Térfigyelő rendszerek IV. – Képtartalom-elemzés
A térfigyelő rendszerek képalkotási és képminőségi jellemzőinek áttekintését követően cikksorozatunk negyedik, egyben záró részében az előző részben említett analízisre vagy képtartalom-elemzésre összpontosítunk.
Tematikájában így ez a rész látszólag elválik a képalkotás előbbiekben említett jellemzőitől, viszont szervesen kapcsolódik ahhoz: az analízis hatékonyságát természetesen elemi szinten befolyásolja az a képi anyag, amelyen a különböző szűrési feltételek szerint dolgozhatunk.
A legfontosabb kérdés, amelyhez szempontokat gyűjtünk: mit lehet tenni, annak érdekében, hogy tetszőleges térfigyelő rendszerben növelhessük a megfigyelés hatékonyságát?
Képtartalom-elemzésben alkalmazható szűrési feltételek
- a megfigyelt területre belépő vagy azt elhagyó, illetve a mozdulatlan objektumok érzékelése, számlálása,
- adott sugarú területen, adott időtartam alatti bóklászás érzékelése,
- elhagyott objektumok észlelése meghatározott időtartományban,
- elmozdított objektumok észlelése adott konfigurálható időtartományban,
- a színhelyen áthaladó objektumok nyomvonalának/útvonalának érzékelése, a nyomvonalak megjelenítésével,
- mozgó objektumok színének érzékelése,
- több vonalon való áthaladás érzékelése egytől három vonalig, logikai sorrendbe állítva azokat,
- peremfeltételek megváltozásának észlelése, mint például méret, sebesség, irány- és méretarány változása adott időben, például valami leesik,
- fej érzékelése, ezáltal emberi mozgásra történő szűrés,
- felügyelt területen a mozgásirány érzékelése.

Elmozdított tárgy érzékelése, beállított érzékeny terület esetén, 1. ábra

Több vonalon való áthaladás érzékelése 2. ábra
Analízis
Felhasználói szempontból is kiemelt jelentőséggel bír az analízis. Legyen szó akár az élőképes tartalmak kiértékeléséről, akár a már rögzített adatmennyiség feldolgozásáról, az igények kezelése mindenképpen hatékony válaszokat követelnek.
Felhasználói szempontok a tartalomelemzés használatában
A legtöbb CCTV-rendszer működtetése gyakran csupán azon alapul, hogy legyen lehetőség a rögzített felvételek alapján rekonstruálni egy korábban megtörtént eseményt, ezzel segítve később a feldolgozási/bizonyítási folyamatokat. Nagyobb kameraszám esetén – még ha van is helyi élőerős felügyelet –, 20 perc elteltével (az előző cikkben is említett statisztikát alapul véve) a kamerákon megfigyelhető aktivitások jelentős része már reakció nélkül marad. Döntő mértékben nem marad tehát egyéb, mint az események utólagos rekonstruálása. A kulcstényező természetesen itt is az emberi erőforrás hatékony kihasználása – figyelembe véve természetesen a munkakör monotonitásából fakadó korlátokat. Azzal tehát, ha például a fent említett szűrési feltételek alkalmazásával a rendszert alkalmassá tesszük arra, hogy valós időben riasztást küldjön az őrszemélyzet felé, egyben azonnali akciót is kiválthatunk. Így már nem csupán rögzítve, hanem akár meg is akadályozva a nem kívánt esemény bekövetkeztét, kiküszöbölve egyben a figyelem lankadásából adódó hibaforrásokat.
A másik sarkalatos kérdés az azonnali beavatkozás lehetőségén túl a nagy mennyiségű rögzített állományban való gyors és hatékony keresés lehetősége. Térfigyelő rendszerek kameráin keresztül általában nagy mennyiségű mozgási eseményt rögzít a rendszer, amelyek utólagos kiértékelése – illetve konkrét esemény bekövetkeztekor, meghatározott képanyagok keresése – legtöbbször nehézkes és időigényes feladat. A tartalomelemzés során viszont a konkrét képanyag mellett annak „leírását” is tartalmazó adatbázis keletkezik, amely a keresést jóval gyorsabban és hatékonyabban teszi lehetővé, mint a hagyományos eljárások.

