Végre a lovon! Impressziók a SecuriForum kiállításról
Figyelemre méltó sikerrel és érdeklődés mellett került megrendezésre 2016 szeptember 15-16-án a Lurdy Házban a SecuriForum Biztonságtechnikai és Tűzvédelmi Kiállítás.
(tovább…)
Keszler László, Szerzője SECURINFO.hu
Kamerás megfigyelések- adatvédelem- telepítői felelősség
A Modern Alarm Kft telepítő partnerei számára rendezett szakmai nap meghívott előadója Dr Szabó Endre Győző a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (továbbiakban: NAIH) elnökhelyettese volt, aki a kamerás megfigyelések adatvédelmi vonatkozásairól tartott konzultációval egybekötött előadást.
Izraeli acélkerítések biztonságtechnikával a határokra? A kerítésügy Európában és Magyarországon.
A magyar kormány is érdeklődött olyan típusú kerítések esetleges megvásárlásáról, amelyeket az Izraeliek telepítettek a Sinai-félszigeti határszakaszon? Mi a helyzet kerítés ügyben, milyen költségek mellett, hol lettek ilyenek létesítve, mennyire biztosítanak védelmet? Na és hol tartunk napjainkban itthon? (tovább…)
Terrorizmus és biztonságvédelem. Van e reális veszély?
Mennyire reális a terrorizmus veszélye napjaink Magyarországán? Amennyiben igen, mennyire vagyunk felkészülve egyáltalán a teendők átgondolására? Mit tehetnek a hatóságok, a biztonságvédelmi szakma egy, a mainál jóval veszélyesebb világban?
(tovább…)
Biztonság a Mercedes gyárban. Beszélgetés Szekér Péterrel a gyár biztonsági vezetőjével
„Óriási kihívás, egyben megtisztelő feladat volt számomra – egy vidéki hazai rendőr-főkapitányságról érkezve – a gyár biztonsági folyamatainak a megtervezése a német Daimler AG szakmai elvárásainak megfelelően.” „ Az utóbbi évek legnagyobb kihívása a vállalati tulajdon védelme, a lopások megelőzése, illetve a bombafenyegetések következtében történt leállások voltak…”. Szekér Péter biztonsági vezetővel beszélgetünk a kecskeméti Mercedes-Benz Gyárban.
Egy rövid történeti összefoglaló. A Daimler AG 2008-ban több versengő kelet – európai (de egyben hazai) helyszín közül döntött Kecskemét mellett (pontosabban az M5 ás az 5-ös autóút közti terület Kecskemét déli kivezető térségében). Az építkezés 2009-ben kezdődött; az átadásra 2012 márciusában került sor.
Kedves Péter! Bízvást állíthatjuk, hogy az utóbbi évtized kiemelkedő presztizsberuházásának helyszínén járunk. Komoly sikert és egyben lehetőséget is jelent az ország és persze a térség számára is egy ilyen színvonalú munkakultúra jelenléte a mindennapokban. Hogyan épült ki a biztonságvédelem az évek során?
A kérdés telitalálat, mert az ember már az indulás pillanataitól szembesült a létesítményüzemeltetés tervezése során is a tudatossággal, a széleskörű tapasztalatokkal, az elvárások pontos megfogalmazásával.
Ön hogyan került a Céghez?
Pályázat során esett rám a választás 2010-ben, azt megelőzően a Vas Megyei Rendőr-főkapitányságon dolgoztam, bűnügyi területen, így létesítménybiztonsági kérdésekkel ezt megelőzően közvetlenül nem foglalkoztam. A feladat a gyár biztonsági folyamatainak, szervezeténekmegtervezése, kiépítése volt. Hospitációk keretében Németországban ismerkedtem meg a Daimler hagyományaival és a konszern alap biztonsági folyamataival. A szakmai ismereteken túl legalább annyira fontosnak tartották a vezetői munkához nélkülözhetetlen emberi készségek képességek tesztelését, fejlesztését, így a kreatív és megoldás centrikus gondolkodást, a nyitottság igényét, készséget a pozitív emberi kapcsolatokra stb.
Mennyi idő alatt és végül is hogyan állt össze a biztonságvédelmi koncepció?
A tervezés közel egy évet vett igénybe, és ami talán a legnehezebb volt, a konszern alapelvárásaira építve kellett olyan biztonsági projektet összeállítani, amelyik messzemenőkig figyelembe veszi a helyi (hazai) sajátosságokat. Szokatlan volt, hogy a szigorúan vett létesítménytechnikai és élőerős biztonsági követelmények kidolgozásán kívül, további szempontokat is át kellett tekinteni. Ennek érdekében meg kellett próbálni viszonylag pontos képet kapni a térségi, az ágazatra jellemző és egyáltalán a hazai bűnelkövetések domináns típusairól is. De a munkahelyi potenciális bűncselekmények lehetőségét mérlegelve általános erkölcsi kérdések is felmerültek, mint ahogy szempont volt a munka megfizetettségének és megbecsültségének hazai (térségi) helyzete is stb. Azaz, egy igencsak összetett feladatról volt szó, hiszen a különböző helyi realitásokhoz igazodva a biztonsági koncepciónak is más és más hangsúlyai lehetnek és vannak is A konkrét intézkedésekmegtervezését, tehát széleskörű „kitekintés” előzte meg. A konklúzió persze senki számára sem lehetett meglepetés: a fő szempont, amit figyelembe kellet vennünk a tervezésnél, hogy itthon kiemelten kezelendőa vagyon elleni bűncselekmények miatti veszélyeztetettség a termelő üzemekben is.
Tapasztalatai szerint a biztonság mely területei jelentik Önök számára a hétköznapok során a legjelentősebb kockázatokat?
Először talán a szervezett formában elkövetett lopások kockázatáról kell beszélni (ez a több szereplős, előre megtervezett és időben is hosszabb távot érintő történő, jelentős kárértéket elérő cselekményeket jelenti). Ezt figyelembe véve, kiemelt szerepe van a beléptetés és kilépés kontrollnak, a személy-, gépjármű- és áruforgalmat érintően egyaránt. Gondoljunk csak bele a nagyságrendekbe. A gyárban kb. 4000 ember dolgozik, ehhez jön a beszállítói és egyéb látogatói napi létszám. A logisztika szervezésében 2000-2500 kamion érkezik hetente a gyárba, az alkatrészeket és egyéb anyagok beszállítva. Óriási feladat tehát a beérkeztetés és a raktározás. Több külső beszállító is végez az üzem területén előkészítő munkákat az összeszerelés során, gyár a gyárban” pl. így készülnek az ülések. Ez a biztonság szempontjából persze azt jelenti, hogy nem csak a saját dolgozókra kell figyelmet fordítani.
Tudjuk azt, hogy a közveszéllyel fenyegetés (bombariadók) is kiemelt problémát jelentettek az utóbbi években, amelynek eredményeként új biztonsági szabályozást vezettek be.
Valóban olyan problémára kellett megoldást találjunk, amely az anyagi veszteségen túl megbénítottaa gyár életét, továbbá több ezer embernek okozott kellemetlenséget. A tavaly augusztusi jogszabály módosításig a termelő üzemekben bombariadó esetén azonnal le kellett állni a termeléssel és a átvizsgálás idejére el kellett hagyni az üzemet. Nyilván érthető, hogy egy autógyár esetében a termelésleállás mekkora anyagi veszteségeket jelentett. 2012-ben egy, tavaly viszont már négy leállásunk volt. A rendőrség által lefolytatott nyomozás egyébként minden esetben felderítette az elkövető személyét. Tenni kellett tehát valamit és egy szakértői team közreműködésével sikerült egy olyan jogszabály módosítást kidolgozni, amely lehetővé tette ilyen helyzetekben a rendőri szervek számára a mérlegelés lehetőségét, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy automatikus kiürítés nélkül folyamatos üzem mellett lehet sort keríteni a kialakult helyzet kivizsgálására. (A közveszéllyel fenyegetés szabályozási kérdéseiről lásd még cikkünk
Ez persze az üzemi biztonsági szabályozás ismételt áttekintését, részleges újraszabályozását és persze döntően a személyi beléptetés és beérkező logisztikai és áruforgalom területén folyó kontrolltevékenység szigorítását jelentette, a szűrés, megelőzés céljával, nem kevés biztonságtechnikai invesztícióval. Az új rendszert oktatásokat, vizsgákat és a rendőrségi auditot követően lehetett bevezetni. (A személy be és kiléptetés gyakorlatát mi is tapasztaltuk dokumentum és csomagvizsgálattal fémkeresős átvizsgálással. A szerk.).
