projekt-alias-okoshangszoro-cover

„Árnyékoló gombával”a hallgatózó okoshangszóró ellen

A Tellart két fejlesztője megtalálta a módot, hogy csak akkor és csak azt hallja az Amazon Echo vagy a Google Home, amit és amikor akarjuk. Egy mikrofonból, egy hangszóróból és egy Raspberry Pi-ből rakott össze egy olyan eszközt, amit rá kell helyezni az Echóra vagy a Google Home-ra, és máris nagyobb biztonságban érezhetjük magunkat (tovább…)

Lehallgatásmentesítés 5. – Az ellenőrzés dokumentálása

Lehallgatásmentesítés 5. – Az ellenőrzés dokumentálása

A lehallgató eszközök felderítéséről szóló cikksorozatunk utolsó része az ellenőrzés dokumentálását mutatja be, és válaszol arra a kérdésre is, hogy mi a lehallgatásmentesítés célja.

A munkavégzés megkezdése előtt vállalkozói szerződést kell kötni a megrendelővel, amely szabályozza a lehallgató eszközök felderítésére vonatkozó kérdéseket.

 

Sokszor a megrendelő nem kívánja szerződésben, számlán szerepeltetni a végzett tevékenység pontos meghatározását, attól tartva, hogy ez a tevékenység illegális. Pedig ez csak akkor igaz, ha engedéllyel nem rendelkező céggel végezteti a munkát.

A munka elvégzése után írásos összefoglaló jelentést kell készíteni a vizsgálatról. Ebben szerepeljen a vizsgálat lefolytatásának módja, ha az ellenőrzést végző illegális eszközt fedez fel, annak dokumentálása, ha sugároz a lehallgató, akkor spektrumképét, és mindenképp szerepeljen benne az eszköz a fényképe is. Ha a megbízó úgy rendelkezik, akkor az eszközt el kell távolítani, a vizsgálatot lezáró jelentésben pedig célszerű részletes szakvéleményt adni a talált eszközről.

 

Lehallgatásmentesítés 5. – Az ellenőrzés dokumentálása

Egyéb kérdések
A megbízó számára garantálni kell, hogy a munkavégzés során a mérést végző tudomására jutott információkat bizalmasan kezeli, illetve, hogy csak a megbízással összefüggő tevékenységet végezz a vizsgálandó objektumban. Ez lényeges kérdés, érdemes a szerződésben is garantálni, hogy a cég tevékenysége legális, és nem épp a mérés során telepít lehallgató eszközt.

A megbízó részéről szintén igény a felderítési tevékenységgel kapcsolatosan a bizalmas információkezelés. Tudomásul kell vennie és elfogadnia a megbízónak, hogy a mérések során, a területen csak az ellenőrzésben részt vevő dolgozók tartózkodhatnak. Természetesen egy felügyelő személy jelenléte – ha megbízhatóságával kapcsolatban nincs aggály – részt vehet a felderítésben, de csak szemlélőként, a munkát ne akadályozza sem kérdésekkel, sem okvetetlenkedéssel. A felkutatott sugárzó forrásokat, egyéb eszközöket jegyzőkönyvben kell rögzíteni, és bemutatni a megbízó által kijelölt személynek.

A megbízónak meg kell értenie, hogy a vizsgálatnak csak az egyik célja az, hogy felkutassa az illegális információszerzés eszközeit. De nem ez a munka eredményességének fokmérője, hanem az, hogy a terület biztonságos. Tipikusan a vizsgálatok 2–5 százalékában találunk lehallgató berendezéseket.
Mert lehet például, hogy már eleve eltávolították az eszközt, a hangrögzítőt. De az is előfordulhat, hogy a lehallgatót telepítő információt kapott arról, hogy technikai ellenőrzés lesz, ezért már elvitte a lehallgatókat. Természetesen az is lehetséges, hogy valójában nem is voltak ott eszközök.
A szolgáltatás lényege az, hogy a vizsgálat után a terület biztonságos.

