Cikksorozatunk a térfigyelő rendszerek megrendelői számára kíván segítséget nyújtani, hogy minél hatékonyabban alakíthassanak ki térfigyelő rendszert. Most további kameraoldali funkciókat tekintünk át.
Az előző írásainkban foglaltakat röviden összefoglalva: a cél az volt, hogy körüljárhassuk a térfigyelő rendszerek tervezése kapcsán felmerülő, felhasználói szempontú kezdeti lépéseket. Ez alapján tekintettük áta kamerák elhelyezéséhez ésaz optimális képalkotási minőség biztosításához szükséges lefedettségi kritériumokat a megfigyelési igények szerint. Előző cikkünk folytatásaként, egyben a képalkotói oldal lezárásaként mostani írásunkban a felbontási kritériumok kiegészítésével további kameraoldali funkciókat tekintünk át, amelyek felhasználói szempontból különösen is fontos lehet a térfigyelő rendszerek tervezésében.
Rendszertervezési szempontok
Tekintsük át az előzetesen már közölt rendszerábrát, amellyel szerkezetében tetszőleges térfigyelő rendszer leírható (1. ábra).
1. ábra
Képalkotás
Képminőség
A korábban említett felbontási értékek önmagukban nem ad(hat)nak kielégítő képminőséget akkor, ha nem adnak egyben megfelelő választ a megfigyelt helyszín egyéb helyi adottságaira is. Ez pedig alkalmazás szerint a legkülönfélébb kameraparaméterek (akár egyidejű) jelenlétét is megkövetelheti. Fontos tehát összességében látnunk, hogy az egyes követelmények milyen képalkotási vagy kameraoldali funkciót igényelnek.
A helyszín adottságai
A kamerafunkció
Általános áttekintő funkcióra szánt kamera – nappal általános megvilágítással, éjszaka alacsony fénytartalom melletti működéssel.
A színes és a fekete-fehér képtartalom közötti váltás (day/night funkció) a megvilágítási szint függvényében. A day/night funkció váltása segítségével a kamera fényérzékenysége jelentősen javul az egy pixelre jutó fénymennyiség növelésének köszönhetően.
Színes és fekete-fehér üzemmódok közötti érzékenységkülönbség (2. ábra)
A helyszín adottságai
A kamerafunkció
Áttekintő kamera kifejezetten éles ellenfényben vagy nagy megvilágításbeli különbségekkel rendelkező helyszínek megfigyelésére (például bejáratok vagy eltérő reflexiós tényezőjű felületek megfigyelésekor).
Dinamikai tartomány (WDR) – az eltérő megvilágítottságú képrészletek különböző feltételek szerinti kezeléséhez (például kettős expozícióval biztosítva a sötét tartalmak részletgazdagságát, illetve a világos képrészek túlexponáltság nélküli leképezését.)
Képalkotási különbség WDR nélkül illetve WDR-rel (3. ábra)
A helyszín adottságai
A kamerafunkció
Köztéri nátriumgőzlámpák vagy hasonló, rossz színhűséget eredményező fényforrások melletti, éjszaka is megfelelő színvisszaadást követelő telepítési helyszín.
Specifikus fehéregyensúly a kamerán, amely a megvilágítás tartománya szerinti beállításokkal biztosítja a színhűséget.
Nagynyomású nátriumgőzlámpák színösszetevői és specifikus fehéregyensúly nélküli kamerák színhűsége (4. ábra)
A helyszín adottságai
A kamerafunkció
Gyorsan mozgó objektumok megfigyelése (például rendszámtábla-figyelés, gépjármű azonosíthatóság).
Progressive scan funkció a kamerán – a képalkotó szenzor tartalmának egyidejű (nem váltott soros) kiolvasásával. Állítható shuttersebesség, amely a fényviszonyoknak megfelelően az elérhető minimális időtartamban biztosítja a mozgó tartalom mosódásmentes leképezését.
Mozgó objektumok leképezése váltott soros letapogatással és progressive scan technológiával (5. ábra)
Analízis
Egyre gyakrabban merül fel az igény CCTV-rendszerekben hagyományos mozgásérzékelés mellett, további érzékelési megoldások integrálására.
