Biztonságtechnikai szakportál

Az új jogszabályok, a 2012. évi CXX. törvény és végrehajtási rendelete, a 68/2012. (XII. 14.) BM rendelet kötelezővé tették a képzést a személy- és vagyonőrök számára. Német Ferencet, az SzVMSzK elnökét kérdeztük a személy- és vagyonőrök kötelező képzésének eddigi tapasztalatiról.

Az utóbbi években megváltoztak a vagyonvédelemre vonatkozó előírások, így fontos, hogy minden személy- és vagyonőr tisztában legyen jogaival és kötelességeivel – tájékoztatta a Securinfo.hu oldalt még az év elején Német Ferenc, a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara (SzVMSzK) elnöke

 Német Ferenc, az SzVMSzK elnöke 

A képzésen 2014. május 31-ig minden munkavállalónak részt kell vennie, aki személy- és vagyonőr igazolvánnyal rendelkezik. Aki nem teszi le a határidő végéig a vizsgát, az nem vállalhat munkát a személy- és vagyonvédelem területén, amíg meg nem szerzi a tanúsítványt.

Kérdésünkre Német Ferenc kifejtette, a vizsgázók felkészültsége kifejezetten jó, látszik rajtuk, hogy ebből élnek, ez a szakmájuk, így nem volt nehéz elsajátítaniuk a tananyagot. A tananyagról a vizsgázók elmondták, hogy a jól megszerkesztett anyag nagyban megkönnyítette a felkészülést. Az elnök hozzátette, akik már részt vettek a vizsgán, jó véleménnyel vannak róla, szükségesnek érezték tudásuk frissítését. .

Eddig 14 ezren regisztráltak a személy- és vagyonőrök képzésére. Majd Német Ferenc hozzátette, nem elég regisztrálni, figyelmesen el kell olvasni a folyamatábrát, és annak megfelelően tovább haladni a rendszerben, hogy minden információ eljusson a személy- és vagyonőrökhöz, mert csak így tudnak hozzáférni a tananyaghoz és bejelentkezni a vizsgára.

A bejelentkezések alapján látható, hogy augusztus végéig 4500 személy- és vagyonőr teszi le a vizsgát, közel kétharmaduk a munkahelyén, a cégekhez kihelyezett vizsgahelyeken számol be tudásáról.

A vizsgát 2014. május 31-ig kell letennie minden személy- és vagyonőrnek, aki továbbra is szeretné szakmáját gyakorolni. A regisztrációnak nincs külön meghatározott határideje, de ajánlott még idén bejelentkezni, mert a tananyag elsajátítása is időt igényel, és kell találni szabad vizsgaidőpontot is. Még körülbelül 60 ezer jelentkező várható.

Német Ferenc, az SzVMSzK elnöke hozzátette, érzékelhető, hogy közelednek a választások. Hirtelen fontos lett a vagyonőrök jövedelme, foglalkoztatása. Olyanoknak is, akik eddig nem sokat törődtek a sorsukkal. A felfokozott politikai hangulat néha többet árt a szakmának, mint amennyit használ. Majd külön kiemelte, nagyra értékeli a magyar vagyonőrök helytállását az árvízi védekezésben. A vagyonvédelemben körülbelül 100 ezer ember dolgozik. Az ő munkájuk felbecsülhetetlen jelentőségű hozzáadott értékkel bír, amely a háttérben zajlik: az utcákon, bevásároló központokban, bankokban, telephelyeken. Ezek az emberek az árvízi védekezésben is emberfeletti teljesítményt nyújtottak: az ő erőfeszítéseiknek is köszönhetően minimalizálható volt az anyagi kár. A magyar vagyonőrök kötelességtudatból mentek ki a gátra, és nem azért, hogy a tévében szerepeljenek.

Kapcsolódó írásaink

Kötelező képzés a személy- és vagyonőrök részére

Miért fontos a kötelező képzés a személy- és vagyonőröknek?

A 2012. évi CXX. törvény

A 68/2012. (XII. 14.) BM rendelet

2013-ban minden személy- és vagyonőrnek képzésen kell részt vennie. Ezzel kapcsolatban sok kérdés merült fel, és vannak jócskán félreértések is. Német Ferenc, az SzVMSzK elnöke válaszolt a Securinfo.hu kérdéseire.

A 2012. évi CXX. törvény és végrehajtási rendelete, a 68/2012. (XII. 14.) BM rendelet kötelezővé tette a képzést a személy- és vagyonőrök számára. A képzésen 2014. május 31-ig minden munkavállalónak részt kell vennie, aki személy- és vagyonőr igazolvánnyal rendelkezik. Aki nem teszi le a határidő végéig a vizsgát, az addig nem vállalhat munkát a személy- és vagyonvédelem területén, amíg meg nem szerzi a tanúsítványt.
A képzés árát jogszabály írja elő, ez 9663 forint, a vizsga díja pedig 1932 forint.
A Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara (SzVMSzK) tagdíjat fizető tagjai részére a tagdíj erejéig (6200 forint), több mint 50 százalékos kedvezményt nyújt a tanfolyam díjából.

 Német Ferenc, az SzVMSzK elnöke 

Securinfo.hu – Sokan úgy gondolják, hogy csak pénzszerzés a kamara vagy az állam számára a kötelező személy- és vagyonőrképzés, és soknak tartják a képzés díját is.

