Nocsak, ismét felkértek egy beteg rendszer vizsgálatára. Aha, ez az. Egy új ügyfelem átépíti az irodájukat. Nahát, azt sem tudtam, hogy ott is van érdekeltségük. II.kerület, na finom lesz itt parkolni. Széll Kálmán tér felett egy kis utca. Rövid 2 órás út után, meg is érkeztem. 2 óra alatt 5km. Taxisként pont éhen halnék. Meglepődve nézem a régi villa épületet. Mi a manó, ez nagyon tetszetős. Nem is gondoltam volna, hogy nem messze a mamuttól még létezik egy másik őslény is. A lakásba belépve tovább fokozódott a meglepetésem. Gyönyörű belső, hatalmas tér, márványoszlopok, kandalló és …mi a fene régi besárgult DSC infra.
Reggel. Napi rutin, számítógép bekapcsol, kávé, üveges tekintet. Minden munkanap így indul. Ennek a kellemes zsibbadtságnak mégis frissítő hatása van. Lassan felpörgök belülről, mint a ventilátor a lábam mellett ébredező pc-ben. Hiába, nehéz ez mindkettőnknek. A képernyőn a jól ismert Gibson gitár képe fogad. Hiába, imádom a gitárokat. Ezt a párom is alátámaszthatná, Ő porolja néha a gitárokat, bár erre nem nagyon van szükség. Esélye sincs porosodni. Üzenetek fogadása. Nocsak, ismét felkértek egy beteg rendszer vizsgálatára. Aha, ez az. Egy új ügyfelem átépíti az irodájukat. Nahát, azt sem tudtam, hogy ott is van érdekeltségük. II. kerület, na finom lesz itt parkolni. Széll Kálmán tér felett egy kis utca. Rövid 2 órás út után, meg is érkeztem. 2 óra alatt 5 km. Taxisként pont éhen halnék. Meglepődve néztem a régi villa épületet. Mi a manó, ez nagyon tetszetős. Nem is gondoltam volna, hogy nem messze a mamuttól még létezik egy másik őslény is. A lakásba belépve tovább fokozódott a meglepetésem. Gyönyörű belső, hatalmas tér, márványoszlopok, kandalló és …mi a fene régi besárgult DSC infra. Visszatekertem magamban a filmet, mit is láttam mielőtt beléptem?
„Az üveg hasonlít az objektív elejére” – vélte a Tulaj
Az ajtó felett egy távol-keleti kameraház, benne… Na még egyszer a képet, visszalép, megállít. Lejátszás. Egy sörösüveg van a kamera helyén! Nézek mint béka a szatyorból. Jön a tulajdonos, látja a megdöbbenésem. Hát igen -mondta, ezt találta ki a régi rendszer telepítője. A kameraház látványa csökkenti a betörők hajlandóságát a nem kívánt látogatásra. Az üveg hasonlít az objektív elejére. Értem, mondtam csendben, de belül veszettül nevettem. Szerintem a telepítő is. Megitta a sört, majd bedobta az üveget a kameraházba. Így kötelességből fogyasztott alkoholt munkaidő alatt. Ráadásul a megrendelő fizette. Na nézzük, milyen a többi munkája. Sajnos nem csalódtam. „A bejárati nyitásérzékelő vezetéke nem jó, ki kell cserélni. Kihívtam, aki a rendszert régen telepítette, de csak így lehetett megoldani, ahogy most van”. A bejárati ajtóra rászerelt a „telepítő” egy nyitásérzékelőt, majd a vezeték a falon kívül lógva felkúszott a fali stukkóig, mint egy inda. A stukkó tetejébe gipszkarton csavarok lettek behajtva, úgy kb. félméterenként. Erre rátekerve a vezeték, egészen egy ajtóig.