Tóth Béla, Diracom Kft.
A cég a szolgáltatást a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal 3 HI 0900924 számú engedélye alapján végzi)
E-mail: bela@diracom.hu
 

Kapcsolódó írásaink
Technikai ellenőrzés, avagy lehallgatásmentesítés 1. – A gyanú
Technikai ellenőrzés, avagy lehallgatásmentesítés 2. – A lehallgatás eszközei
Lehallgatásmentesítés 3. – A szakember kiválasztása
Lehallgatásmentesítés 4. – Az ellenőrzés menete

Lehallgatás és lehallgatásmentesítés

Lehallgatásmentesítés 4. – Az ellenőrzés menete

A lehallgató berendezések felderítése haditechnikai szolgáltatásnak minősül, és csak speciális engedéllyel szabad végezni.

A mérési metodikának olyannak kell lennie, hogy képes legyen a legális sugárzó forrásokat, mint például a rádió, tévé, legális rádióforgalom elkülöníteni az illegális, azaz a lehallgató eszköz által kibocsátott sugárzásától.
Ehhez többszöri, precíz mérésre van szükség és természetesen speciális műszerezettségre.
Az inaktív eszközök kimutatásának egyetlen módja a Nonlinear Junction Detektor (NLJD) alkalmazása. Ez képes detektálni minden félvezetőt tartalmazó eszközt. Megfelelő gyakorlattal, és korszerű NLJD műszerrel felderíthetők a kikapcsolt vagy elemes, de már üzemképtelen, lemerült eszközök is. Az ilyen detektor haditechnikai eszköznek számít, csak speciális engedély alapján vásárolható, birtokolható és alkalmazható.

 

A mérés lépései:

  • rádiófrekvenciás környezeti térkép elkészítése a méréshez
  • a kijelölt területen szemrevételezéssel történő ellenőrzés
  • berendezési tárgyak, építészeti elemek (álmennyezet, falburkolat stb.) ellenőrzése
  • a területen belüli rádiófrekvenciás jelforrások felkutatása, azonosítása
  • a területen lévő egyéb elektromos/elektronikai eszközök felkutatása, mint például „alvó” rádióadók, diktafon, rejtett kamera, mobil hírközlő eszköz stb.

A mérés során célszerű elvégezni az alábbiakat

  • a kijelölt területen az elektromos hálózat és berendezések rádiófrekvenciás ellenőrzését, rádiófrekvenciás sugárzási források és szintek meghatározását, rádiófrekvenciás környezeti térkép elkészítését, illegális rádiófrekvenciás sugárzást kibocsátó eszközök felkutatását
  • a mérést szükség szerint többször megismételve, akár a következő alkalomhoz illeszkedve, például fontos megbeszélés előtt vagy akár csak informálisan kiadott találkozóra szóló meghívó után (provokáció)
  • a napi tevékenységhez nem tartozó, jóvá nem hagyott eszközök felderítését, például hangrögzítő eszköz, rejtett kamera stb.
  • passzív, az ellenőrzés időpontjában nem működő félvezetőt tartalmazó eszközök felderítését („alvó” lehallgató eszközök)

A terület ellenőrzése két módon valósítható meg

  • rádiófrekvenciás sugárforrás keresése

Ebben az esetben az aktív, a mérés idején működő jelforrások által kibocsátott rádiófrekvenciás jeleket kell keresni a tipikusan használt frekvenciatartományokban (0–26 GHz tartományban). A méréskor működő eszközök detektálhatók és utána felkutathatók, általában irányméréssel lokalizálhatók. Ez a módszer csak a mérés ideje alatt aktív, stabil sugárzást kibocsátó eszközök lokalizálására alkalmas.

  • bármely elektronikai eszköz felkutatása

Ebben az esetben a helyiségek teljes fal- és padlófelületét megfelelő eszközzel kell átvizsgálni. Ez rendkívül időigényes, de a méréskor nem működő készülékek is lokalizálhatók. Fontos, hogy a területen belül lévő egyéb elektronikát tartalmazó eszközöket csak aktív sugárzás kibocsátása esetén lehet detektálni, NLJD detektor itt nem alkalmazható, mivel maga a legális eszköz is tartalmazhat félvezetőket, ilyen lehet például a számítógép, a billentyűzet, a fénymásoló, a klímapanel stb. Ezeket az eszközöket célszerű eltávolítani a biztonsági térből, mivel csak burkolatbontással ellenőrizhetők megbízhatóan, ez viszont garanciális és egyéb problémákat is felvethet. Így azután egyszerűbb az ilyen berendezések eltávolítása a biztonsági zónából.

Következő írásunkban az ellenőrzés dokumentálását mutatjuk be.