Német Ferenc – Hadd osszam meg az olvasókkal, rengeteg munkánkba és hatalmas erőfeszítésünkbe került, hogy a kötelező képzés ára végül viszonylag alacsony lett. Ennek az összegnek a többszöröséről indultunk. Tudom, vannak háztartások, ahol nehéz még ezt az összeget is kigazdálkodni, de higgyék el, hogy a jövőbe fektetett energia nem vész el, hanem sokszorosan megtérül. Ez a pénz egyébként nem a kamara működésére, hanem a tanagyag összeállítására, az oktatók díjazására, terembérletre kell. Kiszámoltuk: egy órát 240 forintból kell megtartani, aki vállalja ennyiért várjuk, jöjjön hozzánk órát tartani.

Securinfo.hu – „Egyszer már levizsgáztam, miért kell újra vizsgát tennem, hiszen a jogosítványt sem kell újabb vizsgával megerősíteni.” – hangzik a következő érv a kötelező személy- és vagyonőr képzéssel szemben.

Német Ferenc – Nos, ez tévedés, ugyanis csak az „úrvezetői” jogosítványt nem kell megújítani vizsgával. A hivatásosoknak újra és újra vizsgát kell tenniük, minél nagyobb a felelősségük, annál komolyabb ez a vizsga, és azt sem adják ingyen. Tudomásul kell venni, hogy a XXI. században élünk, és az élethosszig tartó tanulás a mai európai kultúra egyik alapelve! Számos más szakmákban dolgozóknak, így például a túlfizetettnek aligha nevezhető pedagógusoknak is meg kell újítaniuk tudásukat.

Securinfo.hu – Sokan kérik számon a kamarát azért, mert kevés pénzért kell dolgozniuk, mert rosszak a munkafeltételek, mert az alvállalkozói láncban elvész a felelősség és a pénz. Még sorolhatnám tovább, de mi is a kamara feladata?

Német Ferenc – Először is, tegyünk tisztába néhány dolgot. Mi nem a kamara: nem vagyunk szakszervezet, nem vagyunk jogalkotók, sem hatóság vagy munkaügyi bíróság. A kamara feladata, hogy a szakmaiságot képviselve hozzájáruljon a közbiztonság javításához és a vagyonvédelmi iparág megtisztulásához. Ezt oktatással, képzéssel, a beérkezet panaszok kezelésével és a cégek minősítésével éri el. Ezeket a feladatokat és jogosítványokat kapta a kamara a jogalkotótól, ezekben van jogunk eljárni. Gigantikus pótcselekvésnek vagyunk szemtanúi: egyes szakszervezetek a saját impotenciájukat ránk akarják verni. Képtelenek megvédeni tagjaikat a visszaélésektől és ezért bűnbakot keresnek. A kamara azonban kevéssé alkalmas erre a szerepre, mert egészen egyszerűen nincsenek szakszervezeti jogosítványaink, ha akarnánk, sem végezhetnénk az ő feladataikat.

Securinfo.hu – Hogyan foglalná össze egyszerűen és röviden, miért is van szükség a személy- és vagyonőrök képzésére?

Német Ferenc – A tudás a versenyképesség alapja, aki nem naprakész, lemarad, nem lesz munkája. A képzés egyik oka a biztonság, a személy- és vagyonőr saját biztonsága és a rábízott emberek biztonsága. A West Balkánban történt tragédia után a biztonsági őrök nem tartották magukat felelősnek. Vagy a Váci úti Tescóban, amikor a lövöldözőtől – miután meglőtte a biztonsági őrt – a fegyverét az egyik vásárló vette el. De az Allee bevásárlóközpontban sem állt a helyzet magaslatán az a biztonsági őr, akit meglőttek. Megfelelő képzés után, a tudás birtokában nem fordulhattak volna elő ezek az esetek. Emellett sok jogszabályváltozás volt az utóbbi időben. A személy- és vagyonőröknek pedig minden nap alkalmazniuk, még pedig helyesen kell alkalmazniuk a jogszabályokat. Ezek időről időre változnak, így tudásunkat is frissen kell tartanunk.

Securinfo.hu – Mely – a szakmát is érintő – jogszabályok változtak az utóbbi időben?

Német Ferenc – A magyar Országgyűlés úgy határozott, hogy a közrend és a közbiztonság erősítését célzó intézkedéscsomag részeként a magánbiztonsági szektornak és ezen belül személy- és vagyonőri szakmánknak is presztízst kíván teremteni. A 2012. évi CXX. törvény és az annak végrehajtásáról gondoskodó 68/2012. (XII. 14.) BM rendelet értelmében a vagyonőröknek meg kell ismerniük a megváltozott jogszabályi környezetet, köztük új jogaikat és kötelességeiket. A már említettek mellett változott az alaptörvény, a büntető törvénykönyv, a polgári törvénykönyv, a szabálysértési törvény.

Securinfo.hu – Mi módon történik a képzés?

Német Ferenc – A legfontosabb, hogy a képzésen való részvétel kötelező. Teljesíteni két módon lehet: az elektronikus tananyag egyéni feldolgozásával vagy csoportos képzés keretében. Tanulni és vizsgázni a kamara megyei szervezeteinél és a vállalkozásoknál lehet. A képzésre jelentkezni elektronikusan kell a www.kabinetedu.hu oldalon. Ha valakinek az egyéni jelentkezés során bármiféle problémája támad, a kamarában vagy a munkahelyén segítenek neki. A képzésre való jelentkezés a honlapon lépésről lépésre könnyen elvégezhető. A tananyag egyéni feldolgozását a rendszer érzékeli. Igény szerint többször is és egy-egy alkalommal bármeddig foglalkozhat a személy- és vagyonőr a tananyaggal. A személy- és vagyonőr csak akkor férhet hozzá a vizsganaptárhoz, ha már átvette a tananyagot. A tandíj csekken és átutalással is befizethető.

Securinfo.hu – Hogy zajlik a vizsga?

Német Ferenc – A vizsgára jelentkezés szintén elektronikusan történik. A vizsga menete a következő: a személy- és vagyonőr a választott időpontban elmegy a helyszínre, a személyi igazolványát feltétlenül vigye magával. Az első négy órában gyakorlati oktatás lesz, majd a bizottság előtt vizsgázik, először a gyakorlati és a szóbeli vizsgafeladatok közül húz egyet-egyet. A vizsga minősítése megfelelt vagy nem megfelelt lehet. Ha megfelelt mind a két vizsgafeladatból, a helyszínen megkapja a tanúsítványt. Ha valamelyik vizsgarész nem sikerül, akkor meg kell ismételnie a vizsgát egy másik időpontban, és a vizsgadíjat, az 1930 forintot csekken be kell fizetnie. Csak abból a vizsgarészből kell újra vizsgázni, amelyik nem sikerült. A vizsga napján kézhez kapja a tanúsítványt, a tandíjról szóló számlát és a felnőttképzési szerződést is.

Kapcsolódó írásaink

Kötelező képzés a személy- és vagyonőrök részére

Magánbiztonsági fórum

A Belügyminisztérium közleménye a személy- és vagyonőrök képzése kapcsán

A 2012. évi CXX. törvény

A 68/2012. (XII. 14.) BM rendelet

Az új jogszabályok, a 2012. évi CXX. törvény és végrehajtási rendelete, a 68/2012. (XII. 14.) BM rendelet kötelezővé tette a képzést a személy- és vagyonőrök számára. Ezzel a lépéssel a vagyonvédelem hatékonyságát és elismertségét kívánta növelni a jogalkotó.

Az utóbbi években megváltoztak a vagyonvédelemre vonatkozó előírások, így fontos, hogy minden személy- és vagyonőr tisztában legyen jogaival és kötelességeivel. A képzésen 2014. május 31-ig minden munkavállalónak részt kell vennie, aki személy- és vagyonőr igazolvánnyal rendelkezik.
Aki nem teszi le a határidő végéig a vizsgát, az nem vállalhat munkát a személy- és vagyonvédelem területén, amíg meg nem szerzi a tanúsítványt.

A képzés költségét jogszabály írja elő, ez 9663 forint, a vizsga díja pedig 1932 forint.
A Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara (SzVMSzK) tagdíjat fizető tagjai részére a tagdíj erejéig (6200 forint), több mint 50 százalékos kedvezményt nyújt a tanfolyam díjából.

A jogalkotó
Dr. Dános Valér tábornok, a Belügyminisztérium Oktatási, Képzési és Tudományszervezési Főigazgatóság (BM OKTF) főigazgatója, aki irányította az előírások képzésről szóló részének elkészítését, kifejtette, mivel a személy- és vagyonőr közfelügyeletet ellátó személy, a cél az, hogy mindenki azonos felkészítésben és azonos színvonalú vizsgán vegyen részt. A rendelet megalkotásakor kiszámították, hogy a képzés piaci ára – mindent egybevetve – több mint 25 ezer forint lenne. Azonban ezt az árat túl magasnak találták, így a kamara infrastruktúrájára alapozva állapították meg a jóval alacsonyabb képzési árat. Jelenleg közel 80 ezer személy- és vagyonőrt tartanak nyilván, így komoly feladat hárul a kamarára az idei évben.

Dr. Dános Valér és Német Ferenc

A kamara
Német Ferenc, az SzVMSzK elnöke elmondta, a 2012. évi CXX. törvény és végrehajtási rendelete, a 68/2012. (XII. 14.) BM rendelet jelentősen átalakította a kamra életét. Mivel nő az igény a közbiztonság iránt, egyre nagyobb szerep hárul a magánbiztonságra és ezen belül a személy- és vagyonőrökre, és ezzel párhuzamosan egyre inkább nő a szakma presztízse. A képzéssel felkészítik a személy- és vagyonőröket, hogy a növekvő igényeknek megfelelően lássák el munkájukat és arra is, hogy ők maguk ne váljanak áldozattá. A képzésre a megbízók részéről is igény van, munkájuk során folyamatosan egyeztetnek a Magyarországi Biztonsági Vezetők Egyesületével (MBVE).