Tipikus érzékelési megoldások lehetnek
azotthagyott tárgyak érzékelésére,
a kötelező haladási irány megsértésére,
a piros lámpán történő áthaladás és
további közlekedésbiztonsági követelmények érvényesítésére szolgáló szempontok,
illetve ezek mellett akár egyéb, kiemelt közbiztonsági kockázatot jelentő helyszínek (bankok, parkolók) megfigyelése.
Tehát a hagyományos mozgásérzékelés helyett bonyolultabb algoritmusok használatát indokolhatják akár
a megfigyelt terület sajátosságai, akár
az őrszemélyzet munkájának segítése is.
Álljon ugyanis akárhány kamerából is az adott CCTV-rendszer, komoly kihívás elé állítja a megfigyelést végző személyzetet a lényeges tartalmak folyamatos ellenőrzése. Koncentrálóképességének határára kényszeríti az embert, akár csak egyetlen képernyő hosszú időn át történő figyelése. E téren végzett felmérések kimutatták, hogy akár egy monitoron végzett megfigyelés esetén is, mindössze 20 perc elteltével – a kezelő a helyszínen történő eseményeknek akár a 90 százalékát is figyelmen kívül hagyhatja.
Tovább árnyalja tehát a kockázati tényezőket és a rendszer hatékonyságát a jól definiált műszaki tartalom mellett az emberi tényező is. A felügyeleti feladat ellátása során a legfontosabb elem lehet az őrszemélyzet kiszolgálása és figyelmének hatékony irányítása.
A kérdés tehát adott: mit lehet tenni, hogy a fenti tényezők mellett tetszőleges térfigyelő rendszerben növelhessük a megfigyelés hatékonyságát? (folytatjuk)
Tematikájában így ez a rész látszólag elválik a képalkotás előbbiekben említett jellemzőitől, viszont szervesen kapcsolódik ahhoz: az analízis hatékonyságát természetesen elemi szinten befolyásolja az a képi anyag, amelyen a különböző szűrési feltételek szerint dolgozhatunk.
A legfontosabb kérdés, amelyhez szempontokat gyűjtünk: mit lehet tenni, annak érdekében, hogy tetszőleges térfigyelő rendszerben növelhessük a megfigyelés hatékonyságát?
a megfigyelt területre belépő vagy azt elhagyó, illetve a mozdulatlan objektumok érzékelése, számlálása,
adott sugarú területen, adott időtartam alatti bóklászás érzékelése,
elhagyott objektumok észlelése meghatározott időtartományban,
elmozdított objektumok észlelése adott konfigurálható időtartományban,
a színhelyen áthaladó objektumok nyomvonalának/útvonalának érzékelése, a nyomvonalak megjelenítésével,
mozgó objektumok színének érzékelése,
több vonalon való áthaladás érzékelése egytől három vonalig, logikai sorrendbe állítva azokat,
peremfeltételekmegváltozásának észlelése, mint például méret, sebesség, irány- és méretarány változása adott időben, például valami leesik,
fej érzékelése, ezáltal emberi mozgásra történő szűrés,
felügyelt területen a mozgásirány érzékelése.
Elmozdított tárgy érzékelése, beállított érzékeny terület esetén, 1. ábra
Több vonalon való áthaladás érzékelése 2. ábra
Analízis
Felhasználói szempontból is kiemelt jelentőséggel bír az analízis. Legyen szó akár az élőképes tartalmak kiértékeléséről, akár a már rögzített adatmennyiség feldolgozásáról, az igények kezelése mindenképpen hatékony válaszokat követelnek.
Felhasználói szempontok a tartalomelemzés használatában
Figyelem fókuszálása
A legtöbb CCTV-rendszer működtetése gyakran csupán azon alapul, hogy legyen lehetőség a rögzített felvételek alapján rekonstruálni egy korábban megtörtént eseményt, ezzel segítve később a feldolgozási/bizonyítási folyamatokat. Nagyobb kameraszám esetén – még ha van is helyi élőerős felügyelet –, 20 perc elteltével (az előző cikkben is említett statisztikát alapul véve) a kamerákon megfigyelhető aktivitások jelentős része már reakció nélkül marad. Döntő mértékben nem marad tehát egyéb, mint az események utólagos rekonstruálása. A kulcstényező természetesen itt is az emberi erőforrás hatékony kihasználása – figyelembe véve természetesen a munkakör monotonitásából fakadó korlátokat. Azzal tehát, ha például a fent említett szűrési feltételek alkalmazásával a rendszert alkalmassá tesszük arra, hogy valós időben riasztást küldjön az őrszemélyzet felé, egyben azonnali akciót is kiválthatunk. Így már nem csupán rögzítve, hanem akár meg is akadályozva a nem kívánt esemény bekövetkeztét, kiküszöbölve egyben a figyelem lankadásából adódó hibaforrásokat.