Forrás: Diracom

 

Kapcsolódó írásaink
Technikai ellenőrzés, avagy lehallgatásmentesítés 1. – A gyanú
Technikai ellenőrzés, avagy lehallgatásmentesítés 2. – A lehallgatás eszközei
Lehallgatásmentesítés 3. – A szakember kiválasztása

Lehallgatásmentesítés 5. – Az ellenőrzés dokumentálása

 

 

Lehallgatásmentesítés 3. – A szakember kiválasztása

Lehallgatásmentesítés 3. – A szakember kiválasztása

Ha valaki arra gyanakszik, hogy lehallgatják, akkor ajánlott megbízható szakemberhez fordulnia, aki rendelkezik a megfelelő szaktudással, eszközökkel és engedéllyel. A lehallgató eszközök felderítése haditechnikai szolgáltatásnak minősül, és csak speciális engedéllyel szabad végezni.

 

Gyanú esetén soha ne adjon, kérjen a feltételezett lehallgatási helyről információt a mentesítéssel kapcsolatban. Ne telefonáljon az irodájából, lakásából, és ne használja a vezetékes/mobil telefonját sem a kapcsolat kialakítására. Nagyon fontos még, hogy ne változtasson szokásain, napi tevékenységén, és ne beszélje meg a gyanút munkatársaival, még közvetlen beosztottaival sem, hanem minél előbb kérje szakember közreműködését.
A szakember kiválasztása során ne feledje, hogy az ilyen tevékenység szigorúan haditechnikai szolgáltatási engedélyhez kötött tevékenység.

Az ellenőrzést végző kiválasztása
Itt több szempontnak kell érvényesülnie, nyilván első a bizalom, ezért először mindenki az ismeretségi körében próbál közreműködőt keresni. De sajnos előfordulhat, hogy pont az ismeretségi körből kezdeményezték az információszerzést. A másik nagyon fontos szempont, a törvényesség.
A lehallgatásmentesítés haditechnikai szolgáltatá, ezért ehhez a Magyar Kereskedelmi és Engedélyezési Hivatal (MKEH) engedélye szükséges. Az engedély nélkül végzett tevékenység törvénytelen, ez adott esetben a megbízónak is kellemetlen lehet, ugyanis a törvény nem tudása nem mentesít a következményektől.
Az engedéllyel rendelkezők ellenőrizhetők a MKEH honlapján, de minden ilyen tevékenységet legálisan végző vállalkozás rendelkezik engedélyszámmal, amelyet szintén érdemes ellenőrizni. Előfordult, hogy cégem, a Diracom Kft. engedélyszámával szertett volna valaki illegálisan munkát végezni…

 

A műszerek, szakemberek
Alapvető követelmény a megfelelő műszerpark megléte, illetve a mérést végző szakmai felkészültsége. Nem érdemes egyszerű, polgári területen használt műszerekkel rendelkező személyt megbízni a feladattal, mert ez kidobott pénz, és hamis biztonságérzetet ad.
A profi lehallgatásmentesítés költséges tevékenység, az élvonalbeli, korszerű műszerpark beszerzése több tízezer euróba kerül. A szolgáltatást végző szakembernek pedig folyamatosan – drága külföldi továbbképzéseken – gyarapítania kell tudását, mert a terület, az informatikával és a haditechnikával karöltve rohamosan fejlődik.

A professzionális munkavégzéshez szükség van a fent említett feltételek teljesítésére, mert csak olyannak szabad a lehallgatásmentesítést végeznie, aki utána valóban biztonságos, illegális információszerzéstől mentes irodát/területet ad át a megbízónak. Csakis a valós biztonság és biztonságérzet lehet a végcél.

Következő írásunkban az ellenőrzés menetét mutatjuk be.

Forrás: Diracom

 

Kapcsolódó írásaink
Technikai ellenőrzés, avagy lehallgatásmentesítés 1. – A gyanú
Technikai ellenőrzés, avagy lehallgatásmentesítés 2. – A lehallgatás eszközei

Lehallgatásmentesítés 4. – Az ellenőrzés menete

Lehallgatásmentesítés 5. – Az ellenőrzés dokumentálása

 

Lehallgatásmentesítés 3. – A szakember kiválasztása

 

Az érintett tudta nélkül készített hangfelvételek jogi megítélése (Fotó: EUobserver.com)

Az érintett tudta nélkül készített hangfelvételek jogi megítélése

Ellentmondásos a jogi megítélése annak, ha a beszélgetés egyik résztvevője készít hangfelvételt anélkül, hogy erről a másik tudna. Sem a jogalkotásban, sem a jogalkalmazásban nem tisztázott ez a cselekmény.