Értjük, persze ami nem világos az, hogy milyen módon lehet azonnal véleményt alkotni egy fenyegetés komolyságáról?
Mondhatjuk, hogy ez nincs a mi „orrunkra sem kötve”, mindenesetre a rendőrség szerint meglehetősen jól és gyorsan szűrhetőek a ténylegesen komolyan vehető fenyegetések. Ami azonban változatlan maradt, továbbra is fokozottan koncentrálunk a kiléptetésekre, a vagyon elleni incidensek megelőzéséra, megakadályozására.
Mi játszhatott ebben még szerepet?
A dolgozói állomány tudatos kiválasztása és ennek eredményeként idővel, az egy csapathoz való tartozás érzésének az erősödése. A meggyőződés kialakulása, hogy a munkának nem csak „elszenvedője vagyok, de úgy érzem, hogy az „Ügy” az enyém is”.
Gondolom van még egy olyan téma, ami megkerülhetetlen a biztonság szempontjából és ez a tűzvédelem.
Természetesen ez kiemelt terület és kockázat. A gyárban létesítményi tűzoltóság működik a szabályozásban előirt létszámmal, oltó technikával és gépjármű parkkal. A telepített tűzjelző ésautomatikus oltástechnika valamennyi gyártó, összeszerelő üzemben persze rendelkezésre áll. A kiemelt tűzkockázatú helyeken pl. lakkozó üzem (20 m-es belmagassággal) a tűzjelzést 5 percen belül a helyszínen nyugtázni kell. A jelzések az integrált vezérlő és felügyeleti központba kerülnek, ahonnan egyébként az energetikai és épületgépészeti vezérlés is folyik. Vészhelyzet esetén előreszabályozott forgatókönyv alapján természetesen számíthatunk a városi és a megyei katasztrófavédelmi szervezet segítségre is.
Beszéljünk akkor röviden a biztonsági szervezet felépítéséről.
A minden időben öt fővel vonulni képes létesítményi tűzoltóságon felül, a külsős biztonsági szolgáltató cég operatív irányítását és koordinációját 6 fővel látjuk el. Tavaly év végéig a járműpark (flottakezelés, termelést támogató eszközök pl. targoncák, emelők stb.), valamint a létesítményi szerviz deszk (pl telefonközpont) is hozzánk tartozott. A jelentős létszám persze az élőerős védőszolgálatot jelenti, ezt több mint száz fővel a mi szakmai kontrollunk mellett külső, szolgáltató aSecuritas Magyarország Kft. végzi.
kapcsolódó cikkek:
Budapest Airport. Eredményesen kezelik a növekvő biztonsági kockázatokat!
Budapest Airport. Eredményesen kezelik a növekvő biztonsági kockázatokat!
A reptér jogi státusza: közforgalom számára nyitott magánterület. Na és nem is akármilyen! Csak néhány adat: 0-24 órás üzemben 15 000 induló utas naponta, 2 500 dolgozó + a beszállítói forgalom (Cargo, Catering). „ A kiemelt biztonsági kockázat napi megélése mellett szerencsénkre az utóbbi évek leggyakoribb biztonsági eseménye az elhagyott, többnyire véletlenül ottfelejtett csomagok táskák problémájának a kezelése volt.” Szabó Istvánnal, a repülőtéri biztonsági szolgálat helyettes vezetőjével beszélgetünk. (tovább…)
Impressziók az MBF V. kecskeméti konferenciájáról. Cél a biztonsági kockázatok megelőzése, irány, a tudatos tervezés!
Forrásban a biztonságvédelmi közélet. Talán egy hete sincs, hogy a Biztonságpiac Konferencia eseményeiről megjelentettük második cikkünket és már a Magyar Biztonsági Fórum (MBF) éves nagyrendezvényéről van lehetőségünk beszámolni. A színhely a kecskeméti Sheraton Hotel igazán exkluzív környezete, a 200 fős létszám pedig még a jelentősebb hazai szakmai rendezvényekhez viszonyítva is kiemelkedő, de okkal. Kísérletet teszünk az okok feltárására.
Az MBF-ről elmondhatjuk, hogy öt éves koncepciózus munkát követően mára a szakma legszélesebb érdeklődését, szimpátiáját kiváltó társadalmi szervezetévé fejlődött. Ez nyilván azzal függ össze, hogy már az alapítása pillanatától olyan módon építette fel tevékenységét, hogy a jelenlétét ne önmagába csak egy – egy éves rendezvény keretében reprezentálja, hanem tudatosan kereste, kísérletezte és alkalmazta azokat formákat és módszereket, amellyel segíteni tudja a biztonságvédelmi szakma munkáját, fejlődését. Azaz folyamatosan jelen van a szakmai közéletben. Rendszeresen rendeznek szemináriumokat, végeznek tanácsadást is. Itt külön kell megemlíteni talán leginkább kreatívnak (egyúttal legnépszerűbbnek) tekinthető kezdeményezésüket, ami „ Egy nap a biztonságért” név alatt fut és aminek a lényege: felkérés alapján, adott cégek biztonsági működése egészét világítják át. További céljuk a fiatalság „beemelése” a szakmába, ezért alkalmanként előadásokkal, szemináriumokkal vesznek részt az Óbudai Egyetem szakirányú képzésein is. Ami ezeken felül is igazán tiszteletreméltó: „Igazi Hőseink” program keretében a szolgálatteljesítés közben elhunyt (és gyakran sajnos nagyon gyorsan feledésbe merülő) rendőrök, tűzoltók neve, személye megismertetése a társadalommal (elmondhatjuk, hogy ilyenkor mindannyiunk nevében cselekednek, rossz lelkiismeretünket nyugtatva).
Hát dióhéjban kb. ennyi, de talán ez is elég magyarázatként az idén már ötödik alkalommal megtartott rendezvény iránt megnyilvánuló kiemelt érdeklődésre. Na és akkor térjünk vissza a konferencia 2015. március 12-13 -i programjára.
Bizonyára nem mondunk újdonságot ha megállapítjuk, hogy erre a rendezvényre is bőven érvényes volt a biztonságot szélesebb kitekintésben megközelítő és tárgyaló szemlélet, amelynek értelmében a biztonsági folyamatokat és szükséges intézkedéseket ma már nem lehet kizárólag a magánbiztonság-biztonságtechnika mátrix hagyományos szemlélet keretében tárgyalni (lásd: a témában előző cikkeink).
A megnyitót tartó Imre Sándor az MBF Elnöke ezt azzal a gondolatkörrel egészítette ki, miszerint meg kell haladni ma már azt a szemléletet, hogy a biztonságvédelmi munka csak az események kezelésében legyen eredményes, legalább ekkora hangsúlyt kell helyezni a jövőben a prevencióra, a biztonsági kockázatok felmérésére, kezelésére. Ehhez pedig tudatos tervezőmunkára és felkészült szakemberekre van szükség. Itt aztán ő is méltatta az MBF fent említett „ Egy nap a biztonságért” programját.
Tallózva aztán a két nap eseményei között valóban megállapíthatjuk, hogy a fent említett klasszikus biztonságvédelmi témák szinte alig szerepeltek a repertoárban. Viszont csak felsorolásszerűen: többek között volt szó a biztonságtechnikai egyetemi képzésről, nemzetközi biztonságpolitikai kérdésekről, fegyverkereskedelemről, üzleti hírszerzésről, bombariadós helyzetek kezeléséről, a kábítószerek, az internet és az IT eszközök munkahelyi helyzetéről, de még a vállalkozásaink pénzügyeinek biztonságos viteléről is. Technikai kérdéseket érintve elhangzott előadás a dróntechnikáról, illetve annak adatvédelmi vonatkozásairól, áruvédelmi kérdésekről. A további technikai kínálatot a konferenciaterem előcsarnokában láthattuk reprezentatív felhozatal keretében, ahol a showt egyértelműen a Rotors § Cams standján élőben bemutatott pilóta nélküli légi jármű (közismert nyelvvel szólva drón) vitte el, de kiállítóként vett részt többek között a Canon, az Aspectis, a DSC, a MegaFortris, a hazai fejlesztők és gyártok közül az STP, az Intellio.
Tekintettel sajnos arra, hogy csak az első nap rendezvényein volt módunk részt venni, így a következőkben ismét a „ a kevesebbről, de többet írni” elvhez tartjuk magunkat.
