A videotechnika mint az elektronikus vagyonvédelem „Jolly jokere”? Avagy: a jövőben minden probléma megoldható csupán videotechnikával?

Idén márciusban „A video megfigyelőrendszerek jövője” címmel jelentettünk meg – szándékaink szerint – vitaindító cikket. Az alábbiakban olvashatjuk Matkó Csabának az LDSZ – döntően riasztórendszer technikával foglalkozó – elismert mérnök szakemberének színvonalas hozzászólását

Matkó Csaba

Matkó Csaba

Az említett vitaindító cikkben Laczkó Gábornak az Aspectis szakértőjének a véleményét, joggal tekinthetjük mértékadónak. A cikk arról szólt, hogy vajon képesek lesznek-e kiszorítani a videórendszerek az elektronikus vagyonvédelem jelenlegi megoldásait a behatolásvédelem, beléptetés szabályozás a tűzjelzés vagy akár az áruvédelem területéről.

Ami a dolog fejlődéssel kapcsolatos részét illeti, nincs ma olyan szakember Magyarországon, de talán az egész nemzetközi szakmában, aki elvitatná annak a jelentőségét, ami a videó megfigyelés területén az elmúlt akár csak egy évtizedben végbement. Röpke pár év alatt az analóg kameráktól és a VHS szalagos rögzítési eljárástól eljutottunk az IP alapon működő képfelvevő és rögzítő rendszerekig, és nem tudhatjuk hol van még a fejlődés vége.

Tekintsünk a múltba

Mielőtt azonban a jövőt fürkésznénk, tekintsünk a múltba, hogy fel tudjuk mérni azt a hatalmas változást, amit a technológia fejlődése jelent számunkra a mindennapokban és hasonlítsuk össze a video megfigyelő rendszerek és a vagyonvédelmi rendszerek fejlődését ennek tükrében.

Az első dokumentált, megfigyelési célra használt video rendszert a német hadsereg állította üzembe 1942-ben és feladata a V2 rakéták kilövésének figyelemmel kísérése volt.

Ugyanakkor az első vagyonvédelmi rendszerről csak a II. világháborút követően az Egyesült Államokban számoltak be, ami néhány kapcsolót, egy elemet és egy elektromos csengőt foglalt magába, és a rendszer akkor lépett működésbe, amikor a felügyelt ajtót/ablakot a rendszer előzetes kikapcsolása nélkül kinyitották.

Érezhető, hogy a két szakirány nem ugyanarról a startpontról indult, mégis, először a vagyonvédelmi és tűzjelző rendszerek indultak fejlődésnek. Azóta a videós megfigyelő rendszerek és az elektronikus biztonsági rendszerek fej-fej mellett haladva küzdenek a vásárlók bizalmáért, hol az egyik, hol a másik fél kerülve az élre.

1980-ban a digitális kor hajnalán az épületek teljes szintjét elfoglaló számítógépek helyét lassan elfoglalták a személyi számítógépek, a tranzisztorokat a mikroprocesszorok, kis túlzással mondhatjuk azt is, hogy a botlózsinóros riasztórendszereket a kezdetleges, bár akkor úttörőnek számító elektronikai riasztórendszerek váltották. A technológia ekkor még csak perifériális eszköznek számított, és csak álmodni lehetett integrált megoldásokról Kulcsos kapcsolóval vezérelt központokról és analóg kamera rendszerekről beszéltünk.

A ’90-es évek azután áttörést hoztak a hardver eszközök fejlődésében, megjelentek azok a megoldások, melyeket nagyjából a mai napig használunk, kisebb nagyobb változtatással, és bár a kulcsos kapcsolós központoktól átléptünk a digitális vezérlésű központokra, a videó megfigyelésben továbbra is az analóg kamerák domináltak, bár már digitális rögzítő egységekkel kiegészítve. Amikor azután 1996-ban az Axis Communication bemutatta az első IP kamerát, érezni lehetett a változás szelét, de még sok évet kellett várni az ONVIF vagy PSIA szabvány kialakulására.

A 2000-es években azután meg már azt láthatjuk, hogy a video megfigyelő rendszerek előre törése mellett a behatolásjelző rendszerek lassan kezdenek háttérbe szorulni, és ez főként annak köszönhető, hogy mint mondják, egy kép többet ér ezer szónál. Lehet bármilyen pontos a riasztóközpont jelentése, az egymás működését is felügyelő érzékelőknek és riasztás hitelesítési eljárásoknak köszönhetően tudhatjuk ugyan 110%-os biztonsággal, hogy valaki jogosulatlanul jár a védett területen, de mindez eltörpül egyetlen, a helyszínen készült kép mellett.

Napjainkban

Elérkezve a jelen korhoz és körül nézve napjaink Magyarországának vagyonvédelmi piacán azt találhatjuk, hogy még ezen a relative kis piacon is szinte az összes komolyabb gyártó képviselteti magát, legyen szó videó megfigyelésről vagy behatolásjelzésről. A riasztórendszerek az IoT (internet of Things) lehetőségeit maximálisan kihasználva a házvezérlő rendszerek funkcióinak integrálása irányába kacsingatnak, miközben a videórendszerek gyártóival együttműködve már IP kamerákat integrálnak a behatolásjelző rendszerekbe, és az egészet egy, a felhasználó számára rendkívül kényelmes felhő alapú felhasználói felületen kínálják a vásárlóknak. A videó megfigyelő rendszerek gyártói viszont felvásárolják a neves behatolásjelző rendszer gyártó cégeket, hogy ugyanezzel a céllal könnyen használható, de szolgáltatásaiban komplex rendszereket ajánlhassanak a felhasználóknak és telepítőknek.