Adatkeresés
A másik sarkalatos kérdés az azonnali beavatkozás lehetőségén túl a nagy mennyiségű rögzített állományban való gyors és hatékony keresés lehetősége. Térfigyelő rendszerek kameráin keresztül általában nagy mennyiségű mozgási eseményt rögzít a rendszer, amelyek utólagos kiértékelése – illetve konkrét esemény bekövetkeztekor, meghatározott képanyagok keresése – legtöbbször nehézkes és időigényes feladat. A tartalomelemzés során viszont a konkrét képanyag mellett annak „leírását” is tartalmazó adatbázis keletkezik, amely a keresést jóval gyorsabban és hatékonyabban teszi lehetővé, mint a hagyományos eljárások.
A tartalomelemzés által a kép lényeges, meghatározó részleteihez metaadatokat rendelünk, amelyek az intelligens elemzés és keresés alapját adják, 3. ábra
Ennek során ugyanis lehetőség nyílik a fenti szűrési feltételeket ezúttal nem élőképre, hanem a már rögzített képanyagra alkalmazva megadni, az eredeti szűréstől függetlenül. Van mód például arra is, hogy az eredetileg otthagyott tárgyra riasztó kamera képén utólag adott vonalon áthaladó, meghatározott objektumra keressünk. Így a maximálisan rugalmas feltételrendszernek köszönhetően, rengeteg időt és energiát takaríthatunk meg a felvételek kezelésekor.
Összegzés
A részletesebben kifejtett térfigyelős rendszerelemek példáin keresztül tehát a legfontosabb hangsúly azon volt, hogy a felhasználói oldal számára a tájékoztatás és ismeretterjesztés céljával felvillanthassunk olyan gyakorlati szempontokat, amelyek segítségére lehetnek a rendszerek tervezésekor – egyben szemléletmódot adhatnak konkrét anyagok kiértékeléséhez is. Számos további ponton lehet csatlakozni a felvetésekhez, de valamely teljes rendszer összetevőinek feltárása és hasonló szintű tárgyalása is meghaladja a cikksorozat kereteit. A téma mindenesetre aktuális, a térfigyelő rendszerek iránti igény folyamatosan nő – így bármilyen kérdés esetén szívesen állunk rendelkezésre.
Szűcs Gábor, videotechnikai rendszermérnök Castrum Sec Kft. H-1103 Budapest, Gyömrői út 128. Telefon: (+36 1) 297 4613, fax: (+36 1) 297 4614 Web:www.castrumsec.hu
Napjainkban egyre elterjedtebbek a térfigyelő rendszerek, ezek kapcsán azonban felvetődik számos kérdés. A térfigyelő rendszerek területe olyan ága a biztonságtechnikának, amelyről szinte mindenkinek van véleménye: van, aki támogatja, van, aki ellenzi, van, aki több, van, aki kevesebb kamerát szeretne a közterületeken maga körül látni.
A közbiztonságért dolgozók és a közbiztonságért tenni vágyók azonban legtöbbször egyetértenek abban, hogy a bűnmegelőzést és bűnüldözést nagyban segítheti a megfelelő pontokon elhelyezett, megfelelő minőségű képet szolgáltató térfigyelő kamerarendszerjelenléte.
Megfelelő képminőség A biztonságtechnikában dolgozó rendszerintegrátorként a fenti, „megfelelő minőségű” jelző kibontásában szeretnénk segítséget nyújtani e cikksorozattal. Telepített térfigyelő referenciáink során ugyanis számos végfelhasználói kérdéssel és igénnyel találkoztunk. Tapasztalataink tükrében e kérdések körüljárásával szeretnénk segítséget és nyújtani, és szempontrendszert adni a videós biztonsági rendszerekben gondolkodó telepítői és megrendelői körnek is:
Hogyan érdemes a rendszer tervezéséhez fogni?
Melyek az ideális kamerapozíciók?
Mely funkciókkal érdemes a rendszerünket felvértezni, hogy a kapott adatok minél sokrétűbben felhasználhatók legyenek?