Dr Horváth Sándor az Óbudai Egyetem Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Karának Dékánja a szakma és a szakirányú egyetemi képzés változatlan egymásra utaltságát hangsúlyozta. Nélkülözhetetlen tartja a gyakorlat naprakészebb integrálásáta képzésekbe, no és persze a szakma sem nélkülözheti a felkészült, felsőfokú tudással rendelkező szakembereket. Ezért jelezte, hogy eredményesnek tarja az MBF eddigi bekapcsolódását az oktatómunkába de a jövőre nézve még intenzívebb, együttműködést javasolt. E célból lát további lehetőséget az egyetem post graduális futó képzési programjaiba történő bekapcsolódásra hallgatóként, speciális képzési programok közös kidolgozására, az oktatói munkában folyó együttműködés további kiterjesztésére, szponzorációra, de akár lehet együttműködés esetenként K+F kutatási projektek kapcsán is, stb.
„SI VIS PACEM PARA BELLUM” – Ha békét akarsz, készülj a háborúra!
A fenti egyébként rendezvényszlogen adta az apropóját a kitűnő előadó, nagyszerű elme Nógrádi György nyitó előadásának és joggal, mert csak békében képzelhető el, egy ország gyarapodása és nyilván mi is csak egy megnyugtató környezetben tudunk szembesülni a szakma problémáival és tudjuk tervezni a jövőt.
Dr Nógrádi György
Hát bizony nem kaptunk túl bíztató összképet a világot, Európát és akár a mi közvetlen környezetünket érintő térség biztonságpolitikai helyzetéről. Mi itt Közép-Európában valahogy „burokban élünk” és miután a háborús, forradalmi és terror cselekmények országunkat mindannyiunk szerencséjére immár több mint 55 éve elkerülték ( habár körülöttünk olykor azért csapkodtak a villámok, gondoljunk csak a délszláv háborúra), úgy gondoljuk, hogy ez a mi kis békés világunk, immár örökidőkre „hitbizomány” marad számunkra. A kérdés tehát, ismét a rendezvény szlogenre utalva „Készüljünk e a háborúra?”. Ebben a vonatkozásban legalábbis szűk térségünket érintően azért megnyugtatott minket Nógrádi György, habár jelentős biztonsági kockázatokat azért lát. Ezek közül a migrációt emelte ki, jelezve azt a lehetőséget, hogy ha Nyugat –Európa (leginkább persze Németország) esetleg szigorítja, vagy lezárja a határait a menekült áradat elöl, akkor az egyenlőre tranzit délszláv, döntően koszovói migráns tömeg akár itt is rekedhet, aminek sok egyéb mellett, vélhetően meglennének a közbiztonsági kockázatai is. Hasonló probléma lehet a Kelet-ukrajnai helyzet esetleges eszkalálódása is, ahol az ekkor várhatóan növekvő számban érkező menekültek között, akár fegyveres csoportokkal is számolni kell. Az iszlám gyökerű terrorizmus hazai megjelenését egyenlőre nem tartja reális veszélynek, még annak ellenére sem, hogy hazánk egy jelképes létszámmal és őrző védő feladattal részt vesz az alakuló iszlám állam ellenes koalícióba (sajnos egészen más a veszélyeztetettség Nyugat-Európában és azon belül is talán most elsősorban Franciaországban, Olaszországban).
No és akkor megnyugodtunk, hogy a dolgunk a következőkben „csak” annyi, hogy a más gyökerű biztonsági ügyeinkben igyekezzünk elmélyedni.
Dróntechnika, mint annak idején a PC forradalom!
(Nem tehetek róla, de nekem a levegőbe duruzsoló drónokról, mindig az „Ötödik Elem” című Bruce Willis film jut eszembe, a különböző légtér szinteken röpködő légi taxik, járművek tömegével, de félre a tréfával, mert elképesztően komoly dologról van itt kérem szó!)
Drónok a biztonságtechnikában címmel rendkívül érdekes előadást halhattunk Molnár Zsolt szakértőtől a Rotors § Cams cég ügyvezetőjétől. A dróntechnika térhódításának dinamikáját, léptékét, csak a 70 – es évek PC. forradalmához lehet hasonlítani, mert a kezdeti katonai, rendvédelmi felhasználási területeket messze meghaladva terjed a civil szférában is. Hangsúlyozta, hogy a legpontosabb elnevezés a távolról vezérelt légijármű rendszer, erősen hangsúlyozva itt az emberi kontroll szerepét (lehetőség, szükségszerűség a beavatkozásra). A technikai innovációt a miniatürizáció, illetve a kamera technológia robbanásszerű fejlődése tette lehetővé. Ma a felhasználásnak talán csak a fantázia szabhat korlátokat. Számos ipari – mezőgazdasági – térinformatikai – környezet és katasztrófavédelmi – meteorológiai alkalmazás ismert, de már használják a régészetben, csomagküldő, de még mentést segítő szolgáltatásoknál is stb., nem beszélve a privát célú gyakran illegális alkalmazásokról, ami persze vastagon veti fel a szabályozás kérdéseit (lásd: később).
Felvétel drónról a Mercedes gyárban (forrás: Molnár Zsolt)
A felépítésüket tekintve használnak forgószárnyas , illetve merevszárnyas típusokat. A forgószárnyas változatok stabilak, lassúbb haladásúak és persze hasonlóan a helikopterekhez nem igényelnek le-felszálló pályát. A merev szárnyúak esetében lehetőség van a hosszabb repülési időre, egyben a vezérlésük is egyszerűbb. A drónok alkalmazása döntően a földközeli légtérben történik (a légtér 150 m magasságig nem ellenőrzött), legnagyobb előnyük a megfigyelt objektumok jobb megközelíthetősége. A hasznos terhük tömény high -tech: HD kamerák akár 4K felbontással is, infra kamerák, fényképezőgépek, egyéb érzékelők.
Elterjedésük hosszabb távon a légitevékenységben is paradigmaváltást fog eredményezni, hiszen alacsony légtérben a jóval kedvezőbb üzemeltetési költségekkel (kis felszálló tömeg), rentábilisabb a hagyományos repülő technikáknál, nem is beszélve arról, hogy itt a hagyományos értelemben vett pilótákról természetesen nem beszélhetünk így alkalmazásuk, kiképzésük költségei sem jelentkeznek (persze felkészült kezelő személyzetre szükség van itt is) . Lássuk akkor a továbbiakban itt a biztonságtechnika lehetőségeit. Alkalmazásukat a következő területeken javasolják: nagy kiterjedésű területek járőr ellenőrzése, behatolás ellenőrzés (jelzőrendszeres riasztással), eseti kontroll kapcsán nehezen megközelíthető helyeken, illetve taktikai feladatok pl. rendezvénybiztosítás során. Persze komoly feladat a kezelő személyzet felkészítése, mert az eszközök akár földi, akár – véletlenül oda kerülve – a magasabb légtéri környezetben is súlyos sérüléseket, akár repülőgép katasztrófákat is okozhatnak.
A már említett szabályozás tehát elkerülhetetlen, amely ki kell terjedjen a legális alkalmazás feltételeire, kereteire, az illegális és ártó alkalmazások tiltására, de adatvédelmi kérdésekre is, hiszen vastagon érintheti az állampolgárok privát szféráját. A hazai szabályozás (úgy egyébként a koordinált EU-s is) még várat magára, egyenlőre csak átmeneti intézkedések ismertek.
Kettős felhasználású, engedélyköteles termékek
Bizony úgy gondoljuk, hogy a szakma számára is meglepő előadást tartott Mezey Mariann a Magyar Kereskedelmi engedélyezési Hivatal Hadiipari és Haditechnikai Külkereskedelmi Osztályának vezető tanácsosa, „ Amikor a vállalat a tét” címmel. Arra hívta fel a figyelmét a fejlesztő gyártó vállalkozásoknak, hogy létezik a termékeknek és anyagoknak az a köre amelyeket kettős felhasználású termékeknek nevez a jogalkotás és amelyek, miután akár katonai felhasználásra is alkalmazhatóak (a polgári vonatkozáson kívül), ezért engedély kötelesek. Ebbe a körbe tartoznak számtalan termék mellett az általa példaként említett különböző éjjel látó céltávcsövek, az imént szerepelt drónok, vagy pl. a rendvédelmi céllal használt paprika spray, de még a poligráf készülékek is.
Éjjellátó távcső: forgalmazási engedélyköteles (forrás: ejjellato.hu)
Ami leginkább meglepő, hogy nem kevés anyag is tartozik ebbe a körbe pl. a szénszál tartalmú gyártmányok (itt példaként az urándúsítókat, illetve a rakéták belső falait hozta fel példaként). Közel 5000 termék és anyag tartozik ebbe az engedélyköteles körbe, nyilván köztük lehet nem kevés, amit a szakma technikai fejlesztői termék innovációik során használnak. Szükséges tehát a körültekintő tájékozódás, mert a szabályozás kiterjed a fejlesztés, gyártás, értékesítés (kivitel), megsemmisítés teljes folyamatára, szankcionálási hatállyal.
Az értékesítés során ezeknél a termékeknél, a hivatalnak azt is tudnia kell: ki, milyen gyártmányt-szolgáltatást visz, hová, kinek, milyen célból? A kontrollt feltétlenül szükségesnek ítéli – itt egyben a cégek érdeket is védve – hiszen esetenként utólag derülhet ki, hogy itthon egy békés felhasználásra fejlesztett biztonságtechnikai terméket, esetleg külföldön nem különösebben ártalmatlan célokra használnak fel, ez pedig a gyártó cégnek lehet jelentős presztizsveszteség, a következménye akár szalonképtelenség is lehet a piacon, nem is beszélve arról, hogy szabálysértés.
Üzleti hírszerzés, figyelni kell az üzleti környezetet!
Jaszenszky Nándor biztonsági szakértő az üzleti hírszerzés jelentőségéről beszélt ismételten a preventív biztonság, illetve a biztonság széles kitekintésben gondolatköréhez csatlakozva. Legjobban megfogva a mondanivaló lényegét talán célszerű, ha az előadást beharangozó idézettel folytatjuk. „Amint a piac eléri a globális verseny szintjét, a vállalatoknak, csakúgy mint a kormányoknak szükségük lesz hírszerzésre. Azok akik hírszerzést alkalmaznak jobban felkészülnek a döntésekre és a cselekvésre.” (Bob Galvin a Motorola korábbi elnöke.) A szakma számára talán meglepő, de ez is a vállalati biztonságot alkotó jelentős szempont, amit a szakirodalom komplex vállalkozásbiztonságnak nevez. Az előadó ennek a szemléletnek a hazai vállalatvezetés infrastruktúrájába történő bevezetését feltétlen fontosnak tartja.
Szemléletes példákon keresztül mutatta be a hírszerezés jelentőségét hasznát, esetenként bizonyíthatóan a hírszerzés elmulasztásából elszenvedett gazdasági, piaci hátrányokat. A lényeg:tudatosan és tervszerűen kell figyelni az üzleti környezetet, a konkurencia mozgását, céljait. Hazai példát említve az Electro World nevezetes budaörsi első áruház nyitására nyilván sokan emlékszünk, ahol a beharangozott olcsó árakkal tömegeket tudtak bevonzani. Az így berobbanó villámgyors piaci térnyerés, ugyanakkor a terület addigi sikeres cégei számára megelőzhető lett volna. Hogy milyen módszerrel, hát persze a hírszerzéssel. Ki jön be a piacra, mikor, hól, milyen termékstruktúrával, vélhetően milyen árakkal? Amennyiben pedig „képbe kerülök” akkor a kritikus napot megelőzően a saját üzlethálózatomban csinálok egy akciót jelentős árleszállítással és mindjárt kihúztam a probléma méregfogát. Egy kicsit a világba kitekintve további példaként a Nokia okostelefonos bukását hozta példaként. Emlékszünk arra, hogy négy-öt évvel ezelőtt még a Nokia uralta a mobiltelefonos piacot, csak éppen az azt követő években „belealudtak” az okostelefonok fejlesztésébe, nyilván nem figyelték, elemezték, vagy nem értették a világpiacon zajló fejleményeket és a Samsung kiszorította őket a piacvezető pozícióból olyannyira, hogy napjainkban a cég meg sem tudja közelíteni előzetes piaci helyzetét.
A rendezvényen hagyományaikhoz hűen adták át éves díjaikat.
A civil biztonsági szakmában végzett kiemelkedő munkát elismerő Ungi Ferenc díjat idén Szekér Péter a Mercedes Hungária Kft biztonsági vezetője kapta, valamint posthumus a tavaly elhunyt Tőkés Gábor a Nokia egykori biztonsági vezetője (megindító pillanat volt, amikor a díjat felesége átvette).
A kiemelkedő vagyonőri teljesítményt elismerő Primus inter pares díjat idén Sinkó Zoltán az Atalian Magyarország vagyonőre vehette át.
kapcsolódó cikkek:
Adatvédelmi szakmai konferencia az ELTE-n Adatvédelmi szakmai konferencia az ELTE-n
Vagyonvédelmi rendszertelepítő 8 általánossal?
Régi és súlyos gond a biztonságtechnikai telepítők hiányos felkészültségéből adódó nem kevés probléma. Rácz Gézával és Balczó Rudolf rendszer mérnökökkel az egyik legdinamikusabban fejlődő hazai importőr vállalkozás szakembereivel beszélgetek a múltról és a jelen megoldásra váró gondjairól. A gyökereket még a 80-as évek közepén kereshetjük. Talán elmondható, hogy ez az időszak volt, a hazai elektronikus biztonságtechnika térhódításának a „ hajnala” .Ebben a periódusban és még az azt követő gyorsuló fejlődés 10 -12 évében is a szükségletekhez képest igen szűk volt a felkészült szakemberek köre és a kapcsolódó államilag koordinált képzések sem történtek meg.
Igaz ezekben a „boldog békeidőkben” nem volt az eszközök ilyen széles tárháza, no és persze a vagyonvédelem szükségessége sem volt ennyire a köztudatban, mint manapság. Így mondhatjuk, hogy boldog-boldogtalan és akármilyen végzettséggel, felkészültséggel is szerelhetett riasztókat, vagy akár bonyolultabb rendszereket is. A bimbózó szakma még csak épp a kezdeti lépéseket tette meg. Nem voltak képzések amelyeken az érdeklődő megismerhette volna mibe is csöppent bele.
Képzési programok a szükségletek után kullogva
Sajnos elmondható, hogy a problémát azóta sem lehetett igazán meghaladni, a képzési programok messze nem tudtak érdemi lépést tartani a szükségletekkel. Kötelező képzés, hogy „legyen legalább neve a gyereknek ” jó tíz éves késéssel 1997-től a vagyonőri képzés részeként indult. Ennek keretében kaptak az elektronikus szerelést végzők alapfokú felkészítést, és a tanfolyam eredményes elvégzése lett a feltétele a munkavégzés lehetőségének. 2006-ban módosították a vagyonőri és rendszerszerelői igazolványokat. Szétválasztották az élőerőt a technikától, azonban ezáltal a régi igazolványok érvénytelenné váltak, újra el kellett végezni egy tanfolyamot, de már szelektálva. Aztán ismét hosszú szünetet követően idén tavasztól végre már meglévő – legalább valamennyire – szakirányú középfokú végzettséghez kötötték az OKJ-s képzés keretében, a szerelési jogosultság megszerzését.
Nézzünk egy aktuális tanfolyami kiírást napjainkból
Azaz a jelentkezők annak idején a középfokú szakképző intézmények keretében szerezték meg az elektronikai, elektrotechnikai, villanyszerelői ismereteket, majd most erre az ismereti bázisra építve vesznek részt a vagyonvédelmi telepítői ráképzésen és ezzel a papírral a kézben aztán már szabad a gazda a piacon.
Több szintű problémák
A jelen problémája tehát több szintű, hiszen a piacon tömegével dolgoznak a jogosultság nélküli kvázi „szakemberek”, de a végzettséget igazoló papírral rendelkezők is, akik esetében az elektronikus szakma mélyebb ismeretének feltételezése merő illúzió, igaz közülük sokan az eltelt évek alatt elsajátították legalább az alapokat. Ma már kimondható, hogy tényleges középfokú villamos ismeretek nélkül felelőtlenség szerelni engedni bárkit is. Aztán már csak hab a tortán – a kollégák elmondása szerint-, hogy a még a papíron középfokú végzettséggel rendelkezők esetében is megdöbbentő az ismerethiány mértéke, mindez akkor amikor egyre bonyolultabb, újabb, magasabb felkészültséget feltételező rendszerekkel kell dolgozni.