A korszerű, IP alapú megfigyelő rendszerek a végfelhasználók számára vonzónak tűnhetnek egyszerű telepítésükkel, olcsó áraikkal, akár „Csináld maga” módszerrel történő telepítésükkel. Lássuk be, hogy napjaink X, Y vagy nem tudom milyen generációjának már nem okoz gondot egy otthoni hálózat kiépítése, sőt, a helyzetet egy kedves barátom fiának hozzáállása jellemzi igazán, akit mikor arról kérdeztünk, mikor költözik, és kész van-e a ház, azt válaszolta, hogy igen, minden a helyén van, de még nem működik az Internet, tehát nem költöznek. Ezek a rendszerek felhő alapú hozzáférést biztosítanak a felhasználó számára, amivel bármikor betekinthet a kamerák képeibe. Ez az első időszakban még jópofának is tűnhet, villogni is lehet vele a barátok és ismerősök előtt, de szerencsétlen esetben gyorsan kiderülhet, hogy az elkészült felvétel csak arra alkalmas, hogy utólagosan megnézhessük ki lopta el a kertben letámasztott létrát, és hogy milyen színű kabátot viselt az elkövető, akinek a nyomát bottal üthetjük. És most ne kezdjünk beszélgetést azokról a jogi szabályozásokról, melyek (és ez magánvélemény) inkább szolgálják az illetéktelen behatolók érdekeit, mint a jogszerű tulajdonos érdekeinek védelmét.

Ilyenkor gyorsan felmerül egy olyan riasztórendszer igénye, mely egy Riasztásfogadó (közismertebb nevén Felügyeleti) Központhoz csatlakozik, kivonuló szolgálat támogatásával. Általában ekkor derül ki, hogy létezik olyan riasztórendszer, mely képes a videós megfigyelő rendszerrel azonos, vagy ahhoz nagyon hasonló szolgáltatásokra is, ráadásul ebbe a rendszerbe az RFK diszpécserének is jogosultsága van betekinteni (riasztás esetén), vagyis könnyűszerrel eldönthető, hogy téves riasztásról vagy tényleges beavatkozást igénylő eseményről van szó.

Hagyjuk most a Felhő alapú szolgáltatásokkal kapcsolatos biztonsági aggályokat, kapjuk be a KÉK pirulát, és higgyünk benne, hogy soha senki nem pillant bele kameránk on-line képébe vagy böngészi a világ ki-tudja-hol szerver hotelében működő számítógépen tárolt rögzített felvételeinket. Ez már tényleg a szép új világ, ahol adatainkat egy védett távoli számítógépen tároljuk, riasztóközpontunkat és kameráinkat a világhálón át bárhonnan elérhetjük. Egy ismerősöm például azért választott egy bizonyos típusú riasztóközpontot, mert a beépített kamrák segítségével láthatja az ablakban elhelyezett növényeket és el tudja dönteni, hogy mennyire emelkedjenek fel a rolók, hogy a növény kapjon fényt, de ne égjen ki, sőt, ha szükségét látja, meg is öntözi a növényeket az automatikus öntözőrendszer elindításával. Ja és a legjobbat nem mondtam, mindezt Teneriféről, mivel munkája gyakran odaszólítja.

Ugyanakkor a videós megfigyelő rendszerek gyártói sem tétlenkednek. Az ONVIF is PSIA szabványok alkotói már most az össze elektronikus biztonsági alkalmazás teljes körű integrációjában gondolkodnak. Itt jusson eszünkbe például az ONVIF profilok gyorsan szaporodó száma, melyeknek használatával lehetővé válik a különböző, nem videós megfigyeléssel kapcsolatos berendezések bevonása a videós megfigyelő rendszerekbe.

Összefoglalva az előzőeket, azt hiszem, nem tévedek nagyot, ha azt állítom, a jövő minden bizonnyal azoké a komplex rendszereké, melyek együttesen magunkban foglalják a ma még külön szakiránynak tekintett vagyonvédelmi, tűzvédelmi, beléptető és videó megfigyelő rendszerek funkcióit.

A kérdés tehát nem az, hogy kiszorítják-e videórendszerek az elektronikus vagyonvédelem jelenlegi megoldásait a behatolásvédelem, beléptetés szabályozás a tűzjelzés vagy akár az áruvédelem területéről, hanem hogy melyik lesz az a gyártó, aki elsőnek lesz képes egy olyan komplex rendszert előállítani, amely mindezeket az igényeket egyidejűleg, a piac számára elfogadható áron kielégíti. És ekkor a vagyonvédelmi, tűzvédelmi, beléptető és videó megfigyelő rendszerek ma még párhuzamosnak tűnő vonalai a végtelenben találkozni fognak.

Az, hogy ez mikor fog bekövetkezni, már egy másik történet…

Matkó Csaba

Kapcsolódó cikkek:

Hozzászólások