Az „ okoskerítés” lényegében korszerű elektronikus vagyonvédelmi rendszerekkel, intelligens jelzőrendszerrel kiegészített mechanikus védelmi határzár. A déli határszakasz egy kritikus részén a szakemberek szerint jól vizsgázott. Kérdőjelek azért vastagon vannak.
Nézzük egy kicsit részletesebben. Egy biztonsági határzárat kiegészítő második kerítés épült meg, amelynek mintaszakasza tíz kilométer hosszú ,a magyar–szerb határon Bácsszentgyörgy és Gara között. A három méter magas, ponthegesztett hálóval megerősített kerítések között egy árok mélyül, és itt fut a manőverút is. Az egész intelligens jelzőrendszerrel, hő- és hagyományos kamerákkal lett felszerelve. A drótokon tíz-tizenöt centiméterenként érzékelőket helyeztek el, amelyek riasztanak, ha valaki hozzájuk ér.
Az érintett szakaszon a komplett védelmi rendszer felépítése tehát jelenleg:
- gyoda,
- kerítés,
- árok,
- manőverút,
- okoskerítés.
„A rendszer a várakozásokon felül bevált, ezen a szakaszon gyakorlatilag nullára csökkent az illegális határátlépés” – nyilatkozta Bakondi György Nemzetbiztonsági Főtanácsadó. A szerb–magyar határszakasz műszaki határzára mögött egy második védelmi vonal kiépítéséről döntött a kormány. A határvonal megerősítése céljával, a Belügyminisztérium költségvetését harmincnyolcmilliárd forinttal megemelik
Iszonyatos költségek
Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő szerint ez a megoldás sem jelent önmagában biztonsági garanciát, viszont mindenképpen rengeteg pénzbe kerülne. (A mostani kerítés megépítése és a védelemre fordított költségek a kifizetett bérekkel együtt is nagyságrendileg hetvenmilliárd forintot tesznek ki.). A kincstári érvelés szerint ugyanakkor az elektronikus védelmi zár megerősítésével a humán oldalon tudnak jelentősebb költségeket spórolni ( kevesebb rendőr, határőr)
Intelligens jelzőrendszer, de az élőerő sem spórolható meg!
A szakértő szerint viszont nincs áthatolhatatlan kerítés, ha a személyi állományt nem erősítik meg, és ha nem lesznek külön határvédelemre kiképzett embereink, akkor nem lesz hatékony a rendszer. Szerinte összesen nagyságrendileg 12 ezer fős, határellenőrzési feladatokra is kiképzett állományra lenne szükség, természetesen nemcsak a déli szakaszra, hanem az ország teljes, 2011 kilométeres határára. (Közülük szükség szerint 3000-5000-en dolgoznának egy-egy műszakban.) Ennek a fényében ugyanakkor kevésnek tűnik az a 3500 fős határvadászegység sem, amelyet a tervek szerint 2017 májusában állítanak fel.
Legalább három kerítés kellene + a meglévő kettő mellé
Egy valóban hatékony határzár egyébként a szakértő szerint nem is egy, hanem három kerítést feltételezne, jelen esetben a már meglévő kettő mellé. A rendszer első eleme egy nem átvágható szilárdságú drótból készült, mélyen a földbe nyúló alapú kerítés, majd ettől hat-nyolc méterre egy másik, amelyet érintésre aktiválódó érzékelőkkel láttak el. Ha ezen a kettőn valaki mégis átjutna, akkor a második kerítéstől újabb hat-nyolc méterre felhúzott harmadik lenne hivatott meggátolni az átjutást addig, amíg az érzékelő által riasztott katonák, rendőrök a helyszínre érnek. Az érzékelők mellett hőkamerák vagy éjjellátó kamerák is a rendszer részei, ezeket a kerítésre vagy külön oszlopokra is fel lehetne szerelni. A védvonal eleme lehet még egy, a lábnyomokat láthatóvá tévő homoksáv és egy út a kerítések mentén.
Ennyiből egy laikusnak is láthatóvá válhat, hogy egy ilyen rendszer kiépítése a sokszorosa lenne az eddigi kerítésekre költött pénznek; Tarjányi Péter szerint a technikai felszerelés minőségétől függően „a határ a csillagos ég”. Szóval hol van erre a fedezet és akkor még egyáltalán nem beszéltünk a román-magyar határszakaszon tervbevett kerítésről.
Forrás: MNO.hu
Kapcsolódó cikkek:
Kültéri védelem: nélkülözhetetlen a komplex megközelítés
Izraeli acélkerítések biztonságtechnikával a határokra? A kerítésügy Európában és Magyarországon.
Két magyar cég határvédelmi rendszert szállít Türkmenisztánba
