A közbiztonsági helyzet javulása a súlyos, vagyis az úgynevezett kiemelt bűncselekmények esetében is látványos volt. Kiemelt esetnek tekintendő az emberölés, testi sértés, kiskorú veszélyeztetése, embercsempészés, garázdaság, önbíráskodás, kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények, lopás, rablás, kifosztás, zsarolás, rongálás, orgazdaság, illetve járműlopás. Ezek száma 2010-ben még 240 ezer felett volt, tavaly viszont 100 ezer alá esett.
Forrás: PRE-STAT Portfolio
Az adatbázis olyan részletes, hogy településekre lebontva is meg lehet nézni, egyes bűncselekmény-típusokból mennyit követtek el egy adott évben. Nem minden mutató esetén áll rendelkezésre minden egyes településre nézve adat, összességében azonban elég sok információ kinyerhető az adatbankból, amivel kellő részletességgel elemezhetjük a hazai közbiztonsági helyzetet. Bár az országos bűnözési helyzet sokat javult (miképp az a fenti ábrákon is látszik), akadnak olyan települések, ahol tavaly kiemelkedően sok súlyos bűncselekmény történt.
Több ember, több bűncselekmény
Általánosságban kijelenthető, hogy a népesség és az elkövetett bűncselekmények száma között pozitív korreláció van. Az alábbi ábrán a tavalyi évre vonatkozó kiemelt bűncselekmények számát vetettük össze az egyes települések népességszámával. (A népességadatok a 2018. január 1-i állapotot tükrözik, Budapestet kerületeként külön vettük számításba.)
Forrás: PRE-STAT Portfolio
A fenti megállapítást támasztja alá a grafikon is: minél magasabb egy település lakosságszáma, annál több a súlyos bűncselekmény, vagyis az adatokra illesztett trendvonal pozitív meredekségű, ráadásul meglehetősen magas (közel 0,8-as) a kapcsolat szorosságát jelző determinációs együttható értéke.
Ugyanakkor az is látszik, hogy vannak olyan települések, amelyek adatpontjai messze helyezkednek el a (lineáris) trendvonaltól, vagyis a helyi népesség arányában kiemelkedően magas, vagy éppen alacsony bűnözési rátával bírnak. (Azzal persze lehetne vitatkozni, hogy a népesség és a bűnesetek közötti feltételezett kapcsolat inkább exponenciális, nem pedig lineáris, több ember jelenléte ugyanis exponenciálisan magasabb interakciót tesz lehetővé, mi azonban inkább a lineáris kapcsolatot tekintettük viszonyítási alapnak.)
Mennyire voltak biztonságosak tavaly az 50 ezer fő feletti városok?
A fenti ábrán szereplő trendvonal egy adott népességszámhoz rendel hozzá egy “elméletileg indokolt” kiemelt bűncselekmény-számot, amit a tényleges adatokkal összevetve eldönthetjük, hogy az adott település az átlagnál biztonságosabb vagy veszélyesebb volt.
Az 50 ezer fő feletti lélekszámú városok közül 2018-ban – talán sokak meglepetésére – Győr volt a legveszélyesebb, legalábbis amennyiben az 1000 lakosra jutó kiemelt bűncselekményeket, vagy a trendtől való eltérést vesszük alapul.
Forrás: PRE-STAT Portfolio
Abszolút számosságát tekintve természetesen Budapest az első, relatív pozíciója alapján pedig a második legveszélyesebb volt. A legbiztonságosabb 50 ezer fő feletti települést címét Zalaegerszeg érdemelte ki, mögötte pedig Érd végzett: mindkettő esetében legalább 50%-kal alacsonyabb volt az 1000 lakosra jutó kiemelt bűnesetek száma annál, amit az országos átlag alapján a lakosságszám elvileg “indokolt” volna.
Óriási különbségek az egyes budapesti kerületek között
Bár összességében Budapest a veszélyesebb városok közé tartozik, az alábbi táblázatban látszik, hogy a kerületek között nagy különbségek vannak a bűnnel való fertőzöttség tekintetében.
Forrás: PRE-STAT Portfolio
Látszik, hogy Pest belső kerületei a legveszélyesebbek, különösen az 5., a 6. és a 8. Ebben nyilvánvalóan szerepet játszanak a turisták ellen elkövetett bűncselekmények, így a lakosság arányában regisztrált bűncselekményszám torzítja a tényleges helyzetet, hiszen az átlagon felüli turistaszám jóval több potenciális bűnesetet eredményez. Közben Pest külső (keleti, északkeleti és északi) kerületei voltak a legbiztonságosabbak, élen a 16., majd a 17. és a 4. kerülettel.
Voltak még kiemelkedő negatív példák
A kiemelkedően magas bűnözési ráta ellenére nem Budapest 5. kerülete rendelkezett 2018-ban a legmagasabb 1000 lakosra jutó súlyos bűncselekmény-számmal. Az alábbi táblázat országos viszonylatban mutatja azoknak a településeket, ahol a legmagasabb volt ez az arány.
Forrás: PRE-STAT Portfolio
Érdemes azonban hozzátenni, hogy mivel a lista élén többségében kis lélekszámú települések szerepelnek, az adatok torzíthatják a valóságot, hiszen esetükben egy-egy rendkívüli esemény (vagy eseménysorozat) jelentősen befolyásolhatja a lakosság arányában kimutatott bűncselekmény-számot. Ráadásul egyetlen éves adatról van szó, így hosszú távú következtetést sem lehet egyértelműen levonni. Mindenesetre beszédes adat, hogy 2018-ban több olyan helység is volt Magyarországon, ahol minden 40. lakosra jutott egy súlyos bűncselekmény.
Amennyiben eltekintünk a kis lélekszámú falvaktól, akkor kijelenthetjük, hogy az ország bűnnel leginkább fertőzött helyei a fővárosban találhatók.
Végezetül íme a Prevenciós Bűnözés-Statisztikai Adattár oldaláról letölthető országos térkép. (Megjegyzés: a PRE-STAT adatbázisa a 100 ezer lakosra jutó kiemelt bűncselekmények számításakor eltérő népességadatokkal dolgozott, így a tényleges számok eltérhetnek a cikk táblázataiban közöltektől, az arányokon azonban ez érdemben nem változtat.)
Forrás: PRE-STAT Portfolio
Forrás: portfolio.hu
Kapcsolódó cikkek:
