A mesterséges intelligencia biztonságos fejlesztéséről tárgyaltak az EP-ben

Az Európai Parlament képviselői egyetértettek abban, hogy a technológia nem fejlődhet az emberiség biztonságának rovására, jövőorientált polgári jogi felelősségvállalással kell védeni a magánszemélyeket és a vállalkozásokat, a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok és szabadalmak jól működő rendszerére van szükség.

Forrás: ELTE

Forrás: ELTE

Etikai vonatkozások

A benyújtott jogalkotási kezdeményezés új szabályok megalkotására kéri fel az Európai Bizottságot annak érdekében, hogy a mesterséges intelligenciára, a robotikára és az egyéb kapcsolódó technológiákra (például szoftverekre, algoritmusokra és adatokra) épülő megoldások fejlesztésekor és alkalmazásakor egyértelmű legyen, milyen etikai elveket és jogi kötelezettségeket kell tiszteletben tartani.

A jövőben a szabályok lefektetésekor a mesterséges intelligenciára épülő technológiákkal szemben elvárás lesz, hogy maradjanak emberközpontúak és emberek alkossák meg őket.

Legyenek biztonságosak, átláthatóak és elszámoltathatóak; rendelkezzenek biztosítékokkal az elfogultság- és megkülönböztetés-mentesség garantálására; nyújtsanak módot jogorvoslatra; legyenek társadalmi és a környezeti szempontból fenntarthatóak; és tartsák tiszteletben az alapvető jogokat és az adatvédelmi szabályokat.

A nagyon kockázatosnak ítélt, például önálló tanulásra képes technológiákat úgy kell megtervezni, hogy működésük minden pontját ember tudja felügyelni.

Ha egy adott funkció használata súlyos etikai vétséghez vezetne vagy veszélyes lehet, módot kell arra nyújtani, hogy az ember letilthassa az önálló tanulást, és visszavegye a teljes irányítást a technológia felett.

Felelősségvállalás károkozás esetén

A jogalkotási kezdeményezés egyértelműsítené a nagy kockázatú mesterséges intelligenciát alkalmazók felelősségét károkozás esetén. Olyan világos jogi mechanizmust javasol, amely a jogbiztonság megteremtésével innovációra ösztönzi a vállalkozásokat, ugyanakkor megakadályozza az olyan fejlesztést, amely veszélyezteti a polgárokat és megrendíti a mesterséges intelligencián alapuló technológiákba vetett bizalmat.

A mesterséges intelligenciával összefüggésben azokat a tényleges vagy virtuális tevékenységeket szükséges szabályozni, amelyek potenciálisan veszélyesek az életre, az egészségre, a testi épségre vagy tulajdonjogot sértenek, illetve amelyek „bizonyítható gazdasági veszteségből” eredően jelentős nem anyagi természetű kárt okozhatnak. Ma még ritka a nagy kockázatot jelentő technológia, de a képviselők úgy vélik, hogy a mesterséges intelligencia alkalmazására ugyanolyan felelősségbiztosítást kellene bevezetni, mint a gépjárműveknél.

Szellemi tulajdonhoz fűződő jogok

A mesterséges intelligencia terén az Unió akkor juthat vezető szerephez a globális színtéren, ha szellemitulajdon-jogi rendszere jól működik, és meg tudja védeni az európai szabadalmakat bejegyeztető újítók jogait és szellemi termékeit. A fejlesztés nem válhat az emberi alkotók kárára és nem sértheti az Unió etikai normáit.

A képviselők szerint különbséget kell tenni a mesterséges intelligenciával támogatott emberi alkotás és a mesterséges intelligencia önálló alkotása között.

Szellemi tulajdonhoz fűződő jogokkal csak emberek rendelkezhetnek, hiszen a mesterséges intelligencia nem juthat jogi személyiséghez.

Forrás: mediapiac.com

Kapcsolódó cikkek:

Hozzászólások