Színvonalas eseményre kaptunk meghívást a Nemzeti Közszolgálati Egyetemre 2016. április 6.-ára. A rendezvény célja volt, áttekintést adni több olyan, gazdasági-társadalmi aktivitási területről, ahol hangsúlyosan megnövekedtek a biztonsági kihívások, éppen ezért ezek rendszerszemléletű áttekintését és a teendők meghatározását szinte valamennyi előadás hangsúlyozta.
Érdekes nyomon követni azt a folyamatot, ahogy az egyes területek gyakorlati kihívásai által szült talajon, milyen ütemben és színvonalon épül fel, alakul a biztonság átfogó tudománya, szoros szimbiózisban a valósággal és a szükségletekkel.
A teljességre nem törekedve, de azért ízelítőt adva a témákról, az előadók széles spektrumban mozogtak. Többek között szó esett az ellátási lánc, a pénzintézetek informatikai biztonsági kihívásairól, a cyber és virtuális bűncselekményekről, a nagyvárosokat, de még a vallást , a migrációt is érintő bizony igen aktuális biztonsági problémákról, teendőkről is, de még olyan részterületek biztonsági kérdéseiről is mint a MÁV, és a labdarúgás. Értesülhettünk a legújabb biztonságtechnikai trendekről is.
Mi a következőkben és nyilván önkényesen két témát emelünk ki röviden.
Nagyvárosok biztonsága
A Nagyvárosok biztonsága témaköréről Dr Christián László tanszékvezető egyetemi docens (NKE- RTK MÖRT) előadását halhattuk.
Néhány elgondolkoztató adatra hívta fel először a figyelmet: 2050-ben a világon 10 emberből 8 nagyvárosokban fog élni, napjainkban a világ 40 vezető nagyvárosa adja a világgazdaság 2/3-át és egy várható kínai adat: már 2030-ban is Kína lakosságának 60%-a fog nagyvárosokban élni. Könnyen belátható tehát, hogy a nagyvárosok helyi biztonságának biztosítása, elősegítése megkerülhetetlen feladat.
Világszerte döntően városi környezetbe valósulnak meg a bűncselekmények, ez az adat hazánkban közel 80%. A városi környezet „ideális” terepe a bűnözésnek, szinte ösztönzi a bűnelkövetést. Itt számtalan ok játszik közre, de kiemelve ezek közül néhányat: pl. az elidegenedés, a különböző kulturális körülmények, a lakosság mobilitása, a szegregáció, de nyilván ide tartozó jelenség egyre inkább a migráció is, stb. A hagyományos bűntípusok (betörés, rablás, lopás) mellett tipikus városi bűnözési jelenség a korrupció, a közlekedési bűnelkövetés és napjainkra egyre inkább sajnos a terrorizmus is.
Nagyon fontos mérce az egyén biztonsági érzete. Christián Lászó tanszékvezető által elvégzett aktuális kutatásból az derül ki, hogy hazánkban a városi környezetben élő lakosság 76%-a elégedett környezete biztonságával, de a válaszadók majd fele tart attól, hogy bűncselekmény áldozatává válhat. A válaszadók 88%-a véli úgy, hogy minden településen szükség lenne polgárőrségre.
A jobb érthetőséget segítve engedtessék meg egy rövid szerkesztői kiegészítés. Persze a biztonságérzet összetett jelenség és nem szorítkozik önmagában csak a kriminalitás körébe tartozó kérdésekre. Idézzünk a Belügyminisztérium által kiadott Biztonságos Város Kézikönyvből (2011).
„ A biztonságérzetet számos tényező befolyásolja. Az összetett biztonságérzet megteremtéséhez hozzájárulnak területi (magán‐ és közterek állapota), környezeti (biztonságos termékek, egészséges környezet), megélhetési (szociális biztonság) és a személyhez, népcsoportokhoz köthető (nemzetiségek védelme) elemek is. Ha szubjektíven összeállított, ’biztonsági portfóliónk’ bármely eleme hiányzik vagy sérül, veszélyeztetve érezzük magunkat.”
Mindezek alapján akkor tekinthetünk egy várost biztonságosnak, ha képes fenntartható válaszokat:
korszerűen tervezett‐kivitelezett lakókörnyezetet és magas szintű szociális ellátást kínálni; mérsékelt
környezeti terheléssel jellemezhető; továbbá ahol a társadalomba „beágyazódó”, azaz a közösséggel szoros kapcsolatot fenntartó, nem csupán a bekövetkezett eseményekre reagáló, de azok megelőzésére is hangsúlyt fektető rendészeti tevékenység zajlik.”
A biztonság szűkebb megközelítéséhez visszatérve (igazodva immár az előadáshoz), a kriminalitás visszaszorításához, illetve lehetséges megelőzéséhez kapcsolódó tevékenységek szereplői: a rendőrség, a polgárőrség, az önkormányzatok, a biztonság védelem piaci szereplői, de ide tartozunk természetesen mi állampolgárok és civil szerveződéseink egyaránt.
E tényezők (szereplők) egymásra utaltsága evidencia, így tervezett, szervezett együttműködésük nélkülözhetetlen lesz az eredményességhez. Cél a bűnmegelőzés alapú összefogás, a bizalomépítés, a problémák komplex megközelítése egy hosszú távra tervezett tíz éves program keretében. A munkában kiemelt szerepet kell kapjanak az óriási lehetőségeket nyújtó technikai rendszerek, illetve azok együttműködése.
Biztonságtechnikai trendek, tendenciák
Folytatva akkor az előző előadás záró gondolatát, nézzük röviden a technika helyzetét. A témáról „Biztonságtechnikai trendek , tendenciák” címmel Tóth Levente biztonságtechnikai szakértő ( NKE – RTK ) tartott előadást.