A tartalomelemzés által a kép lényeges, meghatározó részleteihez metaadatokat rendelünk, amelyek az intelligens elemzés és keresés alapját adják, 3. ábra
Ennek során ugyanis lehetőség nyílik a fenti szűrési feltételeket ezúttal nem élőképre, hanem a már rögzített képanyagra alkalmazva megadni, az eredeti szűréstől függetlenül. Van mód például arra is, hogy az eredetileg otthagyott tárgyra riasztó kamera képén utólag adott vonalon áthaladó, meghatározott objektumra keressünk. Így a maximálisan rugalmas feltételrendszernek köszönhetően, rengeteg időt és energiát takaríthatunk meg a felvételek kezelésekor.
Összegzés
A részletesebben kifejtett térfigyelős rendszerelemek példáin keresztül tehát a legfontosabb hangsúly azon volt, hogy a felhasználói oldal számára a tájékoztatás és ismeretterjesztés céljával felvillanthassunk olyan gyakorlati szempontokat, amelyek segítségére lehetnek a rendszerek tervezésekor – egyben szemléletmódot adhatnak konkrét anyagok kiértékeléséhez is.
Számos további ponton lehet csatlakozni a felvetésekhez, de valamely teljes rendszer összetevőinek feltárása és hasonló szintű tárgyalása is meghaladja a cikksorozat kereteit. A téma mindenesetre aktuális, a térfigyelő rendszerek iránti igény folyamatosan nő – így bármilyen kérdés esetén szívesen állunk rendelkezésre.
Szűcs Gábor, videotechnikai rendszermérnök
Castrum Sec Kft.
H-1103 Budapest, Gyömrői út 128.
Telefon: (+36 1) 297 4613, fax: (+36 1) 297 4614
Web: www.castrumsec.hu

Térfigyelő rendszerek – felhasználói szemmel III.
Cikksorozatunk a térfigyelő rendszerek megrendelői számára kíván segítséget nyújtani, hogy minél hatékonyabban alakíthassanak ki térfigyelő rendszert. Most további kameraoldali funkciókat tekintünk át.
Az előző írásainkban foglaltakat röviden összefoglalva: a cél az volt, hogy körüljárhassuk a térfigyelő rendszerek tervezése kapcsán felmerülő, felhasználói szempontú kezdeti lépéseket.
Ez alapján tekintettük át a kamerák elhelyezéséhez és az optimális képalkotási minőség biztosításához szükséges lefedettségi kritériumokat a megfigyelési igények szerint.
Előző cikkünk folytatásaként, egyben a képalkotói oldal lezárásaként mostani írásunkban a felbontási kritériumok kiegészítésével további kameraoldali funkciókat tekintünk át, amelyek felhasználói szempontból különösen is fontos lehet a térfigyelő rendszerek tervezésében.
Rendszertervezési szempontok
Tekintsük át az előzetesen már közölt rendszerábrát, amellyel szerkezetében tetszőleges térfigyelő rendszer leírható (1. ábra).
1. ábra
- Képalkotás
- Képminőség
A korábban említett felbontási értékek önmagukban nem ad(hat)nak kielégítő képminőséget akkor, ha nem adnak egyben megfelelő választ a megfigyelt helyszín egyéb helyi adottságaira is. Ez pedig alkalmazás szerint a legkülönfélébb kameraparaméterek (akár egyidejű) jelenlétét is megkövetelheti. Fontos tehát összességében látnunk, hogy az egyes követelmények milyen képalkotási vagy kameraoldali funkciót igényelnek.
