Lehallgatásmentesítés 5. – Az ellenőrzés dokumentálása
A lehallgató eszközök felderítéséről szóló cikksorozatunk utolsó része az ellenőrzés dokumentálását mutatja be, és válaszol arra a kérdésre is, hogy mi a lehallgatásmentesítés célja.
A munkavégzés megkezdése előtt vállalkozói szerződést kell kötni a megrendelővel, amely szabályozza a lehallgató eszközök felderítésére vonatkozó kérdéseket.
Sokszor a megrendelő nem kívánja szerződésben, számlán szerepeltetni a végzett tevékenység pontos meghatározását, attól tartva, hogy ez a tevékenység illegális. Pedig ez csak akkor igaz, ha engedéllyel nem rendelkező céggel végezteti a munkát.
A munka elvégzése után írásos összefoglaló jelentést kell készíteni a vizsgálatról. Ebben szerepeljen a vizsgálat lefolytatásának módja, ha az ellenőrzést végző illegális eszközt fedez fel, annak dokumentálása, ha sugároz a lehallgató, akkor spektrumképét, és mindenképp szerepeljen benne az eszköz a fényképe is. Ha a megbízó úgy rendelkezik, akkor az eszközt el kell távolítani, a vizsgálatot lezáró jelentésben pedig célszerű részletes szakvéleményt adni a talált eszközről.
Egyéb kérdések
A megbízó számára garantálni kell, hogy a munkavégzés során a mérést végző tudomására jutott információkat bizalmasan kezeli, illetve, hogy csak a megbízással összefüggő tevékenységet végezz a vizsgálandó objektumban. Ez lényeges kérdés, érdemes a szerződésben is garantálni, hogy a cég tevékenysége legális, és nem épp a mérés során telepít lehallgató eszközt.
A megbízó részéről szintén igény a felderítési tevékenységgel kapcsolatosan a bizalmas információkezelés. Tudomásul kell vennie és elfogadnia a megbízónak, hogy a mérések során, a területen csak az ellenőrzésben részt vevő dolgozók tartózkodhatnak. Természetesen egy felügyelő személy jelenléte – ha megbízhatóságával kapcsolatban nincs aggály – részt vehet a felderítésben, de csak szemlélőként, a munkát ne akadályozza sem kérdésekkel, sem okvetetlenkedéssel. A felkutatott sugárzó forrásokat, egyéb eszközöket jegyzőkönyvben kell rögzíteni, és bemutatni a megbízó által kijelölt személynek.
A megbízónak meg kell értenie, hogy a vizsgálatnak csak az egyik célja az, hogy felkutassa az illegális információszerzés eszközeit. De nem ez a munka eredményességének fokmérője, hanem az, hogy a terület biztonságos. Tipikusan a vizsgálatok 2–5 százalékában találunk lehallgató berendezéseket.
Mert lehet például, hogy már eleve eltávolították az eszközt, a hangrögzítőt. De az is előfordulhat, hogy a lehallgatót telepítő információt kapott arról, hogy technikai ellenőrzés lesz, ezért már elvitte a lehallgatókat. Természetesen az is lehetséges, hogy valójában nem is voltak ott eszközök.
A szolgáltatás lényege az, hogy a vizsgálat után a terület biztonságos.
Tóth Béla, Diracom Kft.
A cég a szolgáltatást a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal 3 HI 0900924 számú engedélye alapján végzi)
E-mail: bela@diracom.hu
Kapcsolódó írásaink
Technikai ellenőrzés, avagy lehallgatásmentesítés 1. – A gyanú
Technikai ellenőrzés, avagy lehallgatásmentesítés 2. – A lehallgatás eszközei
Lehallgatásmentesítés 3. – A szakember kiválasztása
Lehallgatásmentesítés 4. – Az ellenőrzés menete
Lehallgatásmentesítés 4. – Az ellenőrzés menete
A lehallgató berendezések felderítése haditechnikai szolgáltatásnak minősül, és csak speciális engedéllyel szabad végezni.
A mérési metodikának olyannak kell lennie, hogy képes legyen a legális sugárzó forrásokat, mint például a rádió, tévé, legális rádióforgalom elkülöníteni az illegális, azaz a lehallgató eszköz által kibocsátott sugárzásától.
Ehhez többszöri, precíz mérésre van szükség és természetesen speciális műszerezettségre.
Az inaktív eszközök kimutatásának egyetlen módja a Nonlinear Junction Detektor (NLJD) alkalmazása. Ez képes detektálni minden félvezetőt tartalmazó eszközt. Megfelelő gyakorlattal, és korszerű NLJD műszerrel felderíthetők a kikapcsolt vagy elemes, de már üzemképtelen, lemerült eszközök is. Az ilyen detektor haditechnikai eszköznek számít, csak speciális engedély alapján vásárolható, birtokolható és alkalmazható.
A mérés lépései:
- rádiófrekvenciás környezeti térkép elkészítése a méréshez
- a kijelölt területen szemrevételezéssel történő ellenőrzés
- berendezési tárgyak, építészeti elemek (álmennyezet, falburkolat stb.) ellenőrzése
- a területen belüli rádiófrekvenciás jelforrások felkutatása, azonosítása
- a területen lévő egyéb elektromos/elektronikai eszközök felkutatása, mint például „alvó” rádióadók, diktafon, rejtett kamera, mobil hírközlő eszköz stb.
