Forrás: http://jogaszvilag.hu/rovatok/szakma/bekamerazott-munkahelyi-mosdok

Szóval akkor szabad!? – Bekamerázott munkahelyi mosdók

Nem valósítja meg a tiltott adatszerzés bűntettét az, aki mozgásérzékelős, felvételek készítésére alkalmas kamerát szerel fel a munkahelyén, a kft. női mosdójában azért, hogy az ott történteket rögzítése – a Kúria eseti döntése. Hogy hogyan is!? (tovább…)

A műkincs őrzés tízparancsolata - és egy olyan technológia, amely mindezt nyújtja Forrás: https://www.asmag.com/showpost/23851.aspx

A műkincs őrzés tízparancsolata – és egy olyan technológia, amely mindezt nyújtja

Amikor egy Oslói-múzeumból 1994-ben Munch  „The Scream”  képét ellopták, a tolvajok egy kézzel írt képeslapot hagytak  hátra  azzal a szöveggel hogy : . “Köszönöm a szegényes biztonságot”. A gyakorlat azt mutatja, hogy minden kiállítás fokozza a lopás, a vandalizmus vagy a terrorizmus veszélyét, legyen az bármilyen körültekintően megtervezve. (tovább…)

Optikai kábelezés és hegesztés gyakorlati oktatás forrás: GeoVision H. Kft

Optikai kábelezés és hegesztés gyakorlati oktatás

Május 25-én és június 7-én ismét szakmai oktatásokat tart a GeoVision Hungária Kft.  Az első a cég újdonságairól szól. A második alkalom pedig az optikai kábelezés és hegesztés elméleti és gyakorlati fortélyaiba vezeti be az érdeklődőket.   (tovább…)

IT biztonság jóslatok 2017-re

IT biztonság 2017 – „jóslatok”

Hihetetlen, de eljött a 2017-es év első napja is. Mi sem természetesebb, hogy az ősi szokásoknak megfelelően egy kicsit jósoljunk. Pontosabban nem mi, hanem Andrew Avanessian, az Avecto alelnöke szolgált néhány gondolattal 2017 IT biztonság kihívásaival kapcsolatosan. (tovább…)

Búcsúzunk Kállay Gyuszitól!Forrás: Kerekes Gábor

Búcsúzunk Kállay Gyuszitól!

Néhány hete súlyos betegséget követően hunyt el Kállay Gyula a kiemelkedő felkészültségű szakember és nagyszerű kolléga.  A Securinfo szerkesztői és olvasói nevében mi is osztozunk a család fájdalmában. Kerekes Gábor nekrológját olvashatjuk. (tovább…)

Axis Nyílt Nap 2016 meghívója és programja Forrás: Aspectis Kft

Axis Nyílt Nap 2016 meghívója és programja

Az Axis Communications 2016. október 13-án tartja szokásos éves Open Day rendezvényét Budapesten, amely egyedülálló alkalmat kínál, hogy partnereink megismerjék a társaság legújabb hálózati fejlesztéseit és innovációit. Idén a rendezvény fókuszában az Axis megoldásai és a teljes bekerülési költségek (TCO) (tovább…)

Fajsúlyos IP CCTV megoldások. A GRUNDIG új IP fejlesztései

Fajsúlyos IP CCTV megoldások. A GRUNDIG új IP fejlesztései

Még néhány hónappal ez előtt csak arról beszélhettünk, hogy a Grundig IP CCTV kínálata is bővül/megújul. Mostanra határozott tény és elérhető az új termékcsalád közel teljes választéka. Hosszas lenne felsorolni, hogy milyen új kamerák és rögzítők kerültek be a választékba, ezért inkább csak szemezgetnék.

(tovább…)

CEIA fémdetektorok a 2015-ös Milánói Világkiállításon

CEIA fémdetektorok a 2015-ös Milánói Világkiállításon

Az EXPO 1,1 millió négyzetméteres területére a napi 130-150 ezer ember átvizsgálását a legszigorúbb biztonsági protokolloknak megfelelően, ugyanakkor a rendezvény érdekeit szem előtt tartva a lehető leggyorsabban kellett végrehajtani, amihez elengedhetetlenül fontos volt a technológia megbízhatósága. (tovább…)

Májustól arcfelismerő kamera a párizsi reptereken Forrás: tickair.hu

Májustól arcfelismerő kamera a párizsi reptereken

Az élet villámgyorsan igazolta a minap megjelentetett cikkünket a Facewatch jellegű video technológiák térhódításáról a biztonsági megoldások kapcsán. Az MTI arról számol be, hogy a párizsi reptereken májustól kísérleti jelleggel arcfelismerő rendszert helyeznek üzembe. (tovább…)

A reális alternatíva! Tűzjelző rendszerek - vezeték nélkül!

A reális alternatíva! Tűzjelző rendszerek – vezeték nélkül! A vezetékessel versenyképes áron!

Többször is előfordul, hogy kész épületbe szükséges tűzjelző rendszert telepíteni, ahol a vezetékezés esztétikailag nem elfogadható, vagy a helyi körülmények a kábelezést túlzottan költségessé, de akár lehetetlenné teszik. Ezekben az esetekben lehet innovatív és költség hatékony megoldás a rádiós tűzjelző rendszer telepítése. (tovább…)

Titkosítás: létezik-e arany középút?

Titkosítás: létezik-e arany középút?

A világ egyik legnevesebb műszaki egyetemén, az MIT-n (Massachusetts Institute of Technology) végzett kutatást 15 kiváló biztonsági szakértő, kriptográfus és kutató a titkosított kommunikációhoz kapcsolódó komplex problémáról. Ezzel egyben  az amerikai és brit kormányok bűnüldöző és hírszerző szervei titkosított adatokhoz való hozzáférési igényeire (is) reagáltak. Az elektronikus kommunikáció fejlődésével párhuzamosan ma már tapasztalható, hogy globális problémáról van szó, nem szűkíthető le  kizárólag a fent említett két országra.
(tovább…)

Nemzetközi hírek


Warning: Invalid argument supplied for foreach() in /home/dasl1/securinfo.hu/public_html/wp-content/plugins/linkify-text/linkify-text.php on line 219

Német nyelven

Nemzetközi hírek


Warning: Invalid argument supplied for foreach() in /home/dasl1/securinfo.hu/public_html/wp-content/plugins/linkify-text/linkify-text.php on line 219

Angol nyelven

Levél a munkaadói oldal képviselőihez!


Warning: Invalid argument supplied for foreach() in /home/dasl1/securinfo.hu/public_html/wp-content/plugins/linkify-text/linkify-text.php on line 219