A hangfelvétel rögzítésének három fontos jogi vonatkozása lehet: az adatvédelmi jog, a polgári jog és a büntetőjog területén.
Az előadó az olyan hangfelvételek jogi megítélésről beszélt, amelyet a személyesen folytatott vagy a távközlési rendszer útján zajló beszélgetés résztvevője készít, a kommunikációban résztvevő fél vagy felek hozzájárulása nélkül.

Adatvédelem
Az adatvédelem szempontjából nézve az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény határoz meg néhány, a tárgyhoz kapcsolódó fogalmat.
Személyes adatnak minősül az érintettel kapcsolatba hozható adat – különösen az érintett neve, azonosító jele, valamint egy vagy több fizikai, fiziológiai, mentális, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára jellemző ismeret –, valamint az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés is.
Az adatkezelés fogalma pedig így hangzik: az alkalmazott eljárástól függetlenül az adatokon végzett bármely művelet vagy a műveletek összessége, így különösen gyűjtése, felvétele, rögzítése, rendszerezése, tárolása, megváltoztatása, felhasználása, lekérdezése, továbbítása, nyilvánosságra hozatala, összehangolása vagy összekapcsolása, zárolása, törlése és megsemmisítése, valamint az adatok további felhasználásának megakadályozása, fénykép-, hang- vagy képfelvétel készítése, valamint a személy azonosítására alkalmas fizikai jellemzők (például ujj- vagy tenyérnyomat, DNS-minta, íriszkép) rögzítése.
Személyes adat két esetben kezelhető, ha ahhoz az érintett hozzájárul vagy azt törvény, vagy a helyi önkormányzat rendelete elrendeli.

Polgári jog
A Polgári törvénykönyv, az 1959. évi IV. törvény szerint „A személyhez fűződő jogok megsértését jelenti a más képmásával vagy hangfelvételével kapcsolatos bármiféle visszaélés.” [80. § (1)] Valamint „A személyhez fűződő jogokat mindenki köteles tiszteletben tartani. E jogok a törvény védelme alatt állnak.” [75. § (1)] A bírói gyakorlat pedig azt mutatja a BH 2008. 266. bírósági határozat szerint: „Hangfelvétel engedély nélküli elkészítése önmagában visszaélésnek minősül. A jogsértőt terheli annak bizonyítása, hogy a hangfelvétel elkészítése nem volt visszaélésszerű.”

 

 

Visszaélés személyes adattal
A hangfelvétel készítése csak kivételesen valósíthat meg bűncselekményt: a Büntető törvénykönyv 177/A. § (1) szerint: Aki a személyes adatok védelméről vagy kezeléséről szóló törvényi rendelkezések megszegésével jogtalan haszonszerzési célból vagy jelentős érdeksérelmet okozva

  • jogosulatlanul vagy a céltól eltérően személyes adatot kezel,
  • az adatok biztonságát szolgáló intézkedést elmulasztja,

vétséget követ el, és egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

A Büntető törvénykönyv 263/B. § határozza meg a „Visszaélés haditechnikai termékkel és szolgáltatással, illetőleg kettős felhasználású termékkel” fogalmát is, mégpedig:
Aki

  • engedély nélkül vagy az engedély kereteit túllépve haditechnikai terméket előállít, vagy haditechnikai szolgáltatást nyújt,
  • olyan haditechnikai terméket, amelynek forgalmát jogszabály tiltja, előállít, megszerez, felhasznál, tart vagy átad, illetve az ország területére behoz, onnan kivisz, vagy azon átszállít,
  • engedély vagy Nemzetközi Importigazolás, vagy ezeket helyettesítő okmányok nélkül, illetve az engedély vagy a Nemzetközi Importigazolás kereteit túllépve haditechnikai terméket vagy kettős felhasználású terméket külkereskedelmi forgalomba hoz, ideértve annak az Európai Közösség vámterületén belüli átadását, illetőleg külföldre haditechnikai szolgáltatást nyújt,

bűntettet követ el, és két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Lehallgató eszköz
Akusztikus lehallgató eszközök fogalmát a160/2011. (VIII. 18.) kormányrendelet írja le:
Akusztikus lehallgató eszköznek minősül minden olyan akusztikus információ megismerésére, rögzítésére, továbbítására alkalmas elektronikus, szoftveres, mechanikus vagy más eszköz, módszer, technológia, amely a kommunikációban részt vevők bármelyikének tudta és beleegyezése nélkül, titkosan, illetve rejtetten alkalmazható, így különösen:

  • lehallgatási célra tervezett, előállított, vagy forgalmazott mikrofon, illesztő, rögzítő, illetve továbbító eszköz;
  • lézer- vagy infravörös sugárzást felhasználó, illetve mikrohullámú vagy ultrahangos működési elvet alkalmazó technikai lehallgató rendszer;
  • rejtett, álcázott, illetve megtévesztésre alkalmas hangrögzítő vagy hangtovábbító eszköz, azok tartozékai.

Ez alól kivétel a polgári felhasználásra tervezett irodai vagy szórakoztató elektronikai eszköz és tartozékai.

A Büntető törvénykönyv határozza mag a Magántikok jogosulatlan megismerése fogalmát is a 178/A. § (1) pontjában:
Aki magántitok jogosulatlan megismerése céljából

  • másnak a lakását, egyéb helyiségét vagy az ezekhez tartozó bekerített helyet titokban átkutatja,
  • másnak a lakásában, egyéb helyiségében vagy az ezekhez tartozó bekerített helyen történteket technikai eszköz alkalmazásával megfigyeli, illetőleg rögzíti,
  • másnak közlést tartalmazó zárt küldeményét felbontja vagy megszerzi, és annak tartalmát technikai eszközzel rögzíti,
  • hírközlő berendezés útján, illetőleg számítástechnikai rendszeren másnak továbbított közleményt, adatot kifürkész, és az észlelteket technikai eszközzel rögzíti,

bűntettet követ el, és öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Büntetőeljárás jog
De árnyalja a képet, ha a büntetőeljárás jogi aspektusait vizsgáljuk a kérdésnek. A büntetőeljárásról szóló 1998. XIX. Törvény 75. § (1) bekezdése szerint: „A bizonyítás során a tényállás alapos és hiánytalan, a valóságnak megfelelő tisztázására kell törekedni.”
78. § (1) bekezdése szerint: „A büntetőeljárásban szabadon felhasználható a törvényben meghatározott minden bizonyítási eszköz, és szabadon alkalmazható minden bizonyítási eljárás.”
115. § (2) bekezdése szerint: „Tárgyi bizonyítási eszköz az irat, a rajz és minden olyan tárgy, amely műszaki, vegyi vagy más eljárással adatokat rögzít.”
Azonban a 78. § (4) bekezdése szerint: „Nem értékelhető bizonyítékként az olyan bizonyítási eszközből származó tény, amelyet a bíróság, az ügyész vagy a nyomozó hatóság bűncselekmény útján, más tiltott módon vagy a résztvevők eljárási jogainak lényeges korlátozásával szerzett meg.”
Viszont a 2000. 296. számú Elvi bírósági határozat azt mondja ki, hogy „A rejtett kamerával készített videofelvétel a büntetőeljárásban bizonyítási eszközként, illetve bizonyítékként felhasználható; polgári perben dönthető el, hogy a felvétel sérti-e valakinek a személyhez fűződő jogait.”
Valamint a 1985. 57. bírósági határozatban az áll, hogy

  • „Ha a lakó a falon áthallatszó hangos kijelentéseket tesz a szomszédos lakás lakójának személyével kapcsolatban, és ez utóbbi erről a saját lakásában elhelyezett hangfelvevő berendezéssel felvételt készít, ez a magatartás nem jelent más jogvédte érdekkörében történő illetéktelen behatolást (jogsértést).”
  • „A bíróság vagy más hatóság előtt folyó eljárásban az igazság érvényesülésének biztosítása közérdek, és a bizonyítás ezt a célt szolgálja. Nem lehet ezért – az egyébként is jogsértés nélkül készült hangfelvétel felhasználását visszaélésnek tekinteni, ha ez a hangfelvétel felhasználójával szemben elkövetett jogsértéssel kapcsolatos bizonyítás érdekében történik.”