A mérés során célszerű elvégezni az alábbiakat
- a kijelölt területen az elektromos hálózat és berendezések rádiófrekvenciás ellenőrzését, rádiófrekvenciás sugárzási források és szintek meghatározását, rádiófrekvenciás környezeti térkép elkészítését, illegális rádiófrekvenciás sugárzást kibocsátó eszközök felkutatását
- a mérést szükség szerint többször megismételve, akár a következő alkalomhoz illeszkedve, például fontos megbeszélés előtt vagy akár csak informálisan kiadott találkozóra szóló meghívó után (provokáció)
- a napi tevékenységhez nem tartozó, jóvá nem hagyott eszközök felderítését, például hangrögzítő eszköz, rejtett kamera stb.
- passzív, az ellenőrzés időpontjában nem működő félvezetőt tartalmazó eszközök felderítését („alvó” lehallgató eszközök)
A terület ellenőrzése két módon valósítható meg
- rádiófrekvenciás sugárforrás keresése
Ebben az esetben az aktív, a mérés idején működő jelforrások által kibocsátott rádiófrekvenciás jeleket kell keresni a tipikusan használt frekvenciatartományokban (0–26 GHz tartományban). A méréskor működő eszközök detektálhatók és utána felkutathatók, általában irányméréssel lokalizálhatók. Ez a módszer csak a mérés ideje alatt aktív, stabil sugárzást kibocsátó eszközök lokalizálására alkalmas.
- bármely elektronikai eszköz felkutatása
Ebben az esetben a helyiségek teljes fal- és padlófelületét megfelelő eszközzel kell átvizsgálni. Ez rendkívül időigényes, de a méréskor nem működő készülékek is lokalizálhatók. Fontos, hogy a területen belül lévő egyéb elektronikát tartalmazó eszközöket csak aktív sugárzás kibocsátása esetén lehet detektálni, NLJD detektor itt nem alkalmazható, mivel maga a legális eszköz is tartalmazhat félvezetőket, ilyen lehet például a számítógép, a billentyűzet, a fénymásoló, a klímapanel stb. Ezeket az eszközöket célszerű eltávolítani a biztonsági térből, mivel csak burkolatbontással ellenőrizhetők megbízhatóan, ez viszont garanciális és egyéb problémákat is felvethet. Így azután egyszerűbb az ilyen berendezések eltávolítása a biztonsági zónából.
Következő írásunkban az ellenőrzés dokumentálását mutatjuk be.
Forrás: Diracom
Kapcsolódó írásaink
Technikai ellenőrzés, avagy lehallgatásmentesítés 1. – A gyanú
Technikai ellenőrzés, avagy lehallgatásmentesítés 2. – A lehallgatás eszközei
Lehallgatásmentesítés 3. – A szakember kiválasztása
Lehallgatásmentesítés 5. – Az ellenőrzés dokumentálása
Lehallgatásmentesítés 3. – A szakember kiválasztása
Ha valaki arra gyanakszik, hogy lehallgatják, akkor ajánlott megbízható szakemberhez fordulnia, aki rendelkezik a megfelelő szaktudással, eszközökkel és engedéllyel. A lehallgató eszközök felderítése haditechnikai szolgáltatásnak minősül, és csak speciális engedéllyel szabad végezni.
Gyanú esetén soha ne adjon, kérjen a feltételezett lehallgatási helyről információt a mentesítéssel kapcsolatban. Ne telefonáljon az irodájából, lakásából, és ne használja a vezetékes/mobil telefonját sem a kapcsolat kialakítására. Nagyon fontos még, hogy ne változtasson szokásain, napi tevékenységén, és ne beszélje meg a gyanút munkatársaival, még közvetlen beosztottaival sem, hanem minél előbb kérje szakember közreműködését.
A szakember kiválasztása során ne feledje, hogy az ilyen tevékenység szigorúan haditechnikai szolgáltatási engedélyhez kötött tevékenység.
Az ellenőrzést végző kiválasztása
Itt több szempontnak kell érvényesülnie, nyilván első a bizalom, ezért először mindenki az ismeretségi körében próbál közreműködőt keresni. De sajnos előfordulhat, hogy pont az ismeretségi körből kezdeményezték az információszerzést. A másik nagyon fontos szempont, a törvényesség.
A lehallgatásmentesítés haditechnikai szolgáltatá, ezért ehhez a Magyar Kereskedelmi és Engedélyezési Hivatal (MKEH) engedélye szükséges. Az engedély nélkül végzett tevékenység törvénytelen, ez adott esetben a megbízónak is kellemetlen lehet, ugyanis a törvény nem tudása nem mentesít a következményektől.
Az engedéllyel rendelkezők ellenőrizhetők a MKEH honlapján, de minden ilyen tevékenységet legálisan végző vállalkozás rendelkezik engedélyszámmal, amelyet szintén érdemes ellenőrizni. Előfordult, hogy cégem, a Diracom Kft. engedélyszámával szertett volna valaki illegálisan munkát végezni…
A műszerek, szakemberek
Alapvető követelmény a megfelelő műszerpark megléte, illetve a mérést végző szakmai felkészültsége. Nem érdemes egyszerű, polgári területen használt műszerekkel rendelkező személyt megbízni a feladattal, mert ez kidobott pénz, és hamis biztonságérzetet ad.