Milyen szempontokat érdemes felhasználói szemmel figyelemmel kísérni ahhoz, hogy a térfigyelőrendszerünk könnyen és hatékonyan működtethető legyen?
Hogyan győződhetünk meg róla, hogy az eredeti célkitűzést leginkább szolgáló műszaki tartalom kerül az ajánlatba?
Gyakran fordul elő, hogy egy-egy komolyabb bűncselekmény kapcsán a televízióban is bemutatott képanyag értékelhetetlen, és a bizonyítási folyamatban használhatatlan. Ahhoz, hogy az általában komoly anyagi ráfordítást igénylő térfigyelő rendszerekvégül a megfelelő, tőlük elvárt minőséget nyújtsák, több szempontnak kell egyszerre megfelelni, ezek pedig mind a telepítők, mind a megrendelők számára sok feladatot jelenthetnek. A cél tehát, hogy világos megrendelői és műszaki szempontok alapján végül olyan térfigyelőrendszer készüljön el, amely a fenti igényeknek egyaránt megfelel.
Melyek általában az ideális kameratelepítési pontok, kameratelepítési helyszínek? Fontos tudni, hogy közterületen működő térfigyelő kamerarendszer képeinek ellenőrzésére, élő- és archivált felvételeinek megtekintésére kizárólag a rendőrség jogosult. Működtetett kamerarendszerek kapcsán a vagyonvédelmi törvény(2005. évi CXXXIII. törvény) és az új adatvédelmi törvény(2011. évi CXII. törvény) eleve nagyon körültekintően rendelkezik – ebben természetesen kiemelt figyelmet kap a közterületen működő adatrögzítés. A rendőrség szerepe tehát mindenképpen meghatározó már a térfigyelőrendszer létesítésekor is – a velük való minél szorosabb együttműködés lesz a természetes alappillére a térfigyelő alkalmazás hatékonyságának. Annak érdekében tehát, hogy a rendfenntartási célok teljes körűen kiszolgálhatók legyenek, a városi vagy térségi térfigyelőrendszerek kialakításakor érdemes elsődlegesen a rendőrségi nyilvántartások felhasználásával, a frekventált bűnelkövetési pontokra elhelyezni a kamerákat. Az elhelyezési szempontok azonban gyakran nem állnak meg itt, hanem a térfigyelésben további célokkal is kijelölnek kamerapontokat:
a főbb csomópontok általános áttekintése
szabálysértési- és közlekedési felügyelet: tilosban parkolás, piros lámpán való áthaladás stb.
kiemelt objektumok és környezetük megfigyelése
átmenő forgalom ellenőrzése
Ezek segítségével olyan további feladatok is elvégezhetők a térfigyelő rendszer kameráinak felhasználásával, amelyek nem szorosan a térfigyelési feladatok körébe sorolhatók – összességében viszont a közbiztonság további erősítéséhez járulnak hozzá.
Cikkünk folytatásában a további szempontokat vesszük górcső alá
Szűcs Gábor, videotechnikai rendszermérnök
Castrum Sec Kft. H-1103 Budapest, Gyömrői út 128. Telefon: (+36 1) 297 4613, fax: (+36 1) 297 4614 Web: www.castrumsec.hu
Cikksorozatunk a térfigyelő rendszerek megrendelői számára kíván segítséget nyújtani, hogy minél hatékonyabban alakíthassanak ki térfigyelő rendszert.
Előző írásunkban arról szóltunk, milyen szempontokra kell figyelni a térfigyelő rendszerek kiépítése előtt. Célunk továbbra is, hogy alapvető szempontokat adjunk a témában kevésbé jártas megrendelők számára a térfigyelő rendszer kiépítéséhez. Nem szükséges tehát a térfigyelő rendszerek szakértőjévé válni, elég csupán néhány gondolatot megfogalmazni, hogy azok segítségével pontosan lehessen megfogalmazni az igényeket.
Rendszertervezési szempontok Annak érdekében, hogy a sokszor pontatlan felhasználói igények hatékonyan megragadhatók legyenek, érdemes elsősorban végpontokban gondolkozni: meghatározni a kameraoldali igényeket a megfigyelések tárgyain keresztül, illetve kellő figyelmet fordítani a felügyeleti szempontú megközelítésekre is. A végponti rendszerelemek és a hozzájuk csatlakozó feladatok ilyen típusú csoportosítását alapul véve az 1. ábrán látható a tetszőleges térfigyelő rendszer szerkezete.