A megbízó
Fialka György, az MBVE elnöke a Securinfót arról tájékoztatta, hogy a biztonsági vezetők már 2000 óta szorgalmazzák a személy- és vagyonőrök egységes képzését és vizsgáztatását. Az elnök úgy látja, tovább kell menni: a középvezetők és a vezetők számára ki kellene alakítani egy kreditrendszerű képzést. A személy- és vagyonőrök számára pedig szakmai előéletüket és képzetségüket tartalmazó kártyát kellene rendszeresíteni.

Képzés és vizsgák
Birtalan Géza, az SzVMSzK oktatásért és szakképzésért felelős elnökhelyettese tájékoztatása szerint a képzés elméleti részét on-line tanulhatják meg a személy- és vagyonőrök, majd a gyakorlati oktatás után vizsgáznak le. A gyakorlati képzés és a vizsgák a vállalkozásoknál lesznek, így a személy- és vagyonőröknek nem kell utazniuk. A vállalkozások és kamarák helyi szervezetei segítséget nyújtanak az on-line tanuláshoz is, de a személy- és vagyonőrök kérhetnek élő képzést is.

Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara Országos Szervezete
1135 Budapest, Szegedi út 37–39.
Telefon: +36 (1) 422–0079
Fax: +36 (1) 220–8921
E-mail: titkarsag@szvmszk.hu

A rendészeti feladatokat ellátó személyek, a segédfelügyelők, valamint a személy- és vagyonőrök képzéséről és vizsgáztatásáról szóló 68/2012. (XII. 14.) BM rendelet.

Módosult a személy- és vagyonőrök kötelező képzésének határideje: 2014. május 31-ig kell letenni a vizsgát.

A 68/2012. (XII. 14.) BM rendelet letöltése

Részletes írásunk a személy- és vagyonőrök kötelező képzéséről

Közeledik 2014. május 31-e, ameddig minden szakmájában dolgozni kívánó személy- és vagyonőrnek le kell vizsgázni a kötelező képzés anyagából.

A jogszabályok: a 2012. évi CXX. törvény és végrehajtási rendelete, a 68/2012. (XII. 14.) BM rendelet kötelezővé tették a képzést a személy- és vagyonőrök számára. Német Ferencet, a Személy-, Vagyonvédelmi Magánnyomozói Szakmai Kamara elnökét a képzés és a vizsga eddigi tapasztalatairól, valamint a minimális rezsióradíjról kérdeztük.

Milyen a vizsgázók felkészültsége?

A vizsgán megjelenők többségén érzékelhető egy kis vizsgadrukk, ami teljesen természetes ilyen esetben. A vagyonőrök elsöprő többsége azonban jól felkészült, tapasztalt munkavállaló. Szembetűnő, hogy a gyakorlat a kisujjukban van, az elméletet pedig túlnyomó részt lelkiismeretesen elsajátítják.

Hányan regisztráltak eddig és a jelentkezőknek mekkora része teljesítette a vizsgát?

Március végéig több mint 50 ezer fő regisztrált a rendszerünkben, és a magyar vagyonőrök fele már letette a vizsgát.

Német Ferenc, az SzVMSzK elnöke

Mekkora a cégekhez kihelyezett vizsgahelyeken vizsgázók aránya?

A vagyonőröknek körülbelül kétharmada a munkáltatója szervezésében vesz részt vizsgán.

Aki még nem regisztrált, meddig teheti meg?

A vizsgakötelezettséget május 31-ig kell teljesíteni. Ha a jelentkező el akarja kerülni, hogy az utolsó pillanatban kelljen a helyért tülekednie, akkor április elején mindenképpen regisztráljon. A felelősséggel gondolkodó vagyonőr nem kockáztatja meg, hogy esetleg nem marad számára vizsgaidőpont, vagy netán távoli helyszínre kell elutaznia a vizsga letételéhez.

Hányan lehetnek a még nem regisztráltak?

A minisztériumi becslés szerint hozzávetőlegesen 60 ezer ember dolgozik a szakmában. A fenti számból következik, hogy még körülbelül 10 ezer ember regisztrációját várjuk.

Mire figyeljen, aki vizsga előtt áll?

Nem elég regisztrálni a kabinetedu.hu oldalon, hanem mielőbb be kell jelentkezni vizsgára is. Az utolsó hetekben nagy tülekedés várható, szerencsésebb ebből kimaradni…

A magyar Országgyűlés 2014. február 13-án módosította a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló törvényt (2005. évi CXXXIII. törvény), és ezzel legálissá vált a rezsióradíj. Közbeszerzéseken a kamara által meghatározott minimális rezsióradíj alatt már nem nyerhet a pályázó. Hogyan értékeli a kamara szerepét ebben a törvénymódosításban?

A jogszabály módosításának köszönhetően több ezer magánbiztonsági cég és több tízezer vagyonvédelmi dolgozó anyagi helyzete stabilizálódhat. A Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara komoly sikerként értékeli, hogy hozzájárulhatott a magánbiztonságban dolgozók megélhetésének stabilizálásához: hazánk felemelkedésének és a gazdasági fellendülésnek végre nyertese lehet a vagyonőr társadalom is. Arról nem is beszélve, hogy a szakma kifehérítése ezután még intenzívebben folytatódhat.

Kapcsolódó írásaink

Kötelező képzés a személy- és vagyonőrök részére

Miért fontos a kötelező képzés a személy- és vagyonőröknek?