A profi lehallgatásmentesítés költséges tevékenység, az élvonalbeli, korszerű műszerpark beszerzése több tízezer euróba kerül. A szolgáltatást végző szakembernek pedig folyamatosan – drága külföldi továbbképzéseken – gyarapítania kell tudását, mert a terület, az informatikával és a haditechnikával karöltve rohamosan fejlődik.
A professzionális munkavégzéshez szükség van a fent említett feltételek teljesítésére, mert csak olyannak szabad a lehallgatásmentesítést végeznie, aki utána valóban biztonságos, illegális információszerzéstől mentes irodát/területet ad át a megbízónak. Csakis a valós biztonság és biztonságérzet lehet a végcél.
Következő írásunkban az ellenőrzés menetét mutatjuk be.
Forrás: Diracom
Kapcsolódó írásaink
Technikai ellenőrzés, avagy lehallgatásmentesítés 1. – A gyanú
Technikai ellenőrzés, avagy lehallgatásmentesítés 2. – A lehallgatás eszközei
Lehallgatásmentesítés 4. – Az ellenőrzés menete
Lehallgatásmentesítés 5. – Az ellenőrzés dokumentálása
Technikai ellenőrzés, avagy lehallgatásmentesítés 2. – A lehallgatás eszközei
Sokféle eszközt szoktak használni a lehallgatáshoz, akár egyszerű MP3-as rögzítőt vagy épp „bébiőrt”, de ezeknél nehezebben felderíthető távvezérelt vagy más digitális készülékeket is. A lehallgató eszközök felderítése haditechnikai szolgáltatásnak minősül, és csak speciális engedéllyel szabad végezni.
A lehallgatás legegyszerűbb módja a hangfelvétel-készítés. Erre a kereskedelemben beszerezhető kommersz MP3/4-es rögzítőket is használják, ezek kis méretüknél fogva alkalmasak a feladatra. Legtöbbjük úgynevezett voice üzemmódban is működtethető, ez azt jelenti, hogy csak háttérzaj/beszéd alkalmával kapcsolódnak be. Így extrém hosszú ideig alkalmasak lehetnek információgyűjtésre. Hátrány viszont, hogy eszköz elhelyezése mellett gondoskodni kell a kijuttatásáról is. Viszont ezzel szemben hallatlan előny, hogy olcsó, speciális szakértelmet nem igénylő módszer.
Az igaz, hogy némelyik eszköz hangminősége nem a legjobb, de lehet kapni professzionális hangrögzítőt is, bár ezek ára akár néhány százezer forint is lehet. Az ilyen eszköz felkutatása csak speciális célműszerrel lehetséges, amelyről később bővebben szólunk.
Tollba rejtett MP3-as hangrögzítő
A klasszikus rádiófrekvenciás úton történő lehallgatás a legegyszerűbb eszközöktől a professzionális, erre a célra készült haditechnikai besorolású eszközökig terjed.
Ma könnyen beszerezhető interneten az egyszerű, sokszor „bébiőrnek” definiált lehallgató eszköz. Többségük minősége és hangminősége árukkal arányos. A néhány ezer/tízezer forintos eszközök nem mindig alkalmasak a feladatra, általában nagyon gyenge az akusztikus képességük, a velük készült „felvétel” sokszor érthetetlen, zajos.
Viszont tény, hogy hozzá lehet jutni minőségi eszközökhöz is, döntően külföldi spyshopokban és internetes kereskedelem útján is. Itt már lehet találni kiemelkedő minőségű eszközöket, azonban ezek ára is magas. És itt megint előjön az ár/érték arány, ér-e annyit az információ, hogy ezért drágább eszközt alkalmazzanak?
Az egyszerűbb analóg rádiós lehallgató eszközök felderítése megfelelő szakértelem birtokában és speciális célműszerekkel gyorsan és egyszerűen elvégezhető. Sokszor olvasni a neten „poloskafelderítő” olcsó eszközökről, ezek csak arra jók, hogy az eladó pénzt keressen velük, komolyabb eszközt képtelen detektálni, viszont hamis biztonságérzetet ad a vásárlónak. Vajon milyen „műszert” lehet adni néhány ezer forintért, amikor az alsó kategóriás spektrum analizátor ára milliókban mérhető. Sok botcsinálta „varázsló” is ilyen játékszerekkel „dolgozik”.
Az analóg eszközök közül a távvezérelt lehallgató egységek detektálása már bonyolultabb. Az ilyen berendezések „üzemen kívül” inaktívak, rádiófrekvenciás kisugárzás alapján nem deríthetők fel. Itt jön ismét a szaktudás és a speciális célműszer kérdése. Ezek nélkül már az ilyen egyszerű eszközök felkutatásánál is csődöt mond a magát szakértőnek kikiáltó, valójában az ügyfelet lehúzó „szakember”.
Külön kategória a digitális kódolású eszköz. Az analóg felderítésre készült eszközök nem tudják egyszerűen és megbízhatóan detektálni és azonosítani ezeket, főleg a szakaszosan működő egységeket.
