Távfelügyeleti megoldások 2. – GSM-alapú átjelzés
A távfelügyeletben elterjedt a GSM-alapú átjelzés, ez a fogalom több módszert is lefed. A GSM-hálózatok többfajta szolgáltatást nyújtanak, ezek közül azokat mutatjuk be, amelyek megfelelnek a minimális igényeknek.
A távfelügyeletre használt GSM-alapú modulok közül az SMS küldő megoldást nem sorolom a biztonsági szolgáltatások közé.
Beszédalapú átvitel
A GSM-rendszerek megjelenésével szinte azonos időben jelent meg a beszédalapú (Voice) átvitel. Lényege, hogy a beszédkommunikációra használt csatornán továbbítják a riasztóberendezés jelzéseit a távfelügyeleti szolgáltató vevőberendezéséhez. Több cég gyárt ehhez készülékeket, több-kevesebb sikerrel.
- Hátránya magában a működési módban rejlik. A GSM-telefon a beszédet mintavételezi, kódolja, továbbítja, majd dekódolva hallhatóvá teszi azt. A beszédkódolás ezért kihatással van az átvitelre. A füllel nem hallható torzulások, adatkiesések rendkívüli mértékben zavarják az átvitelt. Ezért ilyen végkészülékeknél viszonylag magas a kommunikációs hiba miatti telefonálás. Ez azt jelenti, hogy az adott esemény nem biztos, hogy első kísérletre eljut a felügyeleti vevőegységhez, az átvitel időcsúszást szenved a többszöri próbálkozás miatt. Ez igazából csak a híváslista alapján állapítható meg, ezért sokan nem is érzékelik a hibás működést. Tapasztalataink szerint készüléktől, szolgáltatótól, területtől, sőt sokszor még napszaktól is függ az átvitel találati aránya.
- Külön gond az előfizetés kézben tartása. Ha a havi díjfizetés elmarad, feltöltős kártya vagy akár adminisztrációs hiba miatt, akkor a szolgáltatás leáll.
Adatcsatornán történő átvitel
A távfelügyeletben az GSM-hálózat adatcsatornáját használó módszer a Data Chanel átvitel. Itt többféle módszert alkalmaznak, gyártótól, fejlesztőtől függően, így például modemkommunikáció, hosszú DTMF-jelek átvitele.
- Előnye, hogy sokkal stabilabb, biztonságosabb az átvitel, mint beszédalapú esetén.
- Hátránya, hogy csak speciális vevőberendezéssel fogadható a jelzés, ezért ez a megoldás mára már visszaszorult.
GPRS-alapú adatátvitel
A távfelügyeletben jelenleg a GSM-bázisú átviteli módok közül a GPRS adatátvitel tekinthető a legfejlettebb módszernek.
- Hátránya, hogy a rendszer üzemeltetéséhez nem elég egy végponti készülék az ügyfélnél és egy vevőberendezés a felügyeletnél, hanem szervereket kell üzemeltetni, a kommunikáció sajátossága miatt, és ez bonyolítja a rendszert.
A GSM-alapú átviteli módú távfelügyeleti rendszerek előnyei és hátrányai
Előnyök
- A távfelügyelet biztonságos üzemeléséhez nem szükséges külön hálózatot kiépíteni, mivel az ország szinte területe a szolgáltatók által teljesen lefedett, bár az igaz, hogy egy szolgáltató nem biztos, hogy a teljes területet fedi egyedül.
- Csekély szakértelemmel, egyszerűen telepíthető a végpont.
- Viszonylag gyors adatátvitellel dolgozik, mód van a kapcsolat periodikus ellenőrzésére. Bár itt van némi ellentmondás a rendszereket kínálók részéről, nevezetesen az az állítás, hogy akár néhány másodperces ciklusokban is képesek a kommunikációs csatornák ellenőrzésére, ez GPRS-rendszer esetén nem mindig igaz. Ugyanis több ezer vagy tízezer előfizető esetén kizártnak tartom, hogy ilyen mennyiségű adatot valós időben kezeljen a GPRS-rendszer.