Mit lehet tenni. Az importőr cégek elitje maximálisan elkötelezett abban, hogy a tőlük vásárolt (általuk képviselt) technikák megfelelő színvonalon, megbízható üzemben és problémamentesen működjenek, ezért aztán a viszonteladó partnereikkel együttműködve folyamatos ráképzésekkel próbálnak segíteni az ismerethiányokon. Számtalan olyan szakmai napon vettem én magam is részt, ahol a termék support ismerteken túlmenően a programok részeként hangzottak el villamos technológia ismereteket bővítő előadások.
Hiányos termékismeret, felkészületlenség, igénytelenség
A telepítések során sajnos további gyakori probléma a termékismeret hiánya is, ami konkrét formában aztán a megrendelőnél a szerelés során derül ki. Ennek pedig súlyos romboló hatása van, mert az adott szerelőn, terméken, kívül sajnos az egész szakmát „prostituálja”. További gond a szereléshez nélkülözhetetlen, az érintett épület villamos terveinek előzetes áttekintéséhez, megértéséhez kapcsolódó hiányosságok. Fel kell ismerni a környezettel, vagy a villamos megtáplálási lehetőségekkel nem adekvát terveket is. Azaz az eredményes munkavégzéshez a telepítéseket megelőzően széleskörű helyszíni tájékozódás és felkészülés szükséges. Csak akkor lehet megbízható rendszert építeni, ha a tervező/telepítő tudatában van az eszközök működési elveivel, műszaki paramétereivel.
A szerelők leterheltségéhez kapcsolódó problémák is vannak. Van olyan távfelügyelet, ahol a penzum napi három telepítés, aminek egyenes következménye lehet az igénytelenség. Persze az igénytelenség nem köthető feltétlenül cégekhez, hiszen emberfüggő. Megannyi telepítő nem az időhiányában végez hitványmunkát. Nem tiszteli a szakmát, a megrendelőt, de önmagát sem.
Ami a dolgokat tovább nehezíti, hogy ugyan létezik az össz. szakmai igény magasabb színvonalú telepítésekre és telepítőkre, azonban a kemény szakmai konkurencia okán az importőrök döntően persze csak a saját partnereik színvonalas felkészítésében érdekeltek, kvázi csak korlátozott az igény a közérdeklődésre számot tartó képzési programok közreadására.
Hát akkor hogyan tovább? Mit tehet ebben a helyzetben egy biztonságtechnikai szakportál? Azt nyilván nem, hogy kurzusokat szervez, de azt igen, hogy a szélesebb körű nyilvánosságot biztosít a jó példák és a tanúságokkal járó elrettentő színvonalú telepítések közreadásának.
Erre teszünk kísérletet a közeljövőben.
Kapcsolódó cikkek:
Mérnöktovábbképzés végfelhasználóknak és rendszerintegrátoroknak
Változatlanul nincs szabályozva a vagyonvédelmi rezsióradíj minimum
Közismert tény, hogy a vagyonvédelmi szakmában virágzik a fekete foglalkoztatás és a korrupció, ezért a vagyonvédelmi szolgáltatási rezsióradíj megállapítását – legalábbis a szavak szintjén – már tavasszal is, persze leginkább a választások előtt – kiemelt jelentőségűnek ítélte a kabinet. A szakma egyre türelmetlenebbül várja a szabályozást. A témában a legfrissebb hír az, hogy a kormány tovább halasztja a döntést és saját hatáskörben kívánja a kapcsolódó rendeletet kialakítani Pintér Sándor belügyminiszter információja alapján.
Elég érthetetlennek tűnik, hogy vajon miért tartja éppen most elengedhetetlenül fontosnak a kormány azt, hogy saját maga határozza meg azt az összeget amelynél kevesebb óradíjat nem kérhetnek a cégek a vagyonőreik munkájáért. A dolog leginkább azért furcsa, mert általános tapasztalat és leginkább a közbeszerzéseknél, hogy a nyertes ajánlatokban szereplő vállalási díjak gyakran a minimálbérre sem nyújtanak, nyújtottak fedezetet, nemhogy a közterhekkel növelt minimálbérre (egyébként a szakmai kamara honlapján folyamatosan megtalálhatók a minimális vállalási díjak). Azaz a hatóságok (nem ritkán minisztériumok, bíróságok stb.) jártak élen a vállalási díjak irreális alacsony szinten tartásában. Tudunk 700, 750 Ft-os vállalási díjakról is, akkor, amikor a fent jelzett minimálbér és közterhei kifizetéséhez minimum 1100 /óra árra lenne szükség.
Óvatos optimizmusra adott okot a módosított vagyonvédelmi törvény, amely egyáltalán megteremtette a minimális rezsióradíj bevezetésének a lehetőségét, a folyamat viszont a kapcsolódó kormányrendelet közzétételét követően sajnálatosan elakadt. Azóta a szakma az óradíjat konkretizáló belügyi rendeletre vár, ami viszont abban az esetben, ha szabályozást a kormány saját hatáskörébe vonja nem születhet meg, mert ehhez ismét módosítani kell a vagyonvédelmi törvényt, amelyik jelenlegi formájában a belügyminiszter kompetenciájába tartja a rendelet alkotást. Így viszont reális lehetőség az, hogy szabályozás a jövő évre tolódik.
A történet tehát „ róka fogta csuka ” amiben gyaníthatóan változatlanul működnek szűk csoportérdekek, egyébként nem kizárhatóan szakmai oldalról is.
kapcsolódó cikkek:
A személy- és vagyonőrök kötelező képzésének eddigi tapasztalatai
Az érintett tudta nélkül készített hangfelvételek jogi megítélése
Ingatag biztonság a tömegrendezvényeken. Fokozódó kockázatok!
A nagy tömegeket mozgató rendezvények világszerte így hazánkban is egyre gyakoribbak (kulturális, sportesemények, falunapok stb.). Tapasztalható a rendezők növekvő felelőssége és tetten érhető gyakorta a felkészületlenség is. Látható, hogy a meglévő szabályozás és nem kevés rendezvényen a munkát segítő korszerű technikai háttér ellenére is, sok a problémás, olykor akár pánikot kiváltó helyzet, esemény. A megoldás vélhetően a biztonsághoz kapcsolódó tervezési és ellenőrzési folyamatok komolyabb integrálása kell legyen a rendezvények szervezési folyamatában.
Egy vélhetően sokunk által ismert és nem felejthető tragédia felelevenítésével próbáljunk ráhangolódni a témára.
Három éve, 2011. január 15-én, egy szombat este a budapesti Nyugati téri egykori West-Balkán szórakozóhelyen tartott monstre diszkó rendezvényen két lány és egy fiatal nő halt meg, 14-en pedig megsérültek. Az áldozatok 17 és 24 év közöttiek voltak. A szórakozóhelyre közel 3000 embert engedtek be (az engedélyezett 1 800 helyett), és a kialakult pánik helyzetben a három áldozat nem élte túl a hatalmas tömeg által kifejtett fizikai nyomást. A boncolás szerint fulladás volt a haláluk oka. A tömeg kialakulásához hozzájárult, hogy a kapunyitás több mint 1 órás késéssel történt, a téren összegyűlt, részben ittas, drogok hatása alatt lévő fiatalok már dobálni, randalírozni kezdtek. A tragédiát követő bírósági eljárás tanúként hallgatta meg a West-Balkán építész-tervezőjét, aki elmondta, hogy az érvényes előírások szerint diszkók esetében maximálisan 3 fő engedhető be egy négyzetméter alapterületre. Ennek alapján akár 5000 személy befogadására is alkalmas lett volna a terem. Van viszont egy másik korlátozó feltétel, a kiüríthetőség. A rendezvényterem kiürítése négy belső lépcsőházon és a külső lépcsővel rendelkező teraszokon keresztül volt csak megoldható és ez a kiürítési idő a befogadható létszámot kb. 1500 főre kellett volna korlátozza. A felelősöket több éves börtönbüntetésre ítélték. 2011. március 8-án jelent meg aztán a Magyar Közlönyben a kormány 23/2011 sz. rendelete a zenés, táncos rendezvények működésének biztonságosabbá tételéről.
És idézzünk fel egy időben régebbi más jellegű eseményhez kapcsolódó tragédiát is.