A 2012. évi CXX. törvény

A 68/2012. (XII. 14.) BM rendelet

Már folyik a vizsgáztatás, de akik még előtte állnak, azok számára összefoglaltuk Személy-, Vagyonvédelmi, Magánnyomozói Szakmai Kamara anyaga alapján a tudnivalókat a személy- és vagyonőrök kötelező képzéséről.

• A személy- és vagyonőrök kötelező képzését és a vizsgát a 2012. évi CXX. törvény és a végrehajtásáról szóló 68/2012. (XII.14.) BM rendelet írja elő.

• A képzést és a vizsgát a személy- és vagyonőr igazolvánnyal rendelkezők számára írta elő a jogalkotó. 

• A személy- és vagyonőrök kötelező képzésének neve: Magán-biztonságvédelmi alapfeladatok.

• Határidő: a képzést és a vizsgát 2014. május 31-ig kell teljesíteni. 

• A vizsga alóli mentésítést a 68/2012. (XII.14.) BM rendelet 5. számú mellékletében szereplő szakképesítéssel rendelkezők kaphatnak. A vizsga alóli mentésítést kérelmezni kell a BM OKTF-nél. (Az eljárást a következő linken indíthatja el: http://rvv-rvki.hu/rvki/login.seam.)
  A mentességre jogosultaknak az úgynevezett Kiegészítő vizsga 5 év múlva lesz esedékes.

• A képzésen való részvétel kötelező. Teljesíteni két módon lehet: az elektronikus tananyag egyéni feldolgozásával vagy csoportos képzés keretében.
  Ha csoportos képzésre van igénye, telefonáljon a kamara megyei szervezetéhez. Ugyanitt a vagyonvédelmi vállalkozások is megrendelhetnek csoportos képzést és vizsgát a munkatársaik számára.

• A képzésre jelentkezni elektronikusan lehet: www.kabinetedu.hu. Ha segítségre van szüksége, telefonáljon a kamara megyei szervezetéhez.

• A képzésre jelentkezés lépései:

1. Regisztráció (A vizsgára jelentkező adja meg a felhasználó nevét és a jelszavát.)
2. A vizsgára jelentkező által megadott e-mail címre üzenet érkezik, majd aktiválni kell a link segítségével a regisztrációt. Ezzel visszatér a kabinetedu.hu oldalra.
3. Jelentkezzen be felhasználó nevével és jelszavával!
4. Kattintson a Jelentkezés linkre!
5. Kattintson a Kiválaszt linkre az on-line tanulás kezdetű tábla utolsó cellájában!
6. Az új oldal alján kattintson a Jelentkezés linkre, az ezután kinyíló ablakban az Igenre!
7. Ekkor új üzenet kap az e-mail címére: „postázzuk a tandíjcsekket”.

• Tandíj: 11 595 forint vagy 2013. május 1-je előtt rendezett kamarai tagság esetén kedvezményesen 5395 forint. A tandíjcsekk a megadott postacímére érkezik, annak befizetése és feldolgozása után a rendszer e-mailt küld, hogy megkezdheti a tanulást, a rendszeren hozzáférhetők a tananyagok. A befizetett tandíjról elektronikus számlát kap a regisztrációban megadott e-mail címre a befizetést követő 15 napon belül.

• A tananyag egyéni feldolgozását a rendszer érzékeli, vagyis vizsgára jelentkező ezzel teljesíti az elméleti képzésen való részvétele kötelezettségét. Akárhányszor, bármennyi ideig dolgozhat a tananyaggal.
  Három, különböző módszerekkel dolgozó tananyag található a rendszerben.

1. Kinyomtatható jegyzet, ennek
2. online-változata (benne az ellenőrző kérdések, amelyek megválaszolása után léphet tovább) és
3. a felkészülését segítő interaktív anyagok (filmek, tudáspróba).

• Ha a vizsgára jelentkező csoportos, tanfolyami képzést igényelt, ott elméleti és gyakorlati felkészítést kap.
  Ha a vizsgára jelentkező csak a gyakorlati oktatást teljesíti csoportfoglalkozás keretében, két megoldás van: a vizsgaidőponthoz kötötten választhat a kamara kínálta képzési napokból vagy a vállalatánál teljesíti azt.

• A vizsgára jelentkezés elektronikus formában történhet. (Ha a vizsgára jelentkező csoportos képzésen vett részt, ott a vizsgára jelentkezéshez is segítséget kap.) A vizsgahelyszínek és időpontok közül a vizsgára jelentkező választ.

• A vizsga teljesítése:

1. A vizsgázó megjelenik a választott időpontban a helyszínen (személyi igazolvánnyal). A vizsgacsoportból leiratkozhat a vizsga előtt öt nappal. Ha a jelentkezését nem törölte, és nem jelenik meg a vizsgán, a vizsgát szervező megyei kamaránál igazolással élhet 5 napon belül, és új vizsgaidőpontot kérhet.
2. Az első négy tanórában további gyakorlati oktatáson vesz részt.
3. Vizsgabizottság előtt vizsgázik: gyakorlati és szóbeli vizsgafeladatok közül húz egyet-egyet. (A szóbeli tételsor elérhető a vizsgára jelentkező számára a tananyag feldolgozása idején.)
4. A vizsgája minősítése megfelelt vagy nem megfelelt. Ha megfelelt mind a két vizsgafeladatból, tanúsítvány kap helyben. Ha valamelyik vizsgarész sikertelen, meg kell ismételnie a vizsgát egy másik időpontban, és a ­javító vizsga díját (1930 forint) csekken be kell fizetnie. Csak abból a vizsgarészből vizsgázik újra, amelyik nem sikerült.