Bizonyára Önök is tisztában vannak azzal, amiket itt leírok, de úgy gondolom, hogy legfőbb ideje volna, ha az egész ágazat érdemben is megtisztulna azoktól, akik miatt a szakma tekintélye sok éve mélyen lent van a társadalom szemében.
A 2005. évi CXXXIII. törvény 2012. 01. 01-jei módosításai ellenére (egyelőre) sajnos érdemben nem változtak pozitív irányba a dolgok, mert a túlzott nyerészkedés iránti vágy miatt inkább azt nézik sokan, hogy a jogszabályokat miként lehet kijátszani, akár a Munka Törvénykönyvéről, akár a Vagyonvédelmi Törvényről legyen szó. Jelenleg nem a törvény betartásán van a hangsúly, hanem annak kijátszásán. A bizalmi elv tekintélye ezzel alaposan meg van tiporva, ami az alapja ennek a szakmának. Arról nem beszélve, hogy még mindig a szerencsétlen munkavállalók totális kizsákmányolása történik a mai napig a legtöbb cég részéről.
Az új vagyonvédelmi törvény módosításaitól vártuk az ágazat tisztulását, ám az eddigi tapasztalataink, valamint számos vagyonőr beszámolója alapján mára egyértelmű, hogy az egy év alatt érdemben nem változott semmi se, és nagyon sok vagyonvédelmi vállalkozás nem akarja betartani azokat a rendelkezéseket, amelyekkel a szakma átláthatóbb, és tisztább lehetne. Jelenleg is alvállalkozói láncolatok vannak az ágazatban, és a formaruhákról meg nem állapítható őrző-védő cégek emberei is látnak el vagyonvédelmi tevékenységet. Ha fel van tüntetve egy cég neve, akkor az meg nem az a vállalkozás, amellyel munkajogviszonyban állnak a munkavállalók. Ezzel megsértik a szakmai jogszabály 16.§-át! Az idevonatkozó törvényi rendelkezések viszont pont azt a célt szolgálnák, hogy az alvállalkozói láncolat megszűnjön, és, hogy átlátható legyen a vállalkozások tevékenysége, ami a feketefoglalkoztatást érinti. (2005. évi CXXXIII. tv. 14.§) Bár érdemben nem változtak semmit sem a foglalkoztatási problémák, de a különböző hatósági szervek egyre eredményesebbek a 2012. 01. 01-jétől érvényes és hatályos rendelkezéseknek köszönhetően.
Ez év eleje óta sok vagyonvédelmi munkavállalótól értesültünk arról is, hogy a fővállalkozások úgy próbálnak kibújni a felelősség alól, hogy újabban munkaerő kölcsönzőket vonnak be maguk alá, amelyhez a dolgozókat (ha jó esetben) bejelentik, és mindent ugyanúgy folytatnak, mint az elmúlt években, és a megbízók a végén már nem is tudják, hogy ténylegesen milyen hátterű cégek látják el a tevékenységet. Ez súlyos kriminalisztikai kockázatot jelent, és a megrendelőnek is sérülnek az üzleti érdekei, mert ismeretlen külső vállalkozásokhoz juthatnak ki információk a megbízóktól, és gyakran a tudtukon kívül. Még nem találkoztam olyan megrendelővel, aki tudott volna arról, hogy a vele szerződésben lévő fővállalkozó bármilyen alvállalkozónak, vagy munkaerő kölcsönzőnek adta volna tovább a munkát. Ezzel a vagyonvédelmi törvény 15. §-a is semmibe van véve. Ezeket a bírósági tárgyalások is mind megerősítették idáig, amikor maga a megrendelő képviselői azt mondták, hogy semmilyen alvállalkozóról, vagy munkaerő kölcsönzőről nem tudtak. A felelősség viszont ilyenkor mind a megrendelőn, mind a fővállalkozón rajta van.
Alvállalkozást, vagy munkaerő kölcsönzést úgy vonhatnának be, ha a megrendelők írásban hozzájárulnak ahhoz, hogy egy másik vállalkozásnak adják tovább a megbízást, és ennek a dokumentumnak minden munkavégzési helyen ott kellene lennie, de ennek betartására egyelőre még nem volt példa előttünk. Mára a Nemzeti Munkaügyi Hivatal és a Nemzeti Adó és Vámhivatal is megerősítheti, hogy továbbra is elérhetetlen alvállalkozók vannak a fővállalkozások alatt, amelyek hol negyedévente cserélődnek, hol félévente, és felhalmozzák az adótartozásokat, valamint a hatósági bírságokat, majd becsődöltetik. Ennek mind a munkavállalók, mind az állami költségvetés látja kárát a be nem fizetett adók-, TB-k, és egyéb járulékokat illetően. Ugyanis az állam bevétel híján újabb terheket ró ki mindenkire, a dolgozók pedig nem jogosultak semmilyen szociális támogatásra, mert nincs fizetve utánuk az adó és egyéb járulékok. Az emberek továbbra is kiszolgáltatottak, a vállalkozások többségének kiléte és tevékenysége, pedig továbbra is átláthatatlan (nagyrészt). Sok esetben úgy gondolják a munkaadók, hogy nem számít alvállalkozónak a munkaerő kölcsönző, vagy, hogy nem számít láncolatnak, ha a fővállalkozó után van egy alvállalkozó, majd egy munkaerő kölcsönző. Viszont a Belügyminisztérium a Nemzeti Adó és Vámhivatal, és az Országos Rendőr Főkapitányság nem így gondolja, vagyis jogsértő. Erről hivatalos dokumentumaink vannak!
A munkaerő kölcsönzők és alvállalkozók általában semmilyen vagyonvédelmi feladatokat nem látnak el érdemben, hiszen erre a fővállalkozó kapott megbízást a megrendelőtől. Így csak a munkaerő részére a munkabért fizetik ki (papíron). Néhány esetben ugyanazon tulajdonosi körhöz tartozó cégek végzik ezt a tevékenységet országosan. A dolgozók csak bérfizetés és munkaügyi szempontból papíron tartoznak a céghez. Sajnos sok esetben kiderült, hogy a munkavállalók után a járulékfizetés sem történik meg, néhány esetben még akkor sem, ha azt az esetleg megkapott bizonylat szerint a dolgozótól levonták. De legtöbb esetben a munkavállalók a kifizetésről semmiféle bizonylatot nem kapnak. 
A munkavállaló rendelkezik a szükséges szakmai igazolvánnyal, a rendőrség felé be van jelentve a foglalkoztatása, csak éppen nem a tényleges foglalkoztató részéről. Így különösen a lőfegyverek jogszerű kiadása tekintetében merülnek fel problémák. Pl. a fővállalkozó foglalkoztat egy alvállalkozót, aki rendelkezik fegyvertartási engedéllyel. A fegyveres vagyonőrt azonban egy harmadik cég alkalmazza, amely a feltételekkel egyáltalán nem rendelkezik. Tehát miért van egy idegen vállalkozás formaruhájában, és miért van az őrnél egy másik idegen vállalkozásnak a lőfegyvere, ha egyikkel sincs közülük semmilyen jogviszonyban? A másik esetben 24 órás szolgálatra alkalmazzák a személy-vagyonőrt fegyveresen. A fővállalkozó szerződést köt napi 4-6 (vagy a legjobb esetben is 8) órás foglalkoztatásra. A nap többi részében a fegyver jogszerű kiadása hogyan valósul meg? (pl. székházakban, kiemelt objektumokban)
A munkaerő kölcsönzőkkel kapcsolatban már többször is tapasztaltuk, hogy olyan céghez jelentenek be vagyonőröket, amelyeknél nincsen hivatalos bejegyzés a személy- és vagyonvédelmi tevékenységre, és így rendőrhatósági engedélye sem lehet, és hol vagyonőr-, hol takarító (vagy más egyéb) munkakörbe jelentik be az alkalmazottakat, még a fegyveres szolgálatot ellátókat is. A munkáltatók talán úgy gondolhatják, hogy a munkaerő kölcsönzőkre nem vonatkozik a vagyonvédelmi törvény? Egyébként a munkaerő kölcsönzők, és a „klasszikus” alvállalkozás ugyanolyan gazdasági társaság, és az előbbire csak munkajogilag vonatkozik külön szabályozás. A tevékenység végzéséhez kell, hogy rendelkezzen rendőrhatósági engedéllyel. Ezt megerősíti a nemrégiben kapott tájékoztató levél (mely a honlapunkon is megtalálható) a Belügyminisztériumtól, a Nemzeti Adó és Vámhivataltól, és az Országos Rendőr Főkapitányság Igazgatásrendészeti Főosztályától.
Az 5.§ értelmében csak és kizárólag hatósági engedéllyel rendelkező vállalkozások tevékenykedhetnek az ágazatban, és, ha vagyonőröket vagyonőr munkakörben jelentenek be egy ilyen céghez, akkor az a cég vagyonvédelmi tevékenységet lát el a valóságban. Csak is a foglalkoztatást érintően vannak külön szabályozások a munkaerő kölcsönzőkre, de a tevékenység végzéséhez kell rendelkezniük rendőrhatósági engedéllyel!
A fantomcégek tulajdonosa egy Európai Unión kívüli országnak az állampolgára, és a hatóságok (Munkaügyi Felügyelet, Bíróság, Adó Hivatal) számára (most még) szinte lehetetlen elérni a papíron bejegyzett tulajdonost, mert a székhely vagy nem létezik, vagy egészen más található meg ott. A bejegyzett tulajdonosok meg ismeretlenek, és a lakcímük nem valós. Viszont, ha sikerül bizonyítani, hogy a fővállalkozó érdekében történt a munkavégzés, akkor nyert ügye van a hatóságoknak, és a munkavállalóknak.
A helyzetet az sem menti, hogy egyre több bizonytalan hátterű cég jelenik meg a vagyonvédelmi piacon. Több cég évente megszünteti tevékenységét – általában a felhalmozott tartozások, bírságok miatt – és a következő nappal új néven ugyanazzal a tulajdonosi körrel új céget alapít és folytatja tovább a tevékenységet. Gyakran pont akkor váltanak tulajdonosokat és székhelyeket az egyes vállalkozások, amikor valamilyen hatósági ellenőrzést kapnak. Ezekről a megrendelők szinte soha nem tudnak semmit sem, mert nem értesítik őket.
Jelenleg számos telephelyen, irodaházban, élelmiszer üzletben (esetenként pénzintézetekben is) dolgoznak úgy személy- és vagyonőrök, hogy a formaruhájukon nincsen feltüntetve, hogy mely őrző-védő cég az, amely a vagyonvédelmi tevékenységet ellátja, és kitűzőjük sincs, holott ezt jogszabály írja elő. Vagy, ha jó esetben van, akkor meg se azonosító, se név nincs rajta, ami alapján a vagyonőr azonosítható lenne. Ha valaki rákérdez, akkor az a válasz, hogy „titkos”. Vajon miért? Ez egy szolgáltató ipar, és gazdasági társaságról van szó egy bizalmi elveken alapuló szakmában. És mi oka van egy vállalkozásnak arra, hogy ismeretlen maradjon a nyilvánosság előtt? A Kamara egyik közelmúltban megjelent cikkében a statisztikájuk szerint lényegesen kevesebb vállalkozás van bejegyezve, amely vagyonvédelmi tevékenységgel foglalkozik. Ez annak köszönhető, hogy a munkaerő kölcsönzőkön keresztül foglalkoztatják a vagyonőröket.
Találkoztam olyan esettel, amikor a fővállalkozó két féle munkaszerződést, és ezzel együtt két féle őrszolgálati dokumentumot vezettet a vagyonőrökkel, egyet a hatóságok számára, és egyet a megbízók számára az elszámolás miatt. Amely az alvállalkozás adataira szólt, azon egyértelműen látható volt, hogy számítógépről úgy lett kinyomtatva színes nyomtatóval, hogy már jó előre benne volt a pecsét és az aláírás a munkaadó részéről!