1. ábra
Annak érdekében tehát, hogy a felhasználói igények minél teljesebben feltárhatók legyenek, érdemes minél több fő alkotóelemet és hozzá szervesen kapcsolódó feladatot figyelembe venni. Mivel az összes modul részletes áttekintése meghaladja e cikksorozat kereteit, így azok közül is a végfelhasználói szempontból legfontosabb, kezdeti lépésekhez elengedhetetlen elemeket tekintjük át, először a képalkotást, ezen belül is a kamerák és a lefedettség kérdését.
Képalkotás, kamerák és lefedettség: Előző írásunkban szóltunk arról, melyek azok a legfontosabb helyek, amelyeket a legtöbb térfigyelő rendszer esetében lefedni érdemes. A telepítési helyeken túl azonban különösen fontos figyelmet fordítani arra is, hogy a lefedett területről – ezen belül is a megfigyelés tárgyáról –, milyen részletgazdagságú anyagot szeretnénk megjeleníteni illetve rögzíteni.
Johnson kritérium Annak érdekében, hogy ez mozgó objektumok megfigyelése kapcsán számszerűsíthető legyen, John B. Johnson kritériumaként elhíresült adatokat vehetjük alapul. John B. Johnson még az 1950-es években kezdte meg katonai célú kutatásait azért, hogy az akkor még gyerekcipőben járó éjszakai képalkotás és a megfigyelési oldal vizuális képfeldolgozásának hatékonysága modellezhető legyen. Azt vizsgálta, hogy különböző méretű objektumok mozgásának különböző szintű felismeréséhez hozzávetőlegesen milyen felbontású képtartalom-változásra van szükség. Az általa használt modell alapvetően még képsorokra vonatkoztatott információkon alapul, ezt azonban mostanra már képpontokra (pixelekre) is meg tudjuk adni, hogy a legújabb felbontási értékek mellett is érvényesen alkalmazható legyen ez az eredetileg katonai modell.
DCRI Az egyes kategóriák angol elnevezéséből DCRI-nek (Detection – Detektálás, Classification – Osztályozás, Recognition – Felismerés, Identification – Azonosítás) is elkeresztelt besorolás az alábbi értékeket tartalmazza.
Detection – Detektálás A megfigyelési területen a tárgy megkülönböztethető a környezettől – például megjelent, vagy mozog Szükséges legkisebb felbontás: 10 pixel (h) vagy 25 pixel (v) / tárgy (legalább a képernyő 5 százaléka)
Classification – Osztályozás A megfigyelés tárgya már egyértelműen besorolható. Szükséges legkisebb felbontás: 15 pixel (h) vagy 60 pixel (v) / tárgy (legalább a képernyő 10 százaléka)
Recognition – Felismerés Emberi megfigyelés esetén például a ruházat típusa vagy a csomag jellege már azonosítható. Szükséges legkisebb felbontás: 40 pixel (h) vagy 230 pixel (v) / tárgy (legalább a képernyő 50 százaléka)
Identification – Azonosítás A megfigyelés tárgya azonosítható. Szükséges legkisebb felbontás: 75 pixel (h) vagy 250 pixel (v ) / tárgy (legalább a képernyő 120 százaléka)
Tehát elmondható, hogy a kamerapozíciók ismerete mellett az alkalmazás jellege, illetve a felhasználói igény kell, hogy kiadja, meghatározza az elvárt felbontási értékeket, egyszerre figyelve a kamera által biztosított felbontásra, az alkalmazott optikára és a megfigyelési távolságra.
A felbontási értékek érintését követően, a következő írásunkban a képminőséget – majd e kettő felhasználása mellett az analízist vagy képtartalomelemzési funkciókat vizsgáljuk meg.
Szűcs Gábor, videotechnikai rendszermérnök Castrum Sec Kft. H-1103 Budapest, Gyömrői út 128. Telefon: (+36 1) 297 4613, fax: (+36 1) 297 4614 Web: www.castrumsec.hu
Magyarország vezető biztonsági videorendszer forgalmazója, az Aspectis ügyvezetője, Bata Miklós Amatőr operatőrök címmel tartott előadást az MBF III. konferenciáján.