2006. augusztus 20-ának tűzijátékos estéjén az első petárda fellövését követően csapott le a fővárosra és az ünneplő irdatlan tömegre (közel másfél millió ember) az orkán erejű vihar. A meneküléses zűrzavarban hárman meghaltak, ketten eltűntek és több száz sebesülés történt, a helyzetet kihasználva fosztogatásos bűncselekményeket is elkövettek. A hatóságok egymásra, az OMSZ-re és a Fővárosra, a rendezvényszervezők a hatóságokra mutogattak, érdemi felelős nélkül. Tény az, hogy, az OMSZ előrejelzése már másfél órával a rendezvény kezdete előtt ismert volt a katasztrófavédelem számára, mégsem történt intézkedés az esti program leállítására, az emberek tájékoztatására. Persze aztán idővel, néhány illetékes fej „porba hullott ”.
Mindkét esetben tetten volt érhető a biztonsági intézkedések bűnös elhanyagolása, figyelmen kívül hagyása, az illetékes körök közötti koordináció hiánya, holott a szabályozási oldal már ezekben az években is viszonylagos pontossággal határozta meg a tömegrendezvényekhez kapcsolódó biztonsági teendőket.
Próbáljuk meg áttekinteni általánosságban is vázlatosan a rendezvények biztonságát leginkább veszélyeztető tényezőket.
- Hiányos kommunikáció a rendezők a hatóság és a résztvevők között, a riasztás elmaradása
- A kihangosítás hiánya. Ritkábban világítási hiányosságok.
- A felelősségi körök és személyek meghatározásának a hiánya. Egyszemélyi felelős hiánya.
- Kiürítési tervek hiánya
- A menekülési útvonalak szűk áteresztő képessége, problémás áttekinthetősége és megközelíthetősége.
- Állampolgári viselkedés hiányosságai (felelőtlenség, deviancia)
- Pánik, kiszámíthatatlan helyzet.
És akkor nézzük meg a leggyakoribb fenyegető eseményeket is. Szabadtéri rendezvények kapcsán ilyen a szélsőséges időjárás a tűz és robbanásveszély, zárttéri rendezvények kapcsán a már említett tűz és robbanásveszélyen kívül, ilyen a bombával való fenyegetés, illetve mindkét helyszín típusban a pánik. Hozzátéve azt, hogy a zárthelyen kialakuló pánik a menekülési útvonalak fent említett korlátozott átvezető képessége és pszichés okok folytán is veszélyesebb helyzeteket teremthet. A pánik a csoportos emberi magatartás egyik legkatasztrofálisabb megjelenési formája melynek eredménye a tömeges, fejvesztett menekülés lehet, ami nem ritkán vezet halálesetekhez is. A nagy tömegrendezvényeken résztvevő közönség esetében elkerülhetetlen, hogy az emberek ne sértsék meg egymás intim zónáját (átlagosan 60 cm), amelyre a reakció többnyire a szervezet alap izgalmi szintjének jelentős fokozódása, és ez az állapot kedvező táptalaja lehet a pánik helyzetek kialakulásának.
Tekintettel arra, hogy a tömegképződés egyre gyakoribb életünket kísérő jelenség – és nem csak kifejezetten – az egyébként egyre gyakoribb kulturális, sport stb. nagyrendezvények kapcsán (Gondoljunk csak bele: a bevásárló központokban, a közlekedés alkalmával a Metróban, terelések során, zsúfolt sétáló utcákban, tüntetéseken stb.), ezért a pánik helyzetek kialakulásához vezető helyzeteket, folyamatokat is jobban kell felismernünk, kezelnünk.
Megdöbbentő belegondolni, hogy egy nagyrendezvény kapcsán – még a fentiekben leírt és a szakirodalomban közismert körülményeken túl – mi minden jelenthet olyan biztonsági kockázatot, amely a közönség szimpla elégedetlenségéhez kapcsolódik. Ilyen lehet pl. az elvárt élményfaktor hiánya, a mellékhelységek állapota és hozzáférhetősége, de akár a kiszolgáló és biztonsági személyzet viselkedése is stb., amely mind kiválthat hangoskodást, és nem ritkán agresszivitást.
Napjainkra elmondható hazai és nemzetközi relációban is, hogy a tömegrendezvények biztosításának szabályozási oldala megoldott, áttekinthető. Úgy az engedélyező hatóságok, mint a rendezői felelőségi és feladatkörök körök vonatkozásában, részletesen és szigorúan határozva meg a teendőket. Az is tapasztalható, hogy a kiemelt objektumokban ( pl. különösen a korszerű stadionokban, más létesítményekben ) a háttér technika a beléptetés, a részvevő a helyszín ( szektor-üléshely ), a mozgás azonosítás valamint a kommunikáció vonatkozásában nagyban segíti a biztonsági személyzet munkáját.
Mi akkor a probléma? És akkor a továbbiakban utalunk a német Bevölkerungschutz megállapításaira. A tömegrendezvények kapcsán a tapasztalható és egyre gyakoribb biztonsági hiányosságok azt mutatják, hogy messze nem elegendő önmagában a humán és technikai háttér biztosítása az adott szabályozási környezet mellett.
A dolog nyitja a rendezvény és a biztonsági tervek részletes kidolgozottságának és a végrehajtás ellenőrizhetőségének a kérdéseivel függ össze. A lényeg az, hogy az intézkedések köre teljes egészében, következetesen és érthetően dokumentált kell legyen, ahhoz, hogy minden a biztonsági területért felelős részvevő a munkáját az előre meghatározottak szerint végezze. Ez persze egy lényegesen szélesebb körű és alaposabb tervezési folyamatot jelent.
Döntő fontosságú, hogy az adott biztonsági incidenseket felismerjük és a történés idejének pontos megjelölésével és részleteiben mielőbb rögzítésre kerüljenek a hozzájuk tartozó valamennyi dokumentációval (kép, hang stb.) a pontos visszakereshetőség lehetőségével. A cél az incidens helyzetek, illetve az azokhoz vezető események visszamenőleges feldolgozása munkafolyamatának a bevezetése, a hasonló esetek megelőzésének a céljával (probléma feldolgozás). E folyamat szabályozott gyakorlatát nevezzük incidens és probléma menedzsmentnek. A fentiekből látható talán, hogy az eredményesség érdekében a biztonsági intézkedések teljes köre kontroll alatt kell álljon egy széleskörű ellenőrzési aktivitással a rendezvény valamennyi fázisában. Ezt a folyamatot mutatja a lenti ábra a tervezés fázisától, a rendezvény utáni tanulási folyamatokig, a korrekció igényével és végrehajtásával.
Az is érzékelhető nyilván, hogy a területtel foglalkozó egyébként igencsak leterhelt szakemberektől még további szempontok érvényesítését igényli a fenti megközelítésű munka és nem vitás, hogy ez egyrészt további ismeretszerzést igényel, de felveti – főkként az ellenőrzési – visszacsatolási folyamatok kapcsán további felkészült akár külső szakértői kör bevonását is.
Vagyonvédelem Építési területeken
Indulásként több figyelem és egy kevés invesztíció!
Barátom történetével kezdem, aki egy lakóparkos építkezésbe vágott bele. Az építési területen 8-10 épületet húznak fel Budapest egyik népszerű agglomerációs településén. Az ő lakása csak decemberben készül el, azonban az eddigi lakásából már ki kellett költözzön és a lakópark építtetője vállalta, hogy átmenetileg egy majdnem elkészült, de el még nem adott lakrészben átmenetileg elhelyezi a bútorait, értékeit. Talán mondanom sem kell, hogy az építési területre betörtek, simán kifeszítették a lakás, hátsó erkély oldali ajtaját, nem kevés dolog tűnt el és persze nem csak a jelzett lakásból, hanem további még le nem zárt lakrészekből is, ahová az építtető már lerakott radiátorokat, kazánokat, stb. az össz. kárérték jelentős..
Nézzük meg közelebbről az eseményeket. Az építkezés egy közepes méretű téglalap alakú telken folyik, a terület bejárati és egyik oldalsó része van bekerítve, biztonsági őrbódé a bejárati oldalon van. Világítás éjszakára csak a bejárati oldalon lett elhelyezve. A biztonsági őrök feladata elvileg az volt, hogy óránként (nyilván éjszaka is) járják körül a területet. További biztonsági intézkedéseket (pl. akár riasztók felszerelését) nem látott indokoltnak az építtető?!