Itt bátorkodom megkérdezni, hogy mit tettek eddig a vagyonvédelemben évek óta uralkodó káosz ellen? (Illetve milyen terveik vannak, hogy öntisztulás vegye kezdetét az ágazatban?)
A szakma tekintélye még mindig a nulla alatt van!
Az is igencsak érdekes, hogy nagyon sok őrző-védő fővállalkozás 600-700 Ft-os vállalási árakkal dolgozik vagyonőrönként, és további alvállalkozások vannak alattuk. Ebből a megalázóan alacsony díjból hogyan lehet bármilyen adót is kifizetni a munkavállalók után? Egyáltalán mi haszna van az alvállalkozónak? Ebből még a mindenkori garantált bérminimumot sem lehet kifizetni! Sajnálatosan elég gyakran a megrendelők (megbízók) is beleviszik a vagyonvédelmi vállalkozásokat a törvénytelen foglalkoztatásba (pl. feketemunka), és a pénzügyi bűncselekményekbe (pl. adócsalás), mert abból a gyalázatosan kevés vállalási árból nem lehet törvényes és tisztességes munkabért adni a munkavállalóknak, és nem lehet a minimális adózási követelményeknek sem eleget tenni. A bűnrészesség a Nemzeti Adó és Vámhivatal szerinti is megállja a helyét. Az nem mentség a törvénysértő foglalkoztatásra (pl. be nem jelentés, a törvényes munkabér mértékének a megsértése, stb.), hogy gazdasági válság van. Nagyjából jelenleg óránkénti 1500 Ft+áfa körül van azaz összeg, amiből törvényes és viszonylag tisztességes órabért lehetne fizetni a munkavállalóknak úgy, hogy legális nyeresége legyen a fővállalkozónak is. A vállalási árak viszont évek óta nem emelkedtek sehol sem, holott számos adóváltozás, és a bérminimum emelkedése is többször megtörtént! A tisztességtelen közbeszerzési megállapodásokat Önöknek is jeleznie kellene a Közbeszerzés Döntő Bizottságnál, és/vagy a Gazdasági Verseny Hivatalnál. Esetleg a Nemzeti Adó és Vámhivatalt is megkérdezhetnék ilyen esetekben, hogy, ha olyan kevés pénzért vállalta el egy adott cég a megbízást, akkor miből fogja kifizetni a kötelező adó és más járulékokat? A vállalási áraknak követniük kellene a mindenkori garantált bérminimum-, az adó-, és az infláció növekedését minden évben! Sokan fordultak már hozzánk olyan panaszokkal is, hogy nem tudnak adóbevalláshoz semmilyen dokumentumot bemutatni az Adó Hatóságnak, mert nem kaptak semmilyen ezzel kapcsolatos papírt. Ez hol azért történik meg, mert a cég elérhetetlen, hol azért, mert ilyenkor derül ki, hogy valójában nincs is bejelentve a dolgozó vagyonőr. Ez ma Magyarországon kb. 150.000-200.000 munkavállalót érint (és a családjaikat). Az Európai Szociális Charta I. rész 4. pontja szerint minden dolgozónak joga van a tisztes javadalmazáshoz, amely elégséges önmaga, és családja megélhetéséhez. A 14. pont szerint pedig mindenkinek joga van ahhoz, hogy részesedjék a jóléti szolgáltatásokból. Önök szerint ez mennyit jelent egy munkavállalónak havonta? Magyarország Alaptörvényének XVII. cikkének (4) pontja szerint minden munkavállalónak joga van a napi és a heti pihenőhöz, és az éves fizetett szabadsághoz. Ezzel kapcsolatban érdeklődnék, hogy miért nincs a legtöbb munkaadónál éves fizetett szabadság a vagyonőr munkavállalóknak? Miért nincs betartva a legtöbb cégnél a napi és heti pihenőidő se? A vagyonőrök is emberek, akiknek szükségük van időként pihenőidőre, az erre kialakított helyekre, mert fizikailag-, szellemileg-, és biológiailag szükségük van rá mind napközben, mind hét közben!
Szeretném az alábbi észrevételt is jelezni Önök felé a készenléti jellegű munkakörrel kapcsolatban, ami valamennyi vagyonőr munkaszerződésében benne van. Ennek oka, hogy a vagyonvédelmi cégek a hatósági ellenőrzésnél és a bíróságon meg tudják indokolni, hogy miért nem fizetnek bérpótlékokat, de arra  nem szoktak gondolni, hogy ennek meg is kéne valósulnia.
A Mt. 91. § szerint készenléti jellegű a munkakör, ha
a) a munkavállaló a feladatainak jellege miatt – hosszabb időszak alapulvételével – a rendes munkaidő legalább egyharmadában munkavégzés nélkül áll a munkáltató rendelkezésére, vagy
b) a munkavégzés – különösen a munkakör sajátosságára, a munkavégzés feltételeire tekintettel – a munkavállaló számára az általánoshoz képest lényegesen alacsonyabb igénybevétellel jár.
Lényegében nincs különbség az előző Mt. definíciója és a jelenlegi Mt. fogalma között, mivel, ha nem tud a munkavállaló aktívan pihenni 8 órát a 24 órás szolgálata alatt, akkor már nem készenléti jellegű a munkakör, és pótlék köteles! A vagyonvédelemben sok munkaadó készenléti jellegűnek minősíti a nem 24 órás szolgálatot (pl. üzletekben, pénzintézetekben, áruházakban, stb.)
Amennyiben a munkáltató a munkaszerződésben részletesen nem határozta meg (általában nem is szokták), hogy a munkakör miért készenléti jellegű, valamint a munkavégzést szabályozó dokumentumokban (munkaköri leírás, őrutasítás) részletesen nem határozta meg a munkavégzés és a pihenőidő rendjét és időtartamát, a munkakör gyakorlatilag nem készenléti jellegű.
Készenléti jellegű munkaköröknél a munkavégzést nyilvántartó okmányokban minden esetben igazoltan dokumentálni kellene a munka- és pihenőidőt. Ez a gyakorlatban nem történik meg, mert a cégvezetők elmondása szerint a megbízók nem azért fizetnek őrzésre, hogy a vagyonőrök pihenjenek, hanem, hogy vigyázzanak az értékeikre. Mind ezt persze a legtöbbször egyetlen egy vagyonőrnek kell elvégeznie, holott legalább 2-3 embernek kellene az adott ponton dolgoznia, hogy a készenléti jellegű munkakör feltételei valóban fennállhassanak. Egy fő vagyonőrnél többet meg nem akarnak fizetni, és emiatt jellemzően alultervezett a munkavállalói létszám sok helyen. Általában 24 órás szolgálatokat látnak el a vagyonőrök, és, ha készenléti jellegű a munkakör, akkor 8 órát aktív pihenéssel kell töltenie a dolgozónak, viszont abban a 8 órában valaki másnak át kell vennie a helyét, hogy a megbízó ingósága, vagy ingatlana ne maradjon őrzés nélkül.
Nem tekinthető készenléti jellegűnek a munkakör abban az esetben sem, ha a munkavégzést nyilvántartó dokumentumokban (őrnapló, jelenléti ív) nincs igazoltan dokumentálva a munka- és a pihenőidők munkavégzést szabályozó dokumentumok szerinti teljesítése.
A „készenléti jellegű munkakőr” fogalmának meghatározása szabad kezet ad a munkáltatóknak arra, hogy szinte bármely tevékenységet, munkakört ilyennek minősítsenek át (az irodai, adminisztrációs munkakörök is). A készenléti jellegű munkakörben akár másfélszeres—napi 8 óra helyett 12 órás is lehet a „törvényes” munkaidő, amelyet a munkáltatók napi 24, heti 72 órás határokkal oszthatnak be, így a havi munkaidő 240 óra is lehet. Megjegyzem, hogy a magánbiztonsági ágazatban nem ritka a havi 360 órás munkavégzés sem!
Az ilyen foglalkoztatás esetén a munkáltatók bármilyen munkakőrben 174 óra felett a munkavállalókat „törvényesen” ingyen foglalkoztatják, ami abszolút igazságtalan és elfogadhatatlan!
A munkavégzés ellenértéke számszerűleg a következőképpen alakul:
Szakmunkás (bruttó) bérminimum havi 174 órára bruttó 114000 Ft = bruttó 655 Ft/óra
200 órára      „    = bruttó 570 Ft/óra 
220 órára      „    = bruttó 520 Ft/óra
240 órára      „    = bruttó 475 Ft/óra
Önök szerint normálisak a fenti órabérek a mai nehéz helyzetben? Ezekből nem lehet megélni!
Minél többet dolgozik egy ember, annál kevesebb a munkabére?! IGEN!!!

Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának 23. cikke garantálja, hogy mindenkinek joga van a munkához, az egyenlő és (méltányos és kielégítő) tisztességes munkabérhez, amiből meglehet élni normálisan, hogy az emberi méltóságának megfelelő létet biztosítson. Önök szerint a havi 240 órára munkáért járó bruttó 114.000 Ft az méltányos és kielégítő a mai árakhoz képest Magyarországon?
A munkavállalók alapvető szociális jogairól szóló Közösségi Charta Első Címében az 5. pont alapján is minden munkavállaló jogosult a tisztességes bérezéshez, ezért a vonatkozó szerződésekkel összhangban minden országban méltányos bért kell biztosítani a munkavállalóknak, amely biztosítja a megfelelő életkörülményeket. Ez semmiképpen sem a 300-400 Ft-os átlagos vagyonőröknek szánt órabért jelenti. Az egész Európai Unióban a minimális órabér 3000 Ft-tól kezdődik!!! A vállalási árak, pedig ennél jóval magasabb összegtől vannak! Ahelyett, hogy a vállalási árak fölfelé mennének, inkább még egyre lejjebb süllyednek, ami a fizetések csökkenésével is jár egyaránt. A probléma az, hogy mindenki alá licitál a másiknak. Én miért nem mondhatom azt a gáz szolgáltatónak, hogy nem fizetek havi 30.000 Ft-ot, hanem csak 5000 Ft-ot, és, ha nem tetszik nekik, akkor van más fűtési megoldás is számomra? Talán, mert nem a megrendelő diktálja a szolgáltató árait, hanem maga a szolgáltató. Ha nem fizetem meg az általuk megszabott árat, akkor felbontják a szerződést velem, és nincs többé szolgáltatás. A többi se adja egy bizonyos szint alá. Az más kérdés, hogy ennek ellenére saját magam megoldom a fűtési problémát télen, de szolgáltatást nem kapok senkitől se, ha nem tudok rendesen fizetni. Önöknek is együtt kellene érdemben fellépni, hogy a normális ár alá vállaló kalandorokat és szerencselovagokat kitakarítsák ebből az ágazatból, akik csak nyerészkednek, de nem szolgáltatnak érdemben.
Visszatérve a készenléti jellegű munkakörre gyakorlatilag a hatályos Mt. visszaállította, illetve törvényessé tette a középkorban létező ingyenes földesúri robot fogalmát, gyakorlatát, vagyis a legális rabszolgaságot!
A magánbiztonsági szolgáltatási ágazatban felmerül az a kérdés, ha egy biztonsági vállalkozás tulajdonosa készenléti jellegű munkát vár az egy fő biztonsági őrétől és emiatt arra kényszeríti, hogy a munkaidő egy részében az őr ne végezzen őrzési tevékenységet, ne lássa el vagyonvédelmi feladatát, akkor teljesíti-e megrendelőjével kötött szerződésben foglaltakat?
A megrendelő tudja-e hogy a szerződésben foglalt őrzési idő 1/3-ban nincs őrzés? (Ha egy fő vagyonőr látja el a szolgálatot)
Továbbá felmerül az a kérdés, ha a vagyonőr pihenő idejében káresemény történik ki a felelős a kárért? (Ha nem a fővállalkozó, akivel szerződést kötött a megrendelő?)
A Lisszaboni Szerződés 153. cikkében, célkitűzésként van felsorolva több, a foglalkoztatást, és a jólétet érdemben javító rendelkezések, de azokból Magyarországon szinte semmi sincs megvalósítva ott, ahol kellene. A munkakörnyezet olyan, amilyen, és a munkaadók a válság előtt sem foglalkoztak vele, és azt szokták mondani, hogy, ha nem tetszik, akkor ellehet menni, és nem kell elvállalni. Sajnos mindig van, aki elvállalja még a legzordabb körülmények között is a legtörvénytelenebb munkát, ami egyenlő a modern rabszolgasággal! Ha pl. nincs fűtés, hűtés, ivóvíz egy adott munkavégzés helyén, akkor illene gondoskodni róla, hogy legyen.
Felhívom a figyelmüket, hogy a készenléti jellegű munkakör nem csak és kizárólag abból áll, hogy beleírják ezt a munkaszerződésbe, hanem meg is kell lennie a feltételeinek! Pl. erre a célra kialakított pihenő helyiség, hiteles és érvényes dokumentumokban részletezve, hogy ki, mikor, hol, mettől, meddig tud 8 órát megszakítás nélkül aktívan pihenni. Amíg a vagyonőr pihen, addig meg kell valaki a helyére, aki ébren van, és dolgozik, hiszen egy vagyonőrnél nem lehet készenléti jellegű a munkakör.
Az is egy nagyon fontos tényező, hogy, ha a megrendelőknek vagyonőrönként átlag havi 240 órát számolnak el, de a munkavállalóknak csak havi 174 órát a készenléti jellegű munkakörre hivatkozva, akkor az munkáltatással összefüggésben elkövetett adó- és TB-csalás! Ha az eseménynaplókban, jelenléti ívekben, és munkaidő-beosztásokban 24 óra van feltüntetve, és annyit is számláznak ki a megrendelőknek, de a vagyonőrök 240 órára is csak a bérminimumot kapják, akkor az jogsértés! Gyakorlatilag, ha a készenléti jellegű munkakör feltételei fennállnak, akkor a megrendelőnek is csak annyit számlázhatnak el óránként, amennyit a vagyonőröknek! Ennek ellenére szinte mindig napi 24 óra munkavégzés van elszámolva a megrendelő felé.
Mindeközben, pedig minőségi munkát vár a megrendelő, és minőségi munkavégzést a fővállalkozó, de ezt semmilyen formában nem akarják elismerni, vagy jutalmazni. Sok vállalkozás és sajnos a megrendelők sem azt veszik alapul, hogy minél magasabb szintű szolgáltatást kapjon a pénzéért cserébe, hanem, hogy minél kisebb legyen a kiadás. Igen sokszor alkalmazzák inkább csak a 8 általánossal egy vagyonőri bizonyítvánnyal rendelkező nem eléggé tapasztalt embert, mint, aki élethivatásának választotta a szakmát, és ennek megfelelően a saját anyagi terhére tovább képezte magát szakirányon (pl. informatikai képzés, biztonságszervezői tanfolyam, testőr tréning, idegen nyelv tanulása, főiskolai-egyetemi tanulmányok, stb.), hogy minél többet tudjon nyújtani, de ez manapság senkit se érdekel. Vagy, ha mégis felvételt nyerne, akkor nem fizetődik ki a tudása, mert egy forinttal sem kap többet, mint az a munkatársa, aki csak alapképzettségű. A megrendelők többsége jelenleg csak kidobja a pénzét az ablakon azért, mert csak a biztosítási törvény előírása miatt rendeli meg az élőerős szolgáltatást.
Magyarország Alaptörvényének az Alapvetés fejezet M Cikk, 1, pontjában benne van, hogy Magyarország gazdasága az értékteremtő munkán is alapszik. Ennek a betartását abszolút nem látjuk, mivel semmilyen értéke nincs a munkaadók és a megrendelők részéről a vagyonőrök munkáját érintően.