Bata Miklós – a kis csapattal, mindössze 8 fővel dolgozó, minőségi márkákat forgalmazó cég, az Aspectis vezetője – hangsúlyozta: a legfontosabb az, hogy tekintünk a biztonságra, melyek a leglényegesebb szempontok a biztonsági berendezések telepítésekor.
Az első teendő: felmérni, milyen értékeket kell védeni, és milyen eszközökkel lehet mind tovább késleltetni a behatolót, hogy eljusson az értéktárgyig. Az ügyfelek figyelmét fel kell hívni, az értéktárgyakat ne közszemlére téve tartsák, nagy értékű tárgyakra, például festményekre kössenek biztosítást.
A biztonsági rendszer telepítésekor minden a megrendelőtől indul ki, ám gyakran az ügyfél sincs tisztában azzal, mit is szeretne. A lopások, betörések különböző jellegűek, ám a videorendszernek nem az a feladata, hogy védjen, és nem is lehet megvédeni mindent velük. A videomegfigyelő rendszereknek inkább késleltető és elrettentő hatásuk van, viszont a későbbi felderítésben, azonosításban sokat segíthetnek.
A biztonsági rendszer telepítése a megrendelő, a tervező és a telepítő közös munkája. Az ügyfél tudja, melyek a sérülékeny pontok az adott környezetben, hol várható, hogy káresemény történhet. Fontos kérdés, hogy IP vagy analóg rendszert válasszunk-e. Ma már –számos előnye miatt –, inkább IP-alapú biztonsági rendszert ajánlott alkalmazni.
Nagyon lényeges a költségvetés és a tervezés összhangja. Ha komplex védelmi megoldást talál a tervező, de az ügyfélnek nincs rá elég pénze, akkor is érdemes a terv egy részét megvalósítani, a következő évben pedig tovább bővíteni a rendszert.
Bata Miklós hangsúlyozta: a tervezéskor figyelemmel kell lenni a jogi szabályozásra is, a korlátokra, hol szabad kamerákat telepíteni, mikor kell törölni a felvételeket stb. A tervezőnek tisztában kell lennie, milyen új műszaki lehetőségek vannak. Ha jól tervezett a rendszer, a telepítés könnyű feladat, de érdemes először teszt üzemmódban kipróbálni. A rendszer karbantartása pedig elemi kötelesség.
Integrálta a Netavis az Observer VMS platformja alá a D-Link IP-kameráit. A fejlesztés magyar szakemberek munkájára épült, és a Netavis hazai disztribútora, az Aspectis Kft. segítségével kezdődött.
Jelenleg a tíz legfontosabb kameratípus integrálását fejezték be a szakemberek. A Netavis Observer népszerűségét a rugalmasságnak, a szabványokhoz kötődésnek és a kompatibilis kamerák teljes funkcionalitását biztosító integrációnak köszönheti. Az Observer VMS által támogatott kamerák valamennyi funkciójának működését a Netavis garantálja, így a választott kameratípus valamennyi szolgáltatása elérhető marad.
A Netavis Observer 4.4.4 és a 4.3.13 integrált kameratípusai közé került most be a D-Link tíz legfontosabb IP-kamerája
a DCS-2210 és DCS-2230 cube kamerák,
a DCS-3112, DCS-3710, DCS-3716 megapixeles box kamerák,
a DCS-6113, DCS-6511, DCS-6616 dome kamerák valamint
a DCS-7110 és DCS-7413 kültéri kamerák.
A lista hamarosan újabb dome, box és kültéri kamerákkal bővül.
További információ: D-Link Magyarország, Netavis Software GmbH (www.netavis.net)
A DINION IP 4000 után a Bosch IP 4000 kameracsalád két FLEXIDOME modellel, valamint egy csőkamerával egészült ki, így az IP 4000 sorozat tagjai tökéletes megoldásokat kínálnak bármely üzlet vagy iroda védelmére. A FLEXIDOME modellek kül- és beltéri változatban is kaphatók, beépített IR-megvilágítással vagy anélkül.
