Robbanótalpú cipők és a Sátán anyja
A repülőtéri biztonsági szabályok szigorítása mögött gyakran olyan események állnak, amelyek konkrétan rávilágítanak az addig használt rendszerek és előírások sebezhetőségére. A 2001-es „cipőbombás” incidens során egy utas robbanóanyagot rejtett el cipőiben, ami után világszerte bevezették a lábbeli kötelező levételét az ellenőrzés során. Erről menet közben derült ki, hogy túl időigényes és nem is higiénikus, emiatt született az a döntés, hogy a magasszárú, magastalpú és -sarkú lábbeliket kell mindenképpen ellenőrizni, az egyéb típusokra pedig más biztonsági berendezéseket alkalmaznak.
Hasonló fordulópontot jelentett az a meghiúsult 2006-os londoni terrorista akció, amikor folyékony robbanóanyagokat akartak a repülőgépre felcsempészni. Ekkor nagyon kevésen múlott, hogy a terroristák gyilkos lépéselőnyre tegyenek szert a „Sátán anyja” -nak segítségével. A beszédes elnevezés pont olyan ijesztő, mint amilyen találó: a TATP, vagyis triaceton-triperoxid szeszélyes, instabil és szinte ránézésre detonál. Mindemellett pedig egyszerű, hiszen összetevői olcsón és bármilyen háztartási boltban beszerezhetőek. A Sátán anyjának köszönhetik az utazók azt a máig érvényben lévő korlátozást, hogy a kézipoggyászban legfeljebb 100 milliliteres kiszerelésű folyadékokat lehet szállítani. Ami efelett van, az kivétel és hezitálás nélkül a szemeteskukában landol – az ellenőrzőpontokon nincs kegyelem.
A hatályos előírások, protokollok és szabványok természetesen nem öncélúak, hanem szorosan összefüggenek a biztonsági rendszerek technológiai korlátaival. A hagyományos röntgenberendezések nem képesek megbízhatóan megkülönböztetni a palackokban lévő anyagokat, így a potenciálisan veszélyes folyadékokat csak külön vizsgálattal lehetett ellenőrizni. Ez nemcsak időigényes volt, hanem az utasélményt is jelentősen rontotta volna. A személyellenőrzés során használt fémdetektor kapuk szintén korlátozott képességekkel rendelkeznek: bár érzékelik a fémes tárgyakat, nem tudják megállapítani, hogy azok veszélyesek-e. Ezért van szükség kiegészítő vizsgálatokra, például kézi átvizsgálásra vagy testszkennerek alkalmazására. Utóbbiak milliméterhullámú technológiával működnek, és képesek kimutatni a ruházat alatt elrejtett tárgyakat, legyen szó fegyverről, robbanóanyagról vagy más tiltott eszközről. Összességében az olyan biztonsági szabályok, mint a folyadékok korlátozása vagy a cipőlevétel nem önkényesek, hanem a technológia korlátait figyelembe véve és a korábbi fenyegetések tapasztalatait összegezve elengedhetetlenek szükségesek.
A C3 minősítés folyadékos folyománya
A C3 minősítésű CT szkennerek új generációja már lehetővé teszi, hogy a szabályzó hatóságok – a repülésbiztonság szintjét nem csorbítva – lazítsanak az eljárásmódokon és emeljék az utazóélményt is egyben. Az ECAC új szabványa, az EDS CB C3 jelenleg az egyetlen olyan biztonsági minősítés, amely megengedi és lehetővé teszi, hogy az utazó kézipoggyászában hagyja vagy felejthesse elektronikai eszközeit vagy bármilyen, biztonságosnak ítélt folyadékot. A 100 milliliteres korlátozás tehát a múlté, sőt akár két liternyi folyadék is a fedélzetre vihető, de csak és kizárólag az ECAC szigorú feltételeinek teljesülése esetén.