Ha a szakmai tudását felhasználja a vagyonőr, akkor meg rendszerint szidalmazást kap minden irányból, és elbocsátják. (Jó példa ez a pénzintézetekben, áruházakban, telephelyeken.) Persze, hogy egy idő után érdektelenné válik, ha a megrendelőtől, és a saját főnökeitől javarészt feddéseket és fenyítéseket kap. Nem pláne, ha ezt megtetőzik még a 400 Ft körüli órabérrel ledolgozott 300 órájának gyümölcsének megcsonkítását, azaz önkényesen levonogatnak a fizetéséből több ezer Ft-okat, ami a mi álláspontunk szerint egyenlő a sikkasztással. A maradék munkabér, pedig jellemzően 20-25.-e körül érkezik meg, de van, ahol 2-3 hónapos erős csúszások történnek a mai napig is. Felhívom a figyelmüket, hogy a minőségi munkaerő nem a 400 Ft körüli órabérben van, amit a legtöbb családapa, és családanya kap a munkaadójától. Az, aki magasabban képzett, vagy jobbak a képességei a munkájához, azok általában nem vállalják el a rosszul fizetett és kockázatos munkát (pl. pénzszállítás, pénzintézet fegyveres őrzése, stb.), hanem igyekeznek külföldre kimenni, ahol jobban megbecsülik a munkájukat. Az alacsony végzettségűek, azok természetesen elvállalják éhbérért a munkát, de nem nyújtanak olyan szolgáltatást, mint pl. egy jobban képzett Kolléga. (Gondolok itt az elmúlt évek botrányaira, amikor nyilvánosságra került, hogy egyes típusú vagyonőrök loptak, testi sértést követtek el vagy sikkasztottak.) Van, ahol magasak az elvárások, de megfizetni nem akarják. A minőségnek ára van, ezt mindenki tudja. Az órabéreknek, meg legalább a duplájának kellene lennie, mint, ahol jelenleg általában van. Sajnos az sem ritka, hogy olyan biztonsági őrt helyeznek ki egy munkahelyre, aki valamely vezetőnek a rokona, barátja, korábbi munkatársa, és lehet, hogy nem felel meg a törvényi előírásoknak az adott személy. Munkaköri orvosi alkalmassági vizsgálatara a legtöbb vagyonvédelmi cég nem is küldi el a munkavállalókat, aminek költségét a munkáltatónak kéne állnia. A munkavédelmi kockázatértékelésről a legtöbben még életükben nem is hallottak, pedig kötelező a legtöbb cég számára. Ilyen a munkavédelmi oktatás is, amit általában nem tartanak meg, csak aláírattatják a papírokat, hogy tudomásul vette a munkavállaló, pedig az egészsége múlik rajta. Amikor meg alkalmazni kell a tudást megrendelő létesítményében, akkor meg hoppon maradnak. A vagyonvédelmi munkavállalóknak a jelenleginél jóval komolyabb pszichológiai-, egészségügyi-, és bizonyos esetekben fizikai szűrőn kellene átmenni, mint manapság, amikor bárkiből lehet vagyonőr 1-2 hétvége alatt (ez a mai napig létezik!). Erre mind a megrendelőknek, mind a munkáltatóknak komoly figyelmet kellene fordítaniuk. Számos olyan reklamációt kaptunk, hogy hiába jelentkeznek az emberek egy adott céghez, vagy egy konkrét álláshirdetésre, gyakran olyan diszkriminatív kikötések vannak, hogy fiatal életkor, férfi nem, köztestülethez való tartozás, jó anyagi kondíciókkal bíró munkavállalókat keresnek. Ez gyakorlatilag diszkrimináció! A legtöbben sose kapnak semmilyen választ az álláshirdetésekre, még akkor sem, ha megfelelnek a kiírt feltételeknek.
Gondoltak már arra, hogy esetleg a hosszabb ideje Önöknél dolgozó szorgalmas és becsületes alkalmazottaikat néha napján valamilyen elismerésben, vagy jutalmazásban részesítsék, aki kiemelkedően végzi a munkáját? (Pl. vezérigazgatói dicséret, oklevél, emléklap, névre szóló tárgy jutalom, év végi rendes mértékű prémium, az utazási költségek teljes megtérítése, a szakmai továbbképzés finanszírozása egy magasabb beosztásba, a Magánbiztonsági Ágazati Kollektív Szerződés maximális betartása, stb.)
A kiemelkedő teljesítményt sokkal jobban lehet elismerésekkel és jutalmazásokkal ösztönözni, mint a hanyag viselkedést, és mulasztást büntetésekkel szankcionálni. Mást se lehet hallani egy felvételi elbeszélgetésnél a vagyonvédelmi cégek vezetőitől, mint, hogy éjjel-nappal ellenőrzik az őröket, ilyen-olyan pénzlevonások vannak, az órabér csak ennyi, pótlékok és szabadság nincs, a formaruhát ki kell fizetni stb.
Ha jól belegondolnak, akkor az emberek fizikai és szellemi teljesítő képességét lényegesen megnövelné az, ha a munkájukat mind a megbízóik, és mind a saját főnökeik is elismernék, hiszen az elismerésekkel és jutalmazásokkal a munkavállalók sokkal lelkesebben végeznék a munkájukat. (Az elismeréseknek a munkavállalót is kell, hogy érje, nem csak a cégvezetőket!) A legmagasabb fokmérője a lelkiismeretes és becsületes hozzáállás a munkához a munka és a teljesítmény elismerése lehetőleg minél magasabb beosztású vezetőtől. Az emberi teljesítmény fokozását az elismerésekkel lehet növelni. Viszont az a munkavállaló, aki munkájában elhivatott, cége iránt elkötelezett (mint amit nagyon sok álláshirdetésben is feltüntetnek követelményként) és a célok elérésében eredményes, az minden vezetői elismerést megérdemel.
Aki a munkajogviszonyával kapcsolatos kötelezettségeit szándékosan megszegi, azt értelem szerűen felelősségre kell vonni, és meg kell téríttetni az okozott kárt, de azt szigorúan csak az Mt. és a Ptk. szabályai szerint, ha a megrendelő, vagy a munkáltató bizonyítani tudja, hogy igenis a munkavállaló vétett, és tartozik neki X összeggel. A fegyelmi intézkedést viszont kizárólag a munkáltató teheti meg, aki a munkaszerződés szerinti cégnek a hivatalos ügyvezetője. A fegyelmi felelősségre vonás, viszont nem sértheti meg az emberi méltóságát és az emberi jogait a munkavállalónak (megtorló jellegű sem lehet), de ezek legnagyobb sajnálatunkra gyakran előfordulnak. Magyarország Alaptörvényének II. cikke garantálja, hogy az emberi méltóság sérthetetlen! A XVII. cikk (3) bekezdés pedig garanciát vállal arra, hogy minden munkavállalónak joga van az egészségét, biztonságát és méltóságát tiszteletben tartó munkafeltételekhez. Ez többek között azt is jelenti, hogy a munkavállalókkal nem kiabálhatnak, és nem tanúsíthatnak megalázó bánásmódot a csoportvezetők, szolgálatvezetők, váltásvezetők, területi vezetők, vagy akár szakmai igazgatók sem. Röviden fogalmazva senki se viselkedhet lekezelően egy alkalmazottal!
A vagyonőrrel szembeni kifogásoknak valósnak és bizonyíthatónak kell lennie (különösen a Bíróság előtt).
Egy dicséret, vagy elismerés sokkal ösztönzőbb a hosszú távú és becsületes kiemelkedő teljesítményű munkavégzéshez, mint az elmarasztalás, ezért javaslom Önöknek, hogy helyezzék előtérbe a minőségi munkaerő minőségi munkavégzésének az érdemi jutalmazását, megelőzve ezzel a hanyag munkavégzést. Csak is ezekkel lehet ösztönözni a munkavállalókat arra, hogy a tőlük telhető legmagasabb szintű munkát végezzék el. Ha az emberek azt látják, hogy végre megbecsülik valahol a szakmai képesítéseiket, a tapasztalataikat, és munkájukat, akkor sokkal nagyobb lelkesedéssel és kedvvel állnának a feladataikhoz. Jelenleg a legtöbben kiábrándultan és csalódottan, végzik a munkájukat. Egy felvételi elbeszélgetésnél nem azzal kell kezdeni, hogy 24 órában többször fogják ellenőrizni, 10-20 ezer Ft a formaruha ára, amit levonnak önkényesen, 400 Ft körüli órabér, se bérpótlék, se szabadság, se táppénz, se pihenő idő nincs. A pihenő idő az törvény adta joga a vagyonőr dolgozóknak is! Egy cég nem nyerhet közbeszerzési pályázatot arra hivatkozva, hogy éjjel is dolgoztatja az embereit, ezzel a megrendelőnek hízelegve be magát, mert törvénytelen! Az ilyen munkahelyektől mindenkinek elmegy a kedve, és belesajnálkozik az egészbe. Ezért is menekülnek a munkavállalók az üzletekből, pénzintézetekből, áruházakból, mert ezeken a helyeken a legrosszabbak a körülmények. Az ilyen állásokra naponta van hirdetés, amiket senki nem akar még végső soron sem