| A helyszín adottságai |
A kamerafunkció |
| Általános áttekintő funkcióra szánt kamera – nappal általános megvilágítással, éjszaka alacsony fénytartalom melletti működéssel. |
A színes és a fekete-fehér képtartalom közötti váltás (day/night funkció) a megvilágítási szint függvényében. A day/night funkció váltása segítségével a kamera fényérzékenysége jelentősen javul az egy pixelre jutó fénymennyiség növelésének köszönhetően.
|
 |
 |
Színes és fekete-fehér üzemmódok közötti érzékenységkülönbség (2. ábra)
| A helyszín adottságai |
A kamerafunkció |
| Áttekintő kamera kifejezetten éles ellenfényben vagy nagy megvilágításbeli különbségekkel rendelkező helyszínek megfigyelésére (például bejáratok vagy eltérő reflexiós tényezőjű felületek megfigyelésekor). |
Dinamikai tartomány (WDR) – az eltérő megvilágítottságú képrészletek különböző feltételek szerinti kezeléséhez (például kettős expozícióval biztosítva a sötét tartalmak részletgazdagságát, illetve a világos képrészek túlexponáltság nélküli leképezését.) |
 |
 |
Képalkotási különbség WDR nélkül illetve WDR-rel (3. ábra)
| A helyszín adottságai |
A kamerafunkció |
| Köztéri nátriumgőzlámpák vagy hasonló, rossz színhűséget eredményező fényforrások melletti, éjszaka is megfelelő színvisszaadást követelő telepítési helyszín. |
Specifikus fehéregyensúly a kamerán, amely a megvilágítás tartománya szerinti beállításokkal biztosítja a színhűséget. |

Nagynyomású nátriumgőzlámpák színösszetevői és specifikus fehéregyensúly nélküli kamerák színhűsége (4. ábra)
| A helyszín adottságai |
A kamerafunkció |
| Gyorsan mozgó objektumok megfigyelése (például rendszámtábla-figyelés, gépjármű azonosíthatóság). |
Progressive scan funkció a kamerán – a képalkotó szenzor tartalmának egyidejű (nem váltott soros) kiolvasásával. Állítható shuttersebesség, amely a fényviszonyoknak megfelelően az elérhető minimális időtartamban biztosítja a mozgó tartalom mosódásmentes leképezését. |

Mozgó objektumok leképezése váltott soros letapogatással és progressive scan technológiával (5. ábra)
- Analízis
Egyre gyakrabban merül fel az igény CCTV-rendszerekben hagyományos mozgásérzékelés mellett, további érzékelési megoldások integrálására.
Tipikus érzékelési megoldások lehetnek
- az otthagyott tárgyak érzékelésére,
- a kötelező haladási irány megsértésére,
- a piros lámpán történő áthaladás és
- további közlekedésbiztonsági követelmények érvényesítésére szolgáló szempontok,
- illetve ezek mellett akár egyéb, kiemelt közbiztonsági kockázatot jelentő helyszínek (bankok, parkolók) megfigyelése.
Tehát a hagyományos mozgásérzékelés helyett bonyolultabb algoritmusok használatát indokolhatják akár
- a megfigyelt terület sajátosságai, akár
- az őrszemélyzet munkájának segítése is.
Álljon ugyanis akárhány kamerából is az adott CCTV-rendszer, komoly kihívás elé állítja a megfigyelést végző személyzetet a lényeges tartalmak folyamatos ellenőrzése. Koncentrálóképességének határára kényszeríti az embert, akár csak egyetlen képernyő hosszú időn át történő figyelése. E téren végzett felmérések kimutatták, hogy akár egy monitoron végzett megfigyelés esetén is, mindössze 20 perc elteltével – a kezelő a helyszínen történő eseményeknek akár a 90 százalékát is figyelmen kívül hagyhatja.
