek az eszközök sokszor kreatív formákat ölthetnek, illetve a vizsgálatokat végző személyzetet (is) fenyegető biztonsági kockázatok miatt felismerésük, illetve az ezekre való előzetes felkészülés alapos szaktudást, jól felépített, biztonságosan végrehajtható eljárásrendet igényel.
Kilépéskor a vizsgálat hasonló eszközökkel történik, de más a fókusz: ilyenkor elsősorban a kiviteli tilalom alá eső tárgyak – például az üzemi tulajdonú, eltulajdonított áru – azonosítása a cél, nem pedig a veszélyes eszközöké. Előfordul, hogy a tiltott tárgy azonnal felismerhető, sok esetben azonban – csakúgy, mint beléptetéskor – minden egy gyanúval kezdődik: valami nem pont úgy néz ki, mint kellene, csak hasonlít egy ismert tárgyra, de mégsem egészen olyan. Az üzemi tolvajok leleményességét a biztonsági személyzet szakszerű, ugyanakkor kreatív, naprakész látásmódja tudja ellensúlyozni. Egy képzett, jó vizuális észlelési képességekkel és analitikus gondolkodással rendelkező személyi állomány – megfelelően beállított biztonsági berendezésekkel – mindkét irányban hatékonyan képes biztosítani a belépési pontokat. De mi a helyzet azon túl?
A folyamatos működés biztosítása mindenek felett
Az üzletmenet- vagy működésfolytonosság érdekében egyre több gyártó- és összeszerelőüzemben merül fel az igény, úgynevezett steril területek kialakítására. Ezek a szigorúan ellenőrzött szektorok biztonsági szempontból elvileg fenyegetés- és kockázatmentesek (steril), területek, tehát egy esetleges bombariadó esetén dönthet úgy a rendőrség, hogy nem kell kiürítést elrendelni, és leállítani pl. az automatizált gyártósorokat. A terület jogszabályi előírásai kialakulóban vannak a magánbiztonsági oldalon, bízzunk a jogalkotók munkájában (lásd: 30/2011 rendőrség szolg. szab.: 14 § b); 43/2024. (II.29.) Korm. rendelet).
A steril terület fenntartása tehát megbízhatóan segítheti a biztonságos üzemszerű működést, így a kialakításához szükséges beruházás akár már egy felesleges ürítés (pl. telefonos közveszéllyel fenyegetés) alkalmával megtérülhet. Nézzünk egy példát:
Elég csak egy sértődött munkavállaló olcsó és kisstílű bosszúja, hiszen neki mindössze egy telefonhívásábaba kerül az, ami egy termelőüzemnek sokmilliós, akár százmilliós veszteséget okoz. Az automatizált gépsor leáll, a festék beszárad, az alapanyag tönkremegy, a dolgozó tétlenül várakozik. Indul a veszteségszámláló, ami egészen addig pörög, amíg a rendőrségi tűzszerészek megérkeznek, átvizsgálják és „tisztának” jelentik a gyár területét.
A gyártási lánc megakasztása az üzembiztonság veszélyeztetésével olyan kockázat, amellyel minden nagy volumenű termelőüzemnek kalkulálnia kell. Milyen hatással van, de legfőképp mennyibe kerül vajon a vállalatnak egy kicsinyes bosszúból, vagányságból, vagy éppen szórakozásból elejtett fenyegetés?
Steril, de azért nem „makulátlan”
A steril terület kialakításával a felelőtlen fenyegetésekre a fentiek alapján lehet válasz, az erre szánt költség az első ilyen próbálkozásnál gyakorlatilag „észrevétlenül” megtérül. Mindemellett egy kiemelten védett és őrzött, azaz steril zóna önmagában elrettenti, de minimum kiábrándítja a potenciális elkövetőket. Hiszen minek bombariadóval fenyegetni ott, ahol a megvalósítás úgyis esélytelen.
De mi a helyzet, ha nem a riogatás a cél, ha a bűnös szándék tettekben is megjelenik, mégpedig úgy, hogy az elkövető a védett területen belül elérhető anyagokat, eszközöket próbálja meg egy támadásra, szabotázsra felhasználni. A steril területen dolgozó sértődött vagy rosszindulatú munkavállaló támadását megelőzni vagy kivédeni csak egy módon lehet. Tisztában kell lenni a steril területen elérhető, támadásra, szabotázsra használható anyagok, eszközök vagy technológiák jelenlétével, az általuk létrehozható fenyegetések kockázatával és kezelni kell ezeket a lehetséges veszélyforrásokat.