Az elektronikai eszközök és folyadékok békebeli utaztatásához a C3-as szabvány a jelenleg elérhető legmagasabb színvonalú és képességű, a komputertomográfia elvén működő biztonsági röntgenberendezéseket írja elő a biztonsági ellenőrzőpontokon. Kizárólag ezek a rendszerek képesek arra ugyanis, hogy az átvizsgált csomagról és tartalmáról háromdimenziós felvételt készítsenek, amelyet aztán a kezelőszemélyzet kedvére forgathat, nagyíthat és boncolhat a legapróbb részletekig. Ezeken a 3D-s képeken az egyes tárgyak nemcsak kiemelhetőek és külön vizsgálhatóak, hanem digitális robbanóanyagfelismerő algoritmusokkal egyedileg is elemezhetőek.
A C3 minősítésű, azaz a CT technológiás röntgenrendszerek képalkotó képességeivel és a fenyegetések felismerését támogató alkalmazásokkal felgyorsítják az utasellenőrzés folyamatát.
A várakozási és előkészületi idő is csökken, mivel minden, az elektronikai eszközök és még az üdítőital, ásványvíz vagy más ártalmatlan folyadék is a táskában maradhat. Ez drasztikusan javítja az utasélményt (kevesebb tálca, gyorsabb haladás) és csökkenti a téves riasztások arányát.
Jelenleg a Smiths Detection CTiX az egyetlen biztonsági röntgenberendezés világon, amely rendelkezik az ECAC EDS CB C3 minősítésével.
A Smiths Detection HISCAN 6040 CTiX alkalmazása esetén nem kell kivenni a laptopokat, tableteket a kézipoggyászból, a folyadékokat akár 2 literes mennyiségig bent lehet hagyni a táskában, ugyanakkor a gyors, 0,2 m/s szalagsebesség és nagyon alacsony hamis riasztási arány jelentősen meggyorsítja az áthaladást is. A CTiX birtokolja továbbá a TSA APSS 6.2 Level 1, STAC, ENAC, IPMO tanúsítást is – világszerte több mint 1600 telepített egységgel rendelkezik. A rendszer könnyen integrálható meglévő biztonsági folyamatokba, csökkentve az üzemeltetési költségeket és energiafogyasztást.
A repülőtéri ellenőrzés a kézi fémdetektortól a 100 ml-es folyadéklimiten át vezetett el ahhoz a korszakhoz, ahol a technológia lehetővé teszi a szabvány feletti szolgáltatást: a C3 minősítés az automatizált, biztonságos és utasbarát jövőt jelenti egyben. Azokon a reptereken, ahol már üzemel CTiX csomagátvizsgáló röntgenberendezés, biztonságosan megugorható az eddigi korlát. Ennek kulcsa a 3D-s képfeldolgozás, amely képes automatizált robbanóanyag-felismerésre, csökkentett hamis riasztásokra, nagyobb átviteli sebességre és jobb utasélményre.
A mesterséges intelligencia támogat, de nem helyettesít
A C3 minősítésű CT-rendszerek új szintre emelik a repülőtéri biztonságot, a mesterséges intelligencia használatával pedig a humán kockázat, a hiba és tévedés lehetősége pedig tovább minimalizálható. Az AI képes javaslatot tenni a gyanús vagy a keresett veszélyes tárgyak azonosítására. Fontos azonban, hogy a mesterséges intelligencia nem hoz, hozhat végső döntést! A rendszer által tett javaslatokat mindig egy ember kell értékelje, aki felelős a biztonsági intézkedések meghozataláért. Ez az együttműködés lehetővé teszi, hogy a technológia gyorsan és pontosan szűrjön, miközben a kritikus döntések továbbra is szakértői felügyelet alatt maradnak. A jövő repülőterein tehát az intelligens rendszerek nem kiváltják, hanem támogatják az emberi szakértelmet – ezzel biztosítva a hatékony, megbízható és utasbarát biztonsági ellenőrzést.
Forrás: detektrosecurity.hu
