Reptéri „arcfelismerő” megoldások – szakértői vélemény

Az arcfelismerés két okból használatos a reptereken – biztonsági és kényelmi szempontból. A témával az utóbbi hetekben többször is foglalkoztunk (előző cikkünk) Olvassuk most  szakértőnk véleményét. Reptéri „arcfelismerő” megoldások – szakértői vélemény Forrás: NEC NeoFace

“Trusted passenger”: a kényelmi szempont

A kényelmi szempontot a “Trusted passenger”, avagy megbízható utasok rendszere jelenti. Az ő esetükben egy előzetes, egyszeri regisztrációt követően lehetőség van biometrikus személyazonosításra, amely meggyorsítja az ellenőrzést – ugyanakkor nem helyettesíti a csomagvizsgálatot, továbbá az egyéb esetleges vizsgálatokat folyamatokat. Ez az azonosítás típus egy úgynevezett 1:1-hez azonosítás, ami azt jelenti, hogy a biometrikus útlevélben rögzített adatokat veti össze az utas arcával (vagy éppen más biometrikus mintájával). Természetesen, ez egyben biztonsági vizsgálat is, hiszen fennakadnak az ellenőrzésen a nem jogosult felhasználók.

Biztonsági szempont

A tisztán biztonsági szempontot a bűnözők és terrorista elemek kiszűrése jelenti, ez egy úgynevezett 1:N-hez üzemmódban működik: egy központi bűnözői adatbázisban szereplő mintákkal hasonlítják össze az ellenőrzési pontokon áthaladók arcát – ha szerepel benne, akkor elfogják. Ehhez a vizsgálathoz nincs szükség az útlevélre, azonban arra sem, hogy vétlen személyek adatait kezeljék. Egyszerűen arra szolgál, hogy megkönnyítse az ellenőrző személyzet dolgát.

Az olvasható formátumok egységesítése

Mivel az egyes reptereken eltérő rendszerek működhetnek, így szükséges az, hogy egy minden rendszer által olvasható formátumban tárolják a biometrikus adatokat – ez manapság leginkább nyers mintát jelent (szemben a beléptető rendszerek kódolt sablonjaival). Ez már potenciális kockázatot jelent az utasok számára, hiszen nem kell túl élénk fantázia, hogy el tudjuk képzelni, hány módon lehet visszaélni egy ilyen útlevéllel (természetesen csak a megfelelő felszerelés birtokában).

Reptéri „arcfelismerő” megoldások – szakértői vélemény Forrás: news.bbc.co.uk

Állami visszaélések lehetősége eddig is adott volt

Ami az esetleges állami visszaéléseket illeti: végig kell gondolni, hogy mégis mire tudná az állam felhasználni ezeket az adatokat. Az emiatt aggódó emberek első reakciója talán az, hogy “bármire, majd kitalálnak valamit”. Ekkor azonban felmerül a másik – sokkal fontosabb kérdés: akkor eddig miért nem tették meg? Ugyanis, ahogy említettem, a biometrikus útlevelek többnyire nyers mintákat (azaz képet) tárolnak. Amikor megcsináltatja valaki az útlevelét (vagy akár egy személyi igazolványt), akkor is rögzítésre kerül a fényképe, a repterek pedig rögzítik az áthaladó utasforgalom adatait – más szavakkal, az állam jelenleg is birtokában van/lehet ezeknek az adatoknak.

Végül pedig a vállalatokról annyit, hogy számukra nyilván minden utazási információ fontos lehet, leginkább marketing célokra. Ha azonban tőlük félünk, akkor célszerű az ország elhagyásakor a telefonokat is kikapcsolni, és a Facebookról, Instagramról, na meg az ingyenes wifi hotspotokról is megfeledkezni, ugyanis nem az útlevél az egyetlen, amivel azonosítható a felhasználó.

Az igazi kockázatot az elvesztett útlevelek jelenthetik, mivel azok adhatnak igazi lehetőséget arra, hogy visszaéljenek az adatainkkal.

Nem elérhető a  100% -os hatékonyság

A biometrikus azonosítás sajátossága, hogy megfelelő mértékű hasonlóságot keres két minta között, így a gyakorlatban nem lehetséges 100%-os hatékonyság elérése. Emiatt, természetesen, mindig lehetséges téves elutasítás (FRR – False Rejection Rate) vagy – ugyan sokkal kisebb valószínűséggel – a téves elfogadás (FAR – False Acceptance Rate). Ennek megoldásához érdemes világosan közölni a felhasználókkal, hogy mi szükséges egy sikeres azonosításhoz (pl. szemüveg levétele, stb.).

A többfaktoros azonosítás lenne igazán megbízható

Az arcfelismerés hátránya, hogy az arc az egyik legdinamikusabban változó biometrikus minta – elég csak egy megváltoztatott hajstílusra, hízásra/fogyásra, vagy egy új szakállra gondolni. Emiatt célszerű lehetne valamilyen többfaktoros azonosítást alkalmazni (pl. kézerezet, amelyet rendkívül nehéz lemásolni, illetve a másolt mintát “elsütni”). A két rendszer együttes alkalmazása megkönnyítené a pontos azonosítást, illetve biztosabb támpontot nyújtana a személyzetnek abban a tekintetben, hogy kell-e külön ellenőrzést végezni egy adott személy esetén.

Összefoglalva: az irány véleményem szerint jó és a jövőben várhatóan terjedni fog, azonban a megvalósításon sokat kell még fejleszteni, hogy a cikkben felvetett aggodalmakat orvosolni lehessen. Mint tudjuk, nem létezik 100%-os biztonság, így sosem lehet majd teljes mértékben garantálni, hogy a biometrikus mintákkal nem élnek vissza – ugyanakkor megfelelő kódolás és technológia harmonizáció mellett jelentős mértékben növelhető a bizalom és a biztonság.

Szerző: Fehér András ABI Intézet

Kapcsolódó cikkek:
Arcfelismerő megoldások a reptereken. Mi izgatja jobban az utasokat: a sorban állás, vagy a személyiségi jogaik?
Bemutatkozott a MorphoFACE, a Safran új arcfelismerő megoldása
Májustól arcfelismerő kamera a párizsi reptereken

Hozzászólások