A COVID-19 válság következő szakasza – Növekvő biztonsági kockázatok

A lezárások és a kijárási tilalmak eredményeként számos területen csökkentek világszerte a bűncselekmények, biztonsági események, ugyanakkor a COVID kapcsán változatlanul számolnunk kell a biztonsági kockázatok más típusú újszerű spektrumával. Ezeket összegzi vázlatosan Natacha Crnjanski, a Nemzetközi SOS szervezet szakembere IfSecGlobal hasábjain.

A jelentkező biztonsági események jellege, intenzitása, nyilván döntően a járvány kezeléshez, annak eredményességéhez kapcsolódó különböző stratégiák, intézkedések okán, világszerte persze részben különböző, mégis levonhatók bizonyos általánosítható tanulságok. A szerk.

Forrás: index.hu

Forrás: index.hu

Társadalmi nyugtalanság és félretájékoztatás

Noha nem új jelenség, a téves információk kérdése még inkább előtérbe került az oltások és a COVID-19 járvány kapcsán. Gondoljunk csak a járványt kiváltó okokhoz kapcsolódó tömeges tévhitekre összeesküvés elméletekre, vakcina ellenes mozgalmakra, bezárólag egészen addig miszerint a kormányok az oltást kizárólag az állampolgárok nyomon követésére, megfigyelésére alkalmazzák („erőltetik”).

A téves információk rövidtávon még polgári zavargásokhoz is vezethetnek tiltakozva a védekezés égisze alatt a kormányok magánéletbe való beavatkozása ellen. Ennek kirívóan radikális eseménye volt, amikor a hollandiai Bovenkarspelben bombát robbantottak egy tesztközpontban.

Az ilyen típusú támadások mellett az immunizációs kampányok is fokozhatják a járványokkal összefüggő társadalmi nyugtalanságokat az elkövetkező hónapokban. Még azokban az országokban is, ahol az átoltottság jó ütemben halad, tiltakozások fordulhatnak elő, a korlátozó intézkedések gyorsabb enyhítését követelve.

Az oltási kampányok körüli tiltakozások vélhető kiváltó okai

  • Az oltások kötelezővé tételének feltételezése. Bár a kötelező oltást még egyetlen országban sem írták elő, az erről szóló egyenlőre téves információk, korábban többek között Brazíliában, az Egyesült Királyságban és az Egyesült Államokban is tiltakozásokat váltottak ki.
  • Korlátozások bevezetése a be nem oltott személyek esetében. Az oltások felvételének kötelező igazolása munkahelyeken szórakozó helyeken, külföldi utazásoknál stb.
  • Hamis pletykák halálesetekről vagy az oltások jelentős mellékhatásairól. A közösségi média platformjai az ilyen téves információk elterjedésének korlátozására tett kísérleteit az igazság elnyomására irányuló összeesküvéses program részeként felfogni.
  • A COVID-19 vizsgálati létesítmények és kórházak megnyitása korábban több országban, például Elefántcsontparton és Hollandiában a környező közösségek zavargásait váltotta ki. A tömeges oltási helyek létrehozása is jelentett néhány helyen problémát a környező közösségeknél.

Korrupció és politikai nyugtalanság

Az oltással kapcsolatos aggodalmak mellett a kormányok járványkezelésével való elégedetlenség is tiltakozásokat, demonstrációkat eredményez. A különböző helyszíneken megrendezett kapcsolódó demonstrációk komoly problémákat okozhatnak a nemzeti kormányokra. Például Brazíliában az év eleje óta ismételt tüntetések voltak Jair Bolsonaro elnök adminisztrációjának a járvány kezelés csődje okán. De ugyenezen okból történtek az elmúlt hónapokban súlyos demonstrációk Indiában is. A szerk.