• A tanúsítvány a vizsgázó igazoló irata, vigye haza, nem kell beküldenie sehová. A vizsga napjáig elektronikus számlát kap a befizetett tandíjáról.

Forrás: SzVMSzk
 

Kapcsolódó írásaink

Az SzVMSzK pályázati felhívása a vagyonvédelmi vállalkozások számára a személy- és vagyonőr szakképzésben való közreműködésre.

A Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara (SzVMSzK) pályázatának középpontjában a vagyonvédelmi ágazatában dolgozók fejlesztése áll: a foglalkoztatás, a munkaerő-piaci lehetőségek bővítése a majdani munkavállalók és a foglalkoztató vállalatok számára.

• A vagyonvédelmi vállalkozások versenyképességét jelentősen meghatározzák azok a munkavállalók, akik nemcsak képzettek, hanem értik is a szakmájukat. A vagyonvédelmi vállalatok érdeke, hogy jól képzett munkavállalókat alkalmazhassanak.
• A majdani munkavállalót az vezérli, hogy munkája során ne érjék kudarcok, tudjon alkalmazkodni a szakmai környezethez, felkészülése idején megismerje az ágazat általános munkakörülményeit, és tudatosítsa önmagában, milyen képességek birtokában képes megfelelni az igényeknek.
• A szakképzés-irányításnak és a kamarának az az érdeke, hogy a jelöltek felkészítése, illetve felkészülése kiterjedjen a foglalkozási készségekre, a munkához való viszonyra is, mint olyan elemekre, amelyeknek az alkalmazó tudásgazdaságok munkaadói a legtöbbször ma már nagyobb jelentőséget tulajdonítanak, mint az elsődlegesen szakmai hozzáértésnek.

A kamara javaslatára a személy- és vagyonőr szakképzés szakmai és vizsgakövetelményeit meghatározó jogszabályban szerepel a negyvenórás összefüggő munkahelyi gyakorlat előírása, mint a szakmai vizsgára bocsátás feltétele.
„Az iskolai rendszeren kívüli szakképzésben az összefüggő munkahelyi szakmai gyakorlat időtartama: 40 óra, a képzés utolsó szakaszában, a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Kamara minősítési rendszerében erre feljogosított, a gyakorlati képzés feltételeivel rendelkező szakképzési hozzájárulásra kötelezett vagyonvédelmi gazdálkodó szervezetnél.” [20/2013. (V. 28.) BM rendelet].

A kamara – mint a gyakorlati képzés feltételeinek biztosításáért felelős egyik szervezet – szabályzatot alkotott a személy- és vagyonőr (32 861 01) szakképesítés megszerzésére irányuló szakképzés negyvenórás összefüggő munkahelyi gyakorlati képzése folytatására jogosult szervezetek nyilvántartásba vételének eljárására.
(Az SzVMSzK minősítő szabályzatának ide vonatkozó első fejezetét a kamara honlapján, Jogi háttér/Kamarai szabályzatok menüpont alatt érhető el.)

A fenti indokok alapján és okoknál fogva a kamara pályázatot hirdet a vagyonvédelmi vállalkozások számára a szakképzésben való részvételük érdekében.

Pályázati útmutató

A befogadható pályázatokról

A kamarának országosan kell gondoskodnia a munkahelyi gyakorlat teljesíthetőségéről, emiatt az ország bármely részéről fogadja a vagyonvédelmi vállalkozások pályázatait.
A pályázat (felfüggesztésig) folyamatosan nyitott. A befogadható pályázatok száma nincs korlátozva.
A pályázók köre

Jogi forma

• Bármely szakképzési hozzájárulásra kötelezett vállalkozási jogi forma.

Méret

• A pályázat elbírálásakor nem számít.

Székhely

• A devizajogszabályok alapján belföldinek minősülő, Magyarországon székhellyel rendelkező szervezet.

Iparág

• Személy- és vagyonvédelem. A rendőrség által a 2005. évi CXXXIII. törvény alapján kiadott személy- és vagyonvédelmi tevékenység működési engedély birtokában.

  A pályázat benyújtásának módja, helye

• A pályázat magyar nyelven, a pályázati adatlapon nyújtható be. A projekt adatlap sem formájában, sem alakjában nem változtatható.

A pályázatot 2 példányban (1 eredeti és 1 másolat), valamint további 1 elektronikus példányban (kizárólag CD/DVD lemezen), zárt csomagolásban, ajánlott küldeményként vagy gyorspostai szállítás igénybevételével a következő címre kell beküldeni:

• Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara Képzési és Minősítési Testület
• 1044 Budapest
• Nyárfa utca 45.

A papíralapon benyújtott pályázatokat kizárólag összefűzött (dossziéba lefűzött, spirálozott) formában tudjuk befogadni. A pályázati dokumentáció hitelesítéséül elegendő az eredeti pályázati adatlap utolsó oldalát, valamint a nyilatkozatokat cégszerűen aláírni (a cégkivonatban lévő szabályozással megegyező módon).

