Növekvő igény a Drónok detektálására

„A drónok fejlesztésében a legnagyobb kockázat az, amikor a technológia rossz kezekbe kerül. Ilyenkor szélsőséges esetekben akár a terrorizmus eszközévé is válhat” állítja a texasi  Drón Laboratórium alapítója, Zain Naboulsi.  Egyre nő az igény olyan eljárásokra, megoldásokra  amelyek segítségével a drónokat detektálni lehet.

A kockázat mindig reális, hogy végül is egy fejlesztés vagy új találmány jó vagy kártékony céllal kerül felhasználásra. Ezért ha a technika illetéktelen kezekbe kerül  az jelentős  veszéllyel járhat, amivel számolnunk kell. Tokióban egy tüntető radioaktív port szállító drónt irányított a Japán miniszterelnöki iroda fölé, mivel a kormány a nukleáris reaktorok újraindítását tervezte 2015-ben. A balesetben senki nem sérült meg, viszont az épületet teljes mértékben tönkretette.

A detektálás

A drón technológia  velejárója, hogy elképesztően nehéz a pontos helyzetüket meghatározni, de már létezik olyan eszköz, mely figyelmezető jelzést ad, ha a közelben lebegnek. A Drón Laboratóriumot eredetileg mezőgazdasági drónok fejlesztésére hozta létre Zain Naboulsi és Philip Wheat, de időközben ráeszméltek, hogy hatalmas igény van a drónok detektálásának megkönnyítésére. Olyan detektorokat gyártanak, melyek jeleznek ha egy reklámozó vagy akár szórakoztató célt szolgáló drónt észlelnek. Ez magába foglalja a hang és rádióhullámos drón azonosítást is.
A fejlesztéseik során a legkiemelkedőbb gyártókkal dolgoznak együtt, többek között a DJI, 3DR és a PARROT (napjainkban ezek a cégek uralják a piac 90-95 %-át) . A katonai és hadi drónok detektálása viszont már nem tartozik a feladataik közé (lásd: megjegyzésünket később).

A Drón Labor ügyfelei többnyire biztonsági és viszonteladó cégek. Fejlesztett eszközeik audio és hagyományos mikrofonokkal már 15-30 méterről jelezni tudják a drónok jelenlétét. Teljes csendben pedig ez a távolság akár 60-90 méterre is kiterjeszthető, de dolgoznak még szélesebb hatótávolságú mikrofon technikák fejlesztésén is. Rádióhullámos detektálásnál a hatósugár 400 méter, azonban tesztelésnél elérték már a 600 métert is.

Főbb céljaink közé tartozik, hogy hangérzékelővel, rádió hullám, videó illetve hő érzékelővel és radarral lássuk el eszközeinket. Ezeket az öt érzéknek nevezzük, ez így együttesen tudja hatékonyan segíteni  a detektálási folyamatot.  Pusztán csak hangérzékelővel felszerelni egy detektort nem igényel nagy szakmai tudást és olcsón létre lehet hozni. Viszont egy kiabáló emberekkel telített stadionban az efféle megoldás használhatatlan, mivel a drón által keltett zaj, nem haladja meg többnyire egy  méhraj hangját.” tette hozzá Naboulsi.

Érdekes  és nehezen érthető tendencia , hogy  az Egyesült Államokban történt számos drón baleset ellenére a detektorokat nem amerikai, hanem külföldi vásárlók veszik.

Fenyegetettség

Az emberiségre nézve a drónok hasznosak, de csak idő kérdése, hogy  a terrorizmus céljait szolgáló eszközként alkalmazzák őket, hangsúlyozza Naboulsi. A drónokat egyszerűen felszerelhetik C4 vagy plasztik robbanószerekkel, vagy biológiai fegyverekkel amivel könnyen elrepül bárhova és megöli az ott lévőket. Vegyünk például egy víztározót, amit magas kerítésekkel és biztonsági személyzettel védenek a betolakodók ellen. Egy drónnak ez nem akadály, így könnyedén átrepül rajtuk és beszennyezheti a vizet. Napjainkban az ehhez hasonló  esetlegesen felmerülő problémákkal kell megküzdenünk és azokkal akik rossz célokat szolgálva kívánnak fegyverként drónokat bevetni. Ha eljön ez a nap, akkor mindenki ráeszmél majd, hogy meg kell védenünk magunkat. Csak ne legyen túl késő.”
Növekvő igény a Drónok detektálására