A rádiós eszközök között a csúcskategóriát jelentő, változó frekvencián üzemelő vagy a szórt spektrum elvén adást generáló készülékek kimutatása még profiknak is nehéz dió. Ha az alkalmazott mérőeszköz és mérési metodika nincs felkészülve az ilyen eszközök érzékelésére, akkor ez szinte reménytelen vállalkozás.
A hálózati – telefonos és erősáramú – eszközök detektálása szintén komoly feladat, csak célkészülékekkel érhető el megfelelő eredmény.
De terjed a WIFI és a Bluetooth technika alkalmazása is. Ezek lokalizálása sem egyszerű feladat.
Az itt említett rádiófrekvenciás módszerek mellett megjelent egy viszonylag egyszerű, különleges szakértelmet nem igénylő lehallgató eszköz is a piacon. Ez pedig a GSM poloska. Ennek telepítése egyszerű, hívással/SMS-sel aktiválhatók, felderítésük szintén céleszközzel oldható meg a leghatékonyabban.
GSM poloska
A legnehezebb dió, ha egy eszköz aktív ugyan, de széles (fizikai) területen sugároz, ilyenek például a hálózati eszközök. Itt már szükség van a korszerű speciális célműszerekre és a megfelelő felkészültségre a mérést végző személy részéről. A kapott spektrumkép alapján nem egyszerű eldönteni, hogy valójában mit is látunk. Tény, hogy a digitális, a sprednet vagy a hálózati eszköz már nem az amatőrök területe, a profik közül is kevesen alkalmazzák ezeket az eszközöket (jellemző, hogy civil körben csak az egyszerű analóg eszközöket forgalmazzák, de igaz itt is, hogy pénzért feltehetően bármi beszerezhető…) És a multik harcában minden elképzelhető…
Bármilyen hihetetlen, az említett lehallgató eszközök közül sokfajtát a civil szférában is alkalmaznak.
A hivatalos szervek által végzett lehallgatás nem jelent igazi problémát, mivel ezeket csak jogosított szervezetek adott céllal, megfelelő jogi kontrol mellet végezhetik.
A civil szférában attól függ az alkalmazott technika, hogy a lehallgatást végző milyen felkészültségű, illetve milyen értékes a megszerezni kívánt információ, magyarán „mennyi pénz van rá”.
Következő írásunkban a lehallgatásmentesítés módozatait mutatjuk be.
Forrás: Diracom
Kapcsolódó írásaink
Technikai ellenőrzés, avagy lehallgatásmentesítés 1. – A gyanú
Lehallgatásmentesítés 3. – A szakember kiválasztása
Lehallgatásmentesítés 4. – Az ellenőrzés menete
Lehallgatásmentesítés 5. – Az ellenőrzés dokumentálása
Technikai ellenőrzés, avagy lehallgatásmentesítés 1. – A gyanú
A lehallgatás eszközei nagyon széles skálán mozognak: az MP3 rögzítőtől a rádiós készülékeken át a hálózati eszközökig. Mikor kezdjünk gyanakodni, hogy lehallgatnak bennünket?
A lehallgatásmentesítést bemutató sorozatunkkal egyrészt azokat szeretnénk segíteni, akiknek szükségük van erre a szolgáltatásra, de nem tudják, hogy merre induljanak el. Másrészt fontosnak tartjuk, hogy a szakma is fölismerje, ez a tevékenység nem az amatőrök területe, hanem a felkészült profiké. Profi szaktudás és profi berendezések nélkül nem megy. Sajnos, a piacon vannak olyan cégek is, amelyek sem engedéllyel, sem megfelelő szaktudással, sem megfelelő műszerekkel nem rendelkeznek, így nem is tudnak hatékony munkát végezni. Miközben hamis biztonságérzetet sugallnak megbízóiknak.
A gyanú
Amikor üzletünkből, irodánkból, magánéletünkből nemkívánatos információk kerülnek nyilvánosságra, nem is gondolunk arra, hogy az információ megszerzéshez technikai eszközöket alkalmaztak velünk szemben. Sokan úgy vannak ezzel, el sem hiszik, hogy ilyen az életben is lehetséges, nem csak a filmekben. Pedig a mai üzleti- és magánszférában viszonylag gyakori az ilyen illegális információszerzés. Ez mára külön szolgáltatási ággá vált, pedig néhány alkalmazott módszer ebből illegális.
Milyen események utalnak arra, hogy velünk szemben illegális adatgyűjtést folytatnak?
Az üzleti életben
- Versenytárgyaláson, pályázat során azonos tartalmú, de kedvezőbb ajánlatot adnak be konkurenseink. Ez általában nem jelent automatikusan titkos információszerzést, de ha a tartalom szinte azonos, elképzelhető.
- Üzleti akciók, vásárlások során minimális előnnyel, de elütnek bennünket az üzlettől, például néhány órával, nappal korábban adják meg azt az árat bizonyos termékekért, amit mi terveztünk beszerezni, avagy épp értékesíteni.
- Akvizíció során szinte minimális idővel, de megelőznek bennünket.
- Nem várt konkurens lép be a piacra, kedvezőbb feltételekkel, de kísértetiesen hasonló tartalommal.
- Vállalton belüli szervezeti változásokról olyanok is értesülnek, akire ez nem tartozik, így például vezetőváltásról, fejlesztésekről.