betölteni. Viszont, ha azzal kezdenék, hogy a törvényes órabér mértékét megadják a pótlékokkal együtt, van fizetett szabadság, el tud menni táppénzre szükség esetén, térítésmentesen biztosítják a formaruhát, és a munkába járás költségeit is megtérítik, akkor az már pozitív hozzáállást jelent a munkavállaló részéről. A lényeg a megbecsülés és az elismerés! (Nem beszélve az emberi hangnemben való megszólításról, mert egyes helyeken csak kiabálva és hőbörögve tudják megszólítani a vagyonőröket, akik valójában EMBEREK.) Ezeket hiányolják a munkavállalók mind a megbízóktól, és mind a munkáltatóiktól! Legnagyobb sajnálatunkra a legtöbb munkahelyen és a legtöbb cégnél a csoportvezetők-, váltásvezetők-, szolgálatvezetők-, területi vezetők rendszeresen olyan magatartást tanúsítanak, amelyekkel rombolják az alájuk rendelt emberek önérzetét! Bármit tesz, vagy nem tesz a vagyonőr, ill., akárhogy csinálja, hogy megfeleljen a főnökei elvárásainak, szinte soha semmi nem jó nekik. Ennek oka, hogy nem olyan személyeket tesznek meg alsó-, vagy középvezetői beosztásba, akik szakmailag, megfelelnek, és megvannak hozzá a jó képességei, hanem valakinek a rokonát, barátját, volt munkatársát, és így tovább. Rengeteg panasz érkezett már hozzánk is, amelyben leírják a dolgozók, hogy a felettesei „kiskirálynak” hiszik magukat, és minden határon túlmennek, ami az alapvető emberi jogokat sérti. Mellékesen jegyzem meg, hogy a legtöbb vezető beosztású személynek még arról sincs fogalma, hogy mit jelent a készenléti jellegű munkakör! Nem az a jó vezető, aki örökké kiabál, és megalázza a beosztottjait. Itt meg kell említenem, hogy napi szinten előfordul az egész országban, hogy a megrendelők vagy azok képviselőik sokszor nincsenek tisztában azzal, hogy a vagyonőröknek milyen kereteken belül adhatnak utasításokat, és azt milyen formában. Pl. pénzintézetekben előfordul, hogy szemetest üríttetnek ki, karácsonyfákat díszíttetnek fel, plakátoltatnak, sorszámokat húzogattatnak a fegyveres vagyonőrökkel, amikhez semmi közük nincsen. Áruházakban és üzletekben pedig árufeltöltések, selejtezések, és egyéb áruátvevői feladatokat osztanak ki rájuk, amelyek szintén nem tartoznak rájuk. Ezek nem vagyonvédelmi, és nem biztonsági feladatok! A helyi vezetői a megrendelőknek viszont elhitetik a vagyonvédelmi munkavállalókkal, hogy azt kell csinálniuk, amit mondanak, még akkor is, ha nem tartozik a munkaköri leírásukba (pl. őrutasításban sincs rögzítve). Ezeket szóban szokták megtenni, és nincs írásbeli nyoma, még az őrnaplókban sem, és a biztonsági cégek vezetőit se értesítik. Ha valaki ezt elutasítja, mert tisztában van a jogaival, akkor meg elbocsátják. Utána megy a pereskedés.
Tudjuk, hogy az alacsony órabérek hibája leginkább a megrendelők által kínált vagy elfogadott szörnyen alacsony vállalási díjakban, no meg a sokszoros alvállalkozói láncolatokban van, de célszerű lenne, ha a megrendelői, vagy a munkaadói oldal kötne egy normális megállapodást, hogy minden munkavállaló után legalább annyi óradíjat megfizet, amiből a mindenkori garantált bérminimum és annak járulékai kifizethetőek, és az évi infláció mértékével arányban a különbség is fedezve lesz. Ha senki nem vállalná el „éhvállalási díjért” a megbízást (mint a legtöbb szerencselovag, és kalandor, akik nem nyújtanak semmit se, csak nyerészkednek), akkor talán nem lenne ekkora káosz a szakmában.
Már több embertől kaptunk olyan jelzéseket (akik pl. nem kaptak munkabért), hogy a munkáltatójuk, ill., a fővállalkozótól valaki azzal zsarolta, ill., fenyegette meg, hogy, ha bármilyen lépést mer tenni, akkor „agyonverik”! Volt is olyan eset, hogy valaki nagyon határozottan felszólalt a főnökeivel szemben, mert nem akarták kifizetni, azok meg becsalták egy autóba, hogy elmennek a bankba, és ott kifizetik, de ehelyett egy kieső helyre vitték, és megverték a kihasznált dolgozójukat, aki azelőtt becsületesen és tisztességesen szolgálta a főnökeit, és a megbízóját. Az ügyből rendőrségi ügy lett, ami azóta le is zárult. Egy másik őr arról számolt be, hogy amikor a pénzét követelte, akkor megbeszélte a főnökeivel, hogy menjen be a központba, és alig hogy belépett már kapta is az ütéseket. Van, amikor a felvétel után már rögtön kikötik az egyes vezetők, hogy, ha hatósági ellenőrzésre kerül sor, akkor nem mutathatják meg az őrszolgálati dokumentációkat, akadályozva ezzel az eljáró szervet. Amellett még a betanított szöveget is el kell mondaniuk, hogy nem a fővállalkozó képviselőjével, hanem az (ismeretlen és elérhetetlen) alvállalkozóval állapodott meg a munkavégzésben. Sokan meg annyira kényszerhelyzetben vannak, hogy kénytelenek belemenni ebbe a hamis játékba (bár mindig vannak kivételek). Viszont, ha jogellenesen elbocsátanak valakit, akkor utólag is tudja 3 évre visszamenőleg követelni az elmaradt tényleges járandóságait, amivel tapasztalataink szerint egyre többen élnek, mivel már nincs mit veszíteniük. Az ilyen perekbe rendszerint nem csak és kizárólag a munkaszerződés szerinti sokadik alvállalkozó, vagy munkaerő kölcsönző keveredik bele, hanem rendszerint a fővállalkozó, és maga a megrendelő is a bizonyítási eljárásnál.
Végül, de nem utolsó sorban még egy fontos dolog van, amiről muszáj említést tenni: a vagyonvédelmi munkavállalói oldalon dolgozó szakszervezeti tagokkal és tisztségviselőkkel szembeni önkényes és hátrányos intézkedés (diszkrimináció), meghurcolás, és jogtalan elbocsátás.
Sajnos tavaly és előtte is kivétel nélkül valamennyi vagyonvédelmi fővállalkozás, amint megtudta, hogy egy vagyonőr valamely szakszervezetnek a tagja, vagy tisztségviselője, rögtön olyan helyzetbe hozta, hogy az illető személy ellehetetlenüljön, és önként hagyja el a céget, ill., olyan mondvacsinált (és egyébként nem elfogadható) ürügyeket találtak ki, amelyek által mindenáron megszabadulnak tőlük, holott semmilyen probléma nem volt vele. Számos esetben a munkáját kifogástalanul végző dolgozót csak úgy elbocsátják egyoldalúan, még akkor is, ha jogsértő. Az ügy bíróságra került, és jelenleg még tart.
Volt, amikor a fővállalkozó egyes vezetői szerint a megrendelő adott utasítást, hogy egy adott munkavállalót vegyenek ki a munkavégzés helyéről, mert szerintük szakszervezeti tevékenységet végez a munkaidő alatt. Ez törvény adta joga a tisztségviselőnek, és, ha még írásba is foglalják, az érintett munkavállaló gyakorlatilag óriási kártérítésre jogosult. Ebben az esetben nem azt nézik a hatóságok, és a bíróságok, hogy ki a munkaszerződés szerinti munkáltató, hanem, hogy ki az, aki diszkriminációt követett el. Az illető személy egyedül végezte 2 ember munkáját, évek óta rendesen dolgozott, és ennek ellenére úgy bántak vele, mint valami bűnözővel. A Magánbiztonsági Ágazati Párbeszéd Bizottságon belül sajnos nem sikerült érdemben megoldani az ügyet, de látszat együttműködés az volt. Kénytelenek voltunk Bíróságra vinni ezt az ügyet is. De nem értem, hogy miért nem működik érdemben a Magánbiztonsági Ágazati Párbeszéd Bizottság 2010. 07. 01.óta, azaz miért nincs semmilyen előrelépés a szakma fejlődését érintően?
