A rendelkezés már július 17-től hatályos, így a magyar titkosszolgálatok ettől az időponttól gyakorlatilag bármilyen digitális kommunikációt megfigyelhetnek. A kormány a terrorellenes törvénycsomag részeként az elektronikus kereskedelemről szóló törvényt egészítette ki a digitális kommunikáció kiterjedt megfigyelését lehetővé tevő új rendelkezésekkel.
Az együttműködésre kötelezettek köre széles, így a legtöbb ingyenes és fizetős, webes vagy mobilalapú, hang- vagy videóalapú kommunikáció, email, chat és közösségi média érintett, függetlenül attól, hogy magyarországi vagy külföldi-e a szolgáltató. A cél természetesen a hazai növekvő terrorveszélyre hivatkozva (?) biztosítani szinte korlátlan betekintési kontrollt a titkosszolgálatok számára. Az új rendelkezések azonban nemzetközi összehasonlításban is erősen jogkorlátozók, számos visszaélésre adnak lehetőséget. Ráadásul az új megfigyelési szabályok gyakorlati haszna és alkalmazhatósága erősen kérdéses.
A szolgáltatók együttműködési kötelezettségének további szabályait pedig a július 13-án közzétett 185/2016. (VII. 13.) kormányrendelet írta elő.
Kötelező a felhasználót megfigyelni, ha a titkosszolgálatok kérik!
Eddig a magyar titkosszolgálatok elsősorban a telekommunikációs cégek, internetszolgáltatók segítségével figyelhették meg a felhasználókat. Az analóg kommunikáció megfigyelése egyelőre fontosabb információforrásnak tűnik a hazai bűnüldözésben és titkosszolgálati munkában. Az új szabályozás azonban az ún. „alkalmazásszolgáltatókat” is együttműködésre kötelezi. Alkalmazásszolgáltatónak minősül gyakorlatilag bárki, aki digitális kommunikációs szolgáltatást nyújt. A webes emailszolgáltatótól, a kommunikációra alkalmas mobilappokon keresztül a multiplayer funkcióval bíró játékszoftverek működtetőjéig.