A magánéletben
- Családi, belső konfliktusok jutnak ismeretlenek tudomására.
- Vagyoni helyzetünket pontosan ismerik idegenek.
- Vagyonmegosztás során előnytelen helyzetbe kerülünk, például válás során.
- Szokásaink – például üdülési, utazási – nem kívánt részletei mások tudomására jutnak vagy nyilvánosságra kerülnek.
- Ingatlanvásárlási, -eladási szándékunk mások tudomására jut.
Az információáramlás felderítése
Az ilyen felderítés összetett feladat, erre szakosodott cégek, szakemberek közreműködését igénylik. Amatőr módszerekkel nem lehet eredményesen fellépni az illegális információszerzéssel szemben.
Az információ kiszivárgása két módon történhet
- Az egyik a humán területen történő kiszivárogtatás. Ez általában nehezen nyomonkövethető tevékenység, de megfelelő felkészültségű szakemberek, magánnyomozók ezt képesek felderíteni, és a továbbiakban meggátolni az ilyen jellegű cselekményt.
- A másik fő terület, amivel részletesen is foglalkozunk, a technikai információszerzés. Ennek klasszikus megoldása a lehallgatás, ebben az esetben a helyiségekre, lakásokra, gépjárművekre és személyekre irányul a cselekmény. Itt többféle technikai megoldást alkalmaznak.
Következő írásunkban a lehallgatás eszközeit mutatjuk be.
Forrás: Diracom
Kapcsolódó írásaink
Technikai ellenőrzés, avagy lehallgatásmentesítés 2. – A lehallgatás eszközei
Lehallgatásmentesítés 3. – A szakember kiválasztása
Lehallgatásmentesítés 4. – Az ellenőrzés menete
Lehallgatásmentesítés 5. – Az ellenőrzés dokumentálása
A személy- és vagyonőrök kötelező képzésének eddigi tapasztalati
Az új jogszabályok, a 2012. évi CXX. törvény és végrehajtási rendelete, a 68/2012. (XII. 14.) BM rendelet kötelezővé tették a képzést a személy- és vagyonőrök számára. Német Ferencet, az SzVMSzK elnökét kérdeztük a személy- és vagyonőrök kötelező képzésének eddigi tapasztalatiról.
Az utóbbi években megváltoztak a vagyonvédelemre vonatkozó előírások, így fontos, hogy minden személy- és vagyonőr tisztában legyen jogaival és kötelességeivel – tájékoztatta a Securinfo.hu oldalt még az év elején Német Ferenc, a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara (SzVMSzK) elnöke
Német Ferenc, az SzVMSzK elnöke
A képzésen 2014. május 31-ig minden munkavállalónak részt kell vennie, aki személy- és vagyonőr igazolvánnyal rendelkezik. Aki nem teszi le a határidő végéig a vizsgát, az nem vállalhat munkát a személy- és vagyonvédelem területén, amíg meg nem szerzi a tanúsítványt.
Kérdésünkre Német Ferenc kifejtette, a vizsgázók felkészültsége kifejezetten jó, látszik rajtuk, hogy ebből élnek, ez a szakmájuk, így nem volt nehéz elsajátítaniuk a tananyagot. A tananyagról a vizsgázók elmondták, hogy a jól megszerkesztett anyag nagyban megkönnyítette a felkészülést. Az elnök hozzátette, akik már részt vettek a vizsgán, jó véleménnyel vannak róla, szükségesnek érezték tudásuk frissítését. .
Eddig 14 ezren regisztráltak a személy- és vagyonőrök képzésére. Majd Német Ferenc hozzátette, nem elég regisztrálni, figyelmesen el kell olvasni a folyamatábrát, és annak megfelelően tovább haladni a rendszerben, hogy minden információ eljusson a személy- és vagyonőrökhöz, mert csak így tudnak hozzáférni a tananyaghoz és bejelentkezni a vizsgára.
A bejelentkezések alapján látható, hogy augusztus végéig 4500 személy- és vagyonőr teszi le a vizsgát, közel kétharmaduk a munkahelyén, a cégekhez kihelyezett vizsgahelyeken számol be tudásáról.
A vizsgát 2014. május 31-ig kell letennie minden személy- és vagyonőrnek, aki továbbra is szeretné szakmáját gyakorolni. A regisztrációnak nincs külön meghatározott határideje, de ajánlott még idén bejelentkezni, mert a tananyag elsajátítása is időt igényel, és kell találni szabad vizsgaidőpontot is. Még körülbelül 60 ezer jelentkező várható.
Német Ferenc, az SzVMSzK elnöke hozzátette, érzékelhető, hogy közelednek a választások. Hirtelen fontos lett a vagyonőrök jövedelme, foglalkoztatása. Olyanoknak is, akik eddig nem sokat törődtek a sorsukkal. A felfokozott politikai hangulat néha többet árt a szakmának, mint amennyit használ. Majd külön kiemelte, nagyra értékeli a magyar vagyonőrök helytállását az árvízi védekezésben. A vagyonvédelemben körülbelül 100 ezer ember dolgozik. Az ő munkájuk felbecsülhetetlen jelentőségű hozzáadott értékkel bír, amely a háttérben zajlik: az utcákon, bevásároló központokban, bankokban, telephelyeken. Ezek az emberek az árvízi védekezésben is emberfeletti teljesítményt nyújtottak: az ő erőfeszítéseiknek is köszönhetően minimalizálható volt az anyagi kár. A magyar vagyonőrök kötelességtudatból mentek ki a gátra, és nem azért, hogy a tévében szerepeljenek.