Tovább árnyalja tehát a kockázati tényezőket és a rendszer hatékonyságát a jól definiált műszaki tartalom mellett az emberi tényező is. A felügyeleti feladat ellátása során a legfontosabb elem lehet az őrszemélyzet kiszolgálása és figyelmének hatékony irányítása.
A kérdés tehát adott: mit lehet tenni, hogy a fenti tényezők mellett tetszőleges térfigyelő rendszerben növelhessük a megfigyelés hatékonyságát? (folytatjuk)
Szűcs Gábor, videotechnikai rendszermérnök Castrum Sec Kft.
H-1103 Budapest, Gyömrői út 128.
Telefon: (+36 1) 297 4613, fax: (+36 1) 297 4614
Web: www.castrumsec.hu

Térfigyelő rendszerek felhasználói szemmel II. – A képalkotás
Cikksorozatunk a térfigyelő rendszerek megrendelői számára kíván segítséget nyújtani, hogy minél hatékonyabban alakíthassanak ki térfigyelő rendszert.
Előző írásunkban arról szóltunk, milyen szempontokra kell figyelni a térfigyelő rendszerek kiépítése előtt. Célunk továbbra is, hogy alapvető szempontokat adjunk a témában kevésbé jártas megrendelők számára a térfigyelő rendszer kiépítéséhez. Nem szükséges tehát a térfigyelő rendszerek szakértőjévé válni, elég csupán néhány gondolatot megfogalmazni, hogy azok segítségével pontosan lehessen megfogalmazni az igényeket.
Rendszertervezési szempontok
Annak érdekében, hogy a sokszor pontatlan felhasználói igények hatékonyan megragadhatók legyenek, érdemes elsősorban végpontokban gondolkozni: meghatározni a kameraoldali igényeket a megfigyelések tárgyain keresztül, illetve kellő figyelmet fordítani a felügyeleti szempontú megközelítésekre is.
A végponti rendszerelemek és a hozzájuk csatlakozó feladatok ilyen típusú csoportosítását alapul véve az 1. ábrán látható a tetszőleges térfigyelő rendszer szerkezete.
1. ábra
Annak érdekében tehát, hogy a felhasználói igények minél teljesebben feltárhatók legyenek, érdemes minél több fő alkotóelemet és hozzá szervesen kapcsolódó feladatot figyelembe venni. Mivel az összes modul részletes áttekintése meghaladja e cikksorozat kereteit, így azok közül is a végfelhasználói szempontból legfontosabb, kezdeti lépésekhez elengedhetetlen elemeket tekintjük át, először a képalkotást, ezen belül is a kamerák és a lefedettség kérdését.
Képalkotás, kamerák és lefedettség:
Előző írásunkban szóltunk arról, melyek azok a legfontosabb helyek, amelyeket a legtöbb térfigyelő rendszer esetében lefedni érdemes. A telepítési helyeken túl azonban különösen fontos figyelmet fordítani arra is, hogy a lefedett területről – ezen belül is a megfigyelés tárgyáról –, milyen részletgazdagságú anyagot szeretnénk megjeleníteni illetve rögzíteni.
Johnson kritérium
Annak érdekében, hogy ez mozgó objektumok megfigyelése kapcsán számszerűsíthető legyen, John B. Johnson kritériumaként elhíresült adatokat vehetjük alapul. John B. Johnson még az 1950-es években kezdte meg katonai célú kutatásait azért, hogy az akkor még gyerekcipőben járó éjszakai képalkotás és a megfigyelési oldal vizuális képfeldolgozásának hatékonysága modellezhető legyen. Azt vizsgálta, hogy különböző méretű objektumok mozgásának különböző szintű felismeréséhez hozzávetőlegesen milyen felbontású képtartalom-változásra van szükség.
Az általa használt modell alapvetően még képsorokra vonatkoztatott információkon alapul, ezt azonban mostanra már képpontokra (pixelekre) is meg tudjuk adni, hogy a legújabb felbontási értékek mellett is érvényesen alkalmazható legyen ez az eredetileg katonai modell.