EREDETI SZÖVEG FORRÁSA: ITT (2015.06.05)

Megjegyzés
A drón használat kockázatait érintően az adatvédelem mellett, persze mi is  beszélünk biztonsági kérdésekről is, de nyilván egyenlőre és „hál istennek” csak a mi viszonylag békés világunkat érintő kérdések mentén. Még belegondolni is rossz abba, hogy ez a technika fegyveres támadási célokat is szolgálhat. Pedig az eszközök már ma is rendelkezésre állnak és bizony használják is jelentős hatékonysággal. Az USA légierejének napjainkban már vélhetően több mint 35%-át tehetik ki az un UAV ((unmanned aerial vehicles)  drónok és a terrorizmus ellenes háború 2001-es kezdete óta egyre szélesebb körben és növekvő eredményességgel használják lokális, célzott felderítő-megsemmisítő akciók kapcsán.

Hol van itt akkor a fentiekben jelzett kockázat, hiszen tudtunkkal ezek a szuper modern támadó eszközök, csak a legfejlettebb haditechnikával bíró országokban állnak rendelkezésre jelenleg, plusz a fejlesztésük és rendszerbe állításuk is pokolian drága.  A legálisan birtokló országok pedig deklaráltan elítélik a terrorizmust.

A dolog sajnos ennél bonyolultabb. Az alábbiakban, immár a fenti cikk ismeretében próbáljuk meg néhány pontba szedve összesíteni azokat a körülményeket, amelyek bizony megkönnyítheti a terrorizmus térhódítását ezen a területen is. Reális ti. az a lehetőség sajnos, hogy a témát érintően egyenlőre csak a jéghegy csúcsát látjuk.

  1. A terrorizmust finanszírozó pénzügyi források jelentősek és érzékelhetően kiapadhatatlanok. Az állami szintre emelkedett terrorizmust jelentő Iszlám Állam ezen a területen még új perspektívákat is nyitott. Ennek akár már rövid távon is lehet eredménye magas technikai szintű támadó dróntechnikák kifejlesztése, vagy a fekete piacon történő beszerzése és bevetése ( a COCOM lista ellenére is).
  2. Amennyiben jobban belegondolunk, terrorcselekményeket  nem csak a fenti  high-tech kifejezetten katonai felhasználásra fejlesztett drónokkal  lehet elkövetni és az igazi reális veszély jelenleg éppen ez (lásd: a fent).  Csak Magyarországon több száz  engedélyezett civil drónt használnak döntően az infrastruktúra ellenőrzés –l égifotózás területén (nem beszélve az engedély nélkül repülő technikákról ).  Nyilván világszerte (és különösen a fejlett társadalmakban) a dróntechnika  térhódításának a forradalmát éljük és az ártó szándék kivitelezéséhez minden további nélkül szerezhetőek be legálisan is  civil drónok és  viszonylag kis költséggel alakíthatóak át, szerelhetőek fel a  „szükségleteknek megfelelően”.  
  3. Szabályozási problémák. Az EU-ba és itthon  is tudjuk, hogy a drón használat körültekintő szabályozása egyenlőre még kidolgozás alatt áll (engedélyezési, biztonsági, adatvédelmi vonatkozások stb. lásd cikkünk) és úgy véljük, hogy a fejlett világban máshol is jelentkeznek szabályozási problémák.
  4. Na és messze nem utolsó sorban a fenti cikkben jelzett detektálás, elhárítás  kérdései.  Még egyébként a  szerencsére domináló békés felhasználás esetén is kiemelt szempont kellene legyen olyan technológiák fejlesztése  és használatba állítása, melyek képesek a  döntően alacsony légtérben repülő drónok detektálására bemérésére.  A  terror kockázatnak kitett térségek, objektumok esetén pedig az elhárítás technikáira is égető szükség lenne. Az idő tehát sürget és úgy tűnik, hogy ezen a területen világszerte késében vagyunk. (A szerk.)

Fordította, összeállította: Valkó Máté  Óbudai Egyetem

kapcsolódó cikkek:

Drón használat – szabályozási kérdések I.

Impressziók az MBF V. kecskeméti konferenciájáról. Cél a biztonsági kockázatok megelőzése, irány, a tudatos tervezés!

Hozzászólások

Vélemény, hozzászólás?