Kapcsolódó írásaink
Kötelező képzés a személy- és vagyonőrök részére
Miért fontos a kötelező képzés a személy- és vagyonőröknek?
A 2012. évi CXX. törvény
A 68/2012. (XII. 14.) BM rendelet
Miért fontos a kötelező képzés a személy- és vagyonőröknek?
2013-ban minden személy- és vagyonőrnek képzésen kell részt vennie. Ezzel kapcsolatban sok kérdés merült fel, és vannak jócskán félreértések is. Német Ferenc, az SzVMSzK elnöke válaszolt a Securinfo.hu kérdéseire.
A 2012. évi CXX. törvény és végrehajtási rendelete, a 68/2012. (XII. 14.) BM rendelet kötelezővé tette a képzést a személy- és vagyonőrök számára. A képzésen 2014. május 31-ig minden munkavállalónak részt kell vennie, aki személy- és vagyonőr igazolvánnyal rendelkezik. Aki nem teszi le a határidő végéig a vizsgát, az addig nem vállalhat munkát a személy- és vagyonvédelem területén, amíg meg nem szerzi a tanúsítványt.
A képzés árát jogszabály írja elő, ez 9663 forint, a vizsga díja pedig 1932 forint.
A Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara (SzVMSzK) tagdíjat fizető tagjai részére a tagdíj erejéig (6200 forint), több mint 50 százalékos kedvezményt nyújt a tanfolyam díjából.
Német Ferenc, az SzVMSzK elnöke
Securinfo.hu – Sokan úgy gondolják, hogy csak pénzszerzés a kamara vagy az állam számára a kötelező személy- és vagyonőrképzés, és soknak tartják a képzés díját is.
Német Ferenc – Hadd osszam meg az olvasókkal, rengeteg munkánkba és hatalmas erőfeszítésünkbe került, hogy a kötelező képzés ára végül viszonylag alacsony lett. Ennek az összegnek a többszöröséről indultunk. Tudom, vannak háztartások, ahol nehéz még ezt az összeget is kigazdálkodni, de higgyék el, hogy a jövőbe fektetett energia nem vész el, hanem sokszorosan megtérül. Ez a pénz egyébként nem a kamara működésére, hanem a tanagyag összeállítására, az oktatók díjazására, terembérletre kell. Kiszámoltuk: egy órát 240 forintból kell megtartani, aki vállalja ennyiért várjuk, jöjjön hozzánk órát tartani.
Securinfo.hu – „Egyszer már levizsgáztam, miért kell újra vizsgát tennem, hiszen a jogosítványt sem kell újabb vizsgával megerősíteni.” – hangzik a következő érv a kötelező személy- és vagyonőr képzéssel szemben.
Német Ferenc – Nos, ez tévedés, ugyanis csak az „úrvezetői” jogosítványt nem kell megújítani vizsgával. A hivatásosoknak újra és újra vizsgát kell tenniük, minél nagyobb a felelősségük, annál komolyabb ez a vizsga, és azt sem adják ingyen. Tudomásul kell venni, hogy a XXI. században élünk, és az élethosszig tartó tanulás a mai európai kultúra egyik alapelve! Számos más szakmákban dolgozóknak, így például a túlfizetettnek aligha nevezhető pedagógusoknak is meg kell újítaniuk tudásukat.
Securinfo.hu – Sokan kérik számon a kamarát azért, mert kevés pénzért kell dolgozniuk, mert rosszak a munkafeltételek, mert az alvállalkozói láncban elvész a felelősség és a pénz. Még sorolhatnám tovább, de mi is a kamara feladata?
Német Ferenc – Először is, tegyünk tisztába néhány dolgot. Mi nem a kamara: nem vagyunk szakszervezet, nem vagyunk jogalkotók, sem hatóság vagy munkaügyi bíróság. A kamara feladata, hogy a szakmaiságot képviselve hozzájáruljon a közbiztonság javításához és a vagyonvédelmi iparág megtisztulásához. Ezt oktatással, képzéssel, a beérkezet panaszok kezelésével és a cégek minősítésével éri el. Ezeket a feladatokat és jogosítványokat kapta a kamara a jogalkotótól, ezekben van jogunk eljárni. Gigantikus pótcselekvésnek vagyunk szemtanúi: egyes szakszervezetek a saját impotenciájukat ránk akarják verni. Képtelenek megvédeni tagjaikat a visszaélésektől és ezért bűnbakot keresnek. A kamara azonban kevéssé alkalmas erre a szerepre, mert egészen egyszerűen nincsenek szakszervezeti jogosítványaink, ha akarnánk, sem végezhetnénk az ő feladataikat.
Securinfo.hu – Hogyan foglalná össze egyszerűen és röviden, miért is van szükség a személy- és vagyonőrök képzésére?