A pályázat elbírálásának eljárása

• A pályázat befogadása (működési engedély, kamarai nyilvántartás, pályázati díj megfizetésének igazolása, a székhely szerint illetékes kamarai szervezet tudomásulvétele/támogatása)
• A jogosultsági követelmények vizsgálata (a pályázati dokumentumok meglétének és helyes kitöltésének vizsgálata, esetleg hiánypótlásra való felhívás)
• A pályázat elbírálása (helyszíni szemle, szakoktatók felkészítése)
• Feljogosítás (megállapodás-kötés, a tanúsítvány kiadása, nyilvántartásba vétel, közzététel)

  A csatolandó mellékletek listája

• a pályázati adatlap függelékei: aláírási címpéldány(ok) (eredeti), személy- és vagyonvédelmi tevékenység működési engedélye (másolat)
• nyilatkozat arról, hogy a vállalkozás nincs felszámolás vagy végelszámolás alatt
• nyilatkozat a kamarai nyilvántartás fenntartásáról
• nyilatkozat a gyakorlati képzés feltételeinek való megfelelésről
• nyilatkozat a képzésben résztvevőre kiterjedő felelősségbiztosításról 
• nyilatkozat az adóhatósági bejelentésről (máshova nem sorolt egyéb oktatásból bevétele keletkezik)

Forrás: SzVMSzK

Széleskörű az együttműködés a személy- és vagyonőrök képzésében, továbbképzésében – áll a Belügyminisztérium 2013. március 6-án kiadott sajtóközleményében.

A Belügyminisztérium Oktatási, Képzési és Tudományszervezési Főigazgatóság (BM OKTF) a rendészeti feladatokat ellátó személyek, a segédfelügyelők, valamint a személy- és vagyonőrök képzéséről és vizsgáztatásáról szóló, a 2012. évi CXX. törvény végrehajtásáról megjelent 68/2012. (XII. 14.) BM rendelet alapján a személy- és vagyonőrök képzésével és vizsgáztatásával kapcsolatban 2013. március 5-én egyeztető megbeszélést folytatott

• a megbízók képviseletében a Magyar Biztonsági Vezetők Egyesületével,
• a vállalkozók nevében Magyar Biztonsági Vállalkozások Munkaadói Szövetségével,
• a munkavállalók és a szakszervezetek nevében a Vagyonvédelmi Szakszervezetek Szövetségével, valamint
• a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara képviselőivel.

Az értekezleten megjelentek valamennyien támogató együttműködésükről és közreműködésükről biztosították a BM OKTF-et a 68/2012. (XII. 14.) BM rendeletben meghatározott feladatok végrehajtása kapcsán.

A BM OKTF a megjelent szervezetek képviselőivel a képzés ideje alatt folyamatos párbeszédet kíván folytatni a személy- és vagyonőrök hiteles tájékoztatása, a képzés tapasztalatainak felhasználása és a képzés minőségének biztosítása érdekében.

Forrás: Belügyminisztérium

Kapcsolódó írásunk

Kötelező képzés személy- és vagyonőröknek

Magánbiztonsági fórum

A személy- és vagyonőrök képzésében történt szemléletváltás volt a központi témája a Magyar Rendészettudományi Társaság és a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara által szervezett február végi magánbiztonsági fórumnak.

A magánbiztonsági fórum egyik szervezője, Magyar Rendészettudományi Társaság (MRTT) főtitkára, dr. Janza Frigyes megnyitójában elmondta, úgy látják, hasznos lenne, ha a magánbiztonsági szektor szereplői két-háromhavonta találkoznának, s beszélnének az iparágat érintő problémákról.
Az első alkalommal megrendezett magánbiztonsági fórum központi témája a személy- és vagyonőrök képzése, továbbképzése volt. A Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács (NBT) közelmúltban kinevezett elnöke, dr. Hatala József hangsúlyozta, hogy a magánbiztonsági szektornak is fontos szerepe van a bűnmegelőzésben. Ez csak akkor lehet hatékony, ha a területen jól felkészített szakemberek dolgoznak. Majd kifejtette, az NBT a vagyonvédelmi szervezetekkel is együtt akar működni.

Dr. Hatala József, Német Ferenc, dr. Janza Frigyes, dr. Dános Valér

A hatóság

Az Belügyminisztérium Oktatási, Képzési és Tudományszervezési Főigazgatósága (BM OKTF) főigazgatója, dr. Dános Valér emlékeztetett arra, hogy a 2012. évi CXX. törvény, és az annak végrehajtásáról szóló 68/2012. (XII. 14.) BM-rendelet kötelező képzést ír elő a vagyonőröknek. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy 2014. január 1-jéig minden személy- és vagyonőr igazolvánnyal rendelkező munkavállalónak kötelező részt vennie egy, a BM és a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Kamara (SZVMK) által közösen szervezett képzésen. A vizsgát követően ötévente úgynevezett kiegészítő képzésre kell jelentkezniük az érintetteknek. Hozzátette, közel százezer ember oktatásáról van szó, ezért a képzésről és vizsgáztatásról gondoskodó BM OKTF-re nagy munka hárul. A papír alapú képzés mellett a tanfolyam egy részét elektronikus úton is el lehet majd végezni (e-learning), s a nagyobb cégeknél helyszíni képzést is terveznek. Az oktatási koncepció kidolgozásába be kell vonni a munkaadók, munkavállalók, megbízó cégek képviselőit is.

