Célkeresztben az adatbiztonság

A céges és privát adatvagyon védelmére, az adatvesztés elkerülésére az igen egyszerű, úgynevezett 3-2-1 adatvédelmi szabály betartásával tehetünk egy nagy lépést: tároljuk adatainkat három példányban, két különböző tárolón, melyből egyet fizikailag is házon kívül őrzünk.

Forrás: bitport.hu

Forrás: bitport.hu

Napjainkban a kiberbűnözők egyik legkedveltebb fegyvere az úgynevezett zsarolóvírus – csak az idei első hét hónapban 121,2 millió támadást regisztráltak világszerte –, amely, bejutva egy számítógépbe vagy rendszerbe, annak adatait titkosítással „túszul ejti” és egy zsarolóüzenet formájában pénzt követel az adat tulajdonosától a titkosítás – reménybeli – feloldásáért.

Adatvesztés: jelentős anyagi veszteségek is

Digitális korban élve egy magánember számára is hatalmas, akár anyagiakat tekintve is érzékelhető problémát okozhat az adatvagyonának sérülése, de egy vállalat számára még nagyobb és súlyos összegeket felemésztő veszélyt jelenthet. Egyes zsarolóvírusok egy szervezet számítógépeit, szervereit és levelezőrendszerét is blokkolhatják, megállítva akár a teljes szervezet életét, de ugyanezt okozhatja a működéshez szükséges adatok – jó esetben ideiglenes – hiánya vagy elérhetetlensége is.

Bővülő és egyre több típusú adat

Az elmúlt évtizedben nemcsak az adatvagyon mennyisége nőtt meg, hanem újfajta adattípusok is megjelentek, speciális adatbázisoktól kezdve az analitikai platformokon át egészen a különféle virtualizációs megoldásokig – ezek mind szükségesek a napi üzletmenet biztosításához, ugyanúgy egy KKV-nál, mint egy nagyvállalatnál. Ennek folyományaként egyértelmű, hogy nemcsak az éles környezetek rendelkezésre állását kell maximalizálni, hanem egy replikált példányét is, hogy baj esetén abból minél előbb vissza állíthatóak legyenek a működéshez szükséges adatok és elkerülhetőek legyenek a leállásból fakadó anyagi és presztízsveszteségek.

„A 3-2-1 adatvédelmi szabály alkalmazásával – mely szerint az adatokat 3 példányban, 2 különböző tárolón tartsuk, és abból az egyiket 1 külső helyszínen helyezzük el – tökéletesen felkészíthetjük a szervezetet egy kibertámadás utáni gyors talpra állásra” – fejtette ki Orbán György, a Hewlett Packard Enterprise szakértője.

Elhanyagolt terület

A HPE magyarországi tapasztalatai szerint a szervezetek a legkevésbé a mentési és így szükségszerűen az adatvisszaállítási platformokhoz szeretnek nyúlni fejlesztés, újragondolás esetén. A HPE a helyi és regionális tapasztalatokat feldolgozva egy olyan integrált, a gyors adatvisszaállítást teljes egészében ellátó platformot hozott létre, mely könnyedén integrálható bármilyen vállalati környezetben. A platformot a gyártó szolgáltatásként kínálja, így azt az adataik fontosságát felismerő és egy esetleges kibertámadásból fakadó leállást elkerülni kívánó szervezetek nagyobb beruházás nélkül igénybe vehetik.

Forrás: mmonline.hu

Kapcsolódó cikkek:

Hozzászólások