A Bírósági Döntések Tára 2009. 2126-ban ez áll:
„Nem hivatkozhat sikerrel alanyi jogsértésre – hangfelvételével való visszaélésre – a fél, ha e jogérvényesítéssel valótlan, hamis tényállítását akarja leplezni, és az igazságot tartalmazó nyilatkozatának a felhasználását kívánja személyiségi jogvédelem tárgyává tenni.”

A Bírósági Döntések Tára 2011. 2442. pedig kimondja:
„Nem minősül visszaélésnek a képmás vagy hangfelvétel készítése, avagy felhasználása, amennyiben arra közvetlenül fenyegető vagy már bekövetkezett jogsértés bizonyítása érdekében közérdekből vagy jogos magánérdekből kerül sor, feltéve, hogy a képmás vagy hangfelvétel készítése vagy felhasználása a bizonyítani kívánt jogsértéshez képest nem okoz aránytalan sérelmet.”

Tehát az adatvédelmi és a polgári jog tiltja az érintett tudta nélkül hangfelvétel készítését, azonban büntető ügyben, mint bizonyítékot föl lehet használni. Példaként említette az előadó a csepeli kettősgyilkosságot, ahol a bizonyítás során a bíróságon figyelembe vették a gyilkosságot megörökítő hangfelvételt.

 

Írta Timaffy Lilla dr. Mészáros Bence PhD, a Pécsi TudományegyetemBüntető Eljárásjogi és Kriminalisztikai Tanszéke adjunktusának előadása alapján, amely a  Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara szervezésében a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából tartott konferencián hangzott el az Óbudai Egyetem Bánki Donát Gépész- és Biztonságtechnikai Mérnöki Karán 2012. november 22-én.

 

GSM poloska

Technikai ellenőrzés, avagy lehallgatásmentesítés 2. – A lehallgatás eszközei

Sokféle eszközt szoktak használni a lehallgatáshoz, akár egyszerű MP3-as rögzítőt vagy épp „bébiőrt”, de ezeknél nehezebben felderíthető távvezérelt vagy más digitális készülékeket is. A lehallgató eszközök felderítése haditechnikai szolgáltatásnak minősül, és csak speciális engedéllyel szabad végezni.

 

A lehallgatás legegyszerűbb módja a hangfelvétel-készítés. Erre a kereskedelemben beszerezhető kommersz MP3/4-es rögzítőket is használják, ezek kis méretüknél fogva alkalmasak a feladatra. Legtöbbjük úgynevezett voice üzemmódban is működtethető, ez azt jelenti, hogy csak háttérzaj/beszéd alkalmával kapcsolódnak be. Így extrém hosszú ideig alkalmasak lehetnek információgyűjtésre. Hátrány viszont, hogy eszköz elhelyezése mellett gondoskodni kell a kijuttatásáról is. Viszont ezzel szemben hallatlan előny, hogy olcsó, speciális szakértelmet nem igénylő módszer.
Az igaz, hogy némelyik eszköz hangminősége nem a legjobb, de lehet kapni professzionális hangrögzítőt is, bár ezek ára akár néhány százezer forint is lehet. Az ilyen eszköz felkutatása csak speciális célműszerrel lehetséges, amelyről később bővebben szólunk.

Technikai ellenőrzés, avagy lehallgatásmentesítés 2. – A lehallgatás eszközei

Tollba rejtett MP3-as hangrögzítő

A klasszikus rádiófrekvenciás úton történő lehallgatás a legegyszerűbb eszközöktől a professzionális, erre a célra készült haditechnikai besorolású eszközökig terjed.
Ma könnyen beszerezhető interneten az egyszerű, sokszor „bébiőrnek” definiált lehallgató eszköz. Többségük minősége és hangminősége árukkal arányos. A néhány ezer/tízezer forintos eszközök nem mindig alkalmasak a feladatra, általában nagyon gyenge az akusztikus képességük, a velük készült „felvétel” sokszor érthetetlen, zajos.
Viszont tény, hogy hozzá lehet jutni minőségi eszközökhöz is, döntően külföldi spyshopokban és internetes kereskedelem útján is. Itt már lehet találni kiemelkedő minőségű eszközöket, azonban ezek ára is magas. És itt megint előjön az ár/érték arány, ér-e annyit az információ, hogy ezért drágább eszközt alkalmazzanak?