A kamara

A Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara (SzVMSzK) elnöke, Német Ferenc hangsúlyozta, hogy a biztonsági őrök többsége jól végzi a munkáját, de a képzésre, továbbképzésre akkor is szükség van, hiszen a korábban megszerzett tudás elévülhet. A személy- és vagyonőröknek lépést kell tartaniuk a jogszabályi környezet változásaival, tudniuk kell, hogy az egyes helyzetekben milyen jogszabályt kell alkalmazniuk. Társadalmi igény, hogy javuljon a közbiztonság, s ebben a magánbiztonsági szektornak is kiemelt szerepe van. A jól működő képzési rendszer hozzájárulhat ahhoz, hogy a szektorban tevékenykedő vállalkozások megőrizzék versenyképességüket. Elmondta, hogy az érintettek a kamara honlapján tájékozódhatnak a képzésre való jelentkezés módjáról.

A megbízók

A Magyarországi Biztonsági Vezetők Egyesületének (MBVE) elnöke, Fialka György rámutatott arra, hogy a képzés, továbbképzés és vizsgáztatás egységes rendszere hozzájárulhat a szakma „kifehérítéséhez”, a kötelező tanulás és vizsgázás egyfajta szakmai megtisztulást is eredményezhet. A megjelent felmérések szerint jelenleg a biztonsági őrök közül sokan feketén dolgoznak, kiszolgáltatott helyzetben vannak. Elmondta, hogy a Magyarországi Biztonsági Vezetők Egyesület 1995–96 óta küzd azért, hogy a személy- és vagyonőröket egységes rendszer szerint képezzék. Hozzátette, itt nem szabad megállni, szükség van a közép- és felsőfokú biztonsági szakemberek továbbképzésére is.

A munkaadók

A Magyar Biztonsági Vállalkozók Munkaadói Szövetségének (MBVMSZ) elnöke, Mandrik István elmondta, hogy a tagságukba tartozó cégek 99 százaléka ISO minősítéssel rendelkezik, amely szabályozza az oktatást, képzést is. Ezeknél a cégeknél a biztonsági őrök rendszeres képzést kapnak, akkor is, ha más területre helyezik őket – például bankból bevásárlóközpontba – s negyedévente tartanak lőgyakorlatokat. Hangsúlyozta, a szakmai kamarának is érdeke, hogy a képzési koncepció kidolgozásába bevonja a tapasztalatokkal rendelkező biztonsági cégeket is. Szerinte a feketén foglalkoztatottak számát csak úgy lehet csökkenteni, ha a cégek tisztességes jövedelmet tudnak fizetni a biztonsági őröknek. A piaci helyzet mindenesetre nem rózsás, a biztonsági cégek negyedik éve nem tudnak az inflációt meghaladó díjemelést érvényesíteni.

A szakszervezet

A Vagyonvédelmi Szakszervezetek Szövetségének elnöke, Nádas Mihály nehezményezte, hogy a törvényalkotás folyamatában a munkavállalói oldal nem vehetett részt, szerinte a magánbiztonsági fórumot még a törvény megjelenése előtt kellett volna összehívni. Problémának tartja, hogy korábban nem tűnt fel senkinek – a kamarának sem – hogy az OKJ-s képzés nem megfelelő színvonalú. Szerinte a központi képzést nem indokolja semmi, az oktatást a munkáltatókra kellene bízni. Úgy látja, hogy az iparágban jelenleg nem a képzés, továbbképzés jelenti a legfőbb problémát, hanem az alacsony vállalkozási díjak. Ennek köszönhető, hogy a biztonsági őrök jó része mindössze bruttó 140 ezer forintot keres.

Fotó: Dömötör Csaba, (www.domotorcsaba.hu)

Megjelent a belügyminiszter 68/2012. (XII. 14.) BM rendelete, amely a 2012. évi CXX. törvény végrehajtási utasítása. A rendelet előírásaihoz igazították rendkívüli küldöttgyűlésen az SzVMSzK alapszabályát.

Német Ferenc, a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara elnöke arról tájékoztatta a Securinfót, hogy Az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről szóló 2012. évi CXX. törvényhez kapcsolódóan megjelent A rendészeti feladatokat ellátó személyek, a segédfelügyelők, valamint a személy- és vagyonőrök képzéséről és vizsgáztatásáról szóló 68/2012. (XII. 14.) BM rendelet. A rendelet a kamara számára feladatokat rendelt az oktatás, és képzés, a panaszvizsgálat és a minősítés területén. Ahhoz, hogy a kamara megfeleljen ezeknek az előírásoknak a rendkívüli küldöttgyűlésnek néhány ponton módosítania kellett az alapszabályt. Így az oktatást és képzést, illetve a panaszvizsgálatot és a minősítést be kellett venni a kamara feladatai közé az alapszabályba.

A 68/2012. (XII. 14.) BM rendelet