Hátrányok
- A távfelügyeleti adatátvitel esetén a GSM-alapú adatátvitel legnagyobb hátránya, hogy alapvetően nem vagyonvédelmi alkalmazásokra készült. Ebből következően a rendelkezésre állási mutatójuk közel sem az optimális 100 százalék körüli érték. Ez a rendszer lényegéből fakad, mivel nem gond, ha adott időben nem tudunk egyszerre telefonálni, faxolni vagy internetezni. Ez azonban a vagyonvédelemben nem engedhető meg. Különösen veszélyesnek tartom azt, amikor orvosi segélyhívó vagy tűzvédelmi rendszerek, esetleg magasabb biztonsági igényű rendszerek kerülnek a GSM-bázisú adattovábbításra. Ilyen esetben a szolgáltatás időszaki kimaradása emberéleteket követelhet. Példaként említhetem, hogy időszakonként kapunk értesítést adott terület GSM-üzemszünetéről. Hiába tudjuk, hogy valamely napon 2 és 4 óra között kiesés várható, nem közölhetjük azt akár több száz vagy több ezer ügyféllel, hogy ebben az időben ne legyenek rosszul, mert a segélyhívó nem működik. De előfordult a közelmúltban, hogy az egyik szolgáltató szoftvert frissített a GSM-hálózaton, ennek következtében több ezer vagyonvédelmi végpont leállt. A szerelőknek kellett kimenni az ügyfelekhez és újraindítani a GSM-rendszert. Majd a szerelők beépítettek egy nyomógombot, ettől kezdve, ha gond lesz, elég telefonálni az ügyfélnek, hogy szíveskedjék megnyomni a dróton logó gombot… Vagy a másik szolgáltató esetén a szoftverfrissítést két napig szenvedte az ország. Ilyenkor mit tud tenni a távfelügyeleti szolgáltató? Ugyan nem ő a felelős, de a „kabátlopási ügy” elve itt is működik, egy idő után csak arra emlékeznek az emberek, hogy valamely esemény történt, de a távfelügyelet nem tett semmit… A közelmúltban ismét jelentős GSM-kiesés volt Budapest és Pest megye egyes területein. Az üzemzavar hálózati táphiba miatt következett be, és több órán át tartott.
- Komoly probléma a GSM ügyfélvégpontokkal kapcsolatosan a szabotázs. Sajnos nem lehet elhallgatni, hogy ma már egyszerűen (akár interneten is) beszerezhetők a GSM-átvitelt blokkoló eszközök. Ezek alkalmazása nem igényel különös szakértelmet, elég bekapcsolni és adott körzeten belül (néhány métertől néhány tíz méterig terjedő körben) a GSM működést blokkolja. Elég ezt a behatolás idejére blokkolni, utána már szabad a vársár. Ez komoly hátrányt jelent a távfelügyeletben a GSM-alapú adatátvitel esetén. Néhány évvel ezelőtt az ágvágó volt a sláger a betörőknél a telefonvezetés vágásához, tartok tőle, hogy rövidesen a GSM-blokkoló válhat az elektronikus „ágvágóvá”.
Ennyi és a GSM vételnek annyi….
- Komoly hátrányt jelent az anyagi a kiszolgáltatottság is. Nem tervezhetők előre a szerverek költségei. Ki tudja megmondani, hogy két év múlva mennyi lesz a kommunikációs díj? Ha a távfelügyeleti szolgáltató cég maga üzemelteti szerverhálózatát, övé a kockázat is. Ha más cégtől bérli a szolgáltatást, megint csak a kiszolgáltatottság jelenik meg, vajon a jövőben mennyiért kapja a szolgáltatást? Hogyan győződik meg arról, hogy az ügyfél kapcsolat ép, mikor ő csak annyit lát a kapcsolatból, amennyit a szerverüzemeltető láttatni enged?
- Jelentős versenyhátrányt okoz még a kommunikációs költség is. Ez a távfelügyeleti szolgáltatótól is függő díj tipikusan havi néhány száztól akár ezer forint közötti összeg lehet, az alkalmazott megoldástól és darabszámtól függően. Ez jelentős versenyhátrányt okozhat olcsóbb kommunikációs módszert alkalmazó vállalkozásokkal szemben.
- A távfelügyeletben GSM-alapú átjelzés esetén a végkészülékek ára is széles palettán mozog, néhány cég akár ingyen adja a készüléket, de sajnos már megtapasztaltuk, hogy „ingyen zsemle nincs”. Ha térítésmentesen adják, akkor a SIM-kártya havidíján folyamatosan beszedik a pénzt a távfelügyelettől. Ha megvásárolják szabad SIM felhasználásra a végkészüléket, akkor ez típustól függően 20–50 ezer forint közötti összeg, amelyet a távfelügyeleti szolgáltatók általában áthárítanak az ügyfélre, plusz a havi GSM-díjat. Ha nem hárítják át, akkor hűségnyilatkozat és némileg emelt díj mellett adják a készülékeket.