A történet nyilván nem egyedi, a sok hasonló eset lopás és rongálás kár ellenére is mintha úgy tűnne, hogy az építtetők, (kivitelezők) nem lennének hajlandóak előre és tudatosan felmérni a biztonsági kockázatokat, és körültekintően megtenni a szükséges intézkedéseket az építkezés megkezdése előtt. Mi is lehet ennek az oka? Elég kézenfekvő: más az igény az építkezés során, ismét más immár a kész épületnél, hiszen a kivitelező a munka után levonul a területről. A vagyonvédelmi szükséglet tehát periodikus és viszonylag rövid időt érint, ezért a kivitelező általában a lehető legalacsonyabb invesztícióval és figyelemmel igyekszik „letudni ” a feladatot (a károkat követően, pedig nem ritkán fut a pénze után)
Cikkünkben most nyilván nem az építőipari nagyberuházások vagyonvédelmével foglalkozunk (ott általában a problémák ellenére is szervezettebb a vagyonvédelem), inkább a lakás – lakópark – telephely építkezések, kisebb volumenű kivitelezések kapcsán jelentkező tapasztalatokkal.
Tekintsük át akkor, hogy mi minden jelenthet itt vagyonvédelmi kockázatokat. Ami nyilván közismert, döntően azok az építési területen tárolt és még be nem épített értékes anyagok, szerelvények, szaniterek, gépészeti technikák ( kazánok, radiátorok ) stb., hiszen minden a feketepiacon jól értékesíthető „ bármi ” ide érthető, nem is beszélve a lakók már az építési periódusban ide átmenetileg elhelyezett értékeiről ( lád: a fenti eset ). Az elkövetők is több körből kerülhetnek ki, nyilván ami a leginkább közismert a külső körből származó károkozás, de kockázatot jelenhet a körön belüli dolgozó, de akár a beszállítói kör is.
Mi is akkor a teendő. Nem spórolható meg ezen a területen sem egy körültekintő tervező munka, de meggyőződésünk, hogy megéri és ennek segítségével a fenyegető károk nagyságrendjéhez viszonyított meglepően alacsony ráfordítással sok minden megelőzhető. Próbáljuk meg akkor végiggondolni a vagyonvédelmi intézkedések legszűkebb, mondhatnánk minimál programját.
Először is ismét át kell nézni a területen tárolt és fent említett anyagok, eszközök össz. értékét , ez segít tudatosítanunk a kockázatokat. Alaposan be kell járnunk az építési területet, felismerve a behatolásnak leginkább kitett irányokat, helyeket. A következőt talán furcsa elvárni egy kivitelezőtől: előre kell megpróbálni tájékozódni az építési terület környezetét érintő esetleges bűnügyi fertőzöttséget érintően. Azt talán mondanunk sem kell, hogy megbízható, erkölcsileg fedhetelen emberekkel kell együttdolgozzunk és ez persze érinti az általában nehezebben kontrolálható esetleges alvállalkozói kört is.
Az értékes és még beépítésre váró anyagokat, szerelvényeket, eszközöket a területen jól védhető és elzárható helységekben, (ha más nincs konténerben) kell elhelyezni és csak a beépítési napokon kell az adott helyszínre vinni ( tehát pl. nem tároljuk le a kazánokat, a még le nem zárható lakrészekben jóval a szerelést megelőző periódusban ).
A területre beszállított és esetlegesen kivitt étékes anyagok eszközök, de akár építőipari értékesebb szerszámok, gépek útját nyilvántartásokkal, végig kell kövessük, a mindenkori felelős megjelölésével.
Ismerve persze azt, hogy a kerítések felhúzása nehezíti az építési terület megközelítését, a technikák mozgatását, mégis azt kell mondjuk, hogy törekedni kell, a behatolásnak leginkább kitett irányok bekerítésére, továbbá biztosítanunk kell, a sötétedés utáni lehetőleg a teljes körű külső bevilágítást, kiemelten a könnyű behatolást sejtető oldalakon. 
A biztonsági őrzés valamely szintje elkerülhetetlen, a pontos útvonalak, terminusok és kontrollpontok megjelölésével, a szolgálat ellenőrzésével. Ez utóbbit nem győzzük hangsúlyozni, mert a szundikáló és egyébként két óránként sétálgató éjjeli őr nem különösebben megnyugtató megoldás.
Ismét hangsúlyozzuk, hogy minimál programról van szó, amelyik sokkal inkább igényel figyelmet, koordinációt és kontrolt, mint jelentős ráfordítást, mégis a fentiek betartása mellett, érzékelhetően csökkenhet a kockázat. Ahogy mondtuk csökkenhet, de meggyőződésünk az, hogy elektronikus vagyonvédelem nélkül nem valósítható meg a magasabb fokú biztonság.
Itt is próbáljuk meg a tapasztalatok szerinti legszűkebb, de szerintünk nélkülözhetetlen megoldást átgondolni. Mindenképpen javasoljuk egy mobil riasztó központ telepítését, a szükséges számú – lehetőleg vezeték nélkül csatlakozó – érzékelővel. A mobil rendszerrel és indulásképpen akár 4-6 zónával is biztosíthatjuk, hogy mindig a védelmi szükséglet szerinti helységek védelmére tudjunk összpontosítani és az építkezés során a rendszer gyorsan át is helyezhető, ami egyébként gyakori szükséglet lehet. Az érzékelőket ajtók, nyílászárók mellé, de szükség esetén, akár kültéri pontokra pl. oszlopok, is időlegesen felszerelhetjük. A központot optimális esetben a védendő helységben, vagy a közelében célszerű szabotázsvédett helyre felszerelni olyan módon, hogy a jelzéseket, riasztásokat alaphelyzetben a központot kezelő, helyi biztonsági őrzés vegye és tudjon azonnal reagálni. A jelzések a központhoz vezetékes, vagy – ha még nem történt meg a kábelezés és az építési területeken ez a gyakoribb – akkor rádiófrekvenciás úton jutnak. GSM kommunikációval mód van direkt távfelügyeleti központba is kapcsolódni és kivonuló szolgálatra szerződni, akik optimális esetben akár 10 percen belül is a helyszínen lehetnek, vagy az őrök mobil telefonjaira küldött SMS riasztásokkal közvetlen tájékoztatást adni az érzékelők aktiválódásáról. Vannak már olyan mozgásérzékelők is, melyek fényképfelvételt készítenek a riasztást kiváltó mozgó objektumról – feltételezett elkövetőről – és a felvételt továbbítják a felügyeletre vagy akár az őrök mobil telefonjára.
Amiről itt most beszélünk az ráfordításban kb. két közepes értékű ellopott kazán nagyságrendje és az eszközök aztán további építkezéseken is felhasználhatóak. Nem mondhatjuk persze azt, hogy ezzel valamennyi problémára megoldást adunk, de legalább el lehet indulni a „kályhától ” és idővel rendszerünket bővíteni lehet illetve kiegészíteni, további az elektronikus vagyonvédelemhez kapcsolódó korszerű pl. kerítésvédelmi és kamera rendszerrel.
Összegszerűen vizsgálva tehát, miután a technikák nem csak épp a soros építkezésen használhatóak elmondhatjuk, hogy a fenyegető kárértékekhez viszonyítva nem beszélhetünk megfizethetetlen invesztíciós szükségletekről.
Záró gondolatként talán annyit, a tervezhető biztonság vonatkozásában ezen a területen is szemléletváltásra van szükség, el lehetne gondolkodni képzési programok indításán a kivitelező vállalkozások számára.
Kapcsolódó cikk:
Építési területek védelme a gyakorlatban: egy biztonsági cég tapasztalatai
Térfigyelés 2014! Eredmények-kétségek.
Elmondható az, hogy a térfigyelés témaköre annak számtalan aspektusával ( jogi, technikai, üzemeltetési, humán stb.), rendszeres témája a médiának, de egyébként a szűkebben vett vagyonvédelmi, bűnüldözési szaksajtónak is. Nincs min csodálkoznunk, hiszen köztudott, hogy az utóbbi években ( Budapestet követően, immár vidéken is ), egyre szélesebb körben alkalmazott megoldásról van szó, melynek a kamerák ( leginkább dómkamerák ) képében testet öltött megvalósulását, mi járókelők is, nap mint nap láthatjuk ( nem ritkán vegyes érzelmeket keltve ).
Ami ugyanakkor a legfontosabb kérdés az persze az, hogy a bűnmegelőzés – bűnüldözés területén (immár a rendőrségi és önkormányzati jelentős ráfordításokat is ismerve) vajon napjainkban mennyi tényleges haszna van a telepített és működő térfigyelő rendszereknek ?