DCRI
Az egyes kategóriák angol elnevezéséből DCRI-nek (Detection – Detektálás, Classification – Osztályozás, Recognition – Felismerés, Identification – Azonosítás) is elkeresztelt besorolás az alábbi értékeket tartalmazza.
Detection – Detektálás
A megfigyelési területen a tárgy megkülönböztethető a környezettől – például megjelent, vagy mozog
Szükséges legkisebb felbontás:
10 pixel (h) vagy 25 pixel (v) / tárgy (legalább a képernyő 5 százaléka)
Classification – Osztályozás
A megfigyelés tárgya már egyértelműen besorolható.
Szükséges legkisebb felbontás:
15 pixel (h) vagy 60 pixel (v) / tárgy (legalább a képernyő 10 százaléka)
Recognition – Felismerés
Emberi megfigyelés esetén például a ruházat típusa vagy a csomag jellege már azonosítható.
Szükséges legkisebb felbontás:
40 pixel (h) vagy 230 pixel (v) / tárgy (legalább a képernyő 50 százaléka)
Identification – Azonosítás
A megfigyelés tárgya azonosítható.
Szükséges legkisebb felbontás:
75 pixel (h) vagy 250 pixel (v ) / tárgy (legalább a képernyő 120 százaléka)
Tehát elmondható, hogy a kamerapozíciók ismerete mellett az alkalmazás jellege, illetve a felhasználói igény kell, hogy kiadja, meghatározza az elvárt felbontási értékeket, egyszerre figyelve a kamera által biztosított felbontásra, az alkalmazott optikára és a megfigyelési távolságra.
A felbontási értékek érintését követően, a következő írásunkban a képminőséget – majd e kettő felhasználása mellett az analízist vagy képtartalomelemzési funkciókat vizsgáljuk meg.
Szűcs Gábor, videotechnikai rendszermérnök
Castrum Sec Kft.
H-1103 Budapest, Gyömrői út 128.
Telefon: (+36 1) 297 4613, fax: (+36 1) 297 4614
Web: www.castrumsec.hu
Álljon át a digitális oldalra!
Itthon a CCTV piacon aratott sikerei után az izraeli PROVISION-ISR most az IP CCTV világát készül meghódítani. Eme népszerű termékek kiváló ár-érték aránya kimagasló megbízhatósággal és minőséggel párosul. Az ügyfelek még a gyártói honlapon megjelenő hírek előtt már izzították a telefonvonalakat, hogy mikor lesznek elérhetőek a PROVISION-ISR IP CCTV termékei. A nyár elejétől a MASCO Kft. megkezdte a termékek forgalmazását.
A PROVISION-ISR két különböző felbontású termékvonalat vonultat fel az IP kamerák esetében: a kisebb 1,3 Megapixeles (és 720p) felbontású, valamint a nagyobb Full HD, vagyis a 2 Megapixeles 1080p (1920×1080) felbontású IP kamerák. Mindkettő változatban megtalálható a hagyományosnak mondható boksz és az inframegvilágító kültéren alkalmazható csőkamerákkal, választható inframegvilágítási távolsággal, illetve lehet fix vagy állítható fókuszú objektívvel. A kínálatban megtalálható a kültéren használható, vandálbiztos kialakítású ugyancsak fix és állítható objektíves Dome kamera, ugyancsak inframegvilágítási funkcióval.
A termékpaletta legígéretesebb tagja a 2 Megapixeles PR-I4390IPVF, kültéren használható, inframegvilágítással rendelkező, nagydinamikájú mechanikus Day@Night full HD IP csőkamera, mely várhatóan elismerést válthat ki a szakemberek körében. A kamera makulátlan képéért és felbontásáért a Sony Exmor IMX122 1/3″-os (1/2,8″) CMOS képalkotó tag felel, melynek köszönhetően élvezhetjük a Full HD 1080p (1920×1080 képpont) felbontást. Teljes sötétségben is képes ellátni 40 méteren belül köszönhetően a beépített inframegvilágításnak, melyet tovább erősít a mechanikus Day&Night funkció. A kamera beállítását segíti a 3,3-12 mm-es variófókuszos objektíve. Képtömörítési eljárása a piacon az IP kameráknál már megtalálható H 264.