Egy másik tisztségviselővel a fővállalkozó meg látszat együttműködésbe ment bele, és amikor bejelentettük a megrendelőnek, a fővállalkozónak, és az alvállalkozónak (bár az utóbbiakat nehezebb az elérhetetlenségük miatt), rögtön azon gondolkodnak, hogy milyen módon tudnak megszabadulni tőle. Még az öltözői szekrényét is hajlamosak voltak feltörni (vidéki pénzintézetben), és elloptak valamennyi dokumentumot, ami a szakszervezet tulajdonát képezte, köztük taglistákat, belépési nyilatkozatokat, panaszokat, és egyéb belső titoknak minősülő papírokat. Jelenleg is eljárás van folyamatban az adott őrző-védő cégvezető ellen, amellett a tisztségviselő a megyei Munkaügyi Bíróságra vitte az ügyét.
A közelmúltban egy harmadik tisztségviselőtől le akart vonni több ezer Ft-ot önkényesen az egyik fővállalkozó csoportvezetője azért, mert nem volt formaruha a munkavállalón. Ez több hónappal a munkába állás után történt volna meg, és nem biztosítottak formaruhát, csak egy nyakkendőt. A tisztségviselő kérésére be lett jelentve a kiléte, utána rögtön a fővállalkozó területi vezetője elkülönítette az érintett személyt a többiektől, azaz „felfüggesztette”, és úgy volt, hogy elbocsátják. Végül arra hivatkoztak, hogy a lakóhelyétől jóval távolabbi helyre vezényelnék ki (megyén kívül), mert változó munkahely volt megjelölve. Tehát gyorsan kivették a munkavégzés helyéről, de utána már nem siettek, hogy ki is küldjék arra a helyre, ahová korábban hivatkoztak. Csak a fővállalkozót lehetett elérni ez ügyben, az alvállalkozót, ill., a munkaerő kölcsönzőt nem, így lett megszervezve egy találkozó a fővállalkozó székhelyén, hogy tisztázásra kerüljön a helyzet. A vezérigazgató természetesen oda küldött egy nagydarab kigyúrt kopasz dilettáns csúnyán néző óbégató szolgálatvezetőt is, aki az agresszivitásával rendszeresen zavarta a beszélgetést. Csak a fővállalkozó képviselői voltak jelen, az alvállalkozótól senki, és ezt nem is tudták megindokolni, bár nem is akarták. Még fenyegetést is volt az atlétás embertől, hogy meg leszünk verve, de nem ijedtünk meg, és nem mert hozzánk nyúlni. Végül a fővállalkozó területi vezetője felajánlott egy másik helyet, ahová addig helyezték ki, míg ki nem találták, hogy miként szabaduljanak meg tőle. Cseréltek egy munkaerő kölcsönzőt, és arra hivatkoztak, hogy megszűnt a céggel a szerződés, így nincs szükség tovább a tisztségviselő munkájára. Minden munkatársa maradt a helyén, csak őt bocsátották el. A Magyar Biztonsági Vállalkozások és Munkaadók Szövetsége még csak válaszra sem méltatott, amikor peren kívül próbáltuk volna megoldani a kialakult helyzetet, így ez az ügy is bíróságra kellett, hogy kerüljön. Miután megkapták a bírósági idézést, a fővállalkozó készséggel és barátságosan keresett meg minket, hogy peren kívül gyorsan lerendeznék az ügyet. Még csak nem is vitatták az elmaradt járandóságokat, mert rendkívül kellemetlen lett volna számukra a számos hatósági ellenőrzés után még egy bírósági per is. Mindent bizonyítani tudtunk, főleg azt, hogy a fővállalkozó a tényleges munkáltató.
Egy negyedik esetnél, pedig a munkáltató, miután megtudta, hogy az egyik alkalmazottja szakszervezeti tisztségviselő, rögtön visszatartotta azt a munkabért, amit ténylegesen ledolgozott a vagyonőr, és csak annyit mondott, hogy ez a bejelentett munkabére. 240 órára akart 38.000 Ft-ot kifizetni, és kivette a munkavégzés helyéről. Felajánlott egy egészen más munkakört (pénzügyi területen) az alapbér + 5%-os prémium a teljes bevételből. Egyértelmű, hogy azt akarta, hogy az illető önként menjen el tőle. A végzettségnek megfelelő munkát nem biztosított, és az elmaradt pótlékokat se akarta kifizetni. Ez az ügy végül nem került a bíróság elé, mert a hatóságok fellépése elég volt vele szemben. Számos büntetést kapott, ami lényegesen meghaladta azt az összeget, amit nyerészkedni akart volna a munkavállalón. Ez a munkáltató nemrég nyilvános elismerést is kapott az egyik szakmai lapban. (Pl. az év szakembere is) Ez azért érdekes, mert, amikor végül kifizette a tisztségviselőt a megkérdezése és beleegyezése nélkül MOTOZÁST! hajtatott végre az egyik emberével, túllépve a hatáskörét, és megtiporva ezzel a személyiségi jogokat. Ezért külön feljelentés nem történt, mert a teljes tartozás rendezve lett.
Az egyik tagunkat meg azért bocsátották el, mert felmert lépni a jogaival szemben, ugyanis nem volt bejelentve, és éhbérért dolgozott. Tett egy közérdekű bejelentést, mivel a főnökeivel nem tudott dűlőre jutni, így egyik napról a másikra elbocsátották. A fővállalkozó mutogat egyik alvállalkozóról a másikra, amelyeket természetesen nem lehet beidéztetni, mert elérhetetlenek, és felszámolások vannak ellenük. A megrendelők meg természetesen nem ismerik az alvállalkozások neveit, sem a képviselőiket, és az elbocsátott korábbi munkatársak meg már rég nem elfogultak, így a jogaiban sértett javára történnek a tanúvallomások is. Amellett több törvényi rendelkezés, valamint bírósági állásfoglalás is van, amelyek egyértelművé teszik a fővállalkozó felelősségét.
A fent leírtak lényege, hogy nem hogy a tisztségviselők többlet jogait nem akarják tiszteletben tartani, de még az alapvető emberi és munkavállalói jogokat sem, ami az idevonatkozó törvények lábbal tiprása, és semmibe vétele. (Pl. emberséges bánásmód, törvényes munkabér mértéke, és a munkabér védelme, munkajogi védelem, stb.) Hiába próbáljuk felvenni a kapcsolatot magával a biztonsági céggel (a tényleges foglalkoztatókkal), vagy az őket képviselő szervezettel, gyakran választ sem kapunk. Ritkább esetben kapunk választ, csak együttműködést nem. Ez vonatkozik a megrendelőkre, akiket kénytelenek vagyunk beidéztetni a bírósági tárgyalásra és ott újra feltenni nekik a kérdést.
A 2012. évi I. tv. 271. § (1) bekezdés szerint a munkáltató nem követelheti, hogy a munkavállaló szakszervezethez való tartozásáról nyilatkozzék.
(2) A munkavállaló alkalmazását nem lehet attól függővé tenni, hogy tagja-e valamely szakszervezetnek, megszünteti-e korábbi szakszervezeti tagságát, vagy vállalja-e a munkáltató által megjelölt szakszervezetbe történő belépést.
(3) Szakszervezethez való tartozása vagy szakszervezeti tevékenysége miatt tilos a munkavállaló munkaviszonyát megszüntetni vagy a munkavállalót más módon megkülönböztetni.
(4) Nem lehet jogosultságot vagy juttatást valamely szakszervezethez való tartozástól vagy az attól való távolmaradástól függővé tenni.
Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 8. §-ának s, pontja szerint hátrányos megkülönböztetésnek minősül az érdekképviselethez való hovatartozás miatti hátrányos intézkedés.

