Térfigyelés 2014! Eredmények-kétségek.
Elmondható az, hogy a térfigyelés témaköre annak számtalan aspektusával ( jogi, technikai, üzemeltetési, humán stb.), rendszeres témája a médiának, de egyébként a szűkebben vett vagyonvédelmi, bűnüldözési szaksajtónak is. Nincs min csodálkoznunk, hiszen köztudott, hogy az utóbbi években ( Budapestet követően, immár vidéken is ), egyre szélesebb körben alkalmazott megoldásról van szó, melynek a kamerák ( leginkább dómkamerák ) képében testet öltött megvalósulását, mi járókelők is, nap mint nap láthatjuk ( nem ritkán vegyes érzelmeket keltve ).
Ami ugyanakkor a legfontosabb kérdés az persze az, hogy a bűnmegelőzés – bűnüldözés területén (immár a rendőrségi és önkormányzati jelentős ráfordításokat is ismerve) vajon napjainkban mennyi tényleges haszna van a telepített és működő térfigyelő rendszereknek ?
Mi is a célja a valós idejű video meg figyeléseknek a településeinken. Az alap természetesen a közbiztonság javítása, lehetőség a bűnesetek gyorsabb, eredményesebb felderítésére, de egyben eszköz a pro aktív bűnmegelőzésre is, hiszen – a remények szerint – a parkokba, utcákra, közterületekre és középületekre kihelyezett kamerák elrettentik az elkövetőket, így csökkenthető a vandalizmus, javulhat az állampolgárok biztonság érzése. Más vonatkozásban elmondható, hogy a rendszerek a városi infrastruktúrák működtetése kapcsán is komoly hatékonysággal alkalmazhatóak ( forgalomszabályozás, havária helyzetek, stb. ).
Az egyre korszerűbb videotechnika eredményeként egy – a feladatra alkalmas színvonalú, megfelelően telepített és jól üzemeltett – rendszer megdöbbentő részletes és pontos képalkotásra képes. A hőkamerák alkalmazásával akár teljes sötétségben, vagy füstben ködben is mód van a képalkotásra. A lightfinder technológia segítségével gyenge fényviszonyok mellett is megőrizhető a színhűség, az egyre szélesebb körben alkalmazott PTZ funkció nagyobb távolságról is képes a speciális zoom technikával adott eseményekbe beletekinteni, módot adva még az arcfelismerésre is. A valós idejű üzemelés mellett persze a felvételek rögzíthetőek és visszakereshetőek.
A történet tehát mint látjuk elvben „ kerek ” nyilván működőképes és széles körűen közhasznú, hát akkor hol itt a probléma mi okozza a térfigyelés ( video megfigyelés ) gyakorlatát kísérő és szűnni nem akaró társadalmi vitát?
Az egyik az a konfliktus helyzet ami a telepítést igénylők ( hatóságok, önkormányzatok, tulajdonosok) és a jogvédők között zajlik, aminek oka az, hogy a video megfigyelés és itt is döntően a felvételek rögzítése és visszakereshetősége, alapvető állampolgári személyiségi jogokat érint, nem beszélve arról, hogy a közterületi térfigyelés esetében a tevékenységhez nem szükséges az állampolgári hozzájárulás és persze arra mód sincs. Mit figyelhet meg a hatóság, melyik hatóság, milyen módszerekkel történhet a megfigyelés, meddig őrizhetőek a felvételek és milyen felhasználhatósággal? A másik probléma, a jelzett céloknak megfelelően – a már fent említett – tényleges, bizonyítható haszna a térfigyelési tevékenységnek.
Az első kérdésről röviden. Mit jelentenek itt a személyiségi jogok? Csak néhányat felsorolva: jog a békés gyülekezéshez, a véleménynyilvánításhoz, a szabad mozgáshoz, jog a magántitokhoz stb. A megfigyelés során pedig számos olyan személyes adat kerülhet képbe, amelynek eredménye fenti jogok sérülése lehet érintve az adatvédelmi törvényt, hiszen a hatóság a felvételeket kielemzi, meghatározott ideig őrizheti, – és habár korlátozott – de bizonyos nehezen kontrolálható irányokba további felhasználásra akár tovább is adhatja ( lásd: később ), no és persze mindannak ismeretében, hogy a képbe kerülő állampolgárok túlnyomó többsége, nem bűnöző, vagy szabálysértő. Azaz a működő demokratikus jogállam ( !? ) keretében kell megvalósuljon az a garancia, amely azt biztosítja, hogy a hatóság nem él vissza az állampolgárról megszerzett információival. A probléma az, hogy a magáncélú video megfigyelésekkel szemben a közterületi térfigyelés gyakorlata, nem elég körültekintően szabályozott. Ismét csak néhány vonatkozást említve: pl. nem mindegy, hogy a képfigyelést kik végezhetik, mert ez bizony nem kevés adatvédelmi kockázatot jelent ( csak a rendőrség állományába tartozók, mert pl. polgárőrök, nyugalmazott rendőrök, szerződött biztonsági szolgálatok alkalmazottai nem, kivéve a közterület felügyeleti célú térfigyelést ), a létesítés igényét tanulmányokkal kutatásokkal kell alátámasztani, nem elég önmagában a közbiztonság javítására hivatkozni, a szabályozás ellenére sem megnyugtató a felvételek tárolási és megsemmisítési gyakorlata sem. Egy aktuális terv kapcsán a felvételek akár nemzetbiztonsági célú felhasználásának a lehetősége is felmerül. A népszabadság információi alapján a VIII. kerületbe az önkormányzat megrendelésére telepíteni tervezett és arcfelismerésre is alkalmas eredetileg közbiztonsági célú kamerarendszert, nem a rendőrség üzemeltetné ( amit egyébként a szabályozás előír ), hanem a nemzetbiztonsági szakszolgálat, összekötve különböző állami nyilvántartásokkal ( az ügyben állítólag az adatvédelmi hatóság vizsgálódik ). 