Minden lehet, akár „kalapács” is!
Elképzelt szituáció. A gyártósor kezelője öltözői pletykából értesül arról, hogy a bejelentett csoportos létszámleépítés őt is érinti, így hát bosszút forral. Miután a steril területre semmilyen veszélyes tárgyat és eszközt nem lehet bevinni, így ezzel nem próbálkozik, viszont fortélyos megoldáson kezdi törni a fejét, hogy távozása maradandó és keserű emléket jelentsen. Tegyük fel, hogy adott munkavállalónknak engedélyezett belépése van a steril területre, ahol egyébként is otthonosan mozog és számos kollégát ismer is. Nincs más dolga, mint hogy megtalálja és összerakja azt a fegyvert vagy IED-t (rögtönzött robbanó szerkezet) esetleg IID-t (rögtönzött gyújtóeszköz) a területen található anyagokból, tárgyakból, amelyek önmagukban, az előírások szerinti használatnak megfelelve nem jelentenek fenyegetést. Ki ne emlékezne a Sátán Anyjára, a robbanószerre, amelynek összetevőit szinte bármilyen háztartási boltból be lehet szerezni? De a ma egyre több esetben előforduló IID – rögtönzött gyújtóeszközök esetében nem is kell feltétlenül robbantásra gondolnunk, hanem olyan helyen előidézett, „nagy erejű” tüzekre, amire az adott terület védelme nem feltétlenül van felkészítve.
Ezeknek a rögtönzött „eszközöknek” a létrehozása, elkészítése napjainkban már nem feltétlenül akkora kihívás, mint azt gondolnánk. Az internet mára elérhetővé és megvalósíthatóvá teszi azokat az ismereteket és módszereket, amelyek képessé teszik a mély szakmai ismeretekkel nem rendelkező „készítők” helyzetét is. Nem akarok tippeket adni, álljon itt egy beszédes cikk címe, ami egy olyan „folyóiratban” jelent meg ami ezzel a területtel foglalkozik: “How to Build a Bomb in Your Mom’s Kitchen..
Kockázati Tényező Mátrix és Védelmi Terv
Fenti problémák elhárítására a steril területek kockázatelemzése feltétlen szükséges, ami a védett, belső területen lévő folyamatok, eljárásrendek és az ott elérhető alapanyagok, eszközök feltérképezését, elemzését foglalja magában. A felmérés eredményeképpen felállított Kockázati Tényező Mátrix láthatóvá és megfelelő súlyú tényezővé teszi azokat a szcenáriókat, amelyek teljesülésével egy ártó szándékból valóságos fenyegetés válhat.
A felmérést végző biztonsági szakemberek tapasztalata, szimulációs képessége elengedhetetlen ahhoz, hogy a lehetéséges veszélyek összes „árnyalata” vonatkozása láthatóvá váljon és ezáltal a megfelelő intézkedések bevezetésével egy átfogó, mindenre kiterjedő alapfenyegetettségi képet kapjunk, ami alapján elkészíthető a megfelelő védelmi terv, amely kezeli a kihívásokat.
Ugyanakkor meg kell jegyezzük, hogy a steril terület védelmi startégiája alapján történő rutinszerű ellenőrzése az összetett, úgymond „kreatív” helyzetekre nem mindig alkalmas, hiszen a rosszindulatú emberi elme bizony hihetetlenül találékony, így nem láthatunk mindent előre.
Az emberi tényezőt kiküszöbölni tehát rendkívül nehéz szakmai munka, még a mindenre kiterjedő, a bekövetkezés következményeivel is számoló vizsgálat alapján kidolgozott védelmi terv segítségével is, ugyanakkor olyan megelőzést szolgáló eljárásrendek, biztonsági, szakmai és technológiai protokollok vezethetők be, amelyek biztosítják és fenn is tartják a steril területen létrehozható fenyegetések többségének időbeni felismerését, megakadályozását, az alapanyagok és eszközök védelmét.
A lényeg tehát, hogy a kiemelt biztonsági kockázatoknak kitett üzemeknél, a rosszindulatú szellemeket szorítja palackba a steril terület megfelelő kockázatelemzése.
Forrás: Detektor Security