PR-I4390IPVF
Funkciólistájában megtalálható a DNR, a WDR, a HLC tulajdonság és természetesen az ONVIF protokoll használatának támogatása sem hiányozhat. Emellett az egyéb finomságok a privát zónák kitakarási lehetősége, a Mirror (képtükrözés), a video mozgásérzékelés, a beépített micro SD kártya foglalat, audio be- és kimenet a kétirányú hangátvitel érdekében, a riasztási be- és kimenet, végezetül, de nem utolsó sorban a beállításhoz analóg monitor kimenet, a gyári DDNS szolgáltatás és PoE tápellátás.
A PROVISION-ISR kamera kínálatában két végfelhasználóknak is ajánlott, egyszerű Plug&View telepítéssel rendelkező kamera is helyet kapott. Ezen kamerák esetében a telepítőnek vagy felhasználójának nincs egyéb dolga, mint biztosítani az eszköz áramellátását. A kamerákon fellelhető QR kód segítségével gond nélkül összeköthető mobileszközzel, amire telepíthető az ingyenes alkalmazás, majd annak segítségével csatlakozhatunk a kívánt WiFi hálózathoz. Ez a pár lépés után rögvest élvezheti a kamera által nyújtott tűéles képet. Ezek az egyszerűbb kamerák jól alkalmazhatók kis üzletekben, magán lakásokban vagy akár bébi őrzőként is funkcionálhatnak.
A kamerák után ejtsünk szót a PROVISION-ISR NVR képrögzítőiről is, melyek forgalmazásának megkezdését úgyszintén várakozás előzött meg. Az NVR felhozatal is két fő csoportra különíthető el. Az egyik a hagyományosnak tekinthető stand-alone, más néven asztali NVR. Itt megjegyezhető, hogy természetesen a kínálatban fellelhető rack szekrényben tárolható egy, illetve két egység magas kivitelű egyaránt. A másik csoportba szintén az asztali kivitelű NVR képrögzítőket sorolhatjuk, melyek már Plug&Play működésűek. Ez magyarul azt jelenti, hogy a rendszer kiépítése, csatlakoztatása, majd elindítása után a kamerák automatikusan csatlakoznak az NVR-hez. A másik említésre méltó tényező, ami még a Plug&Play működését illeti, hogy PoE táplálással az NVR látja el a kamerákat tápellátással.
Az NVR képrögzítők értelemszerűen minden olyan funkciót tudnak, melyet egy ilyen készüléktől elvárhatunk. Hangsúlyozható tulajdonságuk az NVR-eknek, hogy minden csatlakoztatott kamerára képesek valós idejű képet rögzíteni 720p (1280×720 képpont) felbontással. Felmerülhet az olvasóban a kérdés, hogy miért kaptak a kamerák Full HD 1080p (1920×1080 képpont) felbontást, ha az NVR esetében feljebb nem említettük. A rögzítési sebesség csökkentésének révén áll rendelkezésre ez a felbontás, viszont így nem lehetséges a folyamatos mozgás rögzítése.
Viszont, ha az érdeklődő mindenképp ragaszkodik a valós idejű Full HD képrögzítéshez, nincs más teendője, mint a szükséges NVR-nél eggyel nagyobb csatornaszámút választania, melyet könnyen megtehet, mivel a választékban a 4, 8 és 16 csatornás mellett a 24 csatornás variáns is megtalálható.
Hogy még csábítóbbá tegyék az NVR képrögzítőket, úgy tervezték, hogy kezelőfelületük hasonlít az analóg kamerákhoz használható DVR képrögzítők menürendszeréhez, ezzel megkönnyítve dolgunkat.