A Dinion IP csőkamera ideális kültéri felhasználásra, valamint minden olyan helyszínen, ahol fokozottan fennáll a vandalizmus veszélye, ugyanis IR megvilágításának köszönhetően sokrétűen használható, és robosztus, ellenálló (IK10) háza révén masszívabb, strapabíróbb, mint többi IP 4000-es társa. A kamerasorozat valamennyi tagja HD 720p felbontású képet készít, valamint a Bosch IP kameráinál már megszokott módon intelligens dinamikus zajszűréssel is fel van szerelve (iDNR). Ennek segítségével 50%-kal is csökkenthető a sávszélesség igénye, ezáltal jelentősen kisebb a tárhely szükséglet. A csökkentett sávszélesség egyik nagy előnye, hogy tökéletes képminőség folyamatosan biztosított. A DIVAR IP rögzítési megoldásokkal kombinálva az IP 4000 sorozat tagjaival kiépített videomegfigyelő rendszer tökéletesen testre szabható és skálázható az igényeknek megfelelően.
Gyakran (például áruházakban) szükség van nagyfelbontású kamerák telepítésére, viszont ezek a rendszerek a legtöbbször nagyon sok pénzbe kerülnek. A Hybrid technológiának köszönhetően lényegesen olcsóbban lehet kiépíteni egy ilyen kamerarendszert.
Az IP technológia előretörésével a hagyományos D1 felbontású analóg rendszerek bekerülési és telepítési költsége drámai módon csökkent. Ebből logikusan következne a beszerelések számának növekedése, mert az olcsóbbá vált berendezéseket egyre több felhasználó tudná megfizetni. A helyzet viszont nem ennyire egyszerű, mivel ma már egy rendszertől, az alacsonyabb költségek mellett sokkal több műszaki tartalmat, egyéb (például kényelmi) szolgáltatást várnak el a vásárlók, mint korábban. Erre a problémára jelent ideális megoldást a Hybrid rendszer. Magyarországon néhány évvel ezelőtt – más európai országoktól eltérően – még minimális kereslet mutatkozott ilyen rendszerek iránt. Ennek oka talán a szokatlannak tűnő műszaki megoldás lehet, amelyre „öszvérként” tekintett szakember és felhasználó egyaránt. A helyzet lassan, de biztosan változik, egyre többen ismerik fel, hogy a Hybrid technológia kiváló ár/érték aránnyal rendelkezik.
A Videosec kínálatában jelenleg négy, nyolc és tizenhat csatornás Hybrid rögzítők szerepelnek. Az eszközök alaphelyzetben hagyományos analóg rögzítőként viselkednek, vagyis maximálisan D1-es felbontásban rögzítenek, illetve biztosítanak élőképet. Az alábbi táblázatban összefoglalva részletesen megtekinthetőek a rögzítők működési módjai:
Az egyes működési módok között a rögzítő menürendszerén keresztül egyetlen kattintással válthatunk. A használni kívánt beállítások megadása után a készüléket minden esetben újra kell indítani (az eszköz legtöbbször – a benne lévő szoftver függvényében – automatikusan felkínálja ezt a lehetőséget). A teljes kompatibilitás érdekében javasolt az IP kamerákat is a rögzítő berendezés gyártójától vásárolni. Abban az esetben, ha mégis más gyártótól származó kamerát szeretnénk használni, meg kell győződni arról, hogy a kamerában használt illesztési szabvány vagy protokoll (például a közismert Onvif) megtalálható-e a rögzítő kompatibilitási listáján. A legbiztosabb módszer természetesen az eszközök közvetlen kipróbálása a vásárlás helyén, de erre sajnos nem mindig van lehetőség.
A kedvező árfekvés, illetve az eszközökben megjelenő bővebb műszaki tartalom jelentősen elősegíti az eddig méltatlanul mellőzött Hybrid technológia köztudatba épülését.
GV-IP FishEye kamerák képesek a helyiség teljes körű megfigyelésére, ráadásul ezt a rendkívül praktikus hálózati kamerát a Geovision már 10 MP-es változatban is forgalomba hozta. Megfelelő felhelyezési pontra rögzítve a FishEye belátja a helyiséget, így kifejezetten alkalmas például üzletek védelmére, ám felhasználási lehetőségei jóval sokrétűbbek.
A FishEye kamerák sajátossága, hogy egyetlen pontból megfigyelhetővé válik a tér 360°-os szögben. A FishEye felülről figyeli a helyiség minden egyes részét, és átláthatóvá teszi az ott folyó eseményeket. A 10 MP FishEye IR hatótávolsága maximum 10 diaméter, ami közepes méretű helyiségek éjszakai védelméhez ideális. A sorozat legújabb tagjának 10MP-es felbontása kiemelkedően részletgazdag képet közvetít 10FPS mellett.