A kormányok, vagy akár magánszervezetek ellen a jelentős tiltakozást kiváltó konkrét kiváltó okok a következők

  • Eredménytelen járványkezelés. A kormányellenes tiltakozások döntően azokban az országokban zajlanak, amelyekben tömeges COVID-19 halálesetet is regisztráltak. Például Brazíliában jelentős tüntetések történtek az ország válságának mértéke miatt.
  • Jelentések az oltások és a palliatív gyógyszerek felhalmozásáról. Nigériában a rendőri brutalitás és általában a kormány elleni tüntetések során 2020 októberében és novemberében a résztvevők megrohamozták a kormányraktárakat arra a hírre, hogy az állami hatóságok készleteket halmoztak fel. A vakcinakészletek indokolatlan felhalmozásához kapcsolódó tiltakozások továbbra is valószínűek, különösen azokban az országokban, ahol a korrupció szintje magas.
  • Korrupciós botrányok az oltási szerződések és a terjesztés kapcsán. A magas korrupció mellett működő országok tiltakozásokat tapasztalhatnak az oltások egyenlőtlen elosztásáról szóló (vélt, vagy valós) hírek kapcsán (például az állami tisztviselők és klientúra elsőbbsége a kiszolgáltatott lakossággal, vagy az állami szerződések korrupt elosztása az oltás terjesztéséért felelős szervezetek számára pl. Libanonban). De ugyanígy az oltóanyag és kapcsolódó technikák, felszerelések beszerzési szerződései korrupciós gyakorlata miatt már történtek tiltakozások többek között Albániában, Bosznia és Hercegovinában, Hondurasban, Kenyában és Zimbabwében is.

(Picinyke halk megjegyzés. A beszerzés körülményei, gyakorlata vonatkozásába az eddig ismert morzsányi információk alapján a hazai helyzetet érintően is bátorkodnánk vastag kérdőjeleket jelezni. A szerk.)

Növekvő bűnözés

Végül, de nem utolsósorban a bűncselekmények valószínűleg jelentős biztonsági fenyegetést jelentenek az elkövetkező hónapokban. (csalók, helyi bűnbandák, transznacionális bűnszervezeteknek erősödése). Az oltóanyag biznisz már eddig is felkeltette a figyelmét a számítógépes bűnözőknek. Megnőttek a „koronavírus” és a „vakcina” kifejezéseket tartalmazó online domainek, amelyek közül sok vélhetően rosszindulatú programok és az adathalász támadások vektora lesz.

A pandémia következtében a növekvő egyenlőtlenségek, a jövedelemvesztés, elszegényedés is valószínűleg a bűnözés növekedését fogja előidézni, Kolumbiában például, ahol az egyre szegényebb vidéki lakosság, valamint a venezuelai menekültek olyan tevékenységekbe kezdtek, mint tiltott bányászat, erdőgazdálkodás, kábítószer-előállítás és kábítószer-kereskedelem, mindezt bűnözői csoportok felügyelete mellett.

A közeljövőben valószínűleg növekszik az a kockázat is, amelyet a bűnözői csoportok jelentenek az ellátási láncok számára, ideértve a szállítmányok ellopását is. Ez különösen súlyos problémaként jelentkezik Latin-Amerikában, mivel az oltóanyag-ellátási láncot a korrupt helyi önkormányzati rendőrség és politikusok kell biztosítsák az erős transznacionális bűnszervezetek (TCO) jelenléte mellett.

Az elkövetkező hónapokban az orvosi termékek és oltások iránti megnövekedett kereslet továbbra is (mint leggyakoribb bűnözői módszer) kamionok eltérítéséhez és ellopásaihoz, a készletek eltulajdonításához is vezethet, de ugyanígy várható továbbra is a tároló létesítmények elleni betörések növekedése. Azok az országok, amelyekben 2019-ben és 2020-ban a legjelentősebb készletlopások történtek: Brazília, India, Olaszország (különösen Apulia és Campania régiói), Mexikó és az Egyesült Államok.

Összefoglalva

Noha a felvetett biztonsági kérdések az eddigiekben értelemszerűen a gyógyítási kérdések hátterében maradhattak, de most – a reménybeli kilábolási, helyreállási szakaszban – az államoknak és a szervezeteknek ismerni és kezelni kell a biztonsági kockázatokat, de az aggályokat is. Ugyanígy a munkavállalókat is fel kell készíteni a saját kapcsolódó kockázataik felimerésére és tudatos kezelésére.

Forrás: IfsecGlobal

Kapcsolódó cikkek:

Hozzászólások