A 2003. évi CXXV. törvény 8.§. S, pontja alapján közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek minősül az olyan rendelkezés, amelynek eredményeként egy személy vagy csoport valós vagy vélt érdekképviselethez való tartozása miatt részesül kedvezőtlenebb bánásmódban, mint amelyben más, összehasonlítható helyzetben levő személy vagy csoport részesül, részesült vagy részesülne.
Emellett a szakszervezeti tisztségviselők bármilyen hátrányos megkülönböztetése sérti az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában kinyilvánított emberi jogokat!
Önök milyen érdemi intézkedéseket tesznek a közeljövőben az ágazat teljes megtisztítása, és a munkaügyi kapcsolatok rendezése érdekében?
A munkavállalók csak törvényes és tisztességes munkát szeretnének, korrekt körülmények között, és nem többet, hogy rendesen meg tudjanak élni. Sajnos még a Magánbiztonsági Ágazati Kollektív Szerződést sem tartják be azok a cégek, amelyek aláírták. Bár nincs kiterjesztve, de hatályos azokra nézve, akik aláírták. Az ÁKSZ pedig nem több, mint maga a Munka Törvénykönyve! Ezt a Bíróságon tudjuk egyelőre érvényesíteni a munkavállalók javára. Egyúttal szeretném megkérdezni, hogy miért nincs betartva a 2005. évi CXXXIII. törvény 2012. évi módosításai (14.§-tól a 17.§-ig) az átláthatóság érdekében, valamint a Magánbiztonsági Ágazati Kollektív Szerződés (ami csak az Mt.-t foglalja magába), és annak bértarifa rendszere?
A közelmúltban napvilágot látott egy új jogszabály (68/2012 (XII. 14.) BM rendelet a személy- és vagyonőrök képzésérő és vizsgáztatásáról), ami nagy vihart kavart az ágazatban. Ezzel kapcsolatban már Önök is tájékozottak, ha jól tudom. A jelenlegi nagyon nehéz helyzetben erős terheket jelent, ha tényleg csak a továbbképzést követően lehet majd vagyonőri igazolványt kiváltani, mind a cégeknek, mind a munkavállalóknak. Gyakorlatilag ilyen más foglalkoztatási ágazatokban, és más szakmákban nem létezik, csak a vagyonvédelemben. A vagyonőrök továbbképzése nincs ellenünkre, de a kiadások elfogadhatatlanok. Közel 15 ezer Ft-ba kerülne maga a képzés, amit a munkavállalónak kell finanszíroznia, és a 40 órás oktatási idő miatt még további 30 ezer Ft-tól esik el a vagyonőr. Ez kb. 40-50 ezer Ft, azaz majdnem egy teljes havi munkabérét jelenti kiesésként!!! A cégnek pedig meg kell oldania a helyettesítést, ami szintén kiadásokkal jár (szabadságpénz, új munkaerő munkabére és a járulékok, stb.). Tapasztalataink szerint a vagyonőri igazolvány megújításánál is gyakoriak az elbocsátások, mert amikor lejár a vagyonőr engedélye, akkor új embert vesznek fel a helyére, és miután meg lett újítva, már ott van a másik munkavállaló, aki dolgozik, és nem veszik fel a régit újra. Véleményem szerint a továbbképzés esetében is valami hasonló történne. De akkor meg miért van maga az alapképzés és az OKJ-s bizonyítvány? A törvényváltozásokra hivatkoznak a jogszabály magyarázatában, de érdemben nem változott semmi se, akkor meg mit akarnak oktatni?
Álláspontunk szerint a kötelező továbbképzés jelen formában betarthatatlan, amikor megélni se tudnak az emberek, és nyomorognak, éheznek, fáznak. Annyira rossz a megélhetés, hogy senki se fog tudni csak úgy 40-50.000 Ft körüli összeget kidobni az ablakon, hogy aztán utána is éhbérért robotoljon kiszolgáltatott körülmények között. Ezt nem fogják tudni kifizetni az emberek, legfeljebb azok a nyugdíjasok, akiknek bő egy-kétszáz ezer Ft-os a nyugdíjuk a fizetésük mellé. Vagy fizesse ki az állam! Újabban pedig a munkavállalókat akarják megbüntetni, ha nem végzik el a kötelező továbbképzést, és az őket alkalmazó biztonsági cégeket is. Utóbbi esetben feltehetőleg majd megint csak a fantom alvállalkozókat, és a fantom munkaerő kölcsönzőket fogják majd megbüntetni, amelyeket nem lehet majd elérni, és a bírság sem kerül behajtásra. Ugyanis nem a bejelentett bankszámlákon mozgatják a pénzüket. De az éhbérért robotoló kiszolgáltatott anyagi nehézséggel küszködő embereket megbírságolják. Kérdés, hogy Ők miből fizetnék ki a bírságot, amikor már egyre inkább ennivalóra sem telik a munkabéréből. És, amíg a munkavállaló elveszíti az állását, és megbírságolják, addig meg a Személy-, Vagyonvédelmi-, Magánnyomozói-, Szakmai Kamara szépen profitál, így pótolva a kötelező kamarai tagságból eredő kiesésüket.
Annak biztosítására, hogy ne legyen megkülönböztetés az eljárásban, a szakmai vizsgát a munkakör tényleges követelményeire kell korlátozni, és nem a foglalkozás megtartását, vagy annak megszüntetését kell szolgálnia, ezért javaslom, hogy a továbbképzés csak a munkakörök, azaz a konkrét őrzési ágazatok követelményeihez kapcsolódjanak.
Semmiképpen se értünk egyet a BM rendelet jelen formájával!
Önöknek is érdeke, hogy ezt a jogszabályt eltörölje a Belügyminisztérium, mielőtt még nagyobb társadalmi és szociális katasztrófába sodorná a munkavállalókat, mert nincsenek abban a helyzetben a szegények (sem a vállalkozások), hogy ekkora költségekbe verjék magukat.
Számíthatnak-e a munkavállalói érdekképviseletek TÉNYLEGES együttműködésre a munkaadók részéről valamikor a jövőben a látszat intézkedéseken kívül?
Pl. mikorra van tervbe véve, hogy a Magánbiztonsági Ágazati Kollektív Szerződést a bértarifarendszerrel együtt kiterjesszék az egész ágazatra? 
A tényleges vagyonvédelmi szolgáltatást nem nyújtó kalandor szerencselovagokat meg ki kell szorítani a vagyonvédelmi ágazatból, akik alálicitálnak mindenkinek a közbeszerzési pályázatokon, ez a tisztességesen működő vállalkozásoknak is fontos érdeke!
Végül szeretném megemlíteni, hogy egyes biztonsági cégek megkövetelik a kamarai tagságot a vagyonőröktől (hogy az állásaikat megtarthassák, ill., munkához jussanak), de nem tudják megindokolni, hogy miért. Ezért szeretném megkérdezni Önöktől, hogy mégis milyen minősítést nyújt a Szakmai Kamara a munkavállalókat illetően?

Várjuk szíves válaszukat.
Farkas Péter
Magánbiztonsági Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének országos Elnöke

Lap teteje