A gyártó, a PROVISION-ISR most is tartja magát a tőle jól megszokott minőséghez, megbízhatósághoz, melyet változatlanul 2 év garanciavállalással kínál. Június végétől a PROVISION-ISR kizárólagos hazai forgalmazója a MASCO Kft, ahol az IP termékeket is raktárkészletről, kedvező áron vásárolhatják meg a kedves érdeklődők.
kapcsolódó cikkek:
Miért érdemes IP-kamerát telepíteni?
Csiribí-csiribá… 960H!
10 éves az Aspectis
10. születésnapját ünnepelte partnereivel az Aspectis. Elsőként az Axis IP-kameráival jelent meg a piacon, ma már forgalmazza a Netavis, a Milestone videó menedzsment szoftvereit, a D-Link és a Planet hálózati termékeit, valamint a Paxton beléptetőrendszereit is.
Az Aspectis születésnapi gála vacsorára hívta meg partnereit, ahol először Bata Miklós ügyvezető köszöntötte a vendégeket, és adta át a cég díjait leghűségesebb partnereinek. Majd Martin Gren, az IP-kamera feltalálója és az Axis egyik alapítója fejtette ki gondolatait az IP-kamera jövőjéről.
A vacsorát követően Rúzsa Magdi csodálatos koncertjét élvezhették a vendégek. Végül Dévényi Tibor pöttyös labdás retró discója szórakoztatta a megjelenteket.
A 10 éves Aspectis díjazott partnerei Év Partnere 2013
CNS Digitál Média Kft. Évek óta az egyik legjobb partner. Kis cég létére is képes jelentős projekteket megnyerni és kivitelezni.
Évtized Partnere 2003–2013
T-Systems Magyarország Zrt.
Évek óta tudatos stratégiával építették ki az IP-videó és intelligens épülethez szükséges kompetenciát.
Év Projektje 2013
Il Bacio di Stile
CNS Digitál Média Kft.
Kétség kívül az év legjelentősebb projektje. Első ilyen jellegű építkezés Magyarországon és egyedülálló projekt a térségben is.
Évtized Projektje 2003–2013
M5 autópálya
AGIS Fire & Security Kft.
Szoros együttműködésben született a végfelhasználóval, integrátorral, fejlesztőkkel karöltve. Sok új intelligens analitikai funkció, megoldás született a projektnek köszönhetően.
Első Projekt 2003
Szigetszentmiklósi térfigyelő
AVS Telekom Kft.
Az Aspectis megalakulása utáni első projekt.







Térfigyelőrendszerek – felhasználói szemmel I.
Napjainkban egyre elterjedtebbek a térfigyelő rendszerek, ezek kapcsán azonban felvetődik számos kérdés. A térfigyelő rendszerek területe olyan ága a biztonságtechnikának, amelyről szinte mindenkinek van véleménye: van, aki támogatja, van, aki ellenzi, van, aki több, van, aki kevesebb kamerát szeretne a közterületeken maga körül látni.
A közbiztonságért dolgozók és a közbiztonságért tenni vágyók azonban legtöbbször egyetértenek abban, hogy a bűnmegelőzést és bűnüldözést nagyban segítheti a megfelelő pontokon elhelyezett, megfelelő minőségű képet szolgáltató térfigyelő kamerarendszer jelenléte.
Megfelelő képminőség
A biztonságtechnikában dolgozó rendszerintegrátorként a fenti, „megfelelő minőségű” jelző kibontásában szeretnénk segítséget nyújtani e cikksorozattal. Telepített térfigyelő referenciáink során ugyanis számos végfelhasználói kérdéssel és igénnyel találkoztunk. Tapasztalataink tükrében e kérdések körüljárásával szeretnénk segítséget és nyújtani, és szempontrendszert adni a videós biztonsági rendszerekben gondolkodó telepítői és megrendelői körnek is:
- Hogyan érdemes a rendszer tervezéséhez fogni?