Na és akkor térjünk át a rendszerek használatához kapcsolódó ismert tapasztalatokra is. Meglepő, hogy a témát érintően sem országos, sem Budapesti reprezentatív felmérés eredménye nem ismert. Ugyanakkor kerületi, illetve egyes városi rendőrkapitányságok alkalmanként foglalkoztak a kérdéssel, helyi statisztikákat vezetve, ebben sajnos elég szegényes a szakirodalom. Nehéz persze a vélt eredményességet tényleges számadatokkal igazolni, mégis nézzünk akkor egy szűk keresztmetszetű kerületi tapasztalatot 2012 második, harmadik negyedévéből a Főv. X kerületi Rendőrkapitányság dokumentumából. Elmondásuk szerint a fenti periódusban bizonyítottan a kihelyezett kamerák segítségével született 198 szabálysértési feljelentés, két fő elfogás, 24 előállítás, 229 helyszíni bírság, mindösszesen 3 115 000 Ft nagyságrendben. Nyilván a tényleges eredményesség megítéléséhez itt tudnunk kellene a közterületeket érintő bűncselekmények adott periódusra eső összes kerületi adatait is, no és persze esetleg a kiépítési és üzemeltetési költségeket is, azonban ezt nem érinti a jelzet dokumentum. Az viszont tudhatjuk, hogy mely cselekmények kapcsán történt a hatósági fellépés: engedély nélküli árusítás, közterületi alkoholfogyasztás, koldulás, gyülekezési jog megsértése, közlekedési balesetek. Egy kifejezetten sikertörténetnek tekinthető információ a 2000-s évtized közepéről: akkor és jószerével napjainkban is az egyik legszélesebb körben kiépült kamerarendszer az ismert közbiztonsági okokból a Józsefvárosban létesült, több mint száz kamerával, de legalább évi 320 millió Ft -os működési költséggel. A fő cél a prostitúció visszaszorítása volt, hiszen azokban az években két, háromszáz prostituált kínálta magát a közterületeken. Véleményük szerint a rendszer nagy mértékben segítette a prostitúció és az ezzel együtt járó további bűnözési formák ( lopás, garázdaság, testi sértés stb. ) jelentős csökkenését. További sikertörténetnek mondhatjuk az aluljárok bekamerázását ( habár ez nem kifejezett térfigyelési kategória ), de az nyilvánvaló, hogy az érintett helyeken jelentősen csökkent a garázdaság, a vagyon elleni bűncselekmények száma, egyben a hajléktalan kérdés is kontroláltabb formában vált kezelhetővé.
A témában nyilatkozó rendőrségi szakembereknek és kutatóknak az a véleménye, hogy, nagy általánosságban vélelmezni lehet a kamerarendszerek működtetésének és a bűnözés csökkenésének összefüggéseit, de nem elsősorban az elfogás és tettenérés vonatkozásában, hanem sokkal inkább az elrettentésben, a visszatartó hatásban, abban, hogy az érintett területeken csökkenő tendenciát mutatnak a jogellenes tevékenységek. Ezt a vélekedést alátámasztó érdekes külföldi tapasztalat az is, hogy a már felszerelt de még, vagy már nem működő rendszereknek, a bűnmegelőzés területén legalább akkora hatásuk van mint az éppen üzemelő rendszereknek. Persze az a kockázat is fennáll, hogy a megfigyelt területekről máshová helyeződik át a bűnözési aktivitás. Szintén külföldi tapasztalat az, hogy az erőszakos bűncselekmények megakadályozásában nincs kimutatható hatása a kamerázásnak.
Végül is talán annyi biztosan kijelenthető, hogy a térfigyelés, egyéb bűnmegelőzési tevékenységekkel összhangban, eredményesen segítheti adott térségek közbiztonságát.
kapcsolódó cikkek:
Korszerűsítette térfigyelő rendszerét Erzsébetváros önkormányzata