A következő részben a rádiós átvitelt mutatjuk be.
A cikksorozat részei
Német Ferenc, az SzVMSzK elnöke kifejtette, a kamara együtt dolgozik a tudomány és a szakma képviselőivel a szakmai irányvonal meghatározásában. A kamara erős szervezetté vált, a jogalkotás mögé társadalmi hátteret biztosít, mivel részt vesz a jogszabályok előkészítésében. Az elnök a teremben ülő hallgatókat arra bíztatta, ha külföldre mennek tanulni, dolgozni, utána jöjjenek vissza, és gyarapítsák a magyar tudást.
A szimpózium moderátora dr. Kovács Tibor CSc/PhD, az egyetem docense először Őszi Arnoldot, az Óbudai Egyetem PhD-aspiránsát szólította ki, aki A jelen kor titkosítási módszerei az informatikában címmel tartotta meg előadását. Mindannyiunknak – magánszemélyeknek és szervezeteknek is – vannak olyan adataink, amelyek nem nyilvánosak, ezeket valamilyen módon titkosítjuk. Így például fájljainkat, levelezésünket, személyes, banki vagy a biometrikus adatainkat. Elméletileg nincs olyan titkosítási módszer, amelyet ne lehetne feltörni, azonban gyakorlatilag létezik, mivel van olyan titkosítás, amely visszafejtése 4 milliárd évig tartana, az ilyeneket tartjuk feltörhetetlennek. Ahhoz, hogy kiválasszuk a legjobb titkosítás ismernünk kell annak feltörését is – mondta el Őszi Arnold, majd ismertette a titkosítás típusait: a szimmetrikus és az aszimmetrikus titkosítást. Majd a titkosításokhoz kapcsolódó szabványokat mutatta be. Szólt a Pretty Good Privacy-ról(PGP), amely egy titkosításra és hitelesítésre egyaránt használható számítógépes program, valamint az Advanced Encryption Standardról (AES), amely az amerikai National Institute of Standards and Technology-nak (NIST) az új rejtjelezési szabványra kiírt pályázata nyertese a Rijndael lett. Ez után Őszi Arnold a sérülékenységi vizsgálat fontosságát emelte ki, amellyel ellenőrizhetjük saját rendszerünk biztonságát, és feltárhatjuk annak hiányosságait. Majd az előadó részletesen bemutatta a Backtrack nevű linux disztribúciót, amellyel feltárhatók az informatikai rendszerek biztonsági hiányosságai, végül elmondta, hogyan hozhatunk létre korszerű és biztonságos informatikai környezetet.
Ezután Berek Tamás PhD, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense és Takács Zoltán PhD-aspiráns az RFID-technológia alternatív felhasználási lehetőségei a kórházbiztonság területén című előadása következett. Valamely szervezet biztonsági rendszerének kialakítása során fontos az alapos és részletes elemző és értékelő munka. A kórházbiztonság egyedi objektumvédelem, amelyet az összetett feladatok, valamint az ott dolgozók, az ott kezeltek és az oda látogatók tesznek különlegessé. A cél a betegellátás teljes körű biztonságának megteremtése. A beléptetőrendszerek a kórházban kiegészíthetők mozgáskövető-rendszerrel amelyek az épületirányítási rendszerbe beépítve üzemeltethetők az RFID-technológia által biztosított lehetőségek széles körű kihasználásával. Az ideális az lenne, ha a háziorvos olyan smartkártyát adna a beutaló mellé, amelyre már fölírta a beteg leleteit, gyógyszereit, kórelőzményeit. Így a fölvétel során egy mozdulattal, minden fontos adat bekerülne a kórház számítógépes rendszerébe. Az RFID-technológiával lényegesen egyszerűbb és biztonságosabb lenne a szükséges vizsgálatok és kezelések elvégzése a beteg kórházon belüli mozgásának követésével. Az RFID-technológiát a különféle kórházi eszközök, gyógyszerek, veszélyes anyagok nyilvántartására, és felhasználásának ellenőrzésére is föl lehet használni.
Szabó Lajos, okleveles biztonságtechnikai mérnök, biztonságszervező szakmérnök alapvető kérdést feszegetett előadásában: Mi is a biztonság? És kérdés az is, hogy létezhet-e tudományosan megalapozott általános biztonságfogalom?
