Október 20-án tartotta a GeoVision Hungária Kft. őszi szakmai képzését, amely a köztéri térfigyelő rendszerek jogi, műszaki és üzemeltetési tudnivalóit tekintette át. Tekintettel a témát övezi szakmai közérdeklődésre, igyekszünk az elhangzottak lényegét közreadni.
Szabályozási kérdések
Közterületi megfigyelő rendszerek üzemeltetését kizárólag a rendőrség és/vagy az önkormányzatok láthatják el. Bármelyik fél végzi is az üzemeltetést, általában szoros együttműködés alakult ki a rendőrség és az önkormányzatok között. A felvételek tárolási ideje az üzemeltetést végzőktől függően különböző . Amennyiben a rendőrség végzi el az üzemeltetési feladatokat, úgy 5 munkanap elteltével kell törölni a felvételeket, ha nincs rájuk szükség. Egyéb esetben pedig a rendőri szerv legfeljebb 30 napig meghosszabbíthatja ezt a határidőt. Önkormányzatok esetén, ha nincs szükség a felvételekre, akkor azokat 8 nap elteltével kell törölni. Egyéb esetben, mint például, ha a hatóság eljárást indít, akkor a felügyelő a rögzített felvételt legfeljebb 30 napig kezelheti.
A közterületi megfigyelő-központ központi helyiségében hivatalosan a közterület-felügyelő, rendőr, rendszergazda, az adatkezelő szerv, az adatvédelmi felelős és a NAIH munkatársai tartózkodhatnak. Más személy, csak a rendszert működtető rendőri szerv vezetőjének előzetes engedélyével léphet be, illetve tartózkodhat ott. A központi helyiségbe a feladatot ellátó személyekről naplót kell vezetni. Naplónak tartalmaznia kell a szolgálatot teljesítő személyek nevét – és amennyiben van -, a rendfokozatát, a szolgálati idő kezdő és befejező időpontját, valamint a szolgálati idő alatt bekövetkezett eseményeket. Szerelő, karbantartó, csak a fentiek jelenlétében tartózkodhat a helyiségben.
Amennyiben egy településen működik polgárőrség, a következőket kell figyelembe venni amellett, hogy a polgárőrség nem lehet önálló üzemeltetője a rendszernek. A polgárőrség az üzemeltetővel együttműködési megállapodást köthet, majd egy szakmai felkészítést követően a megfigyelésben is közreműködhet. Közreműködés alatt pedig kizárólag a képfelvevő által továbbított képek élő megfigyelését kell érteni. A megfigyelő polgárőr a szabálysértésről, bűncselekményről haladéktalanul köteles tájékoztatni a hatóságot. A rögzített felvételt pedig köteles továbbítani – megjelölve a polgárőr nevét és azonosítószámát, a keltezés helyét, napját, pontos idejét. Az adatokat természetesen nem használhatja fel más célra.
A NAIH – hoz kapcsolódó kötelezettségek
A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal (továbbiakban NAIH) kapcsolatos tudnivalók is igen fontosak, hiszen a térfigyeléssel kapcsolatban bejelentési kötelezettségek is felmerülnek. A hatóság feladata a személyes adatok védelméhez, valamint a közérdekű és a közérdekből nyilvános adatok megismeréséhez fűződő jog érvényesülésének ellenőrzése és elősegítése. A hatóság bírságolási jogot is magába foglaló hatósági jogkörrel is rendelkezik. Adatvédelem és az információszabadság terén az esetleges jogsértések esetében a NAIH jár el. Fontos kérdés, hogy kire vonatkozik a bejelentési kötelezettség? A válasz rövid, de velős: minden olyan természetes vagy jogi személyre, aki adatot kezel. Gyakran felmerülő kérdés hogy ha valaki magánemberként a nyaralójában felszerel egy darab kamerát, akkor azt is be kell e jelenteni? Érdekes, de igen, ilyen szempontból nincs különbség az egykamerás és az ötvenkamerás rendszerek között, amelyek kültéren értékvédelem céljából lettek telepítve. A jövőbeni problémák elkerülése végett érdemes ezt a bejelentést megtenni és pozitívum, hogy ez még jelenleg ingyenes. Az olvasókban is jogosan merül fel a kérdés. A bejelentést a NAIH honlapján elvégezhetjük egy letölthető keretkitöltő program és annak útmutatója segítségével.
Felmerül a kérdés, hogy a társasházak által üzemeltetett kamerarendszerek illetve magánszemély gépjárműbe szerelt kamerája esetén is van e bejelentési kötelezettség?
Társasházak által üzemeltetett kamerarendszerek esetén az adatkezelőnek minden esetben bejelentési kötelezettsége van a hatóság felé. Magánszemély gépjárműbe szerelt kamerarendszere esetén viszont nem kell bejelenteni, mivel személyes célt szolgáló adatkezelésnek minősül, ekkor azonban több szigorú kritériumnak is meg kell felelni. Természetes személynek kell üzemeltetnie, saját személyes célok nem indokolhatják a kimagaslóan jó minőségű, folytonos mozgást rögzítő felvételek készítését. A felvétel megőrzésének ideje öt munkanapnál nem lehet több és harmadik személy nem férhet hozzá. Amennyiben ezekből akár csak egy feltétel nem teljesül, akkor már be kell jelenteni a NAIH-nak.
A bejelentési kötelezettségekhez kapcsolódó előzetes tájékozódás és ismeretek tehát lényegesek, a bírságok elkerülése céljából. Jogsértés esetén a legszerencsésebb eset, az írásos figyelmeztetés , de leszereltethetik a kamerarendszert, illetve pénzbírságot is kiróhatnak 100 ezer forinttól 10 millió forintos összegig. Esetenként felmerülhet a személyiségi jogok megsértése is, ami akkor valósul meg, amikor a személyről nyilvánosságra hozzuk a felvételt annak előzetes beleegyezése nélkül. Ilyenkor akár az üzemeltető is perelhető (polgári törvénykönyv), mivel a megfigyelt személy képmásával visszaélés történt.
Gyakori kérdés, hogy mit láthat egy kamera? Családi ház kertjét, társasház bejáratát figyelve, vagy egy objektum utcafrontra néző ablakainak megfigyelése esetén sokszor fizikailag lehetetlen kivitelezni, hogy a kamera ne „lásson ki” a közterületre. Ebben az esetekben is javasolt a rendszer bejelentése a NAIH felé, mivel ha panaszra kerül sor, máris az lesz az első kérdés a NAIH részéről, hogy miért nincs bejelentve a rendszerünk. Nagyon nehéz megtalálni az egyensúlyt a szabályozás és a gyakorlat között, egy NAIH-s állásfoglalásra pedig akár hónapokat is várhatunk.
Szerelési szempontok
Ki szerelhet?
Térfigyelő rendszer kiépítésére, karbantartására, szerelésére a 21/2010. (V. 14.) NFGM rendelet a szakmai képesítésekről és a 2005. évi CXXXIII. Törvény a személy- és vagyonvédelmi tevékenység szabályairól ad útmutatást. A rendszer kiépítéshez, karbantartáshoz megfelelő tevékenységi kompetenciákkal kell rendelkezni és szakmai végzettséggel bíró szakembert kell foglalkoztatni.