Német Ferenc – A tudás a versenyképesség alapja, aki nem naprakész, lemarad, nem lesz munkája. A képzés egyik oka a biztonság, a személy- és vagyonőr saját biztonsága és a rábízott emberek biztonsága. A West Balkánban történt tragédia után a biztonsági őrök nem tartották magukat felelősnek. Vagy a Váci úti Tescóban, amikor a lövöldözőtől – miután meglőtte a biztonsági őrt – a fegyverét az egyik vásárló vette el. De az Allee bevásárlóközpontban sem állt a helyzet magaslatán az a biztonsági őr, akit meglőttek. Megfelelő képzés után, a tudás birtokában nem fordulhattak volna elő ezek az esetek. Emellett sok jogszabályváltozás volt az utóbbi időben. A személy- és vagyonőröknek pedig minden nap alkalmazniuk, még pedig helyesen kell alkalmazniuk a jogszabályokat. Ezek időről időre változnak, így tudásunkat is frissen kell tartanunk.
Securinfo.hu – Mely – a szakmát is érintő – jogszabályok változtak az utóbbi időben?
Német Ferenc – A magyar Országgyűlés úgy határozott, hogy a közrend és a közbiztonság erősítését célzó intézkedéscsomag részeként a magánbiztonsági szektornak és ezen belül személy- és vagyonőri szakmánknak is presztízst kíván teremteni. A 2012. évi CXX. törvény és az annak végrehajtásáról gondoskodó 68/2012. (XII. 14.) BM rendelet értelmében a vagyonőröknek meg kell ismerniük a megváltozott jogszabályi környezetet, köztük új jogaikat és kötelességeiket. A már említettek mellett változott az alaptörvény, a büntető törvénykönyv, a polgári törvénykönyv, a szabálysértési törvény.
Securinfo.hu – Mi módon történik a képzés?
Német Ferenc – A legfontosabb, hogy a képzésen való részvétel kötelező. Teljesíteni két módon lehet: az elektronikus tananyag egyéni feldolgozásával vagy csoportos képzés keretében. Tanulni és vizsgázni a kamara megyei szervezeteinél és a vállalkozásoknál lehet. A képzésre jelentkezni elektronikusan kell a www.kabinetedu.hu oldalon. Ha valakinek az egyéni jelentkezés során bármiféle problémája támad, a kamarában vagy a munkahelyén segítenek neki. A képzésre való jelentkezés a honlapon lépésről lépésre könnyen elvégezhető. A tananyag egyéni feldolgozását a rendszer érzékeli. Igény szerint többször is és egy-egy alkalommal bármeddig foglalkozhat a személy- és vagyonőr a tananyaggal. A személy- és vagyonőr csak akkor férhet hozzá a vizsganaptárhoz, ha már átvette a tananyagot. A tandíj csekken és átutalással is befizethető.
Securinfo.hu – Hogy zajlik a vizsga?
Német Ferenc – A vizsgára jelentkezés szintén elektronikusan történik. A vizsga menete a következő: a személy- és vagyonőr a választott időpontban elmegy a helyszínre, a személyi igazolványát feltétlenül vigye magával. Az első négy órában gyakorlati oktatás lesz, majd a bizottság előtt vizsgázik, először a gyakorlati és a szóbeli vizsgafeladatok közül húz egyet-egyet. A vizsga minősítése megfelelt vagy nem megfelelt lehet. Ha megfelelt mind a két vizsgafeladatból, a helyszínen megkapja a tanúsítványt. Ha valamelyik vizsgarész nem sikerül, akkor meg kell ismételnie a vizsgát egy másik időpontban, és a vizsgadíjat, az 1930 forintot csekken be kell fizetnie. Csak abból a vizsgarészből kell újra vizsgázni, amelyik nem sikerült. A vizsga napján kézhez kapja a tanúsítványt, a tandíjról szóló számlát és a felnőttképzési szerződést is.
Kapcsolódó írásaink
Kötelező képzés a személy- és vagyonőrök részére
Magánbiztonsági fórum
A Belügyminisztérium közleménye a személy- és vagyonőrök képzése kapcsán
A 2012. évi CXX. törvény
A 68/2012. (XII. 14.) BM rendelet
Kötelező képzés a személy- és vagyonőrök részére
Az új jogszabályok, a 2012. évi CXX. törvény és végrehajtási rendelete, a 68/2012. (XII. 14.) BM rendelet kötelezővé tette a képzést a személy- és vagyonőrök számára. Ezzel a lépéssel a vagyonvédelem hatékonyságát és elismertségét kívánta növelni a jogalkotó.
Az utóbbi években megváltoztak a vagyonvédelemre vonatkozó előírások, így fontos, hogy minden személy- és vagyonőr tisztában legyen jogaival és kötelességeivel. A képzésen 2014. május 31-ig minden munkavállalónak részt kell vennie, aki személy- és vagyonőr igazolvánnyal rendelkezik.
Aki nem teszi le a határidő végéig a vizsgát, az nem vállalhat munkát a személy- és vagyonvédelem területén, amíg meg nem szerzi a tanúsítványt.
A képzés költségét jogszabály írja elő, ez 9663 forint, a vizsga díja pedig 1932 forint.
A Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara (SzVMSzK) tagdíjat fizető tagjai részére a tagdíj erejéig (6200 forint), több mint 50 százalékos kedvezményt nyújt a tanfolyam díjából.