Az egyszerűbb analóg rádiós lehallgató eszközök felderítése megfelelő szakértelem birtokában és speciális célműszerekkel gyorsan és egyszerűen elvégezhető. Sokszor olvasni a neten „poloskafelderítő” olcsó eszközökről, ezek csak arra jók, hogy az eladó pénzt keressen velük, komolyabb eszközt képtelen detektálni, viszont hamis biztonságérzetet ad a vásárlónak. Vajon milyen „műszert” lehet adni néhány ezer forintért, amikor az alsó kategóriás spektrum analizátor ára milliókban mérhető. Sok botcsinálta „varázsló” is ilyen játékszerekkel „dolgozik”.

Az analóg eszközök közül a távvezérelt lehallgató egységek detektálása már bonyolultabb. Az ilyen berendezések „üzemen kívül” inaktívak, rádiófrekvenciás kisugárzás alapján nem deríthetők fel. Itt jön ismét a szaktudás és a speciális célműszer kérdése. Ezek nélkül már az ilyen egyszerű eszközök felkutatásánál is csődöt mond a magát szakértőnek kikiáltó, valójában az ügyfelet lehúzó „szakember”.

Külön kategória a digitális kódolású eszköz. Az analóg felderítésre készült eszközök nem tudják egyszerűen és megbízhatóan detektálni és azonosítani ezeket, főleg a szakaszosan működő egységeket.

A rádiós eszközök között a csúcskategóriát jelentő, változó frekvencián üzemelő vagy a szórt spektrum elvén adást generáló készülékek kimutatása még profiknak is nehéz dió. Ha az alkalmazott mérőeszköz és mérési metodika nincs felkészülve az ilyen eszközök érzékelésére, akkor ez szinte reménytelen vállalkozás.

A hálózati – telefonos és erősáramú – eszközök detektálása szintén komoly feladat, csak célkészülékekkel érhető el megfelelő eredmény.
De terjed a WIFI és a Bluetooth technika alkalmazása is. Ezek lokalizálása sem egyszerű feladat.

Az itt említett rádiófrekvenciás módszerek mellett megjelent egy viszonylag egyszerű, különleges szakértelmet nem igénylő lehallgató eszköz is a piacon. Ez pedig a GSM poloska. Ennek telepítése egyszerű, hívással/SMS-sel aktiválhatók, felderítésük szintén céleszközzel oldható meg a leghatékonyabban.

 

GSM poloska

GSM poloska

A legnehezebb dió, ha egy eszköz aktív ugyan, de széles (fizikai) területen sugároz, ilyenek például a hálózati eszközök. Itt már szükség van a korszerű speciális célműszerekre és a megfelelő felkészültségre a mérést végző személy részéről. A kapott spektrumkép alapján nem egyszerű eldönteni, hogy valójában mit is látunk. Tény, hogy a digitális, a sprednet vagy a hálózati eszköz már nem az amatőrök területe, a profik közül is kevesen alkalmazzák ezeket az eszközöket (jellemző, hogy civil körben csak az egyszerű analóg eszközöket forgalmazzák, de igaz itt is, hogy pénzért feltehetően bármi beszerezhető…) És a multik harcában minden elképzelhető…

Bármilyen hihetetlen, az említett lehallgató eszközök közül sokfajtát a civil szférában is alkalmaznak.
A hivatalos szervek által végzett lehallgatás nem jelent igazi problémát, mivel ezeket csak jogosított szervezetek adott céllal, megfelelő jogi kontrol mellet végezhetik.
A civil szférában attól függ az alkalmazott technika, hogy a lehallgatást végző milyen felkészültségű, illetve milyen értékes a megszerezni kívánt információ, magyarán „mennyi pénz van rá”.

Következő írásunkban a lehallgatásmentesítés módozatait mutatjuk be.

 

Forrás: Diracom

 

 

Kapcsolódó írásaink

Technikai ellenőrzés, avagy lehallgatásmentesítés 1. – A gyanú
Lehallgatásmentesítés 3. – A szakember kiválasztása
Lehallgatásmentesítés 4. – Az ellenőrzés menete

Lehallgatásmentesítés 5. – Az ellenőrzés dokumentálása

 

Technikai ellenőrzés, avagy lehallgatásmentesítés 2. – A lehallgatás eszközei

Technikai ellenőrzés, avagy lehallgatásmentesítés 1. – A gyanú

Technikai ellenőrzés, avagy lehallgatásmentesítés 1. – A gyanú

A lehallgatás eszközei nagyon széles skálán mozognak: az MP3 rögzítőtől a rádiós készülékeken át a hálózati eszközökig. Mikor kezdjünk gyanakodni, hogy lehallgatnak bennünket?