Mi is a célja a valós idejű video meg figyeléseknek a településeinken. Az alap természetesen a közbiztonság javítása, lehetőség a bűnesetek gyorsabb, eredményesebb felderítésére, de egyben eszköz a pro aktív bűnmegelőzésre is, hiszen – a remények szerint – a parkokba, utcákra, közterületekre és középületekre kihelyezett kamerák elrettentik az elkövetőket, így csökkenthető a vandalizmus, javulhat az állampolgárok biztonság érzése. Más vonatkozásban elmondható, hogy a rendszerek a városi infrastruktúrák működtetése kapcsán is komoly hatékonysággal alkalmazhatóak ( forgalomszabályozás, havária helyzetek, stb. ).
Az egyre korszerűbb videotechnika eredményeként egy – a feladatra alkalmas színvonalú, megfelelően telepített és jól üzemeltett – rendszer megdöbbentő részletes és pontos képalkotásra képes. A hőkamerák alkalmazásával akár teljes sötétségben, vagy füstben ködben is mód van a képalkotásra. A lightfinder technológia segítségével gyenge fényviszonyok mellett is megőrizhető a színhűség, az egyre szélesebb körben alkalmazott PTZ funkció nagyobb távolságról is képes a speciális zoom technikával adott eseményekbe beletekinteni, módot adva még az arcfelismerésre is. A valós idejű üzemelés mellett persze a felvételek rögzíthetőek és visszakereshetőek.
A történet tehát mint látjuk elvben „ kerek ” nyilván működőképes és széles körűen közhasznú, hát akkor hol itt a probléma mi okozza a térfigyelés ( video megfigyelés ) gyakorlatát kísérő és szűnni nem akaró társadalmi vitát?
Az egyik az a konfliktus helyzet ami a telepítést igénylők ( hatóságok, önkormányzatok, tulajdonosok) és a jogvédők között zajlik, aminek oka az, hogy a video megfigyelés és itt is döntően a felvételek rögzítése és visszakereshetősége, alapvető állampolgári személyiségi jogokat érint, nem beszélve arról, hogy a közterületi térfigyelés esetében a tevékenységhez nem szükséges az állampolgári hozzájárulás és persze arra mód sincs. Mit figyelhet meg a hatóság, melyik hatóság, milyen módszerekkel történhet a megfigyelés, meddig őrizhetőek a felvételek és milyen felhasználhatósággal? A másik probléma, a jelzett céloknak megfelelően – a már fent említett – tényleges, bizonyítható haszna a térfigyelési tevékenységnek.
Az első kérdésről röviden. Mit jelentenek itt a személyiségi jogok? Csak néhányat felsorolva: jog a békés gyülekezéshez, a véleménynyilvánításhoz, a szabad mozgáshoz, jog a magántitokhoz stb. A megfigyelés során pedig számos olyan személyes adat kerülhet képbe, amelynek eredménye fenti jogok sérülése lehet érintve az adatvédelmi törvényt, hiszen a hatóság a felvételeket kielemzi, meghatározott ideig őrizheti, – és habár korlátozott – de bizonyos nehezen kontrolálható irányokba további felhasználásra akár tovább is adhatja ( lásd: később ), no és persze mindannak ismeretében, hogy a képbe kerülő állampolgárok túlnyomó többsége, nem bűnöző, vagy szabálysértő. Azaz a működő demokratikus jogállam ( !? ) keretében kell megvalósuljon az a garancia, amely azt biztosítja, hogy a hatóság nem él vissza az állampolgárról megszerzett információival. A probléma az, hogy a magáncélú video megfigyelésekkel szemben a közterületi térfigyelés gyakorlata, nem elég körültekintően szabályozott. Ismét csak néhány vonatkozást említve: pl. nem mindegy, hogy a képfigyelést kik végezhetik, mert ez bizony nem kevés adatvédelmi kockázatot jelent ( csak a rendőrség állományába tartozók, mert pl. polgárőrök, nyugalmazott rendőrök, szerződött biztonsági szolgálatok alkalmazottai nem, kivéve a közterület felügyeleti célú térfigyelést ), a létesítés igényét tanulmányokkal kutatásokkal kell alátámasztani, nem elég önmagában a közbiztonság javítására hivatkozni, a szabályozás ellenére sem megnyugtató a felvételek tárolási és megsemmisítési gyakorlata sem. Egy aktuális terv kapcsán a felvételek akár nemzetbiztonsági célú felhasználásának a lehetősége is felmerül. A népszabadság információi alapján a VIII. kerületbe az önkormányzat megrendelésére telepíteni tervezett és arcfelismerésre is alkalmas eredetileg közbiztonsági célú kamerarendszert, nem a rendőrség üzemeltetné ( amit egyébként a szabályozás előír ), hanem a nemzetbiztonsági szakszolgálat, összekötve különböző állami nyilvántartásokkal ( az ügyben állítólag az adatvédelmi hatóság vizsgálódik ). 
Na és akkor térjünk át a rendszerek használatához kapcsolódó ismert tapasztalatokra is. Meglepő, hogy a témát érintően sem országos, sem Budapesti reprezentatív felmérés eredménye nem ismert. Ugyanakkor kerületi, illetve egyes városi rendőrkapitányságok alkalmanként foglalkoztak a kérdéssel, helyi statisztikákat vezetve, ebben sajnos elég szegényes a szakirodalom. Nehéz persze a vélt eredményességet tényleges számadatokkal igazolni, mégis nézzünk akkor egy szűk keresztmetszetű kerületi tapasztalatot 2012 második, harmadik negyedévéből a Főv. X kerületi Rendőrkapitányság dokumentumából. Elmondásuk szerint a fenti periódusban bizonyítottan a kihelyezett kamerák segítségével született 198 szabálysértési feljelentés, két fő elfogás, 24 előállítás, 229 helyszíni bírság, mindösszesen 3 115 000 Ft nagyságrendben. Nyilván a tényleges eredményesség megítéléséhez itt tudnunk kellene a közterületeket érintő bűncselekmények adott periódusra eső összes kerületi adatait is, no és persze esetleg a kiépítési és üzemeltetési költségeket is, azonban ezt nem érinti a jelzet dokumentum. Az viszont tudhatjuk, hogy mely cselekmények kapcsán történt a hatósági fellépés: engedély nélküli árusítás, közterületi alkoholfogyasztás, koldulás, gyülekezési jog megsértése, közlekedési balesetek. Egy kifejezetten sikertörténetnek tekinthető információ a 2000-s évtized közepéről: akkor és jószerével napjainkban is az egyik legszélesebb körben kiépült kamerarendszer az ismert közbiztonsági okokból a Józsefvárosban létesült, több mint száz kamerával, de legalább évi 320 millió Ft -os működési költséggel. A fő cél a prostitúció visszaszorítása volt, hiszen azokban az években két, háromszáz prostituált kínálta magát a közterületeken. Véleményük szerint a rendszer nagy mértékben segítette a prostitúció és az ezzel együtt járó további bűnözési formák ( lopás, garázdaság, testi sértés stb. ) jelentős csökkenését. További sikertörténetnek mondhatjuk az aluljárok bekamerázását ( habár ez nem kifejezett térfigyelési kategória ), de az nyilvánvaló, hogy az érintett helyeken jelentősen csökkent a garázdaság, a vagyon elleni bűncselekmények száma, egyben a hajléktalan kérdés is kontroláltabb formában vált kezelhetővé.
A témában nyilatkozó rendőrségi szakembereknek és kutatóknak az a véleménye, hogy, nagy általánosságban vélelmezni lehet a kamerarendszerek működtetésének és a bűnözés csökkenésének összefüggéseit, de nem elsősorban az elfogás és tettenérés vonatkozásában, hanem sokkal inkább az elrettentésben, a visszatartó hatásban, abban, hogy az érintett területeken csökkenő tendenciát mutatnak a jogellenes tevékenységek. Ezt a vélekedést alátámasztó érdekes külföldi tapasztalat az is, hogy a már felszerelt de még, vagy már nem működő rendszereknek, a bűnmegelőzés területén legalább akkora hatásuk van mint az éppen üzemelő rendszereknek. Persze az a kockázat is fennáll, hogy a megfigyelt területekről máshová helyeződik át a bűnözési aktivitás. Szintén külföldi tapasztalat az, hogy az erőszakos bűncselekmények megakadályozásában nincs kimutatható hatása a kamerázásnak.
Végül is talán annyi biztosan kijelenthető, hogy a térfigyelés, egyéb bűnmegelőzési tevékenységekkel összhangban, eredményesen segítheti adott térségek közbiztonságát.
kapcsolódó cikkek:
Korszerűsítette térfigyelő rendszerét Erzsébetváros önkormányzata