A jogalkotó
Dr. Dános Valér tábornok, a Belügyminisztérium Oktatási, Képzési és Tudományszervezési Főigazgatóság (BM OKTF) főigazgatója, aki irányította az előírások képzésről szóló részének elkészítését, kifejtette, mivel a személy- és vagyonőr közfelügyeletet ellátó személy, a cél az, hogy mindenki azonos felkészítésben és azonos színvonalú vizsgán vegyen részt. A rendelet megalkotásakor kiszámították, hogy a képzés piaci ára – mindent egybevetve – több mint 25 ezer forint lenne. Azonban ezt az árat túl magasnak találták, így a kamara infrastruktúrájára alapozva állapították meg a jóval alacsonyabb képzési árat. Jelenleg közel 80 ezer személy- és vagyonőrt tartanak nyilván, így komoly feladat hárul a kamarára az idei évben.
Dr. Dános Valér és Német Ferenc
A kamara
Német Ferenc, az SzVMSzK elnöke elmondta, a 2012. évi CXX. törvény és végrehajtási rendelete, a 68/2012. (XII. 14.) BM rendelet jelentősen átalakította a kamra életét. Mivel nő az igény a közbiztonság iránt, egyre nagyobb szerep hárul a magánbiztonságra és ezen belül a személy- és vagyonőrökre, és ezzel párhuzamosan egyre inkább nő a szakma presztízse. A képzéssel felkészítik a személy- és vagyonőröket, hogy a növekvő igényeknek megfelelően lássák el munkájukat és arra is, hogy ők maguk ne váljanak áldozattá. A képzésre a megbízók részéről is igény van, munkájuk során folyamatosan egyeztetnek a Magyarországi Biztonsági Vezetők Egyesületével (MBVE).
A megbízó
Fialka György, az MBVE elnöke a Securinfót arról tájékoztatta, hogy a biztonsági vezetők már 2000 óta szorgalmazzák a személy- és vagyonőrök egységes képzését és vizsgáztatását. Az elnök úgy látja, tovább kell menni: a középvezetők és a vezetők számára ki kellene alakítani egy kreditrendszerű képzést. A személy- és vagyonőrök számára pedig szakmai előéletüket és képzetségüket tartalmazó kártyát kellene rendszeresíteni.
Képzés és vizsgák
Birtalan Géza, az SzVMSzK oktatásért és szakképzésért felelős elnökhelyettese tájékoztatása szerint a képzés elméleti részét on-line tanulhatják meg a személy- és vagyonőrök, majd a gyakorlati oktatás után vizsgáznak le. A gyakorlati képzés és a vizsgák a vállalkozásoknál lesznek, így a személy- és vagyonőröknek nem kell utazniuk. A vállalkozások és kamarák helyi szervezetei segítséget nyújtanak az on-line tanuláshoz is, de a személy- és vagyonőrök kérhetnek élő képzést is.
Miért érdeke a személy- és vagyonőröknek a képzés?
- A 2012. évi CXX. törvény és a 68/2012 (XII. 14.) BM rendelet új kötelezettségeket ír elő a vagyonőrök részére, akiknek meg kell ismerkedniük új munkafeltételeikkel.
- A jól képzett vagyonőr magasabb színvonalon végzi a munkáját, így biztosabb az állása.
- A vagyonőr jogot alkalmaz, ezért lépést kell tartania a jogszabályi környezet változásaival, hiszen a feladata mások jogainak védelme és a jogszabályok betartatása.
- A vagyonőrnek tudnia kell, milyen helyzetekben milyen jogszabályt kell alkalmaznia, meddig terjednek lehetőségei. A szakszerűtlen intézkedésnek súlyos következményei lehetnek a vagyonőrre nézve is: amennyiben hatáskörét átlépi az adott helyzetben, akár letöltendő szabadságvesztésre is ítélhetik!
Miért érdeke a képzés a vagyonvédelmi szakmának?
- Nagyszámú panasz érkezik a vagyonőrök munkájára, ez pedig rossz fényt vet az egész szakmára: számos alkalommal követelt emberéletet és okozott sérülést rendezvények szakszerűtlen biztosítása (például West Balkán).
- Az idén megújuló panaszkezelési rendszer a minősítési rendszerrel együtt hatékony eszköz lesz a kamara kezében, amely segítségével lehetőség nyílik arra, hogy a rendszeresen előforduló szakmai hibákat, etikai vétségeket szankcionáljon.
- A minősítési rendszer tisztítja a szakmát és jobb munkafeltételeket, magasabb életszínvonalat biztosít a munkatársak számára. A rendszeresen előforduló szakmai hibák meg fognak jelenni a kiegészítő képzés tananyagában és ez által emelkedik a szakma színvonala.
Milyen közérdek fűződik a képzéshez?
- A felkészült magánbiztonsági iparág hatékonyan tudja segíteni a közhatalom munkáját, hozzájárulva ezzel is a közbiztonság javulásához, az állampolgárok komfortérzetének növekedéséhez.
Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara Országos Szervezete
1135 Budapest, Szegedi út 37–39.
Telefon: +36 (1) 422–0079
Fax: +36 (1) 220–8921
E-mail: titkarsag@szvmszk.hu