A lehallgatásmentesítést bemutató sorozatunkkal egyrészt azokat szeretnénk segíteni, akiknek szükségük van erre a szolgáltatásra, de nem tudják, hogy merre induljanak el. Másrészt fontosnak tartjuk, hogy a szakma is fölismerje, ez a tevékenység nem az amatőrök területe, hanem a felkészült profiké. Profi szaktudás és profi berendezések nélkül nem megy. Sajnos, a piacon vannak olyan cégek is, amelyek sem engedéllyel, sem megfelelő szaktudással, sem megfelelő műszerekkel nem rendelkeznek, így nem is tudnak hatékony munkát végezni. Miközben hamis biztonságérzetet sugallnak megbízóiknak.

A gyanú
Amikor üzletünkből, irodánkból, magánéletünkből nemkívánatos információk kerülnek nyilvánosságra, nem is gondolunk arra, hogy az információ megszerzéshez technikai eszközöket alkalmaztak velünk szemben. Sokan úgy vannak ezzel, el sem hiszik, hogy ilyen az életben is lehetséges, nem csak a filmekben. Pedig a mai üzleti- és magánszférában viszonylag gyakori az ilyen illegális információszerzés. Ez mára külön szolgáltatási ággá vált, pedig néhány alkalmazott módszer ebből illegális.

 

 

Milyen események utalnak arra, hogy velünk szemben illegális adatgyűjtést folytatnak?

Az üzleti életben

  • Versenytárgyaláson, pályázat során azonos tartalmú, de kedvezőbb ajánlatot adnak be konkurenseink. Ez általában nem jelent automatikusan titkos információszerzést, de ha a tartalom szinte azonos, elképzelhető.
  • Üzleti akciók, vásárlások során minimális előnnyel, de elütnek bennünket az üzlettől, például néhány órával, nappal korábban adják meg azt az árat bizonyos termékekért, amit mi terveztünk beszerezni, avagy épp értékesíteni.
  • Akvizíció során szinte minimális idővel, de megelőznek bennünket.
  • Nem várt konkurens lép be a piacra, kedvezőbb feltételekkel, de kísértetiesen hasonló tartalommal.
  • Vállalton belüli szervezeti változásokról olyanok is értesülnek, akire ez nem tartozik, így például vezetőváltásról, fejlesztésekről.

 

A magánéletben

  • Családi, belső konfliktusok jutnak ismeretlenek tudomására.
  • Vagyoni helyzetünket pontosan ismerik idegenek.
  • Vagyonmegosztás során előnytelen helyzetbe kerülünk, például válás során.
  • Szokásaink – például üdülési, utazási – nem kívánt részletei mások tudomására jutnak vagy nyilvánosságra kerülnek.
  • Ingatlanvásárlási, -eladási szándékunk mások tudomására jut.

 

lehallgatás

 

Az információáramlás felderítése
Az ilyen felderítés összetett feladat, erre szakosodott cégek, szakemberek közreműködését igénylik. Amatőr módszerekkel nem lehet eredményesen fellépni az illegális információszerzéssel szemben.

Az információ kiszivárgása két módon történhet

  • Az egyik a humán területen történő kiszivárogtatás. Ez általában nehezen nyomonkövethető tevékenység, de megfelelő felkészültségű szakemberek, magánnyomozók ezt képesek felderíteni, és a továbbiakban meggátolni az ilyen jellegű cselekményt.
  • A másik fő terület, amivel részletesen is foglalkozunk, a technikai információszerzés. Ennek klasszikus megoldása a lehallgatás, ebben az esetben a helyiségekre, lakásokra, gépjárművekre és személyekre irányul a cselekmény. Itt többféle technikai megoldást alkalmaznak.

Következő írásunkban a lehallgatás eszközeit mutatjuk be.

 

Forrás: Diracom

 

Kapcsolódó írásaink
Technikai ellenőrzés, avagy lehallgatásmentesítés 2. – A lehallgatás eszközei
Lehallgatásmentesítés 3. – A szakember kiválasztása
Lehallgatásmentesítés 4. – Az ellenőrzés menete

Lehallgatásmentesítés 5. – Az ellenőrzés dokumentálása

Lap teteje