Mindazon felül, hogy FishEye egyetlen átfogó képet ad, lehetőség nyílik a kép egyes szekcióinak különálló kameraképként való kezelésére is, a monitoron az előre beállított területek megjeleníthetők, és ezzel egyidejűleg digitális pásztázásra is van mód.
A Geovision FishEye önmagában is diszkrét megjelenésű kamera, azonban lehetőség van süllyesztett telepítésére, így még kevésbé kelt feltűnést. A FishEye sorozat 2, 3, 4, 5, valamint 10 MP változatban található meg a piacon, IR-rel és anélkül is, beltéri és kültéri kivitelben egyaránt. A FishEye egyszerű, hatékony és diszkrét megoldást kínál az IP-kamerák világában.
A DCS-6315 kicsitől a nagyvállalatokig tökéletes megoldást biztosít számos területen. A DSC-6315 fix dóm kültéri IP-kamera HD felbontással rendelkezik, valamint rendkívül magas fényérzékenységű CMOS képérzékelőt használ, ami kombinálva a WDR képjavítójával még extrém körülmények között is részletgazdag képet ad.
A DCS-6315-ben található CMOS szenzor jóvoltából egészen rossz, éjszakai fényviszonyok között is képes a kamera színes képeket készíteni, e tulajdonságát pedig csak erősíti a fejlesztett zajcsökkentő funkció. A WDR képjavítónak köszönhetően szembefény vagy zavaró megvilágítás (például erős háttérfény, egyenetlen fényviszonyok) mellett is azonosíthatóak maradnak a képen látható tárgyak.
A kamera IR LED megvilágítással rendelkezik, ami lehetővé teszi, hogy teljes sötétségben 15 méteres távolságig zavartalanul láthasson a DCS-6315. Tovább növeli a sávszélesség hatékonyságát a valós idejű H.264, MPEG-4, valamint MJPEG tömörítés használata. A DCS-6315 egyszerre három párhuzamos videó streamet, valamint rögzítést támogat, így számos területen hatékonyan használható, professzionális kameráról beszélhetünk, amihez az egyszerre akár 32 kamerát egy számítógépről is kezelni képes, ingyenes D-ViewCam szoftver társul.
A modern kor embere egyre inkább intelligens vezérlések között érzi jól magát. Ezt az igényt már a lakókörnyezet külső rétegében is ki lehet elégíteni. A kertkapunak, garázsbejárónak vagy társasházi lépcsőházak bejáratainak GSM alapú ingyenes vezérlésére a TELL két terméke, a Gate Control 20 és Gate Control 1000 lehetőséget nyújt.
A Gate 20 és Gate 1000 használatával akár egy szomszédos országból is nyitni lehet a balatoni hétvégi ház kapuját biztonságosan, miközben az okos telefonunkon keresztül meggyőződhetünk arról is, hogy az objektumba felszerelt kamerák kinek az érkezését rögzítik. Ezen felül a Gate 1000 segítségével nagyobb objektumok kapuvezérlését egyszerűen és nyitási-esemény dokumentálhatóan tudjuk megoldani ingyenesen, akár 1000 felhasználóig is. Mindezen felül a GSM rendszerek titkosítási és azonosítási kódjai, amik például a hívó fél telefonszámához köthetőek, legalább akkora biztonságot adnak, mint az ugrókódos távirányítók.
Gate Control 20 legfontosabb műszaki paraméterei:
2 relé vezérlése ingyenes hívással
SMS küldés 2 NO/NC kontaktus bemenetről
programozható SMS-ben, 20 felhasználó (telefonszám) felvételére van lehetőség
nagyméretű eseménymemóriával rendelkezik (akár 2000 esemény)
az eseménynapló távolról is letölthető
tápfeszültség igénye – 9-30V AC/DC
Egyéb funkciói közül kiemelendő, hogy képes érzékelni a nyitva maradt kaput vagy a fotocella letakarását és ezekről is SMS-t küld felhasználójának. Kistestvéréhez képest a Gate Control 1000 esetében már 4 kontaktus bemenetről van lehetőség SMS-küldésre és akár 1000 felhasználó is felvehető. Ezeken kívül a Gate Control 1000 valamennyi fenti paramétere megegyezik a Gate Control 20-éval.
