Az ENSZ Biztonsági Tanácsa ülésén Jan Eliasson főtitkárhelyettes arról beszélt, hogy egyre nagyobb sansza van annak, hogy illetéktelen kezekbe kerülhetnek tömegpusztító fegyverek és ehhez ma már sajnos rendelkezésre áll a beszerzési, finanszírozási, de a technológiai háttér is.
Számos területen sajnos reális a veszély, így akár atomlétesítmények vezérlőrendszere ellen is hajthatnak végre hackertámadást, nukleáris balesetet okozva. Jogos aggodalomra adnak okot azok a radioaktív készletek, amelyekből már akár atombomba is készíthető, és kívül állnak a nemzetközi szabályozás hatáskörén. A kártékony ismeretek online terjedése okán a korábbinál egyszerűbbé vált a biológiai fegyverek készítése is. Komoly veszélyként nevezte meg (számos hasznos alkalmazásuk mellett) a 3D technika és a drónok térhódítását, mint olyan eszközöket amelyekkel precízen bemérhetők a célpontok és pontosan végrehajthatóak a támadások.
A BT nyitott ülésén a résztvevők arra a kérdésre összpontosítottak, hogy miként lehetne megelőzni a tömegpusztító fegyverek avatatlan kezekbe kerülését. Az összejövetelen egyhangúlag fogadtak el egy határozatot, amelynek célja, hogy megerősítse a tömegpusztító fegyverekkel kapcsolatos óvintézkedéseket figyelő bizottság munkáját.
„A nemzetközi közösségnek szilárd védelemre van szüksége, ha lépést akar tartani ezzel az iszonyatos tempójú technológiai fejlődéssel – tette hozzá. “A visszaélés a tömegpusztító fegyverekkel hosszú távú kihívás marad, amely hosszú távú válaszokat kíván” – összegezte mondanivalóját Jan Eliasson.
(Jogos-e a félelmünk, vajon tényleg csak idő kérdése egy olyan volumenű támadás, ami aztán gyorsan felrázza a világ közvéleményét és kormányait és végre koordinált cselekvésre sarkalja? Sajnos a tendenciák ebbe az irányba mutatnak. Legrosszabb álmainkban sem gondoltuk, hogy a 21. század elejére felhalmozódott „gyűlölet tőke”, a világ fejlettebb részeibe egyre nagyobb létszámba és szervezettségbe visszaszivárgó terrorista csoportok ( az IS. felszámolása következményeként), a jóléti különbségek okán felhalmozódó társadalmi egyenlőtlenségek és elégedetlenség, ekkora tényleges fenyegetést jelentenek. Tudva persze sajnos azt is, hogy az ártó szándékokat cselekvésbe csatornázó tőke és szürkeállomány is rendelkezésre áll. A szerk.)
Kapcsolódó cikkek:
Terrorizmus és biztonságvédelem. Van e reális veszély?
Európai terrorveszély térkép
Kritikus infrastruktúra védelme