- Melyek az ideális kamerapozíciók?
- Mely funkciókkal érdemes a rendszerünket felvértezni, hogy a kapott adatok minél sokrétűbben felhasználhatók legyenek?
- Milyen szempontokat érdemes felhasználói szemmel figyelemmel kísérni ahhoz, hogy a térfigyelőrendszerünk könnyen és hatékonyan működtethető legyen?
- Hogyan győződhetünk meg róla, hogy az eredeti célkitűzést leginkább szolgáló műszaki tartalom kerül az ajánlatba?
Gyakran fordul elő, hogy egy-egy komolyabb bűncselekmény kapcsán a televízióban is bemutatott képanyag értékelhetetlen, és a bizonyítási folyamatban használhatatlan. Ahhoz, hogy az általában komoly anyagi ráfordítást igénylő térfigyelő rendszerek végül a megfelelő, tőlük elvárt minőséget nyújtsák, több szempontnak kell egyszerre megfelelni, ezek pedig mind a telepítők, mind a megrendelők számára sok feladatot jelenthetnek.
A cél tehát, hogy világos megrendelői és műszaki szempontok alapján végül olyan térfigyelőrendszer készüljön el, amely a fenti igényeknek egyaránt megfelel.

Melyek általában az ideális kameratelepítési pontok, kameratelepítési helyszínek?
Fontos tudni, hogy közterületen működő térfigyelő kamerarendszer képeinek ellenőrzésére, élő- és archivált felvételeinek megtekintésére kizárólag a rendőrség jogosult. Működtetett kamerarendszerek kapcsán a vagyonvédelmi törvény (2005. évi CXXXIII. törvény) és az új adatvédelmi törvény (2011. évi CXII. törvény) eleve nagyon körültekintően rendelkezik – ebben természetesen kiemelt figyelmet kap a közterületen működő adatrögzítés.
A rendőrség szerepe tehát mindenképpen meghatározó már a térfigyelőrendszer létesítésekor is – a velük való minél szorosabb együttműködés lesz a természetes alappillére a térfigyelő alkalmazás hatékonyságának. Annak érdekében tehát, hogy a rendfenntartási célok teljes körűen kiszolgálhatók legyenek, a városi vagy térségi térfigyelőrendszerek kialakításakor érdemes elsődlegesen a rendőrségi nyilvántartások felhasználásával, a frekventált bűnelkövetési pontokra elhelyezni a kamerákat.
Az elhelyezési szempontok azonban gyakran nem állnak meg itt, hanem a térfigyelésben további célokkal is kijelölnek kamerapontokat:
- a főbb csomópontok általános áttekintése
- szabálysértési- és közlekedési felügyelet: tilosban parkolás, piros lámpán való áthaladás stb.
- kiemelt objektumok és környezetük megfigyelése
- átmenő forgalom ellenőrzése
Ezek segítségével olyan további feladatok is elvégezhetők a térfigyelő rendszer kameráinak felhasználásával, amelyek nem szorosan a térfigyelési feladatok körébe sorolhatók – összességében viszont a közbiztonság további erősítéséhez járulnak hozzá.
Cikkünk folytatásában a további szempontokat vesszük górcső alá

Szűcs Gábor, videotechnikai rendszermérnök
Castrum Sec Kft.
H-1103 Budapest, Gyömrői út 128.
Telefon: (+36 1) 297 4613, fax: (+36 1) 297 4614
Web: www.castrumsec.hu


ONVIF szabvány
Az ONVIF bejelentette, hogy a szabványügyi testülete új felhasználói profilkoncepciót dolgozott ki. Ezzel kívánja egyszerűsíteni a felhasználók számra, hogy kiválasszák az igényeiknek leginkább megfelelő, a rendszerükkel kompatibilis termékeket. (tovább…)